Magyar Polgár, 1883. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)

1883-02-27 / 47. szám

4­ mosvölgyi vasút részvényeit magához váltotta, határozottan ellene mondott a vonal tovább építésének, s leczkét ad nekünk — a maros­­ludas-beszterczei vasút barátainak — hogy ügyesebb „fogást“ is használhattunk volna; majd pedig leírja a deés-beszterczei vasút ügyé­ben, a már elbukottnak tekinthető ügy felele­venítésére tartott „raentő“-gyűlés lefolyását, persze a levelező saját felfogása szerint. Ha azon gyanúsítások, melyek ellenünk — a marosludas-besztrczei vasút itteni ba­rátai ellen —, az említett czikkben foglaltat­nak mellőzve lettek volna, mi is napirendre térnénk az egész kérdés fölött az anglo-bank­­kal együtt, így azonban kénytelenek vagyunk arra egy pár megjegyzést tenni. Száraz tényeket sorolunk fel. Az anglo-bank tudta, hogy a szamos­­völgyi vasút építési számadását 103.000 frc defic­ittel zárta le; tudta, hogy a vonal­nak tovább építése nem egyéb, mint az uj vonalnak ezen építési defic­ittel e­l­ő 1­e­g­e­s megterhelése, s ezért a szamosvölgyi vas­út legközelebb tartott közgyűlésére 22 rész­vényesét küldötte le, kik az uj vonal építé­sét leszavazták. Mi eresztettük-e e hirt szárny­ra? Fogással éltünk-e? Hisz ez egy nyilvá­nos közgyűlésen történt s nem üzleti titok volt, melybe mi különben sem lehettünk vol­na beavatva. De beszéljen a „ment 3“ gyűlés. Mikor már az alálirt 130 db. részvénynél több alá­írásra kilátás nem volt, a deés-beszterczei vas­út érdekében kiküldött bizottság egy gyűlést hívott egybe, melyen Lőw polgártársunk azt kérdezte dr. Bánffy Dezső engedményes artól, hogy minő állást foglal el ezen vállalattal szemben az anglo-bank? Erre azt a feleletet nyerte, hogy az anglo-banknál minden nehézség­­ elenyészett, mire bizonyíték, hogy már egy mérnököt is küldött ki a vonal megvizsgálá­sára. Majd Pellion polgármester kérdezte, hogy mi módon lesz a vasút kiépítve ? felelet, mint a szamosvölgyi vasút. Harmadik kérdést is Pellion polgármester tette: „a Beszterczén jegyzett törzsrészvények nem fognak-e a decs­­kethleni vonalra fordíttatni ?“ felelet : csak ak­kor fognak igénybe vétetni, ha a vonat Besz­­terczéig k­iépítve lesz. Ezek után fel lettek szólítva engedmé­nyes úr által a jelenlevők a törzsrészvények tovább jegyzésére. Ezzel végezhetnek, de még reflectálnunk kell e czikk azon részére, mely a marosludas­­beszterczei vasutat verseny­vállalatnak tartja; ez határozottan nem áll, sőt ha jól tud­juk, maga ezen vállalat tett két ízben is aján­latot a kotlási csatlakozásra. Verseny­vállalat akar-e ily módon segíteni egy más verseny­­vállalatnak? A mentő gyűlésen még az is felmerült, hogy mikor fog a de­­ r­beszterczei vasút ki­építtetni, mire dr. Bánffy Dezső úr azt a fel­világosítást adta, hogy ha a kívánt részvények mind jegyezve lennének is, akkor is csak 1884-ben fog kezdődni, s két évig tart. x y Tanügy. Az országos közoktatási tanács nagyérdekű ülést tartott e napokban Ipolyi Arnold elnöklete alatt. A fontosabb tárgyak a következők valának: A tankönyvek bí­rálatának szabályozása, melyben a többek közt javasoltatik, hogy egy már használatba vett tankönyv legalább 5 évig maradjon haszná­latban. A módszeres értekezlet jelenle­gi sok irka-firkájának megszüntetése az által czéloztatik, hogy minden tanártestület dolgoz­zék ki a maga számára részletes tantervet, az évközben felmerülő tapasztalatok alapján javítson rajta, s az ekkép megállapított és be­mutatandó tanterv szerint haladva, jövőre csak a netán régibb módosulásokra terjessze ki fi­gyelmét az értekezleti jegyzőkönyv megállapo­dásában.