Magyar Polgár, 1885. január-június (19. évfolyam, 1-147. szám)

1885-06-21 / 141. szám

mert nagy tekintélye és befolyása biztosította első­sorban ez eredményt. E férfiak egyike nagyságod, kit méltó büszkeséggel vall e ne­mes város szülöttének és országgyűlési kép­viselőjének. Fogadja azért jegyzőkönyveinkben , ez által iskolánk történetében is megörökí­tett hálás köszönetünk kifejezését jelen átira­tunkba is, s közhasznú működésének jutalmát változtlan ragaszkodásunk és tiszteletünkön kívül találja meg azon tudatban, hogy e haza és szülő­városa szolgálatában szerzett nagy­számú érdemei közt mindig kiváló helyet fog elfoglalni azon tette, melylyel az erdélyrészi kereskedelmi szakoktatásnak jövőjét biztosítani Nagyságodtól megszokott tisztelet és hálára méltó buzgósággal közreműködött. Kiváló tiszteletünk mellett maradtunk a Nagyságos képviselő urnak, Kolozsvárit, 1885. junius 18-án. A kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskola felügyelő bizottsága határozatából és nevében alázatos szolgái: Finály Henrik elnök, Kiss Sándor igazgató tanár. Kulturegylet: Kossuth Lajosnál. Dr. Bernát Al­bert kolozsvári ügyvéd és neje, hosszabb kör­utazást tevén Olasz- és Francziaországban, azon szerencsében részesültek, hogy május 26-án, déli 12 órakor Turinban Kossuth Lajos által elfogadtattak. Nagy hazánkfia erdélyrészi láto­gatói iránti figyelemből, főleg Erdély dicsőséges történetéről emlékezett meg, s a szívélyes bú­csúzáskor közbevetőleg ezeket rapndó kikisért vendégeinek: „Tehát Kolozsvárról. Igen Kolozs­vár! Derék város, polgármestere ... “ Dr. Hal-­­­e­r Károly — ejte közbe a doktor. „Igen, ki alatt megalakult a közművelődési egyesület — foly­­tatá Kossuth, — sok ilyen polgármester kelle­ne a hazának!*' Ezzel az elfogadott kolozsvá­riak meghatva távozónak. * Men­nyi aláírás van? Az egyesület hivatalos aktáiból megtörtént a pontos össze­állítás. Csak azon adatok vétettek figyelembe, melyek hitelesen beküldettek, ellenben nem vé­tettek föl amaz ezrekre menő számadatok, me­lyekről hírlapok utján tudomás van ugyan, de beküldött akta még nincs. Ezek szerint pontos kimutatás szerint aláíratott: Örökös tagsági dij 12.600 frt. Alapítótagsági dij 55.074 frt. Összes elkölthetetlen alap 67.676 frt. Rendes és pártoló tagsági dijakban, vala­mint adományokban aláíratott 21.192 forint 20 kr. Ezek szerint bejelentetett eddig 88.876 frt 20 kr. Megkívánjuk jegyezni, hogy kibocsátta­tott eddig az összes ivek­ig-de, visszaérkezett ennek A visszaérkezettek minden ötö­dike üres! — Az 5000 bárczakönyvből a portómiseria miatt ugyszólva még egy sem (összesen 20) bocsáttatott ki, bár naponta se­­regestől jőnek az ily könyvecskékért való meg- s keresések. Az örökös és alapitó tagok névsora legközelebb közzé tétetik. * Gyöngyösy János min. oszt. tan. és neje Mátray Laura ő nagys. 20srtot küld­tek be a polgármester úr kezeibe, mint a köz­művelődési egyesület rendes tagjai. I NAPI HÍREK Kolozsvár, junius 19. * Az „Erdélyrészi Magyar Köz­művelődési Egylet“ javára a sztoj­­kai fürdő táncztermében június 28- dikán zártkörű tánczmulatság rendeztetik. Kez­dete este 8 órakor. Belépti dij személyenkint j­árt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. * Selimbria érseke Szamosujvártó. Szamosujvárról Írják lapunknak tegnapi" (jun. 19-ki) kelettel: Szamosujvár ritka vendégnek örvend. A bécsi mechitáristák főabbása és se­­limbriai érsek, dr. Esztegár Adeodat Vár­tán, e hó 19-e a szm­oavölgyi vasút délelőt­ti vonalán kié érkezett.