Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)
1881-07-10 / 155. szám
£T. évfolyam. SZERKESZTŐSÉG: AzLTOHDA,OTCZA, NYOMORÉPÜLET. Névtelenül beküldött közlemények ne* k5.6leu.eb. . í , _ tf nncD Ä d ® t D A It f i Hl (L Uu.íklb.tl.n ké*tr»,0,f oem Cak bénává ‘° reiek ,0«*dtttoAk *K 155-dik szám Kolossvár, vasárnap, 1881. július 10. KIADÓHIVATAL: kOltordA-Utcza, htomdaépölet égé*, évre félévre . • ELŐFIZETÉSI DÍJ: . . . 16 frt évnegyedre . ... 6 , egy hér* . . 4 frt — k Hirdetési (lg: ror* 6 kr. — Béljeglzeték: tavnde* hirdetét ötén 80 kr. — Nyilttér: verő 25 kr. 4 mentelmi fog. laaztatott országos képviselővé, valamint az sem következik, hogy Ugron Gábor mentelmi joga újabb felfüggesztést igényelne csak azért, mert azon országgyűlés időszaka alatt — melyben a kiadás már egyszer elhatároztatott — az ellene bevezetett bűnvádi eljárás nem fejeztetett még be. Kétségtelen dolog, hogy a képviselők mentelmi jogának felfüggesztése — nem az illető országgyűlési cziklus tartamára — hanem az ügy teljes lejártatása és befejezésének egész idejére történik; az országgyűlés midőn Ugron Gábort a rendes bíróságnak kiadta — nem lehetett és nem is kellett tekintettel lennie arra, hogy váljon megválasztják-e Ugront újabban képviselővé addig, amig az ügyrőlmegemlékeztün), arról, hogy kit semmite azók az Ugron Gábor ellen folyamatba tett sajtóperben kolozsvári kir. törvényszék által hozott elhalasztás! határozatot megsemmisitette, a törvényezöket tárgyaló megtartására utasította. Néhány ellenzéki lap élesen megtámadja a semmitószék ezen határozatot mint olyat, amely nemcsak jogi szempontból érdekes, hanem mint amelynek politikai szempontból is jelentősége van. Közöltük már a semmitószéki határozat indokait is, melyek közül a lényegesebbeket a helyen csak azért említjük fel, hogy támadásuk helytelenségitég téves voltát kimutassuk. A curia a következő indokokra bíróságnak, törvényeink szerint pedig alapítja határozatát:a mentelmi jog nem a büntetlenséget adja meg, hanem az országgyűlés tagjait a zaklatások ellen védelmezi .* Ugron Gábor már a múlt országgyűlés által a bíróságnak kiadatott, ellene a vizsgálat befejeztetett, s a tárgyalási határnap ki is tűzetett; e a kiadás nem bizonyos időre, hanem egy meghatározott ügy teljes lejártatása és befejezésének egész idejére történik, s az igazságszolgáltatás rendes menetét beszüntetni vagy felfüggeszteni nem lehet.* A fentebbi indokokra alapított semmitőszéki határozat, a mi felfogásunk szerint, egészen correct és úgy a törvény szellemének, mint a mentelmi jog természetének helyes értelmezéséről tanúskodik. Hogy a Semmitőszék ezen határozatában azt az elvet mondotta volna ki, hogy az előző s már feloszlott or■zággytllés határozata a következő országgyűlés tagjaira is kötelező lenne — határozottan kétségbe kell vonnunk. Igaz úgy az, hogy minden országgyűlésnek joga van megbírálni, hogy valamelyik tagja ellen indított bűnvádi eljárás bír-e a zaklatás jellegével, vagy nem, ebből azonban még éppen nem következik, hogy az Ugron Gábor elleni bűnvádi eljárás ezen ij országgyűlésen is újabb bírálat tárgyává tétessék csak azért, mert a végtárgyalás határnapja oly időre tűzetett ki, iidén Ugron Gábor újból megván megindított bűnvádi eljárás befejezését — a vád alatt levő egyénnek időközben képviselővé választatása nem gátolhatja meg, a megkezdett bűnvádi eljárásnak mindaddig folytattatnia kell, míg az