Magyar Polgár, 1883. október-december (17. évfolyam, 226-299. szám)

1883-10-23 / 244. szám

Tizenhetedik évfolyam 244. szám. Kolozsvár, 1883. kedd, október 23 Eléfltetési dí­j : Egál■ évre 16 frt. - Félévre 8 frt. - Negyedévre 4 frt. Egy hóra 1 frt 50 kr. HIRDETÉSI DU: Petit sora 6 kr.­­ Bélyegilleték: minden hirdetés után 30 kr.— Nyilttér: sora 25 kr. Szerkesztőség és­­Kiadóhivatal „Magyar Polgár“ könyvnyomdája (35ptkfts4p­ utoza 2. sz.) Megjelenik minden nap, vasár- és ünnepnapok kivitelével Használhatlan kéziratok nem adatnak vissza. Névtelenül beküldött közlemények nem közöltetnek. KOLOZSVÁ­R, OKTÓBER 22. A közlekedési miniszter budgetje. Dr. Kemény Gábor új közlekedési mi­niszter a közmunka-és közlekedési ügyek közigazgatásának egyszerű­sítése és ja­vítása végett több rendbeli újítást szán­dékozik életbeléptetni, melyeket bud­getje előterjesztésében így ismertet meg. A minisztérium kebelében levő mű­szaki tanács fenmaradna, de a középitészeti kerületi felosztás megszün­­tettetnék és e helyett 14 középíté­szeti kerület alakíttatnék, élén egy­­egy felügyelővel, aki a közlekedés min­den ágát egyaránt fogná gondozni. A műszaki tanácsnál előadókként műkö­dő középítészeti felügyelők a csekélyebb fontosságú külső szolgálat alól felmen­tetnének, s e teendők ellátására k­e­­rületi főmérnökségek szervez­­tetnének a jelenleg létező államépí­­tészeti és mérnöki hivatalokból. A második reform, hogy a v­a­s­­úti felügyelőség is feloszlat­nék s üzleti osztálya vasúti felügyelői ügyosztályként a minisztérium vasúti osztályához csatoltatnék. A harmadik nyitást pedig az képezné, hogy a m. kir. állami vasutak igazgató tanácsa, mint adminisztratív testület megszün­­tettetnék s e vasutak igazgatása a mi­nisztérium alá rendeltetnék , de a mi­nisztérium mellett egy közlekedési tanács állíttatnék fe­l, mely a tari­fa és kereskedelmi politikai kérdések­ben tanácsával támogatná a kormányt, de végrehajtó hatáskörrel nem bírna. Ezen reformok közzü­l az utóbbi a legfontosabb. A kereskedő­ osztály rég­óta sürgette azt és dr. Kemény nagy ér­demet szerez magának, ha sikerül ne­ki oly közlekedési tanácsot alakítani, mely a kereskedelem és közlekedés min­den igényei iránt érdeklődést fog ta­núsítani s annak az adminisztratióban, véleménye által, érvényt szerezni igyek­szik. Jó közlekedési politikát csak­is úgy lehet követni, ha van egy ilyen szakértő tanács, s annak a reformok kezdeményezésére is befolyás engedte­tik a kormányban. A közlekedési minisztérium köz­ponti igazgatása mintegy 72 ezer frttal fog e reformok által többe kerülni, s az államépítészeti és folyammérnöki hi­vatalok költsége 458 ezer frtról 504 ezerre fog emelkedni. E mellett azon­ban a dologi kiadásokra is nagyobb összegeket irányoz elő a miniszter: a kőutak fentartására 3,461 ezer frt he­lyett 3,535 ezer frtot, a víziutakra 908 ezer frt helyett 1,272 ezer frtot. Említést érdemel a posta is, mely­nél a több kiadás egy félmilliót meg­halad ; ez idénre elő volt irányozva 6.056 ezer forint, jövő idénre elő van irányozva 6.560 ezer frt, s hasonlag a távírdánál is 1.902 ezer forint helyett 2.079 ezer frt