Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)
1886-07-24 / 167. szám
július 25-dikén. A fürdőbérlőség nevében : A jegenyei fürdő-igazgatóság.“ — Ez értesítéshez hozzá kell még tennünk, hogy Kolozsvárról Jegenyére és vissza a kolozsvári vasútállomástól menettérti jegyek válthatók (II. oszt. 1 frt 40 kr. III. oszt. 1 frt) melyek öt napi érvénynyel bírnak. A jegenyei fürdőre nézve részletes felvilágosítások bármikor nyerhetők Kolozsvárit, a Biasini-szállodában. * A jegenyei fürdőre vonatkozólag ma kiragasztott plakátokon a fürdőorvos tévedésből van dr. Kőmives Gyulának nevezve, — dr. Kerekes Gyula helyett. Amit ezennel helyreigazítunk. * Nincs filoxera. Szentgyörgyi Lajos és Pataki Sándor hatósági megbízottak tegnap befejezték a kolozsvári szőlőhegyek vizsgálatát, s örömmel konstatáljuk, hogy a két hétig tartó vizsgálat alatt filoxerát nem találtak. A jövő héten a szőlőskerteket veszik vizsgálat alá* Dalestély. „A kolozsvári polgári dalegylet“ pártoló tagjai részére 1886. augusztus 1-én tartja meg a „Lövölde“ helyiségében kettős zenekarral második rendes tánczczal egybekötött dalestélyét, a következő műsorozattal: 1. „Nemzeti zászló“ Huber Károlytól. 2. „Falu végén kurta korcsma“ Wusingg Conrádtól. 3. „Éles leánykám“ Huber Károlytól. 4. „Édes hazám“ Huber Károlytól. 5. „Népdalok“ Gunesch Károlytól. 6. „Nem nézek én“ Huber Károlytól. Belépti jegy: Nem pártoló tagok részére személyenkint 1 frt. Családjegy 3 személyre 2árt. Kezdete este 6 órakor. A jótékony szél érdekében tett felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a dalestély elhalasztatik. * A sepai-szentgyörgyi első székely szövőgyárnak gazdag szőttes-, asztalnemű-, vászon mintáit láthatni vasárnap egész nap az iparosegylet I. emeleti pénztári helyiségében. Tegnap érkezett Kolozsvárra a gyár utazó ügynöke, s ő hozta magával a mintákat, melyek megtekintését ajánljuk kivált nőink figyelmébe. Ugyancsak a jelzett helyiségben megnézhetők a többi erdélyrészi szövetproductumok is. * Máthé István, a híres magyar hegedűművész, közelebbről Zilahon nagy hatással hangversenyezvén, mint halljuk, a közeli napokban Deésen és Szamos-Ujvárt lépne fel, s pedig mindkét helyen felerészben az E. M. K. E. javára. * Tudomásul. A filloxera-vizsgálat a helybeli szőlőhegyekben — a „Túzokmái“ kivétellel — befejeztetvén, a következő hét napjain a belső kertek vétetnek vizsgálat alá, s elsősorban az eső miatt elmaradt Túzokmái. Kéretnek a szőlőskertek tulajdonosai a bizottságot készségesen fogadni. * Tanári állások A róna. cath. status igazgató-tanácsa a fenhatósága alatt álló több r. kath. gymnasiumnál üresedésben levő tanári állásokra pályázatot hirdet. Bővebbet erre vonatkozólag mai számunk hirdetési rovatában találhatni, melyre az érdeklődők figyelmét e helyen is felhívjuk. * Papi beköszöntő. Verespatak új lelkésze, Raffay Zsigmond — mint lapunknak írják — múlt vasárnap tartotta beköszöntőjét. Az unitárius templom zsúfolásig megtelt minden rendű és rangú hallgatókkal. Az ifjú szónok első beszéde mondhatni fényesen sikerült és egészen megnyerte a közönség szívét, szeretetét. Nehéz feladat vár az új lelkészre, hegyeink között a kultúra és hazáért és fáklyát fennen lobogtatni; de hisszük, hogy netán fel-fel törekvő akadályok nemhogy csüggeszteni, de mindinkább éleszteni, sőt szilárdítani fogják bátorságát és buzgóságát. Részünkről csak kitartást kívánhatunk a jeles képzettségű ifjúnak e nemes feladat