végleg be nem fejeztetik. A bűnvádi eljárás folytatása végett a bíróságnak kötelessége volt ugront, mint országos képviselőt, a képviselőháztól kikérni, az ki is adta nem az országgyűlés idejére, hanem arra az egész időre, amíg a per végbefejezést nyer. Azon körülmény, hogy Ugron Gábor a per befejezése előtt újabban képviselővé választatott, egy a múlt országgyűlés által végérvényesen hozott határozat joghatályán mit sem változtat, mert a mentelmi jog felfüggesztésének joghatálya nem az országgyűlés időszakára, hanem bizonyos fennforgó peres ügyre vonatkozik, s a mentelmi jog felfüggesztése az ügy teljes lejártáig terjed ki. Azt a kérdést, hogy az adott esetben zaklatás forog-e fenn, vagy nem , a képviselőház már eldöntötte, ez további vita tárgyát nem képezheti, a képviselőháznak ez a határozata nem olyan természetű, hogy az egy következő országgyűlés jogkörén csorbát ejthetne, s hogy ha az a határozat hatályban levőnek mondatik ki — ez az új országgyűlés jogaiba való beavatkozásnak éppen nem tekinthető , mert a mentelmi jog felfüggesztése által nem az illető képviselő bűnössége mondatik ki, hanem csak a zaklatás kérdése döntetik el, s mihelyt ez el van döntve, a rendes bíró*f * Ságoknak akadálytalanul kell intézkedniük, tekintet nélkül arra, hogy a vádlott az újabb képviselővé választás által nyert-e újabb mentelmi jogot, vagy nem . Mindaddig, mig az országgyűlés össze nem ül, amig a rendes tanácskozások meg nem kezdetnek — addig az egyes képviselőket zaklatni sem lehet, az immunitási jog védelme tehát nem is vehető igénybe. Ugron Gábor ellen még a mult országgyűlés működése alatt megindíttatott a bűnvádi eljárás, az országgyűlés a mentelmi jog felett végérvényesen határozott, ezentúl már a rendes bíróság teendői következnek, melyre befejezést nyer, az országgyűlésnek törvényes folyamat nem akadó feltétlenül adta ki ötét a rendeslyozhatja meg sem az országgyűlés feloszlatása, sem a vádlottnak újabb képviselővé választatása. Azon vád, hogy a Semmitőszék ezen határozata által a választások eredménye volna illusóriussá téve , merőben érthetetlen, mert nézetünk szerint a képviselői minőség még nem enyészeti el senkinek a bűnösségét; a képviselő a bűncselekményekért épp úgy üldözendő, mint bárki más, s ha a bíróságoknak képviselővel van dolguk — épp azon intézkedéseket tartoznak megtenni, amelyeket a törvény előír, s hogy ebben miként lehet felfedezni a választások eredményének illusoriussá tételét — nem tudjuk megérteni. TARCZA: Barátnőmhez. (K.... J — hoz.) Honnan, hosszan nézek gyönyörű szemedbe, Feledte van e szív fájdalma, gyötrelme, Feledve a bánat, mely úgy kínoz, éget, Hiszen, bájos lányka, visszontlátlak téged. Hint a vándormadár, visszarepíti lelkem, a múltnak képei körülvesznek engem; E sötét árnyaktól úgy remegek, félek, Csak egy mosolyg felém, s az a te emléked-Emlékszel a fára, mely alatt csevegtünk. Boldog reménységgel csordultig volt lelkünk ! Tavasz volt szivünkben, oly mosolygó, tiszta, Fájó érzelemmel gondolok rá vissza ! Ott ültél mellettem, kezed a kezembe’, ■hívőnkről beszéltünk, mosolygva, nevetve. A vén fa ágai lassan bólintottak, Fájjon üdvről avagy bánatról susogtak ? S midőn elváltunk elsötétült arczod, Talán sajnáltál, hogy megkezdere a harezot, Melynek neve -. élet, melynek uucaea vége, Cí*k a temetőnek enyh’bozó ölébe' I Oly gyönge az ember, mint a tengo felhő, Kedélyét megrázza mintén újabb ezertől