Magyar Polgár, 1882. január-június (16. évfolyam, 1-126. szám)
1882-05-23 / 117. szám
lotta, hogy az osztrák magyar-német szövetség Törökországra is kiterjesztessék és e czélból küldöttséget is menesztett Berlinbe, de mivel azt tapasztalta, hogy Németország Francziaországnak engedte át a vezérszerepet az egyptomi kérdésben, elhatározta, hogy ezután már nem csinál különbséget a hatalmak között, hanem mindenikkel igyekszik lehető jó lábon állni. A szultán legutóbb Sa a du 11 ah pasát küldötte volt Berlinbe külön miszszióval s ekkor azt mondta Bismarck herczeg, hogy a mi az egyptomi kérdést illeti, ezt a portának Franczia- és Angolországgal egyetértőleg kell elintéznie, amit Konstantinápolyban szintén kissé rosz néven vettek. No a 11 es marquis, a konstantinápolyi új franczia követ sokkal barátságosabb és rokonszenvesebb Törökország iránt, mint volt előde, a törökfaló Tissot, de tartózkodja mégis hiú reményeket ébreszteni a portán. Ami pedig a szultánt illeti, annyi bizonyos — mondja a „Pol. Corr.“ konstantinápolyi levele — hogy az egyptomi kártyát, melyre nagy reményeket épít, nem fogja kezéből egykönnyen kicsavartatni engedni. Az osztrák-magyar uralkodó és az olasz király közötti találkozás tervéről olyan hírek keringenek, melyek kétségtelenné teszik, hogy az olasz király minden áron találkozni szeretne Ferencz József ő felségével, de ezen kívánságát a bécsi udvar részéről meglehetős hidegséggel fogadják s nem tesznek semmit megvalósítására. Minden esetre ilyen színben tünteti fel a helyzetet azon körülmény, hogy most , miután hónapok óta beszéd tárgyát képezi a találkozás, Umberto király azért utazott felső Olaszországba, hogy ott a szász királyasszonnyal találkozzék és az ő közbenjárását kérje a találkozás kieszközlése végett. Az olasz király kísérlete azonban hajótörést szenvedett, mert a szász királyasszony megtagadott minden közvetítést. Az osztrák-magyar álló hadseregben szándékolt szerves változtatásokról az utóbbi hónapokban terjesztett hírek közül a .W. Alig. Ztg. jól értesült helyről vett értesülései szerint csak az az egy igaz, hogy a hadügyminisztériumban, illetőleg a vezérkarban, egyetértőleg a minisztérium ötödik osztályával a szerves változtatásokról szóló oly javaslatok felett tanácskoznak, melyek a létező lehető csekély alterálási mellett a territoriális rendszer elfogadását megengedik. Ez utóbbi elvben ugyan már fenáll, de gyakorlati kéresz tülvitelét a monarchia nagy városainak és várainak, úgyszintén a Boszniában, Herczegovinában, a Lim területen és Dél Dalmáciában álló csapatoknak emelkedett helyőrségi szükséglete akadályozza. A territoriális hatóságok élén álló tábornokok elé most egy a vezérkar közegei által kidolgozott javaslatot terjesztettek véleményezés végett, mely oly ordre de bataille-t ajánl, mely szerint az okkupáczionális területen álló csapatok önálló, zárt hadtestet képeznének, mely békében 13 emelt létszámmal birna; ellenben a gyalogcsapatok tartalékparancsnokságaik átalakításának eszméjét önálló ezredekké, valamennyi század békeállományának ezzel összekötött leszállítása miatt mértékadó helyen kárhoztatják. Ép igy tárgytalanok az egy gyalogsági inspektor szándékolt kinevezéséről szóló hírek, egyet tehetsz mindkettőtök szemérmének megsértése nélkül: jelentsd ki, hogy valami nagyon fontos közlendőd van, s adj neki légyottot reggeli 1 órára. — Nagyon keveset kéne föltennünk egy nő eszéről, ha azt mernék hinni, hogy ily könnyű szerrel elbolondíthatjuk. — Csakugyan