Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)
1882-02-14 / 36. szám
g tudomány népszerűsítő munkálkodás ? így jöttek létre orvosi és természettudományi szaküléseink és természettudosssáági feszélyeink. A na, már hat évi tapasztalata áll rendelkezésünkre, és talán csalódás nélkül tehetjük meg az önbírálatot, helyesen volt-e kitűzve a czél, helyesen voltak-e megválasztva az eszközök ? ! Ha végig tekintek az e hat év alatt leadott 73 orvosi és 82 természettudomásy a legnagyobb részt önálló tudományos buvárlatokat tartalmazó szakértekezés és 40 népszerű előadás névsorán , ha figyelembe veszem azt, hogy aakértekezők között, a régiek mellett ott látom egyetemünk orvos- és természettudomány karainak csaknem minden szakaszát képviselve és azt tapasztalom, hogy az első működők kitartó phalanja körül avról évre fiatalabb búvárok merülnek fel, ha megtekintem kezdetben a helybeli napilapok külön lenyomataként megjelent, mai nap már folyóirat gyanánt számot tevő „Orvos-természettudományi Értesítőink évről-évre izmosodó köteteit, ha meggondolom azt, népszerű természettudományi estélyeinkre kiadott belápti jegyeinket keresve keresi városunk tudományszerető közönsége, ha szemügyre vevén e hat év alatt megkétszereződött tagjaink névsorát, és látván, hogy azok közt évről-évre szaporodik Erdély határán túl nagy Magyarországról, Budapestről a belépők száma, azon következtetésre jutok, hogy működésünket távolabbról is figyelemmel kisérik és kellőképp méltányolják : azt hiszem, hogy nem csalódom, ha azt a meggyőződést táplálom, miszerint a czél csakugyan helyesen volt kitűzve és az eszközök a czél elérésére helyesen voltak megválasztva. .Well done, mint az angol mondja. Társulatunk eszméjének meg van nyerve egyetemünk, városunk és országrészünk szak- és tudománykedvelő intelligenciája, működése figyelmet támaszt távolabb is. Sikerült itt Kolozsvárt egy kis orvos-természettudományi irodalmi központot teremteni. Örömmel kell bevallanom azt, hogy midőn 1875-ben egy orvostudomány kari ülés alkalmával először pendítettem meg társulatunk alakításának eszméjét, távolról nem mertem volna reményleni ekkora és aránylag ily rövid idő alatt bekövetkező eredményt. Azt tartom, nem lesz helyen kívül megérinteni itten azokat az okokat is, meglelyek az aránylag gyors sikert létrehozták. Elsősorban azt hiszem, nem csalódom, ha azon véleményben vagyok, hogy azon kis összetartó szakcsoport férfiaié az érdem, kik a megpendített eszmét azonnal felkarolták és annak megvalósításához idejüket, szellemi fáradozásaikat az egyéni munkálkodás nagyobb külső sikere reménye nélkül éveken keresztül legkészségesebben, csüggedést nem ismerőleg áldozatul hozták. Ma már, midőn szakértekezéseinket, populáris előadásainkat díjazni tudjuk és azokat tisztességes irodalmi közlönyben gyorsan közzétehetjük, a társulatba belépés s abban működni akarás csakis előnyt nyújt az illetőnek, tudomány mivelő és tudományterjesztő működésének társulatunkban kényelmes és alkalmas közeget talált. (Folyt. köv.) .A régi magyar tánczról* K. F. jeles művelődéstörténeti rajza,A fémek királya“ S. J.-től, „A kirgizek „házassági szokásai* és Kemenczky Kálmán .Fényűzés a régi Francziaországban* czimű történeti czikke igen érdekes olvasmányok. Az apró rovatok gonddal és tapintattal szerkesztvék. A képek közül felemlítjük Munkácsy „Csavargók" czimü híres festményének sikerült rajzát, Karlovszky „Édes bizonytalanség“ czimü rajzát, Pichler „a czigányok búcsúját" stb. E füzethez van mellékelve aMegbüntetve“ czimü fénynyomatú kép ingyenes havi mellékletül. A kitűnő képes lap előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 fr. Előfizetéseket elfogad Wilckens és Waidl kiadóhivatala. MŰVÉSZET. Nemzeti