Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)
1882-02-14 / 36. szám
A LÁZADÁS. Bacs, febr. 11. (Hivatalos.) a XVIII. gyaloghadosztály parancsnokság jelenti Mosztárból febr. 10-én délután 1 órakor. A 6. tábori vadász zászlóalj egy százada a csendőrség fedezetéül e hé 9 én Artovácz irányában kiküldetett, hogy kifürkéssze azokat a felkelőket, akik egy markotányos tulajdonát képező és élelmiszerrel megrakodott 13 málhás állatot ejtettek zsákmányul. A szászad Vratkovácz környékén Kovacsevics bandájának 50 főből álló egyik osztályával összeütközött és azt egészen a határig és azon túl űzte. Az ellenfél két halottat vesztett, részünkről Böhm János vadász kapott súlyos sebet. Jovanovics altábornagy azt jelenti Kattaróból febr. 10-ikén délután 5 órakor, hogy megtekintette Ledeniczét és e pont, valamint a grebeni, ubalaczi és orohováczi állások tartós megszállását s azoknak megerősítését rendelte el, a 47. hadosztályparancsnok igen előnyösen eszközölte Ledeniczének és Greben-Ubalacz és Verjeselo helységeknek elfoglalását. A barczban a 3 tábori vadász-zászlóalj, egy fél sok. Az orosz lakosság leginkább száműzöttekből és ezek utódaiból áll; száműzetések már a tizenhetedik század közepe táján fordultak elő, ide küldettek a pultavai csata után hadifogságba esett vitéz svéd harczosok, ide a lengyel szabadsághősök ezrei. 1754 óta a közönséges gonosztevők is Szibériába deportáltattak, és a bányákban nehéz kényszermunkára szoríttattak; a súlyosabb bűnösök Keletszibériába, többnyire Petrovszkba és Nerbsinszkbe szállíttatnak, a kisebb vétkesek Nyugati Szibériában hagyatnak, ahol mint mesteremberek a városokban telepedhetnek le, vagy birtokot nyerve földmiveléssel foglalkozhatnak, vagy mint vadászok az erdőket barangolhatják be, a rendes adón kívül termékeik, vagy keresetük egy részét is kötelesek az államnak beszolgáltatni. Szibériában még laknak különféle nomád népek, melyek részint baromtenyésztéssel, részint halászat és vadászattal foglalkoznak. Ezeknek életmódjáról, valamint a szibériai társadalmi viszonyokról legközelebb többet. Kun Robert: KÜLFÖLD. Teljesen megbízható forrásból jelentik Berlinből a „N. P. J.“-nak, hogy az orosz kormány úgy Berlinbe, mint Bécsbe egy mentegetődző nyilatkozatot küldött S k o berew tábornok hírhedt pohárköszöntője ügyében. A tábornok, mondja Giers nyilatkozata, senkivel sem közölte előlegesen abbeli szándékát, hogy izgató beszédet akar tartani, utólagosan felelősségre is vonatott, de ezen fölszólítás már nem találta Szentpéterváron a tábornokot, különben a czár fegyelmi vizsgálatot rendelt el ellene. Pétervárról jelentik febr. 9-től. Aksakov harczias czikkei hír szerint arra bírták Giers államtitkárt, hogy lépéseket tegyen, hogy az orosz sajtó dhauvinistarészének szájára lakatot tegyenek. Az eredmény azonban nagyon kérdésesnek látszik, mert a jól értesült Now. Vremja utal reá, hogy az osztrák lapoknak, noha nem élveznek teljes sajtószabadságot, meg van engedve Oroszországot nyíltan bántalmazni, ami renden is van, mert a kormány nem azonos a sajtóval. Az orosz lapok is megtehetik tehát kötelességüket a nélkül, hogy ezzel az orosz diplomáciát a saját kötelessége teljesítésében gátolnák. Azután a Now. Wr. azt sürgeti, engedjék meg mindkét tábor sajtójának, hogy teljesen szabadon mondja el véleményét a szláv kérdésről s hogy a helyzet ekként tiztáztassék. Időközben a Goloszt, az egyetlen jelentékenyebb szabadelvű lapot megintették s megvonták tőle az egyenkint való eladás jogát csak azért, mert egy félhivatalos nép a czikket a védkötelezettségről hibásan magyarázta. Ebben a belügyminisztérium