Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)

1886-07-24 / 167. szám

július 25-dikén. A fürdő­­bérlőség nevében : A jegenyei fürdő-igazgatóság.“ — Ez értesítéshez hozzá kell még tennünk, hogy Kolozsvárról Jegen­yére és vissza a kolozsvári vasútállomástól menettérti je­gyek válthatók (II. oszt. 1 frt 40 kr. III. oszt. 1 frt) melyek öt napi érvénynyel bírnak. A jegenyei fürdőre nézve részletes fel­világosítások bármikor nyerhetők Kolozs­várit, a Biasini-szállodában. * A jegenyei fürdőre vonatkozólag ma kiragasztott plakátokon a fürdőorvos té­vedésből van dr. Kőmives Gyulának nevezve, — dr. Kerekes Gyula helyett. A­mit ezen­nel helyreigazítunk. * Nincs filoxera. Szentgyörgyi Lajos és Pataki Sándor hatósági megbízottak tegnap befejezték a kolozsvári szőlőhegyek vizsgálatát, s örömmel konstatáljuk, hogy a két hétig tar­tó vizsgálat alatt filoxerát nem találtak. A jö­vő héten a szőlős­kerteket veszik vizsgál­­at alá* Dalestély. „A kolozsvári polgári dal­egylet“ pártoló tagjai részére 1886. augusztus 1-én tartja meg a „Lövölde“ helyiségében ket­tős zenekarral második rendes tánczczal egy­bekötött dalestélyét, a következő műsorozattal: 1. „Nemzeti zászló“ Huber K­árolytól. 2. „Falu végén kurta korcsma“ Wusingg Conrádtól. 3. „Éles leánykám“ Huber Károlytól. 4. „Édes hazám“ Huber Károly­tól. 5. „Népdalok“ Gu­­nesch Károlytól. 6. „Nem nézek én“ Huber Ká­­rolytól. Belépti jegy: Nem pártoló tagok részé­re személyenkint 1 frt. Családjegy 3 személyre 2­árt. Kezdete este 6 órakor. A jótékony szél érdekében tett felülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőt­len idő esetén a dalestély elhalasztatik. * A sepai-szentgyörgyi első szé­kely szövőgyárnak gazdag szőttes-, asz­talnemű-, vászon mintáit láthatni vasárnap egész nap az iparosegylet I. emeleti pénztári helyiségében. Tegnap érkezett Kolozsvárra a gyár utazó ügynöke, s ő hozta magával a min­tákat, melyek megtekintését ajánljuk kivált nőink figyelmébe. Ugyancsak a jelzett helyiség­ben megnézhetők a többi erdélyrészi szövet­­productumok is. * Máthé István, a híres magyar he­gedűművész, közelebbről Zilahon nagy hatással hangversenyezvén, mint halljuk, a közeli na­pokban Deésen és Szamos-Ujvárt lépne fel, s pedig mindkét helyen felerészben az E. M. K. E. javára. * Tudomásul. A filloxera-vizsgálat a helybeli szőlőhegyekben — a „Túzok­mái“ kivétellel — befejeztetvén, a következő hét napjain a belső kertek vétetnek vizsgálat alá, s első­sorban az eső miatt elmaradt Túzok­mái. Kéretnek a szőlőskertek tulajdonosai a bizottságot készségesen fogadni. * Tanári állások A róna. cath. sta­tus igazgató-tanácsa a fenhatósága alatt álló több r. kath. gymnasiumnál üresedésben levő tanári állásokra pályázatot hirdet. Bővebbet erre vonatkozólag mai számunk hirdetési rova­tában találhatni, melyre az érdeklődők figyel­mét e helyen is felhívjuk. * Papi beköszöntő. Verespatak új lelkésze, Raffay Zsigmond — mint lapunk­nak írják — múlt vasárnap tartotta beköszön­tőjét. Az unitárius templom zsúfolásig megtelt minden rendű és rangú hallgatókkal. Az ifjú szónok első beszéde mondhatni fényesen sike­rült és egészen megnyerte a közönség szívét, szeretetét. Nehéz feladat vár az új lelkészre, hegyeink között a kultúra és hazáért és fák­lyát­­ fennen lobogtatni; de hisszük, hogy ne­tán fel-fel törekvő akadályok nemhogy csüg­­geszteni, de mindinkább éleszteni, sőt szilárdí­tani fogják bátorságát és buzgóságát. Részünk­ről csak kitartást kívánhatunk a jeles kép­zettségű