Magyar Polgár, 1883. október-december (17. évfolyam, 226-299. szám)
1883-10-23 / 244. szám
Tizenhetedik évfolyam 244. szám. Kolozsvár, 1883. kedd, október 23 Eléfltetési díj : Egál■ évre 16 frt. - Félévre 8 frt. - Negyedévre 4 frt. Egy hóra 1 frt 50 kr. HIRDETÉSI DU: Petit sora 6 kr. Bélyegilleték: minden hirdetés után 30 kr.— Nyilttér: sora 25 kr. Szerkesztőség ésKiadóhivatal „Magyar Polgár“ könyvnyomdája (35ptkfts4p utoza 2. sz.) Megjelenik minden nap, vasár- és ünnepnapok kivitelével Használhatlan kéziratok nem adatnak vissza. Névtelenül beküldött közlemények nem közöltetnek. KOLOZSVÁR, OKTÓBER 22. A közlekedési miniszter budgetje. Dr. Kemény Gábor új közlekedési miniszter a közmunka-és közlekedési ügyek közigazgatásának egyszerűsítése és javítása végett több rendbeli újítást szándékozik életbeléptetni, melyeket budgetje előterjesztésében így ismertet meg. A minisztérium kebelében levő műszaki tanács fenmaradna, de a középitészeti kerületi felosztás megszüntettetnék és e helyett 14 középítészeti kerület alakíttatnék, élén egyegy felügyelővel, aki a közlekedés minden ágát egyaránt fogná gondozni. A műszaki tanácsnál előadókként működő középítészeti felügyelők a csekélyebb fontosságú külső szolgálat alól felmentetnének, s e teendők ellátására kerületi főmérnökségek szerveztetnének a jelenleg létező államépítészeti és mérnöki hivatalokból. A második reform, hogy a vasúti felügyelőség is feloszlatnék s üzleti osztálya vasúti felügyelői ügyosztályként a minisztérium vasúti osztályához csatoltatnék. A harmadik nyitást pedig az képezné, hogy a m. kir. állami vasutak igazgató tanácsa, mint adminisztratív testület megszüntettetnék s e vasutak igazgatása a minisztérium alá rendeltetnék , de a minisztérium mellett egy közlekedési tanács állíttatnék fel, mely a tarifa és kereskedelmi politikai kérdésekben tanácsával támogatná a kormányt, de végrehajtó hatáskörrel nem bírna. Ezen reformok közzül az utóbbi a legfontosabb. A kereskedő osztály régóta sürgette azt és dr. Kemény nagy érdemet szerez magának, ha sikerül neki oly közlekedési tanácsot alakítani, mely a kereskedelem és közlekedés minden igényei iránt érdeklődést fog tanúsítani s annak az adminisztratióban, véleménye által, érvényt szerezni igyekszik. Jó közlekedési politikát csakis úgy lehet követni, ha van egy ilyen szakértő tanács, s annak a reformok kezdeményezésére is befolyás engedtetik a kormányban. A közlekedési minisztérium központi igazgatása mintegy 72 ezer frttal fog e reformok által többe kerülni, s az államépítészeti és folyammérnöki hivatalok költsége 458 ezer frtról 504 ezerre fog emelkedni. E mellett azonban a dologi kiadásokra is nagyobb összegeket irányoz elő a miniszter: a kőutak fentartására 3,461 ezer frt helyett 3,535 ezer frtot, a víziutakra 908 ezer frt helyett 1,272 ezer frtot. Említést érdemel a posta is, melynél a több kiadás egy félmilliót meghalad ; ez idénre elő volt irányozva 6.056 ezer forint, jövő idénre elő van irányozva 6.560 ezer frt, s hasonlag a távírdánál is 1.902 ezer forint helyett 2.079 ezer frt irányoztatott elő. E két intézménynél a rendes bevételek is megfelelő emelkedést mutatnak. A postánál az előirányzott 7.6 millió forint helyett 8.3 milliót, a távírdánál 1.7 millió helyett 2 milliót lehetett előirányozni 1884-re bevétel gyanánt. A közlekedési minisztérium összes rendes szükséglete 13 272,494 frt volt 1883-ra, s a jövő évre felvételnék 14 millió 415,374 forint, vagyis 1.142,880 forinttal több. A mivel arányban áll az előirányzott rendes bevétel emelkedése 9.4 millióról 10.5 millióra. Az állami vasutakra előirányzott kiadás tenne 18.8 milliót, ebből üzleti kiadás 14.5 millió, a gépgyár kiadása 2,5 millió. Azzal szemben az államvasutak bevétele is nagy emelkedést mutat. Az államvasutak összes üzleti bevétele 25 millióval s a felesleg vagy tiszta nyereség 104 millióval irányoztatik elő, 18 millióval magasabban, mint ez idénre. Az állami gépgyár bruttó bevétele 19 millióra, a nyereség 230 ezer frtra, vagyis 50 ezer frtal magasabban, a diósgyőri aczélgyár összes bevétele 28 millióra, a tiszta nyereség 