betöltésére. * Tűzijáték. Szabó Ferencz tűzmester már hirdetett verseny tűzijátékát holnap este múlhatatlanul meg fogja tartani a sétatéri tavon. Szabó nagy előkészületeket tesz, hogy a a közönségnek érdekes mutatványokkal szolgálhasson. A tűzijáték 9* 1 2/2 órakor kezdődik. * A huszonnyolczadik hét népesedési mozgalmához: Jul. 11 — 17-ig élve született 6 törvényes fi, 10 nő, 3 törvénytelen fi, összesen 19. Meghalt 5 fi, 5 nő, összesen 10. * Natália királyné valósággal őrangyala népének, a a szerbek igénybe is veszik jótékonyságát lépten-nyomon. Most is, hogy hazai fürdőinkben időzik, egyre-másra érkeznek a kérvények hozzá Belgrádból s ő mindenütt segít. A napokban a budapesti szerb főkonzulátus titkárja, Davies, sürgönyt kapott Tátrafüredről, amelyben az ott időzött Natália királyné egyik udvarhölgye arra kérte, hogy menjen ki a központi pályaházhoz, s ott várjon be egy Belgrádból érkező beteg kis leányt, akit aztán a budai vöröskereszt-kórházba szállítson el. A gyermeknek valami csonttörés baja van, * melyet Belgrádban nem tudtak kigyógyítani, * a szülők a királynéhoz folyamodtak, hogy ajánlja be valamelyik budapesti elsőrendű kórházba, S Natália királyné föl is vetette, persze a saját költségére; a főkonzult megbízta, hogy a pénzt ne kímélje, jó helyre küldje a gyermeket. A kórház gondnoksága a konzulátust értesítette, hogy a királyné védenemét a leggondosabban fogják ápolni. A Népgyűlés tartása terveztetik a fővárosban és pedig az Edelsheim-Janszki ügyben. Csütörtök este számos fővárosi polgár gyűlt össze értekezletre az írói körben és a megjelentek egy bizottságot küldtek ki, mely magát kiegészítve, meg fogja tenni a népgyűlés egybehívására az előkészületeket. A bizottság, mihelyt az értekezlet véget ért, megkezdte tanácskozásait. * Mollináry-bakák Budapesten A 38. számú Mollináry-gyalogezredek zászlóalja Benedek András őrnagy parancsnoksága alatt csütörtök délután 2 órakor három napi gyalogmenetelés után Kecskemétről Budapestre érkezett. * 850 fegyenczet mutatott be dr. Ssuffer Emil, a lepoglavai fegyház igazgatója dr. Török Aurél egyetem tanárnak, ki az anthropológiai tanulmányozás végett volt Tauffer vendége. Dr. Tauffer, aki mint kriminalista a a külföld tudományos köreiben méltó elismerést vívott ki magának, már évek óta szolgáltatja az adatokat az antropológiai múzeum számára. A lepoglavai fegyházban letartóztatottak közt vannak életfogytiglan tartó és 20 évi börtönre ítélt fegyenczek is és ezek között a legtöbb természetesen horvát, de vannak köztük magyarok is a szomszédos Zala-, Somogy- és Baranya megyékből. Dr. Tauffer Emil ezt a külföldön is méltó érdeklődést keltett „becses“ gyűjteményét az anthropológiai múzeumnak ajándékozta és átadta dr. Török Aurél tanárnak, aki a lepoglavai fegyházban tett személyes észleleteit e gyűjtemény segélyével folytatni fogja. * Nagy zivatar volt csütörtök délután 3 és 4 óra között, Pozsonyban. Napok óta majdnem elviselhetetlen volt a hőség és még a délelőtti órákban is majdnem teljesen felhőtlen égboltozatról tűzött le a nap. Csak déltájban kezdtek tornyosulni a felhők, egyre fenyegetőbb alakot öltve és kevéssel három óra után kitört a zivatar borzasztó erővel. Iszonyúak voltak a dörgések, melyek megrázkódtatták az épületek falait és vakítóan czikáztak a villámok. Egyre erősebb lett a zivatar és d. u. 1/94 órakor érte el tetőpontját. A villám három helyen is lecsapott, mindenütt gyújtott, emberélet