ifjúnak e nemes feladat betöltésére. * Tűzijáték. Szabó Ferencz tűzmester már hirdetett verseny tűzijátékát holnap este múlhatatlanul meg fogja tartani a sétatéri ta­von. Szabó nagy előkészületeket tesz, hogy a a közönségnek érdekes mutatványokkal szol­gálhasson. A tűzijáték 9* 1 2/2 órakor kezdődik. * A huszonnyolczadik hét népese­dési mozgalmához: Jul. 11 — 17-ig élve szüle­tett 6 törvényes fi, 10 nő, 3 törvénytelen fi, összesen 19. Meghalt 5 fi, 5 nő, össze­sen 10. * Natália királyné valósággal őran­gyala népének, a a szerbek igénybe is veszik jótékonyságát lépten-nyomon. Most is, hogy ha­zai fürdőinkben időzik, egyre-másra érkeznek a kérvények hozzá Belgrádból s ő mindenütt segít. A napokban a budapesti szerb főkonzu­­látus titkárja, Davies, sürgönyt kapott Tátra­­füredről, a­melyben az ott időzött Natália ki­rályné egyik udvarhölgye arra kérte, hogy men­jen ki a központi pályaházhoz, s ott várjon be egy Belgrádból érkező beteg kis leányt, a­kit aztán a budai vöröskereszt-kórházba szállítson el. A gyermeknek valami csonttörés baja van, * melyet Belgrádban nem tudtak kigyógyítani, * a szülők a királynéhoz folyamodtak, hogy ajánlja be valamelyik budapesti elsőrendű kór­házba, S Natália királyné föl is vetette, persze a saját költségére; a főkonzult megbízta, hogy a pénzt ne kímélje, jó helyre küldje a gyer­meket. A kórház gondnoksága a konzulátust értesítette, hogy a királyné védenemét a leg­gondosabban fogják ápolni. A Népgyűlés tartása terveztetik a fő­városban és pedig az Edelsheim-Janszki ügy­ben. Csütörtök este számos fővárosi polgár gyűlt össze értekezletre az írói körben és a megje­lentek egy bizottságot küldtek ki, mely magát kiegészítve, meg fogja tenni a népgyűlés egy­­behívására az előkészületeket. A bizottság, mi­helyt az értekezlet véget ért, megkezdte tanács­kozásait. * Mollináry-bakák Budapesten A 38. számú Mollináry-gyalogezrede­­k zászlóalja Benedek András őrnagy parancsnoksága alatt csütörtök délután 2 órakor három napi gyalog­menetelés után Kecskemétről Budapestre ér­kezett. * 850 fegyenczet mutatott be dr. S­suffer Emil, a lepoglavai fegyház igazgatója dr. Török Aurél egyetem tanárnak, ki az an­thropológiai tanulmányozás végett volt Tauffer vendége. Dr. Tauffer, a­ki mint kriminalista a a külföld tudományos köreiben méltó elisme­rést vívott ki magának, már évek óta szolgál­tatja az adatokat az antropológiai múzeum szá­mára. A lepoglavai fegyházban letartóztatottak közt vannak életfogytiglan tartó és 20 évi bör­tönre ítélt fegyenczek is és ezek között a leg­több természetesen horvát, de vannak köztük magyarok is a szomszédos Zala-, Somogy- és Baranya megyékből. Dr. Tauffer Emil ezt a kül­földön is méltó érdeklődést keltett „becses“ gyűjteményét az anthropológiai múzeumnak ajándékozta és átadta dr. Török Aurél tanár­nak, a­ki a lepoglavai fegyházban tett szemé­lyes észleleteit e gyű­jtemény segélyével folytat­ni fogja. * Nagy zivatar volt csütörtök dél­után 3 és 4 óra között, Pozsonyban. Napok óta majdnem elviselhetetlen volt a hőség és még a délelőtti órákban is majdnem teljesen felhőtlen égboltozatról tűzött le a nap. Csak déltájban kezdtek tornyosulni a felhők, egyre fenyegetőbb alakot öltve és kevéssel három óra után kitört a zivatar borzasztó erővel. Iszonyú­ak voltak a dörgések, melyek megrázkódtatták az épületek falait és vakítóan czikáztak a vil­lámok. Egyre erősebb lett a zivatar és d. u. 1/94 órakor érte el tetőpontját. A villám há­rom helyen is