a szellő, ha néha zivatarrá zásik, Kergeti bajhámra kötynye csordalliig. Szallö » boldogság, zivatar a bánat, « ------ CJ *» Mj wiH/sav nyáHtor orfiktörvény : boldogság halála ! Majd dalolni kezdtem. Megvigasztalt a dal, En*b té szivemet ruonnyos balzsammal. Hitt a fényes angyalt Silophe-fehér szárnya, Magas éghez emelt hatalma, biibája, a ki. egy ifjvilág, ibrándok világa, El Udkom virít a boldogság virága, 01 * retvény Íád, a gondot tolodom, *nindenetget köblömre Ölöknél És a tündérország virágszóru utján, Találkoztam véled hosszú évek múltán. — Maradjunk itt együtt! Dalolj, dalolj lányka, Mert a dal az isten legszebb adománya! Legifjabb Teleki Sándor. — Zola Emil hasonciimű uj könytébil. — Tussai Gábor. II. Lehetetlen, hogy a kutatás és bonczolgatás, mely visgáinak a 19-ik évszáznak mozgalma, minden tudományban és művészetben forradalmat idézzen elő, csak a drámai művészetet hagyja érintetlenül. A természettudományok kezdetét a megelőző évszáz végére tehetjük; a chémia fizika még nincsenek száz évesek ; a történelem és kritika a forradalom után lettek részben megújítva és teremtve; egész világ kelt ki a földből; visszamentek az okiratok tanulmányozására, a tapasztalásra, mert átlátták, hogy ha újat akarunk teremteni, elölről kell fölfogni a dolgokat, meg kell tamarni az embert és természetet, meg kell állapítani a létezőt.Innen a naturálisam iskolája, mely lassan,de végzetszerűen terjedt, gyakran árnyékban lépegetve, de .........I mégia előre törve, hogy végre a legnagyobb Egyvársái oly gyakran, dühösen csatáznak, világosságban győzedelmeskedjék, fia e mindig a bánat győz, így áldozat várja, a mozgalom történetét akarnék megírni azokkal a félreértésekkel, melyek akadályul tűntek föl, azokkal a sokszoros okokkal, melyek haladásét ami igen sebesítettek, hol föltartóztatták , akkor magának az évszáznak történetét irják meg. Ellenállhatlan légvonat ragadja társadalmunkat az gaz tanulmányozására. A regényirodalomben Balzac volt az a merész és házassokat. A sikert csak úgy magyarázhatjuk meg, ha elismerjük, hogy az idő haladt, s titkos működés ment végbe a közönségben. A természethű képek, melyek visszatetszettek, ma hódítanak. A közönség meg van nyerve, s a színpad nyitva áll minden kísérlet előtt. Ez az egyetlen végeredmény, amit levonhatunk. Tehát ime itt állunk. Hogy jobban megértessem magam, összegezem a moodóriakat, nem félek az ismétlésektől. Ha drámai irodalmunk történetét közelről vizsgáljuk, több tisztán körvonalazott időszakot különböztethetünk meg. Kezdetben ott a művészet gyermekkora, a középkor tréfái és csodái, egyszerű párbeszédek naiv modorban, a legkezdetlegesebb scenirozással, és díszletekkel. A darabok lassan lassan szövevényesednek, de barbár modorban, s midőn Corneille föltűnik, tapsokkal fogadják, mint újítót, ki a drámai alakzatot megtisztítja, s lángeszével fölavatja. Nagyon érdekes volna okmányokból tanulmányozni a klassikai faj megalapítását. Megfelelt ..? akkori társadalmi szellemnek. Csak a3 az állandó, amit a szükség hoz létre. A tragédia két évszázadon át uralkodott, mert teljesen kielégítette e századok szükségeit. Különböző lángeszok támogatták remekműveikkel. Ő még akkor is sok ideig fennállott, mikor a másodrangú tehetségek csak értéktelen műveket vésve, e mentői több remekműben sor állítottak elő. Megnyerte az erőt, s karul elő Tények vannak, melyekre csak rámutatok. Hiszi-e valaki, hogy