Magyar Polgár, 1885. július-december (19. évfolyam, 148-301. szám)
1885-10-06 / 229. szám
ződést aláírt összes hatalmakkal együtt arra törekedni, hogy a viszonyok a szerződésnek minél inkább megfelelőleg rendeztessenek, az általános konflagráczió elkerültessék, mert, nézetünk szerint, és a szerződések értelme szerint, a berlini szerződést aláírt hatalmak oly kötelezettséggel bírnak, hogy a szerződés ellenére teremtett helyzetet lehetőleg összhangzatba hozzák a berlini szerződéssel és az általa a Balkán-félszigeten létesített egyensúlylyal. De nem titkoltuk el azt sem, hogy egy ily belső mozgalom esetében, fentartva — ismétlem — a török hatalomnak jogát, nem látjuk hivatva egyik hatalmat sem arra, hogy fegyveresen beavatkozzék. Hogy a t. képviselő úr meg lesz e elégedve ezen nyilatkozatommal, nem tudom, de egyet tudok, hogyha ezen helyről azt mondanám, hogy mi feltettük magunkban, hogy fegyveresen beavatkozunk, nem volna ez országban száz ember, aki ezt helyesléssel kisérné. (Igaz! Úgy van jobbfelől.) Tovább menve a kérdések fonalán: arról, hogy Bulgáriában és Ruméliában vannak az egyesülésre irányzott törekvések, úgy a külügyminiszternek, mint nekem is volt tudomásom, valamint volt tudomása mindenkinek, aki az ottani viszonyokat figyelemmel kíséri, hiszen még a múlt évben Európa összes hatalmai, midőn ezen mozgalom előtérbe kezdett lépni, felszólaltak a status quo fentartása mellett. De arról, ami most az összeesküvés folytán forradalmilag történt szept. 19-én, arról nemcsak nekünk, de Európa egyetlen államának sem volt tudomása. Az összeesküvés vezetői igen keveseket vontak be bizalmukba és a momentán siker annál könnyebben volt elérhető, mert azon tartományokban sehol, semmi ellentállásra nem találtak. Miután azonban ez egyenes jogszegés és a szerződéseknek megrontása, mi azonnal teljes nyíltsággal kimondtuk, hogy azt ilyennek tekintjük, sőt külügyi kormányzatunk éppen azért hasonló nyíltsággal kimondta a török hatalomnak, a szultánnak azon jogát, hogy úgy, amint neki tetszik, minden eszközzel a status quot helyreállíthassa, és így teljesen szabad keze volt, ezzel a joggal úgy élni, a mint, akar és nincs is tudomása a külügyminisztériumnak arról, hogy bármelyik hatalom az esetben, ha Bulgária és Törökország közt fegyveres összeütközésre kerülne a dolog, a status quo helyreállítása végett a neutralitásból kilépni akarna. Különben a szerződést aláírt hatalmak azonnal, amint a hírt vették, egyfelől a leghatározottabban felszólaltak az ellen, hogy a mozgalom bármely irányban, a forradalom bárhová tovább terjesztessék és ez iránt megnyugtató értesítéseket is vettek; maguk részéről pedig megegyeztek abban, hogy nagyköveteik a legégetőbb kérdéseket illetőleg, előkészítő értekezletre jöjjenek össze Konstantinápolyban, amely javaslat szoros összefüggésben van a magas portának az európai hatalmakhoz intézett azon felhívásával, melyben fentartva ugyan szerződésileg biztosított saját jogait, a hatalmakat barátságos közbenlépésre felhívta. Még egy kérdése van Irányi Dániel t. képviselő úr interpellációjának, amely egyébiránt a többieken keresztül vonult. i. nem szándékoznak-e a monarchia kormányai ezen közbenjött eseményeket Bosznia és Herczegovina annexiójára vagy a török területen előnyomulásra felhasználni ? E tekintetben tökéletesen biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy ez a szándék sehol és senkivel nincs és egyáltalában nem lehet szándékunk Boszniában és Herczegovinában helyzetünket ily inczidens alkalmából megváltoztatni s