azonban szerencsére nem esett áldozatul a zivatarnak. Rudorf közelében a villám az evangélikus iskolaépületet és az ezzel szomszédos gazdasági épületet érte, s ez teljesen leégett. Beütött továbbá a Svetlik kettyüs házába, mely a főherczegi palota mellett van. A villám itt a tetőn keresztül a konyhába hatolt, egy gyermeket székéről ledobott, de nagyobb kárt nem okozott. A gyermek sértetlen maradt. Harmadizben a villám a Karácsonyi-palotába csapott , melyben jelenleg Frigyes főherczeg lakik. A vilámszikra a tetőn át a ruhaszárító kamarába és a nagy ebédlőterembe hatolt. Épp akkor időzött az ebédlőben Izabella főherczegnő három leányával. A villám a főherczegnő feje fölött csapott le, a falba fúródott és abban nagy lyukat ütött, de szerencsére sem a főherczegnőnek, sem a a gyermekeknek nem esett bajuk. Az ebédlőből a lépcsőházba csapott át a villám, de ott sem okozott nagyobb kárt. A palota tetőzete kigyuladt, a tüzet azonban a szolgaszemélyzet gyorsan eloltotta. A városban csakhamar hite terjedt annak a komoly veszedelemnek, melyben a főherczegi család forgott és egész délután nagy közönség hullámzott fel 8 alá a palota előtt. * A magyar államvasutaknál folyamatban levő adminisztrácionális szervezés következtében f. évi augusztus hó 1-től számított három havi felmondás mellett még a következők kapták meg nyugdíjaztatásukat: Riedl Ede üzletvezető Szolnokon; Löw Gusztáv felügyelő; Patak Antal üzletvezető-helyettes Miskolczon ; Takács Antal, Lencsek György, Schindler Frigyes, Vincze Dániel, Duschl Ferencz, Párducz János, Várkonyi István, főellenőrök ; Veszter Árpád és Martin Károly főmérnökök; dr. Zornberg Károly és Vukelics Tivadar állomásfőnökök; továbbá: Doszlern Emil, Schupkra Lukács, Hoffer Ferencz, Osztoics Rafael, Góth Dávid, Farkas Szilvera, Freindl János, Szedoglavics Adolf, Haasz Márton, Löw József, Denk Antal és Scheiner Jakab hivatalnokok ; Töreky Dénes ideiglenes minőségű hivatalnoknak a létszám csökkentése folytán a szolgálat felmondatott. * Pejacsevich gróf lovassági felügyelő tiszteletére Kálnoky gróf külügyminiszter kedden Schönbrunnban búcsúebédet adott. — E hó 20-án a katona lovagló intézet tisztjei testületileg megjelentek Pejacsevich gróf lakásán, a Lichtenstein-palotában és felügyelőjüktől meleg búcsút vettek. Augusztus 1-én a lovastisztek távozó felügyelőjük tiszteletére bankettet rendeznek, amelyre már eddig 150-en jelentkeztek. Pejacsevich gr. a jövő hó első napjaiban fogja budapesti állását elfoglalni. * Pasteur intézet Bécsben. Bécsből több orvos tartózkodott Pasteurnél, hogy megtanulják tőle a veszettségoltást a most ezek közül egy Ullman dr. visszatért Bécsbe s az általános kórházban külön osztályt rendeztek be az ő felügyelete alatt a megmartak gyógyítására. Idáig 44 páciens van az Ußmann dr. kezelése alatt, nagyobb részt osztrákok. Itt kezelik azokat a katonatiszteket is, — írja egy bécsi lap — kiket egy magyarországi rókavadászaton megmart egy veszett róka. A negyvennégy páciensből eddig harminczegyet oltottak be. * Teleki Samu gróf expedíciója. E hó 18-án indult el Teleki Samu gróf Parisból Zanzibarba, hogy tervét megvalósítsa, melynek czélja az afrikai belterület még eddig ismeretlen vidékeit a tudománynak és a kereskedelemnek föltárni. A nemes grófot nem riasztotta vissza elődeinek sikeretlen munkája és czélul tűzte ki magának, hogy Magyar László és Livingstone hírneves Afrika-utazók nyomdokain haladva, a