színház. Hunyadi Margit assszony szombaton lépett föl másodszor .A 47-ik czikke drámában adta Corát, e bizarr alakot, mely sok erőt még több értelmet, tanulmányt kíván személyesítőjétől. A vendégművésznő fényes v ikert aratott e szerepével is. Hatásos vonásokkal teste az excentrikus, daemon Alakot, a általában most is befejezett ábrázolást mutatott be. Kifejezésteli játéka még az előjáték némajeleneteitis hatásosakká tudta tenni, és ott, hol kitöri szenvedéllyel vádolja kedvesét, frappánsó híven szemléltette Cora kétségbeesett gyűlöletét. Művészi sikerűek voltak a második, harmadik felvonás nagyobb jelenetei s játéka a leghatásosabban kulminált negyedik felvonás őrülési jelenetében. S megrázó scenával egészen magával ragad a közönséget,mely zajos tetszés közt, sok sor hívta ki a művésznőt, kit a megelőz felvonások alatt is sűrűen tapsoltak, s gyakori kihívásokban részesült. Szóval Hunyady Margit második vendégjátéka is teljes sikert aratott. — Du Hamelt a gyengélkedő Szacsvay helyett Mátrai, Mázaiert Qyenes helyett Gabányi adta. A közönség mindkettőnek játékát elismerései fogadta s Gabányi egyszer nyílt jelenetbe megérdemelt tapsot kapott. Krasznai » Borovszky M.,Szentgyörgy: Krasznai jó alakok voltak, Vendre szépen mondta el ,édbeszédét az első telonásban Gézer Hennin, Vard Albert, Szilágyi ügyesen adták epizodikus szerepeiket. IRODALOM. ,, Az -Ország-Világ“ XI. füzete Vitozatos és érdekes tartalommal meg itin' Abrá"i‘ Kornél .Elvált férje wímtt regényes .A báróné szelleme“ czij._i fraDCZ,a regény befejezéséhez közeled »a ’ Ta*anain^ a »Lemondás* czimü vonkörif Radó Antal fordításában ? 87*m Leonardo de Amali »euLi C.S. mellett‘ CzimU «gönyörU szőttjeit. Ismeretterjesztő csikkei, minek HIRHAMNG. Kolozsvár, február 13. Kinevezés Király ő felsége törvényszéki birákká: a kézdivásárhelyi kir. törvényszékhez Kelemen István marosvásárhelyi ítélő táblai fogalmazót; a nagyszebeni kir. törvényszékhez : Jáhn József szászvárosi kir. járásimósági albirót nevezte ki. * Gr. Teleki Géza súlyos betegsége általános mély részvétet kelt városunkban, s a közép-utczai háznál egymást érik a látogatók és kérdezősködők. A gróf állapota felől kezelő orvosától ma délután a következő értesítést kaptuk: „Gróf Teleki Géza állapota a tegnap óta beállott hőemelkedés miatt valamivel nehezkedett. Dr. Brandt József, egyet, tanár “ * Újabb mozgósítás A II.-Váradról mozgósítok, s jelenleg Serajevóban levő 51. sz. gyalogezred kiegészítése végett városunkba ismét 700 embert hívtak be, kik néhány nap alatt kötelesek bejönni, s felszerelésük után azonnal az ezred után indulni. : . A meteor. Mócsról Csobánczy Pál úr újabban a következőkről értesíti lapunkat: Múltkori tudósításom kiegészítéséül van szerencsém még értesíteni, hogy Mocson, Ó. Gyéresen, Bogácson, Visában, Gyulatelkén és V.Kamaráson valósággal találtattak meteorok és azok az erdélyi muzeum egylet igazgatósága által a helyszínére kiküldött múzeumi őrsegéd: dr. Herbich, és egyetemi tanár dr. Koch urak által egybegyűjtve, az erdélyi muzeum számára beszállittattak. M.-Szombattelkén tebkő nem találtatott. A birtokomban volt 35 kiló és 70 deka súlyú meteor méltóságos gróf Esterházy Kálmán urnak lett általam beküldve. * Kereskedő-bál. A sikerült mulatságokban különben is gazdag farsangi idénynek egyik szintén igen sikerült részét képezte a kereskedők szombati bálja. A siker teljes voltán csak az ütött érzékeny csorbát, hogy a főrangú körök a gr. Teleki Géza közrészvétel kellő súlyos betegsége miatt nem jelentek meg. A bálanya báró Bánffy Ernőné dr. Jósika Sámuelné társaságában jelent meg, de már az első négyes után ők is eltávoztak. A mulatság a legvidámabb hangulatban és elismerésre érdemes