még kevésbé a török birtokokra előnyomulás által a komplikácziót, a zavart még nagyobbá tenni. Ez szorosan körvonalazott iránya a kormányoknak. (Helyeslés jobbfelől.) De azt talán még a képviselő urak is természetesnek fogják találni, hogy ha minden, eredmény reményére jogosító törekvéseink daczára ma előre nem látható oly dolgok történnének, melyek a monarchiának életérdekeit fenyegetnék, akkorra elhatározásaink szabadságát fentartjuk és fenn kell tartanunk. (Helyeslés a jobboldalon, mozgás a baloldalon, Szaloniki!) A képviselő urak, úgy látszik, azt is tudják, hogy mások által mi fog történni és hogy ennek folytán mi mit fogunk tenni. Én őszintén megvallom, ezt még nem tudom és a konjekturális politika terére tévedni nem tartom feladatomnak. (Helyeslés jobbfelől.) Ezekben megadtam a választ a kérdőpontokra. Még csak egy pár szót kívánok szólni Szilágyi Dezső képviselő úrnak, kérdőpontjainál mondhatnám talán fontosabb indokolásra. (Halljuk !) A képviselő úr beszél a jelen események következtében támadható jogos vagy természetszerű aspirációkról. (Halljuk ! Halljuk !) Én tehát, azt tartom, hogy ezekről beszélni ma, midőn még az sem tudatik, hogy a forradalmilag létrejöttt egyesülés jóváhagyatok-e és ha igen, minő módon, még idő előtti. Épen azért erről szólani nem kívánok. Ami pedig azon fejtegetést illeti, hogy minő hatása lehet annak, hogy mások azt látják, hogy háladatosabb dolog a szerződést megszegni, mint megtartani, arról biztosíthatom a képviselő urat, hogy hitem szerint Európa öszszes hatalmai, de a mi kormányunk bizonyosan, minden megállapodásnál ennek fontosságát is szem előtt fogja tartani. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A miniszterelnök válaszára Iványi, Helffy és Szilágyi Dezső tettek jelentéktelenebb megjegyzéseket, melyekre a miniszterelnök szintén röviden reflektált. Erre következett a szavazás, melynek eredményében a nagy többség a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. A keleti forradalom. A Sándor fejedelem által kiadott erélyes rendszabályok következtében a maczedoniai határról megnyugtató hírek érkeznek. Szófiából azt jelentik, hogy a czár a szobranje táviratára azt válaszolta a képviselőtestület elnökének, Stambulovnak, hogy a bolgár érdekek neki is a szívén feküsznek, de a tudta nélkül megvalósított uniót nem helyeselheti. A bolgár és ruméliai szolgálatban állt orosz tisztek, miután lemondásuk elfogadtatott, egyelőre várakozó helyzetben az országban maradnak. Gavril pasa, a kelet-ruméliai volt főkormányzó, miután teljes szabadsága biztosíttatott, Konstantinápolyba utazott. Bosthwik tábornok, a kelet-ruméliai rendőrség volt főnöke, Odesszába utazott. A P. K. athéni levele szerint közvetlenül a kelet-ruméliai események után a görög kormány kiadta ___ ____ mindazon katonai rendeleteket, amelyekre a király távollétében jogosított volt. A tartalékosok behívását és a hadsereg mozgósítását csakis a király rendelheti el. A külföldön levő tisztek táviratilag visszahivattak. Soutz tábornok parancsot kapott, hogy Naupliában maradjon, hogy ott a mozgósítás esetén a szükséges intézkedéseket megtehesse. Sapunzaki tábornok parancsot kapott a Thesszáliában összpontosítandó csapatokra vonatkozólag aziránt, hogy lehetőleg legyen rajta, hogy a csapatok már a jövő héten 10,000 főre egészíttessenek ki. Korfuból és Leukasból 3000 embert rendeltek Artába. Voloba két üteg ment el, míg az ottani tüzérséget a határig tolták elő. A gyárak nagy megrendeléseket kaptak egyenruhák szállítására. A haditengerészet