észről és bolonditásról van szó. Hiszed-e, hogy harmincz éves koromig nem tanultam meg, hogy a nőket csak akkor lehet megcsalni, ha ők is akarják ? De hát ép ebben rejlik a te erőd. Rozalie szeret, s alig várja, hogy valami ürügyet szolgáltass neki, hogy hálódba essék. A nő egy oly madár, ki irtózik a szabadságtól; minden háló jó arra, hogy megfogja. — De föltéve, hogy Rozalie beleegyezik e találkozásba, miként jussak én be hozzá reggeli 1 órakor? ~ Ez az ő dolga és biztos lehet az, hogy nem nagy zavart okozol neki. Ha a légyott napja ki van tűzve, Rózsié reggel felhivatja kapusát, valami pénzdarabot csúsztat a markába, leány gyereke után is tudakozódik, egy két bútort megmozdítva, ezt mondja: Péter, Mátyás, Duval, vagy akármi más kapus név, ma este vendégeket várok ! — Ah, ah I — felel a kapus. . — Ne sokáig rázassa a Csengettyűt! Éjfél után 1 órakor jövek. Itt egy új: ah, ah! Különösen lesz egy egyén . . . Harmadik ah, ah ! E három fölkiáltás után a kapus, ha fiatal, eltávozik; ha öreg, megvárja, hogy újabb pénzdarab csúsztatása mellett, tudakozódjék a feleségéről. Este kopogtatsz az ajtón , egy álmos kinézésű ember, de aki azért egy év múlva is rád tudna mutatni a rendőrség előtt, szemeit dörzsölve ajtót nyit, csinos tiszta gyertyatartót nyom a markodba, mit még nappal elkészítettek a számodra; te pedig a szerelem szárnyain fölrepülsz a lépcsőkön, s a halandók legboldogabbika leszel. — Ez mind igaz lehet egy grisettel . . . — Hiddd el nekem, hogy e tekintetben minden nő grisette. Több módon lehet udvarolni a nőknek, de a győzelem csak egy után érhető el, ha ugyan a selyem létrát kihagyjuk a számításból. Amit Rosalie megtesz a kapusával, egy herczegnő megteszi a szobalányával, h igy tovább. A közönséget mulattatjuk nagy szamárságokkal, s a nőket elcsábítjuk vastag hazugságokkal. Tehát csak kérd meg azt az éjjeli légyottot, s hálásak lesznek irántad a hazugságért. Aki jól hazudik, az nagyon szeret: ez a nemzetek bölcsesége a nőket illetőleg. — Sohase tudnám magam ily lépésre elhatározni; külömben is,elbolondulhattam egy pillanatra, de én nem akarok kedvese lenni. — Gilbert, te most hazudsz. Mint hogy most épen elemedben vagy, használd föl a pillanatot, s egy hosszú levélben fejtsd fel a légyott szükségét. Gyakran a sorok számáról ítélik meg a szerelem erejét. Sokszor megtagadják egy cédulától azt, amit egy levélre megadnak. Nos, rajta, legyen bátorságod boldognak lenni, miként az egész világ az volt már. Alfrédnek végre igaza volt, boldog lettem, az egész világ módjára írtam Rosalienak, ki estére elfogadta a légyottot. Mikor hozzá beértem, a várakozás csöndje uralgott a fehéres éji lámpával megvilágított teremben. A Rosalia cipőinek hosszú szalagjai el voltak nyúlva a padlón mint valami alvó kígyók. A nőknek meg van az az adományuk, hogy életet tudnak lehelni mindenbe, mi körülöttük van: a Rosalie ruhája is, mely pongyolán egy székre volt lökve, mintha a boldogsá puha ölén pihent volna, hogy úrnője bájait hordozta egész nap. Mintha valami mozdulatlan önkivület vett volna rajtam erőt: mind jobban-jobban ittasultam mindezek látásától Lassúként minden elfoglalta helyét a szívemben. Két emlék van, mi egész életünkben nem mosódik el: az első jutalomosztás az iskolában, s első kedvesünk szobája. Egyedül ő maga hiányzott a képből Rosalie lefeküdt, a tette magát, hogy elúszik. Nem tudva, mi tevő legyek, s félve a boldogságnak még az ölében is : :összeszedtem minden bátorságom, kioltom az