Kolozsvár, 1888. január-június (2. évfolyam, 1-148. szám)
1888-01-14 / 11. szám
Ezekre vagyunk elkészülve ellenzéki részről a küszöbön levő vitánál. És aligha ki nem fog tűnni, hogy az a néhány hét, amennyire a tárgyalás elnyúlik, egyszerűen időfecsérlés volt, melynél az oppositió sokat, nagyon sokat beszélt, de nem mondott semmit; vagy legalább is kevesebbet annál, amennyi megérné bár azt a pénzt, melyet az ország ez idő alatt a képviselők napidijaira költ. így lesz a sok beszédből dupla szegénység, melynek egyik felét az ellenzék, másik felét a napidij-fizető ország sínyli. IRODALOM és MŰVÉSZET. Színházi játékrend. Vasárnap, jan. 15. Magdolna (másodszor.) — Hétfőn a Könyvtárnak. — Kedden Hoffmann meséi. — Szerdán Sarah grófnő. — Csütörtökön, Szentgyörgyi István jutalomjátékául Hernani (először, bérletszünet.) — Pénteken Bőregér. — Szombaton Bolondok grófja (Jókai bohózata, először.) — Vasárnap Bolondok grófja (másodszor.) A „Dávid Ferencz“ egylet kiadványai közül megjelent a Vilik és Vilik szám, tartalmazván dr. Brassai Sámuelnek „Melyik az igazi tudomány?“ és dr. Hegedűs Istvánnak „A hallhatatlanság kérdése a klassikus irodalomban“ cz. értekezéseit. A füzetek ára igazán olcsó, darabjuk 10 kr., az egylet tagjainak 5 kr. Konti uj operetteje. „A suhancz“,Konti József uj operetteje, melyet csütörtökön adtak először a népszínházban, jelentékeny sikert aratott. Zenéje, mint a Nemzet Írja, könynyed, dallamos és derült. Ha kissé lármás is, és ha eredetisége némely részletben kétséges is, minden hibáját jóvá teszi azzal, hogy szinte ragad az ember emlékező tehetségéhez. A második felvonás közben a közönség már dúdolta a sok kedves ariettet és pikáns couplet-t, melyeknek szakadatlan lánczolata végig vonul az egész darabon. Kontinak határozott szerencséje van operette-jeivel. Az „Eleven ördög“, a „Királyfogás“ egyaránt megnyerte a közönség tetszését, a „Suhancz“ sikere pedig még határozottabbnak mutatkozott a két előbbiénél. A czímszerepet Blaha Lujza asszony játszta, nagy hatással. Beniczky Ferencz államtitkár, a nemzeti színház és az operaház kormánybiztosa, csütörtökön délelőtt megjelent a nemzeti színháznál, hol őt az igazgatóság és a hivatali személyzet fogadta. Az államtitkár-kormánybiztos félórai időzés után az operaházba ment, hol szintén az igazgató és az adminisztratív személyzet fogadta. Miután az államtitkár a színházak előadó személyzetével is meg kiván ismerkedni, a bemutatás ma (szombaton) lesz, hivatalos színezet és üdvözlő beszédek nélkül. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 102-ik szám. Kolozsvárit, 1888. jan. 15-én. MAGDOLNA Népdráma 5 felvonásban. Személyes : Gyömbér Szentgyörgyi. Ágnes Törökné. Laszi E. Kovács Gy. Magdaláy Sz. Siskó Németh J. Kezdete 7 órakor. Törvényhatóságok. Torda-Aranyosmegye közig. bizottsága a folyó 1888. évben első gyűlését f. hó 11-én tartotta meg Tordán. Elnökölt: főispán gr. Bethlen Géza ő maga. Mindenekelőtt alispán Veress Dénes olvasta fel a megye decz. havi közig. állapotáról szólló rövid jelentésését, melyből kitűnik, hogy megyénk közigazgatása a múlt hóban is akadálytalanul végezte a szakmakörébe vágó fontos teendőket. A jelentés szerint a múlt decz. hóban bejött 1104. közigazgatási ügydarab, amelyek nagyobb részt — csekély kivétellel — ellátást nyertek. Külföldre szálló útlevél 3. egyénnek adatott — a romániai királyságba. Tüzeset Kövend, Méhes, Cser,Béke, és áldás az üdvözültnek, és bocsánat a földön a megtévedetteknek“. Különös figyelemmel kísértem Roberttel való ismeretségem óta a képkiállítások eredményeit, a kiosztott pályadíjakat, kitüntetéseket. Robert mindig az elsők legelseje. Nevét szárnyára vette a dicsőség. Hát vájjon lelke meggyógyult-e? Ki kérdené azt a művésztől? Angela. Angolból JESSON után: PARÁDI KÁLMÁNNÉ. 