Toni Fritz húsz év előtt tapsokat aratott volna a Comédie Frangiseben . Bizonyára nem ió darab, melyben az egész idő alatt, mind esznek, a szerelmes oly bizalmas hangon beszél, maga ellen zuditotta volna mind a klassikusokat, mind a romantikumos újító, ki a költő képzelődését a tudós vizsgálódásával cserélte föl. Ám úgy látszik, hogy a színháznál lasmibb az átalakulás. Az új eszmét még egyik nevezetes drámaíró se fejezte ki elég tisztán. A világért se mondom, hogy nem születtek kitűnő művek, melyekben alaposan kidolgozott jellemek fordulnak elő, melyek merész igazságokat vittek színre. Például idézhetnék néhány darabot ifjú Dumastól, kit küldőiben nem szeretek, és Augier Emiltől, ki sokkal emberiesebb és hatalmasabb. Csakhogy ezek elenyésznek Balsac mellett, nem volt elég lángeszük, hogy a fejt meghatározzák. Azt meg kell vallanunk, hogy az ember sohase tudja biztosan, hol kezdődik valamely mozgalom , mert ez rendesen nagyon messziről jó, s összevegyül a megelőző mozgalommal, melyből előállott. Ha úgy vesszük, a naturális mozgalom is mindig létezett. Tökéletes újat mit se mutat föl. De valahára kedvező korba jutott, terjed és győz, mert ős emberi szellem elérte a szükséges érettség fokát. Tehát nem tagadom meg a múltat, hanem konstatálom a jelent. A naturfaliszouft erejét épen annak lehet tulajdonítani, hogy nemzeti irodalmunkba, mely sok jó érzéssel volt mivelve, mély gyökereket eresztett. Magából az emberiség gyomrából származik, s annál erősebb, mentes több időt, fordított a nő elé. Ez évszáz első felére kell visszamennünk, hogy tiszta fogalmunk legyen a szabadság ez örömkiáltásáról. Az ifjú társadalom egészen szülése remegéseiben volt. A hirtelen fölizgatott, idegen térre vont, és kiszélesített ész veszélyes lázban égett, s a megnyert szabadságot legelőször is arra használta, hogy panaszkodott, mesés kalandokról álmodozott, s ember fölötti szerelmi viszonyokat talált ki. Az ember ásított a csillagoknak, s gyilkolta egymást, nagyon különös reakczió a társadalmi fölsszabadulással szemben, mely annyi vér árán lett elérve. Szorítkozom a drámai irodalomra s konstatálom, hogy a romanticizmus a színházban nem volt több egyszerű fölkelésnél, egy győzelmes csapat bevonulásánál, mely pergő dobokkal, kibontott zászlókkal foglalta el a tért. A küzdők az első órában főleg arra gondoltak, hogy új alakban hassanak az észre; a rhetorika ellenébe rhetorikát, az ókor ellenébe a középkort, a kötelesség lelkesedése ellenébe a szenvedély lelkesedését állították. És ez volt minden , mert a színpadi követelmények csak gazdát cseréltek, a személyek ugyanazon bábok, csak másként öltőivé; csak a külső kinézés s a nyelv változott Különben ez elég volt annak a kornak. A feladat az volt, hogy az irodalmi szabadság nevében bevegyék a színházat , a rolianticizmus páratlan sikerrel oldotta meg jönben is a kor társadalmának irodalmi ss forradalmi föladatot. Ki ne látná ma át, kifejezése volt, s ha e társadalom nem enyészik el, mi se tudta volna megdöntőül. A tragédia még a forradalom, e mindent átalakító, és egy új világot szülő mély forrongás után is fennállott még pár évig, de már csak haldokló állapotban. Aztán egyszerre megrocacson, a romanticizmus győzedelmeskedik, s új alakzat áll hogy neki csak is ennyi volt a szerepe- Vájjon a romantickaim kifejezi-e bármi módon a mi társadalmunkat, kielégíti e bár egy szükségletünket? Valóban nem. Épen ezért