Magyar Polgár, 1883. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)
1883-02-27 / 47. szám
4 mosvölgyi vasút részvényeit magához váltotta, határozottan ellene mondott a vonal tovább építésének, s leczkét ad nekünk — a marosludas-beszterczei vasút barátainak — hogy ügyesebb „fogást“ is használhattunk volna; majd pedig leírja a deés-beszterczei vasút ügyében, a már elbukottnak tekinthető ügy felelevenítésére tartott „raentő“-gyűlés lefolyását, persze a levelező saját felfogása szerint. Ha azon gyanúsítások, melyek ellenünk — a marosludas-besztrczei vasút itteni barátai ellen —, az említett czikkben foglaltatnak mellőzve lettek volna, mi is napirendre térnénk az egész kérdés fölött az anglo-bankkal együtt, így azonban kénytelenek vagyunk arra egy pár megjegyzést tenni. Száraz tényeket sorolunk fel. Az anglo-bank tudta, hogy a szamosvölgyi vasút építési számadását 103.000 frc deficittel zárta le; tudta, hogy a vonalnak tovább építése nem egyéb, mint az uj vonalnak ezen építési deficittel elő 1eges megterhelése, s ezért a szamosvölgyi vasút legközelebb tartott közgyűlésére 22 részvényesét küldötte le, kik az uj vonal építését leszavazták. Mi eresztettük-e e hirt szárnyra? Fogással éltünk-e? Hisz ez egy nyilvános közgyűlésen történt s nem üzleti titok volt, melybe mi különben sem lehettünk volna beavatva. De beszéljen a „ment 3“ gyűlés. Mikor már az alálirt 130 db. részvénynél több aláírásra kilátás nem volt, a deés-beszterczei vasút érdekében kiküldött bizottság egy gyűlést hívott egybe, melyen Lőw polgártársunk azt kérdezte dr. Bánffy Dezső engedményes artól, hogy minő állást foglal el ezen vállalattal szemben az anglo-bank? Erre azt a feleletet nyerte, hogy az anglo-banknál minden nehézség elenyészett, mire bizonyíték, hogy már egy mérnököt is küldött ki a vonal megvizsgálására. Majd Pellion polgármester kérdezte, hogy mi módon lesz a vasút kiépítve ? felelet, mint a szamosvölgyi vasút. Harmadik kérdést is Pellion polgármester tette: „a Beszterczén jegyzett törzsrészvények nem fognak-e a decskethleni vonalra fordíttatni ?“ felelet : csak akkor fognak igénybe vétetni, ha a vonat Beszterczéig kiépítve lesz. Ezek után fel lettek szólítva engedményes úr által a jelenlevők a törzsrészvények tovább jegyzésére. Ezzel végezhetnek, de még reflectálnunk kell e czikk azon részére, mely a marosludasbeszterczei vasutat versenyvállalatnak tartja; ez határozottan nem áll, sőt ha jól tudjuk, maga ezen vállalat tett két ízben is ajánlatot a kotlási csatlakozásra. Versenyvállalat akar-e ily módon segíteni egy más versenyvállalatnak? A mentő gyűlésen még az is felmerült, hogy mikor fog a de rbeszterczei vasút kiépíttetni, mire dr. Bánffy Dezső úr azt a felvilágosítást adta, hogy ha a kívánt részvények mind jegyezve lennének is, akkor is csak 1884-ben fog kezdődni, s két évig tart. x y Tanügy. Az országos közoktatási tanács nagyérdekű ülést tartott e napokban Ipolyi Arnold elnöklete alatt. A fontosabb tárgyak a következők valának: A tankönyvek bírálatának szabályozása, melyben a többek közt javasoltatik, hogy egy már használatba vett tankönyv legalább 5 évig maradjon használatban. A módszeres értekezlet jelenlegi sok irka-firkájának megszüntetése az által czéloztatik, hogy minden tanártestület dolgozzék ki a maga számára részletes tantervet, az évközben felmerülő tapasztalatok alapján javítson rajta, s az ekkép megállapított és bemutatandó