lecsapott, mindenütt gyújtott, em­berélet azonban szerencsére nem esett áldoza­tul a zivatarnak. Rudorf közelében a villám az evangélikus iskolaépületet és az ezzel szom­szédos gazdasági épületet érte, s ez teljesen le­égett. Beütött továbbá a Svetlik kettyüs há­zába, mely a főherczegi palota mellett van. A villám itt a tetőn keresztül a konyhába hatolt, egy gyermeket székéről ledobott, d­e nagyobb kárt nem okozott. A gyermek sértetlen maradt. Harmadizben a villám a Karácsonyi-palotába csapott , melyben jelenleg Frigyes főherczeg lakik. A vilámszikra a tetőn át a ruhaszárító kamarába és a nagy ebédlőterembe hatolt. Épp akkor időzött az ebédlőben Izabel­la főherczegnő három leányával. A villám a főherczegnő feje fölött csapott le, a falba fúródott és ab­ban nagy lyukat ütött, de szeren­csére sem a főherczegnőnek, sem a a gyermekeknek nem esett bajuk. Az ebédlőből a lépcsőházba csapott át a vil­lám, de ott sem okozott nagyobb kárt. A pa­lota tetőzete kigyuladt, a tüzet azonban a szol­gaszemélyzet gyorsan eloltotta. A városban csak­hamar hite terjedt annak a komoly veszedelem­nek, melyben a főherczegi család forgott és egész délután nagy közönség hullámzott fel 8 alá a palota előtt. * A magyar államvasutaknál fo­lyamatban levő adminisztrác­ionális szervezés következtében f. évi augusztus hó 1-től szá­mított három havi felmondás mellett még a következők kapták meg nyugdíjaztatásukat: Riedl Ede üzletvezető Szolnokon; Löw Gusz­táv felügyelő; Patak Antal üzletvezető-helyet­tes Miskolczon ; Takács Antal, Lencsek György, Schindler Frigyes, Vincze Dániel, Duschl Fe­­rencz, Párducz János, Várkonyi István, főellen­őrök ; Veszter Árpád és Martin Károly főmér­nökök; dr. Zornberg Károly és Vukelics Tiva­dar állomásfőnökök; továbbá: Doszlern Emil, Schupkra Lukács, Hoffer Ferencz, Osztoics Ra­fael, Góth Dávid, Farkas Szilvera, Freindl Já­nos, Szedoglavics Adolf, Haasz Márton, Löw József, Denk Antal és Scheiner Jakab hivatal­nokok ; Töreky Dénes ideiglenes minőségű hi­vatalnoknak a létszám csökkentése folytán a szolgálat felmondatott. * Pejacsevich gróf lovassági fel­ügyelő tiszteletére Kálnoky gróf külügymi­niszter kedden Schönbrunnban búcsúebédet adott. — E hó 20-án a katona lovagló inté­zet tisztjei testületileg megjelentek Pejacsevich gróf lakásán, a Lichtenstein-palotában és fel­ügyelőjüktől meleg búcsút vettek.­­ Augusz­­tus 1-én a lovastisztek távozó felügyelőjük tiszteletére bankettet rendeznek, a­melyre már eddig 150-en jelentkeztek. Pejacsevich gr. a jövő hó első napjaiban fogja budapesti állását elfoglalni. * Pasteur intézet Bécsben. Bécsből több orvos tartózkodott Pasteurnél, hogy meg­tanulják tőle a veszettségoltást a most ezek közül egy Ullman dr. visszatért Bécsbe s az ál­talános kórházban külön osztályt rendeztek be az ő felügyelete alatt a megmartak gyógyításá­ra. Idáig 44 páciens van az Ußmann dr. keze­lése alatt, nagyobb részt osztrákok. Itt kezelik azokat a katonatiszteket is, — írja egy bécsi lap — kiket egy magyarországi rókavadásza­ton megmart egy veszett róka. A negyvennégy páciensből eddig harminczegyet oltottak be. * Teleki Samu gróf expedíciója. E hó 18-án indult el Teleki Samu gróf Paris­ból Zanzibarba, hogy tervét megvalósítsa, mely­nek czélja az afrikai belterület még eddig is­meretlen vidékeit a tudománynak és a keres­kedelemnek föltárni. A nemes grófot nem riasztotta vissza elődeinek sikeretlen munkája és czélul tűzte ki magának, hogy Magyar Lász­ló és Livingstone hírneves Afrika-utazók