ki is ment divatból, mintegy tájnyelv, melyet senki ne ért többé . A klassikai irodalom, melyet ez büszkén fölváltott, két évszázat élt, mert a társadalomra volt alapítva; de a romanticizrour, mely nem alapult semmit, ha csak néhány költő képzelődésén, vagy, ha úgy akarják, a történeti események által meghaladó fok múló betegségén nem, végzetszerűen elmúlt e betegséggel. Alkalmat adott egy nagyszerű lyrai fejlődésre: ez örök dicsége. Csakhogy ma, mikor az egész fejődés véghez megy, mindenki láthatja, hogy a romanticizmus csak szükségszerű kapocs volt a klassikai és naturális irodalom között. Az átalakulás megtörtént, most már maradandó állapotok megteremtéséről van szó. A naturalizmus ép úgy a klassikai irodalomból ered, mint ahogy a mai társadalom a régi társadalom romjain épült föl. Csak ez felel meg társadalmi állapotunknak, csak ennek vannak mély gyökerei a kor szellemében, csak ez szabhat meg állandó és élő művészeti alakzatot, mert csak ez alakzat fejezendi ki a jelen kor szellemi életének kívánalmait. Ezen kívül csak múló divatok és képzeletek lehetnek. Ez — ismétlem — a század kifejezése, s csak akkor veszne el, ha egy új forrongás átalakítaná demokratikus korunkat. Most már csak egyet óhajtunk: oly lángeszek eljövetelét, kik ez új alakzatot fölavassák. Balzac előállott a regényirodai pulum, s ez meg is van alapítva. Mikor jönek el a Corneillek, Moliérek és Racinook, hogy az új színház alapjait letegyék ? Reméljünk és várjunk. .. Úgy tetszik, hogy már messze az idő, mikor a dráma uralkodott. Akkor öthat virágzó színházat számlált Parisban A Temple-téren lerombolt régi színházak megsemmisítése volt az első katasztrófa . A képviselő mentelmi joga. Ugron Gábor mentelmi ügyének tárgyalásáról a következő részleteket adjuk: A közös hadügyminiszter megbízásából a kolozsvári kir. ügyészség által a Kolozsvárott megjelenő ,Ellenzéki és folytatólag Ugron Gábor ellen indított sajtóügyben, a kir. ügyészség által bejelentett semmiségi panasz fölött csütörtökön döntött a kir. kúria semmitőszéki osztálya. A semmitőszéki tanács következőleg alakult meg: elnök Perczel Béla; bírák: Tóth Lőrincz; előadó: Vértessy Sándor, Magnojlovics Emil, Baboss Kálmán, Németh Miklós és Soltész Albert. Tóth Lőrincz előadta, az ügy eddigi történetét. A kolozsvári kir. ügyészség ugyanis a cs. és kir. közös hadügyminisztérium meghatalmazása folytán a Kolozsvárott megjelenő ,Ellenzéki cziuati napilap és folytatólag Ugrón Gábor ellen védlevelet adott be, azon czikkek miatt,, melyek a nevezett lapban Bartha Miklósnak Dlenstl és Jristotf katonatisztek által történt megtámadtatására vonatkozólag megjelentek. fi czikkekben, melyek részben aláírás nélkül jelentek meg, az ügyészség a közös hadsereg ellen intézett rágalmat, becsületsértést és lázításra izgatást látott és a sajtóügyi vizsgálat megindítását kérte. Ez még a múlt évben történt. Baribha Miklós sebeiből felépülvén, kihallgattatott és előadta, hogy azon időben, midőn a csikkek megjelentek, sebei folytán a szerkesztésben nem vehetett részt s, a lapot teljes felelősség mellett Ugrón G Gábor országgyűlési képviselő vezette. Ugrón Gábor kihallgattatása alkalmával elvállalta s czikkekért a teljes felelősséget s az országgyűlés a beadott kérvény folytán Ugrón Gábor mentelmi jogát ez évi március 24-dikén felfüggesztette. A vizsgálat ennek folytán megindíttatván, miután Ugrón Gábor előzetes kihallgatása