Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)
1886-10-05 / 228. szám
lanzék ha nem is tet valami nagyon „államférfiúi“’ kérdéseket, mégis hazafias érzelmek által vezéreltetik. Másutt az ellenzék nem része- sül ily udvarias és előzékeny bánásmódban, habár hazafiasságra nézve kiállaná a versenyt Irányival. Azután így folytatja a lap : Tisza válaszában Ausztria állása a bolgár eseményekkel szemben máskép van megjelölve, semmint a berlini officiosusok állítják. Ők arra törekedtek, hogy Ausztria érdekeltségét a bolgár kérdés fejlődésében lehetőleg csekélyre redukálják. Ezt az állítást ma már nem lehet többé fentartani. Ha a betűt tekintjük, el lehet ismerni, hogy Oroszország még eddig nem cselekedett a szerződések ellen, s így Ausztriának nem lehetett oka panaszra. Ámde okot adna Bulgária occupatióra vagy egy orosz protectoratus és további consequentiákra vezetne. A „Nordd. Alig. Ztg.“ és „Köln. Ztg.“ magatartása után ítélve, azt kellene hinnünk, hogy legalább is Németország és a vele szövetséges Ausztria is, Oroszországnak Bulgáriában kiváló szerepet engedményez. Ily felfogás Tisza nyilatkozatai után, melyek a bolgárkérdés megoldását a signatarius hatalmak megegyezésétől teszi függővé, ma már nem igazolt. Oroszország most némileg tudja, hányadán van. Tudhatja, minő politikát fog követni Ausztria és oka lehet föltenni, hogy Ausztria teljesen megegyezett Németországgal cselekvéseire nézve. Bárha ez a tudat hozzájárulna a czári politika mérsékléséhez. Az „Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület*" rovata. Hol kell fizetni ? Tagul bejelenthetni, tagdijakat (személyesen, vagy postautalványnyal) befizethetni s bármiben felvilágosítást szerezhetni: a választmányok, körök, fiókok elnökségeinél, a lapok szerkesztőségeinél és az egyesület titkári irodájában, főtér 7. sz. alatt. A budapesti tud. egyetem és műegyetem Jeleztük már, hogy a budapesti kir tud. egyetem ifjúsága beküldte impozans gyűjtését. Most midőn a részletes kimutatást adjuk, emlékezetből fölsoroljuk a következő adatokat.— Alapítványt tettek Budapesten az ifjúság most érkezett 670 írtja előtt a jogi tanári kar 800 irtot, a bölcsészeti kar 100 irtot; alapítók lettek külön a tanárok közül 100—100 irttal: dr. Antal Géza, Fraknói Vilmos, Puszky Gusztáv és Than Károly. Ezenkívül elárusított az egyetem talpig magyar, kitűnő questora Wurrach Imre az ifjúság közt 9 drb tárczakönyvet, összesen 450 frt értékben. A műegyetem ifjúsága 206 frttal lett alapitó s a tanárok közül 100—100 frttal alapitónk: Nagy Dezső, dr. 11 I osvay Jenő és Wartha Vincze. Az ifjúság legutóbbi gyűjtése a következő sorok kíséretében küldetett be: Méltóságos elnök úr! Közel ezer éve, hogy e földet, melyet a Duna és a Tisza habjai öntöznek, hazánknak nevezzük. Történelmünk gazdag epochális eseményekben. Ez büszkeségünk. Megjelenésünk ezer évvel ezelőtt megfélemlítette Európát, de ma már tudják becsülni a magyart. Ezer éves múltúnk egy hosszú s gyakran véres harcznak története, melybe vagy a hivatás, vagy a helyzet vitt. Pusztított a tatár, dúlt a török, emésztettek a belviszályok, a visszavonás s a meghasonlás ezer veszélybe döntötték drága hazánkat, de minden veszélyből, minden romlásból erősen megizmosodva és önbizalommal emelkedett fel nemzetünk. Volt idő, mikor már elpusztultnak hitték a magyart, midőn az aranykalászos rónák vérünket itták s őseink szétszórt csontjai felett károgva szállott a holló. Volt idő, midőn ádáz viszályok s a durva irigység dúlták e hont, mikor a honfiúi erényektől elszakadtak