Holdhegységen hatol keresztül s ez után egész Afrika nyugati partjáig a Kongó, vagy Loangó vidékre ér. Az expedíció a Zanzibár folyó partján fog haladni s elsősorban ennek eddig még ismeretlen forrását fogják keresni, ha ugyan a rapcsáros vidék és az órási nehézségek ez úttal el nem térítik. A gróf, mint fönnebb említettük, e hó 18 án indult el Páriából Marseille-be 40 emberrel teljesen fölfegyverkezve és 19 én délelőtt indult onnan hajón Alexandriába. Alexandriában benszülöttekből 120 főre egészíti ki csapatát, melyet ő maga fog vezényelni főparancsnoki minőségben. Két tiszt, két írnok, egy fényképész és egy orvos egészítik ki közelebbi környezetét. Az expedíció e hét végén indul el Zanzibárba, ahova az osztrák-magyar és a franczia külügyminisztériumoktól kapott ajánlást. A gróf 4 hét óta időzik Párisban, ahol nagy szorgalommal buvárolta a nyilvános könyvtárakat s több jeles tudóssal is értekezett, úgy, hogy teljesen ismert uton fog haladni. Az expedíció a legjobban van ellátva felszerelésekkel és tudományos eszközökkel s ezenkívül egy külön málhacsomag apró árut, (színes üveggyöngyök és egyéb csecsebecsék) visz magával, melyekért a benszülöttek élelmiszerrel fogják ellátni az expedíciót. * A franczia hadügyminiszter párbaja. A Boulanger hadügyminiszter és Larevity szenátor közt végbement párbajnál jelen volt tanuk helyreigazítják a lapok téves állításait, nevezetesen azt az állítást, hogy Boulanger hadügyminiszter a párbaj alkalmával a levegőbe lőtt. * Piloty Károly, a müncheni művészeti académiai igazgatója, mint már jeleztük, szerdán meghalt A hírneves festő 1826. október 1-én született Münchenben s 1840 ben már a müncheni művészeti akadémia növendéke volt. Egy ideig otthon fejlesztette tehetségét, majd 1852 ben Antwerpenbe és Párisba ment hol a belga és a franczia szintechnika titkait ellesve, csakhamar a realizmus hívéül szegődött, s színezésének igazságával rövid idő alatt nagy hírnévre tett s szert. Nevezetesebb festményei: Leni Wallenstein holtteste előtt. (1855.) „Nero az égő Róma romjain sétálva“ melyet 1861 ben fejezett be, mikor Pálffy gróf meg is vette a gyönyörű festményt s később a nemzeti múzeumnak ajándékozta, melynek ma is egyik legnagyobb díszét képezi. Továbbá: Galilei a börtönben, Amerika fölfedezése, Caesar meggyilkolása, stb. Piloty 1856 ban a müncheni művészeti akadémia tanárának, 1874-ben pedig igazgatójának neveztetett ki. Tanítványai közül ma már sokan hírneves művészek. Makart, Lenbach, Defregger, Litzenmayer stb. mind az ő keze alatt nyerte kiképzését. * Scaria Emil, drezdai kamaraénekes, mint Drezdából sürgönyzik, tegnapelőtt blasevitzi birtokán szélhűdés következtében meghalt. Holttestét Frankfurtban fogják örök nyugalomra helyezni. Scania Gráczban született, és 51 éves volt. Kezdetben a jogi pályára szánta magát . Csak később lépett a színpadra. Először Budapesten 1860-ban lépett fel a „Hugenották“ St.Brys szerepében. Azonban megbukott. Máshol sem kedvezett a szerencse s hoszszas kísérletezés után már le akart mondani a színpadról, a midőn a 70-es években a bécsi operaházhoz került és sorsa jobbra fordult. Rövid idő alatt az említett operaház egyik oszlopává nőtte ki magát s különösen a Wagnerdaraboknak pótolhatatlan alakja volt. A bayreuthi Wagner ünnepélyeknek elsőrendü erői közé tartozott. Nehány év előtt azonban kedélybeteg lett; a kór folyton fejlődött s rövid idő múlva kénytelen volt visszavonulni a