alkalmával tett nyilatkozata mellett megmaradt, a vizgálat befejezettnek nyilváníttatott ,e a törvényszék ez évi jól, hó 2 dikára tűzte ki a végtárgyalást. Időközben Ugron Gábor országgyűlési képviselővé választatván, június 27- kén személyesen, 30-án pedig ügyvéd által a július 2-ára kitűzött tárgyalás elhalasztását kérte a törvényszéktől, mert nézete szerint a képviselői jogok és kötelességek a megválasztás időpontjától kezdve érvényesek és így az új országgyűlés lesz hivatva időközben nyert mentelmi jogának felfüggesztése iránt határozni. Ezen kérelem közöltetván a kir. ügyészséggel, az a tárgyalás megtartására vonatkozó végzés fentartását indítványozta, mivel Ugron Gábor ugyanezen büntethetőselekvény megtorlása czéljából az országgyűlés által már egyszer kiadatott és így az illetékesség felett a határozati már meghozatott, ezen jogérvényesen eldöntött kérdés utóbbi vita és eldöntés tárgyát nem képezheti. A bíróság azonban helyt adott Ugron Gábor kérelmének és a július 2-kára kitűzött tárgyalást elhalasztotta, egyúttal a mentelmi jog felfüggesztése czéljából újabb kérvény intézését határozta a szeptember havára összehívott országgyűléshez. Ezen határozatot azzal indokolta, hogy köztudomású tény lévén Ugron Gábornak időközben képviselővé történt megválasztatása, miután a képviselő mentelmi joga felett cssk azon országgyűlés lehet hivatva határozni, melynek az illető képviselő tagjává választatott, a mult országgyűlésen ápril 27 én hozott határozata csak a mult országgyűlési cziklusra bírhat érvénynyel. Ugron Gábor újólag képviselővé választatván, mentelmi joga a választástól kezdve érvénybe lép s igyellene az eljárást folytatni a fenálló mentelmi joggal szemben, esetleg a hozandó utóbbi kiadási határozatig nem lehet. A kir. ügyészség ezen végzést semmiségi panaszszal támadta meg a ezen panasz az, mely fölött a seraratieszék határozni hivatva van. A kir. ügyészség semmiségi panaszában előadja, hogy ha ezen ügy illetőségi kérdésnek tekintetik, akkor a kifogás az Erdélyre nézve érvényes igazságügy miniszteri rendelet értelmében elkésett. Ami a sérelmes végzés érdemét illeti, panasztottnak a jövő országgyűlésre nyári mandátuma e kérdésre befolyással nem bírhat, mert a panasz beadásakor Ugron Gábor képviselő volt, a fölött, hogy ellene a vizsgálat megindítható, az illetékes fórum, t. i. a képviselőház már határozott és ugyanezen kérdés utóbbi határozathozatal tárgyát a dolog természeténél fogva nem képezheti. Ha azon elv érvényre jutna, hogy az új országgyűlés egybehívása által az előbbi képviselőház határozata érvénytelenné válik, akkor az új bírósági szervezésnek az volna következése , hogy az előbbi bíró szervezet alatt hozott bírói határozatok újólag elbírálás tárgyát képezhetik. Az ügyészség nézete szerint a Képviselőház tekintélye sem tűri azt, hogy annak lehetősége fenforogjon, hogy ily kérdésben esetleg ellentétes határozatok keletkezhessenek. Lukács Béla esete praecedenst a jelen ügyre nézve nem képezhet, mert azon ügyben a vizsgálat még nem tartatott meg, midőn ő ismét képviselővé választatott. Most azonban egy teljesen befejezett vizsgálattal áll szemben a biróság s az eljárás folyama fel nem tartóztatható. Ezzel az előadás befejeztetett. A hallgatóság távozása után teljes háromnegyed óráig tanácskoztak a birák, s midőn a nyilvános ülés ismét kezdetét vette, a tanács elnöke a semmitőszék következő határzatát hirdette ki: A kir. ügyészség, mint közvádló, kellő időben beadott semmiségi panaszának hely adatvan, a tárgyalási határnap elhalasztása iránti kérvénynek helyt adó sajtóhírésá£gi végzés megsemmisíttelik s a sajtóbiróság az időközben már elmúlt tárgyalási határonk helyett új tárgyalási határnap kitűzésére, az esküdtszék egybehívására s a tárgyalás szabályszerű megtartására utasíttatik. Indokok: Tekintve, hogy az országgyűlés tagjai részére a törvény által biztosított mentelmi jog természetes rendeltéséhez képest, nem a büntetlenséget adja meg, melynek jogállamban helye nem lehet, hanem az országgyűlés tagjait csupán az alaptalan zaklatások ellen biztosítja ; tekintve, hogy vádlott Ugron Gábor országgyűlési képviselő már a királyi ügyészség által ellene emelt panasz idején is a képviselőház tagja volt s mint ilyen azon czélból, hogy ellene a sajtóügyi vizsgálat megindittathassék, az országgyűléstől az erre hivatott kir. Ügyészség mint közvádló által kikéretett , a képviselőház által f. évi ápril hs 27-én tartott 888-ik üléséből kiadatott, azon kérdés tehát, hogy a vád alá fogott képviselő ellen alaptalan , az országgyűlési tagok törvény által biztosított mentelmi jogát sértő zaklatás esete fenn nem forog, már az e felett ítélni illetékes hatóság, t. i. az országgyűlési képviselőház által a maga helyén és idején meghaladva és eldöntve van ; tekintve, hogy a képviselőház ezen határozata folytán a sajtóügyi vizsgálat Ugron Gábor vádlott ellen még a mult országgyűlés együttlétében megindíttatott és befejeztetett és a tárgyalási határnap az. évi június 12-ei határozattal július 2-ára kiffizetett, tekintve, hogy ily kiadás , a mentelmi jognak felfüggesztése a dolog természete szerint sohasem csak bizonyos időre, hanem egy meghatárzott ügy teljes lejártatása és befejezése egész idejére történik s az igazságszolgáltatás rendes és törvényes folyamat beszüntetni, feldarabolni és ez által meghiúsítani nem lehet , az említett hibás elvre alapított halasztást törvényesnek tekinteni nem lehet s ennélfogva az időközben lejárt tárgyalási határidő helyett uj tárgyalási határidőnek kitűzését s a megkezdett s vizsgálattal előkészített sajtóügy befejezését elrendelni s az erre vezető további törvényes lépések foganatosítását a sajtóbiróságnak meghagyni kelletett. A stullitis-gyílítossírg pere: London, jul. 7. Itteni viszonyok egy ismerője jelenti, hogy a konstantinápolyi államperben követett eljárás törvénytelensége daczára az ítélet mégis meg fog erősíttetni, mert közvetlenül a per befejezte után a felebbezési bírák a palotába hivattak, akik utasításokat kaptak, melyeket vonakodás nélkül végre kell hajtaniok. Az elítélt pasákat azonban a szultán Taiíba, Mekka közelébe fogja száműzni. E váratlan enyheség oka a művelt világnak, sőt a jámbor törökkuaka egyhangú kedvezőtlen ítéletéről beérkezett jelentések a perben tapasztalt flagráos részrehajlás fölött. Minden mostani félhivatalos jelentés a pasák állítólagos vallomásairól valótlan, úgyszintén Abdul-Aziz szultán anyjának egy Hamid szultánhoz intézett állítólagos leveléről szóló hír. Csak most világlik ki teljesen a szultán törekvése, hogy Mídhát pasát elveszítse. Néhány hónap előtt a szultánt megint megijesztette egy állítólagos forradalmi propaganda, melynek fejéül Ismail pasa exkhedive emlegettetek Egy hivatalnok, aki a legutóbbi perben kiváló szerepet játszott, megvizsgálta az ügyet és azt jelentette