éjjeli lámpát, s fölébresztem Rosaliet egy csókkal! . . . Mily szép volt másnap, reggeli öltözékében ! Ha épen akarják, legyen, hát az ő fején is az az örökös fehér fésű volt, mit minden nő használ ; nyaka körül is a fekete kendő, mely jobban föltünteti a nyak fehérségét, de a mi mindezeknek értéket adott, az az én ártatlanságom, s a Rosalie bűvölő hatalma volt. Szemeiben ott égett az elmúlt gyönyör, s ennek emléke ; arczán még látszott az estéli csók nyoma, de nemsokára fényesedni kezdett, mint a csiszolt üveg, melyet egy elvonuló szellő behomályositott. (Foly. köv.) KÜLFÖLD. A török tiltakozó jegyzék, melyet Said pasa f. hó 1- én küldött a párisi ottomán nagykövetnek, nagyon nyomatékosan van szerkesztve. A franczia és angol nagykövetek azonos nyilatkozatainak közlése után, hogy e két állam kormányai hadihajókat küldenek Egyptomba, és hogy az ozmán kormányt fölkérték, hogy tartózkodjék minden beavatkozástól Egyptomban, nehogy a helyzet bonyodalmakhoz vezessen, azzal a biztosítással, hogy ily rendszabályok őfelsége a szultán szuverénségi jogait egyáltalán nem fogják csorbítani. Said pasa kifejti az ozmán kormány nézetét és hozzáteszi, hogy erős elhatározása a status quot fentartani és e tartományban a nyugalmat és rendet megőrizni. Ha a hajóhad küldésének nincs más czélja, mint a honfitársak megvédése, a porta, mint a szuverén hatalom dolga a rendet és biztosságot helyreállítani. Francziaországnak és Angliának szabadságában győződésemnek áll, hogy alattvalóit megvédje. „De — következik szó szerint tovább — ennek a jognak nem szabad ily meszszire mennie; mi magunk igényt tartunk rá, hogy ezt az oltalmat kezünkbe vegyük és e czélra bajórait küldjünk az egyptomi vizekre, melyek a’szultán birtokát képezik. Nem látunk okot, mely olynemű volna, hogy ily fontos elhatározást, mint ez a hajóhadi expediczió, előidézzen. Bízván a hatalmak igazságosságában és méltányosságában hozzátehetjük, hogy a hajóhadi kiküldés szükségességének esetében is egyes-egyedül és kizárólag a szuverén udvart illeti meg, hogy időszerű rendszabályokat határozzon el és vigyen keresztül, jól megjegyzendő, a nagyhatalmakkal való egyetértés következtében. De ha a párisi és st. jamesi kabinetek fölismerni vélték is egy ily hajóhad kiküldetésének ezskségességét, bátorkodunk föltenni, hogy a hatalmak igazság és méltányossági érzetükben meg fogják engedni, hogy akkor is az ozmán kormány közvetítése és csakis az ő közvetítése által vihetők keresztül, megegyezés folytán a rendszabályok megnyugtatására és ama status quo megőrzésére. Egyrészt biztosítani, hogy a szultán szuverénségi jogai ne szenvedjenek rövidséget és másrészt elvi tatni tőlünk minden beavatkozást, minden befolyást egy ozmán tartomány ügyeibe, nem volna-e ez ellenmondás, melyet felfogni nehéz, vagy épen lehetetlen volna ? Nem vezethet e ez az ellenmondás könnyen arra az eredményre, hogy tekintélyünk Egiptomban megsemmisíttetik, tanácsaink félreismertetnek, ő felsége a szultán szuverénségi jogai megsértetnek és végre mindennemű izgatottságoknak ebben az országban szabad tér nyittatik és pedig az egyptomi lakosság kárára, melyet megvédeni kötelesek vagyunk, ami Francziaország és Anglia becsületes és önzetlen érzelmeinek ellenére volna. Ő felsége a szultán évszázados uralma, az erkölcsök, törvények, intézmények egyenlősége és mindenekelőtt a népjog, szóval minden összetalálkozik, hogy arra utalás történjék, hogy a törvényes egyeduralkodó független akciója egyesegyedül volna képes ellenszenveket és féltékenykedéseket elhárítani, minden érdeket kiegyenlíteni és Egyptomban megnyugvásul az ész szavát hallatni.