Magyar Polgár, 1883. április-június (17. évfolyam, 74-148. szám)
1883-06-22 / 142. szám
4 lesz (Wolfner közbeszól: Ezt én mondtam!) én is mondtam, mert hozzátettem, hogy ebből a zsidók ellen akarnak valamit kihozni. Szeyffert: Pedig ily feltevésre nem volt alkalom, hiszen az természetes, hogy egy anya gyermekét keresse. Vádlott: Kereste, de hova lett, azt a jó isten tudja! Szeyffert: De hogyan jutott eszébe a hajdu-nánási történet, mikor Solymosinéval beszélt ? Vádlott: úgy jutott eszembe, mint tegnap méltóságod elmondta, hogy Szent-Imrén is történt ily eset, nekem is eszembe jutott, hogy történt Hajdu-Nánáson. Hát miért ne jusson eszembe? Nekem nem volna szabad ilyen történetet elbeszélni? Szeyffert: Dehogy nem szabad, csak azt kérdem, történt-e máskor is, hogy ilyen történetet elbeszéltek otthon? Vádlott: Beszéltünk máskor is ilyenfélét. Szeyffert: Mondta-e feleségének, hogy mivel szokták gyanúsítani a zsidókat ? Mondja el, hogy felesége vagy Móricz előtt szokott-e ilyen történeteket beszélni? Vádlott: A mostani világban nem gondoltam, hogy még olyan emberek legyenek, akik azt higyték, hogy a zsidóknak húsvétkor vért kell venni. Azelőtt lehettek ily barmok. Szeyffert: Tehát nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a feleségének elmondta, hogy a zsidókat ilyenekkel szokták gyanúsítani ? Vádlott: Szokták. Szeyffert: Elmondta neki, hogy mit csinálnak a zsidók a közbeszéd szerint ? Hát mondja el azt most, én szeretném hallani. Vádlott: Csak azt az egyet mondtam, hogy Nánáson történt — édesanyámtól hallottam — hogy ezelőtt 50—60 esztendővel egy keresztény leány elveszett és ráfogták, hogy a zsidók metszették meg. Szeyffert: És azt elmondta, hogyan metszették volna meg? Vádlott: Az nem is volt szóban. Szeyffert: Hallotta-e ezt a történetet Móricz vagy Samu? Vádlott: Móricz nem hallotta. Szeiffert : Hát Samu sem hallotta? Vádlott! Ő sem hallhatta, mert már aludt. Szeyffert: Hát máskor harmad-, vagy negyed nap is beszéltek ilyen történetet? Vád 1o 1t: Azután lehetett, mert lázadás volt a harmadik vagy negyedik napon, hogy a zsidókat ki fogják kergetni. Szeyffert: Mondja meg nekem, — tanuk vannak rá, — hogy Samu beszélt-e ilyen dolgokat, hogy egy keresztény leány magukhoz bement volna? Vádlott: Hallottam. Van vagy két leány, aki csalogatta a gyereket czukorral, hogy mondja: így meg igy történt a dolog. Szeyffert: Azok nem igy mondták ? Vádlott: Én nem voltam ott jelen. Szeyffert: Én csak azt akartam tudni, hogy maga Samu előtt nem beszélt-e ilyen esetet? Vádlott: Nem beszéltem. Elnök: Solymosiné, feleljen meg arra, hogy miképen beszélt magához Scharf József akkor, midőn a leány keresésében haza felé ment? Solymosiné: Elém jött az útra s azt kérdezte, hogy mi a bajom. Nem is én szóltam, hanem a testvérem mellettem. Az beszélte el neki, hogy elküldte gazdasszonya a kis leányt a faluba és nem leljük sehol. Hát erre ő azt mondta, hogy nem kell azon búsulni, nem vesz az el. Nánáson volt — úgymond — ilyen történet szintén gyerekkoromban, azt is a zsidókra fogták, gyanúsították, még a kemenczéjükben is keresték, meg is lelték utoljára a réten. Elnök (Scharfhoz fordulva): így történt? Scharf József: Meglehet. De a nővére még nem volt ott, az nem igaz. Solymosiné: Ott volt bizony, vele jöttem. Scharf József: Még én mondtam magának, hogy ahol jön valaki, hát maga azt mondá, hogy a testvére jön ottan. Solymosiné: Itt nem úgy volt. Elnök: Miért hozta fel a nánási esetet ? Vádlott: Talán gondatlanságból, de épen eszembe jutott. Bár ne adta volna isten, hogy oly bolondságot ejtettem ki szájamon. Elnök: Az ügyész úr első kérdésére, hogy a kérdéses napon maga zárja-e be a templomot vagy sem, kihallgatása alkalmával a vizsgálóbíró előtt azt mondotta, hogy az is meglehet, hogy „nem én zártam be az ajtót, hanem Móricz fiam.