kitartással egész reggelig tartott, s csak hat órakor kezdett oszlani a díszes és nagyszámú társaság , mely bizonyára sokáig vissza fog emlékezni e kedélyesen eltöltött estére. Jelen voltak az asszonyok közül: Ajtai Albertné, Betegh Péterné, Bogdán Istvánná, Bőnig Jánosné, Biasini Sándorné, Csapó Sándorné, Csiky Mihályné, Czetz Péterné, Csiky Jánosné, Csiky Alajosné, Dávid Antalné, Deák Pálné, Engel Józsefné, Gajzágó Istvánná, Gergely Ferenczné, Horváth Gyuláné, Horovicz Sámuelné, Jelen Józsefné, Keresztes Lajosné, Lévi Samuné, Magyari Gézáné, Maetz Frigyesné, Ormós Ferenczné, dr. Óvári Kelemenné, Somlyai Lászlóné, Szatmáry Elekné, Tauffer Józsefné stb. A leányok közül: Betegh Lotti (Krasznáról), Benig Zsuzsa, Bogdán Blanka (Sepsi-Szentgyörgyről), Bogdán Róza, Biasini Anna, Csapó Atala, Dobár Ilka, Dávid Anna, Dömjén Rózsa, Duba Róza, Gergely Róza, Horovitz Lotti, Huffer Mari, Knöpfer Karolin, Lázár Anna és Mari (Sármásról), Lévi Teréz, Mihálisi Mimi, Puskás Róza, Popovics Olga, Szenyo 11 Pepi (Bethlenből) Tauffer Leontin, Veress Aranka stb. Az estély kitűnő rendezéséért Betegh Pétert teljes elismerés illeti, kétségkívül az ő fáradhatja egybuzgalmának is nagy része volt a kedélyes mulatság sikeréneken. * Korcsolya-verseny: a helybeli korcsolyázók egylete tegnap a sétatéri tavon korcsolya versenyt rendezett. A verőfényes, szép idő, nagy számú közönséget kicsalt, nem csak a sport mivelői, hanem a kiváncsiak is nagy számmal jelentek meg, élénk érdeklődéssel kisérve a versenyek lezajlását. A verseny a repcő-versennyel vette kezdetét. A gyermekek versenyére jelentkezők közül hárman indultak, s a köröndöt kétszer befutva, Tauffer Gyula érkezett be elsőnek. A fiatalok versenyében a pályatérnek egyszeri körülfutása mellett elsőnek érkezett Szamosi József. A fecskeverseny , melyre csak hölgyek versenyezhettek, ezúttal nem volt megtartható, mert három helyett csak két jelentkező akadt, s utóbb ezek is visszaléptek, pedig a díjul kitűzött szép elefántcsont legyező megérdemelte volna, hogy megküzdjenek érette, annál is inkább, mert hölgyeink között igen sok jó korcsolyázó van, kik egy kis vetélkar mellett érdemes küzdésre bátorodhattak volna. A versenyek legérdekesebbike kétségkívül a művészeti verseny volt. Hat jelentkező volt, u. m.: Rettegi Kálmán, Pohl Albert tüzér hadnagy, Deák Albert, Ürmösi Mór, Velics Dezső és Vizi Árpád. Mindegyik igen jó és merész korcsolyázónak bizonyította magát, a különösen Rettegi Kálmán tűnt ki merész ugrásai és egyenletes mozdulatai által, a díjat azonban a kir. bizottság Velics Dezsőnek ítélte oda. A versenyek sorozatát az akadályverseny fejezte be, melyben Vizi Árpád lett a győztes, aki meglepő könnyedséggel és szabályosan ugrotta át az akadályokat. A versenyek alatt Molnár-testvérek népzenekara mulattatta a közönséget. Úgy értesülünk, hogy az egylet egy nagyobb szabású zenélő szerkezetet akar vásárolni, miáltal kétségkívül jelentékeny megtakarításokat eszközölhet; a népzenekarok alkalmi szerződtetése aránytalanul tetemes költségbe kerül. Sürgős teendő lenne még a tó megnagyítása is, amely nemcsak versenyek alkalmával, hanem rendes körülmények között is szűknek bizonyult. Mi azt hisszük, hogy a sétatér-egylet — ha arra felhivatik — készséggel a megnagyobbittatja a tavat, ami, mint hisszük, nem is fog nagyobb akadályokba ütközni, mert a helyi viszonyok a tó megnagyítását lehetővé teszik. * E Kovács Gyula veszélyben Szatímárról írják lapunknak : E. Kovács Gyula e hó 9-én lépett föl itt először, „Hamletiben. A színház zsúfolásig megtelt, daczára, hogy azon estén egy rendkívüli zeneestély volt a Casinóban. A vendégművész hatalmas alakítását zajos tapssal, nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Hanem