utasítást kapott a hadihajók készletben tartására. A Havas-ügynökség jelenti: Hir szerint a király legközelebbről szemlét tart a Thesszáliában levő csapatok fölött. A gyakorlás végett fegyvereket osztanak ki a macedoniai önkéntesek és a tanulók között. A toborzó hivatalok utasítást kaptak, hogy a tartalék kereteket 23 —31 éves férfiakkal egészítsék ki. A hadi és tengerészeti minisztérium részére jelentékeny hitelek nyittattak. Hírlik, hogy Delyannis a minisztériumot át akarja alakítani. A szerb mozgósítás. A szerb királyságban letelepedett macedoniaiak Milán királyhoz feliratot intéztek, melyben minden áldozatra készeknek nyilatkoznak. A görög ügyvivő tegnapelőtt kormánya megbízásából Nisbe utazott. A hatodik ezredet vasúton a határra szállították, a nyolczadikat ma indították útnak. Az egész országban nagy lelkesedés uralkodik. A forrongás Macedóniában. A konstantinápolyi orosz nagykövetséghez érkezett jelentések szerint Macedóniában a mozgalom mind nagyobb körökre kezd terjedni A wodani kerület lázadói ellen Hasszán pasa szalonikii kormányzó négy zászlóalj gyalogságot és 50 csendőrt küldött ki. A lázadók azonban idejekorán értesülvén, a hegyek közé vonultak vissza, magukkal vivén túszok gyanánt hat előkelő törököt. Miután attól tartottak, hogy ezek őket elárulják, négyet felkonczoltak és hármat megcsonkítottak. hadikészülődések. Ahadia legutóbbi öt nap óta szerényen Török készülődések folynak. A kelet-ruméliai határ mentén ma Musztafa Dagesztaniy pasa vezérlete alatt több mint 16.000 főnyi gyalogság s lovasság és tüzérség van 80 ágyúval. Tegnap és tegnapelőtt 5000 embert küldtek Csataldzsába. A gazda-congressus. Rendkívül élénk érdeklődés mellett nyílt meg szombaton a fővárosban a nemzetköz gazda congressus, a lipót-utczai új városház tanácstermében. Hazánk birtokos osztályának legkiválóbb képviselői jelentek itt meg, hogy Ausztria és a külföld sok jeles gazdájával tanácskozzanak a mai közgazdasági helyzet által előszabott teendők felől. Kevéssel 10 óra előtt Károlyi Sándor gr., mint a congressus rendezésére vállalkozott végrehajtó-bizottság elnöke, nyitotta meg a congressust, mely Széchenyi Kálmán gróf indítványára egyhangúlag megválasztja elnökökül: Károlyi Sándor grófét, Dessewffy Aurél grófot, Foucher de Careil grófot, Zedwitz Miksa grófot és Wedell-Malchowot; titkárokká: Ordódy Lajost és dr. Prybil Leót. Ezek után Ráth Károly főpolgármester emelt szót, örömét fejezve ki a fölött, hogy a végrehajtó bizottság a congressus megtartásának helyéül a fővárost és annak rendes tanácskozási termét választotta, s a főváros nevében szívesen üdvözli a congressus tagjait. (Éljenzés.) Miután Károlyi Sándor gróf a végrehajtó-bizottság nevében mondott köszönetet a fővárosnak azon készségért, melylyel a congressus iránt viseltetett, szót emelt: Széchenyi Pál gróf földművelés-, iparés kereskedelmi miniszter. Ő — úgymond — a congressust üdvözli a kormány nevében, mely a legnagyobb megelégedéssel és örömmel tapasztalta, hogy Magyarország közéletének legkiválóbb tagjai gyűlnek itt össze, hogy közgazdasági helyzetünk terén előre várt, üdvös eszmékkel lépjenek elő. Midőn ő, mint a kormány tagja, jelent meg itt, kéri, hogy tekintsenek el attól, hogy a tanácskozásban nem vesz részt, mert hiszen ez állásával össze nem egyeztethető, de biztosítja a congressust, hogy legnagyobb simpátiával viseltetik a tárgyalás iránt, s amennyiben ideje engedhetni fogja, jelen is lesz, mint hallgató, másrészt kijelentheti, hogy a tanácskozások a kormányra irányadók lesznek és