színpadtól, előbb egy magán gyógyintézetben, később pedig családjához Blasewitzba. Azonban már a gondos gyógykezelés sem menthette meg. * Öngyilkos nagybirtokos. Majna- Frankfurtból Wohlfahrt Ede kereskedő, a Rauscher Jakab cég tagja a napokban hirtelen és nyomtalanul eltűnt. Most a bukaresti német konzul táviratilag értesíti a frankfurti rendőrséget, hogy Wohlfahrt, ki másfél millió hiányt hagyott volt maga után, Bukarestben öngyilkossá lett. * Romániai zsidók kivándorlása. Csütörtökön mintegy száz Romániából jövő zsidó család, férfi, nő és gyermek utazott Krakkón keresztül. A nagyrészt jómódú, tisztességes családok, mint beszélik, a szüntelen nagyobb mérvet öltő zsidóüldözés elől menekülnek és Amerikába vándorolnak ki. Hatodik közlemény. A segesvári ev. ref. templom és papilak javára következő adományok folytak be hozzám, mint az egyházközség pénztárnokához. A 475. sz. ivén Kolozsvárról : Hegedűs István, Csernátoni Gyula, Sárkány Lajos, Geréb Márton, .... Jakab, Bakcsi Gergely, Szabó Samu, Szathmári Ákos 1 — 1 forint. Ab 1293. sz. ivén: a kis-kun-szabadszállási önsegélyező egylet 5 frt. Az 1992. sz. ivén Miskolczról: Szeghő Kálmán gyűjtése 6 frt. A 260. sz. ivén: a gyalakutai ev. ref. egyházközség egyes tagjai 50 kr. Az 1802. sz. ivén N.Kikindáról: Német Antal 50 kr, Kósa Zsigmond, Luhark Antal 30—30 kr, Takács Gábor, Ivánovics Antal, dr. Végh Imre, Véber Ferencz 20—20 kr, N. N. 10 kr. Az 1404. sz. ivén Aranyosmaróthról: Kulin Imre, Simonyi Géza 2—2 frt. Kosztolányi Aurél, Vály Béla, dr. Fekete Gyula, Bethlenfalvi Gy. Láng, Kossa Domokos, Kosztolányi Mtilla, Belcsák Károly 1—1 frt. Az 1690. számú ivén Kolozsvárról : Jenei Károly, Pesthi Elek, Mara Miklós 1—1 forint, Szamosfalvi Miklós 50 kr. — Az 1721 sz.ivén Molnár Emil borsodmegyei szolgabiró ur szives gyűjtése folytán adakoztak: Aranyos község 1 frt, Kis-Györ község 5 frt, Sebestyén Ferencz 1 frt, Arnóth község 50 kr, Pálfalva község 1 frt, Sennye község 2 frt, Vámosi ev. ref. egyház 5 frt, Vámos község 2 frt, Gesztely József 20 kr, Felső-Isolcza község 1 frt 60 kr, Alsó-Isolcza község 1 frt, Gagauer József plébános 1 frt, Sajó Petri község 1 frt, Sajó-Lád 2 frt, Külső Bőcs 1 frt, Kozma János, Gyükér András Gyükér József, Táborszky Ferencz 20—20 kr, Belső Bocs község 2 frt, Karbula Emil róza. kath. esperes 1 frt, Valkó László 1 frt, Rozmán József és Schvarcz Sándor 1 frt, Nagy Dániel 1 frt, Diós Győr város 2 frt, Horn Ignácz 40 kr, Kolba Károly 1 frt, Iis-Tokaj község 2 frt, Szirma község 2 frt, Heő Csaba község 3 frt, Spitzer Salamon 50 kr, Ungerleider Péter 20 kr, Szirma Besenyő község 1 frt, Szakos Károly 40 kr, Mátyásovszky Kálmán rom. kath. lelkész 1 frt, Thuri József 50 kr, Tiegerman Mihály 50 kr, Klein Lipót 1 frt, Sajó - Keresztur község 2 frt, Czetz András 30 kr, K Czetz András 20 kr, Fekete János 30 kr, Gadóczi András 20 kr, Vadnay Samu 25 kr, Ambrus József 20 kr, Sajó-Etseg község 2 frt, Pap Szász János 20 kr, Bábony község 2 frt, Elek József 50 kr, Szemere István 50 kr, Bósza András 20 kr, Pillér Ferencz 50 kr, Weiss Márton 50 kr, Boros József 20 kr, Takács János 50 kr, Takács József 50 kr, Matyi község, 1 frt, Lád Háza község 1 frt, Spitsor Jakab 50 kr, Szlaminka Vilmos 1 frt, Tóth András 20 kr, Kis Károly 30 kr, Nagy István 20 kr, Mészáros Lajos 30 kr, Tóth Sándor 20 kr, Major Jánosné 10 kr, Király Józsefné 20 kr, Molnár Györgyné 20 kr, Nyék község 3 frt, Dalnoki Károly 1 frt, Szabó