Magyar Polgár, 1884. január-március (18. évfolyam, 1-75. szám)

1884-01-26 / 22. szám

Tizennnyolczadik évfolyam 22. szám, Kolozsvár, 1384. szombat, január 20. Előfizetési díj : Égés:* évre 16 frt 8 frt.­­ Negyedévre 4 frt. Egy hóra 1 frt 50 kr HiftaETti1/ UIJ: Egy négyszög centiméternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, keres­kedők, iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték: minden hirdetés után 30 kr. — Nyílttéri sora 26 kr. Szerkesztőség és­­Kiadóhivatal Magyar Polgári könyvnyomdája (»o­»or«fi­ntora 2. ■ 7.) Megjelenik minden nap, vasár- és ünnepnapok kivitelévé Ha a ind­uhatlan kéziratok nem adatnak vissza. Névtelenül beküldött közlemények nem közöltetnek. KOLOZSVÁR, J J­ANUÁR 25. A kolozsvári egyetem. A közoktatási költségvetés részle­tes tárgyalásánál Ugrón Gábor felszó­lalt a kolozsvári egyetem ügyében. Beszédének hangja helytelen, a mi­niszter ellen intézett kifakadások igaz­talanok voltak. Ezekre még Ugrón egyik elvtársa, Herman Ottó is megjegyzi, hogy Magyarország közoktatásügyi mi­niszteréről nem föltehető, hogy a ko­lozsvári egyetemet csekélybe veszi, kul­turális tekintetben vagy bánnikép, sem pedig az, hogy az egyetemet fejleszteni nem akarja. Bizony ezt nem is lehet föltételez­ni Trefortról. De hát Ugron Gábort, úgy látszik, nem az vezette első­sorban, hogy használjon a kolozsvári egyetem ügyének, hanem az, hogy megtámadja a kormányt. Talán alkalmasnak hitte a kérdést arra, hogy pártpolitikai érdek­ből hazabeszéljen. Nem a házra és az illetékes körökre kívánt hatni, ha­nem választóira. És a modor, melylyel Ugrón ekkér „erőteljesen“ hangzóvá tet­te felszólalását, csak arra szolgált, hogy erőtlenítse az abban foglalt igaz és figye­lemre méltó adatokat. Az a mi tényeken alapulót Ugrón mondott, nem új s nem most először volt elmondva. Egy részük régi, gyakran ismé­telt panasz, s ha már — azért is, mert épen Kolozsvár egyik kerületét képvi­seli — vállalkozott a könnyű és nem hálá­­datlan feladatra, hogy ez ismert panaszok némelyikének a maguk helyén újból han­got adjon, valóban sajnálnunk kell, hogy ezt nem úgy tette, hogy beszédével eset­leg használhasson is valamit. Megelége­dett azzal, hogy jól odamondjon a miniszternek, a­mi magában véve igen szórakoztató kedvtelés lehet, de gya­korlati eredményt nem ezen az úton, nem ilyen fegyverrel szokás keresni — ott, hol részletesen informálni, higgad­tan és érvekkel kapac­itálni kell. Azután, a­ki sokat markol, ke­veset fog. Ugrón pedig egyszerre any­­nyi mindent összekívánt a kolozsvári egyetem számára, a­mit en bloc tel­jesíteni merő lehetetlenség És ha (a­mint Ugrón mondja) Trefort csakugyan nem érdeklődnék ez egyetem iránt, és ha (a­mit inkább mondhatna) a t. háznál kellene ez érdeklődést jobban felébresz­teni, a túlzott követelés épen legal­kalmasabb annak elérésére, hogy mo­solyogva napirendre térjenek a kérdés fölött és semmit se teljesítsenek Az ország második egyeteménél két­ségkívül sok hiány és baj van, melyek orvoslásra várnak. Az, hogy tanárainkat nem hívják meg az enquete­kre, ezek közt bizonynyal a legkisebb. Eltagadhat­­lanul nagyobb az, hogy a helyiségek elégtelenek s részben czélszerűtlenek, hogy klinikája az egyetemnek nincs, s hogy különösen az orvosi fakultásnál számos érzékeny hiány tapasztalható; a gyűjteményekkel, tudományos eszközök­kel való fölszerelés hézagossága, elégte­lensége nem egy tekintetben szintén erős kritika alá jöhet. Egytől-egyig érezhető hiányok. De némelyikük orvoslása épen most van folyamatban, a többiek pedig, úgy, a mint Ugrón egészben szőnyegre hoz­ta őket, egyszerre nem pótolhatók. Hogy pedig lassan kint, a szerint, a mint a közoktatásügyi budget megengedi, pótolva lesznek, arról biztosit a közok­tatási miniszternek kivált pár év óta igen elismerés­reméltó módon tapasztal­ható érdeklődése. Ugrón helyesebben cselekedett vol­na, ha a miniszternek ez elismert s nem neg­ligálható érdeklődéséhez fordulva, illően nyugodt hangon, részletesebb informá­­czióval egyelőre pl. csak a felszere­lések némely hiányának gyorsabb or­voslását kívánja. Itt czért érketett és használhatott volna felszólalásával, mely felölelt minden létező, részben orvoslás alatt levő s részben nem is létező bajt, kiterjedt még a tanárok személyi járan­dóságaira is — s mert ekkér sokat akart felmarkolni, s indokolhatlan túl­zásokba tévedt, gyakorlati eredményt­­ nem is érhetett el Tisza előterjesztései. A „Nemzetinek ezeket írják Bécsből. A magyar miniszterel­nök itteni előterjesztéseinek részletei eddig is­meretlenek, annyi azonban bizonyos és egész pozitivitással jelenthetem, hogy azok nemcsak a horvát állapotokra, hanem az országgyűlés két házának összeütközésére és a felsőházban alakult ellenzék magatartására is és törekvé­sére is vonatkoztak, a kabinet egyetértésén alapuln­ak és a korona teljes helyeslését meg­nyerték. Úgy hallani egyébiránt, hogy a Hor­vátországot illető előterjesztések vonatkoznak a közrend biztosítására, az administrate reor­­ganisatiójára és a horvát országgyűlés további sorsára, a többi előterjesztések pedig érintik a kormány parlamenti helyzetét, a vegyes és­­ polgári házasság kérdését, az előbbi ellen keletkezett agitatio összefüggését és természe­tét és végre a felsőház reformjának ügyét.­­ Az előterjesztések fontosságát illustrája az, hogy a magyar miniszterelnök, eredeti szán­dékával ellenkezőleg, a budget vita befejezése előtt jött fel, és hogy ő felsége Tisza meg­hallgatása végett elhalasztotta müncheni útját. Az utazás eredményét bizonyára jelentette már önöknek a távíró. Az itteni politikai körök, bármi külön­bözők, sőt ellentétesek volnának, kormánypárt és ellenzék, conservativek és szabadelvűek, németek és lengyelek, csehek, olyanok is, kik egyben-másban kifogásolják a magyar kormány eljárását vagy magatartását, vagy kivétel nél­kül a legkétségtelenebb módon nyilvánítják ro­­konszenvüket a magyar miniszterelnök szemé­lye és kormányzata iránt, és egyedül a „Wa­terland“ köre az, mely ép oly félreérthetetlen módon nyilvánítja ellenszenvét, és hirdeti ma­gánbeszélgetésben úgy, mint lapjának hasáb­jain, hogy a főrendiházban alakult ellenzék fogja átvenni nemsokára az ügyek vezetését Magyarországon, és véget fog vetni Tiszának, rendszerének a liberalizmusnak.­­ Minden egyéb itteni számbavehető politikai tényező azonban a leghatározottabban utasítja vissza az ilyen velleitásokat, és teljesen tisztában van az iránt, hogy ezek mily mértékben fenyeget­nek úgy belülről, mint kívülről a monarchia legerősebb támaszait. Örökösödési illetékek. A hagyatékoktól vagy hagyományoktól járó örökösödési illetékek bizonyításánál a kir. bíróságok és gyámható­ságok által követendő eljárás tárgyában a m. kir. igazságügym­iniszter a belügyminiszter­rel egyetértőleg a következő szabályrendeletet bocsátotta ki: A hagyatékoktól vagy a hagyo­mányoktól járó örökösödési illetékek biztosí­tásánál a kir. bíróságok és gyámhatóságok ál­tal követendő eljárás tárgyában 1881. szep­tember 14-én 26.809/1. sz. M. a. kibocsátott szabályrendelet, a 2., 4. és 5. pontokat illető­leg a következőleg egészíttetik ki : Oly ese­tekben, melyekben az 1881. XXXIV. sz. 8. § ának e) pontjához képest szabatosan elké­szítendő s az idézett t. ez. 9. §-a értelmében az illetékkiszabási vagy adóhivatalhoz bekül­dendő hagyatéki kimutatások hiányossága az illeték kiszabására nézve akadályt képez, vagy azon kimutatásra nézve az illetékkiszabási vagy adóhivatal részéről észrevétel merülne fel s­­ezekről az eljáró bíróság, illetőleg gyámha­tóság, az előidézett szabályrendeletben kitű­zött, záros határidő alatt értesü­ttetik, az ille­téknek kiszabására és közlésére ingó hagya­ték esetében utóbbi 14 napi, ingatlanokból is álló hagyatéknál pedig 30 napi határidő álla­pítandó meg, mely határidő azon naptól kezd­ve számítandó, a­melyen a bíróságnak, illetve gyámhatóságnak ebbeli végzése az illetékki­szabási­ vagy adóhivatalnak kézbesittetett. A mennyiben az illetékkiszabási vagy adóhiva­tal a kiszabott illetéket ezen meghosszabbított határidőben sem eszközlené, a hagyaték az illetékre való tekintet nélkül azonnal átadandó. / TARCZA: Adalék az 1848—49-iki évek hadviseleti történetéhez. Hiven csügg a nemzet lelke a nagy idők történetén. Egykor meg fogja azt írni valmely hű fia, s hogy alaposan tehesse, folyvást gyűj­tenünk és közlenünk kell minden belső érték­kel biró adatot, mig a kérdés teljesen docu­­mentálva , felszerelve lesz. Ezt tartva én szemem előtt, e becses lap tárczarovatában való közlésemmel már régóta, ama hitben, hogy többet szolgálok vele a hazának s irodalmunknak, mintha unalomig azt kutatom fel, mi történik Chicagóban, Ró­mában, vagy mivel töltik az időt Parisban, Pécsben stb. Valóban a külföld majmolására lapjaink csábítva­ csábítják olvasóinkat s a nemzetet. A­mi külföldi, az mind érdekes, az mind ke­resett. A­mi a világon történik, az mind in­kább érdekli a magyar közönséget, mint sa­ját hazája múltja, jelen dolgai­­ és eseményei. Bár fordítnók figyelmünket magunkra, belső dolgainkra, irodalmunk, történetünk je­leseire s elhanyagolt társadalmi érdekeire. Meny­nyit lehetne dolgozni a jelenért, előkészitni, felvilágositni, s mily gyönyörködtetve és ok­tatva készitnünk elő a jövőt, saját tudósain­kat, hogy irodalmunk és hazánk története egy­kor derekasan meghalhassák! De hagyom a divatot haladni utján, tán megelégli a közönség a kü­lföldieskedést s visszatér hazai istenei cultusához. Még nem bírjuk hiteles adatokban: Mi volt Bem erdélyi felső hadsergének létszáma, mely különben is esetről-esetre gyorsan vál­tozott. A mit Klapka, Czecz emlékirataikban közzé tettek, kiegészítést, megigazítást igé­nyel. A csász. kir. osztrák működő haderőt sem tudtuk. A mit K. Rüdiger és mások köz­rebocsátottak, Bem hadsergével egy ítélet alá esnek. Én leírom hivatalos másolatban az er­délyi főhad­vezérségnek 1848-ban Nagy-Sze­­benben augusztus 8 án készített egy hivata­los kimutatását, s itt teljes hűséggel, változ­tatás és hozzáadás nélkül közlöm. Vegyék hasznát a történetírók, jót állok hitelessé­géről. A kimutatás rovatosan van készítve, mint ez hivataloknál szokásban van. Én ösz­­szevonom, de átlátszóságát s könnyű meg­­érthetőségét és használhatóságát nem csor­bítom. A­z E­r­d­é­l­y-n­agyfejedelemségi cs. kir. hadcsapatok osztály- és dandár pa­rancsnoksági beosztása és elhelye­zése. Főhadi vezér és tábori parancsnok b. Puchner Antal altábornagy, szintén altá­bornagy és osztályparancsnok P f e r s m a n, mindketten Nagy-Szebenben; dandárparancs­nokok: Schuttler tábornok-őrnagy Nagy- Szebenben, Wolnh­offer tábornok-őrnagy Brassóban. I. vagy nagyszebeni osztály és dan­dárparancsnokság. Ezredek, zászlóaljak és hadtestek. Báró Uracea nevet viselő gránátos gyalogzászlóalj 6 százada állomáshelye Nagy­szeben. 16. számú I-ső oláh határőrezred 10 ik század állomáshelye Orláton, 2 ik szá­zadé Segesváron. 63. számú 6-ik Bianchi nevű gyalog sorezred állomáshelye Nagy-Sieben, az I ső zászlóalj 6-ik század állomáshelye Brassó, 1- ső századé Szász-Sebes. II-ik zászlóalj 1-ső százada állomáshelye Nagy-Szeben, egy szá­zadé Kis-Torony, egy-é Déva, egy-é Bóna, egy-é Halmágy. Gróf Leinningen nevét viselő gya­log sorezred III-ik zászlóaljának 4-ik százada állomáshelye, számvevőségi irodája, főtoborzá­­si helye Nagy-Szeben. Itt van a katonai növel­de. Két század állomáshelye Fogaras. Katonai ezred-állomási fogda(Stabl- Stockhaus) Nagy-Szebenben. Határszéli várparancsnokságok: Verestornyon, Déván és Fogarason. I-sk székely határőrségi gyalog­ezred együtt 14 század, állomáshelyén Csík­szeredában van 12 század, egy összeállított zászlóalj útban van Szeged felé. Is-ik székely határőrségi gyalog­ezred együtt 15 század, állomáshelye Kézdi- Vásárhelyen. Székely határőrségi huszárezred 8 lovas­századból, az ezredesi osztály útban van Szeged felé. Határ- és városi katonai pa­rancsnokság Brassóban. Báró Turszky nevet viselő 62. gya­log sorezred számvivősége szintén Brassóban. Il­d­ik vagy kolozsvári dandár pa­rancsnoka ág. Gräser és Gallbrunn osztálytábor­nokok és dandárparancsnokok Kolozsvárit. Ezredek, zászlóaljak és hadtestek. Br. Sivkovits nevet viselő 41-ik gya­log sorezred két honvéd (Landwührbatallion) zászlóalja állomáshelye Kolozsvár, egyé Torda, egyé Abrudbánya. Károly-F­erd­inán­d főherczegöt­­dik számú gyalog sorhadi ezrede, állomáshe­lye s a 2-ik zászlóalj 5. százada Kolozsvárit,­­ Tordán e­l­ső zászlóalja vagyis 6 század Ká­­roly-Fejérváron, 3-dik zászlóalj állomáshelye Medgyes, ott van négy század, kettő Károly- Fejérváron. Katonai nevelőház Szamosújváron. Turszky nevet viselő 62-ik vy­­lág sorhadi ezred 3-ik zászlajának, tobor­zási főparancsnokságának és 3 századnak ál­lomáshelye Marosvásárhely,egy századé Szi­lágy-Somlyó, két századé Zilah

Next