“ DEÉS-BESZTERCZEI VASÚT. Deés, 1882. május hó 18. A közjó érdekétől vezéreltetve Szolnok-Doboka és Besztercze-Naszód megyék közgazdászata, ipara és kereskedelme előbb vitelének czéljából oda hatni törekedvén, hogy a szamosvölgyi vasut végpontjától illetőleg Diéstől Beszterczéig vonuló völgyön egy olcsó vasút kiépítessék, melynek létesítése kiszámíthatlan előnyöket és hasznot fog az ezen vasúthoz gravitáló vidéknek biztosítani, és miután eleve meggyőződtem, hogy az érdekelt vidék részéről nagy mérvben nyilvánult azon közhajtás, hogy a célba vett vasút létesítésének kérdése mielőbb kedvező megoldást nyerjen: kieszközöltem és megnyertem a magas kormány engedélyét arra, hogy ezen vasútvonal előmunkálatait megtétessem. Az előmunkálatok szakértők által már befejeztettek s jelenleg a tájékozó költségterv van munkában, mely rövid időn szintén rendelkezésemre álland. Midőn ez alkalommal — utalva az elmondottakra — ismét a közjó érdekében emelem föl szavamat, abbeli hitem és megadok kifejezést, hogy a vasútat létrehozni képes leszek, ha tervem kivitele körül az érdekes vidék hazafias támogatásiban rézesíteni fog. Melynek folytán van szerencsém kijelenteni, hogy folyó év július havában Bethlenben és Beazteresen értekezleteket tartandok, melyeknek idejét előre jelezni fogom Bensőleg meg lévén győződve arról, hogy az érdekelt vidék birtokossága, kereskedői és iparosai, ez ügy körül világos tájékozást nyervén, nem mulasztandják el a saját legjobban felfogott érdekükben megkezdett munkámat befejezésre vezetői és megvalósításához segédkezet nyújtani, felkérem az érdekeseket előre is, hogyaz ügy fontosságához méltó érdeklődésüket e vállalat iránt fenntrtani szíveskedjenek. Kiváló tisztelettel, Báró Bánffy Dezső a szamosvölgyi vasút elnöke, mint a Deés-Beszterczei vonal előmunkálatának eredményere. A SZT.-GOTTHARD PALTA megnyitása. Már mult év december 26-án anynyira előrehaladtak a munkálatok a Szt. Gotthard pályán, hogy egy vonat átroboghatott a nagy alagúton ; a pálya ünnepélyes megnyitása és a közforgalomba helyezése azonban csak f. év máj. 21-én lesz. Egy nagy nemzetközi Ünnep e nap, mert ez a vasút, mely a hatalmas alpeseken át utat tör a nemzetközi forgalomnak, az emberiség szellemének egy újabb nagy vívmánya a természeti akadályok felett. Idáig még nem épült vasút a földkerekségen, amelynél annyi nehézséget kellett leküzdeni. Három államnak kellett nemzetközi szerződés által a szükséges összegeket parantírozva, hogy létre jöhessen az a társulat, a mely a pálya kiépítésére vállalkozott, de ezen pénzügyi nehézség mellett még nagyobb volt az építési nehézség s a vele együtt járt elemi csapások egész sorozata. A társulat 1871. decz. havában alakult meg ; az elörmunkálatokat már évek előtt megkezdték és 1872. őszén elkezdték az alagút építését. Majdnem egészen 10 álló esztendeig kellet két oldaról beljebb-beljebb fúrni a kemény kősziklát, kiállhatta a hőség közepette, míg az alpesi hegyláncz át lett lyukasztva több ízben fordultak elő robbanások, amelyek egy pár száz munkás életébe kerültek; az olasz munkások fel is lázadtak 1875. nyarán. De az alagút a roppant nehézségek daczára szakadatlanul előbbre haladt mind a két oldalon, és 1880. febr. 29-én a dói és északi fúrások összetalálkoztak s az alagút áttöretett. És most már 21-én teljesen felszerelve átadatik a forgalomnak. A Gotthard pályának több körül még kölcsönöz nagy jelentőségűt. A fő fontosságú az, hogy e pálya kiépítése által elkészült a legrövidebb vasúti összeköttetés Közép-Európán át északról délfelé, a közép tenger és az északi tenger közt; minthogy pedig a nemzetközi kereskedésnek ez egyik legélénkebb útja, önként érthtő, hogy kerskedelmi történelmi szempontból is nagy horderejű eseményt képez a Szt.