tanterv szerint haladva, jövőre csak a netán régibb módosulásokra terjessze ki figyelmét az értekezleti jegyzőkönyv megállapodásában. A földrajz és történelemben a gymnáziumban tanítására nézve elfogadta a tanács dr. Hajnik Imre és dr. Cherven Flóris javaslatát, hogy a politikai földrajz a 7-ik osztályban igen, a részletes magyar történelem pedig a 4-ik osztályban ne taníttassák. A fizikára nézve szükségesnek mutatkozik, hogy a vidéki tanárok számára (mivel nem bírhatnak mindenütt a kellő szerekkel) a szünidő alatt póttanfolyamok rendeztessenek. A német orthografiára nézve nem akar a tanács (főleg Szász Károly és Keleti erélyes felszólalásai után) areopág lenni, de iskolai szótár kiadását czélszerűnek látja, melyben az orthográfiai változatok (osztrák, porosz stb.) megjelölhetők volnának, igyekezett elérni. S működése nem mondható eredménytelennek. A társulat dévai múzeumában ősrégi és római leletek szép számmal vannak felhalmozva, különösen érdekes és értékes Mitkra-gyűjteményünk, mely országos tekintélyű szakértők szerint is ritka a maga nemében. Várhelyen a Mithra-templom és a syr légió temploma kiásatott; utóbbit a társulat a régészet érdekében kisajátítás által akarja megszerezni. A várhelyi amphitheatrum kiásatása is foganatosíttatni fog, mihelyt az arra szükséges kiadások fedezve lesznek. Jelentékeny összeg van folyóvá téve a megye különböző vidékéről népviseleti czikkek beszerzésére. Régi okmányok gyűjtése és közzététele által megyénk történetéből nem egy elferdített vagy homályos momentum derittetett ki. A társulati évkönyv a napisajtó és szaklapok által elismeréssel s egyhangú dicsérettel lett fogadva. Hogy azonban a társulat működését szélesebb alapokra fektesse, hogy megmenthesse mindazt, a mi Hunyadmegye classicus földén megmenthető és megmentendő; hogy kiderítse mindazt, a mi a megye történetéből homályos , nagyobb, tömegesebb pártolásra van szüksége; tagjai leginkább megyebeliek; de még a megyei értelmiség jelentékeny része is távol tartja magát a nálunk megszokott közönyösségnél fogva a társulattól. S ez okból indíttatva érzi magát a hunyadmegyei tört. és régészeti társulat választmánya, e helyen fölkérni elsősorban ugyan Hunyadmegye, de másodsorban hazánk értelmiségét s különösen azokat, kik hazánk régészete és történelme iránt némi érdekkel viseltetnek, hogy a társulat tagjaivá legyenek, s azt ezáltal erkölcsi és anyagi támogatásukban részesítsék. „Tag lehet minden tiszta jellemű, szabad rendelkezési“ joggal biró férfi és nő, lakhelyre való tekintet nélkül. Alapitó tagokut tekintetnek, kik a „Hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat” czéljainak előmozdításához közpénzben vagy ezen összegnek megfelelő értékpapírban legalább 50 oszt. ért. forintnyi alapítványnyal járulnak. Mely összegnek hat százalékát kötelesek— örököseikre és jogutódaikra átmenőleg — évenkint mindaddig fizetni, míg magát az alapítványi tőkét a társulat pénztárába egyszer és mindenkorra be nem fizetik. Alapítók lehetnek még azok is, kik becsesebb segítségekkel, jelentékenyebb mennyiségű oklevél-, könyvgyűjteményekkel vagy a társulat körébe vágó más tárgyakkal gyarapítják a társulatot, illetőleg múzeumot és az alapító tag nevére, a választmány javaslata következtében, a társulati közgyűlés által, minden egyéb szolgáltatás nélkül, méltóknak ítéltetnek. Rendes tagok azok, kik három éven át, évenkint 3 p. é. forint