nyom­dokain haladva, a Holdhegységen hatol keresz­tül s ez után egész Afrika nyugati partjáig a Kongó, vagy Loangó vidékre ér. Az expedíció a Zanzibár folyó partján fog haladni s első­sorban ennek eddig még ismeretlen forrását fogják keresni, ha ugyan a rapcsáros vidék és az órási nehézségek ez úttal el nem térítik. A gróf, mint fönnebb említettük, e hó 18 án in­dult el Páriából Marseille-be 40 emberrel tel­jesen fölfegyverkezve és 19 én délelőtt indult onnan hajón Alexandriába. Alexandriában ben­­szülöttekből 120 főre egészíti ki csapatát, me­lyet ő maga fog vezényelni főparancsnoki mi­nőségben. Két tiszt, két írnok, egy fényképész és egy orvos egészítik ki közelebbi környeze­tét. Az expedíció e hét végén indul el Zanzi­­bárba, ahova az osztrák-magyar és a franczia külügyminisztériumoktól kapott ajánlást. A gróf 4 hét óta időzik Párisban, ahol nagy szor­galommal buvárolta a nyilvános könyvtárakat s több jeles tudóssal is értekezett, úgy, hogy teljesen ismert uton fog haladni. Az expedíció a legjobban van ellátva felszerelésekkel és tu­dományos eszközökkel s ezenkívül egy külön málhacsomag apró­ árut, (színes üveggyöngyök és egyéb csecsebecsék) visz magával, melyekért a benszülöttek élelmi­szerrel fogják ellátni az expedíciót. * A franczia hadügyminiszter pár­baja. A Boulanger hadügyminiszter és Larevity szenátor közt végbement párbajnál jelen volt tanuk helyreigazítják a lapok téves állításait, nevezetesen azt az állítást, hogy Boulanger hadügyminiszter a párbaj alkalmával a levegő­be lőtt. * Piloty Károly, a müncheni művé­szeti académiai igazgatója, mint már jeleztük, szerdán meghalt A hírneves festő 1826. októ­ber 1-én született Münchenben s 1840 ben már a müncheni művészeti akadémia növendéke volt. Egy ide­ig otthon fejlesztette tehetségét, majd 1852 ben Antwerpenbe és Párisba ment hol a belga és a franczia szintechnika titkait ellesve, csakhamar a realizmus hívéül szegődött, s színezésének igazságával rövid idő alatt nagy hírnévre tett s szert. Nevezetesebb festményei: Leni Wallenstein holtteste előtt. (1855.) „Nero az égő Róma romjain sétálva“ melyet 1861 ben fejezett be, mikor Pálffy gróf meg is vette a gyönyörű festményt s később a nemzeti mú­zeumnak ajándékozta, melynek ma is egyik legnagyobb díszét képezi. Továbbá: Galilei a börtönben, Amerika fölfedezése, Caesar meggyil­kolása, stb. Piloty 1856 ban a müncheni mű­vészeti akadémia tanárának, 1874-ben pedig igazgatójának neveztetett ki. Tanítványai közül ma már sokan hírneves művészek. Makart, Len­­bach, Defregger, Litzenmayer stb. mind az ő keze­ alatt nyerte kiképzését. * Scaria Emil, drezdai kamaraénekes, mint Drezdából sürgönyzik, tegnapelőtt blase­­vitzi birtokán szélhűdés következtében meg­halt. Holttestét Frankfurtban fogják örök nyu­galomra helyezni. Scania Gráczban született, és 51 éves volt. Kezdetben a jogi pályára szánta magát . Csak később lépett a színpadra. Elő­ször Budapesten 1860-ban lépett fel a „Huge­nották“ St.