­­ A földrajz és történelem­b­e­n a gymnáziumban tanítására nézve elfo­gadta a tanács dr. Hajnik Imre és dr. Cher­­ven Flóris javaslatát, hogy a politikai földrajz a 7-ik osztályban igen, a részletes magyar történelem pedig a 4-ik osztályban ne tanít­tassák. A fizikára nézve szükségesnek mu­tatkozik, hogy a vidéki tanárok számára (mi­vel nem bírhatnak mindenütt a kellő szerek­kel) a szünidő alatt póttanfolyamok rendez­­tessenek. A német o­rthogr­a­fi­ára nézve nem akar a tanács (főleg Szász Károly és Ke­leti erélyes felszólalásai után) areopág lenni, de iskolai szótár kiadását czélszerű­nek látja, melyben az orthográfiai változatok (osztrák, porosz stb.) megjelölhetők volnának, igyekezett elérni. S működése nem mondható eredménytelennek. A társulat dévai múzeumá­ban ősrégi­ és római leletek szép számmal vannak felhalmozva, különösen érdekes és ér­tékes Mitkra-gyűjteményünk, mely országos tekintélyű szakértők szerint is ritka a maga nemében. Várhelyen a Mithra-templom és a syr légió temploma kiásatott; utóbbit a társu­lat a régészet érdekében kisajátítás által akar­ja megszerezni. A várhelyi amphitheatrum ki­ásatása is foganatosíttatni fog, mihelyt az ar­ra szükséges kiadások fedezve lesznek. Jelen­tékeny összeg van folyóvá téve a megye kü­lönböző vidékéről népviseleti czikkek beszer­zésére. Régi okmányok gyűjtése és közzététele által megyénk történetéből nem egy elferdí­tett vagy homályos momentum derittetett ki. A társulati évkönyv a napisajtó és szaklapok által elismeréssel s egyhangú dicsérettel lett fogadva. Hogy azonban a társulat működését szé­lesebb alapokra fektesse, hogy megmenthesse mindazt, a mi Hunyadmegye classicus földén megmenthető és megmentendő; hogy kiderít­se mindazt, a mi a megye történetéből homá­lyos , nagyobb, tömegesebb pártolásra van szüksége; tagjai leginkább megyebeliek; de még a megyei értelmiség jelentékeny része is távol tartja magát a nálunk megszokott kö­zönyösségnél fogva a társulattól. S ez okból indíttatva érzi magát a hu­nyadmegyei tört. és régészeti társulat választ­mánya, e helyen fölkérni első­sorban ugyan Hunyadmegye, de másodsorban hazánk értel­miségét s különösen azokat, kik hazánk ré­gészete és történelme iránt némi érdekkel vi­seltetnek, hogy a társulat tagjaivá legyenek, s azt ezáltal erkölcsi és anyagi támogatásuk­ban részesítsék. „Tag lehet minden tiszta jellemű, sza­bad rendelkezési“ joggal biró férfi és nő, lak­helyre való tekintet nélkül. Alapitó tagokut tekintetnek, kik a „Hu­­nyadmegyei történelmi és régészeti társulat” czéljainak előmozdításához közpénzben vagy ezen összegnek megfelelő értékpapírban leg­alább 50 oszt. ért. forintnyi alapítványnyal já­rulnak. Mely összegnek hat százalékát kötele­sek— örököseikre és jogutódaikra átmenőleg — évenkint mindaddig fizetni, míg magát az ala­pítványi tőkét a társulat pénztárába egyszer és mindenkorra be nem fizetik. Alapítók le­hetnek még azok is, kik becsesebb segítségek­kel, jelentékenyebb mennyiségű oklevél-, könyv­gyűjteményekkel vagy a társulat körébe vágó más tárgyakkal gyarapítják a társulatot, ille­tőleg múzeumot és az alapító tag nevére, a választmány javaslata következtében, a társu­lati közgyűlés által, minden egyéb szolgálta­tás nélkül, méltóknak ítéltetnek. Rendes tagok azok, kik három éven át, évenkint 3 