kívánja, hogy azok a gazdaközönségre is üdvösek legyenek. Végül, sikeres működést kíván a congressus munkálkodásának és magát a congressus szívességébe ajánlja. (Éljenzés.) A miniszter tetszéssel fogadott beszéde után újra Károlyi Sándor gróf emelt szót, tartalmas beszédben jelezvén a discussió tárgyát. Utal azon bajokra, melyek mai napság a gazdaság minden ágában észlelhetők. E bajok a földművelés helyzetéből eredvén, az orvoslás is csak ott alkalmazható. Az egyik feladat volna a föld jövedelmének fokozása, anélkül, hogy a befektetendő tőke kamatja a több jövedelmet abszorbeálja ; a másik pedig, hogy ott, hol a hozam nem fokozható és így az árcsökkenés el nem kerülhető, ez legalább mentől enyhébben következzék be. Az e czélra vezető eszközök közül felemlíti Károlyi Sándor gróf a vasutak államosítását, a helyes tarifapolitikát és általában az okszerű gazdálkodást. Fejleszteni kell továbbá az ipart, mindenütt, ahol fejlesztve nincsen; a birtokviszonyoknál kerülni kell a birtok elaprózását mindenütt, ahol az földmivelési céloknak szolgál; kívánatos volna az iparnövények tenyésztése, fokozni kellene a jövedelmet a jó magvak választása, jobb szántás és jobb gazdasági eszközök, helyesebb trágyázás és vetástorgók alkalmazása által. Szükséges e mellett a földmunkások technikai és szellemi fejlesztésének is figyelembe vétele. A haladás legkiválóbb előmozdítója leend a szövetkezeti szellem terjesztése, mert ez által az egyénenként gengébbek is azon útra tereltetnének, a melyen haladások kell. A szövetkezési szellem terjesztése elsősorban társadalmi teendő, de ha a társadalom lassú, kötelessége a kormánynak serkenteni. Végre, mint elérendő czért tűzi ki Közép-Európa államainak egy agrárius szövetségét, mely esetleg differenciális vámtételek mellett is létesülhetne. (Helyeslés.) Következett a napirend, melynek első tárgyát dr. Gaál Jenő előterjesztése képezte a mezőgazdasági válságról. Előadó arra szorítkozott, hogy összegezze azokat, amiket a mezőgazdasági válságról irt és előadói jelentés czímén megjelent becses munkájában kifejtett. Szemben azon állítással, hogy a tengerentúli verseny jelszóvá vált, amelylyel a különféle pártok visszaéltek, hangsúlyozza szükségét annak, hogy a nyerstermények versenyének természete, fejlődési képessége és iránya lehetőleg elfogulatlanul állapíttassák meg és e czélra kiválóan alkalmas e kongressus, melyben minden tudományos iskola és felfogás képviselve van. Állították továbbá, hogy a kárhanyatlás nem lesz tartós , ezzel szemben előadó minden tényező egybevetése után azt mondhatja, hogy ha a jövő évek hosszabb sorának gabona árhullámzását átlagokra számítjuk át, az ezeket összekötő vonal határozottan lefelé fog irányulni, azon idő pedig, midőn ez irányban érezhető változás állhat be, a jelen nemzedék által be sem látható. Azok ellenvetésre, hogy a szállítás olcsósága képtelenségre vezet és ezért önmagában hordja ellensúlyát, előadónak az a felfogása, hogy a nyers termények mai nagy és nyomasztó versenye csak természetes kifolyása a közlekedés azon roppant mérvű fejlődésének, mely néhány évtized alatt Európa közgazdaságát és társadalmi életét is teljesen átalakította és rendkívül fejlesztette. Ez a fejlődés azonban bámulatos gyorsasággal megy végbe az eégész világon és Európa, mely eddig annak túlnyomólag csak eléggé nem dicsérhető előnyeit élvezte, ma kénytelen visszahatását is érezni. A fejlődés hátrányos mozzanatai nem arra vannak teremtve, hogy visszaszorítsák, hanem, bár az előnyös mozzanatokkal szemben vannak