­Brys szerepében. Azonban megbu­kott. Máshol sem kedvezett a szerencse s hosz­­szas kísérletezés után már le akart mondani a színpadról, a midőn a 70-es években a bécsi operaházhoz került és sorsa jobbra fordult. Rö­vid idő alatt az említett operaház egyik oszlo­pává nőtte ki magát s különösen a Wagner­­daraboknak pótolhatatlan alakja volt. A bayreu­­thi Wagner ünnepélyeknek elsőrendü erői közé tartozott. Nehány év előtt azonban kedélybe­teg lett; a kór folyton fejlődött s rövid idő múlva kénytelen volt visszavonulni a színpad­tól, előbb egy magán gyógyintézetben, később pedig családjához Blasewitzba. Azonban már a gondos gyógykezelés sem menthette meg. * Öngyilkos nagybirtokos. Majna- Frankfurtból Wohlfahrt Ede kereskedő, a Rau­scher Jakab c­ég tagja a napokban hirtelen és nyomtalanul eltűnt. Most a bukaresti német konzul táviratilag értesíti a frankfurti rendőr­séget, hogy Wohlfahrt, ki másfél millió hiányt hagyott volt maga után, Bukarestben öngyil­kossá lett. * Romániai zsidók kivándorlása. Csütörtökön mintegy száz Romániából jövő zsi­dó család, férfi, nő és gyermek utazott Krak­kón keresztül. A nagyrészt jómódú, tisztessé­ges családok, mint beszélik, a szüntelen na­gyobb mérvet öltő zsidóüldözés elől menekül­nek és Amerikába vándorolnak ki. Hatodik közlemény. A segesvári ev. ref. templom és papilak javára következő adomá­nyok folytak be hozzám, mint az egyházköz­ség pénztárnokához. A 475. sz. ivén Kolozs­várról : Hegedűs István, Csernátoni Gyula, Sár­kány Lajos, Geréb Márton, .... Jakab, Bakcsi Gergely, Szabó Samu, Szathmári Ákos 1 — 1 forint. Ab 1293. sz. ivén: a kis-kun-szabad­­szállási önsegélyező egylet 5 frt. Az 1992. sz. ivén Miskolczról: Szeghő Kálmán gyűjtése 6 frt. A 260. sz. ivén: a gyalakutai ev. ref. egy­házközség egyes tagjai 50 kr. Az 1802. sz. ivén N.­Kikindáról: Német Antal 50 kr, Kósa Zsigmond, Luhark Antal 30—30 kr, Takács Gábor, Ivánovics Antal, dr. Végh Imre, Véber Ferencz 20—20 kr, N. N. 10 kr. Az 1404. sz. ivén Aranyosmaróthról: Kulin Imre, Simonyi Géza 2—2 frt. Kosztolányi Aurél, Vály Béla, dr. Fekete Gyula, Bethlenfalvi Gy. Láng, Kos­sa Domokos, Kosztolányi Mtilla, Belcsák Ká­roly 1—1 frt. Az 1690. számú ivén Kolozs­várról : Jenei Károly, Pesthi Elek, Mara Mik­lós 1—1 forint, Szamosfalvi Miklós 50 kr. — Az 1721 sz.­ivén Molnár Emil borsodmegyei szolgabiró ur szives gyűjtése folytán adakoz­tak: Aranyos község 1 frt, Kis-Györ község 5 frt, Sebestyén Ferencz 1 frt, Arnóth község 50 kr, Pálfalva község 1 frt, Sennye község 2 frt, Vámosi ev. ref. egyház 5 frt, Vámos község 2 frt, Gesztely József 20 kr, Felső-Isolcza köz­ség 1 frt 60 kr, Alsó-Isolcza község 1 frt, Ga­­gauer József plébános 1 frt, Sajó Petri község 1 frt, Sajó-Lád 2 frt, Külső Bőcs 1 frt, Kozma János, Gyükér András Gyükér József, Tábor­­szky Ferencz 20—20 kr, Belső Bocs község 2 frt, Karbula Emil róza. kath. esperes 1 frt, Valkó László 1 frt, Rozm­án József és Schvarcz Sándor 1 frt, Nagy Dániel 1 frt, Diós Győr város 2 frt, Horn Ignácz 40 kr, Kolba Károly 1 frt, I­is-Tokaj község 2 frt, Szirma község 2 frt, Heő­ Csaba község 3 frt, Spitzer Salamon 50 kr, Ungerleider Péter 20 kr, Szirma Bese­nyő község 1 frt, Szakos Károly 40 kr, Mát­yá­­sovszky Kálmán rom. kath. lelkész 1 frt, Thu­­ri József 50 kr, Tiegerman Mihály 50 kr, Klein Lipót 1 frt, Sajó - Keresztur község 2 frt, Czetz András 30 kr, K Czetz András 20 kr, Fekete János 30 kr, Gadóczi András 20 kr, Vadnay Samu 25 kr, Ambrus József 20 kr, Sa­­jó-Etseg község 2 frt, Pap Szász János 20 kr, Bábony község 2 frt, Elek József 50 kr, Sze­mere István 50 kr, Bósza András 20 kr, Pillér Ferencz 50 kr, Weiss Márton 50 kr, Boros Jó­zsef 20 kr, Takács János 50 kr, Takács József 50 kr, Matyi község, 1 frt, Lád Háza község 1 frt, Spitsor Jakab 50 kr, Szlaminka Vilmos 1 frt, Tóth András 20 kr, Kis Károly 30 kr, Nagy István 20 kr, Mészáros Lajos 30 kr, Tóth Sándor 20 kr, Major Jánosné 10 kr, Király Jó­zsefné 20 kr, Molnár Györgyné 20 kr, Nyék köz­ség 3 