­ A városi közönség tisztviselői, tanári, tanítói és lelkészi kar, az iskolák nemzeti színű lobogókkal kivonult nö­vendékei sokszoros és lelkes éljenekkel és óva­­llókkal fogadták ő excellenciáját, a ki Bárány­i Lukács városi plébános örmény nyelvű beszé­de után, igazi irodalmi örmény nyelven fejezte ki üdvözletét s köszönetét a szives fogadta­tásért. Az indulóháztól a harangok zúgása közt az örm. cath. plébániára kisérték, hol a váro­si plébános és Placsintár Dávid polgár­­­­mester újból is szives Isten hozottal üdvözöl­ték, mire ő excellenciája egészen jó magyar­sággal, választékos nyelven, sőt hosszabb be­szédben válaszolt, kiemelve, hogy mennyire meg van hatva most, midőn 30 év múlva szülővárosába visszaérkezve, földjét oly szives fogadtatásban ré­szesítik. Esztegár Vártán Szamosuj­vártt született , és iskolázott 14 éves koráig. A még gyerm­k ifjú elhagyva akkor szülő városát, 30 évig volt tá­vol s ez alatt oly díszes polczra emelkedett, a minől ez ideig még csupán egy magyarországi örménynek sikerült elérni, ő excellentiája va­lószínűleg több napig időzik városunkban s az örmények védszentjének Szt.­Gergelynek hol­napi nagy ünnepén ő fog pontificálni. Az ér­sek most van legszebb férfikorában, mintegy 43 éves erőteljes férfiú, kit a múlt évben vá­lasztott meg rendtársainak közbizalma e szép állásra. Isten hozta őt városunkba. * A Zene-Conservatorium igazgató­sága közhírré teszi, hogy vasárnapi zárünne­pélyét nem az intézet helyiségében, hanem a mondott időben a városi vigadó nagytermében fogja megtartani. * Kirándulás a Hajába A polgári dalegylet holnap (vasárnap) tudvalevőleg kirán­dulást rendez a Hója-erdőbe. A mulatság igen látogatottnak és így jó sikerűnek ígérkezik. Megemlítjük, hogy a rendezőség fedett he­lyiségről is gondoskodott, hogy a közön­ség netaláni eső ellen védve lehessen. * Román főtanoda Székely-Udvar­helyen. Ottani levelezőnk Írja : A román nép­nek egy vezető és ez idő szerint Székely-Ud­varhelyen lakó fia, komolyan maga elébe tűzte, hogy az udvarhelyi ev. reformátusok, r. katho­­likusok felekezeti főgymnasiumai és az állami főreáliskola mellé egy román tannyelvű főgymnasiumot alapít. A közelebbi na­pokban a város képviselő-testületéhez fordult ezen ügyben segélyért. És a székely város minden ellentmondás nélkül megszavazott 5 év alatt kifizetendő 4—400 s így összesen 2000 forintot, azon esetre, ha a város pénz­ügyeit valamely nagy teher igénybe nem veszi) , ha a tervezett iskola létesíthetése felől meg­győződött. * A helybeli ág­h. elemi iskola évi vizsgálatai f. hó 21., 22. és 23-án tartat­nak, mely alkalomból a női kézi­ munkák is ki lesznek állítva. A vizsgálatok a jelzett na­pokon d. e. 9—12, d. u. 3—6 óráig tartatnak, melyekre a t. ez. szülők és tanügybarátok tisz­telettel meghivatnak. — Az igazgatóság. * Füles baglyok kerestetnek. Csak nemrég volt, hogy a székely csodálkozott a felett, hogy hová tudják tenni azon tenger sok tojást, mit a falvakban üzérkedők házanként összeszednek. És már most még jobban cso­­dálkozhatik, hogy kivitelre keresik­­ a fü­les baglyot. A felnőttek párjáért fizetnek (ha Szebenbe utánvétel mellett beküldik) 8—10 frtot, a fiókák párjáért pedig 6—7 forintot. Szebenből