egy szikra híjja volt, hogy Hamlet temetői jelenete E. Kovács Gyulának valóságos — sírjává nem változott. Mint tudva van, a színpadon az Ofelia megásott sírjába ugranak Laertes és Hamlet. Első ízben megbirta a két szerepet a sülyedő, de midőn Kovács másodszor megragadta Laertest, e szavakkal: „Jel temetkezzünk mellé elevenen“ s beugrott újra, maga után rántva Laertest is: a sülyedő korhadt talpdeszkája — ki tudja, mi rég volt már használatlan — leroppant s Kovács alázuhant a mélyedésbe. Egy gerendázatra esett, véletlenül oly szerencsésen, hogy számbavehető sérülése nem történt. Nemsokára kiszállhatott a majdnem végzetessé vált sírból, s az ijedt közönség élénk éljenzéseitől fogadva, roppant hatással folytatta jelenetét, mely ily élethíven önkivületes még soha nem volt, mint most. Laera és személyesítői inkább szenvedett, mint ő. Oldalát zúzta kissé össze, de ő is folytathatta szerepét. — Febr. 11-én, mely napról tudósításunk szól, E. Kovács Gyula „Bánk-bánk«ban folytatta vendégszereplését. * A bánffyhunyadi iskolákat orvosi intézkedés folytán bezárták. Harminczhat himlős van a városházhoz bejelentve. * A helybeli orvos-természettudományi társulat tegnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a városház tanácstermében. A közgyűlés lefolyásáról térszűke miatt lapunk következő számában fogunk részletesen megemlékezni. * Megható ünnepély folyt le tegnap délelőtt a helybeli m. kir. pénzügy igazgatóságnál. Ugyanis ez alkalommal adatott át Csiszár József nyugalmazott irodavezetőnek a 42 évi buzgó szolgálatainak elismeréséül legfelsőbb helyről adományozott koronás aranyérdemkereszt. A tisztviselői kar teljes számmal gyűlt öszsze, s az Ünnepelthez Nagy Béla pénz- ügyigazgató intézett lelkes és rokonszenves beszédet s annak végeztével a jelen voltak zajos éljenzései között felűzte a Csiszár mellére az érdemrend. A kitüntetett kényekig elérzékenyülve mondott köszönetet hivatalnok társai és elöljáróinak a személye iránt nyilvánuló rokonszenvükért. * „Ál“-magyar ipar. A fővárosban megjelenő „Vállalkozók lapja“ f. hó 7-iki számát egy körözvénnyel megküldötte a törvényhatóságok főnökeinek, s így a helyi polgármesteri hivatalnak is. E körözvényben egy eléggé nem kárhoztatható visszaélésre hívja fel a figyelmet. A községek kötelesek a községi pénzek nagyobb biztonsága érdekében van szekrényeket beszerezni, s több megye egy nagyobb iparpeszeggel tette magát érintkezésbe. Ez azonban egy bécsi ezégtől hozatta a szekrényeket, s magyar ipar czimen, mint saját gyártmányát, expediálta. Megjegyzendő, hogy a szekrények nagyon rosszak voltak. Most nevezett lap a magyar ipar hitele érdekében nagyobb óvatosságra hívja fel a hatóságokat. Helyesen, de annak a magyar cégnek a nevét is kellett volna közölnie. Hadd láttuk volna, kik a mi ellenségeink. *Nagy ijedtségen mentek keresztül vasárnap éjjel 11 órakor egyik ragybuza-utczai fogadónak a vendégei. Benn békésen mulattak, midőn az udvarról hirtelen lövés riasztotta fel őket. Kirohantak, s egy fiatal embert láttak az udvaron vérében elesve, ki szintén a társasághoz tartozott, s kevéssel azelőtt ment ki. A szomszédból gyorsan orvost hívtak elő, ki a sebet, mely a fiatal ember baloldalán volt, megvizsgálván, a sebesült ott levő barátaival intézkedett annak kórházba szállítása végett. A fiatal ember egy P. Gy. nevű, nagyon ittas állapotban levő ember volt, ki a kórházban történt kihallgatása alkalmával, azt mondta, hogy a lövés véletlenségből történt, de értesülésünk szerint szándékosan tette. A seb különben eddig nem veszélyes. Ugyanez alkalommal a sebesültnek egy barátja a pisztoly egyik töltve maradt csövét az utczán kilőtte. Ennek kinyomozása és megfenyité 86 végett a lépések