p. é. forint fizetésére kötelezik ma­gukat. Mely fizetési kötelezettség és így a tag­ság a három év leforgása előtt is megszűnik: halál, csődbejutás, valamint az alapszabályok értelmében történhető kizárás esetén. Az aláírási három esztendő letelte után, mely mindig a belépési év január l-ső nap­jától számíttatik, arra az esetre, ha az aláírt és megválasztott tag kilépését a három esz­tendő teljes leforgását legalább egy hónappal megelőzőleg a választmánynak írásban be nem jelenti, az eredeti aláírás mindannyiszor to­vábbi 3 esztendős kötelezettséget von maga után. Pártoló tagok azok, kik minden további kötelezettség nélkül három egymásutáni esz­tendőre évenkint 1 o. é. forint befizetése mel­lett lépnek a társulatba. A társulat évkönyvét minden alapító, rendes és tiszteletbeli tagnak ingyen megküldve, másnemű kiadványait pedig 25°/0 árkedvez­mény mellett kapja. Tagbejelentések a hunyadmegyei tört. és régészeti társulat elnökségénél Déván történ­hetnek. Az érdeklődők ez után kívánságukhoz képest ingyen és bérmentve a társulat alap­szabályait is megkaphatják. Déva, 1883. február hó 15 én. Dr Sólyom Fekete Ferencz, alelnök. Kun Róbert, titkár. Dalkör, Bráth Frigyes, Girsik Gyula és Zólyomi Jenő urak. A műsorozat tel­jesen Lányi Ernő műveiből van összeállítva. A népdalok, melyeket Giisik úr és a Dal­kör, a románcz és dal, melyeket Zólyomi úr énekel, a részletek egy heged­ű­-sonatából miket Brath úr játszik, sőt a költemény is, melyet Szacsvayné asszony szaval, egytől-egyig Lányi úrtól valók. Az előadás jövedelméből a jutalmazandó­-­ eső résznek egy harmada, mint már említettük, az aradi színészek javára for­­díttatik.* „Bozóti Mártha”­, Csiky Gergely legújabb szín­műve, mely pénteken adatott először Budapesten, minden tekintetben kitűnő sikert aratott. Különösen az első és második felvonás keltett nagy hatást. A kritika megegyezik abban, hogy a darab ép oly so­káig fogja játékrenden tartani magát, mint Csiky többi színművei. A kolozsvári színház igazgató­sága mindenesetre helyesen tenné, ha gyorsan szerez­né meg az érdekes újdonságot s talán még márczi­­us hó folytán előadatná. Közönségünk a mennyire kedvelője Csiky Gergely darabjainak—bizonyára egy egész előadási cyclust is lehetne ezek­ből rendezni.­­Jóslat“,­­Janus“,­­Ellenállhatatlan“, „Proletárok“, „Czifra nyomorúság“, ,,Kaviar“', „Stom­­fay-család“- és ,,Beszóti Mártha“-ból nagyon érdekes előadási sorozat volna összeállítható. * E. Kovács Gyula kiváló sikerrel vendégszerepel a debreczeni színpadon, ,Othello“-ra zsúfolásig meg­telt a nézőtér s a vendégművészt kiléptekor egész lelkesedéssel, perczekig tartó tapssal fogadták, mely természetesen az előadás folyamában is sokszor is­métlődött. E. Kovács Gyula debreczeni vendégjátéka két estére fog terjedni.* Dömjén Rózsa, színházunk tagja, még e tavasz folytán vendégszerepelni fog a budapesti nemzeti színpadon.* Geiger Albert zongoraművész márczius hóban hangversenyt rendez Nagyváradon. Bényei színtársulata, mely most Maros-Vásár­helyen az eddiginél melegebb pártfogás mellett mű­ködik, virágvasárnapkor Dévára megy. Útközben valószínűleg tart néhány előadást Nagy-Enyeden is. * Uj színház. A Sátoralja-Ujhelyen épült uj szín­házat márczius 6-án fogják megnyitni. Első előadásul a „Tündérlak Magyarhonban“ van kitűzve, Blaháné fölléptével. A hunyadmegyei tört. és régészeti tár­sulat érdekében. Az 1880-ik évben megalakult hunyad­megyei történelmi és régészeti társulat életé­nek harmadik évét éri el maholnap. Ezen idő alatt a társulat a maga elé tűzött czélt: „Hu­nyadmegye múltját és jelenét lehetőleg földe­ríteni“ minden rendelkezésére állott eszközzel MAGYAR POLGÁR. (47. sz.) SZÍNHÁZ, zene. Színházi játékrend. Ma, hétfőn, a Fur­csa háború kerül színpadra. — Kedd, febr. 27. Lányi Ernő jutalomjátékául: A tékozló. — Szerda, febr. 28. Fabriczius leánya. — Csütörtök, márcz 1. Kaviár. — Péntek, márcz. 