a kormány gyanúsításának szándékát látta. Most a szabadelvű sajtó már egészen elnémítottnak tekinthető. A Now. Wr. azon javaslatának, hogy az orosz diplomáczia hagyja őszintén nyilatkozni a lapokat, cak a pánszláv közlönyökre van tehát jelentősége. Granville lord az utóbbi napokban ismételten értekezett egyes hatalmak képviselőivel, hogy fontolóra vegye egy diplomácziai lépés czélszerűségét, mely valamennyi hatalom megegyezésének kifejezését képezné az egyptomi kérdésben. A st. jamesi kabinet konstatálta, hogy a négy hatalom azonos nyilatkozata saját fölfogásának egy pontban se mond elent. A nélkül, hogy a dolgok állapotát e pillanatban nyugtalanítónak tekintenék Londonban úgy látszik ,ulyt fektetnek rá, hogy a hatalmak részéről egyenlő és közös érdek konstatáltassék a statusquo fentartása körül Egyptomban. A „Temps„ írja: Az egyptomi kérdés ma tényleg igénybe veszi Európát. A megoldásnak egyedüli lehetséges módja Európa együttes közbelépéséen rejlik, mely meggátolná a török hadsereg beavatkozását Báit követnének el a polgárosodás ellen, ha Egyptomot átengednék Törökországnak. Az orosz hivatalos lap és a Journal de St. Petersbourg a következő komain uiquet teszik közzé : Az a hír, hogy az orosz zsidók érdekében angol közbelépés van készülőféiben, oly kevésé fér össze az angol kabinettel való jó viszonyokkal, hogy e hír tulajdonkap cáfolatot neki is érdemel; minthogy azonban e hírek a zsidók és a lakásáig zöme közt uralkodó feszültségre nézve utóbbi bízó nyitékot képezhetének, e úttal feltárjuk az ügyek valódi állását. A zsidó erdés belügyi kérdés, amelybe semmiféle állam idegen beavatkozást nem fog tűrni, se pedig tanácsokat sem fog elfogadni, bármily alakban is történjék sz előbbi, vagy adassunk az utóbbiak, a nemzetközi szokásnak ilyetén megsértése ez iihalommal annál kevésbbé volna megengedhető, mivel bármily alakú közbelépés cak elkeserítené a lakosságot és ártana az idóknak, kik, mint orosz alattvalók, a kormány oltalmát élvezik. A zavargások elen tett rendszabályok korántsem valának lazák. A birodalom déli részeiben 3675 személy fogatott el 2359 ev már meg is kapták megérdemlett büntetésüket. — Varsóban 3151 elfogatás történt, azonkívül 2302 személy ellen a törvényszék megindította a vizsgálatot. A kormány oda törekszik, hogy végleg megakadályozza a zavargások újóbbi kitörésének lehetőségét. A kérdésmegoldásával egy e czélra különösen kiküldött bizottság foglalkozik , hogy az eredmény üdvös legyen, mindenekelőtt szükséges, hogy külbefolyások és téves hírek ne mérgesítsék el a kérdéstben, gyakoroljanak befolyást tanítványaikra. Ha ismét ne merjen senki oly szükkeblűséget vagy méltatlanságot föltenni akár a közoktatást vezénylő derék kormányférfiakról, akár a közoktatásra bánni módon mérvadólag lefolyó közigazgatási vagy törvényhozási faktorokról, hogy ők az országunk mindenkori nagylelkű alapítói által a hazai közművelődés czéljaira a katholikus egyház és haza serdülő nemzedékének nevelésére tett alapítványokat, és az ezekben nyilvánuló magasztos hazafias szándékokat épen azon főbb irányukban, míg a valláserkölcsi élet és jellem megalapítására és megszilárdítására irányul, meghiúsítani akarnák. Mindaz, mit eddig mondottam, ki vártam , in thesi áll, de mikép lehet ezt gyakorlatba venni ? Van módja az egyháznak oly tanfolyamot s azzal egybekötve a tanárvizsgálatot lehetővé tenni. Legyen elismerve az elv, és mi türtént részletes tervvel lépünk föl. Egyelőre is az iskolatartó szerzetes főnökök beadványának idevágó részeit, amennyiben az általam kifejtett nézetekkel összhangzásban vannak pártolva, támogatva