fizetésére kötelezik magukat. Mely fizetési kötelezettség és így a tagság a három év leforgása előtt is megszűnik: halál, csődbejutás, valamint az alapszabályok értelmében történhető kizárás esetén. Az aláírási három esztendő letelte után, mely mindig a belépési év január l-ső napjától számíttatik, arra az esetre, ha az aláírt és megválasztott tag kilépését a három esztendő teljes leforgását legalább egy hónappal megelőzőleg a választmánynak írásban be nem jelenti, az eredeti aláírás mindannyiszor további 3 esztendős kötelezettséget von maga után. Pártoló tagok azok, kik minden további kötelezettség nélkül három egymásutáni esztendőre évenkint 1 o. é. forint befizetése mellett lépnek a társulatba. A társulat évkönyvét minden alapító, rendes és tiszteletbeli tagnak ingyen megküldve, másnemű kiadványait pedig 25°/0 árkedvezmény mellett kapja. Tagbejelentések a hunyadmegyei tört. és régészeti társulat elnökségénél Déván történhetnek. Az érdeklődők ez után kívánságukhoz képest ingyen és bérmentve a társulat alapszabályait is megkaphatják. Déva, 1883. február hó 15 én. Dr Sólyom Fekete Ferencz, alelnök. Kun Róbert, titkár. Dalkör, Bráth Frigyes, Girsik Gyula és Zólyomi Jenő urak. A műsorozat teljesen Lányi Ernő műveiből van összeállítva. A népdalok, melyeket Giisik úr és a Dalkör, a románcz és dal, melyeket Zólyomi úr énekel, a részletek egy hegedű-sonatából miket Brath úr játszik, sőt a költemény is, melyet Szacsvayné asszony szaval, egytől-egyig Lányi úrtól valók. Az előadás jövedelméből a jutalmazandó- eső résznek egy harmada, mint már említettük, az aradi színészek javára fordíttatik.* „Bozóti Mártha”, Csiky Gergely legújabb színműve, mely pénteken adatott először Budapesten, minden tekintetben kitűnő sikert aratott. Különösen az első és második felvonás keltett nagy hatást. A kritika megegyezik abban, hogy a darab ép oly sokáig fogja játékrenden tartani magát, mint Csiky többi színművei. A kolozsvári színház igazgatósága mindenesetre helyesen tenné, ha gyorsan szerezné meg az érdekes újdonságot s talán még márczius hó folytán előadatná. Közönségünk a mennyire kedvelője Csiky Gergely darabjainak—bizonyára egy egész előadási cyclust is lehetne ezekből rendezni.Jóslat“,Janus“,Ellenállhatatlan“, „Proletárok“, „Czifra nyomorúság“, ,,Kaviar“', „Stomfay-család“- és ,,Beszóti Mártha“-ból nagyon érdekes előadási sorozat volna összeállítható. * E. Kovács Gyula kiváló sikerrel vendégszerepel a debreczeni színpadon, ,Othello“-ra zsúfolásig megtelt a nézőtér s a vendégművészt kiléptekor egész lelkesedéssel, perczekig tartó tapssal fogadták, mely természetesen az előadás folyamában is sokszor ismétlődött. E. Kovács Gyula debreczeni vendégjátéka két estére fog terjedni.* Dömjén Rózsa, színházunk tagja, még e tavasz folytán vendégszerepelni fog a budapesti nemzeti színpadon.* Geiger Albert zongoraművész márczius hóban hangversenyt rendez Nagyváradon. Bényei színtársulata, mely most Maros-Vásárhelyen az eddiginél melegebb pártfogás mellett működik, virágvasárnapkor Dévára megy. Útközben valószínűleg tart néhány előadást Nagy-Enyeden is. * Uj színház. A Sátoralja-Ujhelyen épült uj színházat márczius 6-án fogják megnyitni. Első előadásul a „Tündérlak Magyarhonban“ van kitűzve, Blaháné fölléptével. A hunyadmegyei tört. és régészeti társulat érdekében. Az 1880-ik évben megalakult hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat életének harmadik évét éri el maholnap. Ezen idő alatt a társulat a maga elé tűzött czélt: „Hunyadmegye múltját és jelenét lehetőleg földeríteni“ minden rendelkezésére állott eszközzel MAGYAR POLGÁR. (47. sz.) SZÍNHÁZ, zene. Színházi játékrend. Ma, hétfőn, a Furcsa háború kerül színpadra. — Kedd, febr. 27. Lányi Ernő jutalomjátékául: A tékozló. — Szerda, febr. 28. Fabriczius leánya. — Csütörtök, márcz 1. Kaviár. — Péntek, márcz. 