2. A gascognei nemes. — Szom­­b­at, márcz. 3. Szacsvayné jutalomjátékául: Az orleansi szűz. — Vasárnap, márcz. 4. A nagyralátó. — Előkészületre kitüzettek: Szombat, márcz. 10. Szentgyörgyi István j­utalomjátékául: Azur hatnék p­o­l­g­á­r (elő­ször.) — Vasárnap, márcz. 11. A tót leány (először.)* „A tékozló“ holnapi előadásán a máso­dik felvonás hangverseny-jelenetében közremű­ködnek: Szacsvayné asszony, a kolozsvári NEMZETI SZÍNHÁZ. XV-ik szünet. Kolozsvár, 1883 febr. 27. Lányi Ernő jutalmául: Látványos tündérrege 3 szakaszban. Személyek: Cheristane . . Gerő L. Kezdete 7 órakor. A tékozló. Azur...........Váradi M. Flottwer Gyula Szacsvay. Chevalier . . . Kvasznak Wolff...........Mátrai. Katicza .... Örley Flóra Bálint...........Ifj Szilágyi Amália .... Glitzer II. Flitterstein . . Tolnai. Puskás Ferencz­i (1813—1883.) Egyszerű, patriarchalis alak volt, ki e ne­vet viselte s hetven év nehéz küzdelmei után pihenésre tért. E hetven év nagyobb részét a közügyek önzetlen szolgálatában töltve el, foly­tonos tevékenységével, lelkiismeretes munkájá­val és értelmi tehetségével oly tekintélyt ví­vott ki működési körében, minővel kevesen dicsekedhetnek, s mely szavainak minden kö­rülmények közt fontosságot kölcsönzött. Neve nem volt messzehangzó, de annál szorosabban fűződött Csikmegye közéletének minden törekvéseihez, minden mozgalmaihoz, melyekben mindig előharczásként, határozott önállósággal vett részt. E megye fiai ismerték őt mindnyájan, s a ki ismerte, tisztelte is. Puskás Ferencz 1831-ben született Gyergyó-Ditrában. 1836-ban lépett közpályára, végig küzdötte a szabadságharctot s a levere­­tés után hosszas üldöztetést szenvedett. Sokáig, mint Gyergyó alkirálybirája működött, mig a törvényhatóságok újjá­szervezésekor a köz­bi­zalom Csikmegye alispáni székébe ültette. A főbb adatokban vázolt időszakról kö­vetkező jellemző sorokat irta e hó 6-án egyik bizalmas levelében: „. . . a közpályán 1836 óta elég alkalmam volt meggyőződésemért nehéz harczokat kiállani azon szerényebb körben, a melyben éltem és a melyet túllépni akkor sem kívántam, midőn arra nyitva volt előttem az út, — sőt a passiv ellentállás válságos kor­szakában is, a csábítások, fenyegetések és a Mammon kisértő fegyvere engem eléggé vér­tezve talált s a muszka invasio utáni dühös és hosszas üldözések sem ejtettek kétségbe; de ezeket én sohasem tekintettem érdemnek, mert mindez csak polgári kötelessége volt minden önérzetes hazafinak s nagy szégyent hoztam volna a családi névre is, ha e kötelmet meg­szegtem volna.