“ Vádlott: Együtt mentünk be, azért a házba, a kulcscsal és gyermekkel. Elnök: Ez mindig úgy történt ? Sohasem zárta be az ajtót Móricz maga? Vádlott: Lehet, hogy azt mondtam neki: Zárd be az ajtót. Az is lehet, hogy én előbb bementem früstökölni. Russ a biró: Tehát megmarad a mellett, hogy szombaton ott volt a templomajtó bezárásánál ? Vádlott: Igen, erről mindig felelek. Eötvös védő: Hány éves a Móricz fiú? Vádlott: Körülbelül 15. Eötvös védő: Nem tudja határozottan ? Vádlott: Tizenöt lesz augusztusban; 1868-ban született. Eötvös: Hát Salamon hány éves ? Vádlott: Hatodik évben van; szeptemberben lesz 6 éves; 1877-ben született. Eötvös: A szalmaboglya, a melyről szó van, ott volt e azon helyen, mely a zsinagóga és Lengyelné háza közt van, vagy mely a zsinagóga és Báthoriné kertje közt van ? Vádlott: Báthoriné felé van az én házam ajtaja előtt. Kövös : A szénaboglya milyen közel volt a zsinagógához ? Az előpitvar ablakán be lehetett-e nézni ? Olyan közel volt-e a zsinagóga falához, hogy attól nem lehetett volna benézni az ablakon. Vádlott : Csak nem rakom be az ablakot szalmával ! (Derültség a közönség körében.) Eötvös: Körülbelül milyen magas lehet az ablak? Vádlott: (a korlátra mutatva) Mint az a karfa, olyanforma. Eötvös: Hát azt tudta-e, hogy Samu áprilisban, különösen pedig május elején már beszélt Solymosi Eszterről. Vádlott: Ezen ideig nem hallottam. Otthon sem voltam. Szegénységem után jártam, dolgoztam egyet-mást. Egyszer hazajöttem, ott hallottam, május elején lehetett hogy a Samu gyermeket Tany Eszter és Márton Julcsa Soós Mihálynál becsalták és czukorral csalogatták, mondaná meg, mit csináltak a leánynyal. Hát szegény gyermek úgy vallott. Azután a szekérbe ugrott, a czukrot is elhajigálta, nem is szólt semmit. És azután kérdeztem, mit beszélt. De nem beszélt semmit. Eötvös: Ki mondta ezt magának először. Vádlott: Feleségem mondta, mikor hazajöttem. Folytattát ott ezután a többi vádlottak kihallgatása. Tizenegy órakor bevezettetett ismét Scharf Móricz Friedmann védőügyvéd indítványára, nehogy a kihallgatás félbeszakíttassék. Az ülés felfüggesztetett és fél 12 órakor folytattatott.♦ A folytatólagos ülésben kihallgattatott Scharf Móricz. Minden szem a kisfián függött, kit a védőügyvédek kereszttűzbe fogtak, s ezernyi kérdésekkel ostromoltak. Mindenre bámulatos gyorsasággal, értelemmel és biztonsággal felelt. Kerülő utakra is mindannyiszor tudott válaszolni. Azután atyjával szembesítették. Az öreg Scharf ismételve szemrehányással intézett hozzá kérdéseket. A fiú közönnyel, hidegen felelt rá. Többször anélkül, hogy újra felszólítnak, újra elbeszéli a gyilkosság lefolyását. Atyja elkeseredve kérdezi: „Nekem mondtad? Móricz: Magának. Atyja, így kell atyáddal beszélni? Móricz: Most már igen Szeyffert kir. főügyészi helyettes kívánatéra Barcza Dani debreczeni csendbiztos is kihallgatandó, ki állítólag tudomással bír arról, hogy a megyeháznál őriztetése alatt Móricz magánnyilatkozatot tett, melyben elismerte, hogy vallomása valótlan s csak kényszerítésből vallotta. Kihallgattatnak továbbá olyanuk, kik a fiúnak Retsky csendbiztosnál töltött éjjeléről s kinoztatásáról