2. A gascognei nemes. — Szombat, márcz. 3. Szacsvayné jutalomjátékául: Az orleansi szűz. — Vasárnap, márcz. 4. A nagyralátó. — Előkészületre kitüzettek: Szombat, márcz. 10. Szentgyörgyi István jutalomjátékául: Azur hatnék polgár (először.) — Vasárnap, márcz. 11. A tót leány (először.)* „A tékozló“ holnapi előadásán a második felvonás hangverseny-jelenetében közreműködnek: Szacsvayné asszony, a kolozsvári NEMZETI SZÍNHÁZ. XV-ik szünet. Kolozsvár, 1883 febr. 27. Lányi Ernő jutalmául: Látványos tündérrege 3 szakaszban. Személyek: Cheristane . . Gerő L. Kezdete 7 órakor. A tékozló. Azur...........Váradi M. Flottwer Gyula Szacsvay. Chevalier . . . Kvasznak Wolff...........Mátrai. Katicza .... Örley Flóra Bálint...........Ifj Szilágyi Amália .... Glitzer II. Flitterstein . . Tolnai. Puskás Ferenczi (1813—1883.) Egyszerű, patriarchalis alak volt, ki e nevet viselte s hetven év nehéz küzdelmei után pihenésre tért. E hetven év nagyobb részét a közügyek önzetlen szolgálatában töltve el, folytonos tevékenységével, lelkiismeretes munkájával és értelmi tehetségével oly tekintélyt vívott ki működési körében, minővel kevesen dicsekedhetnek, s mely szavainak minden körülmények közt fontosságot kölcsönzött. Neve nem volt messzehangzó, de annál szorosabban fűződött Csikmegye közéletének minden törekvéseihez, minden mozgalmaihoz, melyekben mindig előharczásként, határozott önállósággal vett részt. E megye fiai ismerték őt mindnyájan, s a ki ismerte, tisztelte is. Puskás Ferencz 1831-ben született Gyergyó-Ditrában. 1836-ban lépett közpályára, végig küzdötte a szabadságharctot s a leveretés után hosszas üldöztetést szenvedett. Sokáig, mint Gyergyó alkirálybirája működött, mig a törvényhatóságok újjászervezésekor a közbizalom Csikmegye alispáni székébe ültette. A főbb adatokban vázolt időszakról következő jellemző sorokat irta e hó 6-án egyik bizalmas levelében: „. . . a közpályán 1836 óta elég alkalmam volt meggyőződésemért nehéz harczokat kiállani azon szerényebb körben, a melyben éltem és a melyet túllépni akkor sem kívántam, midőn arra nyitva volt előttem az út, — sőt a passiv ellentállás válságos korszakában is, a csábítások, fenyegetések és a Mammon kisértő fegyvere engem eléggé vértezve talált s a muszka invasio utáni dühös és hosszas üldözések sem ejtettek kétségbe; de ezeket én sohasem tekintettem érdemnek, mert mindez csak polgári kötelessége volt minden önérzetes hazafinak s nagy szégyent hoztam volna a családi névre is, ha e kötelmet megszegtem volna.