jogos kívánalmaikat figyelembe vétetni kérjük. De el is tekintve azoktól , méltányos kérelmünknek kivihetésére a következőket vagyunk szerencsések igénybevenni. Állttassákk vissza az ily ügyeknek egész kiterjedésükben való tárgyalására az egyk táron törvényesen fönnállott intézmény. Maradjanak épségben a király fő védnöki jogai , az alkotmányos közoktatásügyi miniszter szemei előtt, s helyes befolyásával működjék azon testület, mely az ecclesiatica és studiorum kommisszióban valaha fönállott, — a melynek a királyi védur jogai régi gyakorlata fenmaradni egy oly államban, mely urakodó vallást nem ismer, s azért az abból folyó jogok gyakorlatára nem lehet hívava. A magyar egyház főpapjai és az esetleg fölséges védunmától a kulluminisztriummal egyesült oktatásügyi minisztériumnak, melynek küönbs hatásköréhez tartozik még a püspöki székek betöltése iránt is ő felségének javaslatot tenni), előterjesztésére kinevezendő studiorum commisio kétségkívül bírni fognak azon buzgósággal iskolaügyeik minél célirányosabb elintézésére, iskoláik selességének biztosítására , továbbfejleztésére nézve, mint a milyent tisztel a kormány s az ország a többi hitfelekezet vezérférfiaiban. Hiszen alig vagyon egy a magyar püspökök közül, ki tudományokkal, iskolaügyekkel tüzetesen nem foglalkozott, mint tanár vagy igazgató nem hivatalkodott volna, sőt maga is alapító vagy alapitóknak — az elődök szellemében működő — utódja nem volna; s hazafias érzületünk tanúsítására a nemzet szemei előtt fekvő ezer alkalmak voltak és vanvainak. Iskolaügykezelő hivatásunk tehát talán helyet foglalhat azon mind tudományos, mind hazafias tekintetben derék és tiszteletreméltó férfiak mellett, kik nem katholikus atyánkfiai iskolaügye élén oly dicséretesen működnek. S a kiket — bármi történjék ama tervbe vett autonómiával — a kultuszminiszter előterjesztésére fölelevenítendő katholika studiorum comisaioba vezetendő feliége: kétségkívül szintén szellemileg tudományilag, hazafiairg képes, elvhű és valódi katholikus érzelm egyénekből, az illetők meghallgatásival választat van, azigy alakult katholikus iskolaibizottságunk) hatóságunk bizonyára meg fogja ütni a kellő mértéket. Miután ezekben az összes magyar- országi kath középiskolára vonatkozó nézeteimet előadtam, az erdélyi püspökmegyét illetőleg, mely országos törvények és százados joggyakorlat alapján kétségtelen jogal bir az erdélyi r. kath. középiskolák közvetleng izgatására és vezetésére és ezen jogot jelenleg gyakorolja is; az erdélyi r. kath. status nevében 1882. jan. 23-án 248. szám alatt a magas képviselőházhoz intézett felterjesztését teljesen pártolom és az abban kifejezett kérelmet az alkotandó törvénycikkben érvényre juttara kérem. A részletekre térve át a mondottak értelmében a következő módosítványokat ajánlom a f. bizottságnak: A) Az I. fejezet 1. § hoz. Az első kikezdés így hangozzák : A gymnasiumok és reáliskolák: 1. Vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló állami középiskolák. Második kikezdésül ajánlom a következőt: 2. Azon kath középiskolák, melyek a kormány kezelése alatt álló katholikus tanulmányi alapból, vagy szerzetesrendek által tartatnak fenn, s az apostoli király, mint legfőbb védur által behelyezett kath. tanulmányi bizottság közvetlen vezetése és a közoktatási miniszter főfelügyelete alatt állanak. És igy az eddigi második kikezdésnek a száma változik 3-ra. Az utolsó kikezdés így fog hangzani: E szavak után : miniszter kezelése alatt levő, tétessék: katholikus. E szavak helyett: Továbbá, a melyek kir.dodáoy fejében szerzetes rendek által, tétessék: Továbbá, a