megtétettek. * Néhai Jó István az orvostanhallgatók i. e. könyvtárának 245 drb értékes szakmunkát hagyományozott; a nagylelkű adományozó emlékét az orvostanhallgatók i. e. közgyűlése jegyzőkönyvileg örökítette meg. Kovács N. Lajos s. e. titkár. * Szolga Miklóst a marosvásárhelyi kir. tábla elhunyt kitűnő biráját — mint lapunkat értesítik — szombaton délután általános részvét között helyezték el örök nyugalomra. A kir. ítélő tábla bírái testületileg jelentek meg s a feledhelen halott koporsójára díszes koszorút tettek. A kir. táblai bírák nevében Gecző János kir. táblai tanácselnök megható bulsúbeszédet mondott, élénk vonásokkal ecsetelve a kitűnő férfi elvesztése által oly általánosan felkeltett részvétet, s rokonszenvesen emlékezvén meg a derék férfi nagy érdemeiről. A „Kemény Zsigmond* társaság az elhunyt költeményeit ki fogja adni. * Alsófehérmegye népiskolai közoktatásának 1880/81 -ik tanévi állapotáról Gáspár János kir. tanfelügyelő nagy gonddal összeállított jelentést tett közzé, melyből felemlítjük a következőket. A megye területén volt 25045 tanköteles gyermek ezekből oktatásban 14331 részesült. Volt a megyében 262 népoktatási intézet. Iskolai takarékpénztárt vezettek 4 iskolában. Tornászati készletek 16 iskolánál voltak. A tanítói személyzet 286 rendes és 15 segédtanítóból állott. Nemzetiségi tekintetben volt 97 magyar, 23 német és 181 román tanító. Az összes iskolák bevételei készpénzben 61862 frt, terményekben 17084 frt összesen 78.946 frt. * Orbán Antal sepsi-szt.-györgyi ev. ref. lelkész február 10 én este rohamos szivszélhüdés következtében elhunyt. A derék lelkész 45 évig volt az egyház szolgálatában s kötelességét mindig híven teljesítette. Az egyháztanács külön gyászjelentést adott ki a jeles pap elhunytéról. Az elhunyt temetése nagy részvét között vasárnap délután történt meg. * Gyulás történt szombaton éjjel a kandia utczában, egy ott lakó rézöntő színjében, hol ruha, rongy, s más gyúlékony anyag volt felhalmozva. A tüzet egy bérkocsis vette észre, ki ott elhaladva,rosz szagot vett észre, minek következtében a háziakat fölébresztette. Ezek aztán gyorsan elfojtották a tüzet, mielőtt a színből kicsapott volna. A nyomozat folyamatban van. * Teutsch szász superintendent a jenai egyetem a theologia tudorává nevezte ki. E magában jelentéktelen tény említésre méltó lesz a tiszteleti okmány következő sorai által: „Saxonum, qui Transsilvaniam incolunt, historiographum meritissimum, virum doctum strenium, sobrium, cum in scholatum in ecclesia bene probatum, Germanorum morum traditaeque libertatis defensorera intrepedum.“ A „németek szokásai s hagyományos szabadsága reedüketlen védője*, tehát tiszteleti theologiai doctorságra a legjobb czim. * Dr. Lueger leleplezései a bécsi községtanács pénteki ülésében ismét szóba kerültek. Három nyilatkozat olvastatott fel, melyek mindegyike Lueger ismert állításai ellen szól. — Erre Lueger emelt szót s azt monda: „Nem vártam egyebet minthogy az illető személyek azt, amit állitanam, **) fogják tagadni. Nem itt van heye a felolvasott helyreigazítások részletibe bocsátkozni, hanem csak azon nyilatkozatra szorítkozom, hogy mind az, amit mondottam és írtam a-tól z-ig igaz, s hogy képes vagyok mindazt, amit állítottam, elejétől végéig tanukkal és más bizonyítékal igazolni.* (Egyes ellenkiáltások balról.) Ezzel az ülés napirendre tért. * Királynénk angolországi vadászatairól a „Pl. Ll.