Dani, Tánczos Imre, Grosz Zsigmond, Langer Samu 50—50 kr, Horváth Gábor 40 kr, Vohl Leopold 30 kr, Schwarch Emánuel 20 kr, Goldstein Bernát 20 kr, Wébermann Mór 10 kr, Klein Adolf 20 kr, Szántai István 50 kr, Bizony Miklós 1 frt. — A 748 sz. ivén a laskói ev. ref. egyházközség egyes tagjaitól begyült 9 frt 58 kr. Összesen 120 frt 23 kr. Az öt első közlemény összege 630 frt 51 kr. Főösszeg 750 frt 74 kr. A szives gyűjtő és adakozó urak egyházközségünk iránt tanusitott buzgó fáradozásaiért fogadják az egyházközség nevében hálás köszönetemet Tisztelettel Segesvár 1886. július 23-án Szilágyi Márton, egyházközségi pénztárnok. SZÍNHÁZ, ZENE. A „Czigánybáró“ úgy látszik cassadarabja lesz a nyári színháznak is. Hétfőn ismétlik a darabot, s tekintve a nagy keresletet, a jegyeket már vasárnap árusítják ez előadásra. * Prielle Cornélia asszony aug. elején háromszor fog föllépni Duna-Szerdahelyen. A város közönsége a művésznőt ünnepélyesen szándékozik fogadni, s egész sor fogaton megy eléje az intelligentia Galantháig. NYÁRI SZINHÁZ. Kolozsvár, 1886. julius 15. Budavár bevétele 1849-ben. Eredeti színmű dalokkal, 3 szakaszban. Irta: Vachot I. Személyek: Pammer Megyeri. Gizella Major I. Várnai Szentgyörgyi. Julia Medgyaszai. Pomázi Ivánffi. Hadnagy Pálffi. Kezdetezés órakor. TUDOMÁNY, IRODALOM. Uj könyvek A Franklin-társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: Bonyhai Benjámin. Irányadó az iskolában és az életben. Erkölcsi tanulságos kis könyvecske valláskülönbség nélkül a mindennapi és ismétlő iskolába járó növendékek számára. Ára fűzve 30 kr. Falusi könyvtár. XXXI. füzet. Növénybetegségek. Irta Dr. Szaniszló Albert. Ára fűzve 50 kr. Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. Longfellow W. Henrik. Az arany legenda. Angolból forditotta Jánosi Gusztáv. Fűzve 40 kr. Chateaubriand, René. Franciából fordította Bogdánfy Lajos. Fűzve 20 kr. Czuczor Gergely hőskölteményei és meséi. Második kiadás. Fűzve 30 kr. Fáy András. A mátrai vadászat. Vígjáték három felvonásban. Fűzve 20 kr. Augier és Foussier. A szegény arszlánnők. Dráma öt felvonásban. Francziából. Fűzve 30 kr. Shakespeare. Sok baj semmiért. Vígjáték öt felvonásban. Angolból Ács. Fűzve 30 kr. Constant Benjamin. Adolf. Egy ismeretlen iratai közt talált történet. Francziából Dr. Béri Moravcsik Gyula. Fűzve 30 kr. Bozzai Pál irodalmi hagyományai. Kiadta Lévay József. Fűzve 30 kr Greguss Ágost. A balladáról. A Kisfaludy-társaság által 1864 ben jutalmazott pályamű. Fűzve 40 kr. Történelmi könyvtár. Budavára visszavétele. Irta egy szemtanú. Angolból fordította, előszóval és jegyzetekkel ellátta Deák Farkas. Egy czimképpel. Ára fűzve 40 kr. Gyászrovat. Alant írottak a szívnek legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy a szerető hű nő, leggondosabb édesanya, gyermek, testvér és gyöngéd rokon Grobeis Jánosné született Hutter Mária, folyó év július hó 23-án reggel 1/25 órakor, életének 25-ik és boldog házassága 5-ik évében, hosszas szenvedés után tüdősorvadás következtében, a haldoklók szentségének áhitatos felvételével, megszűnt élni. Hült tetemei folyó hó 25-én délután 1/15 órakor fognak belközéputczai 11. számú lakásáról a róm. kath. egyház szertartása szerint a közös sirkerbe kikisérteni és az örök nyugalomnak átadatni. Lelkéért az engesztelő szent mise-áldozat ugyane hó 26 án d. e. 10 órakor fog a főtéri anytemplomban az egek urának bemutattatni. Mely mindkét végtisztelettételre