s a nemzeti közművelődéstől igen sokan elpártoltak. Volt idő, midőn nyelvünket s nemzeti szokásainkat ostromolták s a kislelküek száma nőttön-nőve, magyarul már-már csak félve imádhattuk istenünket. S volt idő, midőn megtagadták szabadságokat, tételünket, s idegenek dőzsöltek tűzhelyeinken. Keserű és viszontagságos történetünk. De az elpusztult rét fris virágot termett, falvainkba visszatért a nép s a nemzet fölkent királyával újra alapitá e hont. A honfiúi erények feléledtek , nemzeti culturának fejlődésnek indult. A viszályok békés munkálkodásnak adtak helyet s szabadságunkat édes hazánk nyelvén hirdetők. Küzdöttünk, megfogytunk ; de törhetlen nép maradunk. Ha ezerszer tört reánk az ellen, ezerszer daczoltunk. Kardját reánk emelé, de lesújtani soha sem volt ereje. Ez teheti nemzetünket büszkévé , ez fogja nagygyá tenni. Múltunkban sok a dicsőség, ezer éves küzdelmünkben sok a csodás, de erős a meggyőződésünk, miként volt az a legnagyobb magyarok, hogy valódi felemelkedésünk csak ezután következik. „Ez az eleven életerő — írja Thierry Amadé mely a hunfajta népeket tizenöt század óta, sunyi esküdt törekvések daczára, a Tisza s a Duna partjain fentartja, a magyarnak lelke mélyében fekszik és még megtört büszkeségében is kitűnik. Szent István, Nagy Lajos és a Hunyadiak nemzete bebizonyította, hogy tud tűrni s bevárja a dicsőség napjait“. Néhány évtized óta óriásit haladtunk. Művészeink homlokára ma az egész világ feltűzi a babért-Eredeti szokásaink és nemzeti felfogásunk mind jobban terjednek a tudományban, a költészetben, a zenében s a képzőművészet terén A külföld vollunk is, mert gazdag forrást halál változaott népéletünkben. Iparunk emlke dik szadasági életünk forrong, Kulturális törekvéseink ma újra kitörnek s kitörek azzal az ősi erővel és nemes indulattal, amelyet századokon át csodáltak. Haladunk előre. Mindez azonban csak derengése a bíboros hajnalnak, mely Magyarország dicsőségét fogja hirdetni. Ez az erős hit él bennünk ; ez keltette fel a lelkesedést az „E. M. K. E.“ irányában, mely czéljául a magyar nemzeti közművelődés terjesztését tűzte ki. Ezer reménynyel s még több bizalommal szemléljük működését. Nagy hivatását átérezzük és támogatására mindenkor készek vagyunk. Ennek legyen kifejezője a mellékelt 670 frt, melyből 500 frttal a „Budapesti kir. magy. tudomány egyetem polgárságát“ örökös tagul és a hátralevő 170 írttal a „Tudomány- és műegyetemi olvasókört“ alapító tagul van szerencsénk az egyesületbe íratni. Kísérje áldás lépésünket! Adjon az Ég Önöknek annyi kitartást, mint a mennyi bennünk a bizalom s buzdítsa Önöket mindenkor az a tudat, hogy az egész nemzet kiséri működésükben. Maradunk hazafias üdvözlettel Budapesten 1886. szept. 10 napján. Méltóságos Elnök ur alázatos szolgája: Pl a 11 hy György, Me 1ty Béla, a gyűjtő bizottság s olvasókör a gyűjtő bizottság és jegyzője, az olv. kör. elnöke. (Vége köv.) NAPI HÍREK * Királyunk ő felségének legmagasabb névnapján Nagy-Szeben város összes középületei, valamint több magánépületek is fel voltak lobogózva. A belvárosi róm. kath. anyaszentegyházban — mint levelezőnk írja — tegnap délelőtt 10 órakor Ninger Ignácz belvárosi plébános-főesperes által fényes egyházi segédlet, egyházi zene- és énekkar közreműködése mellett isteni tisztelet tartatott. Ezen isteni tiszteleten jelen voltak a megye és a város összes tisztviselői, továbbá az ottani államhivatalnokok főnökeik vezetése mellett, ideértve az állami elemi tanítói, úgy a főgymnasium és jogakadémia tanári karait is. Képviselve