*-nak Whitchurch angolországi városkából írják be 6-ról : Commercere-Abbey különben oly csöndes környékén ő felsége megérkezése óta igen élénk élet uralkodik. Már megérkezte előtt megtették Comberbere tulajdonosa és az egy héttel megérkezett utazási marsall, Singer, a kellő előkészületeket ő felsége fogadására, úgyszintén a hajtóvadászatokra. A paripa-istálló egészben 13 lovat számlál, melyek közül kilevcz a királyné kizárólagos használatára való. A lovakat már hetek óta trafnírozta a természetes akadályokkal bőven ellátott vadászati terrénumra mr. Tom lovász. Mint előrelátható volt, az eseményea itt egy hajtóvadászat, melyben rendesen mindenki, még aggastyánokat és gyermekeket se véve ki, szeret résztvenni, a nagyobb eseményekhez tartozik — számos idegent csal a környékre. Jóllehet mindent elkövettek, hogy a vadászatok kezdetét lehetőleg titokban tartsák, s ezáltal távol tartsák a hivatott és nem hivatott lovasok nagy számát, mégis előbb lett ismeretessé, mint hitték s ennek következtében számos ismert és még több nem ismert barátja a „Foxhunting“-nak csakhamar Combermere-Abbey környékén ütötték fel tartózkodási helyüket. Ma először lovagoltak a rókafalka mögött. A meet, melyre ő felsége Lichtenstein herczeg kíséretében néhány perccel déli 12 óra előtt jelent meg, körülbelül 4 angol mértföldnyire volt északnyugati irányban Comberfaore-Abbeytól. A „master of hounds“, Burkeey ezredes, úgyszintén a vadász-személyzet már előbb érkeznek oda és várták a vadászat úrnőjét, ő felsége sötétkék lovagló öltönyt, rövid, világos barna, testhez álló ujjast és rongástetejü kalapot viselt. Tizenöt falka kutyával vadászik. A királyné , ki mindig legelőt lovagolt, általánosan csodálták, mint kitűnő lovasnőt. A vadászat csaknem két óráig tartott. Több, nem igen jó lóval biró úr elbukott, anélkül, hogy kár esett volna rajtuk. * Magyarok üldözése. A „Hon“ Írja: A szászok jajgatása Németországnak minden vidékén visszhangra talált néhány jóakaratu s szörnyen naiv embernél, kik most nemzetiségi kötelességüknek tekintik, hogy „elnyomott véreik“ védelmére minden lehetőt megtegyenek. Czikkekben s előadásokban nincs hiány s bizony sokan vannak a jámbor németek közt, kik azt hiszik, hogy ha nem sietnek a szászók segítségére, egy szép reggel mi szőröstül-bőröstül mind megeszszük őket. Ily rettenetesnek látja legalább a helyzetet két mostanában kezünkbe került röpirat. Czime: „Flugblatt dem Deutschthum z. Schutz und Trutz“ (Berlin Sittenfeld). E röpiratokból, melyek tudomásunk szerint ingyen ezrenkint osztatnak szét mindenkinek, eddig kettő jelent meg, de e kettő kizárólag velünk foglalkozik s a szászok elnyomásáról szól. Mily alaposan vannak e röpiratok irva, megismertetjük egy-két példával. — Egy helyt azt mondja, hogy mi magyarok csak azért uralkodhatunk a hazánkban lakó többi nemzetiségeken, mert nálunk minden nemes választó s igy a szász paraszt magyar kocsisa választó, mig gazdája nem. Más helyen fejtegeti, hogy az 1848/9-ki szabadságharcz csak a nemesek küzdelme volt középkori privilégiumokért. - - Hogy ily ismeret mellett a magyarok mellett általában tudatlanoknak s műveletlenek neveztetnek s annak ellenében a szászok égig magasztaltatnak, az nagyon természetes, hiszen maga Bausznern is oly tudatlan vagy elfogult, hogy a szász gymnasiumokat, hol tudvalevőleg féligmeddig képzett s minden szakmára tetszésszerinti kirendelt papjelöltek ideiglenesen tanárkodnak, minta-szerveknek tartja s a köztudomás szerint sokkal jobban szervezett állami gymnasiumaink fölé merészli helyezni ! Az említett röpiratokban különösen az új középiskolai törvényjavaslatot támadják meg, holott az a szászok irányában oly igen engedékeny. Ellenvetéseik különben a Schulverein szavainak ismétlései s átalában több jel arra mutat, hogy e hozzánk mindenáron betolakodni akaró egylet adja ki a röpiratokat. Igen helyes, hogy a szászok már most megindították a harczot. Még van idő bevenni a köziskolai javaslatba egyet, mely a Schulverein beavatkozását a magyar iskolák ügyébe