melyek birtokos szerzetes rendek által. E szavak helyett: A törvényhozás e részben teendő intézkedéséig, tétessék : Addig, mig a kath tanulmányi bizottság, az apostoli király, mint legfőbb védur által fzállittatik stb. Egy második kikezdés igy hangozzék: Az erdélyi róm. kath. középiskolákra nézve a jelen törvény VI. fejezetében foglalt határozatok érvényesek. Az idő rövidsége tekintetéből csak általánosan jelezhetem még a következőket , hoz. A 2. és 3. pontban stb. B) A 2- § A KÖZÉPISKOLAI TÖRVÉNYJAVASLAT. (▼égé.) 70 §. Az ily intézeteknél nyert tanárképesítő oklevelek az államiak érvényével bírtak ... Az oklevelesek akármely állami, valamint a többi középiskolákban akadálytalanul alkalmazhatók. Amennyiben azonban a hitfelekezetek tanárképzése és képesítésmódja meg nem felel a fentebbi feltételeknek, az államok saját hatáskörükben képesített tanárok csakis saját felekezeti iskoláikban alkalmazhatók. (Kétségkívül anélkül, hogy e miatt iskolájuk megzsitnék nyilvános lenni.) Mily nagy fontos-ságú a felekezeti tanárképzés, melynél a fennforgó körülményeknél fogva, nézetem szerint semmi okunk nem volna repubeálni az állami felügyeletet a katholikus egyházra nézve is; kevésből megérthetni anélkül, hogy szükséges volna odiosus tapasztalatokra, (melyeknek kellemetlen adatai különben kezünkben vannak) hivatkozni. Tekintsük a dolgot nyugodtan, higgadtan. Az egyetemi tanárok testülete ellen elkövetett sértés volna föltenni róluk, még inkább pedig álitaui, hogy az ő szellemi irányuknak s elveiknek nincs befolyása tanítványaik szellemi életének irányozására ; de ha van, a mint kétségtelenül van, onkép kivántathatik az, hogy a katholikus ifjainknak a vallásukban való megerősítésére és az e vallás elve szerint való nevelésére alapított középtanodák leendő tanárai a tudományosságuk és állásuk miatt megkedvelt s figyelemben tartott egyetemi tanáraiknak, akik között sokan lehetnek, akiknek meggyőződése, elvei, előadásai a katholikus hit és egyház elveitől és tanaitól gyakran nagyon elütnek, azokkal nem ritkán homlokegyenest ellenkeznek), tanítása által megtévesztessenek hitökben, meggyőződésükben és oly tudományos irányban terettessenek be, mely katholikus iskolák tanárai kötelességszerű működésének semmikép meg nem felel. Ezen föltevés, a fönnálló concret állapotokat tekintve, semmikép sértő nem lehet az egyetemi tanárokra nézve , mert kérdezzük meg bármely, bár minden magyar egyetem tanárait egyenként és öszszesen, és egy karba olvadva fogják visszautasítani a nézetük szerint a tanító szabadság ellen intézett azon merényt, melylyel követeltetnek, hogy az egyetemi tanárok, p. o. csak a katholikus egyház elvei szerint járjanak el tanítói tisztükA hol a törvényjavaslat szövegében „ hitfelekezetek főhatóságai említetnek, mindenütt a mondottnak megfelelően tessék meg , illetőleg a katholikus tanumányi bizottság. . Szintúgy egyes fejezeti czimenesparagraphUmok kitételei a mondottak értelmében módosíttassanak ; p. o. és kiválólag a IV fejezetnek az állam rendelkezése a ott álló középiskolákra és az azoknál alkalmazott tanárok államtisztviselői minőségére vonatkozó rendelkezései, úgymint amelyek az 1. §. új 2. pontjában megjelölt iskolák tanáraira természetszerűleg nem illenek. a KISFALUDY TARSASÁG ÜLÉSE, Budapest, febr. 12. A Kisfaludy társaság ma délelő 10 órakor tartotta Gyulay Pá elnök eze alatt 34 ik közülését az akadémia nagytermében. Gyulay Pál megnyitó beszédével rendkívül lekötötte a nagy termet az utolsó helyig megtöltő díszes közönség figyelmét. Beszédének a nemzeti nyelvre vonatkozó részében fölemlíti Müller Miksa német tudóst, aki azt ajánlja, hogy a kiebb nemzetek, köztük a magyar is, nem anyanyelvükön, hanem egy más nagy nemzet nyelvén írjanak hogy így egy nagy, úgyszólván nemzetközi irodalom jöhessen létre. A tudós ettől nagyon sokat tart, és ezt mondja egyedül üdvösnek, mely nézet ellen Gyulay Pál erősen kikel, és megjegyzi, hogy „A mennyei boldogság is nagyobb, mint a földi, és mégsem akar senki meghalni.