voltak még a magánintézetek, czéhek is, elöljáróik által. Végre emelte az isteni tiszteletet az ott állomásozó tábori törzskar, a közös hadseregbeli összes tisztek és a honvédtisztekkel együtt teljes díszben. Nem hagyhatom felemlítés nélkül még azon városszerte általános közmegelégedést előidézett körülményt sem, miszerint az isteni tisztelet után az egész tábortörzskar — többnyire aranygalléros törzstisztek — báró Schönfeld hadtestparancsnok és altábornagy vezetése alatt gróf Bethlen András főispán ur lakásába tiszteletüket tenni felvonultak, s ott az altábornagy ur a tiszteket egyenkint bemutatta főispán ur ő méltóságának, egyidejűleg kifejezést adván a polgárság és katonaság között fennálló jó egyetértésnek is. * Gyászünnepély. Október 6-án, mint az aradi vértanuk kivégeztetésének évfordulóján, a kolozsvári „Ferencz József“ tud.-egyetem ifjúsága a kegyesrendiek beltorda-utczai és az ev. reformátusok belfarkas-utczai templomában gyász-isteni tiszteletet rendez. Az előbbi helyen az istentisztelet d. e. 10, az utóbbin d. e. 11 órakor veszi kezdetét. * A kolozsvári közjegyzői kamara tegnap délelőtt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Schilling Rudolf elnöklete alatt. A választmány következőleg alakult meg: Elnök Schilling Rudolf, választmányi rendes tagok: Dorgó Albert, Zágoni Gábor, Tüzes Karácson, Müler Dániel, póttagok: Vitályos Sámuel, dr. Gidófalvi István. Elhatároztatott, hogy Fabinyi Teofil igazságügyminiszterhez kineveztetése alkalmából üdvözlő felirat intéztessék. A választmány megbizatott, hogy a közjegyzői nyugdíjalap létesítése tárgyában az ügyet tanulmányozza, s tegyen javaslatot. * Az egyetemi építkezések beszüntetve ! Az alábbi értesítést vettük : Miután Kolozsvár sz. kir. város képviselő testülete 1. év augusztus hó 13 án tartott közgyűlésében előbbi határozatának megváltoztatásával kimondta, miszerint nemcsak a közösen létesítendő s a későbbi városi vízmű alapjául szolgáló egyetemi vízvezeték tervét a maga részéről elejti, de még a szivattyú telepre szükséges terület átengedését s a levezető csatorna elkészítését is megtagadja s ezen határozatában nyilvánuló magatartása az épülendő egyetemi intézetek jövő sorsát kétségessé teszi, nevezetesen a csatornázás elkészítésének megtagadása folytán kérdésessé válik az egyetemi intézetek részére megszerzett egész terület czélszerű felhasználhatása, ezennel a 35776 sz. miniszteri meghagyás értelmében az élet-és egészségtani intését kivitel alá kerülő építését azonnal beszüntetem. Kolozsvárt, 1886. évi október hó 5-én. Dr. Genersich Antal az épit. bizottság elnöke. * Kinevezés: Onderkó Sándor, Kolozsvár városi kir. járásbírósági írnok — mint értesülünk — a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez irodatisztté neveztetette ki. Onderkó úr már 14 év óta szolgálja a magyar igazságügyet, s a járásbíróságnál a kiadói és irodavezetői teendőkön kívül a forgalmi szakban is alkalmaztatott, a úgy ügybuzgalma, mint alapos képzettsége által lényegesen hozzájárult az ügyek gyors és alapos intézéséhez. Előléptetése bizonyára széles körben kelt örömöt. A utazáink csatornái tudvalevőleg nagyon primitív állapotban vannak, s legveszedelmesebb melegágyai minden miazmának. Csak apró kavicskövekkel lévén kirakva s kellő esésük is hiányozván: igen ki vannak téve a folytonos romlásnak, s ha mindennap kitakarhatnának is, a bűzhödt, piszkos vizet mindjárt fölfogják és meg is tartják. S minthogy évtizedek óta ez az állapot, a csatornáknak már környéke is egészen telítve van a házaktól