Kolozsvár, 1887. július-december (1. évfolyam, 152-305. szám)
1887-07-12 / 161. szám
yolozsváti, 1887 ig elintézéséig fogva maradnak. A kincstár ,g Dem számította fel ugyan a kárát, de azt fjik, hogy ez nem fogja meghaladni a 80,000 frtot. Az ítélet kihirdetését holnap fogjuk jelent ® 11'' Egy község pusztulása Rábaszék köz , tegnapelőtt teljesen leégett. A tűz a köselőleg támadt. A Fábry-ház udvarán játs ffottak öt—hat éves gyermekek, s játék közneggyujtottak a sertésól mellett egy csoszalmát. Fél óra alatt lángba borult az ^ísz város. Elhamvadt százhuszonnégy lakója százkét kamra, ugyanannyi istálló és jizvankilencz csűr. A község 2 templomán f mintegy ló házán kívül egyetlen ház sem riadt épen. A pusztító tűz akkora hőséget ijesztett, hogy meggyuladtak és tövig égtek eleven fák. Az utczákon szanaszét heverek megégett bútorok és ruhadarabok maradványai. Mindenfelé síró asszonyok csoportjai, körülöttük kenyeret kérő gyermekek. Az ottj 0a maradt férfiak nagy része megsebesült a mentés alatt. Egy asszonyt megfojtott a füst. Mikor már javában égett a háza, fölkapott a kupa vizet, s berontott a szobájába, ablakon becsapódott láng letertette azsztal alá s ott találták meg holtan. — Ugyanez asszony két leánya pedig halálán van. só úrnője égési sebeiben meghalt. A sebesültk közt van az evang. tanító, ki értékesebb holmiját kihordotta a kertbe s a mikor ott is kezet fogott, maga kezdte oltani. Kabátja és mellénye e közben meggyuladt s egész teste összeégett. Most Korponán ápolják. A szegény veterán tanítót ötven év keserves keresményétől fosztotta meg a tűzvész. A vendéglős levitette bútorait a pinczébe, de oda is betolakodott a tűz s elhamvasztott mindent. Ezer szerencse, hogy a közelben volt spiritusos hordók föl nem robbantak, mert akkor sok ember védett volna el. — A kolera. A gonosz ázsiai nyavalya, úgy látszik, sokkal jobban elhatalmasodott, mint azt az eddigi táviratok jelentették, így a Kölnische Zeitung Marseilleből azt jelenti, hogy Toulonban e hó 5-én már kolera esetek fordultak elő, sőt Marseilleben is gyanús hírek szállingóztak. E híreket meg is táviratozta lapjának, a táviratot azonban a franczia telegráfhivatal nem továbbította. A franczia délvidéken különben rendkívüli, 30 — 33 foknyi hőség uralkodik, ami a járvány kifejlődésének mindenesetre kedvez. — A büntető pápa. Napjainkban már igen szokatlan esetet jelentenek Rómából. A vatikáni congregatio de propaganda fide, a pápa rendeletére táviratilag utasította a new-yorki érseket, hogy Mac Ghynn ír papot a nagy exkommunikáció büntetésével sújtsa, miután ez vonakodott a pápa rendeletére Rómában megm. — Eléghetetlen színház. Teljesen tűzbiztos színház építésére egy franczia építész azt javasolja, hogy az árucsarnokok, pályaházak, melegházak mintájára az épület belseje kovácsolt és öntött vasból, horganyból, pléhből, üvegből és palából álljon, külseje pedig homokkőből, téglából és márványból. Amint a nagyobb építkezéseknél a gerendázat heyett ma már lefestett vas oszlopokat és síneket alkalmaznak, úgy lehet az ácsmunkát teljesen pótolni kővel és vassal. A nézőtér, foyer és folyosók padlózata hullámos vaspléh lehetne, melyet befesthetni. E lemezeket erős sínek tartanák. Tapasztalás szerint ily alkotmány fölötte biztos. A tető és kupola bádogból való s úgy díszítik, mint a fát. Ajtók és ablakkeretek