frt, Dalnoki Károly 1 frt, Szabó Dani, Tánczos Imre, Grosz Zsigmond, Langer Samu 50—50 kr, Horváth Gábor 40 kr, Vohl Leo­pold 30 kr, Schwarch Emánuel 20 kr, Goldstein Bernát 20 kr, Wébermann Mór 10 kr, Klein Adolf 20 kr, Szántai István 50 kr, Bizony Mik­lós 1 frt. — A 748 sz. ivén a laskói ev. ref. egyház­község egyes tagjaitól begyült 9 frt 58 kr. Összesen 120 frt 23 kr. Az öt első közle­mény összege 630 frt 51 kr. Főösszeg 750 frt 74 kr. A szives gyűjtő és adakozó urak egy­házközségünk iránt tanusitott buzgó fáradozá­saiért fogadják az egyházközség nevében hálás köszönetemet Tisztelettel Segesvár 1886. július 23-án Szilágyi Márton, egyházközségi pénz­tárnok. SZÍNHÁZ, ZENE. A „Czigánybáró“ úgy látszik cassa­­darabja lesz a nyári színháznak is. Hétfőn ismétlik a darabot, s tekintve a nagy keresle­tet, a jegyeket már vasárnap árusítják ez előadásra. * Prielle Cornélia asszony aug. elején háromszor fog föllépni Duna-Szerdahelyen. A város közönsége a művésznőt ünnepélyesen szándékozik fogadni, s egész sor fogaton megy eléje az intelligentia Galantháig. NYÁRI SZINH­ÁZ. Kolozsvár, 1886. julius 15. Budavár bevétele 1849-ben. Eredeti színmű dalokkal, 3 szakaszban. Irta: Vachot I. Sze­mélyek: Pammer Megyeri. Gizella Major I. Várnai Szentgyörgyi. Julia Medgyaszai. Pomázi Ivánffi. Hadnagy Pálffi. Kezdetezé­s órakor. TUDOMÁNY, IRODALOM. Uj könyvek A Franklin-társulat ki­adásában Budapesten, újabban megjelentek: Bonyhai Benjámin. Irányadó az iskolában és az életben. Erkölcsi tanulságos kis könyvecske valláskülönbség nélkül a mindennapi és ismétlő iskolába járó növendékek számára. Ára fűzve 30 kr. Falusi könyvtár. XXXI. füzet. Növény­betegségek. Irta Dr. Szaniszló Albert. Ára fűzve 50 kr. Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. Longfellow W. Henrik. Az arany legenda. An­golból forditotta Jánosi Gusztáv. Fűzve 40 kr. Chateaubriand, René. Franciából fordította Bog­­dánfy Lajos. Fűzve 20 kr. Czuczor Gergely hős­költeményei és meséi. Második kiadás. Fűzve 30 kr. Fáy András. A mátrai vadászat. Vígjá­ték három felvonásban. Fűzve 20 kr. Augier és Foussier. A szegény arszlánnők. Dráma öt felvonásban. Francziából­­. Fűzve 30 kr. Sha­kespeare. Sok baj semmiért. Vígjáték öt felvo­násban. Angolból Ács. Fűzve 30 kr. Constant Benjamin. Adolf. Egy ismeretlen iratai közt ta­lált történet. Francziából Dr. Béri Moravcsik Gyula. Fűzve 30 kr. Bozzai Pál irodalmi ha­gyományai. Kiadta Lévay József. Fűzve 30 kr Greguss Ágost. A balladáról. A Kisfaludy-tár­­saság által 1864 ben jutalmazott pályamű. Fűzve 40 kr. Történelmi könyvtár. Budavára vissza­vétele. Irta egy szemtanú. Angolból fordította, előszóval és jegyzetekkel ellátta Deák Farkas. Egy czimképpel. Ára fűzve 40 kr. Gyászrovat. Alant írottak a szívnek legmélyebb fáj­dalmával tudatják, hogy a szerető hű nő, leg­gondosabb édes­anya, gyermek, testvér és gyön­géd rokon Gr­o­bei­s Jánosné született Hut­ter Mária, folyó év július hó 23-án reggel 1/25 órakor, életének 25-ik és boldog házassága 5-ik évében, hosszas szenvedés után tüdősorvadás következtében, a haldoklók szentségének áhi­­tatos felvételével, megszűnt élni. Hült tetemei folyó hó 25-én délután 1/15 órakor fognak bel­­középutczai 11. számú lakásáról a róm. kath. egyház szertartása szerint a közös sirkerb­e ki­­kisérte­­ni és az örök nyugalomnak átadatni. Lelkéért az engesztelő szent mise-áldozat ugyane hó 26 án d. e. 10 órakor fog a főtéri anytem­­plomban az egek urának bemutattatni. Mely mindkét