240 ezer frttal, vagyis 60 ezer frttal magasabban van felvéve. Végül említést érdemel még az állami biztosítást élvező vasutak költsége. Ezek bevétele 1884-ben bruttó 127 millió s netto 32 millió írtban irányoztatott elő, a f. évre bruttó 12 millió, netto 31 millió frt volt előirányozva. Itt is tehát 100 ezer frtnyi üzleti nyeremény-növekedés van az 1884-iki budgetben. A közlekedési minisztérium összes rendes kiadásai 295 millióról 332 millióra, a rendes bevételek 256 millióról 293 millióra emelkedtek. Ellenben beruházások 248 millióról 15,2 millióra szállíttattak le. Egészben véve a közlekedési miniszter költségvetése is azt a benyomást teheti ránk, hogy állami életünknek ezen ágában is erőteljes fejlődést, jelentékeny haladást lehet constatálni. — Tárcza. Apróságok Szegedről. — Reminiscentiák a király-látogatásról. — II. A Stefánia-sétány egyike Szeged azon Pontjainak, melyek az ujjáalkotóknak nemcsak jó ízléséről, de bizonyos költői fogékonyságáról is tanúskodnak. Szépen terül el fiatal facsemetéivel, parkszerű ültetvényeivel a Tisza parton, csinosan feltöltött magaslaton. Fáilag csak később fognak terebélyes árnyékot vetni az alattuk pihenőkre, de az estvéli órákban már most is oly kellemes tartózkodási o®Iy, mely ritkítja párját. A csinos asztalkák körül friss szellő lengedez a Tisza ágya felől, balzsamos fűszerként hozva át az újszegedi berkek fáinak üdítő illatát. Benn, a város felől áll még a szegedi víz romjainak egy része. Kívül repkénnyel vannak befuttatva a roskatag kőfalak, de benn, hol egykor a hírhedt Rózsa Sándor csörömpölt bilincseivel s hol egykor szűk kamráikban beteges rabok sóhajtoztak szabadság után, m°st minden egészen megváltozott. A modern börtönök egyike van ott berendezve, horrendum dictu: egy csillogó kávé- laz. Bezzeg, nem csepeg le most a fényes lányos drapériákról a börtönfalak izzadtsága! Halvány rabarczokkal most is találkozhatunk benne, de ezek már nem a büntető halom szigorának, de egy annál is borzasztóbb nagy hatalmasságnak : a szenvedélynek rabjai. Ennek a lánczait úgy hívják, hogy: snapsz, farbli, meg dákó. Ide haladtunk mi a népünnepélyről. Éhesek voltunk mint a farkasok, de meg kelle elégednünk avval, hogy kértük a kávét, mert a ház ugyan meg volt, de a kávéja elfogyott. — Kávéval már nem szolgálhatok, — szólt a pinczér — de ha chocoladeot vagy theát méltóztatik parancsolni, arra is csak hasonlót felelhetek. Szóval, kénytelenek valánk beállani az innenső parton is tűzijátékcsináló Stuwereknek : a szemeink éhünkben tűzkarikákat hánytak. Vártuk a tűzijátékot. Nem messze ültünk attól a helytől, hova ő felségének és kíséretének voltak előkészítve az ülőhelyek. Boszszuságunkban nagy zsivajt ütöttünk. Oda jön egy diszmagyar diszmagyarban. — Journalisták az urak? — kérdi. __ Azok, — volt a zöldczédulás felelet. — Látszik, — fejezte be a szívélyes társalgást az a disz. Na ? * * Crimen laesae majestatis, valóságos fölségsértés lenne azt mondani, hogy mi a tűzijáték alatt nem mulattunk fölségesen. Amíg ő felsége megérkezett, addig semmi volt a Stuwer machinatiója ahhoz az életsziporkázáshoz képest, amit mi Ács ur rovására elkövettünk. Acs úr? Nagyon bárányképű, bikatürelmü ember, de mégis ellensége, borzasztó ellenlábassá annak a fajnak, a mely abban dolgozik, a minek neve „gyapjúk.“ A „Füstölő“ czimű antisemitico — juridico — politico — literarico — humoristico — satirico — életlapnak szerkesztője. A legszelídebb ezimek, amiket czikkeinek adogat: „Gaz zsidó bérencz.“ „Kóser galádság.“ „Bérencz semita.“ — Legközelebb egy közleményt ír e czimen: „A halva született zsidó nagyapa, avagy a kóser kolbász és Rifka büntette, vagyis a lesakterolt keresztény malacz.“ Addig, amig ő felsége megérkezett,, a közönség a mi tűzijátékunkat bámulta. Ács úr volt a karó, melyhez röppentyűinket kötöttük.* * * Mikor aztán dörgő éljenzés jelenté a felség megérkeztét, akkor mi elhallgattunk, úgy is illett. Két szép szegedi leányka (soha több szép leányt nem láttam, mint Szegeden!) felkérezkedett az asztalunkra, hogy jobban lássák a tűzijátékot, vagy hogy talán jobban lássák mások azt a tüzet, mivel szemeikből veszélyeztették a közbiztonságot. Felhasználtuk az alkalmat, hogy a fogózkodás ürügye alatt puha kis kacsáikat szorongassuk. Jaj, milyen szép volt a Stuwer tűzijátéka !* * * A Somogyi-könyvtár megnyitásán a korlátolt számú, meghívott közönség majdnem kizárólag főpapokból állott. Egy derék főpap adományozta a könyvtárt Szegednek, s így illő volt, hogy Magyarország apostoli királya és főpapjai tartsák a keresztvíz alá. Ő felsége jó keresztapának bizonyult; az ifjú közmivelődési tényezőnek minden hajaszálát apróra megnézte, még azt is észrevette — mert már a fogai is kinőttek a megkereszteltnek, — hogy van már egy odvas foga is, mely még azonfelül, hogy rész, olyan szükségtelen „rágó“ szerszám. Mikor megmutatták ő felségének, hogy a nagy magyarfaló „Augsburger Allgemeine Zeitung“-nak teljes példánya is megvan a könyvtárban, azt mondta a király: — Hát még ez is? Ez a négy szó is bebizonyította, hogy az a fájós fog már nagyon is meg van belül romolva. * ♦ * A merre csak ment, a király a harmadik nap délelőttjén, mikor a közintézeteket és humán czélokra szolgáló épületeket látogatta meg, mindenütt ezrek és ezrek várták a feljáró előtt. A király jöttét-mentét dörgő éljenzés jelentette. Nekem úgy tetszett, mintha az az éljenzés nem is a királynak szólott volna. Legalább is nem I. Ferencz Józsefnek, a királynak. Azt hiszem, hogy Ferencz Józsefnek, az embernek. Annak az embernek, ki a mellett, hogy érdeklődik a teremtő ész alkotásai iránt, a szivén keresztül gondolkodik. Annak az embernek, ki leszáll fényes trónjáról, megsimogatja a szegény árva fiúcska fejét, sorba járja a betegágyakat a kórházban s enyhitő balzsamként gyógyítja meg királyi szavával a szenvedők szenvedéseit. Ha Szegedet mint király látogatta meg, királyilag fogadták. Ha az árvaházat és kórházat mint ember járta be, bebizonyította, hogy ő előbb ember és csak azután király. * * * A képviselőház pénzügyi bizottsága a jövedelmi pótadót illetőleg hozott határozatok értelmében, ezen pótadó a jövőben a törzsadó összes bruttójának egyszerű százaléktételei után, a „Bud. Corr.“ szerint, minden levonás nélkül fog kiszámíttatni, miáltal az eddig szokásban volt komplikált számítások elesnek, anélkül, hogy a törvényjavaslatban indítványozott pótadó bárminemű emelése beállana. Dr. Ramberg kir. biztos lovassági tábornok pénteken Budapestre érkezett, hogy a miniszterelnöknek a helyzetről Horvátországban jelentést tegyen. Egyelőre még mindenesetre tovább működik a királyi biztos rövid ideig, miután provisorium létesítése a horvát országos kormányban éppen nem mutatkozhatik alkalmasnak és a horvát bánnak és horvát miniszternek kinevezése nem történhetik meg azonnal. A miniszterelnök, mint a Bud. Corr. jelenti, a jövő hó folyamában több horvát pártférfiút szándékozik egybehívni Budapestre a horvátországi helyzet megbeszélése végett; ezen megbeszélések természetesen nem állantak személyi kérdésekkel összeköttetésben. Bécsbe senkit sem hitt meg a horvátok közül a miniszterelnök, ami azonban nem zárja ki, hogy Tisza esetleg a delegációnak Bécsben tartózkodó horvát tagjaival alkalmilag a horvát ügyekben ne értekezzék. Hogy a kinevezendő bánnak okvetlenül a magyar kormány bizalmi férfiának kell lenni, az eddigi tapasztalatok szerint, kiki természetesnek fogja találni. A köztisztviselők minősítése kérdéséhez. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t. sz. több szakaszában a polgári jellegű tanfolyamnak és az ezek végzése alapján tett vizsgálatok mellett, az ezekhez hasonértékűnek tekintendő katonai tanfolyamok, s azok végzése alapján tett vizsgálatok is említtetvén, annak szabatos megállapítása végett, hogy mely katonai tanfolyamok, melyik közép vagy felsőbb iskolai tanfolyammal tekintessenek párhuzamosnak, s az ezen tanfolyamok alapján tett vizsgálatok egyenértékűnek, a honvédelmi és hadügyminiszter között közelebb tárgyalások létettek folyamatba. A telekkönyvi különös betétek szerkesztéséről és a telekkönyveknek a földadó-catasterrel való egyidejűleges összhangzásba hozataláról szóló törvényjavaslat, mely 86. §-ból