lehetőleg meggátolja s melyre nálunk (a brassói román gymnásium esete is azt mutatja) más tekintetben is oly szükség van. * Egy zsidó család lemészárlása. A zsidó heczczek folytonosan tartanak Oroszországban, bármit mondjanak iá a hivatalos jelentések, s a barbár kegyetlenkedések ismétlődnek napról-napra.Mint a „Golasz“ nak Grovnoból jelentik, a szomszédos Novodvor helységben egy zsidó családot gyilkoltak le a muzsikák, egy 70 éves aggot, feleségét, két felnőtt fiát,20 és 12 éveseket. Csak egy nyolc éves lányka maradt életben. Hír szerint a rendőrség már nyomában van a gyilkosoknak, de a zsidó lakosság folytonos rémületben retteg a kihágások folytatásától. * A Duverdy-Zola-per. Múlt szerdán tárgyalták Poniban Duverdy ügyvédnek, a „Gazette des Tribuneaux“ szerkesztőjének Zola Emil ellen indított perét, az ítéletet azonban a ma érkezett franczia lapok még nem köztik. Duverdy tudvalevőleg azért indított pert Zola ellen, mert ez a „Gaulois“-ban folyó Pot-Bouille czímű regényében őt rajzolja egy törvényszéki bíró alakjában, sőt Zola még a Duverdy nevet is megtartja. Duverdy ügyvédje, Maitre Rousse, azt kérte a törvényszéktől, hogy Zolától tiltsa el e név használatát, az ítélet harminc hírlapban közöltessék. Rousse azt szeretné, hogy a törvényszék egyátalán tiltsa meg a modern regényíróknak, hogy élő embereket nem is álnév, hanem igazi nevek alatt szerepeltessenek. Davrille des Essard ügyvéd, Zola védője erre azt hozza föl, hogy Zolának nincs szerencséje ismerni Duverdy urat, s azért ha az ő neve szerepel a regényben, ez nem egyéb, mint végzetes véletlen. Mi lenne akkor, ha ahány Dubois Dumont csak van Francziaországban, az mind tiltakoznék az ellen, hogy az ő neve a regényekben szerepel. Louis Ulbachhal is történt ilyen eset egyszer. Egy regényben szerepel valami Berthelin császári tanácsos, s Ulbach le is irta, hogy hol lakik. S csodálatos véletlen: az Ulbach által leirt utczában, házban, lakásban, csakugyan lakott egy Berthelin nevű császári tanácsos. Berthelin nem indított Ulbach ellen pert, hanem elment hozzá, s szelíden szemére hányta neki, hogy oly sok jó képességet tagadott meg tőle, s annyi ferdeséget fogott rá. * Oroszország éghajlata, mint az utóbbi években tapasztalni lehetett, megváltozott és enyhébb lett. Nem léteznek már az a 30 Réaumur fokon túl menő tartós fagyok, az irtózatos fagyok, az irtózatos hóhegyek és hófuvatagok. A tói Moszkvában már évek óta olyan, mint Európa közrészeiben. Az idén meg különösen szokatlan lágy tói volt Moszkvában , csak október hóban volt néhány hideg nap, melyen a hőmérő 2—3 fokot mutatott 0 pont alatt. Január 20 án valóságos nyári zivatar volt 4 fok meleg mellett. A szélvész nagy károkat okozott, számos háznak még fedelét is lehordta. Az alanti királyról angol lapok nemrégiben azt híresztelték, hogy néhány száz fiatal leányt gyilkoltatott le, hogy azok vérében fürödjék. Mint utólag kiderült, a hir valóttlan volt és csak egy délafrikai újságíró bocsátotta világgá. Az alanti király angol nőnek szülötte és eszeágában sincs, hogy oly tettet kövessen el, a minővel gyanúsították. Nyilvános számadás. A székely-kereszturi polgári olv.- és társalgókör saját pénztára javára 1882. január hó 21-én tánczvigalmat rendezett, melyből összes bevétel volt 98 frt 70 kr. Ebből a kiadást levonva 47 frt 70 krt, tiszta jövedelem 51 frt o. o. Felülfizettek: Szabó Károly 10 kr, Vitályos Albert 20 kr, Bálint Károly 50 kr, Kábdebó Ottó 10 kr, Tibád József 50 kr, Borbát Dani 50 kr, Jakabházi Béla 50 kr, Vári Domokos 10 kr, Elekes Dénes 10 kr, Nagy Ferencz 50 kr, Böjthe Gyula 20 kr, Csömör Zsigmond 50 kr, László József 10 kr, Hodor Károly 40 kr, Müller Sámuel 50 kr, Szilágyi János 50 kr, Molnár Géza 50 kr, Barabás