állítva, hogy — mint a fogaskerék egymásba illő mélyebb és kiállóbb részei — együtt vigyék előbbre a fejlődést. Előadó ezután a vámkérdésre tér át. Felfogása szerint az a vámpolitika, mely a nyers termelés érdekeit vámokkal, államonként akarja Közép-Európában megóvni, retorziókra, vámháborúra vezetvén, mindig tehetetlenebbnek fog a versenyt keltő számokkal szemben bizonyulni. Sokkal előnyösebbnek és természetesebbnek tartja, hogy az egyes államok a tengerentúli országok és Oroszország irányában alkalmazandó különbözeti vámolás elvének alapján szövetkeznének. Minden állam megtartaná vámjövedelmeit és kötelezné magát, hogy azon közép-európai államokat, melyek a szövetség tagjai, bizonyos mérvű kedvezményekben részesíti saját magas autonóm vámtarifájával szemben. Mindezekhez képest végül a következő határozati javaslatot terjeszti elő: 1. A mezőgazdasági termelés terén mutatkozó verseny az általunk belátható jövőben, némi visszaesésektől eltekintve, valószínűleg folyton erősbödni fog. II. Ezen kilátással szemben a közép-európai államok közgazdaságában létesíteni kell, vagy ha már megvan, fenn kell tartani a nemzeti termelés főbb ágai, a földművelés, ipar és kereskedelem között a helyes arányt, a mezőgazdaságot pedig, hogy az gyámkodás nélkül is megállhasson, a termelő szabad akaratán kívül eső tényezőktől lehetőleg függetlenített magas termelési ággá kell átalakítani, melynél a kultúra az öregbedő verseny hatását folyton ellensúlyozhatja. III. Közgazdasági, társadalmi és politikai szempontok egyaránt kívánják, hogy ez a gazdasági nagy átalakulás mélyebb hatású megrázkódtatás nélkül menjen végbe. Zichy Nándor úr. azon nézetből indulva ki, hogy a napirenden levő kérdést lehetetlen úgy tárgyalni, hogy ahhoz egyesek hazai szempontból hozzá ne szóljanak, indítványozza, hogy a hazai jellegű kérdések a gazdasági egyesületek szövetkezetének végrehajtó bizottságához utaltassanak és annak figyelmébe ajánltassanak. A kongresszus ezen indítványt elfogadta. Zedwitz Miksa gróf (a cseh országos kulturtanács küldötte) örömét fejezi ki a fölött, hogy a kongresszus a mezőgazdasági válságot a napirendre tűzte. E kérdéssel a cseh kulturtanács évek óta foglalkozik, de a megoldásra vinni nem volt képes. Nézete szerint a mai mezőgazdasági válság és a földjáradék alászállása összefügg a tengerentúli versenynyel. Majd szóló a vámok kérdésére tér és az előadó határozati javaslatát bírálja, melynek harmadik részét teljesen elfogadja. Szóltak még Zichy Jenő gróf, Jicinski Károly csehországi jószágigazgató, Tisseraud franczia államtanács09, dr. Pecz A. (Veldenből, Karinthia), dr. Dorn Sándor, ki a szabadkereskedelem és a vámszövetségek közti viszonyt fejtegette. A szamosujvári „Társalkodóegyesület“ jubileuma. Szamosujvár, okt 4. A szamosujvári Társalkodó-Egyesület okt. 4 én tartotta keletkezésének és fennállásának 25 éves jubileumát. Az ünnepély a megelőzőleg közzétett sorrend szerint a legszebb rendben folyt le. D. e. 10 órakor az egyesületi tagok igazgatójuk vezetése alatt nagyszámú közönségtől kísérve a fúvó-zenekar közreműködése melett felvonultak a „Bedoutte“- terembe, hol is Voith Miklós igazgató a rendkívüli közgyűlést megnyitván, annak vezetésére Simay Gergely, kir. tanácsos kéretett fel, ki is eszmegazdag beszédben üdvözölte a szép számmal egybegyürt díszes közönséget. Simay elnök éljenzésektől kisért székfoglalója után Dr. Mártonfy Lajos a társalkodó-egylet ez idei titkára ragadta meg az alkalmat, hogy vázolja az egyesület 25 éves múltját Az 1830-iki évtől fogva