vasból készülnek. Vastag közfalak kőből, keskenyek bádogból. Padok, székek, támlányok horganyból, az ülések impregnált kelméből veendők. A színpad padlója vaspléh, ajtói és ablakai vasból, a soffiták, cifraságok sat. befestett horganyból állitandók elő. Minden kötél elesik és különböző erejű fémlánczok helyettesítenek. A színpadi folyosók és karzatok, mint a melegházakban, vasból legyenek. A díszletek vékony vaskeretekbe foglalt bádog lemezekre festhetők, esetleg impregnált vászonra, ámbár a bádog díszletek nagy része meg fog felelhetni a legnagyobb igényeknek is. Befestett bádog tapéták, vasbútorok, szóval teljesen eléghetetlen színház lebeg az indítványozó szeme előtt. Az akusztika kérdését nem feszegeti, pedig lám a budapesti operaház vasas színpadának is sok akusztikai hátránya van. És a színháznál az akusztika talán ép oly fontos, mint a tűzbiz. Életmentő kisasszony. Egy leány bátor tette képezi most közbeszéd tárgyát Veszprémben. A minap a Séd folyó partján néhány kis leány lakadalmast játszott, koszorút kötöttek s egy-egy világszálért behajoltak a viz elé. Javában folyt a játék, mikor egyszerre csak egy sikoltás hallatszott s az egyik kis leány egyensúlyát veszítve, bezuhant a Séd vizébe. A gyermekek megrémültek, közelben nem v °lt senki s a kis leány bizonyára odavész a ^zbe, ha a véletlenül arra sétáló Hack Gizela kisasszony meg nem látja. A kisasszony gyors elhatározzással utánna vetette magát s kimentette férfinak is becsületére való bátorágával a már fuldokló leánykát. — Szerencsétlenül járt tourista. Gmunkörnyékén nem régiben egy szikla alatt tart rész kalap és felöltőből azt következtetée, hogy Conrad tourista odaveszett,lebukott P ®%ségbe. Kitűnt, hogy a derék tourista a G levue szálloda számlája elől menekült el és azon a néhány napon, mely idő alatt megsigtok a bécsi lapok, hegyen-völgyön túl el. — Ötezer lábat ugrott. Egy kábel távlat jelenti a következőket: E hó 5-én Quipcyben (Illinois) egy Leeds nevű ír az általa talált esőernyővel fölszerelve, kiugrott egy g hajóból, mikor az ötezer láb magasan volt a föld felett. Leeds lassan ereszkedett le, s « *?en értetlenül érte el a földet. A vakmer föltaláló számára a föllelkesedett közönség azonnal tizennégyezer dollárt gyűjtött össze ajándékul. KOLOZSVÁR Lázár Ádám úrral. Végezzünk e helyen Lázár Ádám úrral. Ez az egyetlen cselekedet, amit az ő ügyében szívesen teszünk. Nem szeretjük a nevét a „Kolozsváréban. Minden jó ízlésű ember igazat ad nekünk ebben. Állítottunk róla egyet mást. Az volt a czélunk, hog világosítsuk fel a választó közönséget felőle. Nem tartottuk általában véve (s nem mint pártembert) a képviselőségre valónak. Marosvásárhely közönsége (s ezt mély tisztelettel említjük meg) igazat adott nekünk s nem választotta meg Lázár urat. Azokban a miket irtunk jól megválasztott források után, tisztessséges emberek szava után indultunk. Semmit nem állitottunk a minek árát ne adhatnánk. Megjegyeztük mindig, hogy készen állunk a szabad polgárok esküdtszéke előtt felmutatni az argumentumainkat. Lázár ur azonban bele van gyökerezve az osztrák §-okba. Nem jött esküdtszék elé, de untalanul zakatolt a bíróságoknál, hivatkozva az osztrák sajtóügyi rendtartásra, hogy a bíróság védesse őt a Kolozsvár állításai ellen. Hát istenem, a dolgok, az igazságkeresés ilyen formája teljesen Lázár