Gráczba szállítják, hová állítólag 2000 darabig elfogadnak. Azon töri már most a székely fejét, hogy mit tud ezzel csinálni a német. * Tűzoltó ünnepély. Erzsébetvárosról írják lapunknak: Erzsébetvároson e hó 18 án az újra szervezett tűzoltó-egylet szivattyújai fel­szentelésére ünnepélyt rendezett. Kora reggel mozsárlövések jelezték az ünnepélyt. Pont 9 órakor az összegyűlt tűzoltók őrtanyájukról, felkoszorúzott szivattyusokkal Schedelma­­yer Márton főparancsnokuk vezénylete alatt az örm. kath. templom elé mentek. A nagy mise végeztével, melyen a helyi dalegylet , a tűzoltó­­zenekar közreműködött, következett az ünnepé­lyes fölszentelés. A v­e­d­i­k L. plébános szép beszé­det tartott a fölszentelés előtt, beszéde végezté­vel a keresztleányok Fatter Róza és Szen­­kovits Kata kisasszonyok a szivattyút meg­koszorúzták, ezután a főparancsnok tartott al­kalmi beszédet. Tánczmulatság is volt tervez­ve, de a hatalmas zápor miatt el kellett halasz­tani. E kis városnak az a jó szokása különben is, hogy minden ünnep­ és vasárnap az u. d. „Népkert“-ben tánczmulatságot tart, mely mu­latságok igen sikerülteknek mondhatók. 25—30 pár szokott rendesen tánczolni sokszor éjfél után egy-két óráig is. * A miniszterelnök Geszten. A kormányelnök, bár pihenés és üdülés végett időzik birtokán, folyton munkálkodik és ebben Tarkovics miniszteri tanácsos és Török osz­tálytanácsos vannak segítségére. Részint levél­ben, részint távirati úton intézi el a kor­mányügyeket és nagy figyelmet fordít jószá­gaira is.­­ A Petőfi-emlék­bizottság, mely­nek megalakultáról már volt szó lapunkban, tegnap küldöttség útján kérte fel Jókai Mórt, fogadja el a bizottság elnökségét. Jókai szíves örömmel engedett a kérésnek.­­ A bizottság működése egyelőre a következőket fogja fel­ölelni: Összegyűjti mind­amaz adatokat, me­lyek Petőfi eltűnéséről eddig nyilvánosságra ke­rültek, vagy szemtanuk által elbeszéltettek. A bizottság titkára és jegyzője már is szép ered­ményeket értek el a folyóiratok és napilapok­ban szétszórva megjelent adatok összegyűjtésében. Hogy azonban a Petőfi éléstáré, illetve eltűné­sére vonatkozó adatok, valamint irodalmi emlékei­re, ifjúkorára, külső kinézésére vonatkozó minden legkisebb figyelemreméltó körülmény egybe le­gyen gyűjthető, a bizottság fölkéri mindazokat, a­kik Petőfit valaha látták vagy szemtanuk ál­lításai szerint hiteles személyleírását tudják, továbbá azokat, a­kik Petőfi eltűnésére vonat­kozó és közszájon forgó bármely variációt hal­lottak (nem tekintve annak valószínű vagy ke­­vésbbé valószinű voltát), hogy ez adataikat dr. Török Aurél egyetemi tanárhoz czimezve, lehe­tő rövid idő alatt beküldeni szíveskedjenek és ez által nagy költőnk földi maradványainak ku­tatását bármi adattal megkönnyítsék. A jövő hó folyamán Török alelnök és Gelléri bizottsá­gi jegyző Segesvárra utaznak, hogy ott is föl­vegyék a kutatás fonalát s megtekintsék ama helyeket Segesvár és Héjasfalva közelében, me­lyeket a köznép Petőfi sírjainak tart. Ugyan­ekkor hiteles térrajzot fognak felvenni a seges­vári csatatérről. * Megrendítő szerencsétlenség tör­tént tegnapelőtt reggel a Pozsony melletti Dé­­vény-Ujfalu község kőfejtőjében. Négy munkás dolgozott egy roppant nagyságú kő kimozditá­­sán. A kő hamarább kimozdult helyéről, mint hitték és három embert a szó szoros értelmé­ben összezúzott. A