végtisztelettételre a rokonok és isme­rősök szomorúan meghivatnak. A béke angya­la őrködjék sírja felett­ Kolozsvárt, 1886. ju­lius 23-án. Grobois János, mint a bánattól le­­sújtott férj, és egyetlen gyermeke Jenő. id. Hut­ter János, neje Stampfer Magdolna, mint bá­natos szülők. Hutter Ilona, férje Steine János, Hutter Gertrud, Hutter Erzsébet, Hutter Jó­zsef, a megboldogultnak testvérei és sógora. Grobois József, mint sógor. CSARNOK. Az uralfolyami halászat. A kaspi tengerről tudjuk hogy az jóizű, nagy halakban bővelkedik, s azok évenként messzire felúsznak a Volga- és Uralfolyamon, hogy ik­ráikat a part homokjába rakhassák. Ezen fo­lyamokban előforduló halak között különösen négy faj a legtöbb hasznot hajt ama vidékek halászainak, minthogy ezeknek besózott ikrája a hires kaviárt szolgáltatja számukra; az ötö­dik halfaj, a k öreg, itt csak legfeljebb egy mé­ternyire nő és 8—9 kilogramm súlyt szokott el­érni, kaviárja a legizletesebb ugyan, de mint­hogy e halafélve szállítják Pétervárra és Mosz­kvába, hol jó áron el szokott kelni, ennélfogva ezen halfaj sokkal kevesebb kaviárt szolgáltat, hogysem kiviteli árvezikké válhatnék. Az Al- Dunában fogott tok húsa már nem oly ízletes, de a volgai és uráli seregnél jóval nagyobbra fejlődik. A kaviárt szolgáltató halfajok között legnagyobbra nő a viza (beluga,­ ezen hal ez­előtt 30—40 púd sőt a Volgában 70—90 púd vagyis 1100—1440 kilogramm sulyává is fejlő­dött és 90—96, sőt néha 169 kilogr. kaviárt szolgáltatott, most azonban a 15—20 púd, 240— 320 kilogramm) súlyú viza a ritkaságok közé tartozik, s egy—egy állat csak 30—50 kilo­gramm kaviárt szolgáltat. A viza után legtöbb kaviárt ad a tok; a sewrjuga kaviárja édeskés izű, de igen ízletes és apró szemcséi sárgás zsi­radékkal vannak bevonva. Ugyanezen fajhoz tar­tozik még a belaja— ryba, husa igen ízletes, fehéres színü kaviárját nem sokra becsülik. Az uraiban ezenkívül igen sok fehér lazacz galócza és nagy csuka van, a harcsa, sügér és más hal­fajok szintén nagy bőségben fordulnak elő. Mint­hogy pedig ezen halfajok bizonyos időszakok­ban a folyamon felúsznak sőt ott ki is telel­nek, egyes vidékeken nagyszerű társas halásza­tokat szoktak rendezni. A legérdekesebb ily halászatok a téli év­szakban tartatnak. A kozák halász­szerszámai: — az Ural partjain ugyanis 20, 1000—1000 fejet számító kozák ezred van letelepedve, —* hosszabb-rövidebb rudakra akasztott halász­horgok, egy feszítő rúd a jégkéreg felszagga­tására és egy hólapát. A kereskedők mindjárt a helyszínen vásárolják össze a halászat ered­ményét. Miután a hal legbecsesebb alkatrészét, a kaviárt, kiszedték, azt vízzel leöntve hordók­ba rakják, a besózott kaviárt, ha jól összesaj­tolják, sokkal tovább el lehet tartani; ezután a gerinczből kiveszik a hosszú gerinczvelőt, s azt felfüstölve a halpástétom töltelékéül hasz­nálják ; a szeletekre vagdalt hal húsát azután a napon megszáritják s ez a füstölt lazacz harcsához hasonló izü étket szolgáltat; a szá­rított halat azután a hordókba rakva besózzák s ez az oroszok leginkább kedvelt böjti elede­lét képezi. Végre még a vizahólyag név alatt ismert halenyvről kívánok megemlékezni, a­mit nemcsak a viza, hanem a többi nagyobb hal­faj hólyagából szoktak készíteni; ezen keres­kedelmi czikk ára, az ipar terén mind többol­dalú felhasználtatása s a halászatok eredmé­nyének csökkenése folytán folytonosan emel­kedik, úgy, hogy a legjobb minőségű vizahó­lyag fontja a helyszínén 1 imperialba, vagyis 5 rubelbe szokott