fogok szólani — úgymond — mert csak ekkor kezdettéletjelt mutatni a nemzet, melynek hosszú időn át a politikai dermettség zsibbasztotta tagjait. Az önérzetre ébredt nemzeti szellem és a hazafias törekvések representánsai között különösen Széchenyi István gróf volt az, ki ihletéstől nyert lángerejével — a casinók létrehozásán is fáradozott. Elmondja, hogy a budapesti casinó után Pécsen, Kecskeméten, Miskolczon, Szilágy-Somlyón és Szamosujvártt is keletkezett casino; a szamosujvárinak keletkezési éveire nem lehet rájönni, de hogy az már 1842 ben is existált, azt élő tanuk is bizonyíthatják épen itt e nagyérdemű közönség soraiból. Ezután igy folytatja: Bármiként legyen a dolog, az tény, hogy már 1860-ban tartatott meg az első alakuló közgyűlés, melyen 28-an vettek részt, ehhez később 52 tag csatlakozott, úgy hogy 1862 ben már 80 tagja volt a társulatnak, melyből ma már csak 38-an élnek. A 25 éves múltból kiemeleendő momentumkép említi Hollósy Kornéliának szives közreműködését, ki egy jótékonyczélu hangversenyével 272 irtot juttatott az egyletnek. 1863-ban K. Papp Miklós 60 kötettel gyarapitá a könyvtárt. 1867-ből érdekes adatként említi fel Lászlóffy akkori főbírónak egy, a társalkodó egyletre vonatkozó leiratát, továbbá Gajzágó Salamon és Simay Gergely akkori képviselők levelét. De ezeken kívül — így szól — említésre és dicséretreméltók még bizonyára azon különböző kisebb-nagyobb áldozatok, melyeket ha most, 25 év után áttekintenénk, az anyagi és szellemi haszon hatalmas tőkéjévé nőnék ki magukat. Rátérve a mai viszonyokra, megemlíti, hogy ma az egylet tagjainak száma: 97, vagyona pedig készpénzben 1173 frt, a könyvtár pedig 1500 kötetből áll. Beszédét a következő szavakkal végzi: Erős az én hitem és édes a reménységem, hogy e nemes város fiai között vannak és lesznek is mindig számosan, akik szellemi erejük, emberies műveltségük és vagyoni tehetségük aránya szerint meghozzák társalkodó egyletünknek mindig és mindazt, amivel tartoznak. Adja az ég, hogy úgy legyen, hogy a szujvári társalkodó-egylet sokáig éljen! A helyeslésektől többször megszakított titkári jelentés végeztével elnök az ülést d. e. 1.12 órakor berekeszti. Megemlítendő még, hogy az ülés folyama alatt a szamosujvári dalárda, Goes karnagy vezetése alatt, meglepő sikerrel működött közre; egyúttal felemlítendő az is, hogy a fúvó-zenekar derék karnagya, Homm Vilmos, egy általa componált igen szép keringőt adatott elő zenekara által. E keringőjét a társalkodó egylet 25 éves fennállásának emlékére az egyletnek ajánlotta fel. Ezen ünnepélyességet fényes banquette követte, melyen mintegy 90-en vettek részt. A felköszöntők sorát Simay elnök nyitotta meg, ki éltette I. Ferencz József apostoli királyt, felséges nejét, Rudolf főherczeg trónörököst és Stefánia főherczegnőt. A szép felköszöntőt állva hallgatták. Utánna dr. Molnár Antal ország. képviselő — ki csakis ez ünnegélyre rándult le Bpestről — emelt szót, s a társalkodó-egylet jövő felvirágozásáért ürített poharat. Sikerült felköszöntőket mondtak még: Bartalis, ref. pap, Szongo 11, gymn. tanár, Gopcsa, helyettes polgármester, Bárány, plébános, Esztegár, ügyvéd, Bárány Lukács, deési kir. biró, Novák Gerő, gymn. tanár, Török Péter, járásbiró, dr. Nagy Mór, kolozsvári tanácsos, Greifenstein István, kolozsvári lelkész. Szólott még Kuszkó István, ki a kolozsvári athl. klub nevében köszöni a szamosujváriaknak a szives vendégfogadtatást. E felköszöntő alkalmával megjelent az ünnepelt négy versenyfutó is, kik közül különösen Borbély György