-Gotthard vasút kiéprése. Egy további nevezetes tény körülmény abban rejlik, hogy azon városok, amelyek a Szt. Gotthard alagút forgalmának emporiumát képezik, és ezek között elsősorban Genua, roppant sokat nyernek. Az angol keleti kereskedelem, amenynyiben az a gyorsabb szárazföldi útra von terelve, idáig Franciaországon át ment Marseillebe. A Szt. Gotthard pálya kiépítése által a forgalom Németországon és Helvéczián át mehet Genuába, és ez a vonal még 200 kilométerre rövidebb, mint a Mont-Cenisi vasúti fölényét a Simplon, Szt.Bernhard és Montblanc tervben levő vasutakkal szemben is fenn fogja tartani. Egy másik kiváló jelentősége tehát abban áll, hogy nagy mértékben növelni fogja a versenyt az északról délre menő középeurópai forgalomra nézve. Genua, a már most is gyorsan emelkedő olasz tengeri város, mely hajdan mint köztársaság, világraszóló hatalmat birt, amelyet a kereskedelmi útnak áttétele által vesztett el, most újra reménykedhetik, hogy hajdani nagyságát vissza fogja nyerni. Lakosainak száma felényi, Saint Marseille-é; a Gotthard pálya kiépítése által az élénkülő forgalom hamar fogja itt a lakosságot növelni, s Genu a, mint tengerészeti emporium, Marseillevel egyenrangba emelkedhetik. A Gotthard-vasút megnyit, a speczialiter hazánkra nézve is több tekintetben fontossággal bír. Tudjuk azt, hogy az ország kivitele a nyugat európai pistokra Fiumén át annál nagyobb mértékben elősegíttetik, minél inkább meg van könnyítve a nyugati piacokat a földközi tenger déli kikötőiből elérhetni. R pcze kivitelünk tavaly legnagyobb részben Marseillen át mehetett, mivel a viziút aránytalanul olcsóbb a szárazföldinél s Marseilleból is olcsó viteldíjak mellett szállíttatott a repere Paris felé. Most a Gotthard pálya is versenyezni fog arra nézve, hogy a magyarországi exportot magához ragadhassa, s kétségkívül nagy részt el is fog nyerni abból, kivált azon ideig amíg az arlbergi vasút elkészül, amelyen a svájczi piaczokat a magyar nyugati vasúton legyenesebben el fogjuk érni. A Sz. Gotthard vasútnak tehát be*folyása leend a fiumei forgalom élénkítésére nézve is Má tekintetben Genua egyenes versenytársa Fm* ének, hiszen ha majd elkészül a pozsony-sopronyi vasúti összeköttetés és a vágvölgyi vasút Zsolnáig meghosszabbíttatik, akkor a keleti tengerről és az északi tengerről is csaknem egyenlő szárazföldi útja lesz a keleti kereskedelemnek Ausztria és Magyarországon át Fiuméba, mint Német-, Svájc- és Olaszországon át Genuába . Genua és Fiume tehát e tekintetben versenytársak lesznek. És e verseny a korintusi földszoros átmetszése után Fiume javára is dőlhet el. Csakhogy ma még ettől messze vagyunk s Fiume Genuáben még nem látja versenytársát. S egy más tekintetben azért nevezetes a Gotthard vasút, hogy az orosz duna fejedelemségi algierunit is esetleg északarmerikai gabnaneműek e pályán át hatolhatnak középeurópa piaczaira, s ott erős versenyt támaszthatnak a magyar gazdának. Mindezekből az következik, hogy a Szt.