“ Végül a nemzeti szellem, a nemzeti nyelv megőrzésére buzdít. Ezután Beöthy Zsolt titkár felolvasná jelzését, melyben viszszapillantást tesz a társaság halottéira. Lukács Móric, Szemere Miklós és Dux Adolfra. Részletesen vázolja a tár-saság működését, mely a havi ülések tudósításából eléggé ismeretes. A tagok közül a lefolyt évben 15-en tartottak 10 verses, és 12 prózai, összesen 22 előadást. Végül a társaság gyarapodásáról emlékezik meg. Az anyagi előmenetelt Lukács Móriczon, és a pesti hazai első takarékpénztáron kívül az alapítók közé léptek Hajós József 200, Bariba Miksa, Dánielik János püspök, és özv. Sztrokay Boldizsárné 100-100 forinttal. Tárkányi Béla apátkanonok az alaptőke gyarapítására 200 forintot küldött. Rendes tagok lettek a lefolyt évben: Endrődy Sándor, Heinrich Gusztáv, Mikszáth Kálmán és Paulay Ede. Levelezők pedig: Neugebauer László és az olasz Cassone József. Ezután következett „Tóth Kálmán emlékezete“ Vadnai Károly t. tagtól. A legkisebb részletekig, a legnagyobb gonddal kidolgozott terjedelmes jellemrajzban leírja a közte és a Tóth Kálmán közt fennállott belső viszonyt. Elmondja, mint ismerkedett meg vele egy borsodmegyei kis faluban. Megkísérti összehasonlítani más költőkkel. Beszélt az akkor még ifjó költő lelki és testi küzdelmeiről, a 48-as borongós időkről, a szerelemről, melynek a volt leghivatottabb dalnokainak egyike. Nyilvános működéséről beszélve, fölemlíti az őt ért szellemi csapásokat melyek a nagy, a nemeslelket lassan-lassan megtörték, a fölolvasást hosszan tartó tusvihar követte. Most Szász Károly lépett az emelvényre és felolvasta „Bában“ czimü költeményét, melyen különös, ironikus és a sok kő csillogást stb. irgalmatlanul ostorozó hang vonul át. Ezután Berczik Árpád olvasta fel „A fehér rókák* czimü rajzot, mely egy fiatal házaspár ügyével, bajával foglalkozik, nagyon ügyesen szőve az események fonalát, a közönség mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatta a csinos zajot és élénk tapssal jutalmazta a szerzőt, szintúgy ifj. Ábrányi Kornélt is, kinek .Dajka-mese“ czimü szépen elszavalt, hangulatteljes költeménye nagy tetszésnek örvendet. Folytonos derültségben tartotta a közönséget Ágai Adolfnak „Magyar női typusok” czimü szellemes karczolata. Az 1881. évi pályázatok jeligés levélkéi felbontatván, mint nyertesek Radó Antal és Fiók Károly lettek kihirdetve. Ezzel az ülés véget ért. lett az obligát journalista csapatból, m). a színházi mulatságokon eddig nagy, megszoktuk : valódi párisi színezettel bs az idei népszínházi bál. Tábornokok, ágasrangú hivatalnokok, főurak, telivér fertályvér gavallérok az írókkal és székkel versenyt udvaroltak a nagyo8 kis színésznőknek. Hogy minő eredmény* nyel ? Ad kutatni indiezkreczió volna. * * A népszínházat természetesen itt Baha Lujza asszony vezette, ő volt " bálanya, s ő volt az első nővendég a teremben. Kápolnai és Vidor mjd rendező bizottság legtevékenyebb tagjai a 16 megérkezése után még jó darab idei voltak kénytelenek várni a többi hölgyekre, úgy hogy a bál tulajdonképen csak 6 óra körül kezdődött meg. A jókedv határtalanná fejlődött; a csárdások végtelen bosszúnkra nyúltak, mivel jótékony ellentétet képezett a négyesek