szerencsétlenség nagy rész­vétet keltett a községben. * Lendvay-Latkóczynó asszonyról a következőket írja a „Főv. Lapok“: Lendvay- Latkóczynó asszony, a nemzeti színház nyu­galmazott tagja, tegnap száz sríot lett le. Ala­pítványnak szánta az „Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet“ javára, kifeje­zést akarván ezzel adni a rokonszenvnek, ked­ves emléknek, melyet az erdélyi részek iránt táplál. Sokszor aratott művészi sikereket a ko­lozsvári színpadon, kedvencze volt az ottani közönségnek, mely sokszor részesítő rokonszen­ves kitüntetésben. Mostani alapítványa külön­ben nem az első, melyet erdélyi közművelődé­si czélra tett. A kolozsvári unitárius kollégium is lír tőle szegénysorsú ifjak javára szánt ala­pítványt, emlékül arra a napra, mikor—negy­venhat évvel ezelőtt — az ifjúság lelkesen üd­vözlő, s emléktárgygyal lepte meg. Gaál Mik­lós és ma is élő érdemes tudósunk, Jakab Elek voltak akkor az ifjúság megbízottjai, s a lel­kes üdvözlő iratot, melyet majdnem félszázad­dal ezelőtt nyújtottak át, Lendvay asszony ma is kegyelettel őrzi. * Elfogott postatolvaj Az újvidéki 5600 forintos postalopás tettese kézrekerült, János Jánosnak hívják és postahivatali szol­ga. Temesvárott lakó apjánál már házmatózást is tartottak, mely alkalommal sok Újvidéken feladott pénzeslevelet találtak és koboztak el. Csakhogy egy kézrekerült! * Rudolf trónörökös szerdán, e hó 24-én este Laxenburgból Budapestre utazik, hogy itt csütörtökön az országos kiállítás egyes pavillonjait megnézze. * Frigyes Károly főherczegért leg­felsőbb rendeletre 6 napig gyászt ölt az udvar. * Megzavart ünnepi örömök Az Amerikából Prágába érkezett cseh vendégek közül egy Raimann Ferencz nevűt letartóztat­tak. Raimann ugyanis 1874-ben kivándorolt Amerikába s csak aztán vették észre, hogy sikkasztott. Akkor nyomozó levelet bocsá­tottak ki ellene s most a vendéget letartóz­tatták. Cseh körökben nagy feltűnést kelt ez eset, képzelhető. * A brünni munkászavargás még javában tart. A gyárosok ép oly makacsul tart­ják magukat, mint a munkások. A szövőgyá­rak mind zárvák. Hir szerint a kőművesek is csatlakozni akarnak a gyármunkásokhoz. Ha a zavargások a legrövidebb idő alatt le nem csil­lapulnak, miután a zavargók nagy része ide­gen illetőségű, igen sokat eltolonczolnak közü­lök. Eddig 43 ember van letartóztatva, a­kiket izgatással vádolnak. * Frigyes Károly herczeg teme­tése jún. 18-án, a megállapított programm sze­rint, ünnepélyesen ment végbe. Vilmos csá­szárt a trónörökös képviselte. Vilmos császár este fél 9 órakor, a temetésre Berlinbe érke­zett fejedelmi személyeket és küldöttségeket fogadta. * Mantauffer tábornagy halála általá­nos gyászt keltett Németországban. A berlini lapok kivétel nélkül a legnagyobb dicsérettel emlékeznek meg az elhunytról. A Reichsan­zeiger súlyos csapásnak mondja halálát a császárra és a birodalomra nézve, „mert — úgymond — sokoldalú államférfi, kitűnő ka­tona és hazája hatalmáért és nagyságáért lel­kesülő honfi volt.