bajnokjelöltet éljenezték meg zajosan, midőn a ma kapott ezüstserleggel koczczintott a banquetten résztvevőkkel. A banquettenek d. u. 4 órakor volt vége, a mivel aztán az ünnepélyességek is véget értek. (G. L.) NAPI HUEK Kolozsvár, október 5. * Királyunk ő felségének legmagasabb névnapja alkalmából tegnap reggel 9 órakor a főtéri róm. kath. templomban ünnepélyes istentisztelet tartatott, melyen dr. Éltes Károly apátkanonok teljes segédlettel pontifikált. Az istentiszteleten a hatóságok, a közös hadseregbeli és honvédtisztikar élén a tábornokokkal, s nagyszámú ájtatoskodó közönség vett részt. * Lönhárt Ferencz erdélyi róm kath. püspök e hó 10-én Kalocsára fog utazni, ahol ugyanis e hó 11-én fogják felszentelni püspökké Majoros János kanonokot, s az erdélyi püspök Haynald érseknek fog segédkezni a felszentelési szertartásnál. * Gyászünnepély Holnap, október hatodikén a helybeli egyetemi ifjúság méltóképeit ünnepli meg az aradi gyászos nap évfordulóját. 10 órakor az egyetemi róm. kath. teraplombia, a melyet Vajda Gyula a piaristák derék házfőnöke és igazgató, mint minden évben, úgy az idén is rendelkezésére bocsátotta az ifjúságnak, gyászmise lesz , a melyet dr. Éltes Károly kanonok és plébános úr, fényes segédlettel fog mondani, szívességből. A mellékoltáraknál, itt az egyetemet hallgató fiatal papok fognak feketében misét szolgáltatni. Mise alatt a „Kolozsvári Dalkör“ és „Egyetemi Dalegylet“ fog énekelni, úgy szintén Szilágyi ismert szép hangjával fog egy „Offertóriumot“ előadni Szőllőssy Attila mellett. Innen 11 órakor, a belfarkas-utczai ev. ref. templomba vonul a menet, ahol Szász Gező generális nótárius fog könyörgést tartani. Ide a ref. kollégium dalárdája lesz felszólítva a közreműködésre. Az intézetek, egyesületek és karok gyászszegélyü meghívóval lettek meghiva. — Mi fölöslegesnek tartjuk, az érdeklődő nagyközönség figyelmét, ez impozáns gyászünnepélyre külön is felhívni. * Az egyetemi ifjúság gyászszegélyü meghívója, a melylyel az egyesületeket a gyászünnepélyre meghívta igy szól: X.X. Helyt. „Nyugosznak ők a hős fiúk dúló csaták után!“ a kolosvári egyetem ifjúsága folyó hó 6-án d. e. 10 órakor az egyetemi róm. kath. templomban, s ezt követőleg 11 órakor az ev. ref. belfarkas-utczai templomban, az aradi vértanuk és 1848 és 49-ben elesett hősök emlékének gyász [isteni tiszteletet szolgáltat, a melyre x x szívesen meghívja. — Vajda mentői tömegesebb megjelenés által, a gyászünnepély külső fénye 63 pompára emeltetnék. Hazafias üdvözlettel, az egyetemi ifjúság nevében: gr. Teleki László bizottsági elnök. * Szász Domokos ev. ref. püspök október második felében Hunyadmegyébe szándékozik utazni körülbelől 3 napi tartózkodásra. Meglátogatja ez alkalommal Déva, Petrozsény, Szászváros és Marosillye községeket. * Az érdem jutalma. Gamauf Vilmost, az erdélyi gazdasági egylet érdemes titkárát a király Ő felsége a budapesti kiállítás rendezése, és szervezése körül szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czímmel tüntette ki. Gamauf kezdettől fogva egyik legbuzgóbb munkása volt a kiállítási vállalatnak, s kitüntetése méltán megérdemelt jutalom. Magunk részéről szerencsét kívánunk a magas kitüntetéshez. * Bekslics Gusztáv országyűlési képviselő szombat este érkezett meg Mikszáth Kálmán társaságában Földvárra a személyvonattal. Az érkező vendégeket Benedek János, a szabadelvű párt elnöke élén Császár Bálint, dr. Kolozsváry Albert és Málik József üdvözölte. Az ünnepélyes fogadás, az útitervben történt változás miatt, elmaradt. Előpatakon