-Gotthard-vasút megnyitását ugyan vegyes érzéssel fogadhatjuk. S tán csak tapasztalat fogja megmutatni, vájjon nagyobb okunk van-e örülni, mind sajnálkozni azon, hogy e vasút kiépült, miáki előadásának tanúja lehessen, de engedélyt nem kért. Abban az időben pedig a német fejedelemségek sokkal komolyabban nevelték „Aussud’-nak egymást, mint „kiválónak, külső földi“-nek a gyergyai apafi a nyárádmentit. Suttgartba való visszatérése után 14 napi börtönt kellett szenvednie a költőnek a hivatalos „passus“ mellőzése miatt. Fogsága alatt készitette meg polgári szomorujátékának tervét s még azon évben java részét meg is irta s 1783 jan. 14-én teljesen bevégezte. A szombati előadás tehát félig-meddig jubiláns színtehozása volt Schiller darabjának ; csakhogy ilyenforma okoskodással a Goethe „Faust“ jának jubileumát akár teljes öttven évig ünnepelhetnék. A fél jubileumhoz, időleg csak fele részt kaptunk az ármányból és szerelemből, de a rövidítés, kihagyás oly részletekre szorítkozott, melyeknek hiányát alig éreztük. Igaz, hogy egyik másik esemény hirteles, előkészületlenül történt meg, de kényszerítő körülmények tekintetbevételével senki sem veheti ezt rovásra Collag Teréz k. a. az angyal ártatlansága Lujza szép szavú érzékenykedéseivel küzdött meg. Lujza alakja talán alkalmas arra hogy egy művésznők haragjai és arczuk rendkívüli változatai csillogtathassák benne, de már arra kevésbé, hogy a fejlődésben lévő mivésznő tragikai magaslatra eimehesse. Az érzelmek excemriczitásában szűken buzog az igazság fonása s akárhánykor a lélek- és idegkínzás határvonaláig dobhatunk. A megnyugtató, enyhiő pontokat hiába keresi a hallgató, mert az indulat és szenvedély mindenütt a legmagasabb fokon jelenik meg. Collag k. a. mindemellett is tudott kiváló részleteket nyújtani s mindjárt a Ferdinand és közte lefolyt beszélgetésben aggodalmait, szivének balsejtelmét megható hangon árulja el. A második felvonás színpadias nagy jelenetében, midőn az elnök a törvényszolgák karjaiba dobja az elalélt leánykát, mint összetiport virág hanyatlott oda, melyet a bűn egy szava tört le. Legkiválóbb mozzanata volt alakításának a levélirás jelenete; hangjában a gyűlölet és fájdalom reszketett s szemében villogott a tehetetlen düh, majd a lemondás vészes nyugodtsága foglalta egér lényét el s megsemmisülve sóhajtott föl: „Most már koldus vagyok.“ A közönség zajosan fogadta, mindvégig nagy érdeklődéssel kisérte előadását s nyílt jelenetekben at felvonások után gyakran hivta ki. Az elnököt E. Kovács Gyula személyesítette a tőle szokott felfogással, csakhogy a gonoz lelket nagyon is tiszteletet gerjesztő alaklt foglalta. Szentgyörgyi vén Müllerje az elnökkel való összeütközésében remek volt; Mátrai Warraot taán kissé túlzottan befeketítette, de annyira jellemző és megkapó színekkel ábrázolta a rútat, mintha a pokol valóságos gyermekét láttuk volna. Szacsvay Ferdinándja nem tette ránk a kellő hatást, s a 11. felv.ban inkább megriasztott gyermeket látatott, mint sértett oroszlánt. Vendrei és Körösiné szerepüket jól töltötték be. Nemzeti színház. Csillag Teréz k. a. Schiller „Ármány és szerelem” czimü szomorújátékában búcsúzott el közönségünktől. Épen száz éve, 1782. májusában, Schiller átrándult Mannheimba, hogy a „Haza-Csillag Teréz k. a, a budapesti nemzeti színház fiatal művésznője, szombaton befejezvén kolozsvári vendégszereplését, még a szombat esti gyorsvonattal visszautazott a fővárosba, hol tegnap már föl is lépett.