kifolyó szennyes vizekkel. Ez ártalmas viszonyokon akar a hatóság végre-valahára segíteni az által, hogy a csatornákat kellő esésben gránitkockákkal rakatja ki, s ily módon úgy a lefolyást könnyíti, mint a talajba való leszivárgást megakadályozza. A város mérnöke már tegnap fölvételeket tett e czélból, s szeretjük hinni, hogy nem marad e terv is papiroson. A szükséges áldozatoktól nem kell viszszariadni ott, hol mindnyájunk legdrágább vagyonáról , egészségünkről van szó. * A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat A hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat Ztván Géza gr.elnök vezetése alatt Petrozsényben tartotta meg idei vándorgyűlését- hol Takacsek bányaigazgató gondoskodott a vendégek elszállásolásáról. Sólyom-Fekete Ferencz társulati alelnök a Zollvölgy betelepítéséről tartott érdekes előadást. Takacsek bányaigazgató a petrozsényi széntelepek mellékén észlelt ősi bányászkodásról értekezett. Kuun Róbert főreáliskolai tanár a Hóra-lázadás szülőokairól értekezett. A vendégek beutazták Petrozsényt és környékét. * Tekeverseny Szombaton és Vasárnap este érdekes tekeverseny folyt le a Grand kávéház helyiségében ugyanis a kávéház bérlője Főző József mérkőzött meg Etscher Ferencz billiárd-művésszel. A fogadás ezer pointra történt, s Főző 700 vért kapott. Első este Etscher 500 pointjável szemben Főző 135 öt, második este pedig 69-et csinált, összesen tehát 204-et az Etscher 1000 pointjével szemben s igy a mérkőzés az Etscher javára dőlt el. Az érdekes versenynek mindkét este nagy nézőközönsége volt. * Lövöldözés az utczán. Tegnap este egy kéményseprő segéd forgópisztolyból több lövést tett felsőszén-utczában. Midőn ezért a rendőrséghez kisérték, azzal mentette magát, hogy önvédelemből tette, mert többen megtámadták. A vizsgálat deríti ki a valót. * A grand-kávéház, mióta új bérlőjének Fűző Józsefnek kezelése alá került, előnyös átalakításon ment keresztül. A régi füstös falak újonnan festettek, oldal díványok alkalmaztattak, tükrök új kerettel láttattak el, úgy hogy a kávéház külsőleg is tetszetősebbé vált. A szolgáló személyzet szintén újonnan van beállítva s a pontosságra kellő gond fordittatik. A fehér és fekete kávé is igen jó minőségűek szóval az uj bérlő különös gondot fordit arra, hogy a közönség igényei kielégittessenek. * A mészárszékek és hentes boltok egy része köztisztasági és közegészségügyi szempontból vizsgálat alá vétetett tegnap egy bizottság által, melyet a polgármester vezetett. Mondanunk se kell, hogy a helyiségek legnagyobb része mindkét szempontból sok kívánnivalót hagy fenn, miért is a járványbizottság útján legközelebbről sürgős intézkedések léteznek a türhetlen állapotok javítására. * Emberkínzás. Egy kereskedő a bidelvei városrészben szombaton gúzsba kötötte s egész napon át elzárva tartotta tanonczát, kit akkor is egy rendőrközeg szabadított ki kínos helyzetéből. Elvárjuk az illetékes fórumtól, hogy méltó megtorlásban részesíti e barbarizmust. * A dévai redout-épület megnyitása. Dévának vasárnap figyelmet keltő országos ünnepe volt. Ekkor nyitották meg díszes közönség jelenlétében a társadalmi úton 15.000 forintnyi áldozattal létesített redutot, mely állandó színház jellegével is bir s melyhez éppen ez okból a pénzügyi kormány is jelentékeny áldozatokkal járult. Réthi Lajos prologját lelkesen megtapsolták, valamint Duka főmérnök és neje, továbbá Hollaki Arthur zongorajátéka és a dalárda éneke is élénk tetszésnyilvánításokban részesültek. * A szegedi ünnepélyek. Tisza Kálmán miniszterelnök