“ Íme az egyszerű, tiszta jellem, ki az ambitiót családi nevével örökli s annak nemesi származását jellemszilárdságra és értelmi képzettségre váltja föl. Hogy az alispáni hivatalban más váltotta föl, községének szentelte munkásságának legnagyobb részét. A borszéki fürdő emelése, az oktatási viszonyok javítása, a közművelődés terjesztése foglalkoztatták utolsó éveiben, de azért gyakran megjelent a megye közgyűlésein is, s beszédeivel magas színvonalra emelte a tárgyalásokat. Kötelessége teljesítésében a pedánsságig szigorú volt s megkövetelte mindenkitől, hogy olyan legyen. Munka volt az eleme, e nélkül nem élhetett s számos tiszteletbeli hivatala alkalmul szolgált arra, hogy mindig szerezzen magának tenni valót. Akaratereje, lelkesedése minden iránt, mi meggyőződéssé vált lelkében, igazán bámulatos. Nem ismerte a fáradságot, ha tenni kellett és semmit se kicsinyeit annyira, hogy afáradságra érdemesnek ne tartotta volna. Minden téren zászlóvivője volt szegény vidéke érdekeinek, s komoly megfontolással lelkesedést egyesített. A hetvenes évek elején politikai röpiratot irt, melyben az akkori balközép elvei mellett férfias meggyőződéssel, éles észszel száll síkra. Számtalan hírlapi polémiáiról hallgatva, föl kell említenünk „Borszék története“ czímű nagyobb művét, mely eredeti források alapján, részletesen és behatóan oldja meg feladatát. Sok ellentétes vonás egyesült benne. Higgadt meggondoltsága mutatta csupán hetven évét; munkabíró szelleme, kitartó akaratereje, sokoldalú tevékenysége élte javában levő férfira emlékeztettek; nemes lelkesedésében pedig egy husz éves ifjú lángja lobogott. Ily elemekből volt összealkotva jelleme. Aki közelebbről nem ismerte, bizony nem egyszer csodálkozott azon, hogy az a férfi, ki a megye gyűlésein oly szigorú logikával, annyi erős érvvel vitte tűzbe elveit, hogyan fáradozott néhány nappal később egy műkedvelői előadás létrehozásán, hogyan írta ki a szerepeket, s hogyan ácsolta sajátkezüleg a díszletekhez szükséges farészleteket. Lelke megőrizte ifjúsága lelkesedését, az idő megedzette jellemét és értelmét. Igaz hazafi, tehetséges és rendkívül munkás ember szállt vele sírba. Tihenjen békével! * Puskás Ferencz elhunytáról a következő gyászjelentés adatott ki: Gyergyó-ditrói, már özvegy Puskás Ferenczné, szül. Györffy Vilma, Puskás István és neje: kereszti és vajkai Molnár Ilona és gyermekei: Álmos és Attila, Puskás Amália, férj. Péter Dénesné, gyermekei: Andor és Bálint, Puskás Ilka, özv. Gál Károlyné és gyermeke : Lenke, továbbá Puskás Kálmán a maguk és rokonaik nevében szomorú szívvel jelentik, hogy ditrói Puskás Ferencz, az 1848—49. magyar szabadságharcznak egyik kitűnő bajnoka, a magyar alkotmányosság felfüggesztésének gyászéveiben a kipróbált önzetlen hazafiság példányképe, Csikmegyének volt alispánja és tiszti karának egyik dísze, borszéki fürdőbizottsági elnök, magyar kir. postamester, a szorgalmas és gondos atya, hű férj, Ditró és Szárhegy községek mentő szelleme és a mindenki által szeretett és tisztelt honpolgár és emberbarát — f. hó 22-én reggeli 5 órakor, életének 70. évében, — rövid ideig tartott szenvedés után — az örökké tartó jobblétre szenderült. Hűlt tetemei február 24-én délután 2 órakor fognak a ditrói közös sirkertben eltemettetni. Gyergyó-Ditró, 1883. február hó 22-én. Béke és üdv legyen emlékén! 1883. febr. 27. KÉPZŐMŰVÉSZET. Magyarország és a képzőművészet. Budapest főváros 1880-ban tudvalevőleg megkereste valamennyi törvényhatóságot s rendezett tanácsú várost, hogy képzőművészetünk előmozdítására tehetségük szerint áldozzanak. A 170 törvényhatóság közül csak 26 válaszolt, s a másodszori felszólításra 22. Az erdélyrészi törvényhatóságok közül Háromszék megye Gyárfás Jenő segélyezésére 500 frtot, a képzőműv. társulatnak Csikmegye 100 és Fogarasmegye 50 frtot adományozott. Udvarhely-, Szeben-, Marostorda-, Hunyad- és Kolozsvár-