rövidsége; reggel 3 órakor is ugyancsak tánczolla é s vannak urak, kik déli 12 óra körül vetődtek haza. Blaha Lujza asszony udvarát képezték a primadonnák és a hölgyrek, de ő bizottság tagjai: maga a diva fekete selyemruhát, fehér csipkediszszet viselt Hegyi Aranka k. a. (rózsaszín), Komáromi Mariska k. a. (rózsaszín, hasonló csipkékkel), Vidnai Vilma k. a. (fehér selyem fekete derékkal), Pálmai Ilka asszony (fehér és rózsaszín), Rákossi Szidia asszony (hosszú uszályos fehér faille ruh). A vendégkoszorú a következőkből állott : Bulyovszky Lilla, Feleki Miklósné Berdek Lajosné, Ditrainé, dr. Csákberkiné, özv. Vadász Ferenczné, özv. Szegszárdiné, özv. Topertzerné asszonyok Nagy Ibolyka, Réthi Laura, Zdravy Irma (Somogybó ), Csatai Zs., Korizmics Etelka, Ágoston Bella, Zsuzsanes Etel, Neumann Anna, Béni Irma, Müller Katica, Galambos Boris, Vámosi Paula, Nagy Kiticza, Sarkadi Teréz, Tóvári Anna, Vidorné, Molnár Irma, Galanbay Miczi, Tornyai Anna stb. kisasszonyok. A notabilitások között láttuk Tilrr István és Pongrácz István tábornokokat, Szabó Imre kúriai bírót, Spényi Ödön bárót, Alnássy Vinczét, Bu-yovszky Gyulát, Rákosi Jenőt, Evva Lajost, Odescalchi Gyula és Arthur, hercegeket, Piussic Lajost, Rónaszéki Trux Hugó törvényszéki báró, Ling Lajos, Fenyvessi Ferenc, Éber Nándor, Satupa György, Steiger Gyula, Gaál Jenő, és Szilágyi Dezső, Ugrón Ákos képviselőket. Almavivi FŐVÁROSI LEVÉL. A népszínházi bál. Saját külön tánczosunktól. — Budapest, febr. 12. Péntekről szombat virradóra a napssszinház átköltözött a Hungária dísztermébe s ott hódította a női bál és kedvesség előtt hódolásra mindig kész férfisziveket. A nagy sereggel megjelent fekete fakkosok mind mellettem bizonyítanak oly elkeseredett küzdelem egy tourért vagy kárpótlásul egy mosolyért ritkán foly báli teremben, mint minőnek tegnapelőtt voltunk tanul. S a férfi közönség nem ál l HŐGYES ENDRE elnöki megnyitó beszéde.*) Uraim, tisztelt tagtársak! Társulatunk két két évig tartó harmadik cyclusa a mai közgyűlés napjával lejár. Hat év egy társulat életében elég hosszú idő arra, hogy kifejtett működését egyetemesebb szempontokból tekinthessük át, és azt kellő biválat alá vetve tisztába jöhessünk az elért siker és ennek alapján az ezutn várható kilátások iránt. Engedjék meg azért az elnöki megnyitónak, hogy társulatunk életfolyamának e nagyobb nyugvópontján a szokottnál tovább tarthassa pihenőjét, visszatekinthessen a mutba, előre pillanthasson a jövőbe. Hat évvel ezelőtt társulatunk megalakulásánál azon czél lebegett szem előtt, „hogy amaz élénk és örvendes mozgalomba, mely hazánkban nehány év óta az orvos természettudományok mivelése,megkedveltesése és elterjesztése körül meg* indult, egy önálló működő góczévá egyesítve belevonassék városunknak és ez országrésznek orvos- és természettudományi szak- és műkedvelő intelligentiája is. " Szakintelligentiául reményünk volt megnyerni ifjú tudomány-egyetemünk orvos- és természettudományi intézeteinek tanárait és tanítványait, továbbá városim* és az erdélyi középtanodák természethudományokkal foglalkozó szakeróit. Mükep* velő intelligencziának ígérkezett vár város műveit közönsége, mely » különböző jótékony célokból tartott nép«órü előadások alkalmával korábban kimutatta érdekeltségét a természettudomány iránt. ' Hogy a különböző foglalkozáskörö működésképes erőket és tudomány kW»®' löket egyesíthessük, társulatunknak kín nyed szerkezetet alkottunk, melynek o«' ködésében és az általa nyújtott előnyö*8’. vezetében majdnem minden korlát né*» ^ bárkinek szabad lett a részvétel, mely a* ját működésének folytonos evidenci*68“ tartása által akarta a példaadás hatását fokozni, úgy az önálló tudományos működésre, mint a tudományos ösmeretek elsa játitására, valamint azoknak elterjesztsére. Társulatunk szabad szerkezetében cí* ' annyi korlátot emeltünk, hogy külön c8®' portosítottuk az orvosi- és külön a természettudományi szakeröket, hogy igy 8 rokonabb szakmák tömörülve, sikeresebben végezhessék detail munkáikat a tud. D“‘ vázlatában, mindkettőt egyesítettük a*““' (■ 1 ’) Elmondotta az orvos-térm. tud. társai* febr. 12-iki közgyűlésén. .