Magyar Polgár, 1885. január-június (19. évfolyam, 1-147. szám)
1885-04-08 / 79. szám
kolai oktatás érdekében. Ezerből nem szükséges, hogy minden évben és minden reáliskolához küldessenek főiskolai tanárok, elegendő, hogy váltakozással évenkint csak néhány érettségi vizsgálathoz menjenek a főiskolai tanárok s következetesen e kiküldés a gymnasiumokra is terjesztessék ki, mi eddigelé nem történt. A tancskozás sok más tárgygyal is foglalkozott még, de több tárgy oly természetű volt, mely csak a specialista paedagogust fogná érdekelni. A fóvárosi kettős gyilkosság. A fővárosi kettős gyilkosság tettesét a rendőrség pénteken elfogta. A tettes nem azok közül való, kiket a lapok kombinatiói sejtettek. Az a föltevés, mintha báró Schellern alaposan lenne ez ügyben gyanúsítható, teljesen tévesnek bizonyul. A vizsgálat egy ideig ezen a nyomon indult, de a későbbi fejlemények egész más nyomra vezettek, melyek még egyrészt az ez ügybe méltatlanul belekevertek ártatlanságát tökéletesen igazolták, másrészt a bűnt teljesen földerítették. A bűntettről s annak földerítéséről a következőket közölhetjük: A tettes neve Balentics Imre, Verőczemegye valkói kerületének "Wallischofce nevű községéből származik, 25 éves, róm. kath. vallásu, államszámviteltan hallgató. Büntetve állítólag még nem volt. Régibb időben postahivatalnok volt, a postától azonban rendetlen és hanyag viselete miatt elbocsátották. Jelenleg azon 8000 írtból élt, mit nemrégiben elhunyt nagybátyjától örökölt. Elfogatása és vallomása részleteit a következőkben adjuk: A meggyilkolt leány anyja csütörtök éjjel történt kihallgatása alkalmával bizonyos „Imre“ nevű fiatalembert emlegetett többször, ki a gyilkosságot elkövethette. Leányának ugyanis viszonya volt egy ilyen nevű fiatalemberrel, melyet azonban már régebb idő óta megszakított, és ezért többszöri heves összekoc Csanása volt nevezett egyénnel. Véra közölte ezeket anyjával, s a többször említett kedvesével K. Schellernnel. Ezen körülményt igazolták a meggyilkolt lakásán talált levelek, és K. Schellernnek a müncheni rendőrség előtt tett vallomása is, melyet a fővárosi rendőrséggel távirati uton tudattak. Eközben — úgy fél kettő tájban délután — Bartók Gyula, ki állítólag pénzügyi tisztviselő, a főkapitánynál megjelenvén, abbeli gyanújának adott kifejezést, hogy egy bizonyos Balentics Imre nevű egyén a bűntett elkövetésében szerepelni látszik. De már ekkor a beérkezett jelentések nyomán meg lön állapítva a valószínűség, hogy a gyanúba vett „Imre” nevű egyén, a már most megnevezettel azonos. Miért is Balog fogalmazó azzal bízatott meg, hogy ezen gyanúba vett egyén lakásán, vagy étkező helyén keresse fel és nála szigorú házkutatást eszközöljön, s ha nyomósabb gyamokok merülnek fel, tartóztassa le. A kiküldött fogalmazó Balentics Imrét a lövész utcza 9. sz. a levő vendéglő udvari helyiségében fel is találta, s a pontos személyleírás nyomán azonnal reá is ismert. Balentics épen ebédjét végezte, s magában irogatott. Balogh hozzá lépve, nevén szólította, mire Balentics Imre megrendült, fejéhez kapott, s „Istenem, mit akarnak velem!* szavakban tört ki. Balogh felszólította, hogy mutassa meg a lakását. Balentics az ebédlőterem mellett levő szobaajtóra mutatott és felkelvén, bevezette a fogalmazót. A házmotozás nyomban megejtetvén, találtatott egy bot, tőrrel;az almáriumban pappirdarabba takarva egy borotvált és. A rendőrfogalmazó a borotvát tüzetesen megvizsgálván, a nyélhasadékban gombostű nagyságú vérfoltot észlelt. Ezután Balogh Balentics Imrét letartóztatta és a talált tárgyakkal együtt a főkapitánysághoz kisérte. Ez alatt érkezett meg Münchenből a több ízben említett báró, vallomása szerint a báró az ottani rendőrség előtt oda nyilatkozott, hogy a levelekben említett és négy hét előtt történt botrány elkövetője Balentics Imre, s hogy az lehet a keresett gyilkos is, kinek lakása lövész-utcza 9. sz. a. van. A rendőrségnél Balogh Albin, a közben érkezett távirat által gyanújában megerősítve, azonnal vallatás alá vette az elfogottat. Eleimén mindent makacsul tagadott, azt mondván, hogy ő az egész dologról csak hallomásból tud,a az áldozatot bár ismerte, de őt e hó elseje óta nem is látta. A borotván talált vérfoltra vonatkozólag vállvonítva azt felelte, hogy arról mit sem tud, s egyáltalában nem foghatja fel, miként került volna oda vér. Erre Balogh felolvasta vádlottnak azon sürgöny tartalmát, melylyel ,a báró Münchenből őt jelölte meg, mint olyat, ki a tettet valószínüleg elkövette. A fiatalember erre is azon választ adta, hogy a dologról mit sem tud. Eközben odaérkeztek dr. Rózsaffy Alajos rendőrfőorvos, és dr. Ajtai K. Sándor egyetemi tanár, kiket Balogh a vércsepp megvizsgálása végett kéretett oda. Az orvosok szemügyre véve a vércseppet, igazolták Balogh abbeli gyanúját, hogy az egészen friss vér, így nem lehet, hogy két hét óta a borotva kézben ne lett volna. A borotva éle kicsorbulva lévén, Balogh kérdé Ajtaytól, várjon a bonczolás alkalmával nem találtak-e a hollttestek valamelyikében borotvadarabokat. Erre dr. Ajtai zsebéből kivett egy kis csomagocskát, melyből azon három késdarabot vette elő, mint bonczolás alkalmával a kis leány hullájában találtak. A darabok nagyitó üveg segélyével megvizsgáltatván, borotvarészeknek bizonyultak, s tökéletesen oda istettek a talált borotva csorbulásaiba. Ezen vélemények nyilvánítása alkalmával vádlott jelen volt, tagjai remegtek s aróza különféle szint játszott. Balogh ez alkalmat felhasználva, több egymást hirtelen követő keresztkérdést intézett hozzá, melyek vádlottat annyira zavarba hozták, hogy felelni nem volt képes. Végre a tettetést tovább már nem bírva, felkiáltott: — Most már bevallom: én vagyok a bűnös! S ezután előadta vallomását, mely elvetemült szándékát és borzasztó tettét a legviszszataszitóbb színben tünteti föl. Bevallotta a tettet, de azt is, hogy előre eltökélt szándékkal követte el. Előadta, hogy már folyó hó elsején délután, midőn a leánynál volt, annak viselete annyira felingerelte, hogy rögtön elhatározta meggyilkolását. S e határozatra a vallomás szerint az leírta, mert egy ízben már adott a meggyilkoltnak 25 forintot kölcsön, mit ez nem adott vissza, s ennek daczára tőle elsején ismét tíz forintot kért kölcsön. S midőn Balentics e kérést megtagadta, a nő megvetőleg fordult el tőle, miközben e szavakat mondta: — Hát te nekem még 10 forintot sem mersz hitelezni? Nyomorult! „E szók hallatára* — folytatja tovább „elhatároztam, hogy meg fogom ölni, s tettem végrehajtását másnapra halasztottam.* „Folyó hó 2-án délután 3 óra tájban lakásomról eltávozván, a borotvát magamhoz véve, kimentem a temetőbe, egy barátom sírját megtekinteni.* „Innen egyenesen Vera lakására mentem, kit épen öltözködés közben leptem meg. Inget akart váltani s miután piszkos ingét a belső szobában a szekrény előtt levetette, tisztát vett fel s egyúttal a vállfüzet is kezében tartva, kijött hozzám az első szobába, hol én őt kevés szóváltás után, egyik kezemmel mellen ragadtam, másik kezemmel pedig a borotvát nyitottam ki. Ezt látván Vera, engem teljes erejéből arczul vágott. Erre én még jobban felingerelve, a borotvát nyakának irányoztam s azon oly mély vágást ejtettem, mely összes véredényeit keresztülmetszette“. „A kifröcscsenő vér láttára megrémültem, de másrészt attól is tartva, hogy ruhám bepiszkolódván, árulómmá lehet, őt magamtól ellöktem. Erre ő segélyért kiáltva, a belső szobába futott, ott azonban a pipereasztal mellett heverő szennyes ingre lerogyott. Én utána mentem, s láttam, hogy áldozatom a földről felugrik és a külső szobának tart, melynek ajtaját azonban én már jövetelem alkalmával bezártam. A súlyos vérvesztés következtében azonban az első szoba pamlagánál lerogyott, s kiadta lelkét. „Ezzel végezve, a másik szobába mentem, hogy a másik áldozatomat keressem meg, ki a mosdó szekrény és a szenes kosár közti kuczkóban volt elbújva, s engem közeledni látván, összetett kezekkkel rimánkodni kezdett, hogy kegyelmezze meg életének.“ „Én azonban, tartva attól, hogy árulómmá válhatik, még jobban közeledtem feléje. Mit ő látva, kiugrott a kuczkóból, s kiszaladva a másik szobába, az udvarra akart menni, azonban még a belső szobában, amint mellettem el akart futni, megragadtam bájánál fogva, s elmetszvén torkát a sarokba löktem, hol öszszeesett. Ezután felemelve ruhácskáját, hasát is végig hasítottam.“ „Ezután ismét kimentem az első szobába, s tartva attól, hogy áldozatain még netán fölébredhetne, két vágással hasát fölmetszettem, úgy, hogy belei kifordultak. „Végre látván, hogy állati bosszúmat teljesen kielégítettem, visszamentem az első szobába, hol a Buday Róza teste mellett álló mosdószekrényben kezemet megmostam, s ekkor még láttam, hogy a kis leány még gyöngén lélegzik, szemepilláit is félig felnyitva, reám nézi. „Miután azonban áldozatom már ekkor csaknem teljesen elvérzett, nem féltem tőle, hogy még életre térhet, nem bántottam többé. Kivettem tehát az ott álló ruhásszekrényből egy kávéskendőt, s abban kezeimet megtörülve, azt elhajítottam. Pénzt és ékszert azonban nem vettem el. Ezután eltávoztam, az ajtót magam után ismét bezárva, a kulcsot is magammal vive, lakásomra siettem. S nehogy ruhám árulóvá legyen, ruhát változtattam és elmentem az üllői út 9. szám alatt lévő vendéglőbe vacsorázni. A magammal hozott lakás kulcsát pedig az ezen helyiséghez tartozó pöczegödörbe vetettem.“ Ezzel a gyilkos vallomása, mely cynismus és elvetemültség tekintetében ritkítja párját, véget ért. A gyilkos a vallomás legborzasztóbb részeit is, mint például a kis ártatlan gyermek megölése, a legkönnyedebb modorban, a megindultság, megbánás legkisebb jele nélkül adta elő s annak bevégezte után is teljesen nyugodt maradt. Szombaton délelőtt 10 órakor Zsarnay címzetes főkapitány a gyilkosnak lövész-utcza 9. szám alatti lakásán egy polgári biztos kíséretében megjelent és újabb házkutatást tartott, mely meglepő eredményre vezetett. Elsősorban a nagy álló szekrényből szedték elő a gyilkos ruháit, s azokat sorra megvizsgálták. Egy franczia szabású sárga kabát és sárga nadrág tüzetes megvizsgálása alkalmával a kabátujjak belső szélein és a nadrág alsó részén könnyen felismerhető vérnyomokat találtak, melyekből kitűnik, hogy a gyilkos ebben a ruhában hajtotta végre borzalmas tettét. A gyilkosnak feltűnően nyugodt, cinikus magaviselete úgy látszik erőltetett tettetés volt, s nemcsak a tett elkövetése után, de azóta is folyton igen izgatottnak kellett lennie, mert e ruháját — mit annak vizes volta eléggé tanúsít — odahaza rögtön kimosta ugyan, de elfelejtette megnézni, hogy vérnyomok nem maradtak e vissza, s ennek megvizsgálása még másnap sem jutott eszébe. Ebben a szekrényben megtalálták azt a kék csikós szélű zsebkendőt is, mely a gyilkosság alkalmával nála volt, melyen szintén vérfoltok voltak láthatók. Ezután a gyilkosnak jókora nagyságú és jól megrakott ládáját vették tüzetes vizsgálat alá, melyből a fehérneműeket darabonként szedték ki, azonban daczára a legkisebb részletekre kiható vizsgálatnak, semmi gyanúsat nem találtak rajtuk. A láda legalján azonban Zsarnay kapitány egy pár férfi czipőt talált, melynek talpán és oldalain gondos vizsgálat után szintén vérnyomokat talált. Sokkal meglepőbb volt azonban az, midőn a kapitány benyúlva az egyik czipő belsejébe, abból két darab összehajtogatott 10 fitos bankjegyet húzott elő. Ebből nyilván kitűnik, hogy a gyilkosnak az a vallomása, mintha a tett színhelyéről semmit sem vitt volna magával, valószínűtlen, mert ezt a pénzt a leány lakásáról kellett elrabolnia, amennyiben Nagy Sándor lakótársának állítása szerint, Balenticsnak az előző napokban semminemű pénze nem volt. Az elősorolt tárgyakat Zsarnay kapitány mint corpus delictiket magával vitte a főkapitányságra. Ezzel a házkutatás véget ért. A hivatalos lapból. Az abrudbányai magyar olvasó- és társalgókör alapszabályai a m. kir. belügyminisztérium által folyó évi 17,586. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttattak. Raszkanacsuk József kolozsvári illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Murányi"-ra kért átváltoztatása I. évi 17,283. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. ITAPI HÍREK. Kolozsvár, április .5 * A közművelődési egyesület közgyűlésére kérünk mindenkit, hogy akik felnőni szándékoznak, akár kaptak külön meghívót, akár nem — szíveskedjenek ebbeli szándékukat az elnökséggel tudatni, hogy a szükséges kedvezményt gaanti jegyek kellő időben expediáltathassanak. * Nagyszeben magyarsága szintén fiókot alapít az erdélyrészi magyar kulturegylet számára. E hírt bizonyára nagy örömmel fogadják a hazafias ügy barátai. A szász és román vidékeken fontos és nehéz feladatok várnak a kulturegyletre s a munkálkodás sikerének legmegnyugtatóbb biztosítékát kell abban látnunk, ha ama vidékek magyarsága már előzetesen kezébe ragadja és kitűzi a lobogót. Melegen üdvözöljük nagyszebeni honfitársainkat s a legjobb eredményt kívánjuk derék kezdeményezésükhez Az április 12-ei nagygyűlésre a nagyszebeni magyarok közül számosan jönnek Kolozsvárra, élükön Veress Ignácz állami gymnásiumi igazgatóval. * Dicső Szentmártoni fiók Dicső- Szentmártonból ma a következő táviratot vettük: „A közmivelődési egyesület dicsőszent- mártoni járási választmánya nagy lelkesedés közt megalakittatott. Ideiglenes elnöknek Frits Rezső választatott meg. Csató Gábor, titkár:“ Melegen üdvözöljük a dicső szentmártoni hazafiakat, kik bizonyára feladatuknak fogják tekinteni, hogy a szentmártoni központból egész Kis-Küküllő megyére kiterjeszszék a propagandát a kulturegylet érdekében. Kis-Küküllő hazafias és intelligens magyarsága tekintélyes erővel rendelkezik ahoz, hogy a nemes czél elősegítéséhez jelentékenyen hozzájáruljon. * A magyar kulturegylet pénztárába Hegedüs Sándor országgy. képviselő az alapító tagsági 100 frtot ma leküldötte Hory Béla ideiglenes pénztárnok kezeihez. * Felvincz város alapító tag, Mészáros István úr, Felvincz város polgármestere, a következő hazafias levelet intézte a közmivelődési egylet elnökéhez: Élénken áthatva azon hazafias czél által, melyet az erdélyi Magyar Közmivelődési Egyesület alapszabály-tervezete az alakítandó egyesület elébe tűz, Felvincz város tanácsa a város nevében kész örömmel jelenti ki ezen egyesülethezi csatlakozását. Mi még ma is érezzük keserű izét a közelmúltban fellángolt nemzetiségi gyűlölség vad kitöréseinek, — s egy kis várként, — a magyar nemzet iránt ellenséges indulatu nemzetiség által környezve mindenfelől, nagyon is tudjuk méltányolni a tervezett egyesületnek üdvös, sőt sürgősen szükséges voltát. Azért a tanács határozatából felkérem nagyságodat, mikép Felvincz városát 100 frt alapitványnyal az alapitó tagok sorába előjegyezni szíveskedjék. Felvincz, 1885. április 3-án. * Kőrösbányán és vidékén is nagy a közművelődési egyesület eszméje iránt a lelkesültség. Vidéki választmány fog alakulni. Török Árpád kir. aljárásbiró — ki az egyesület rendes tagjává lett — áll a mozgalom élén. * Nagy Miklós, a „Vasárnapi újság“ és társlapjainak szerkesztője, néhány napja, rokonai látogatása végett városunkban időzik. * A várbe. lebontására és anyagára hirdet árverést a tanács; az árverés szombaton, ápril 11-én délelőtt 9 órakor lesz a városgazdai hivatalban; a lebontandó épület anyagának kikiáltási ára 320 frt 52 kr. Az árverező 30 frt bánatpénzt köteles letenni, a vételárt aztán egyszerre a bontás megkezdése előtt lefizetni; a bontást magát pedig, valamint az anyag elhordását legkésőbb május hó 1-ig elvégezni. Különben az árverési feltételeket a városgazdánál (városház, földszint) meg lehet tekinteni. * Meghívó: A tanárjelöltek segélyegyesülete f. hó 10-én, délután fél 7 órakor a központi egyetem VIII. sz. tantermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy: 1) A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2) A választmány előterjesztése az „Erdélyi kulturegylet“ ügyében. 3) Indítványok. Kolozsvárit, 1885 ápr. 8-án. Fogarasi Béla, elnök. * A tanoncztartó iparosokhoz A helybeli ipariskolák felügyelő bizottsága a nagy méltóságú m. kir. vallás- és közoktatási minisztérium idei 7,733 sz. rendelete alapján a jelen tanévet május 31-ig meghosszabbította. Az esti tanítás azonban, hogy a tanonczők napi munkájukban ne zavartassanak, folyó ápril 13-tól május végéig 7—9 óráig fog tartatni. A tanoncztartó iparosok felhivatnak, hogy tanonczaikat e meghosszabbított idő alatt is pontosan iskoláztassák, ellenesetben az 1384. évi XVII-ik t.-cz. 157. paragrafus a) pontja alapján szigorúan bűntettnek. A városi kapitányság, mint I. fokú iparhatóságtól. Kolozsvárt, 1885. ápril 4. Deák Pál, főkapitány. * A Bethlen főtanoda új szárnyépületének kiépítése Nagy-Enyeden szorgalmasan folyik; most már a hatalmas épület második emeletének építésébe fogtak. A jövő tanév kezdetére készen lesz az egész s vele a város egy szép épülettel, a főtanoda pedig emelkedésének és nemes elhivatásának egy nagy faktorával lesz gazdagabb. * Eljegyzés Gyergyóalfalvi özv. Puskás Jánosné kedves leányát, Ilonát, eljegyezte ifj. Geringer Ferencz, Gy.-Szt.-Miklósról. * Kinevezés: Simó Dénes elhalt igazgató helyébe a vallás és közokt. m. kir. miniszter a sepsi-szt.-györgyi polgári fiúiskolához dr. Szász István eddigi helyettes igazgatót rendes igazgatóvá nevezte ki. * Vizbe ugrott ma reggel Beder Biri nevű csellengő leány, ki a városi dologházban van letartóztatva s kissé zavart elméjű. Azonban csakhamar kifogták a Szamosból s semmi nagyobb baja se lett. * Eltévedt gyermek Kiss József postautcza 29... alatti lakos tegnap bejelentette a rendőrségnél, hogy Károly nevű 41 éves fia eltévedt. * Lopás. Vasárnapra virradólag a Fehér hajó vendéglőben szállásoló gyolcsos tótok szekereiről több szűrt leloptak. A tettesek nyomoztatnak. * Vérengző napszámos. Kapete Péter nevű czellengő napszámos ünnep szombatján egy kurta korcsmában összeveszett egy czigánynyal, kinek orrát csaknem egészen levágta. A tettes elfogatott. * Tizenöt évi fegyház. Gergely János bolczai születésű, 28 éves nőtlen bányamunkást, ki a múlt évi novemb.ró 28-án este Reiszig Ignácz bányafelügyelőt Petrozsényban egy bányászcsákánnyal agyonverte, a dévai kir. törvényszék márcz. 31-én tizenöt évi fegyházra ítélte. A gyilkosság bosszúból történt és pedig a miatti bosszúból, mert Reiszig Ignácz felügyelő Gergely János ellen dinamitlopás miatt feljelentést tett, s a gyilkosságot megelőző nap estéjén is Reiszig felszólalására a Gergely napibéréből levonások tétettek. Gergely alvás közben lepte meg Reiszigot a bányában, s jókora nagyságú bányászcsákányával a szó teljes értelmében agyonverte. A kir. ügyész kötél általi halált kért rá, a törvényszék azonban az enyhítő körülmények egybevetése után tizenöt évi fegyházat és ezen felül 10 évi hivatalvesztést ítélt. * A szászok és románok figyelmébe Torontál megyében Lázárföld német községben a múlt héten a határok zászlóanyai tisztét Thurn-Taxis Viktoria herczegnő, az iskolás leányokét Thurn-Taxis Mathild herczegkisasszony töltötte be s az iskolás fiuk zászlójánál Thurn-Taxis Miksa vitte a keresztapai szerepet. Az ünnepiességek után a lázárföldi németek megköszönték Thurn-Taxis Egon herczegnek s a herczegi családnak a szívességet, a herczeg a németekhez intézett beszédében a többi közt a következőket mondta: „Én is német vagyok, csak később jöttem a szép hazába s megtanultam azt szívből szeretni s kötelességemnek tartottam szeretett királyomhoz s a hazához hű ragaszkodással viseltetni. Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal emléketekbe ne véssem azt, hogy titeket németeket ezen haza szült , ápolt, királyunk s ezen haza törvényei védelmeztek benneteket. Nyelvre nézve németek vagytok ugyan, de szívben magyaroknak kell lennetek, hálával s hű ragaszkodással kell viseltetnetek a király s a haza iránt — s a magyar alkotmányos törvényeket tiszteletben tartanotok. Ez mindnyájunknak szent kötelességünk s ezt újra emléketekbe kívánom felidézni s mindnyájan szívből mondjuk: Éljen felséges királyunk s magyar hazánk!“ * A magyar helynevek és a vasutak. Gerlóczi Károly fővárosi alpolgármester, mint a „magyar Iskola-Egyesület“ elnöke, levelet intézet a magyar államvasutak igazgatóságához, melyben arra szólítja föl, hogy a díjszabás füzetekben kizárólag magyar helyneveket használjon, miután ez egy igen hathatós eszköz volna arra nézve, hogy a külföld megismerkedjék a magyar helynevekkel és ne né-metül nevezze a magyar városokat. Reméljük, hogy az igazgatóság be fogja látni e kívánság hazafiasságát és méltányosságát s komoly megfontolás tárgyává teendi azt. * A svéd királyi pár Budapesten. Oszkár svéd király és neje szombaton Bécsből a magyar fővárosba érkezett nyolcz egyénből álló kisérettel. A magas vendégek érkezésére kis számú közönség várakozott. Miután az utazás szigorú inkognitóban történik, semmi hivatalos fogadtatás nem volt. A király felséges nejével karonfogva lépett az udvari váróterembe, hol már készen várakozott a társaságra a távirati utón megrendelt souper. A királyi pár majdnem egy órát töltött a pályaudvarban, tíz óra 25 perczkor utazott tovább a budapest-orsova-vercorovai futárvonattal Konstantinápoly felé, hol fiuk, Károly herczeg veszélyes betegen fekszik. * Egy vasúti botrány vége Nagy feltűnést keltett néhány nap előtt a fővárosban az a botrány, melynek okozója Apor Gé-za báró, színhelye pedig az osztrák-magyar államvasút budapesti pályaháza volt. A báró ugyanis nem akarta kifizetni a bérkocsiját, a közbelépő rendőrtisztviselőt pedig megütötte. Aztán Pátffy herczegnek adván ki magát, s is ugrott a már indulásban levő vonatra s azon Bécsbe vitette magát. E botránynak most egyszerre megjött a magyarázata. Apor Géza bá- trón Bécsben kitört az elmebetegség s pedig s olyan mértékben, hogy nyomban Döblingba kellett szállítani. Apor Károly báró, a beteg bátyja Marosvásárhelyről a szomorú hít vétele után rögtön Bécsbe utazott. * Húsvéti ajándék Pálmai Ilkának. A népszínház bájos primadonnája azt kapta húsvéti ajándékba, hogy elválasztották a férjétől, Szigligeti Józseftől. A budapesti polgári törvényszék szombaton mondta ki ezt az ítéletet, mely azonban még nem emelkedhetik jogerőre, miután a hivatalból kirendelt házasságvédő felebbezéssel támadta meg az „engesztelhetetlen gyűlölet“ alapján hozott ítéletet, s így a piros tojás valószínűleg még a kúria öreg biráinak is megfordul még a kezén. * Potier báró elfogatásához írják Bécsből, hogy katonai körökben túlzottnak találják a bécsi lapok közleményeit Potier báró visszaéléseiről a nemzetközi erődítési tervek elárusító irodájáról. Potier báró hivatalos állása maga kizárja annak lehetőségét, hogy fontos erődítési terveket elárulhatott volna, mert ezek majd mind az utászkarnál vannak letéve. A katonai földrajzi intézetben, hol Potier báró alkalmazva volt, csak vázlatok vannak, melyekhez könnyen hozzá lehet férni, s melyek mi fontosabb jelentőséggel sem birnak. Potier báró ez irodában a négy csoport egyikének irattárnoka volt s feladata volt egyes térképeket, vagy inkább térképvázlatokat megőrizni, de nem másolta azokat. Ha tehát csakugyan eladott valamit Potier báró, az fontos és értékes terv nem lehetett. * Egy pénzváltó öngyilkossági kísérlete. Pénteken délelőtt */4 12 órakor Breitner bécsi váltóüzlet-tulajdonos, a Breitner és Jonientz váltóüzlet-cég tagja, revolverrel agyon akarta magát lőni Bécsben. A golyó a mellbe hatolt. Az előhívott orvos megállapította, hogy az által okozott seb nem életveszélyes s hogy Breitner fel fog gyógyulni. Az öngyilkossági kísérlet oka az, hogy szabálytalan üzelmek gyámjával terhelik a nevezett céget. Hír szerint egy 35.000 forintos letétről Breitner nem tud számot adni s azonfelül tőzsdei különbözetek is vannak. Breitner csak a legutóbbi időben jött pénzügyi zavarokba, mert több börzeügyletei rosszul sikerültek. Szombaton délelőtt a tőzsdei különbözetek 6200 forintra rúgtak. A pénztárban készpénz és értékpapírokban 4000 forint értéket találtak. Ezután a pénzszekrényeket, a boltajtókat hivatalos pecétekkel lezárták és a váltóüzletet további rendelkezésig becsukták. A passivák 35.000 forintra rúgnak, de remélik, hogy erre lesz elegendő fedezet. * Bismarck herczeg jubileuma A német birodalom kanczellárját 70-ik születése napján Ferencz József császár és király, az orosz czár, a szász, a svéd, a román, a württembergi és belga király is üdvözölték távirati uton. A bajor király kegyes kéziratban fejezte ki üdvözletét. Az üdvözlők sorában voltak a siami király és a zanzibari szultán is. A cancellár 1. és 2-án 2100 üdvözlő iratnál többet kapott, április 1-én 2322 távirat érkezett hozzá 76,773 szóval. * Dühöngő nők. Sajátságos jelenet játszódott le a múlt hétfőn Konstantinápolyban. Roppant számmal sereglettek ugyanis össze feldühödött asszonyok a pénzügyminisztérium palotája körül és daczára az őrség ellentállásának, behatoltak az épületbe. Azok, akik előbb jutottak be, hevesen lármázva törtek be a miniszter szobájába s fenyegető szavak kíséretében követelték férjeik hátralékos fizetéseit. Közben a többiek a minisztérium helyiségeibe hatoltak be s a miniszter helyzete minden pillanatban veszélyeztetebb lett. A fellármázott rendőrség egy erős osztálya megkisérlette a nők visszaütését, de hiába, végre is a rendőrség volt kénytelen meghátrálni, mire a miniszter pár ígéretet tett a nőknek, majd pedig a hátulsó ablakok egyikén elmenekült. * Élő halott A „Times“ beszéli, mily furfangos módon szedte rá a monacói játékvállalatot egy látszólagos öngyilkos. A vállalatnak érdekében áll ugyanis, hogy az öngyilkosok ne találtassanak meg pénz nélkül, nehogy azzal vádolhassák, hogy a szerencsétleneket az utolsó centiméig kifosztotta. Valahányszor tehát egy játékos az öngyilkos-jelölt sajátságaival elhagyja a termet, a vállalat egy titkos ügynöke lépten-nyomon követi őt, s feladata abban áll, hogy az áldozatnak, ha csakugyan bekövetkezik a tragikus eset, egy csomó aranyat csúsztasson a zsebébe, így történt s minap is. Egy játékos elvesztve utolsó öt frankját, a kétségbeesés jeleivel rohant kifelé s nemsokára elhangzott az ismert lövés. Az ügynök teljesíté kötelességét, ellátta az öngyilkost kellő aranymennyiséggel s azután magára hagyta. Midőn azonban nemsokára visszatért, nagy meglepetésére, az öngyilkos eltűnt. A rendőrség azután kiderite, hogy az öngyilkos a legjobb egészségben elutazott Nizzába s hogy az ottani vasúti vendéglőben jóízűen falatozott — a vállalat aranyain. SZÍNHÁZ, ZENE. Vendrei Ferencz jutalomjátékrul holnap, szerdán Szigetinek „Nőemanczipáczió“ czímű énekes bohózata fog színpadra kerülni. Társulatunk jeles fiatal komikusának jutalomjátékát a közönség meleg érdeklődésébe ajánljuk. Vendrei rövid idő alatt valóban meglepő haladást tud felmutatni pályáján, s azon élvezetért, melyet sok alakításával szerzett nekünk, megérdemli az elismerést. * Jutalomjátékok Vendrei holnapi jutalomjátékán kívül, a legközelebbi napokra még a következők vannak kitűzve: Farkas Gusztáv jutalmául ápril 9-én „A kornevilli harangok“ adatik; a jutalmazott Henryt fogja adni, Gremsét pedig Kápolnai. — Szentgyörgyi István jutalomjátéka ápril 11 én „Az ember tragédiája“ lesz. — Ápril 14 én Hegedűs jutalomajátékául a „Co- r u m h u s“ czimű látványosság, ápr. 18-án padig Gerő Lina jutalmául „Az arany ember“ kerül színpadra. — Közelebbről lesz Megyeri jutalomjátéka is, ki egy hatásos régi vígjátékot választott, mely már régen nem volt adva.* Gerő Lina, szializunk jeles fiatal ntír- I Vesznője, azon napokban, mikor a kolozsvári !