úrhoz való. Az osztrák §-ok erejének idejében élte szép napjait Ádám úr. Szereti azokat a §-okat , ragaszkodik hozzájuk. Ki venné rosz néven? Mi nem. Mi még vele is igyekeztünk méltányosak lenni. Ha czáfolataiban argumentum volt, azt kiadtuk. Mert mi az igazságot keressük. És keressük, hogy a fegyver a mivel vivunk, tisztességes legyen. Ezért most is, utoljára, helyet adunk egy „Önigazolás“ feliratú czikk argumentumainak, melyet Lázár úr hozzánk juttatott. Ebben azt bizonyítja, hogy egy szegény diákot (Köröndi Mózest) nem citált maga elé, mert márcz. 14-én világított az ablakában. Nagy Lajos az erzsébetvárosi törvényszék elnöke, mint Köröndi sógora, levelet adott Lázár úrnak, melyben azt mondja, hogy: „erről mit se tud és soha se hallott“ nemcsak, de lehetetlennek is tartja, mert tudta szerint akkor mikor Ádám ur Bach huszár volt Udvarhelyt, Köröndi már nem tanult ott. Mi hát Köröndi egyik tanulótársának levele után (eredetiben szolgálunk a levéllel) azt állítottuk, hogy Lázár úr gyötörte az úgynevezett világításért Köröndit. A Lázár úr bizonyítványa azt állítja, hogy ő mit se tud erről. Az igazságot keresse ki a közönség a két állításból. A másik dolog amit Lázár úr czáfol, az a szivarvég történet. Veszett történet. Nagyon meggondoltuk, ha közreadjuk-e? Mert saját szivarvégünket szívni, az utoljára is szerencsétlenség, de nem hiba. Hanem a más szivarvégeit szipogatni szerfelett szomorú komédia, kivált még ha az illető szivarvégtulajdonos tudta és beleegyezése nélkül követtetik ez el. .. Meggondoltuk, ha közreadjuk-e? de a forrás — a honnan kaptuk a czikket — a legkifogástalanabb. Tekintélyes képviselő írta. És épen ellenzéki képviselő. Ő is perhorreskálta azt, hogy Ádám úr ott melegítsen egy helyet az ellenzéken. Hát közreműködött a lehetetlenítésén e czikkel. Erős vágás volt, de ő felhatalmazott, hogy közzétegyük bizonyos körülmények között az ő nevét, nagyobb bizonyság okáért. Ez nagy argumentum volt az állítás igaz volta mellett. Nem játékra való név annak a neve, a ki írta. Hát közreadtuk, de az ő felelősségére, a lap rendes rovatain kívül, a levélszekrényben, a mi magyarul azt teszi: mi nem tudjuk, emelt-e el Lázár úr szivarvégeket; a ki állítja: az felel érte, hogy emelt . . Erre a gyásztörténetre Lázár ur igy felel „Önigazolás“ czimü czikkében: ban: Ugyan a „Kolozsvár“ idei 147. számú„A „Kolozsvár“ levélszekrénye, Ádám huszár“ feliratú czikkben rólam bizonyos rám fogott szivarvégekkel kapcsolatban mint kapzsi képviselő kezéről, szivarvéges huszárról szólván, — erre nézve képviselőházi háznagy Kovách László ur Budapest, 1887. Jul. 1-én keltezve következő levelet irta : „T. barátom ! Hozzám írott szives soraidra nem tudok egyebet felelni, mint azt a mi a valóság, azt t. i. hogy az egész dolgot most hallom először, még pedig leveledből. — Tőlem tehát senki sem hallotta ezen dolgot, mert arról — mi nincs — csak most hallok szót először.“ Ezekben reprodukáltuk Lázár úr önigazolását. S e helyen bevégeztük ezt a kérdést Ádám úrral. Másutt szívesen állunk rendelkezésére, közönség pedig, amely otthoni kényelmét cseréli fel a fürdőivel, zúgolódik s nagyon természetesnek találja, ha valaki idegen fürdőkre megy. * TŰZ. N.