tanúskodtak,adődött. Eötvös beszél azon állítólagos dynamit-merényletről és ellopási kísérletről, melyet a hírlapok szerint a fiú ellen elkövettek. Elnök jelenti, hogy a rendőrkapitány megkerestetett ez ügyben a vizsgálat megindítására, s azóta fegyveres őr áll éjjelenként a megyeház kis udvarában. Ma Solymosiné hallgattatik ki. Az ügyész, ügyvédek keresztkérdéseket intéznek hozzá. A naiv asszony újra elmond mindent részletesen; előadása szétfolyó, újat nem mond. Eötvös azon kérdésére, hogy nem hallotta-e, hogy Eszter talán azért halt meg, mert a gyerek szerint megesett, felkiált: „Hazug, haragudjék meg rá a csillagos ég, aki rá merte ereszteni a száját!“ Távirat, Nyíregyháza, jan. 21. A tegnapi tárgyaláson megdöbbentett mindenkit ,az a modor, melylyel tsphari Móricz az apjával beszélt. Szeyffert ügyész, Eötvös, Funák és Heumann igyekeztek őt kereszttűzbe venni, de a fiú mindvégig megmaradt állítása mellett és nem jött zavarba. Kijelentette, hogy ő nem akar többé zsidó lenni. Apjának egy izben azt mondta: „Csak maga hallgasson!“ Apja azon kérdésére: „Hát nem kívántál látni ilyen hosszú idő alatt?“ azt felelte: „Mi hasznom lett volna belőle, úgyis tudtam, hogy itt meglátom.“ Apja azon kérdésére, hogy szabad-e szombaton csirkét ölni? igennel felel, mire apja kifakad: „hogy mondhatsz ilyet, te barom!“ Szóval, az egész tárgyalás menete tele van szenzácziós kitörésekkel. Az öreg Scharf felsóhajt, hogy 40 frtot költött fia neveltetésére, maga vitte utána iskolába az ebédet, hogy jobban tanulhasson, mire Móricz feleli: „Minek tette? itt a megyeházánál tanultam a törvényt.“ Apjának azt mondja: hazudik; őt anyja kényszerítette először, hogy hallgasson el mindent a vizsgálóbíró előtt. A mai tárgyalás kilencz órakor két MAGYAR POLGÁR. (142. sz.) SZÍNHÁZ, ZENE. Nyári színház. A „Tündér a Magyar honban“ tegnapi előadása szerfölött csekély számi közönség előtt folyt le, pedig méltán többet érdemelt volna meg. A szereplők mind elemükben voltak. Vadnay Vilma k. a., bár nem volt minden tekintetben ment a Blaháné-utánzásoktól, Marosát, a népszínmű-énekesnőke kedvelt alakját, verve-vel és elevenen személyesítette. Szépen is énekelt, Váradi Miklóssal egyetemben, ki szintén jól játszott. Szentgyörgyi tősgyökeres magyar nemest mutatott be. — A zenekar, úgy látszik, napról-napra rosszabb lesz. Oly fülsértő hamisan játszott tegnap is, különösen az utolsó felvonás tánczzenéjének frissében, hogy a közönség valódi megbotránkozással hallgatta. A hivatalos lapból. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán. Szabó János szamos-ujvári gör. kath. püspöknek, az egyház és a közügyek terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül. Ferencz József-rendem nagykeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1883. évi június hó 15-én. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Özvegy Schmiedt Jánosné, született Jósa (Kóbori) Mária marosvásárhelyi illetőségű ugyanottani lakos Schmiedt Elek nevű kiskorú fia vezetéknevének .Kovicsá-ra kért átváltoztatása, folyó évi 35.073 VII. b. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. Huniu Vazul uj-sebeshelyi illetőségű marosvásárhelyi lakos vezetéknevének „Hunyadi”ra kért átváltoztatása, folyó évi 35.074 VII. b. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. NAPI HÍREK. Kolozsvár, junius 21. A malazám tartalma: Előfizetési felhívás. — Erdélyrészi iparoktatás. — Külföld. — A romániai magyarság. — Végtárgyalás a tiszaeszlári ügyben. — Színház, zene. — A hiv lapból. — Napi hírek. — Gyászrovat. — Scharf Móricz vallatása. — Idegenek névsora. — Csarnok: Az örökség. Sandeau regénye (folyt.) — Közgazdaság: Kolozsvári piacz. — Hirdetések Tárcza A toronyszoba története; irta Fanghné Gyújtó Izabella (folyt.) * József föherczeg Marosvásárhelytt. József föherczeg ő fensége jun. 19- dikén — mint marosvásárhelyi levelezőnk tegnapi kelettel irta — mindjárt megérkezése után fogadta a tisztelgéseket; 2 órakor ebédhez ült, melynek 4 órakor lett vége. A főherczeg kíséretén kívül az itt időző Heuneberg altábornagy, Pacor tábornok, Mangesius tábornok, s a helyben állomásozó parancsnokok vettek részt az ebéden. Délután 5 órakor József főherczeg kíséretével kilovagolt a lövöldéhez, hol a tanzászlóalj czél- és harczászati lövészetét nézte végig. Az eredmény nagyon kielégítette ő fenségét. Kraft őrnagy, tanzászlóalj parancsnokot nyilvánosan megdicsérte, s a legénység kiképeztetése felett legmagasabb megelégedését nyilvánította. Zuhogó záporban indult vissza ő fensége s 7 órakor szállására érkezve, visszavonult; a vacsorát 8 órakor költötte el a Transylvania-szállodában. — Junius 20-án, tegnap, reggel 6 órakor a tanzászlóalj kivonult a sátortáborból s felállott a „mészárosok rétjén.“ József főherczeg rendes kíséretével 7 órakor lovagolt ki a gyakorló térre. A tanzászlóalj szakasz-, század- és zászlóalj-gyakorlatait figyelmes szemlélet alá vette, a pótlovasságot is megvizsgálta s a táborhelyiség szemléje után az idén épült lovas laktanya helyiségét tekintette meg, mindenütt megelégedését fejezvén ki a látott és tapasztalt eredmény felett. — A sátortábor főbejáratánál díszkapu üdvözölte ő fenségét következő felirattal: „Üdvözlünk cs. kir. Fenség!“ a belső felirat pedig: „Éljen József főherczeg!“ volt. — A fényes társaság fél 12 órakor lovagolt be a Transylvania-szállodához, honnan a magas vendégek egy része fél 1 órakor, József főherczeg pedig rendes kiséretével, özvegy Knöpflerné fogatán, pont 1 órakor indult ki a közel fekvő M.-Sz.Györgyre, Máriaffy Albert nagybirtokos vendégszerető kastélyába, ki tegnap személyesen hívta meg ő cs. kir. fenségét és az itt időző magas vendégeket ebédre. A város végéig a főherczeget Kovács polgármester és Lázár főkapitány is elkísérték. M.Sz.-Györgyről ma délután Szász-Régenbe, onnan holnap Borszékbe utazik a m. kir. honvédség bálványozásig tisztelt népszerű főparancsnoka. Kisérje mindenütt a szerencse csillaga hivatalos közszemle útjában! — A—s. * A vashid ügyében felterjesztettek a kormány által kívánt részletesebb tervek és a költségvetés. A város egész közönsége nagyon óhajtja, hogy a belügyminisztériumban ez ügy gyors ellátást nyerjen, mert ha az új hid építése még sokáig késik, megérjük, hogy a rozzant nagyhid felmondja a szolgálatot s Kolozsvár el lesz szigetelve a vasúttól s ezáltal a világtól. * Piaczunk rendezésére nézve a főkapitányi hivatal megtette a rég óhajtott kezdeményezést. Megtette azáltal, hogy az ószereseket, az óvártér megkezdett kövezése miatt, már tényleg kitétette a Széchenyi-téren levő Berde-háztól lefelé vonuló helyre; a szénás és meszes szekerek elhelyezése iránt pedig javaslatot terjesztett a tanácshoz, mely szerint előbbiek az új vásártérre, utóbbiak a trencsi-térre tétetnének. Az így megürült Széchenyi térre lenne aztán költöztethető a belső piacz, miáltal a belváros tisztasága inkább elvolna érhető. Ez iránt a főkapitányi hivatal felhatalmazást, esetleg bizottságot kér, mely a piac czélszerűbb berendezése iránt tanácskozzék és javaslatokat tegyen. Mindenesetre helyeseljük a kezdeményezést, s várjuk az eredményt. A berendezéshez esetleg mi is hozzászólunk. * A köztemetőben, mely szépség tekintetében messze földön páratlanul áll, eddig sok oly rendetlenség fordult elő, mely távolról se fért össze a hely rendeltetésével. Az új temetőfelügyelő bizottság megalakítása óta azonban, mint az utóbbi communitásban is kiemeltetett, a kezelés és felügyelet mindenben kielégítő. Egy rendetlenség maradt még fenn, mit azonban a felügyelő szemessége hasonlag orvosolt. Több küktorda-utczai telekről ajtók nyílnak a temetőbe s azokon át nappal apróbb szarvasmarhák mentek oda át. A felügyelő erről jelentést tett a hatóságnak, mely, igen helyesen, rögtön megrendelte az ajtók eltávolítását. * Az 1885 ik évi budapesti országos általános kiállítás kolozsvár-kerületi bizottsága június hó 28-án, d. e. 11 órakor Kolozsvárt, a városház közgyűlési termében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A kerületi bizottság megalakulása. 2. A jegyzők választása a szervezeti szabályzat 26. §-a értelmében. 3. A szervezet 15. §. 1. pontjában körülírt feladat sikeres megoldására vonatkozó intézkedések megállítása. 4. Ugyanezen §. 2. pontja értelmében a helyi bizottságok szervezése iránt javaslattétel. 5. A kerületi s helyi bizottság ügyrendének megállapítása. * A szabadban való fürdés és fürdetés szabályozása tekintetéből a fökapitányi hivatal a következő hirdetményt bocsátotta ki: Hivatkozva a városi bizottság által 31. és 208—1881. sz. a. hozott és a nagymélt. m. k. belügyminisztérium által 544477— 1882. sz. a. helybenhagyott, a rendőri kihágásokat tárgyazó szabályrendelet 22. czikkelyére, figyelmeztetik a t. ez. közönség, hogy a Nagy- és Kis-Szamosban, a város egész belterületén s a sétatér mentén a szabadon való fürdés tilos, úgyszintén tilos a Nagy- Szamosnak a borjúmáli hídtól a nagyhídon alul levő nagy-szamosutczai bejáróig, a Kis- Szamosnak pedig a szentpéteri-utczán felül eső részében lovakat, szarvasmarhákat és sertést fürüszteni. Ki ezen tilalmat áthágja, 10 órtig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. A városi kapitányságtól. Kolozsvárit, 1883. junius 18-án. Deák Pál, főkapitány. * Az utczai fák hiányos gondozása miatt magunk is többször felszólaltunk. Most azonban a belvárosi kerületi kapitányságnak támadt az a dicséretes gondolata, hogy a kerületébe eső fákat megvizsgálta s a tapasztalt hiányokról jelentést tett, minek következtében a hatóság értesítette a befásitóbizottságot. Midőn a belvárosi kapitányságot e figyelemért megdicsérjük, reméljük, hogy a többi kapitányság is alkalmat ad hasonló dicséretre. * A felsőbb kereskedelmi iskola évi vizsgái most vannak folyamatban. Az érettségi vizsgákra a közoktatási miniszter Várady Károly tanfelügyelőt, a földraz, ipar és kereskedelmi minisztérium pedig, értesülésünk szerint, Herich Károly osztálytanácsost nevezi ki biztosnak. * Felhívás. A kolozsvári tanítóképezdének az 1876/7-ik iskolai évben végzett és tanképesitőt tett növendékeit, midőn a folyó év augusztus 1-én Kolozsvárt tartandó találkozási ünnepélyünkre hirlapilag is emlékeztetem, a tájékozás szempontjából felkérem egyenegűen határozottan nyilatkozni, hogy a jelzett ünnepélyen meg fognak-e jelenni ? Vargyas, (u. p. Baróth) 1883. junius 19. Tarcsafalvi Albert. * Az „Újvilág“ helyiségeiben, mai naptól kezdve vasárnapig bezárólag, a szabadkai tambura-zenekar minden estre játszani fog. 1883. junius 22.