a rokonok és ismerősök szomorúan meghivatnak. A béke angyala őrködjék sírja felett Kolozsvárt, 1886. julius 23-án. Grobois János, mint a bánattól lesújtott férj, és egyetlen gyermeke Jenő. id. Hutter János, neje Stampfer Magdolna, mint bánatos szülők. Hutter Ilona, férje Steine János, Hutter Gertrud, Hutter Erzsébet, Hutter József, a megboldogultnak testvérei és sógora. Grobois József, mint sógor. CSARNOK. Az uralfolyami halászat. A kaspi tengerről tudjuk hogy az jóizű, nagy halakban bővelkedik, s azok évenként messzire felúsznak a Volga- és Uralfolyamon, hogy ikráikat a part homokjába rakhassák. Ezen folyamokban előforduló halak között különösen négy faj a legtöbb hasznot hajt ama vidékek halászainak, minthogy ezeknek besózott ikrája a hires kaviárt szolgáltatja számukra; az ötödik halfaj, a k öreg, itt csak legfeljebb egy méternyire nő és 8—9 kilogramm súlyt szokott elérni, kaviárja a legizletesebb ugyan, de minthogy e halafélve szállítják Pétervárra és Moszkvába, hol jó áron el szokott kelni, ennélfogva ezen halfaj sokkal kevesebb kaviárt szolgáltat, hogysem kiviteli árvezikké válhatnék. Az Al- Dunában fogott tok húsa már nem oly ízletes, de a volgai és uráli seregnél jóval nagyobbra fejlődik. A kaviárt szolgáltató halfajok között legnagyobbra nő a viza (beluga, ezen hal ezelőtt 30—40 púd sőt a Volgában 70—90 púd vagyis 1100—1440 kilogramm sulyává is fejlődött és 90—96, sőt néha 169 kilogr. kaviárt szolgáltatott, most azonban a 15—20 púd, 240— 320 kilogramm) súlyú viza a ritkaságok közé tartozik, s egy—egy állat csak 30—50 kilogramm kaviárt szolgáltat. A viza után legtöbb kaviárt ad a tok; a sewrjuga kaviárja édeskés izű, de igen ízletes és apró szemcséi sárgás zsiradékkal vannak bevonva. Ugyanezen fajhoz tartozik még a belaja— ryba, husa igen ízletes, fehéres színü kaviárját nem sokra becsülik. Az uraiban ezenkívül igen sok fehér lazacz galócza és nagy csuka van, a harcsa, sügér és más halfajok szintén nagy bőségben fordulnak elő. Minthogy pedig ezen halfajok bizonyos időszakokban a folyamon felúsznak sőt ott ki is telelnek, egyes vidékeken nagyszerű társas halászatokat szoktak rendezni. A legérdekesebb ily halászatok a téli évszakban tartatnak. A kozák halászszerszámai: — az Ural partjain ugyanis 20, 1000—1000 fejet számító kozák ezred van letelepedve, —* hosszabb-rövidebb rudakra akasztott halászhorgok, egy feszítő rúd a jégkéreg felszaggatására és egy hólapát. A kereskedők mindjárt a helyszínen vásárolják össze a halászat eredményét. Miután a hal legbecsesebb alkatrészét, a kaviárt, kiszedték, azt vízzel leöntve hordókba rakják, a besózott kaviárt, ha jól összesajtolják, sokkal tovább el lehet tartani; ezután a gerinczből kiveszik a hosszú gerinczvelőt, s azt felfüstölve a halpástétom töltelékéül használják ; a szeletekre vagdalt hal húsát azután a napon megszáritják s ez a füstölt lazacz harcsához hasonló izü étket szolgáltat; a szárított halat azután a hordókba rakva besózzák s ez az oroszok leginkább kedvelt böjti eledelét képezi. Végre még a vizahólyag név alatt ismert halenyvről kívánok megemlékezni, amit nemcsak a viza, hanem a többi nagyobb halfaj hólyagából szoktak készíteni; ezen kereskedelmi czikk ára, az ipar terén mind többoldalú felhasználtatása s a halászatok eredményének csökkenése folytán folytonosan emelkedik, úgy, hogy a legjobb minőségű vizahólyag fontja a helyszínén 1 imperialba, vagyis 5 rubelbe szokott