a szombat esti díszlakoma után a vendégfogadó társalgó termében hoszszabb ideig társalgott a szegediekkel, míg az indulás ideje elkövetkezett. Ekkor hosszú kocsisor kísérte a pályaudvarba a miniszterelnököt, ki szívélyesesen elbúcsúzván Kállay főispántól, a polgármestertől és a megjelent polgároktól, éjfélután 2 órakor a jelenvoltak éljenei közt Budapestre utazott. Tisza Lajos grófot vasárnapi elutazása alkalmával, számosan kikisérték a pályaudvarba, a ama majdnem családias viszony, mely közte és a szegediek közt fönnáll, a bucsuzást igen szívélyessé tette. A mint a gróf a vonatra szállt, zajos éljenzés hangzott föl. * Gorove István volt miniszternek Barabás Miklós által festett arczképe vasárnap ünnepélyesen lelepleztetett Temesvárit. Ez alkalomból Gorove családja 1000 frtot küldött jótékony czélra a főispánnak és a leleplezésnél képviseltette magát. Szobó László főjegyző lendületes emlékbeszédet tartott Gorove felett, mire az arczképet leleplezték. * Liszt Ferenczről. Abból az alkalomból, hogy több külföldi lap Lisztnek még magyar származását is kétségbe vonta, közöljük ama levél egy pár passzusát, melyet Liszt Ferencz 1873. május havában intézett Weimárból barátjához Augusz Antal báróhoz, és a mely jelenleg tájai Pfeiffer Kálmán, közokt. miniszteri tanácsos birtokában van. E levélben Liszt Ferencz örömének ad kifejezést a fölött, hogy Simonffy képiselő 20 drb. arany alapítványt tett a zeneakadémián egy magyar stylü compositióra. „Ez által — úgymond — kellőleg hangsúlyoztatik a zeneakadémia nemzeti iránya.“ Aztán így folytatja: „Ajánlatos volna a zeneakadémián külön osztályt fölálítani a magyar népdalra és annak fejlesztésére (ami még máig sem történt meg). Azt csak megengedi bárki, hogy én — eltekintve a magyar nyelvben való sajnálatos járatlanságomtól — születésemtől kezdve síromig szívben és lélekben magyar maradok és ennélfogva a magyar zene művelését komolyan előmozdítani óhajtom“. * A Herbert ügy fejleményei. Chitisten hadnagy, ki tudvalevőleg Herbert János tartalékos hadnagy ellen, mert ez vele szemben provokálólag nyilatkozott, feljelentést tett a pécsi katonai helyparancsnokságnál, minek következtében Herbertet megfosztották tiszti rangjától, most lovagiás után elégtételt kért Herberttől. Ez az ügyet becsületbíróság elé vitte. Az öttagú becsületbíróság, kimondta, hogy Csristen párbajképes ugyan, de a jelen esetben, miután a kihívással elkésett, elégtételt nem kérhet. — Komjáthy Béla országyűlési képviselőt ez aftairere vonatkozó ismeretes interpelácziójáért hír szerint, a katonai becsületbiróság összes tagjai kihivatták. * Bányaszerencsétlenség. Vasárnap délután Normanton mellett (Yorkshire) egy kőszénbányában légrobbanás történt. 30 munkás közül még eddig csak nyolcat, köztük hat súlyosan sebesültet, sikerült a bányából felhozni. Szerencsétlenség egy czirkuszban, Münchenből távírják. A fából épült czirkusz másodemeleti nézőterének padlózata számos nézővel együtt lezuhant. Az általános ijedtséget kiválóképen Gizella főherczegnő oszlatta el, ki a közönséghez fenhangon odaszólt, hogy legyenek nyugodtan mert veszedelem nincs. Lajos herczeg azonnal gondoskodott a sebesültekről ; két ifjú leány súlyosan megsebesült. * Zavargás Bombayben. Azavahban egy vallásos ünnepély alkalmával attól lehetett tartani, hogy a hinduk és mohamedánok összeverekednek. Ennek következtében a hatóság megállíttatta a vasúti vonatot, mely angol katonaságot vitt Birmába s épp akkor érkezett meg. A katonaság megjelenése annyira felizgatta a tömeget, hogy rárohant a szuronyt szegező katonákra. Sokan megsebesültek, többen halálosan. Allahabadban elővigyázati intézkedéseket tettek. Akik 9 óra után fegyveresen járkálnak az utczán, elfogatnak. — Nyilvános számadás. A „K. A. C.“ f. hó 3-án tartott nyilvános viadalán felülfizetni kegyeskedtek: Kőváry Mihály 3 frt 50 kr., Albach Géza 1 frt, Inczédy Sámuel 1 frt., dr. Rózsahegyi Aladár 1 frt, dr. Turcsa János 1 frt, Matutsek József 40 kr., Rignát József 40 kr., N. N. 20 kr. Fogadják az illetők nemes adakozásukért ez után is a club köszönetét. Kolozsvárt, 1886. okt. 5. Dr. Baintner Hugó, a vers. biz. elnöke. Illing Sándor, pénztárnok. SZÍNHÁZ, zene. Kápolnai Jánosnak, színházunk kitűnő tagjának jutalomjátékául a legközelebbi csütörtökön igen érdekes előadás rendeztetik. Ez alkalommal színre kerül Souppénak nálunk egy időben közkedveltségnek örvendett, s mintegy 10 éve nem adott „Tíz leány és egy férj sem“ czímű szép zenéjű és mulattató operetteje, melyben a legkisebb szerepeket is elsőrendű tagok játszák, ezenkívül elő fog adatni „Ernani“ dalmő első felvonása. Ez igen érdekesnek ígérkező előadást a legmelegebben ajánljuk a közönség figyelmébe. * Madách Imrének „Csák végnapjai“ czímű tragédiájából a próbák már szorgalmasan folynak színházunknál. A szerepek színházunk legjobb tagjainak vannak kiosztva, és pedig Csák Mátét E. Kovács Gyula, Margitot (Ocnode özvegye) Göncziné, Erzsébetet Medgyaszai Evelin, Zách Bódogot Szentgyörgyi, Zách Klárát Gera Lina, Omode Dávidot Ivánffy, Róbert Károly királyt Kazaliczki fogják játszani. A darab kiállítására is nagy gond lesz fordítva, úgy, hogy minden tekintetben érdekes előadásra van kilátás.* Szinlap. Holnap, szerdán, 1886. október 6-án. „Márványhölgyek.“ Dráma 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. TUDOMÁNY, IRODALOM. „Iparosok évkönyve és naptára 1887-re “Ge 11 éri Mór szerkesztése alatt megjelent a Pallas-nyomdában Budapesten. A csinos kiállítású és tartalmas naptár ára csak 50 kr.* Az „Ország Világ “ irodalmi pályázata. Az irodalmi munkakedv fölpezsdíté-séhez vél járulni az „Ország Világ“, midőn anyagi erejéhez képest pályázatot hirdet különböző fajú szépirodalmi művekre. Előre bocsátva, hogy a beérkezendő pályaműveket két előkelő író (kiket később nevezünk meg) és az „Ország-Világ“ felelős szerkesztője fogják megbírálni, az alábbiakban közöljük a pályázat feltételeit. Három irodalmi tárgyra hirdetünk pályázatot, még pedig: I. Elbeszélés a mai magyar társadalmi életből. Terjedelme az „Ország- Világ“ 10—12 hasábja (1000—1200 sor). Pályadij tizenöt darab cs. és kir. arany. II. Tárcza, egy közleményre (300 sor) terjedő, mely lehet — a tárcza fogalmának legtágabb értelmében — elmefuttatás valamely társadalmi kérdésről, életkép a fővárosi, kisvárosi, falusi életből stb. Pályadij nyolcz darab cs. és kir. arany. III. Költemény, legföljebb egy hasábra terjedő, mely szintén lehet ballada, románcz, elegia, dal stb. Pályadija öt darab cs. és kir. arany. Az idegen kézzel leíratott pályaművek, jeligés és a szerző nevét tartalmazó levélke kíséretében, „Pályamű“ felírással 1886. november 30-ig bezárólag, alulirt czimére (Budapest, zöldfa utcza 43. szám) küldendők. A pályázat eredménye az „Ország Világ“ ez évi karácsonyi számában lesz kihirdetve s ugyan e számban lesz közölve a pályadíjnyertes tárcza, esetleg a költemény is, az elbeszélés pedig az „Ország- Világ“ jövő évi első számaiban. A pályadijak, a pályázat kihirdetését követő napokban, alulirtnál vehetők fel. Budapest, 1886. október 2. Benedek Elek, az „Ország-Világ“ felelős szerkesztője. KÖZGAZDASÁG. — A kolozsvári Hitelbank és Zálogkölcsön társulat által vezetett áruraktárak forgalmi kimutatása 1886 szeptember hó 16-tól 30-ig. Szept. 