* Színházi játékrend. Hétfő, máj 22. A fogház. — Kedd, máj. 23 Angol asszony leánya (Clairette : Hammné, Lange : Sziklay Emilia) — Szerda, máj. 24. Szénháziak — Csütörtök, máj. 25. Az éhesek (először.) — Péntek máj. 26. A furcsa háború — Szombat, máj. 27 A párbaj. — Vasárnap, máj. 28. Árva Zsuzska. * A budapesti nemzeti színház szünideje jan. 19-én kezdődik és aug. 1-ig tart.• A magyar királyhimnusz ügye, amely mindez ideig az előmunkálat stádiumában volt, újabb lendületet fog nyerni azáltal, hogy Balogh Pál, a királyhimnusz ügyének előadója, a részletes tervezetet és annak kiviteli módozatait már elkészítette és azokat a legközelebb czélra egybehívandó bizottsági ülés elé fogja terjedteni E bizottság a tervezetet átvizsgálva annak egyes pontjait tárgyalni és megállapítani fogja, hogy az igy megállaptott részletes tervezet alapján ez ügyben az országos mozgalmat megindítsa. * „Temperoi.“ Ez a czime Csokonai egyenjátékának s ez lesz a czime Rákosi Jenő eredeti operettjének, melyet — főhőséül kalandos és viszontagságos életű Csokonaiakat választva — a népszínháznak írt. A zenét hozzá Erkel Elek írta.* Sztupa Andor színtársulata közelebbről Déván kezdi meg előadásait. * A népszínház tagjai Triesztben. A trieszti német színház igazgatósága megkereste a népszínház igazgatóságát, hogy a trieszti kiáustás tartamára vigye le a társulatot és a három nyári hónap alatt rendezzen ott népszínmű és operette előadásokat. A népszínház igazgatója ez ügyben még nem határozott véglegesen. Vidéki színészet Sztupa Andor színtársulatának utolsó föllépte Tordán ma (f. hó 21.) lesz a „Toborzás“ czimű szinműben, — s ezzel — e jó erőkből szervezett vidéki színtársulat működését városunkban befejezi, kezébe véve ismét a vándorbotot, hogy azt legközelebb Dórván szintén bizonyos ideig - nyugalomba tehesse. Nem tehetem, hogy a Szupa színtársulatát a Dévaiak jóakaró pártfogásába ne ajánljam .. . Megemlítem, hogy a színtársulat által f. hó 19-én az orsz. veres-kereszt egylet tordai trülete javára a Jókai Mór .Sz i B * 68 J. vértanuk“ ezimü költői tollal darabja első felvonása és a ,F í n ,rt ^'u. rés nőszabó“ czimü énekes h* **i. került volt előadásra. Ez utóbbiban Zádor Zoltán — mint tűnt ki sikerűlt aakitásával. Folvas8 " án pedig Feuillet Octáv “^(j. hatásos színműve adatot, a raelverőkné Szakáll Róza (Julia), Zádor Itz (Cecile) és Hevessi (de Cambra Maine hatásos és kifejező alakitásaikat isíreztek a meglehetős számú knz«„„, élvezetet. uzo“8686«k Ez előadás befejezte után pedig a kácsy ,Krisztus Pilátusa“ lett élők* i ben bemutatva. Bizony ez előképlethatévés fogalmat szerezhettünk a valódi fény nagyszerűsége iránt. Főhibán 681 a képletnek az alakok szétszórt elrejtése, — ha tömöttebben lesznek vak“8' porositva; ha a képnek egyik fő alakia a Jézus szenvedéseitől meghatott " nőnek fenséges alakja nem állituk egészen háttérbe, úgy, hogy alig Valu rejthelő: a közönségnek bemutatott e, élőképlet egy kis a nagyobb hatást kelt • r-l A temesvári színház őszig a fölépül és október hóban valószínük» 1,11 is nyílik. A megnyitási ünnepélyre a Des zti színház tagjai fognak raeghivatni *" azonkivül Tapássy József is, egy népás mai előadás rendezésére. három előadás (vígjáték, opera és népmumuja) a téli idényre a német színészetnek fog ró adatni. Tavasszal az aradi ezintársulat (a müködui husvéttól pünkösdig a szintig/ gyámolitó egylet tubremiója mellett. ) HÍRHARANG, Kslozsvár, míjui 22, * A hivatalos lapból Vallás és hősök taláni magyar miniszterem előterjesztésére megengedem, hogy dr. Haller Károly, a kelencvári egyetemen az osztrák jog nyilvános