kerülni. Miután egy ágyulövés jelt ad a halászat megkezdésére, ide-oda futkosnak a halászok, a jégbe lékeket vágnak s nagy lármával igyekeznek a halakat felverni rejtekeikből. A fellármázott halak csakugyan össze vissza úszkálnak és a lékeken a vízbe mentett ezer meg ezer horog valamelyikére akadnak. Csakhamar az egész jég felülete vérrel van ellepve, hol valóságos mészárlás veszi kezdetét; a parton egész halmok támadnak a kidobott halakból, mivel a kozák horgára akadt halat a parton várakozó kereskedők egyike vagy másika azonnal megvásárolja és saját halmazára dobatja. Néha az is megtörténik, hogy a kereskedő, kivált kedvezőtlen halászidény alkalmával, találomra veszi meg a horogra akadt de még víz alatt rejlő halat. Néha egy-egy sereg akad a horogra, s a halász, ki ezt már tapasztalásból előre tudja, minden rábeszélő tehetségét felhasználja, hogy elhitesse az alkudozó kereskedővel, miszerint egy nagy tok akadt horgára. A halászat és az adás-vevés egész az esti szürkület beálltáig szokott tartani; most a parton vert árubódék élénkülnek meg, hol a halászok evés és ivás közben adnak vesznek, a halat és kaviár hordókra szedik, vizahólyagot főznek, napi éleményeiket beszélik el egymásnak s különösen jól hozzálátnak a vodkához s azután mindenki saját szánjára ülve haza hajt, hogy uj erőt gyűjtsön a másnapi fáradalomhoz. Reggel ugyanis népvándorláshoz hasonlító egész seregek vonulnak a folyam felsőbb részei felé, hogy ott tegnapi munkájokat élőbről kezdhessék ; ily módon mind feljebb és feljebb haladnak a folyam mentében, mig a halászati engedély által kijelölt határvonalig jutottak. KÖZGAZDASÁG. — Az ipartörvény 50. §-ának módosítása. Az új ipartörvény életbeléptetése óta számos panasz merült fel az 50. §. azon intézkedése ellen, mely szerint heti vásárokon élelmiszerek, kerti és mezei termények, valamint háziiparczikkek kivételével más iparkészítményeket csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni. A minisztérium is tapasztalta, hogy a törvénynek ez az intézkedése nemcsak a vásárló közönségnek, hanem igen sok esetben az iparosoknak érdekeit is sérti, amennyiben a vidékükön tartott hetivásárokon— ha raindjárt az illető községben hasonló szakban foglalkozó iparos nem is lakik — iparczikkeiket áruba bocsátani jogosítva nincsenek, egyes vállalkozóknak — régebbi keresetforrásuktól megfosztva — megélhetésük vált kérdésessé, a vásárló közönség pedig verseny hiányában ugyanazon iparczikkeket kénytelen drágábban megvásárolni, vagy e czélból más községek heti vagy országos vásárait s a távol eső nagyobb városokban lakó iparosokat felkeresni. E bajok orvoslása tárgyában az iparés kereskedelemügyi miniszter — mint a „Hö k“ jelenti — most körrendeletet intézett az öszszes törvényhatóságokhoz, melyben felhívja őket, hogy mielőtt e részben további intézkedéseket tennének, esetleg a törvény módosítását hoznák javaslatba, az említett körülményekre és viszonyokra a saját hatáskörükben tapasztaltakról tegyenek hozzá kimerítő jelentést és indokolt javaslatot az iránt, váljon a hatóságok területén fennálló viszonyok és helyi körülmények indokolttá teszik-e általában az idézett törvényes intézkedés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését s igenlő esetben mily irányban válnék az említett szakasz módosítása czélszerűnek és indokoltnak. Felelős szerkesztő: AJTAI K. ALBERT. Laptulajdonosok: K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI.