Magyar Polgár, 1883. október-december (17. évfolyam, 226-299. szám)

1883-11-08 / 257. szám

A Országos kiállítás. A kolozsvári helyi bizottság alakuló gyűlése. A kerületi bizottság alakuló gyűlésén el volt határozva, hogy Kolozsvár nagyságára és jelentőségére tekintettel, itt külön helyi bi­zottság alakíttassék, s ez alakítással a kolozs­­vári iparos-egylet bizassék meg. E határozat az országos bizottságban megerősítést nyer­vén, a kolozsvári két­ bizottság felhívta az iparos egyletet feladata teljesítésére E fölhívás következménye volt az ala­kuló gyűlés, mely tegnap délután 5 órakor a városház nagytermében tartatott. A szép számmal látogatott gyűlést B­e­­nigni Samu, mint az iparos-egylet elnöke, rövid beszéddel nyitotta meg, melyben a fen­tebb vázolt körülményeket adta elő. Egyszers­mind fölhívta a jelenvoltakat, hogy tisztvise­lők és tagok választása által bizottsággá ala­kuljanak. A felkiáltás utján történt választás ered­ménye a következő: Elnök: Benigni Samu; alelnök:Gá­­mán Zsigm­ond közgazdasági előadó; jegy­zők: Beuer Ferencz és Fischer Vilmos. A bizottság tagjai: az ipa­ros egylet választmánya, mely­­­nek tagjai egyszersmind társulati e­g­­ál­la­l­ó­k is, s e minőségükben is részt vesz­nek a bizottságban. Ez utóbbi minőségben be­választottak : A csizmadia társulat részéről: Mamicza János, Szilágyi Lajos, Strócz András, Gombos Károly; czipész társulatból: Ferenczi Ignácz, Matucsek József; német szabóktól: Kovács Dá­niel, Reil Dániel, Szucsáki Imre; magyar szabóktól: Kvilla István, Hancz Samu; asztalosoktól: Köleséri János, Bak Lajos, Kerekes József; tímároktól: Gáli József, Akeszman Albert; fazakasoktól: Ladányi Mihály, Simcsik Antal; k­e­f­e kö­tő­k­t­ő­l : Keresztényi Imre; lakatos, bádogos, üveges egyesült tár­sulattól: Knauer József, Hacsek Antal, Régeni György, Demjén Ágoston ; komi vés, ács, kőfaragó társulatból: Hor­váth Lajos, Czakó Lajos, Klösz József; szíj­­gyártóktó­l: Czink János, Zilahi Miklós; nyerges-kerekes társulattól: Gergely János, Hilberth József; kárpito­soktól: Szöllősi és Csernyánszki, Ducho­­nyi János ; könyvkötőktől: Czerni Antal, Hancz György; szűcsöktől: Vin­­cze István, Bányai Samu, Beddi István; fod­rászoktól: Nedorosztek János ; g­é­p­ész: Simonfi István; órások: Babos Sándor Husznik János; aranyművese­k: Szath­­mári Elek, Piger József; kátlapos: Nagy Samu ; takács: Schmied János. Ezen kívül a következő iparosok és iparbarátok választottak be: Minorich Ká­roly polgármester, Deák Pál főkapitány, Be­nigni Samu, Tömösváry Miklós, Benei Fe­rencz, Nemessállyi Samu, Böckel Károly, Bé­­késy Károly, Bartha Miklós, Gámán Zsigmond, Sigmond Dezső, Finály Henrik, Sigmond Ákos, id. K. Biasini Domokos, Csíki Imre, Fischer Vilmos, Polcz Albert, Bogdán István, Ormós Ferencz, Weisz Mór, Binder Lajos iparfelügye­lő, Tussai Gábor. E névsor a bizottság által csak folyó hó 9-én záratik le, addig minden tag ajánlhat még megválasztásra érdemes férfiakat. Elnök indítványára, a bizottság tagjai közül tíz tagú végrehajtó-bizottság választatott, melynek központi i­ro­­dája az iparos-egylet helyiségében van E bizottság tagjai: Sigmond Ákos, id. K. Biasini Domokos, Tömösváry Miklós, Bog­dán István, Bak Lajos, Nedorosztek János, Demjén Ágoston, Ferenczy Ignácz, Binder La­jos iparfelügyelő és Simonfi István. Ez alakulással a kerületi bizottság fent jelzett átirata elintéztetvén, elnök egy máso­dik átiratot terjeszt elő, melyben a bizottság a kiállítás eszméjének terjesztésére, a bejelen­tések gyors eszközlésére, s a bejelentett tár­gyaknak saját kebelében való megbírálására hivatik föl. Ez átirat kissé hosszabb eszmecserét idézett elő. Elnök indítványozza, hogy az eszme terjesztése és kiállítók szerzése végett, a tár­sulatokban a beválasztott társulati elöljárók és tagok útján bocsáttassanak ki a lanasi ívek, s azután az aláíróknak adassanak beje­lentési ívek kitöltés végett, megjegyezvén, hogy ha valaki ez íveket nem tudja kitölte­ni, a végrehajtó bizottság irodájában utasítást nyer. Némi eszmecsere után ez indítvány oly hozzáadással fogadtatott el, hogy az alá­írási ívek 14 nap alatt járassanak e­l, a bejelentési ívek decz­ember 1-ig töh­essenek ki. Mert a bejelentési határ­idő idei decz. 3- re van kitűzve, s azon túl máj 1-ig elfogadnak ugyan jelentéseket, de csak feltételesen és 10­0 térdíj felülfizetése mellett. A társulaton kívül levőkre,­­ valamint egy iparnemen levő iparosokra nézve, melyek­ben társulat itt nem is létezik, azon módo­zat fogadtatott el, hogy itt a végrehajtó bi­zottság tagjai teljesítsék azt a szerepet, mit a társulatoknál az illető társulati elöljárók vé­geznek. S e kettős határozat megtoldatott még azzal, hogy a közérdeklődés és részvét még nagyobb felkeltése végett, hírlapok és falra­gaszok útján felhívás bocsátassék ki a város iparos polgáraihoz és gazda közönségéhez ; ezen kívül, minden bizottsági tag tartja erkölcsi kötelességének az eszme terjesztését és nép­szerűsítését, hogy Kolozsvár magához méltóan jelenjék meg a kiállí­táson. Szóba hozatott a kisebb iparosok cso­portos kiállítása, valamint a tehetséges, de sze­gény iparosok ügye, kik csak gazdag megren­delők mellett készíthetnének kiállítási czik­­keket. Ezekre nézve egyelőre az lett kimond­va, hogy a bejelentési íveken e körülmények jegyeztessenek meg, s a bizottság ezekhez ké­pest fog határozni. A gyűlés esti 7 órakor bezáratott. Részünkről addig is, míg a kínálkozó sok alkalom valamelyikét bővebb buzdításra használhatnék, már e tudósítást azzal zárjuk be, hogy a k­­­á­bí­­­t­á­s ügyét a legko­molyabban lelkükre kötjük váro­sunk iparosainak. A kitűzött nagy versenyben szerezzék meg Kolozsvárnak az ipar- és gazdaság terén is azt az állást és nevet, melyet a közmivelő­­dés terén kivívott magának. —tr.— MAGYAR POLGÁR (257. sz.) A tud. akadémiából. A tudományos akadémia II­­k osztálya nov. 5-én ülést tartott, melyen dr. Paul­er Tivadar elnökölt. Az ülés tárgysorát két fel­olvasás töltötte ki: Torma Károlyé és b.Nyá­­ry Jenőé. Torma Károly Dacia nyugati ha­tártöltése (Limes Pannonico Dacicus) czi­­men értekezett. Daciát hódították meg leg­utoljára a rómaiak, mely hódításban a római genius diadalát ülte. Az esemény 108—110- ben történt. A meghódítás teljes volt úgy bir­toklás, mint nyelv tekintetében. A hódítás és megtelepítés mivoltát ismerjük, de nem ismer­jük teljesen a meghódított provinczia fogla­láskori és későbbi határait. Illetőleg ismere­tesek a déli, éjszaki és keleti határok, de nem a nyugatiak, melyekkel épen ez okból fogva Torma tüzetesen foglalkozott. Mommsen hír­neves tanár Daciáról szóló részletes térképén, Dacia nyugati határát nem is jelöli meg, míg­­ a generális térképen a Tisza van annak fel­tüntetve. A kérdés körül általános lévén a he­­sitatió, Torma a közoktatási miniszter anyagi segélyének támogatásával, az 1880—83. közt eső szünidők alatt a Dunától a Felső-Tisza kanyarulatáig terjedő vidéket tette vizsgálata tárgyává. E nagy földterületen két töltés irányt igyekezett kipuhatolni, de négygyel találko­zott. A 194 mértföld hosszú töltések több, mint 50 ponton vizsgáltattak. Az értekező ezeket kisebb-nagyobb távolságra bejárta, mérte és­­ megtalálta Dácia sejtve rejtett és most már határozottan kimutatható nyugati határát. A vonalakra vonatkozólag adatokat a római írók­nál nem találhatni, de római valódiságukat Tormának az analógia útján sikerült kimutat­hatni. Dácia nyugati határa, a vizsgálatok ered­ménye szerint, Győrmezőtől Kis-Sebesig ter­jedt. Az a földszalag, mely a Tisza mentén a limes védvonalak közt létezik, már a Traja­­nust követő időben internationális utat képe­zett, melyen tehát úgy a rómainak, mint a barbárnak, a közlekedés engedélyezve volt. Atilla is ezen az uton hatolt fel. — Az érte­­kezőt élénken megéljenezték. Ezután báró Nyáry Jenő „A tornák heraldikai vo­na­tko­zásai“ czimű­ dolgo­zatát mutatta be, mely sajtó alatt levő czi­­merészeti munkájának egy részletét képezi.­ A tornászok sorában régen igen szigorú fel­tételek mellett vettek be valakit, így felvé­telre csak nemes jelentkezhetett, de ha neje polgári származású volt, a tornászok közé nem vétetett fel. A tornázás különféle nemei létez­tek, mint lovas, gyalog tornák , dsidával, lánd­­fával, karddal való tornázás. Ezek ismét kü­lönféle fajokra oszlottak. A kitüntettek juta­lomban részesültek, melyeket hölgyek adtak ki. Hazánkban a torna külföldön elért magas­latára sohasem emelkedett s miután a törzs­­nemesség és lovagok kizárólagos mulatságát nem képezte, oly aristocraticus jelege sem volt. A rendes tornák Magyarországon az Anjouk alatt léptek életbe Fénykorukat Corvin Má­tyás alatt érték el s bár — mint említve volt — oly magaslatra nem emelkedtek, mint a külföldön, mégis bizonyos nemzeti jelleget nyer­tek, mit bizonyítanak a huszár­tornák. A XVI. században már csak udvari ünnepélyekké vál­tak, míg végül a XVII. század második felé­ben teljesen letűntek a történelem színpadjá­ról. Heraldikai szempontból azért nevezetesek e tornák, mert azon czímerek és jelek foko­zatos fejlődése és eltűnése tanulmányozható. Sport: Az első athletikai verseny. A városunkban újonnan alakult athle­tikai klubb (E. A. C.) gyorsan hozzá fog ne­mes czéljának megvalósításához. Mint azt már tegnapi számunkban is jeleztük, e hó 11 én versenyjárást rendez. A versenyjárás hi­vatalos oldalról hozzánk juttatott programmja a következő: Versenyjárás Kolozsvártól Fenesig vs vissza. V e r s e n y-b i z o 11 s á g : Elnök: Gróf Esterházy Kálmán. Ta­gok : Baintner Hugó, Békési Gyula, Bónis Sá­muel, Deák Pál, Felméri Lajos, Ferenczy Zol­tán, Gamauf Vilmos, Girsik János, Girsik Gyula, Gyarmathy Miklós, dr. Haller Károly, Kőváry Mihály, Nagy Mór, Tokay Aladár. Versenyfeltételek: Indulási és czélpont a városi Re­­doute Kolozsvárt. A fordulópont Fenesen lobogóval fog jeleztetni s a versenyzők azt megkerülni tartoznak, mielőtt útjukat visszafelé folytat­hatnák. Távolság: 16 kilométer. A verseny napja: 1883. nov. Il­dikó (vasárnap). — Indulás: d. e. 10 órakor. Tét: 50 krajczár. Dijak: Az első beérkező díjul egy em­lék árgyat nyer; a második, ha legalább né­gyen versenyeznek, hasonnemű kisebb díjat kap. Három versenyzővel a verseny megtar­tatik. A versenyre jelentkezhetnek 16 éven felüli urak, a­kik az athletikai sportot, mint műkedvelők (amateur) gyakorolják. A versenyzők a kitűzött távolságot az országúton tartoznak lejárni. A Botot mely­nek hossza egy métert meg nem halad, visel­ni szabad. — Futni tilos. Indulás előtt a versenyzők kézadással fogadják a verseny­szabályok megtartását. Személyes vagy írásbeli jelentkezéseket a bizottság nevében folyó évi nov. 9-kl d. u. 4 óráig Deák Pál főkapitány (városháza 11. sz.) fogad el. Az írásbeli jelentkezésnek tartalmaznia kell a jelentkező vezeték- és keresztnevét, va­lamint polgári állása­ és lakásának megjelölé­sét. A borítékon megjegyzendő, hogy „neve­zést“ tartalmaz. A tét a jelentkezéskor fizetendő, illetve az írásbeli jelentkezéshez csatolandó. A befizetett tétek összege a versenykölt­ségek fedezésére fordittatik, és csak abban az esetben téríttetik vissza, ha a verseny valamely közbejött akadály miatt meg nem tartatnék. Kolozsvárit, 1883. november 5-én. A bizottság, melyeket a tornászok pajzsaikon és a sisak forgójukon hordtak felismertetésü­k czéljából. Ezzel az ülés véget ért. TUDOMÁNY, IRODALOM. Nagybecsű történeti oklevélgyűjtemény A budapesti nemzeti múzeum könyvtára gaz­dag és nagybecsű történeti oklevélgyűjtemény­nek jutott nem­rég birtokába, vétel útján. A füzetekbe szépen összegyűjtött és évszám sze­rint rendezett gyűjtemény, mely összesen 313 darab oklevelet foglal magában, különösen Erdélynek mult századbeli történetére nézve tartalmaz nagyfontosságu és becses adatokat s valamennyi az 1713—1731 évekből ered. Az oklevelek legnagyobb része — 308 darab — gróf Kornis Zsigmond erdélyi kormányzó­hoz van intézve az azon korban szerepelt el­sőrangú politikai egyéniségektől; igy Savoyai Jenőtől 42 db. (1714—1731), Saponia bibor­­nok esztergomi érsektől 19 db gr. Csáky bi­­bornoktól 11 db. Kollonits bibornok bécsi ér­sektől 5, gr. Pálff­y Miklóstól 8, gr. Koháry Istvántól 4, gr. Károlyi Sándortól és gr. Nes­selrode osztrák államminisztertől 1­­­1 db., s végül Koch György Gottfried udvari ágenstől 36 db. Ezeken kivül van még a gyűjtemény­ben öt levél, melyeket Kizing György József cs. tanácsos és főhadbiztos inté­zett gr. Kornis István főkormányszéki tanácsos és tartományi főbiztoshoz. színház, zene. Pályázati értesítés Az orsz. magyar da­­láregyesület által a „Magyar király-hym­­nusz“ szövegkölteményére kitűzött pályázat határidejéig beérkezett pályaművek felett, az azok elbírálására fölkért bíráló bizottság, a­melynek tagjai voltak : Gyulai Pál, Jókai Mór, Szász Károly, V­a­d­n­a­y Károly, úgy­szintén : Erkel Ferencz, E­n­g­e­s­z­e­r Mátyás, NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 28. szám. Kolozsvár, 18-.S. nov. ». Utazás a föld körül 80 nap alatt. Vígjáték 10 képben. Személyek: Fogg Philens . Mátrai B. Paszpartu . . Zilahi Gy. Fix..........Ifj. Szilágyi. Stuart .... Szacsvay. Saliván .... Lubinszky Gauthier . . . Tolnai . Cromarthy Szentgyörgyi. Speedy .... Török K Obadiah ... Krasznai. Gépész .... Török K. Auda..........Glazer H. Nanette .... Gerö Lina. Kezdete 7 órakor, 1882. nov. 8 Huber Károly és Z­i­m­a­y László, — a lyó nov. hó 4 én tartott összülésében határo­zott. A pályaművek túlnyomó nagy száma fi­­gyelemre méltónak nem találtatott; mig mely pályamű, egy vagy más tekintetben fi­­­gyelmet ébresztett ugyan, sőt a bírálók egyi­­ke a 99. számú s „Regis ad exemplula totus compositur orbis“ jeligével,egy másik bíráló pedig a 110. számú s „Hűség“ jeligével ellátott pályaműnek a pályadíjat is kiadatni ajánlotta.­­A bíráló bizottság több­­sége azonban egyiket sem találta a kitűzött p­á­l­y­a d­i­j­r­a m­é­lt­ó­n­a­k. A bí­ráló bizottság, e határozatáról az orsz. magy­­aláregy. ig. vál. értesíteni, a pályaműveket irattárba tétetni s a jeligés leveleket az ig. vál. által m­egégetés által megsemmisíteni ha­tározta. Kelt Budapesten, 1883. nov. 6. A bi­­ráló bizottság nevében közli: ifj. Ábrányi Kornél, egyes, titkár. * Az orsz magyar daláregyesület, f. nov. hó 1-én déli 10 órakor a nemzeti zenedeter­mében rendkívüli közgyűlést tart Bartay Ede egyes, elnök egybehivása folytán és elnöklete mellett, melynek főtárgyait: a múlt évi debre­czeni közgyűlés által megbízott debreczeni és mis­­kolczi egyletek által beterjesztett, s az ig. vál. által lényegesen módosított ünnepélyi ügyrend feletti véghatározat.Továbbá a „magyar király­­hymnus“ eredménytelen szövegkölteményi pá­lyázata ügyében való további intézkedés s vég­re , a jövő évi miskolczi orsz. ünnepély érde­kében hozandó határozatok fogják képezni.— A­mint értesülünk , az ig. vál. a király-hym­­nus szöveg-költeményi pályázatnak ez alkalom­mal való eredménytelenségével szemközt, uj pályázat kitűzését fogja a közgyűlésnek aján­lani az eddigitől egészen eltérő modalitások mellett. * Turella Emma, a kitűnő olasz ének-mű­vésznő, aláírta szerződését a budapesti nem­zeti színházzal. E szerint 40.000 forintot fog kapni évenkint s ezért tartozik kilencz hóna­pon át énekelni. A művésznő negyvenezer fo­rintos gázsija fellépésekre lesz beosztva és min­den felléptéért 700 frtot kap. Ez legnagyobb fizetés, melyben nemzeti színház énekesnője, vagy tagja valaha részesült. A hivatalos lapból. Magyar miniszterelnököm előterjesztése folytán, gróf S­z­a­p­á­r­y Géza fiumei és magyar-horvát ten­gerparti kormányzót, ezen állásától, e minőségben tel­jesített kitűnő szolgálatai elismerése mellett — saját kérelmére ezennel felmentem. Kelt Gödöllőn. 1883. évi november hó 1-én Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Magyar miniszterelnökömnek, földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi magyar miniszteremmel egyetér­­tőleg tett előterjesztésére, gróf Zichy Ágostont fiumei s magyar-horvát tengerparti kormányzóvá ezen­nel kinevezem s ez utóbbi minőségében a fiumei ten­gerészeti hatóság elnökségét reá ruházom. Kelt Gö­döllőn, 1883. évi november hó 1-én. Ferencz Jó­­zsef, s. k Tisza Kálmán, s. k. Gróf Széchenyi Pál, s. k. Kedves gróf S­za­pá­ry G­é­z­a! Magyar minisz­terelnököm előterjesztésére, Önt a gróf Fest­etlen György elhalálozása folytán megüresedett magyar főudvarmesteri méltóságra ezennel kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1883. évi november hó 1-én. F­e­r­e­n­c­z József, s. k. Tisza Kálmán s. k. A magyar kir igazságügyminiszter Pásztori Tibor marosvásárhelyi kir. törvényszéki joggyakor­­nokot a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszékhez aljegyző­­vé nevezte ki. HAH HÍREK Kolozsvár. nov 8. A mai szám tartalma A tanon ez mun­ka-kié­lli­tás tanulságai. — A delegácziók. Külföld. - A biharmegyei szabadelvű párt Országos kiállítás: A kolozsvári helyi bizott­ság alakuló gyűlése. — A tud. akadémiából. — Sport- Az athletikai verseny. — Tudomány, irodalom- Színház, zene. —­ A hivatalos lapból. — Napi hírek Csarnok: Ő Fensége, regény, irta Cadol E ® (folyt.) — Közgazdaság. — Hirdetések. Tárcza : Fejedelem és Fa Diavolo. Jó­kai Mórtól (folyt.) II Megyei választások Kolozs-I nil n?.­'^b en folyamatban levő választások­-1 * 'f a következő megyebizottsági tagok választottak meg: a b.hunyadi vál. kerü­­etben: Gyarmathy Miklós, Ignátz Károly, Ny.* iksa, Márton János, Kabós Sándor, Re' n'S .,n..a h­id­alm­ás­i vál. kerületben: Bt. Wesselényi István, Kadarcsa Arthemia, Coro-I Jan Gyula, Papp Imre, Bokis János, Nagy

Next