15-ki készlet 13,887 mm. 111,859 frtbizt. értékben. Betároltatott 9090 mm. 66,781 frt bizt. ért. Összesen 22977 mm. 178,640 frt bizt. ért. Kitároltatott 1524 mm. 18864 frt biztosítási ért. Marad készlet 21453 mm. 159,776 frt bizt. értékben. Külső használatra. Tagfájdalmak, csúzos és küszvényes bajok, úgy mindenféle gyulladásoknál Moll-féle franczia borszesz és só biztos eredménynyel használtatik. Egy üveg ára 80 kr. Szétküldés naponta utánvéttel A. Moll cs. kir. udv. szállító gyógyszerész által Bécsben, Tuchlauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és fűszerkereskedésben határozottan Moll készítménye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő. IV. Felelős szerkesztő: AJTAI K. ALBERT. Laptulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Nyilttér.*) Uj sorsjegy. _________Új sorsjegy. A Bazilika (Domban) Sorslapok kibocsátására vonatkozólag előbbi hirdetményem kapcsán van szerencsém a n. é. közönségnek szíves tudomására hozni, miszerint ezen sorsjegyekre a bejelentéseket, valamint az előlegbefizetéseket a mai naptól kezdve f. év október hó 12-iki déli 12 óráig hivatalosan elfogadom. Az előbb már ideiglenesen történt előjegyzések érvényesíthetésére a t. sz. érdekelteket felkérem, hogy az előlegbefizetéseket irodámban a kitűzött határnapig megtenni szíveskedjenek, mert későbbi intézkedéseket el nem fogadhatok. Bővebb felvilágosítás és részletes tervezettel a n. é. közönségnek szívesen szolgálatára állok. Kolozsvárt, 1886. október hó 4-én. Hutfletz Károly: Nyergek és férfi czipők mmmmmímn Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására juttatni, hogy üzletemben még készletben levő nyergek és férfi czipőket a beszerzési árnál olcsóbban árusitom el. SZONGOTT GERŐ, úri divat-kereskedő. ÚJ ZONGORARAKTÁR. (Főtér 13. sz. Wesselényi-ház.) Raktáromon a legkitűnőbb szerkezetű bélés külföldi zongorák kaphatók a legolcsóbb árak mellett. Bösendorfer-féle concert zongorák, pianinok, rövid szárnyzongorák (Stutzflügel) (Piccolo) vannak raktáromon és nagy választékban. Több, mint 7 zongoragyár van képviselve. Zongora-javítások, úgyszintén hangoltatások elvállaltalak. Régi zongorák kicseréltetnek. Kívánatra zongorák bizonyos havi díj mellett bérbeadatnak. Raktárom megtekinthető mindennap délelőtt 10 —12-ig, délután 2—5-ig A közönség szives látogatását kéri Koller Gábor, ko zongora-tanár. Czetz Péter első és legnagyobb temetkezési intézete (Erdélyben) Kolozsvárt! Belközép utcza minorita-templom-épület. Egész Erdélyország fővárosaiban és vidékein felvállalok legnagyobb temetéseket kitűnő diszszel, legnagyobb pompával, pontossággal és személyesen rendezem felelősséggel. Világhírű A. M. Beschorner bécsi érczkoporsó gyárosnak kitűnő díszes érczkoporsó főraktára. Kitűnő szép és finom műkoszoruk Schluckenauból. Nyers kertész-koszorúk minden időben megrendelhetők. Színes atlasz kelmék, úgy koszorú szallagok nagyválasztékban érkeztek. Intézetemet ez évre is gazdagon felújítottam tiszta új díszítésekkel és öltözetekkel Szegénysorén temetésekhez, mint eddig, a halottas kocsit ingyen adtam, úgy ezután is ingyen adom. Tisztelettel vagyok CZETZ PÉTER. A kolozsvári iparos beteg- és temetéstsegélyző intézetbe ez év végéig mindig beiratkozni lehet. CZETZ PÉTER (1) főpénztároknál. *) E rovatban megjelenő közleményekért semmi felelősséget nem vállal a szerbe.