a Móraféle vendéglő nagy fénynyel ki volt világítva s nemzeti lobogókkal felépitve. A fürdőbirtokosság részéről dr. Szabó fürdőbirtokos üdvözölte Beksicset, mire a megtisztelt barátságos, meleg hangon válaszolt. * Főpapi cselekedet. Az erdélyrészi közművelődési egyesület nemes támogatóra talált legújabban Révész Bálint debreczeni ref. püspökben. A hazafias szellemű főpap ugyanis felhívást intézett a kerületi lelkészekhez, melyben arra kéri, hogy egyletünknek mennél több tagot szerezzenek, hogy ez által, mint írja, „a czél, az eloláhosodott erdélyi részek visszahódítása, minél hamarább és biztosabban megtörténhessék“. Vajha e jeles főpap példája mennél buzgóbb követésre találna! * Dalestély. A helybeli kereskedelmi ifjúság dalköre tegnap este a Vigadóban dalestélyt rendezett. A kezdet nehézségeivel küzdő dalegylet a műsorba felvett dalok előadásával elismerésre méltó jeleit adta életrevalóságának. A csekély számú közönség minden dalukat zajosan megtapsolta. A műsor bevégezte után a fiatalság tánczra perdült, s a különben kedélyes mulatság éjfél utánig tartott. A négyeseket mintegy 30 pár tánczolta. * Esküvő: Déván, e hó 1-én tartotta esküvőjét Pap Jenő kir. törvényszéki jegyző Vadas Anna kisasszonynyal nagyszámú közönség jelenlétében. Násznagyok voltak Ponori Sándor járásbiró és Pap Antal n.-pestényi birtokos. Az esketést Szőts Sándor lelkész végezte. * Esküvő. Szamosujvártt . hó 4-én Alexa Ferencz tanító tartotta esküvőjét Gajzágó Gizella kisasszonynyal, özv. Gajzágó Joachimné leányával. * Nemes cselekedet. Brassóban a napokban halt el Trauschenfels Matild, egy jótékonyságáról ismert úrnő. Végrendeletében mintegy 100 ezer forintot tevő vagyonát Brassó városának hagyta. Az ilyen cselekedet sem szorul dicséretre. * A brassói kiállítási látogatók — száznál többen— szombaton reggel utaztak fel a fővárosba. A kirándulókhoz csatlakoztak sokan a vidékről is, sőt mint értesülünk, Segesvárról, Medgyesről és Nagyszebenből is. * A dévai állami ellemi iskolák ügye nagy lépéssel haladt előre. A vallás- és közoktatási miniszter kinevezte a fiúiskolához rendes tanítónak Kövendy Józsefet, a leányiskolához rendes tanítónőnek Vitán Vilmát. Az iskolák gondnoksága szintén kineveztetett. Elnök: gr. Knún Géza, rendes tagok: Dobay Károly, László Ignácz, Téglás Gábor, Hetyey Gábor, Villé Sámuel, Papp János, Szőts Sándor, Csűrös Antal, és Szőllőssy Lajos, póttagok : Kenderessy Ernő, Hirsch Adolf. A polgári vagy felső leányiskola a „Hunyad“ szerint a jövő tanévre fog megnyittatni. * Maros Vásárhelyi hírek. A „Maros-Torda“ czimű hetilap első száma gazdag és változatos tartalommal szombaton jelent meg, Nemes Ödön szerkesztésében. — ^ „Maros-Tordá"-nak írják, hogy Rudolf trónörökös okt. hó 6. és 11-ike között fog Gör*gény-Szent Imrén a vadászaton résztvenni. A meghívókat gróf Teleki Samu már ki is b°ocsátotta. — A székelyföldi iparmű* zeum számára már állandó helyiség rendez tetett be a takarékpénztár új épületében. ** Deák Farkas osztálytanácsos hosszabb szabadságidejét a városban töltve, a napokban utazott vissza a fővárosba. — Az állandó színházalapra alig félév alatt 25.000 forintot meghaladó adakozás történt. — A md* kedvelő-társulat ez évban utolsó előad* sát szept. 29-én tartotta meg. Előadták több abbek között Bedőházi János ref. főisk. tanára „A tizenkettedik“ czimü igen sikerült kis vígjátékát. — Uj ügyvédek. A kir. táblán» szeptember hóban a következő ügyvédjelöltek tették le sikerrel az ügyvédi vizsgát: dr. Kabadebó Oszkár, dr. Szőke József, dr. Matók Mikó