“ A Norddeutsche All­gemeine Zeitung kiemeli Manteuffelnek hadvezéri és államférfiúi tevékenységén kívül a hadsereg tisztikarának felfrissítését előidéző munkásságát, melyet 1861—65-ig fejtett ki, mint a katonai iroda főnöke. A Berliner Tageblatt szerint Manteuffel befolyására ne­vezték ki Moltkét táborkari főnöknek. —Man­­teuffel betegségéről azt írják, hogy a tábor­nagy kezelő orvosának intései daczára, az utób­bi időkben túlságos hegyisétákat tett, jóllehet, már előbb is lélegzési nehézségben szenvedett. Manteuff°l tizennégy nap óta volt Karlsbad­­ban leányával és hadsegédével. Vasárnap reg­gel jelent meg utoljára a fürdőkútnál. A ven­dégfogadótól a kútig terjedő rövid kis utat csak nagy fáradsággal tette meg. A hegyiséták közben támadt meghűlése nem lett volna vég­zetes reá nézve, ha agg kora miatt annyira el­gyöngülve nincsen. Csakhamar egész erővel je­lentkezett a tüdőgyuladás. Tegnap reggel 6 órától 8-ig nyugodtan aludt; fél 9-kor hirtelen fölriadt, fektéből fölemelkedett és nagyot só­hajtván, holtan rogyott vissza az ágyba. A für­dővendégek között a legmélyebb részvétet kel­tette az agg hadvezér halála. Berlinben a gyász­­hir a délelőtti órákban gyorsan elterjedt. A csá­szárral csak délben közölték a hírt, mely az agg uralkodót mélyen meghatotta. Az elutazá­sára tett intézkedések e miatt mind abba ma­radnak. A trónörökös azonnal részvéttáviratot küldött Starlsbadba. Manteuffel holttestét stop­­pei birtokába, Schlezwigbe fogják szállítani. Mint egy prágai távirat jelenti, Manteuffel holttestének elszállítása alkalmából a 32. sz. osztrák gyalogezred egy százada Komotauból, nemkülönben a Ferencz-József-dragonyos ezred egy csapata Postelbergből Starlsbadba rendel­tetett. * Laveleye a magyarokról Lave­­leye Emil, a híres belga író, nemrég megláto­gatta Strossmayer püspököt és egy erről szóló czikkben reprodukálja a püspöknek kö­vetkező szavait: „Különös, hogy még azon ma­gyaroknak is, a kiknek lelkiismeretes óhajuk, hogy irántunk igazságosak legyenek, mily ne­hezükre esik igazságosaknak lenni, íme egy példa. Az 1867-iki párisi nemzetközi kiállítá­son véletlenül találkoztam Kossuthtal, ki épen akkor, beszédekben és röpiratokban azt nyilvánította, hogy Magyarország üdve azt igény­li, hogy tiszteletben tartassanak minden nem­zetiség autonómiája és jogai, egyenjogúsága.Én is ezen nézeten valók. El kell feledni az 1848- iki viszályt és egymásnak testvérkezet nyújta­ni. De szerencsétlenségre kiejtettem a Fiume szót. Fiume voltakép szláv város. Bielkának hívják, mely horvát szó annyit jelent, hogy fo­lyó, a­mit olaszul Fiuménak neveznek. Ez Hor­vátország egyetlen kikötője, különben a föld­rajz is ellene szól, hogy Fiume odacsatoltassék Magyarországhoz, a­melytől egész Horvátország választja el. Kossuth szeme villogott a felhá­borodástól. „Fiume magyar város, kiáltott fel, az a littus Hungaricum; soha sem fogjuk át­engedni a szlávoknak“. —„Megvallom—mon­­dá erre Laveleye a püspöknek, — hogy a horvátok és magyarok heves versengését Fiu­me fölött nem igen értem. Adjanak a város­nak teljes autonómiát és a kikötő, ha nyitva lesz mindenkinek, valamennyiüké lesz“. — „Teljes autonómia, felesé a püspök, ez a meg­oldás. Mi többet nem kívánunk a mi orszá­gunk számára sem“. Idáig tartott a párbeszéd Fiumét illetőleg, a­mi mindenesetre különös felfogására vall a történelmi jogoknak. * Cholera. A murciai, valenciai és cas­­tellonei kerületekben június 17-én összesen 575 ember betegedett meg és 222 halt el chole­­rában. * Camphauaen Vilmos, ki egyike volt a legkiválóbb német csatafestőknek, Düsseldorf­ban e hó 18 án meghalt. 1818. febr. 8-án Düs­seldorfban született a itt nyerte művészi kiké­­peztetését. Első csataképeinek tárgyát a har­­mincz évi háborúból és az angol polgárháború­ból merítette. 