-Szebenben mult szombaton kigyuladt egy kocsiszín. Egészen kőből volt építve, bolthajtással s így nagyobb veszedelem nem forgott fönn, annál is inkább, mert a nagy füst jó korán magára vonta a tűzoltók figyelmét és rögtön ott teremtek. Minthogy a szin teljesen elhagyott volt, s jól lezakatolva, a tűz kiütése igy magyarázható meg. — Talán gyújtás okozta. * Kolozsvári czigányok II.-Szebenben. Czakó Peti bandájával a szebeni nagy sörcsarnokban muzsikál. A szebenieknek tetszik a czigányzene s a Tageblatt jól iskolázottnak nevezi a társulatot. * A háromszéki háziipar egyesület közgyűlést tart Sepsi-Szent Györgyön f. hó 24-én. A tárgysorozatból kiemelendő, hogy e gyűlésen fognak megtétetni a második 6 éves cziklus lejárásával az egyesület újra alakulására vonatkozó intézkedések. * A marosvásárhelyi iparos polgári egylet e helyén tartotta meg közgyűlését, melynek egyetlen tárgya az elhunyt elnök néhai Szathmáry Ferencz helyébe az elnök választás volt. * A fogarasi első húsfogyasztási szövetkezet megalakult. Működését szeptember elsején fogja megkezdeni. A szövetkezeti részvények értéke 10—10 frt és így lehetővé van téve a szegényebbeknek is legalább egy darabot vásárolni. Az alapszabályok szerint van 20 igazgató bizottsági tag, egyenkint legalább is 5—5 részvénnyel; 10 felügyelő bizottsági tag, egyenkint legalább is 3—3 részvénnyel. Van elnöki, titkári, gazdai hivatal. A gazdának van legfontosabb szerepe, ki csakis szakképzett és e mellett óvadékképes lehet, jól fizetett, állandó mindaddig, ameddig kötelességeit lelkiismeretesen teljesiti. Igen fontos intézkedés az ár-osztályozás, jobban mondva hús osztályozás. A minőség szerint 3 különböző ár fog megállapittatni s ez által ki van zárva az, hogy az egyik ugyanazon pénzért a csontokat, inakat, mig a másik a pecsenyét kapja. ERDÉLYI RÉSZEK. Vidéki élet. * Székely fürdők. Erdélyrészi fürdőink is megelevenednek ilyenkor. Sok vendég jön Tusnádra, Élőpatakra, Málnásra. Ugyancsak siet, hogy oda jusson az illatos fenyvesek ölébe. Siet abban a reményben, hogy a tavalyi szobáját, amelyiken keresztül járt a szellő, talán megtatarozták, talán valami új is épült, amióta nem járt ott. Hanem jócskán csalódik. Bizony keresztül dúdol a szél a szobán most is, s nem építettek még egy lúgost sem. Az a CSARNOK. Az ördög itala. (Egy capucinus, Medardus testvér, hátrahagyott iratai.) Kiadja : Hoffman Amadeus Theodor. ELSŐ RÉSZ. Első fejezet. Gyermekévek s a zárdai élet. 4) (Folytatás.) Tizenhat éves lettem, mikor tanítóm kijelentette, hogy eléggé elő vagyok készítve arra, hogy a szomszéd városban levő főiskolában a magasabb vallástani tudományokat megkezdjem, ugyanis teljesen a papi pályára szántam magam s ez anyámat benső örömmel töltötte el, mert ezáltal megmagyarázva és betöltve látta a zarándok titokzatos czélzásait — melyek [^bizonyos uton-módon összeköttetésben látszottak lenni, apám csodás — előttem ismeretlen látományával. Csak emez elhatározásom által vélte igazán föloldozottnak apám lelkét s megmentettnek az örök elkárhozás kinjaitól. A herczegnő is, kit azonban már csak a közös beszélő teremben láthattam felette helyeselte szándékomat s ismételte Ígéretét, hogy minden szükségessel ellát valamely papi rang elnyeréséig. Daczára, hogy a város oly közel volt, hogy tornyait a zárdából látni lehetett s ottani jó gyaloglók a kedves vidéket sétahelyükké tették, mégis nagyon nehezemre esett a bucsuzás jó anyámtól, a fenséges asszonytól, kit szivemben oly mélyen tiszteltem, s derék tanítómtól. Az bizonyos, hogy a válás fájdalmára nézve egyformának tűnik fel a szerettek körén levő legkisebb távolodás a legnagyobb távolsággal. A herczegnő különösen meg volt indulva, hangja reszketett a fájdalomtól, midőn intése kenetteljes szavait mondotta. Egy csinos olvasót ajándékozott, s egy kis imádságos könyvet, tisztán kifestegetett képekkel. Még egy ajánló iratot is adott a város capucinus zárda főnökéhez s ajánlotta, hogy rögtön keressem fel, mert szóval-tettel mindenben szorgosan segíteni fog. Bizonyára nem egykönnyen akad kellemesebb tájék mint az, melyben a capucinusok kolostora közel a városhoz fekszik. A pompás kert, a hegyekre való kilátásával, minden alkalommal, mikor benne sétáltam s majd ennél majd annál a bujafacsoportozatnál állottam meg új meg új szépségben tündökölt. Épen ebben a kertben találtam Leonhardust, a zárdafőnököt, mikor először látogattam meg a kolostort, hogy a főnöknő levelét átadjam. A prior amúgy is nagy szeretetre méltósága még növekedett a levél olvasása után s oly sok vonzót tudott beszélni a kitűnő nőről, kit már évekkel ezelőtt Rómában ismert meg, hogy már ez által is ez első pillanatban egészen megnyert. A testvérek vették körül s gyorsan fel lehetett ismerni egész viszonyát velük, hogy az egész zárdai rend és életmód, a nyugodtság és a szellem vidámsága, melyek mind nyilatkoztak a főnök külsején is, valamennyi testvérre kiterjed. Nyomát sem lehetett látni sehol a roszkedvnek, vagy annak az ellenséges, magát emésztő zárkózottságnak melyet különben az ember a barátok arczán láthat. A szigoru rendszabályok daczára Leonardus áhitatos cselekedetei inkább az égiekhez fordult lélek szükségletéből, erdtek mint az emberi természeten sarkaló vétekért való rajongóhoz méltó bűnhődés voltak s úgy annyira feltudta kelteni a testvérekben a kegyelet ilyen felfogását, hogy mindazon, mit tenmök kelle, hogy a szabálynak elégtétessék, oly vidámság s nyugodt kedély öntött el, mely tényleg e földi szorongások között magasabb rendű létezést teremtett. Még a világgal is tudott Leonardus atya bizonyos illő összeköttetést felállítani, mely semmi esetre sem vált a testvérek hátrányára. A gazdag ajándékok — ilyeneket pedig az általán nagyon tisztelt zárdának minden felől ajándékoztak, — lehetségessé tették, hogy bizonyos napokon a zárda barátjai s pártfogói az ebédlő teremben megvendégeltessenek. Hosszú asztalt terítettek akkor az ebédlő közepén s ennek tején ült Leonardus főnök a vendégek társaságában. A testvérek a keskeny fal melletti asztalnál maradtak s a szabály szerint közönséges eszközeiket használták, a vendégek asztalán azonban csinosan és tisztán volt felterítve, üveggel, porczellánnal. A zárda szakácsa különös ízletesen tudott bojtos ételeket készíteni s ezek ugyancsak ízlettek a vendégeknek. Ők gondoskodtak a borról is s igy a capucinus zárdabeli ebédek kedélyes, barátságos találkái voltak a papságnak s a hívőknek, melyek kölcsönös hatásukban nem voltak haszontalanok az életre nézve. Mert midőn a világi bívságokkal elfogódottak ide jöttek s beléptek azon falak közé, hol minden az egyház férfiainak az ő tetteikkel olyannyira homlokegyenest ellenkező életmódját tárja föl, egy-egy kebelükbe hullott szikra ösztönzésére be kelle vallaniuk, hogy a lélek, ha inkább felülemelkedik a földiek felé, az embernek már itt lent is magasabb létert tudhat biztosítani. Ellenben a barátok élettapasztalatban s bölcsességben gyarapodtak, mert a hírek, melyeket a tarka világ falaikon kívül folyó tevéséről-vevéséről hallottak, sokféle gondolatot ébresztettek bennük. Anélkül, hogy a földi javaknak csalfa értéket tulajdonítottak volna ez emberek belsejéből eredőleg meghatározott életmódjaiban az egyházi elvek ilyes sugártörését — mely nélkül minden színes, fénytelen lenne — szükségesnek látták. Mindnyájok fölött már eleve magasan állott szellemi és tudományos műveltség tekintetében Leonardus prior. Azonfelül, hogy általán jeles erőnek tartaték a theologiában, ugyannyira, hogy a legnehezebb tárgyakat is könnyedséggel és mélységgel tudta kezelni, s a papnövelde tanárai gyakran kértek tőle tanácsot és tanítást, a világiakban is jobban ki volt művelve, mint az ember gondolta volna egy zárdái férfiúról. Könnyeden és csínnal beszélt olaszul és francziául, s különös ügyessége folytán ifjabb korában fontos küldetésekre használták. Már akkoriban, mikor megismertem, idős volt, de daczára hogy fehér haja kora mellett tanúskodott, szemeiből ifjú tűz sugárzott, s a kellemes mosoly, mely ajka körül lebegett, még emelte a belső megelegedettség és lelki nyugalom benyomását. Az a kellem, mely beszédét éliité, minden mozdulatában is jelentkezett, s még a bárdolatlan rendi ruházat is pompásan hozzásimult teste szépen épült idomaihoz. Egyetlen egy sem akadt a kolostorban levő testvérek között, kit ne saját akarata, sőt benső szellemi hangulata által előidézett szükségesség ne vezetett volna a zárdába; de a kolostorban nyugvó, helyet kereső szerencsétlent, ha a megsemmisülés elől menekült is, hamar megvigasztalta volna Leonardus vezeklése, rövid átmenet lett volna a nyugalomba, s így kibékülve a világgal, kicsinyességeire nem ügyelve, a földi életben is gyorsan felülemelkedett volna a földieken. A kolostori élet ilyetén fölfogását Olaszországban tanulta Leonardus, hol a szertartások s vele a vallásos élet egész nézőpontja sokkal vidámabb, mint a katholikus Németországban. Mint ahogy a templom építésénél fenntartották magukat a régi alakzatok, úgy hatolt az ó-világ ama vidám, eleven idejéből egy sugár a kereszténység rejtélyes homályába, s világosította meg ama csodás fénynyel, mely azelőtt az isteneket és hősöket sugárzotta körül. (Folyt. köv.) A kalotaszegi takarékpénztár igazgatósága 30 frt., Barcsay Domokos, gondnoksági tag, 26 frt Harmathy Zsigmond, gondnoksági elnö , 12 frt, Gyulay Sándor, kereskedő, a magyar nyelvben legtöbb előmenetelt tanúsított román fiu-tanulók megjutalmazására 5 frt, Schweiger Nándor, gyógyszerész, 3 frt, N. N. ra ^°^D› felső leányisk. tanítónők a felső leányiskolában két legjobb szavaló részére 2 drb. könyvet, Kovács Dániel, felső népisk tan. a felső fiú iskolában két legjobb szavaló számára 2 drb. könyvet. Ezen 77 forintból 78 drb jutalomkönyv vásároltatott, ehhez véve az ajándékozott 4 drb. könyvet, összesen 82 drb. jutalomkönyv osztatott ki. Jutalmat nyert 73 tanuló. Fogadják a tisztelt jótevők intézetünk iránt tanúsított meleg érdeklődésükért, kegyes adományaikért, melyeket iskoláinkkal szemben évek óta gyakorolnak, nevezett iskolák tanulóifjúsága, tantestülete és gondnoksága nevében e helyen is hálás köszönetem kifejezését. _ Bánffy-Hunyadon, 1887. július hó 5-én. Koleszár Lajos, igazgató. Apróságok. Illem. — Enyje te Gabi, mit kellett volna mondanod a bácsinak, a ki czukrot adott neked ? Kari. — „Még“ ... Cselédeink. — Jóízű adomát beszélnek el egy úri társaságban ebéd alatt. Egy inas leejti a suites tálat, mely darabokra tört. A lurkó nem jön zavarba, felkaczag erősen : — Nagyszerű adoma . . . igazán kitűnő hetele ! . . . És az egész társaság újból nevetésbe tört. Képtelenség. — Mióta kezeli önt G .. . doktor úr ? — Négy hete. — Képtelenség. — Miért ? — Ön akkor már két hete halott. Vegytan. Tanár . — Mondja meg kérem, hogy a kénsavat miről ismeri meg. — Elég, hogy az ember megizlelje, azonnal halva esik el és akkor meg lehet nyugodva róla, hogy kénsavval van dolga. Értesítő: Nyilvános köszönet. A bánffyhunyadi m. kir. állami elemi és felső népiskolák szorgalmas és jó magaviseletü tanulói megjutalmazására, a f. 1886—7. tanév végén tartott zárvizsgálatok alkalmával, a következő kegyes adományok tétettek: Julius l A sz.-udvarhelyi polgári zeneegylet folyó hój án tartotta meg igen szépen sikerült nyári mulatságát, melynek tiszta jövedelme 76 frt 20 kr volt. Ez alkalommal felülfizettek: Rápolthy Kárly 1 frt, dr. Török Albert 70 kr, dr. Ráczkövi Sámuel 70 kr, Knöfler Elek 70 kr, Fülöp őrmester 70 kr, Gál János 70 kr, egy valaki 49 kr, Fischer Ferenczné 30 kr, Ferenczi Ilonka k. a. 30 kr, Poden Venczel 30 kr, Herbai tiszthelyettes 30 kr, Szánig kereskedő-segéd 20 kr, egy valaki 20 kr, Kis Ernő 20 kr, Keresztesi Oszkár 20 kr, Ilyés József 20 kr, Broser őrmester 20 kr, egy valaki 20 kr, egy valaki 20 kr, Szabó Dénes 20 kr, Kristófi keresk. segéd 20 kr, Folbert György 20 kr, Bretyán főhadnagy 20 kr, Scheuveker hadnagy 20 kr, Barabás Domokos 10 kr, Kasisai Atilla 10 kr, egy valaki 10 kr, egy valaki 10 kr, összesen 10 frt 9 kr. Sz.-Udvarhelyt, 1887. julius hó 8. Ádám Dénes egyl. titkár. TÁVIRAT. Poprád pusztulása. Poprád, jul. 12. Poprád városának nagy részét tegnap iszonyú tűzvész elpusztította. Leégett nyolczvan lakóház, kétszáz melléképülettel együtt. Egyetlen utcza maradt épen. Kovács Leo honvédezredes emberfeletti erővel vezérli 12 szomszédos község tűzoltóságát három óra óta. A tűz gyújtogatásból származott. A tűznél Andrásevics curiai bíró, Náday színművész, Urbányi szolgabíró több emberéletet megmentettek, erőszakkal vonszolván ki az embereket az égő házakból. A lakosság az országúton tanyázik. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN Kiadó: AJTAI K. ALBERT. A kolozsvári hitelbank és zálogkölcsöntársulat vállalkozásait a következő üzletágak képezik a] előleget értékpapírokra, arany- és ezüst - pénzekre; b] zálogkölcsönök nyújtása ingóságokra, valamint ingatlanokra; ’ c] váltók, utalványok s üzleti más közokmányok le- és viszle számitolása ; d] érték-papirok, arany- és ezüst-pénzek mindennemű áruk és ingatlanok vásárlása és eladása saját és idegen rovásra; e] pénzeknek, váltóknak és értékpapíroknak folyószámlára elfogadása ; f] pénzbetételek kamatozás melletti elfogadása takarékpénztári könyvecskére, pénztárjegyekre vagy kötelezvényre. g] jelzálogkölcsönök eszközlése 5000 forinttól kezdve felfelé; b] követelések, utalványok átvétele, beváltása. SMMWVHQJT legjobb asztali- és üdítőital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. Hattani Henrik, Karlsbad és Budapest 99 — 30