“ Íme az egyszerű, tiszta jellem, ki az am­­bitiót családi nevével örökli s annak nemesi származását jellemszilárdságra és értelmi kép­zettségre váltja föl. Hogy az alispáni hivatalban más váltot­ta föl, községének szentelte munkásságának legnagyobb részét. A borszéki fürdő emelése, az oktatási viszonyok javítása, a közművelő­dés terjesztése foglalkoztatták utolsó éveiben, de azért gyakran megjelent a megye közgyű­lésein is, s beszédeivel magas színvonalra emel­te a tárgyalásokat. Kötelessége teljesítésében a pedánsságig szigorú volt s megkövetelte mindenkitől, hogy olyan legyen. Munka volt az eleme, e nélkül nem élhetett s számos tiszteletbeli hivatala al­­kalmul szolgált arra, hogy mindig szerezzen magának tenni valót. Akaratereje, lelkesedése minden iránt, mi meggyőződéssé vált lelkében, igazán bámula­tos. Nem ismerte a fáradságot, ha tenni kel­lett és semmit se kicsinyeit annyira, hogy a­­fáradságra érdemesnek ne tartotta volna. Min­den téren zászlóvivője volt szegény vidéke ér­dekeinek, s komoly megfontolással lelkesedést egyesített. A hetvenes évek elején politikai röpira­­tot irt, melyben az akkori balközép elvei mel­­­lett férfias meggyőződéssel, éles észszel száll síkra. Számtalan hírlapi polémiáiról hallgat­va, föl kell említenünk „Borszék története“ czím­ű nagyobb művét, mely eredeti források alapján, részletesen és behatóan oldja meg fel­adatát. Sok ellentétes vonás egyesült benne. Higgadt meggondoltsága mutatta csupán hetven évét; munkabíró szelleme, kitartó aka­ratereje, sokoldalú tevékenysége élte javában levő férfira emlékeztettek; nemes lelkesedésé­ben pedig egy husz éves ifjú lángja lobogott. Ily elemekből volt összealkotva jelleme. A­ki közelebbről nem ismerte, bizony nem egyszer csodálkozott azon, hogy az a férfi, ki a megye gyűlésein oly szigorú logikával, annyi erős érvvel vitte tűzbe elveit, hogyan fáradozott néhány nappal később egy műked­velői előadás létrehozásán, hogyan írta ki a szerepeket, s hogyan ácsolta sajátkezüleg a díszletekhez szükséges farészleteket. Lelke megőrizte ifjúsága lelkesedését, az idő megedzette jellemét és értelmét. Igaz hazafi, tehetséges és rendkívül mun­kás ember szállt vele sírba. Tihenjen békével! * Puskás Ferencz elhunytáról a követ­kező gyászjelentés adatott ki: Gyergyó-ditrói, már özvegy Puskás Fe­­renczné, szül. Györffy Vilma, Puskás István és neje: kereszti és vajkai Molnár Ilona és gyermekei: Álmos és Attila, Puskás Amália, férj. Péter Dénesné, gyermekei: Andor és Bá­lint, Puskás Ilka, özv. Gál Károlyné és gyer­meke : Lenke, továbbá Puskás Kálmán a ma­guk és rokonaik nevében szomorú szívvel je­lentik, hogy ditrói Puskás Ferencz, az 1848—49. magyar szabadságharcznak egyik kitűnő bajnoka, a magyar alkotmányosság fel­függesztésének gyászéveiben a kipróbált ön­zetlen hazafiság példányképe, Csikmegyének volt alispánja és tiszti karának egyik dísze, borszéki fürdőbizottsági elnök, magyar kir. postamester, a szorgalmas és gondos atya, hű férj, Ditró és Szárhegy községek mentő szel­leme és a mindenki által szeretett és tisztelt honpolgár és emberbarát — f. hó 22-én reg­geli 5 órakor, életének 70. évében, — rövid ideig tartott szenvedés után — az örökké tar­tó jobblétre szenderült. Hűlt tetemei február 24-én délután 2 órakor fognak a ditrói kö­zös sirkertben eltemettetni. Gyergyó-Ditró, 1883. február hó 22-én. Béke és üdv legyen emlékén! 1883. febr. 27. KÉPZŐMŰVÉSZET. Magyarország és a képzőművészet. Bu­dapest főváros 1880-ban tudvalevőleg megke­reste valamennyi törvényhatóságot s rendezett tanácsú várost, hogy képzőművészetünk elő­mozdítására tehetségük szerint áldozzanak. A 170 törvényhatóság közül csak 26 válaszolt, s a másodszori felszólításra 22. Az e­r­d­é­l­y­­részi törvényhatóságok közül Háromszék me­­gye Gyárfás Jenő segélyezésére 500 frtot, a képzőműv. társulatnak Csikmegye 100 és Fo­­garasmegye 50 frtot adományozott. Udvarhely-, Szeben-, Marostorda-, Hunyad- és Kolozsvár-

Next