irányoztatott elő. E két int­ézménynél a rendes bevételek is meg­felelő emelkedést mutatnak. A postánál az előirányzott 7.6 millió forint helyett 8.3 milliót, a távírdánál 1.7 millió he­lyett 2 milliót lehetett előirányozni 1884-re bevétel gyanánt. A közlekedési minisztérium összes rendes szükséglete 13 272,494 frt volt 1883-ra, s a jövő évre felvételnék 14 millió 415,374 forint, vagyis 1.142,880 for­inttal több. A mivel arányban áll az előirányzott rendes bevétel emelkedése 9.4 millióról 10.5 millióra. Az állami vasutakra előirányzott kiadás tenne 18.8 milliót, ebből üzleti kiadás 14.5 millió, a gépgyár kiadása 2,5 millió. Azzal szemben az államvasutak bevétele is nagy emelkedést mutat. Az államvasutak összes üzleti be­vétele 25 millióval s a felesleg vagy tiszta nyereség 10­4 millióval irányozta­­tik elő, 18 millióval magasabban, mint ez idénre. Az állami gépgyár bruttó bevétele 1­9 millióra, a nyereség 230 ezer frtra, vagyis 50 ezer frtal magasabban, a di­ósgyőri aczélgyár összes bevétele 28 millióra, a tiszta nyereség 240 ezer frttal, vagyis 60 ezer frttal magasabban van felvéve. Végül említést érdemel még az ál­lami biztosítást élvező vasutak költsége. Ezek bevétele 1884-ben bruttó 127 millió s netto 3­2 millió írtban irányoz­tatott elő, a f. évre bruttó 12 millió, netto 31 millió frt volt előirányozva. Itt is tehát 100 ezer frtnyi üzleti nye­­remény-növekedés van az 1884-iki bud­get­ben. A közlekedési minisztérium összes rendes kiadásai 29­5 millióról 33­2­ mil­lióra, a rendes bevételek 25­6 millióról 293 millióra emelkedtek. Ellenben be­ruházások 24­8 millióról 15,2 millióra szállíttattak le. Egészben véve a közlekedési mi­niszter költségvetése is azt a benyomást teh­eti ránk, hogy állami életünknek ezen ágában is erőteljes fejlődést, jelen­tékeny haladást lehet constatálni. —­­ Tárcza. Apróságok Szegedről. — Reminiscentiák a király-látogatásról. — II. A Stefánia-sétány egyike Szeged azon Pontjainak, melyek az ujjáalkotóknak nem­­csak jó ízléséről, de bizonyos költői fogékony­ságáról is tanúskodnak. Szépen terül el fiatal facsemetéivel, parkszerű ültetvényeivel a Ti­sza parton, csinosan feltöltött magaslaton. Fái­lag csak később fognak terebélyes árnyékot vetni az alattuk pihenőkre, de az estvéli órák­ban már most is oly kellemes tartózkodási o®Iy, mely ritkítja párját. A csinos asztalkák körül friss szellő lengedez a Tisza ágya felől, balzsamos fűszer­ként hozva át az új­szegedi berkek fáinak üdítő illatát. Benn, a város felől áll még a szegedi v­íz romjainak egy része. Kívül repkénnyel van­nak befuttatva a roskatag kőfalak, de benn, hol egykor a hírhedt Rózsa Sándor csöröm­pölt bilincseivel s hol egykor szűk kamráik­ban beteges rabok sóhajtoztak szabadság után, m°st minden egészen megváltozott. A modern börtönök egyike van ott be­­rendezve, horrendum dictu: egy csillogó kávé- laz. Bezzeg, nem csepeg le most a fényes lányos drapériákról a börtönfalak izzadtsága! Halvány rab­arczokkal most is találkoz­hatunk benne, de­ ezek már nem a büntető ha­­­lom szigorának, de egy annál is borzasztóbb nagy hatalmasságnak : a szenvedélynek rabjai. Ennek a lánczait úgy hívják, hogy: snapsz, farbli, meg dákó. Ide haladtunk mi a népünnepélyről. Éhe­sek voltunk mint a farkasok, de meg kelle elégednünk avval, hogy kértük a kávét, mert a ház ugyan meg volt, de a kávéja elfogyott. — Kávéval már nem szolgálhatok, — szólt a pinczér — de ha chocoladeot vagy theát méltóztatik parancsolni, arra is csak ha­sonlót felelhetek. Szóval, kénytelenek valánk beállani az innenső parton is tűzijátékcsináló Stuwerek­­nek : a szemeink éhünkben tűzkarikákat hány­­tak. Vártuk a tűzijátékot. Nem messze ül­tünk attól a helytől, hova ő felségének és kí­séretének voltak előkészítve az ülőhelyek. Bosz­­szuságunkban nagy zsivajt ütöttünk. Oda jön egy diszmagyar diszmagyarban. — Journalisták az urak? — kérdi. __ Azok, — volt a zöldczédulás felelet. — Látszik, — fejezte be a szívélyes tár­salgást az a disz. Na ? * * Crimen laesae majestatis, valóságos föl­­ségsértés lenne azt mondani, hogy mi a tűzijáték alatt nem mulattunk fö­lsé­g­e­s­en. A­míg ő felsége megérkezett, addig sem­mi volt a Stuwer machinatiója ahhoz az élet­­sziporkázáshoz képest, a­mit mi Ács ur rová­sára elkövettünk. Acs úr? Nagyon bárányképű, bikatürelmü ember, de mégis ellensége, borzasztó ellenlábassá an­nak a fajnak, a mely abban dolgozik, a mi­nek neve „gyapjúk.“ A „Füstölő“ czimű antisemitico — ju­ridico — politico — literarico — humoristico — satirico — életlapnak szerkesztője. A leg­szelídebb ezimek, a­miket czikkeinek adogat: „Gaz zsidó bérencz.“ „Kóser galádság.“ „Bé­rencz semita.“ — Legközelebb egy közleményt ír e czimen: „A halva született zsidó nagy­apa, avagy a kóser kolbász és Rifka büntette, vagyis a lesakterolt keresztény malacz.“ Addig, a­mig ő felsége megérkezett,, a közönség a mi tűzijátékunkat bámulta. Ács úr volt a karó, melyhez röppentyűinket kö­töttük.* * * Mikor aztán dörgő éljenzés jelenté a felség megérkeztét, akkor mi elhallgattunk, úgy is illett. Két szép szegedi leányka (soha több szép leányt nem láttam, mint Szegeden!) fel­­kérezkedett az asztalunkra, hogy jobban lás­sák a tűzijátékot, vagy hogy talán jobban lássák mások azt a tüzet, mivel szemeikből veszélyeztették a közbiztonságot. Felhasználtuk az alkalmat, hogy a fo­­gózkodás ürügye alatt puha kis kacsáikat szorongassuk. Jaj, milyen szép volt a Stuwer tűzi­játéka !* * * A Somogyi-könyvtár megnyitásán a kor­látolt számú, meghívott közönség majdnem kizárólag főpapokból állott. Egy derék főpap adományozta a könyvtárt Szegednek, s így illő volt, hogy Magyarország apostoli kirá­lya és főpapjai tartsák a keresztvíz alá. Ő felsége jó keresztapának bizonyult; az ifjú közmivelődési tényezőnek minden ha­jaszálát apróra megnézte, még azt is ész­revette — mert már a fogai is kinőttek a megkereszteltnek, — hogy van már egy odvas foga is, mely még azonfelül, hogy rész, olyan szükségtelen „rágó“ szerszám. Mikor megmutatták ő felségének, hogy a nagy magyarfaló „Augsburger Allgemeine Zeitung“-nak teljes példánya is megvan a könyvtárban, azt mondta a király: — Hát még ez is? Ez a négy szó is bebizonyította, hogy az a fájós fog már nagyon is meg van belül romolva. * ♦ * A merre csak ment, a király a harma­dik nap délelőttjén, mikor a közintézeteket és humán czélokra szolgáló épületeket látogatta meg, mindenütt ezrek és ezrek várták a fel­járó előtt. A király jöttét-mentét dörgő éljen­zés jelentette. Nekem úgy tetszett, mintha az az él­jenzés nem is a királynak szólott volna. Leg­alább is nem I. Ferencz Józsefnek, a király­nak. Azt hiszem, hogy Ferencz Józsefnek, az embernek. Annak az embernek, ki a mellett, hogy érdeklődik a teremtő ész alkotásai iránt, a szivén keresztül gondolkodik. Annak az embernek, ki leszáll fényes trónjáról, megsimogatja a szegény árva fiúcs­ka fejét, sorba járja a betegágyakat a kórház­­­ban s enyhitő balzsamként gyógyítja meg ki­rályi szavával a szenvedők szenvedéseit. Ha Szegedet mint király látogatta meg, királyilag fogadták. Ha az árvaházat és kórházat mint e­m­­ber járta be, bebizonyította, hogy ő előbb ember és csak azután király. * * *­­ A képviselőház pénzügyi bizottsága a jövedelmi pótadót illetőleg hozott határozatok értelmében, ezen pótadó a jövőben a törzsadó összes bruttójának egyszerű százaléktételei után, a „Bud. Corr.“ szerint, minden levonás nélkül fog kiszámíttatni, miáltal az eddig szokásban volt komplikált számítások elesnek, anélkül, hogy a törvényjavaslatban indítvá­nyozott pótadó bárminemű emelése beállana. Dr. Ramberg kir. biztos lovassági tábor­nok pénteken Budapestre érkezett, hogy a mi­niszterelnöknek a helyzetről Horvátországban jelentést tegyen. Egyelőre még minden­esetre tovább működik a királyi biztos rövid ideig, miután provisorium létesítése a horvát orszá­gos kormányban éppen nem mutatkozhatik al­kalmasnak és a horvát bánnak és horvát mi­niszternek kinevezése nem történhetik meg azonnal. A miniszterelnök, mint a Bud. Corr. jelenti, a jövő hó folyamában több horvát pártférfiút szándékozik egybehívni Budapestre a horvátországi helyzet megbeszélése végett; ezen megbeszélések természetesen nem állan­­­tak személyi kérdésekkel összeköttetésben. Bécsbe senkit sem hitt meg a horvátok közül a miniszterelnök, a­mi azonban nem zárja ki, hogy Tisza esetleg a delegációnak Bécsben tartózkodó horvát tagjaival alkalmilag a hor­vát ügyekben ne értekezzék. Hogy a kineve­zendő bánnak okvetlenül a magyar kormány bizalmi férfiának kell lenni, az eddigi ta­pasztalatok szerint, kiki természetesnek fogja találni. A köztisztviselők minősítése kérdéséhez. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t. sz. több szakaszában a polgári jellegű tan­folyamnak és az ezek végzése alapján tett vizs­gálatok mellett, az ezekhez hasonértékűnek tekintendő katonai tanfolyamok, s azok vég­zése alapján tett vizsgálatok is említtetvén, annak szabatos megállapítása végett, hogy mely katonai tanfolyamok, melyik közép vagy felsőbb iskolai tanfolyammal tekintessenek pár­huzamosnak, s az ezen tanfolyamok alapján tett vizsgálatok egyenértékűnek, a honvédelmi és hadügyminiszter között közelebb tárgyalá­sok létettek folyamatba. A telekkönyvi különös betétek szerkesz­téséről és a telekkönyveknek a földadó-catas­­terrel való egyidejűleges összhangzásba hoza­taláról szóló törvényjavaslat, mely 86. §-ból

Next