kerülni. Miután egy ágyu­­lövés jelt ad a halászat megkezdésére, ide-oda futkosnak a halászok, a jégbe lékeket vágnak s nagy lármával igyekeznek a halakat felverni rejtekeikből. A fellármázott halak csakugyan össze vissza úszkálnak és a lékeken a vízbe mentett ezer meg ezer horog valamelyikére akadnak. Csakhamar az egész jég felülete vér­rel van ellepve, hol valóságos mészárlás veszi kezdetét; a parton egész halmok támadnak a kidobott halakból, mivel a kozák horgára akadt halat a parton várakozó kereskedők egyike vagy másika azonnal megvásárolja és saját halmazára dobatja. Néha az is megtörténik, hogy a kereskedő, kivált kedvezőtlen halász­idény alkalmával, találomra veszi meg a ho­rogra akadt de még víz alatt rejlő halat. Né­ha egy-egy sereg akad a horogra, s a halász, ki ezt már tapasztalásból előre tudja, minden rábeszélő tehetségét felhasználja, hogy elhites­se az alkudozó kereskedővel, miszerint egy nagy tok akadt horgára. A halászat és az adás-vevés egész az esti szürkület beálltáig szokott tartani; most a parton vert árubódék élénkülnek meg, hol a halászok evés és ivás közben adnak vesznek, a halat és kaviár­ hor­dókra szedik, vizahólyagot főznek, napi élemé­­nyeiket beszélik el egymásnak s különösen jól hozzálátnak a vodkához s azután mindenki saját szánjára ülve haza hajt, hogy uj erőt gyűjtsön a másnapi fáradalomhoz. Reggel ugyan­is népvándorláshoz hasonlító egész seregek vo­nulnak a folyam felsőbb részei felé, hogy ott tegnapi munkájokat élőbről kezdhessék ; ily módon mind feljebb és feljebb haladnak a fo­lyam mentében, mig a halászati engedély által kijelölt határvonalig jutottak. KÖZGAZDASÁG. — Az ipartörvény 50. §-ának módosítá­sa. Az új ipartörvény életbeléptetése óta szá­mos panasz merült fel az 50. §. azon intézke­dése ellen, mely szerint heti vásárokon élelmi­szerek, kerti és mezei termények, valamint há­­ziiparczikkek kivételével más iparkészítménye­­ket csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni. A minisztérium is tapasztalta, hogy a törvénynek ez az intézkedése nemcsak a vásárló közönségnek, hanem igen sok esetben az iparo­soknak érdekeit is sérti, amennyiben a vidékükön tartott hetivásárokon— ha raindjárt az illető köz­ségben hasonló szakban foglalkozó iparos nem is lakik — iparczikkeiket áruba bocsátani jogosítva nincsenek, egyes vállalkozóknak — régebbi ke­resetforrásuktól megfosztva — megélhetésük vált kérdésessé, a vásárló közönség pedig ver­seny hiányában ugyanazon iparczikkeket kény­telen drágábban megvásárolni, vagy e czélból más községek heti vagy országos vásárait s a távol eső nagyobb városokban lakó iparosokat felkeresni. E bajok orvoslása tárgyában az ipar­és kereskedelemügyi miniszter — mint a „Hö k“ jelenti — most körrendeletet intézett az ösz­­szes törvényhatóságokhoz, melyben felhívja őket, hogy mielőtt e részben további intézke­déseket tennének, esetleg a törvény módosítá­­sát hoznák javaslatba, az említett körülmé­nyekre és viszonyokra a saját hatáskörükben tapasztaltakról tegyenek hozzá kimerítő jelen­tést és indokolt javaslatot az iránt, váljon a hatóságok területén fennálló viszonyok és he­lyi körülmények indokolttá teszik-e általában az idézett törvényes intézkedés megváltoztatá­sát vagy hatályon kívül helyezését s igenlő esetben mily irányban válnék az említett szakasz módosítása czélszerűnek és indo­koltnak. Felelős szerkesztő: AJTAI K. ALBERT. Laptulaj­donosok: K. PA­PP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI.

Next