1864. óta részt vett a porosz hadsereg hadjárataiban Schleswig-Holsteinban, Csehországban és Francziaországban, e nagy csaták számos jelenetét festette meg. Kevésbbé sikerültek a franczia háborúból vett képei, el­lenben jelentékeny alkotásait képezik Vilmos császárnak, Bismarcknak és Moltkenek élet­­nagyságú lovasképei. Camphausen mint illus­trator is kiváló hírnévre tett szert. * Báthory István egykori szék­városa, Grodno, a folyó hó 11-én kitört lán­goknak majdnem egészen martaléka jön. Le­égett Báthory István egykori tanácsterme a Bri­­gitta-nének kolostora, a főgymnasium, a fegy­­ház, városház, a bank fióképülete, a levéltári épület, a város legjobb vendéglője, stb. össze­sen vagy 800 ház lett áldozata a dühöngő elemnek. A városnak 40,000 lakosa közül több, mint fele hajléktalanná lett. * Mi történik Madagaskarban ? A „K. Z.“ jelenti: Lespes tengernagy parancsot kapott, hogy 600 embernyi csapatot küldjön Madagaskar legnyugatibb partjára. Egy szá­zad tengerész már Toulonból oda is ment. A lakonikus hit nem mond egyebet. * Légszesz és vízvezetéki con­­gresszust tartanak Salzburgban július 15 —17 napjain német szakemberek. Budapest főváros tanácsa elhatározta, hogy a kongressuson, mely kisebb kiállítással is kapcsolatban lesz, részt­­veszen. SZÍNHÁZ, zene. A színésziskola drámai osztálya teg­napelőtt mutatta be évi szorgalma eredményeit a fővárosi nemzeti színpadon Don Caesar de Bazanban. A növendékek közül Császár Im­rét (végzett) Czanyuga Emmát, Major Idát, Szilágyi Vilmost s különösen Fóris Istvánt (komikai szerepben) dicsérik. NYÁRI SZÍNHÁZ. Ig Kolozsvár, 1865 junius 81. Kolumbusz. Látványos történeti szín­mű 7 képben. Személyek: Ferdinand Krasznai. Izabella . . Göncziné. Bovadilla . Medgyaszai. Kolumbusz .. Kovács. Pinton . . Hegedűs. Don Alonzo Csíki. Segoviai . . Szentgyörgyi. Lorenzo . . Vedress. Haiti . . . Megyeri. Kubai . . . Zilahi. Czaczó . . . Gerő L. Kezdete 71­, órakor. A polgári iskola ünnepélye. A kolozsvári polgári iskola szépen földi­­szitett rajztermében tegnapelőtt délelőtt szép ünnepély folyt le. Ekkor leplezték le az iskola volt érdemes igazgatójának, V­á­r­a­d­i Károly jelenlegi tanfelügyelőnek Sárdi István által festett pompás arczképét. Ez alkalommal dr. Ferenczi Zoltán, a polgári iskola igazgatója, a következő beszédet intézte az ünnepélyre küldöttségileg meghívott tanfelügyelőhöz : Ünnepelt férfiú! Kedves barátunk ! Midőn ez intézet igazgatósága, tanári ka­runk s e tanulósereg neked ez iskolai ünnepet rendezzük, te magad tudod legjobban, nem azért tesszük, hogy mint a költő mondja, a vi­lágnak üssünk vele ezégért; hanem, hogy le­­rójjuk irántad kötelességünket, mely tekintve érzelmeinket, többé már nem is kötelesség. Te 1870 nyarán hagytad el cselekvésed régi helyét s foglaltad el iskolaszékünk bizal­ma folytán állásodat polgári iskolánknál. Jelen­voltál ez iskola bölcsőjénél. Tanára és igazga­tója voltál 11 éven át. Nem szükség itt elő­sorolnom azt, hogy ez intézet megszilárdítása, életreképesítése, bérén­dezése főkép a te mun­kád. Nem szükséges elmondanom, hogy habár 11 év, elismerem, a nagy idők folyamában ki­csiny csepp , de midőn egy férfi ezt életének legjobb erejéből áldozza legjobb intézményre s lelkesedő buzgalmának és fáradhatlan tevékeny­ségének forrását 11 éven át nem önti másra, mialatt kedv, ifjúság, erő, szellem-vagyon csak egy czélnak szolgál: ez, engedjétek meg ne­kem, annyi, hogy a­mint ennek ez intézmény életét köszönhetjük, az ellenkező miatt halá­lán kelle búslakodnunk. Hiában hivatkozik itt a kétkedő arra, hogy csak kö­telességedet teljesítetted. Alap­jában úgy van, igaz. De hát kötelesség-teljesí­tés és kötelesség-teljesítés közt mérhetetlen távolság van. Megtenni annyit, hogy a katona megállja a sarat, vagy azt, hogy tetteink s működéseink ne álljanak egyenes ellentétben azon intézmény életével, mely sáfárkodásunkra bízatott, vagy buzgóságunk annyi üdítő csepp jót juttatni a gondjainkra bízott plántának, hogy tőle épen el ne száradjon, ez is köteles­ség­teljesítés, még talán dicséretreméltó is. De érezni azt, hogy megbízatásunk össze van nő­ve életünkkel, hogy a ránk bízott plántát hom­lokunk verítékével kell öntöznünk; hogy en­nek léte a mi lényünk alkatrésze, s élő szer­vezeti kapcsolatban áll velünk, mint karunk, lábunk, szívünk, agyunk, sodort legyen ide akár kedv, akár szükség; legyen bár a czél homályos s az út tévesztő tömkeleg: ez­t hiszem, jól van, ez is csak kötelesség-teljesí­tés; de olyan, hogy az igy cselekvőről azt mond­ja Schiller: ki saját korát kielégítette, minden kornak élt; de olyan, hogy az ebben megfára­­dottnak enyhítésére készen áll legalább is né­hány csepp üdítő ital az istenek asztalán. Mi, a­kik jól ismerjük iskolánk életét, tudjuk, hogy te teljesítetted a magadét, a szó legjelesebb értelmében. Áldásos volt azon perez, melyben lépteid ide vezettek és áldásos volt munkáséveid fáradalma, nemcsak iskolánkra, hanem egész városunk tanügyére. Munkássá­god nyomán iskolánkból intézmények keltek életre, most már áldástosztók és virágzók. Ke­zed nyoma és munkásságod java látható és érezhető mindamaz oktatási intézményeken, me­lyek idejöttöd óta városunkban létrejöttek. Mű­ködésed a jövő polgárság nevelésében, a­meny­nyit a magad körében tehettél, úgy áll előt­tünk, mint valamely megbízatás. Nem ideje részleteznem, s te sem ven­néd jónéven szemedbe mondanom el munkád érdemét. Nem is szükséges. Élő intézmények tanúim, hogy e megbízatás volt fődolga életed­nek, s te magad, itt állva előttünk, örömünk­re bizonyítod, hogy nem vagy a megfáradottak között. Boldog vagy és Istentől áldott, hogy pályád felén dúsgazdag múltra tekinthetsz. Tel­jes erőidben szólítottak el tőlünk érdemeid, hogy hazánk érdekében szélesebb körű, terjedtebb munkát teljesíts, s áldásos működésed keze­­nyomát megyénk uj életre kelt népoktatása bi­zonyítja. Érzem és tudom ezek után, hogy ha a jóságos Isten erődben és életedben megtart, nagyobb és méltóbb kitüntetések fogják fára­dozásaid érdemeit jutalmazni; tudjuk jól, hogy amaz érdemek és tekintély, melyek részese vagy, a közbecsülés szebb virágait fogják utadra hin­teni; reméljük, hogy magyar hazánknak lesz módjában, hogy a derék munkásság megérde­melt koszorúját nyújtsa majd neked; de nem hiszem, hogy tisztább és őszintébb szívből jö­jön valami számodra, mint a mi iskolai ün­nepünk. Tanári karunk elhatározta, hogy iskolánk számára megrögzíti a te érdemeid emlékezetét, mely ez iskola múltjában a legszebbek egyike. Felszólította tehát városunk derék művészét, Sárdi István barátunkat, hogy a te nemes vo­násaidat, jóságos arczodat örökítse meg vász­nán s a midő tudom, hogy ebben a legjobban eljárt ; másrészt azt hidd el, hogy a te élő és haló lelked ereje nem e képpel költözik vissza iskolánkba, hanem itt volt mindig, épen úgy, mint a hogy te jóakaratodnak bő részét kész­akarva nálunk hagytad. Midőn tehát kérem az istent, hogy áldja meg ez iskolát úgy fentartóiban, mint taní­tóiban és tanulóiban és kívánom, hogy ez iskola tanuló ifjúsága emelkedő érzést nyerjen ez ün­nepélyből s midőn kérlek, tartsál meg szives barátságod melegségében, a legnagyobb lelki örömmel leplezzük le e képet, hogy legyen ez egyszerre emlék és élő, jelen tanulsága a te munkásságodnak s kérem istent, hogy hal­mozzon el a hosszú élet munkás tevékenységé­nek áldásával. Időjárási naptár. (A nyitravölgyi gazdasági egylet agrármeteorologiai intézetének időjóslatai alapján.) Junius 21-én. Hűvös éjjel után kiderülés. Junius 22-én. Derült és meleg. Idegenek névsora. — Jun. 20. — Bia­s­ini-G 7 áll o­d­a. Némethy Károly kereskedő és neje N.­Károly. Tóth Albertné birtokosnő Kis-Jenő. Turbucz Ferencz birt. Deés. Toroczkay Sándor birt. S.-Szt.-György. Er­zsébe­t-szálloda. Molnár Károly kincst. erdész Gyalu. Kocsis Gá­bor tanító Bpest. Kocsis Elek tanító Barátos. Kocsis András tanító Szorcseh. Kramer Károly mérnök Besz­­tercze. Warcsuk József keresk. Gyergyó-Tölgyes. Hungária-szálloda. Fellmann J. birt. Torda. Temessi O. birt. N­­Bánya. Lévai Lajos főerdész Torda. Lajosinczki Emil keresk. Bécs. Holdsmidt L. keresk. N.-Várad. Grün­­hut M. keresk Bpest. Pannoni­a-szállod­a. Pekkó János birt. Csúcsa. Lőf bőrkeresk. N.-Vá­rad. Eibensatz N. vállalkozó Bpest. Kovács József gyógy­szerész N.­Enyed. Felelős szerkesztő: AJTAI K. ALBERT. Laptulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. KÖZGAZDASÁG. — Budapesti gabnatőzsde (június 19). Búzát ma gyengén kínáltak, a vételkedv mérsékelt volt, az irány­zat szilárd, a forgalomba körülbelül 14,000 mm. ke­rült, melyért teljes napi árakat fizettek. Egyéb gabna­­nemekben ellenben az üzlet felette csekély volt, válto­zatlan árakon. Határidőüzlet. Az irányzat az üzlet kezdetén lanyha volt, majd szilárd lett, később azonban újra nyugodttá vált. Eladatott búza őszre 8.74 írttól 8.82— 8 79 írtig, tengeri jun.-ra 6.28 írton, julius—augusz­tusra 6.30 írton, zab őszre 6.16—6.22—6.20 írton. Jegyeznek : Szokványbuzaőszre 8.76—8.78 írton, tengeri máj.—jun.-ra 6.26—6.28 írton, tengeri julius—augusz­tusra 6.29—6.31 forinton. Zab őszre 6.18—6.20 fo­rinton — Káposztarepcze aug.—szeptemberre 12®/a— 12’/b­írton. Budapesti értéktőzsde, (jun. 19.) Déli tőzsde Dj aranyjáradék 98.95—98.90 — 5 százalékos magyar papirjáradék 93.—. — Osztrák hitelintézeti bankrészvények 288.80—288—288.20. Magyar hitelin­tézeti bankrészvények 288—287.25. — Leszámitoló bank­­részvény 79. — Osztrák-magyar államvasuti részvé­nyek 297.50. Lombard 137.50. — 20 frankos arany 9.85 Zárlat 1 óra 30 perczkor: Aranyjáradék 98.90—­ Papirjáradék 92.85—­Osz­trák hitelbankrészvények 288.10. — Magyar bakrész­vények 287.75 — Leszámítoló bank 79.—. Osztrák-ma­gyar államvasuti részvények 297.25. Bécsi értéktőzsde (jan. 19.) Elő­tőzsde. Osz­trák hitelrészvények 288.70. — Angol-osztrák bank­­részvények 98./,. Unió-bankrészvények 79.—. Húsz fran­kos arany 9.85—. Magyar hitelrészvények 288.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 99.—. 5 százalékos magyar papírjáradék 92,92.

Next