József 40 kr, Bereczky Elek 50 kr, Adorján József 10 kr, Éltető Károly 20 krt. Mindezek után a legőszintébb hálás köszönetét fejezi ki a fönnemlitett nagyon tisztelt felülfizetőknek a szives támogatásért az olvasó kör nevében. Székely-Kereszturon, 1882. febr. 10. A rendezőség. HALÁLOZÁS. Halkievich Mihályné, szül. Máthé Zsuzsánna, a maga és leánya Halkievich Ilona s ennek fia Dencz Ákos nevében mély fájdalommal jelenti, hogy Halkievich Teréz, III-ad éves képezdei növendék élete 17 ik évében, 1. év és hó 10-én délelőtt 8 órakor 2 hónapig tartó typhus és rohamos tüdősorvadásban meghalt. Béke poraira. B.-Hunyadon, 1882. február 10-én. MINDENFELE. Magnetikus estély Párisban. Pár év óta a delejezés ismét divatban van; egyes delejezők bejárják az egész világot , mutatványaikkal bámulatba ejtik a közönséget. Magában Párisban vagy hat nagy teremben mutogatja egy-egy feketeruhás úr, egy-egy kisasszony segítségével művészetét; s a párisiak annyira érdeklődnek e mutatványok iránt, hogy még az iskolásgyerekek is elmaradoznak az iskolából. Ezt megsokalta egy érdemes matheseus professor, s elhatározta, hogy a delejezők dicsőségének véget vet. Carmelli tanár tehát, mert ő róla van szó, előadást hirdetett a kapuczinusok boulevardján lévő felolvasó teremben, s az előadást meg is tartotta háromszáz ember, köztük több jeles orvos jelenlétében. Egymásután megmutatta azon mutatványokat, melyekkel a magnetiseurök a közönséget ámulatba szokták ejteni, merevvé tett egy kisasszonyt, égő gyertyát tartott orra és szeme elé, s a kisasszony csak nem is hunyorított, azután pedig egy öreg embernek hosszú tűt döfött keresztül karján. Mikor e mutatványokkal készen volt, kijelentette, hogy mindaz, mit ő mutatott, szédelgés és régen ismeretes a tudomány emberei előtt. Különösen ami a karnak tűvel való átdöfését illeti, az ember karjában van egy bizonyos hely, hol sem erek, sem izmok, sem idegek nincsenek, hol a hosszú gombostűt át lehet döfni a nélkül, hogy az ember érezné, anélkül, hogy vér szivárognék sz ertett sebből. Kijelentette továbbá Carmelli, hogy az estélyt azért rendezte, hogy tanítványait elszoktassa az olyan időlopástól, milyen a magnetiseurök mutatványainak nézése. Carmelli mutatványait végig nézte Donato, a Párisban általánosan ismeretes delejező, s őt fölszólította Carmelli, hogy varázsoljon ő rá is (Carmellire) delejes álmot. Erre Donato azt felelte, hogy azt nem teszi, mert ő Carmelli előadásán nem mint delejező, hanem csak mint néző vett részt. E kijelentése alaposan tönkre tette hitelét a hallgatóság előtt. Az időjárás febr. 11. Európában . A nagy légnyomás (773) az Alpok tájáról terjed ki a kontinens nagy részére (765 —767.) Észak Oroszországban és Shellandnál depressziók (752—755) vannak. Angliában és az Északi tengeren az idő viharos, 66os; Közép-Európa derült, fagyos; Oroszországban és Feketetengeren havazások. — Hazánkban: Többnyire délnyugati és nyugatias mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet keveset változott; a légnyomás jóval kisebbedett Az idő általában derült, fagyos; északkeleten helyenkint borús kevés havazással. Az e hó 9-én előre jelzett hideg idő derülő jellegével még alig egy napot tart s utána változó jelleget öltve, enyhébb és csapadékra hajlandóbb lesz. — Kilátás a jövőre. Hazánkban, az északkeleti kisebb rész kivételével, többnyire derült, fagyos idol várhatni Nemzeti színház» Bérlet 124. vám. Kolozsvártt, kedden, 1882. február 14-én. _ HUNYADY MARGIT negyedik vendégfölléptével AZ UJ CZÉG. Szinmtt 6 fel. Irta: Sardou Victor. Fordította : Náday Ferencz. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. Felelős szerkesztő: Id. Frits Albert. Lap- és kiadótulajdonosok: K. Papp Miklós örökösei