tanára a magyar magánjogból is előadásokat hirdethessen és tarthasson. Kelt Budapesten, 1882. évi május hó 9-én. Ferencz József, b. k. Trefort Ágoston, s. k. A szászvárosi járásbírósághoz Fábián Imre dévai törvényszéki jegyző, albiróvá neveztetett ki. A m. kir. pénzügyminiszter, Körtei Domokost, a deési adóhivatalnál alkalmazón III. oszt. számtisztet, hasonló minőségben népi adófelügyelő mellé nevezte ki. * A „Magyar Polgár“ új nyomdájának legnagyobb része már megérkezett, s a berendezés most foly a belközép utczai nyomdahelyiségben. Megjöttek a gép részletei is (gépünk a legnagyobb az erdélyi részekben) s az összeállításhoz e hét végén fognak hozzá. A berendezés és fölszerelés 10 — 14 nap alatt remélhetőleg be lesz fejezve, úgy hogy a,Matejii Polgár* június elején már saját nyomdájéban és új kiállítással jelenhetik meg. * Jég. Tegnap délután 5—6 óra között az ég feltűnően elsötétült; nemsokára nagy dörgés, villámlás állott be, melyet több perczig tartó erős zápor követett. Zápor közben jó két perczig borsi nagyságu sürü jég hullott, úgy, hogy u utcza széleken azután is sokáig fehérlett. * Betörés. Szombaton éjjel vakmerő betörés követtetett el kismagyarutcza 113 sz. a. Hatházi Isvánnál, a külvárosi mezei gazdák egyik legelőkeibb tagjánál. Hatházi lakháza, és a szomszéd ház között alig van két lábnyi köz; ez a köz az utcza felől a házak ereszéig érő kőfallal vaa berakva. Tettesek e falon át másztak ki a két ház közti üres helyre, ahol aztán e kis fal fedezete alatt, annál nagyobb biztonságban működhettek. Megbontották a ház kőfalát, s behatoltak az utcza felélevő szobába. A háziak mindnyájan a hátulsó szobában háltak, melyet az elsőtől még egy nyári konyha választott el A szobában nem bántottak egyebet, csak száros pénz-is ládát. Ezt feltörték, és kiüríteték. Kihúzták a kasztén fiókjait, melyek nem voltak bezárva, de a ruhaneműt ott hagyták. Úgy látszik, csak pött! kellett nekik. Ds az is látszik, hogy a helyzettel ismerős egyén működött közre, mert a falat oly helyen bontották 068' hol a belső oldalon semmi bútor se volt, és benn is egyenesen csak a ládának mentek, egyéb bútort nem bántottak. Tulajdonos csak reggel 5 — 6 óra közt vette észre a dolgot, s rögtön felsietett, h®6J jelentést tegyen. A rendőrbiró magadodjárt kiszállott, az esetet fölvette, ő több irányban nyomozatot indított. Gyanú nincs, s ez a nyomozatot megnehezíti. A kárról se lehet egész bizonyost tudni, mert tulajdonos, első ijedtségében, hol három,hol kétezer forintról beszélt. Ezen kívül vollt sok körlevele is. Pénze közt pedig sok régi ezüst tallér is volt. Mindenesete tetemes kár, és nagy csapás, mi óhajtandóbbá teszi a tett földerítését. * Hirtelen halál a rendőrség Vasárnap reggel, még a hivatalos óra előtt, egy helybeli nőcsaléd, s egy györgyfalvi asszony állítottak be a rendőrségbe. Utóbbi egy csecsemőt tartott a karján. A 25 hetes kis Ilona a nőcseléd gyermeke volt, s a györgyfalvi asszonynak akarta kiadni tartás végett. Azért mentek a fiatalhoz, hogy „Írást csináljanak“ előe a dologról. Letelepedtek az őrszobában, hogy a hivatalos órát bevárják. Mikor már kellett volna állni a dologgal, észreveszik, hogy az asszony karján nem egy alvó gyermek, hanem egy hulla van. Angyal 1® belőle ott az őrszobában, hát alig ha meg’fordult még ily ártatlan teremtés, az ani meglehetős könnyen belenyugodt, hogy l‘o nája Györgyfalvánál meszszeb ment, s mar már nem kell „írást csinálni”. A bunai bonczolás végett, kórházba szállíttatott.