Magyar Polgár, 1881. július-december (15. évfolyam, 147-298. szám)
1881-12-03 / 276. szám
lyen a magánosok személye, joga és vagyona felett rendelkezhetik, és hatalmának ez úton való terjeszkedésével, a politikai mozgalmakra, polgári szabadságot sértő pressiót gyakorolhat. Megyei rendszerünk ellenei leghevesebben ennek tisztválasztási jogát támadják. A FŐRENDIHÁZBÓL. A főrendiház nov. 30 ik ülésében gr. Zichy Nándor két interpellációt intézett a miniszterellnökhöz. Ezek a következők. Interpeláció a miniszterelnök úrhoz: Szándékozik-e a minisztérium a polgári magánjog egyes kérdései nevezetesen a házassági jog, az öröklés, a hitbizományi intézmény tárgyában a polgári törvénykönyv előterjesztését megelőzőleg megállapodásokat létrehozni ? Interpelláció a miniszterelnök úrhoz : Szándékozik e a miniszterelnök úr a főrendiház szervezését kezdeményezni , vagy a házból várja-e a kezdeményezést. Beadja Zichy Nándor gróf. Tisza Kálmán miniszterelnök : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek 1 Mindenekelőtt azon kérést intézem a méltóságos főrendekhez és magához az interpelláló méltóságos gróf úrhoz, hogy méltóztassanak belenyugodni abba, hogy az egyik interpellációra ne én feleljek, hanem az, aki mint szakember, sokkal inkább hivatott arra: az igazságügyminiszter. Ez az egyik, amire bátor vagyok kérni a méltóságos főrendeket. A másik pedig, hogy méltóztassanak megengedni, hogy azon interpellációra, mely a főrendiház rendezésére vonatkozik, azon egyedüli szempontból, amelyből a kérdés is intézve van, felelhessek. Én azt tartom, hogy midőn valamely ily fontos kérdés azon stádiumba jön, hogy a törvényhozás elé konkrét javaslatképtétessék, a parlamenti rendszer mellett a kormánynak kötelessége az initiatívát megragadni. De viszont azt hittem, hogy míg magából a főrendiház kebeléből az eszme meg nem indult, nem tartozott feladatom közé azon reformot sürgetni, amelynek nemcsak fontosságát, hanem óhajtandó voltát is elismerem, de amelynél sok égetőbb baja volt már és talán van is Magyarországnak, a mely orvoslásra vár. (Úgy van?) Midőn azonban az utóbbi törvényhozás végén magából a törvényhozás kebeléből ez eszme megindittatott, — mert igen jól tudom, hogy azelőtt is már egyszer meg volt indulva, de elhallgattatott — ígéretet tettem, hogy e dologgal foglalkozni fogok s hogy ígéretemet beváltani szándékozom, azt a válaszfelirati vitánál jeleztem és ígérhetem most is, hogy azt beváltani szándékozom. De egyúttal, midőn nyilatkozatom elején nyilvánítottam, hogy a törvényjavaslat alakjába öntött concret kezdeménynek a kormánytól kell jönnie, másfelől nem késem nyilvánítani s illetőleg ismételni, mert már más alkalommal is volt szerencsém nyilvánítani, hogy a javaslatot előterjeszteni anélkül, hogy ezen főrendiház tagjaival a dolgot elveire s részleteire nézve megbeszéljem, — nem fogom, s azt hiszem, hogy e részben helyes eljárást követek. (Helyeslés) Mert hiszen nem szándékoltatik itt a főrendiház reformja keresztülvitetni a főrendiházzal szemben, hanem szándékoltatik keresztülvitetni a főrendiházzal összhangban. (Élénk helyeslés.) Ezt csak azzal kívánom még megpótolni, hogy mihelyt physikai időm engedi, — és ez tán nincs messze, de megvallom, hogy nekem is csak 24 órám van, bátor leszek nem hivatalos minőségben fölkérni a méltóságos főrendiház egyes tagjait, hogy legyenek szívesek velem az ügyet megbeszélni és szabad legyen remélnem, hogy azok, a kiket meg fogok kérni és tán maga a méltóságos gróf úr is, ki ez üggyel, mint látszik, tüzetesen foglalkozott, nem fogják megtagadni, hogy e kérdésben bölcs tanácsaikkal támogassanak. (Élénk helyeslés.) Zichy Nándor gr. Én a főrendiház szervezésére vonatkozó válaszát a miniszterelnök úrnak köszönettel s megnyugvással veszem tudomásul, és örömmel látom, hogy ezen szerintem sürgős és főfontosságú kérdés alkotmányos megoldására nézve a miniszterelnök úr a szükséges lépéseket megtenni szándékozik. (Helyeslés.) Elnök: A válasz tudomásul vétetik. A másik interpelláció közöltetni fog az igazságügy miniszter úrral. Jutik, kívánja, hogy a múlt évi tárgyalások közben e tekintetben érvényre emelkedett elv fenntartassék, s hogy ez a jelentésben kifejezést nyerjen. Trefort miniszter kijelenti, hogy ámbár a reáliskolák czélszerűsége vagy czélszerűtlensége kontrovers kérdés lévén, mégsem zárkózhatunk el azok természetszerű fejlődése előtt. A tétel megszavaztatik. Ezek után a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, folytattatott a tárgyalás. Elnök bemutatja a ház által a bizottsághoz utasított következő kérvényt: a házi ipart terjesztő egyesületnek — az általa felállított nőipar tanítónő képezde épületének a házadó és pótlékaitól való felmentése iránti folyamodványát — kiadatik Hegedűs Sándornak. Középiskolák közös költségei 8000 frt, elfogadtatik. Bába-iskolák, 14,326 frttal, elfogadtatik. Gépészeti ipartanoda Kassán 18,800 frt. Wahrmann kérdi, hogy szaporodott-e a látogatók száma. Gönczy Pál min. tanácsos megjegyzi, hogy a múlt évben 42 tanuló volt, az idén van 45. Budapesti középipartanoda 47.030 frttal elfogadtatik. Szögyényi László kérdi, hogy tett e a miniszter tanulmányokat a továbbképző ipariskola életbeléptetése tekintetében, mert e czélra előirányzott 3000 irtot italában csekélynek tartja. Trefort miniszter megnyugtató válasza után az összeg elfogadtatik. Ipartautók iskolái 9000 frt. Aponyi Albert gr. ezen tételt fontosabbnak tartja a háziipar-egyletek állami segélyezésénél is, és szeretné, hogy ezen összeg a többi hasonczimű összegekkel egy miniszter kezében és pedig akár a kereskedelmi, akár a közoktatási miniszter kezében öszpontosittatnak. A bizottság a tételt elfogadta Az ipari ügyek tárgyalására egy közeg 2200 frt — elfogadtatik. Fiumei állami kereskedelmi iskola 14,400 frt. Megszavaztatik. Heffy Ignácz különös figyelmet kiván a magyar nyelvnek ez intézetben való taníttatására. Budapesti kereskedelmi akadémia segélyezése 4000 frt. Elfogadtatott. A nagyszebeni jogakadémia ügyében Szilágyi Dezső kérdi, hogy hány tanuló volt az utolsó 3 évben. Károfy miniszteri tanácsos: Az idén volt 53. Trefort miniszter kijelenti, hogy már rég megszüntette volna e tanintézetet, ha nem lett volna tekintettel a szászok által telelármázott külföldön elterjedt közvéleményre, de miután a lárma így is, úgy is meg van és nem szűnik, jövőre azt beszüntetni akarja. Különben is, a jogi akadémiákat, a tudomány mai niveauján feleslegeseknek tartja. Hegedűs Sándor az általános jelentésben megérintendőknek tartja a jogakadémiák fennállásának anomáliáját; a kormányt felhívandónak véli, hogy ennek megszüntetése végett, a kezdeményezés terére lépjen. Éles Henrik a nagyszebeni jogakadémiát már most akarja eltöröltetni. A bizottság Hegedűs indítványát elfogadja. Népnevelési szükséglet. Elemi népiskolák szükséglete: 125.000 frt. felsőbb nép- és polgári iskoláké: 275 000 frt. összesen 900.000 frt. Tavaly 860.000 frt. Gönczy: Nálunk 2150 község van olyan, hol nincs népiskola; ebből 885 van olyan, hol nincs 30 tanköteles gyermek sem, és 1262 község, hol 30 an túl vannak. Azonkívül 274 községet nem lehet más községhez csatolni. — 266 helyen van állami iskola, hol ezelőtt nem volt. Ezek költsége kitesz már maga 450 000 frt. — az előirányzott 900 000 főból le van foglalva 710 000 frt. Új iskolákra szükséges 50,000 frt. Körülbelül 125 000 frt maradna a tanulók, kisdedóvodák s magániskolák segélyezésére. Helfy: Ezen rovatot tartja a legfontosabbnak a közoktatási tárczában. Nem volna ugyan túlzott követelés, hogy maga a törvényhozás határozná el azt, melyik községekben állíttassák fel iskola,de megnyugszik a jelenlegi állapotban. Felhívja azonban a miniszter figyelmét a határszéli községekre. Szóló épen most jött a stájer határszélről és elszomorodva látta, hogy 100.000 lakosra nem esik egyetlen egy 4 oszt. iskola, úgy, hogy már 15 — 16 éves fiuk mindig egy osztályban járnak. Szeretné szóló, ha közoktatási térkép adatnék ki. A bizottság elfogadja a 900.000 frt. összeget, melynek megszavazása után Gönczy Pál min. tan. kimutatást közöl a magyarul nem tudó tanítók magyar póttanfolyamáról ; e szerint 1600 olyan tanító van, ki nem tud tökéletesen magyarul, 3600 keveset tud, 2529 pedig semmit sem. A póttanfolyamot hallgatta 1879-ben 4 helyen: 912, 1880 ban 963 egyén 11 helyen Az idén körülbelül 800. Szóló szerint 5—6 hét alatt — bámulatos eredmény észlelhető. Néptanítók nyugdíjintézete segélyezésére 150.000 frt. Néptanítók lapja 10.000 forint. Budapesti felső leányiskola szem. jár. 33.300 frt. Dologi kiadás 17.600 frt. Öszszesen: 50.900 frt. Kr\f\!\ ^TMar0i!Szigeti felsőbb leányiskola Trencsénben 5000 írt. Sopron,rt .PC3én 4000 írt. Kolozsvárt: 2000 írtban elfogadtatik. Siketnémák intézete Váczon 35000 írt. Vakok intézete Bpesten 31900 frt. Az A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGBÓL. A képviselőház pénzügyi bizottságának tegnapi ülésében folytattatok a közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása. A nagyszebeni akadémia ügye függőben hagyatott. Következett: Gymnáziumok. Előirányzat 148,027 írt, a mult évivel szemben a kiadás 1000 írttal kevesebb. Elfogadtatott. Reáliskolák. Személyi kiadások 387,700 frt. Dologi kiadások 51,345 frt. Ebből az általános megtakarítás 8,298 frt levonása után marad összesen 430,747 frt, vagyis 12,150 frttal több a múlt évinél, mely különbség legnagyobb részben a fizetési 5 éves pótlék esedékességében leli indokát. Wahrmann Mór feltűnőnek találja, hogy míg egyrészről azon nézet uralkodik, hogy a reáliskolák czéljuknak meg nem felelnek, másrészről ezen intézeteknél a tanári létszám emeltetni szándékosegyetemi épületekre felvett kölcsön kamatja és törlesztése 146322 frt. Ösztöndíjak és tanulóiez érték 80 243 frt. Tavaly 69,831 frt. Bevétel a határőrvidéki alapitv. földek jövedelmeiből 1540 frt. A tétel megszavaztatik Az idő előrehaladván, e nek az ülést bezárja. TÖRVÉNYJAVASLAT a jelzálogos kölcsönkövetelések átváltoztatása esetében, a bélyeg- és illetékekre nézve nyújtható kedvezezményekről. 1. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy azon jelzálog-intézeteknek, közalapoknak, takarék-pénztáraknak és nyilvános számadásra kötelezett egyéb pénzintézetnek, amelyek a jelzálogos körelönköveteléseknek a kamatláb leszállítása czéljából történő átváltoztatását (konverzióját) foganatosítják, — az ezen hitelművelet alkalmából kiállítandó kötelezvények után járandott fokozatos bélyegilletéket— csupán az ötven krajczárnyi állandó okirati bélyeg követelése mellett, — valamint az említett okiratok alapján eszközlendő telekkönyvi bekebelezések után járó bejegyzési illetéket az esetben elengedhesse, ha az ily kölcsön-átváltoztatás folytán, a jelzálogos követelés kamatlábjának állandó leszállítása mellett, az eredeti kölcsöntőke és a kamatokon kívül fizetendő mellékjárulékok összege nem növekedik. Ezen kedvezmény, az utóbb jelzett feltétel alatt — az esetben is megadható, ha a kölcsön-átváltoztatás nem az eredetileg érdeklett, hanem bármely más hitelintézet, mint kölcsönadó közbenjárása mellett foganatosíttatik s ehez képest a fentebb meghatározott illeték-elengedés a kérdéses hitelművelet alkalmából esetleg kiállítandó engedményi okiratokra is kiterjed. Végre a kölcsön-átváltoztatás keresztülvezetéséhez megkívántató törlési nyugták után járó fokozatos bélyegilleték annyiban szintén elengedhető, amennyiben a telekkönyviig törlendő összeg az újabban bekebelezendő összeget nem haladja meg. 2. §. Az előző §-ban körülírt illetékelengedés kieszközlése végett — az érdeklett közalapok és intézetek, illetve az adósok részéről — az új kölcsönügylet megkötésétől számított 30 nap alatt — kellően felszerelt folyamodvány nyújtandó be a kir. illetékkiszabási hivatalhoz. 3. § Ezen törvény, melynek végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, kihirdetésének napjával lép érvénybe és 1866. évi deczember hó végéig marad hatályban. Budapesten, 1881. nov. 26. Gr. Szapáry Gyula s. k., m. k. pénzügyminiszter. KÜLFÖLD. a német nyilatkoz Bismarck herczegnek birodalmi gyűlésen legutóbb tett zatait oda magyarázzák a német parlamenti körökben, hogy a kanczellár hajlandó acceptálni a kormány támogatására a klerikális- konzervatív koalíciót. Különös kedvezménynek tekintik az ultramontáo centrum részére a herczeg ama nyilatkozatát, hogy ő csak minisztertársai által fenyegetve és kényszerítve helyeselte a polgári házasság behozatalát, s most már nagyon valószínűnek tartják, hogy Bismarck jelentékeny koncessziókra kész a czentrum javára. A keleti ügyekben újabb és újabb fontos lépések létetnek a békés fejlődés felé, így a napokban íratott alá a porta és Görögország részéről a török görög határra vonatkozó végleges szerződés. Továbbá jelentik Nándorfehérvárról, hogy a porta köreiben most nagyobb hajlandóság észleltetvén teljesítni Szerbiának a vasúti csatlakozásra vonatkozó kívánságát, a conférence à quatre ismét összev eset decz. első felére vélik kilátásba helyezhetni. A pápa átköltözéséről szóló hírek, melyek az utóbbi időben bizonyos szabályszerűséggel térnek vissza, a ,P. Lt.“ római levelezője szerint, ezó zatos eredettel bírnak — és egyáltalán nem veendők komolyan. Ha a Vatikánban itt ott meg is pendítik ezt a tárgyat, ez fő kép csak azért történik, hogy az olasz kormányt megijesszék, vagy más katholikus államok kormányait a pápa ügye iránt bizonyos buzgóságra sarkalják. Valósággal azonban, eltekintve minden erkölcsi októl, sokkal bajosabb volna a pápára nézve, hogy Rómát elhagyja, mint a franczia, vagy angol kormányra nézve volna, hogy székhelyét Páriából, vagy Londonból más városba tegye át. A pápaság nemcsak erkölcsileg magasan álló, hanem technikailag is komplikált intézmény. A Vatikán kiterjedt pompás tévéivel, a Szent Péter temploma szent hagyományaival, a csarnokok és gyűjtemények, a bíbornoki paloták stb. nem tehetők át se Máltába, se Fuldába, se Salzburgba. A pápaság nagy zavarba jönne, ha a pápaság átköltözésének eszméje komolyan fontolóra vétetnék. Egyelőre a dolgok még korántsem állanak oly rosszul és a tábornokok és rendek tulajdonképen kénytelenek bevallani, hogy a garancziatörvény oltalma alatt Rómában egészen jól lehet megélni. Mélyen tisztelt közgyűlési korunk egyik jellemző vonása, hogy a szenvedő emberiség nyomorát tőle telhetővég enyhíteni igyekszik. Ez képezi a törvényhozások egyik legnemesebb feladatát, ez foglalkoztatja az autonóm megyék és községek intéző testületeit, és hogy a czivilizáczió e legszebb vonását mindenütt érvényesítse, ahol a törvényhozás, a megyék és községek e nemű intézkedésében hézagot talál, gondoskodik arról is, hogy e hézag társadalszövetkezetek útján betöhessék. Ily hézag mutatkozott a háborúban egsebesülő harcrosok ápolása körül; nem azért, mintha az államhatalmak e nagykötelességet teljesíteni elmulasztották volna hanem mivel a tudomány haladásával fokozatosan fejlődő hadi szerek nagyobb rombolása folytán egyrészt, másrészt pedig azon körülménynél fogva, hogy az általános védköteleztség behozása és a közlekedési eszközök tökéletesítése folytán nagyobb hadtömegek állanak egymással harcban, m oly nagy számú sebesülések fordulnak elő, melyeket kellő ápolásba venni a hadseregek keretében álló katonai egészségügyi osztályok teljesen elégtelenek. E baj két módon volt enyhíthető: vagy azáltal, hogy a fokozottabb gondozás is az államhatalomra bizandék, vagy hogy a gondozásban az államhatalommal maga az egész társadalom osztozkodjék. Az első mód sehol sem talált visszhangra; nemcsak azért, mert ez esetben az államköltségeket kellett volna tetemesen szaporítani, de főleg azért sem, mert az államhatalomnak háború esetén a betegápolás körül nyújtott segedelme a humanizmus követelményei szerint kielégítőnek nem találtatott. E vélemény megalkotásához sokat szolgáltatod azon körülmény, hogy idő közben az általános vádkötelezettség elve mindenütt életbe lépett, ami által a hadsergek sokkal szorosabb kötelékbe léptése a polgári elemhez, mint voltak az előtt. Régente ugyanis a hadsereget megszokták úgy tekinteni, mint egy a polgári elemtől teljesen elkülönített osztályt, mely minden viszonylatában, békében úgy, mint háborúban, kizárólag az államhatalomra gravitált. E felfogás, hogy ne mondjam bizonyos mérvű közöny, csakis akkor kezdett a közelebbi érdeklődésnek tért engedni, amidőn az általános védkötelezettség hadsereg keretébe vonta minden egyes család azon férfi tagjait, kik a hadkötelezettségi évekbe estek. Ez időponttól kezdve a családok öszszesége, vagyis az egész társadalom azon gyengéd gondossággal, mely a családi élet egyik jellemző vonása, kezdte a hadsereg körébe távozott gyermekeinek, tehát a katonáknak sorsát vizsgálat alá venni, és azt találta, hogy háború esetén megsebesülő fiai elégséges ápolásban nem részesülnek, és nem különösen olyanban, mint a szerető család szokott ápolást igénylő tagjainak nyújtani. Ezen meggyőződés általánossá válta adta létokát a veres-kereszt segélyegyletnek, melyek a genfi nemzetközi egyezmény alapelveire fektetve működésöket, czélul tűzték ki: a háborúban megsebesült vagy megbetegedett harcrosok ápolását társadalmi úton létesíteni, és ezzel az államnak idevágó kötelességszerű gondozását kiegészíteni. Hogy e szövetkezetek a gyakorlati életben mily óriási szolgálatokat tettek, annak igazolására elégséges a legutóbbi franczia-német hadjáratra visszaemlékezni, és az arról kiadott hivatalos jelentésbe egy futó tekintetet venni, melyek szerint számos ezerre megy azon sebesültek száma, kiír életben maradásukat kizárólag e segélyegyletek áldásos működésének köszönik. Hazánkban eddig hasonczólu egylet országosan szervezve nem volt. Az egyesült magyar országos segélyző nőegylet ugyanis, mely néhány lelkes urhöley vez deonenyezésének köszönte keletkezését és paratlu buzgalmának szép elterjedését, országosan szervezettnek nem volt tekinthető, mert keletkezéstől fogva egyes ügybuzgó emberbarátok támogatásában részülvén csupán, néhány kivétel eltudásával, nélkülözni volt kénytelen leghathatósabb támaszát: a közhatóságokét, ami nélkül ügy továbbterjedésébe , valamint nőszervezetében hiányt szenvedett. E hiányt kívánta pótolni Felséges urunk, midőn mult évi deczember 5-én kelt legmagasb kéziratában a veres kereszt segély egyletnek a magyar szent korona összes országaiban való országos szervezését kezdeményezte, s ennek foganatosításával igénytelen személyemet megbízni méltóztatott. Számos kitűnőség közreműködésével sikerült azóta az egylet idezárt bályait, és ezek alapján a alapsza. .. . Budapesten i. é. május 17-én tartott közgyűlésen tragát az Ő Felsége Koronás Királyunk és Felséges Királyasszonyunk védnöksége alatt esetet is Ulint a“y«egyletet 490 alapító, 456 rendes 10 forintos, 1604 évi egyorintos és 228 rendkívüli, vagyis összesen 2778 taggal és eddig 74.557 frt. alapi ranynyal megalkotni, és ezzel, illetve a e2veBüSaifu°ífág08 86 helyző 000^191 egyesülése folytán ennek tagjait és vannyat 13^ hozzászámitva : 1161 alapitó 1581 rendes 10 frtos, 24,518 évi több forintos és 4646 rendkívüli,egy és 31'91‘ '»g6«l ^153,675 frt27 krs központban kezelt alapitványnyal az egylet alapjai megvetni. S J ez^csak E&HSf ^ az egylet felvázoltam ’ mages'czófjlt elérhesse, ahol nagy eszközökkel is kel rendelkeznie, és az egylet messzeható rena társadalom mindazon tagját, ki az alapszabályok 5 ik §-ában meghatározott segédezésre vagyoni viszonynál fogva képesített, — vagyis hogy a művelt nyugati államok példáját idézzem, ha a nagybirtokosól kezdve a telkes gazdáig, a nagyiparos, nagykereskedő és gyárostól a kisiparos és kiskereskedőig, a nagy tőketulajdonostól a szellemi tőkéből élő egyénekig a társadalom minden egyes tagjai, valamint a nyereményre alakult különféle egyleteket is kebelébe vette, mert hiszen kétségbevonhatlan, hogy a telkes gazda, a kisiparos és kiskereskedő közelállói javakép oly könnyen nélkülözhet évenkint egy forintot, mint ahogy megadhatja a jobbmódú egyén az egyszer mindenkorra szóló 10 frtnyi rendes tagsági díjat, vagy a szintén egyszer mindenkorra szóló 20 frtnyi alapítványi összeget , valamint kétségtelen az is, hogy a nagy vagyontól a könyörületes czél nagyobb adományt igényel. Alig férhet ezek után kétely ahoz, hogy a veres kereszt segély-egylet országos szervezése oly feladat, melynek létesítése mindnyájunk hazafias és emberbaráti kötelessége, és e szervezésben a leghathatósabb és egyedül sikert ígérő támasz a mélyen tisztelt közgyűlés, mely mint a felügyelete alatt álló terület szellemi, erkölcsi és vagyoni központja, nagy tekintélyénél fogva irányt ad ott lakó polgártársaink gondolkozásmódjának, befoly cselekedetekre, és hatáskörénél, törvényadta jogánál fogva kihat a felügyelete alatti terület miden kis részére. Sokkal több tisztelettel viseltetem a mélyen tisztelt közgyűlés minden egyes nagyérdemű tagjának hazafisága és emberbaráti érzülete iránt, hogysem szükségesnek találnám, a fent előadottak után, az egylet meleg támogatását újabb érvekkel is ajánlani; e helyütt csupán egy körülményt legyen szabad megérintenem, mely hivatva van a nálunk még nem eléggé ismert veres-kereszt segély-egylet valódi czélját és tevékenységét kellő világításba helyezni. Meglehetős elterjedt azon nézet, hogy a veres kereszt egylet csupán háború esetén és csakis a katonaság érdekében van hivatva működés, s mint ilyenről, elégségesnek tartják, ha a polgárok adakozását háború esetén veszi igénybe, béke idején tehát a segélygyűjtés és szervezkedés munkáját fölöslegesnek, vagy legalább is időelőttinek tekintik. Téves e nézet úgy alapjában, mint következtetéseiben Mert igaz ugyan, hogy az egylet fő czélja a háborúban megsebesült harcosok ápolása, de hogy e nagy feladatnak szükség esetén megfelelhessen , elmaradhatlan kellék, hogy e czélra a béke idején szervezkedjék ; mert ha föltételezhető is, hogy sebkötő anyagok s egyéb erőre szerekt háború esetén gyűjtés útján beszerezhetők, kórházak felállítása, melegápolónők kiképeztetése, önkéntes csapatok szervezése, betegszállító vonatok, hajók és kocsik beszerzése csakis hosszú időn át, tehát a béke idején létesíthetők, valamint az ezekhez szükséges pénzösszegek is polgártársaiul, szertelen megterheltetése nélkül nem egyszerre, hanem parányi részletekben, de folytonos gyűjtés által állíthatók elő, s épen e körülmény adja észszerű magyarázatát annak, hogy alapszabályaink 5 dik §-sa a tagsági díjat csak évi egy forintra határozta. De téves az egylet valódi czélja iránti ama nézet is, mintha az egylet csakis háború esetén és csupán a katonaság érdekében volna hivatva tevékenységet kifejteni, mert az alapszabályok 4-ik §-a szerint egyletünk feladatává tettük : jótékony működését állandósítani, vagyis a béke idejére is kiterjeszteni A haza küönböző részeiben felállítandó kórházaink béke idején nem a katonák, hanem szélyre borult polgártársainknak fognak méhlyül szolgálni, az egyhetűekbe egáli ápolásra ütkotott női béke idején szintén a családok egyik legszebb, de legsúlyosabb feladatát a betegek ápolását lesznnk hivatva teljesíteni; — másrész rendkívüli szerencsétlenségek, mint árvíz, tűzvész, ínség vagy járvány esetében az egylet feldata a szakelkötők segélyezése. Ne adja az ég, hogy annyi csapás után még újabb csapás érje nemzetünket! de ha ily baj mégis ellátogat, nagyobb megnyugvással nézhetünk azzal szembe, mert tudjuk, hogy segélyezésére siet egy országosan szervezett egylet segédeszközeivel és apránként gyűjtött filléreivel, melyek azonban, épen az országos szervezés és folytonos gyűjtés folytán, nagy öszszegeket képviselhetnek, és újabb gyűjtéseket eszközölhet a szűkölködők felsegélésére. Hogy mire képes ily egylet közveszély esetén, legyen szabad a szegedi gyásznapokra hivatkoznom, amidőn a volt magyar országos segélyzőnő-egylet 30.000 írtnál többet fordított segélyezésre és azonnal működési tért foglalt mindazon helyeken: népiskolák, bölcsőde, gyermekkort, kórház, közélelmezés és a közruháztatás terén, melyeken a szerencsétlenség folytán megbénult hatósági köztevékenység megszűnt. Mindezek szíves méltatását azon tiszteletteljes kérelemmel ajánlom a ra ilyen tisztet közgyűlésnek, méltóztassák határozatilag kimondani , hogy a magyar szent korona országa véres kereszt-egylete iránt a közgyűlés kiváló érdekkel viseltetik annak mint hazafias és emberbaráti magasztos czélokra törekvő egyletnek a közgyűlés felügyelete alatt álló területen va J° minél általánosabb elterjedését kivánatosnak és üdvösnek tekinti, e czélból mig maga a közgyűlés is az egylet javára alapítványt tesz, egy nagyobb számú bizottságot küld ki kebeléből azon utasítással va a lünk mi me kW«*,eg WH» hogy e bizottság az egyletnek Bna székelő központ választmányával Pusztaízőbe téve magát, egyrészt a déki, és illetve városi választmány 8!eiett részt a fiók-egyletek szervHZévén,pl.triss gyűlés nevében és megbizásába.,8. naiositsa. fog4. A midőn a mélyen tisztelt ülést a nemes emberbaráti ügy báMmogatására ismételten felkérni '*• volna, megragadom ez alkalmat való mély tiszteletemnek őszint kizést adjak. Ule kifej.. Budapesten, 1881. nov. io.D sir Károlyi Gym. VÖRÖS-KERESZT. A Vörös-kereszt egylet országos szervezése ügyében gr. Károlyi Gyula elnök következő felhívást intézte a megyék és önálló törvényhatósággal biró városok közgyűléseihez, melyet fontos voltánál fog* LEVELEZÉS Sz.-Nádad, 1881. novi . hó 25-én kisértük ki örök galomra ev. lutheranus lelkész u Silburg György Frigyest, ki egyike vökt**11' erdélyi culturalis törekvések jelen Szsainak. A kitűnő férfiú 1821. márci0 kén Sz-Sebesen született; tanúiméi.5 u.szebeni főtanodában 1839.ben vén, a berlini 1839-ben egyetemre ment évig a thiologiát hallgatta; onnét i?térve, 1841-ben a kolozsvári ev. rsf tanodában a jogi tanfolyamot absolvit s innét a segesvári főtanodához hivató?’ hol mint kitűnő tanár 1848-ig működött ebben az évben a sz.-nádasi ev. lmwnus egyházhoz lelkészül választatván , mivel három évig lelkészi pályáját a li lelkiismeretesebb buzgalommal folytatta mig e hó 23-án éjjel 12 órakor szerbüdés következtében meghalt. Marietburg fiatal korában a költészetet ápolta nem egy költeménye és az erdélyi ázsi nép ajkán ; később a történelem tanulmányozására adta magát s különösen az erdélyi szász nép történetére vonatkozóratöbb jeles értekezése jelent meg a Siebenbürgische Landeskunde* czimü folytóiratban ; széles műveltsége s általánosan elismert humánus modora minden körben tiszteltté tévé nevét. Temetése nagy néptömeg jelenlétében, általános részvét között folyt le. Ez az eset egy év alatt már a második volt, hogy rögtöni szélbüdés kínt keztében községünkben halálozás történt, minek következtében önkénytelenül felmerül azon óhajtás, vajha megyei közigazgatásunk valahára komolyan gondoskodnék az iránt, hogy a járási körorvosok megválasztása és elhelyezése létenttessék. Egy ilyen községnek, mint St.Nádas, mely kétezer lelket számlál, csendőrillomást, útbiztosi hivatalt, körjegyzőséget, két lelkészi hivatalt, s több intelligens birtokost számlálhat lakosai közé, elodázhatatlan szüksége van egy rendes orvosra. Bárha megyénk közigazgatása követné azon nemes példát, melylyel több erdélyi más megyék a nép érdekében eljárnak. 1.1. Görgény Szent Imre, november 19 Tekintetes szerkesztő úr ! Megütközve olastam aBolond Istóki idei 40-ik számában a helybeli erdőhivatal derék főerdésze és főnöke ellen intézett támadást, mely ha bármily csekély részben is jogos lenne, nem szólalnék fel ; de tekintve, hogy épen Weszter úr volt az az egyén, az minden lehetőt elkövetett, csakhogy vadászat eredménytelenül ne üssön ki, tekintve, hogy épen az ő fáradhatlan tevékenységének és a vadászatban való kitűnő jártasságának köszönhető, hogy a vadonnat legalább annyian nem volt eredménytelen, hogy még vadat se lássanak, mint Máramarosban történt, de megtámadást nagyon is jogtalannak és sok tekinteben otrombának tekintem. Mondom T®1 tér úr ügyességének tuljdonnbita az, hogy úgy rendezte a hajtást, miszerint tövesre mégis jött medve, hogy azonban az I tető vadazok nem lőttek meg, azért, azt hiszem sem Weszterur, — sem pedig itt sík ur — ki a vadászaton részt nem is vett, — nem okozható ! Nagyon sajnos dolog, hogy aBolond Istók* épen a tevékeny, erélyes, és munkás embert támlélja meg, s épen oly otrombán, mint jelenleg is, s hozzá még — egy már a máramarosi vadászatok alkalmával elkoptak viccet! — Ha munkás, erélyes és kötelességeket pontosan teljesítő egyének kigungolását tűzi ki magának czélul a lond Istók, úgy bizonyára czélt rávesz Van a társadalomnak elég vad kinövése, elég mételye, azokat támadja, azokat#1* romolja, mert véleményem szerint id»W ez, mint az előbbi, — czélja egy ®‘cz lapnak. Különben, hogy minő biztos forrásból merített közleményekkel lett a i*w lond Istók“ — Görgényt illetőleg -- 8 árasztva, kitűnik a .Szerkesztői telepi10® ban egy „Amikus“ nevű levelezőjének ad válaszából. Amikus ur szeretné trónörököst is megtámadni s szeretné tani, hogy mikor felkelt, már el8Ő118ffll£ német volt. Mi, kik többször hall«» ő fenségét ittléte alkalmával többet beszélni, biztosan állíthatjuk, hogy Õ mindenkivel, a kiről csak se hogy tud magyarul, magyarul 13 szélt. Az ilyés ehez hasonló köziemé®* bizonyára nem érnek el más czélt, hogy a tájékozatlan közönséget félre tetik, meg hogy az elégületlenneg szítják ! A fenn jelzett Amicus urhoz 10^16 jzenet végén ez áll: .Mint meglepheti a királyfit, hogy medvék helyett majm°3 akadt Görgényben!“ Bizonyára .Annet és még hozzá hasonló uraságokat Ph®D hfl f meg először ő fensége, midőn Görgő®* ^ jött, máskép lehetetlen fennti megjegyzést, mert bár Yanköz*öpu