„a , *) L. titkári jelentés 1877. jan. 21. r,B közgyŰl. „Értesítő« stb. 1877., s általában el nem törölhetők, az pénztárába folyjanak; s e180 -án tanári parallel tanszékek dotations fordittassanak, a maradék pedig megállapítandó kulcs szerint az egész tavári karra 08^a®^k. f^ra a vallásszabadságról és a kötelező polgári házasságról beszélt, s határozati javaslatot nyújt be hogy a kormány ez iránt még ez ülésszakban nyújtson be törvényjavaslatot. Trefort miniszter röviden hiltatkozik Like azon állítása ellen, mintha ő a magyar nemzetet valamikor barbárnak nevezte volna. Alkalmazta bizonyos urak eljárására Békés megyében, de nem a magyar nemzetre. . A közoktatási budgetvita folytatása ezután hétfőre halasztatott. Következett a kérvények tárgyalása. Ugron Gábor interpellácziója így hangzik: Kérdés a belügyminiszter úrhoz. Miután több ezrednek tartalékosai mozgósíttattak, kiknek eltávozásuk után családjuk nyomor és ínség által van fenyegetve. . . „ Kérdem a miniszter úrtól: Tett-e intézkedéseket, hogy a behívott tartalékosoknak szegény családja a kenyérkereső apa távollétéig segélyeztessék? Ha tett, melyek amaz intézkedések? Ha nem tett, szándékozik-e sürgősen intézkedni, hogy a segélyezés, ahol kell és amennyiben szükséges, kezdetét vegzi Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter. Igen röviden, pár szóval most is felelhetek ezen interpellációra. Igen jól tudom és tudja a minisztérium azon törvény rendelkezéseit és épen azért azon pereben, amelyben szükségessé vált a harmadik korosztálynak behívása, közrendeletileg utasította a törvényhatóságokat ezelőtt már mintegy 10 nappal, hogy írják össze azon családokat, melyeknek fentartói a mozgósítás folytán távozni kénytelenek, írják össze azon családok tagjainak számát, viszonyait, egy szóval mindazon állatokat, melyek a segélyzés szempontjából szükségesek, a törvényjavaslatot magát, mely az 1880. törvényben ígérve van, azt hiszem, egy pár rövid nap alatt szintén lesz szerencsém a t. ház asztalára letenni, úgy, hogy amire az összeírások beérkeznek, a törvényes intézkedés is életbe léphet, ha ugyanis a t. ház kegyes lesz gyorsan végezni a javaslattal. (Helyeslés.) Ugron Gábor: ő abban nem kételkedett, hogy a minisztérium tagjai tudják, mi foglaltatik a törvényben; ő csak egyszerűen azon eredményt konstatálta, hogy másfél év alatt semmiféle intézkedést nem tettek. Miután azonban most a miniszterelnök úr megnyugtatta az iránt, hogy legközelebb benyújtja a törvényjavaslatot, a belügyminiszter válaszában megnyugszik. A ház a választ tudomásul veszi. A hétfőn d. e. 10 órakor tartandó ülésnek tárgya lesz a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása. Ezt követi esetleg a pénzügyminisztérium költségvetése. hegyi üteg és a 14. és 43. sz. gyalogezredek egy-egy zászlóalja vett részt. A csapatok nagy erélyt és kitartást fejtettek ki a roppant terepnehézségek leküzdésében. Az „Albrecht főherczeg“, a „Fasana“ és „Nautilus“ hadihajók hatásosan támogatták a csapatok felvonulását. Tegnap Bakveit és Repajt is megszállották harcz nélkül csapataink. A szarajevói főhadparancsnokság jelenti február 10 én este 9 órakor. A Focsából 9 én kémszemlére kiküldött oszlopok összeütköztek a lázadókkal. Az egyik oszlop, mely 2 zászlóaljból és 2 ágyúból állott, Susjelo mellett bukkant a közel 200 főt számláló felkelőkre és őket szétugrasztotta; egy zászlóalj két ágyúval Soja Han környékén vívott harczot szintén körülbelül 200 felkelővel, kiket fél órai harcz után tökéletesen szétvert. Csapataink vesztesége: egy katona sebet kapott. Bécs, febr. 11. A Polit. Korr.-nek febr. 6-ki kelet alatt írják Mostárból, hogy a hatóságok által ide küldött jelentések konstatálják, hogy a montenegrói őrvonal már megkezdő korrekt és hatásos működését. A montenegrói kormány által az őrvonalra vonatkozólag kibocsátott utasítás a legpontosabban szabályozza a határátlépés ellenőrzését és büntetést szabott ki a lázadó krivojeziaiak és herczegekr □aiak, főleg az előbbiekhez csatlakozni szándékozó önkénytesek, fegyver, lőszer és élelmiszer szállítása, valamint a szökevények elrejtése iránt netán tanúsítandó bármily elnézésre. Egy montenegrói parancsnokot, aki ezeket, az utasításokat megsértette, pénzbírságra és fogságra ítéltek el. Zára, febr. 11. A lázadás színhelyéről jelentik a következőket: Hatodikán délután a lázadók Perasto felé vonultak, melyet a lakosok bátran védelmeztek. Hetedikén a lázadók megtámadták csapataink egy századát, mely a bonjai görög klastrom mellett gyakorlatot tartott. A katonaság és a Fasana hadihajó ágyutüze viszszaverték a támadást. Tegnapelőtt Hostinel ezredes dandára előre nyomult és megszállotta Dragaljt. A krivoseziaiak összeköttetése ennek folytán meg lett szakitva, úgy, hogy nemsokára kénytelenek lesznek magukat megadni. ♦ Berlin, febr. 11. Gatsinából azt írják a Tribüne-nak, hogy a pánszlávizmus a vezérlő orosz körökben mindinkább túlsúlyra kerül s az akczió elhatározott dolog. Csak azon pillanatot várják, midőn Ausztria-Magyarországnak meg kell szállnia Montenegrót , ekkor levetik majd az álcrát. Arra számítanak, hogy az Ausztria-Magyarország elleni háború esetében Freycinet helyét elfoglalja Gambetta, aki majd féken tartja Németországot. Gambetta a pánszlávizmus vezetőivel egész a trón közepéig naponkénti összeköttetésben van. A levelező azt is jelzi, hogy szláv agitácziók történnek a Bánságban, és román agitácziók Erdélyben. Trebinje, febr. 11. A mohamedánok is mind nagyobb számmal részt vesznek a fölkelésben. Vezérük, Arslan Beg Bosta, a ki egykor vitézül harczolt Montenegró ellen s most a montenegróiak Ügye mellett küzd Ausztria-Magyarország ellen. Azon kívül a mohamedánok vezérei, Loricz és Hamzics. A trebinjei kerület déli részein majdnem korlátlanul uralg a fölkelés, mert ott a herczegovinaiak együtt harczolnak a krivoszcziaiakkal. Általában a fölkelők arra szorítkoznak, hogy a falvakat megszállják, a városokba nem merészelnek. Különös fontossággal biztatja, mert innen a fölkelőknek szabad összeköttetésük van Szerbiával. Ez magyarázza meg, hogy e hely körül oly véres csatározások történnek. — Mostarban számos házkutatás volt, melyek alkalmával igen sok Martini-fegyvert találtak. * B u k arest, febr. 12. Az oroszok oly nagy számban húzódnak Bulgáriába, hogy ezen eljárás egészen az 1876 évire emlékeztet. Alig telik el nap, melyen tisztek, katonák és oroszok ne érkeznének Oroszországból, kik innen Bulgáriába mennek. Oroszországi zsidók nagy vásárlásokra kötnek szerződést Moldvában, míg a hivatalos Oroszország barátságával biztosítja a monarchiát; kérdés, vájjon nem fogják-e e tényeket is kétségbe vonni akarni, mint a besszarábiai csapatmozgalmakat.