10) (Folytatás.) V. Lovaglás f leczkék nagy pontossággal és bátorsággal folytak.Annyira elfoglalták Raleigh idejét, hogy lady Raleigh végre kénytelen volt ellene felszólalni. Sir James csak mosolygott és azt felelte, hogy Angela semmi egyéb mint kis baby és remélli, hogy a Cheritoniak illemi fogalmával talán nem fog ellenkezni lovaglásuk, mivel Erzsébet is bejegyezett. Erzsébet maga, midőn lady Raleigh hozzá fellebbezett, szintén nevetett és azt mondta, hogy ő háládatos azért, ha valami olyan foglalkozást találnak, a melyhez Angélának hajlama és kedve egyaránt van. — Sokszor oly unatkozottan ül szegény gyermek, folytatá Erzsébet őszinte sajnálattal, — semmi alkalma sincs mulatni. — Édes Erzsébetem, felelt lady Raleigh éles hangon. — Angolának ha esze nincs, van keze, dolgozzék valamit, üljön a varrógéphez, vagy vessen ágyakat, inkább, mint hogy restséggel ölje el napjait, mialatt kegyed dolgozik, hogy őt eltartsa. — Oh a szegény gyermek ! kiálta Erzsébet, — senki sem fájlalja oly nagyon tehetetlenségét, mint ő maga, és most valóban javulni is kezd már. Én naponta leczkéket adok neki, Johanna néni pedig naponta olvas vele, de egy kis türelemmel kell lennünk. A leány itt karjait öreg barátnője nyaka körül fonta. — úgy látom drága lady Raleigh, hogy különben oly könyörülő jó szívét elzárta az én kis „pillangó“ húgom elől. Az nem helyes kedves, kedves, öreg barátnőm, végző beszédét, őt megcsókolva. Ő ígérje meg, hogy én érettem egy kevéssé nevetni fogja Angélámat is, és megbocsát az ő apró hibáiért, melyekért igazán nem ő a hibás. Lady Raleigh megcsókolta Erzsébet bársony arczát, mialatt szemeiben a meghatottság könnyei fénylettek. — Édes Erzsébetem, szólt végre a beszédet más tárgyra terelve. — Inkább óhajtom, mint valaha, hogy mint kedves leányomat Beccoverbe hozzák kegyedet. Okvetlenül meg kell várnunk a tavaszt? Miért ne történhetne meg karácsonykor? Hadd vigye mrs. Dampier Angélát Cheltenhamba magával , és több mint bizonyos, hogy fogunk találni valami jó orgonistát, az ön helyébe. — Hát tanítványaim ? vete ellen Erzsébet mosolyogva , és a szegény Johanna néni, ki oly sok költséget és fáradtságot tett az én kedvemért. Drága lady Raleigh! Tudom, hogy most kemény fejűnek és méltánytalannak tart, de nem tudnék nyugodt és boldog lenni, ha amit magamban feltettem, el nem végezném ,és szélnek dobnám azokat, akiknek pártfogást ígértem. Lady Raleigh mindezekre semmit sem tudott felelni és így megadta magát, mint engedett volt azelőtt is az erősebb akaratnak. Ezek szerint a lovagló leczkék minden akadály nélkül folytak továbbra is, a figyelmeztetés daczára. Sir James és csinos kis tanítványa nagyon jó barátok lettek. Angela rendre-rendre megszelídült, nem volt oly vásott, mint azelőtt és gyakran egész csöndesen társalgott Erzsébettel és mrs. Dampierrel; nem úgy, mint régebben, midőn senkit sem engedett szóhoz jutni. Egyszer vagy kétszer könyveket kért sir Jamestől, ki megmagyarázta neki a nem értett helyeket; e miatt szükségesnek találta a szokottnál korábban jönni Bechiwebe, anynyira, hogy fél, sőt néha egész órát is szánt a magyarázatra, mielőtt Erzsébet hazatért volna. Néha ingerkedett Angélával ezen új tudományszomj miatt és kijelentette, hogy tanítványa nemsokára egész bölcscsé növi ki magát, pedig mennyire óhajtottam oly valaki után, ki oly együgyű legyen, mint én, de mióta az én kis pajtásom fejecskéjét vastag könyvekkel tömik, igen komolya és illedelmessé lett arra, hogy velem kötődjék és nevessen, mint tette egy holnap előtt. De az igazat megvallva, Angela komolysága nagyon is szeszélyes természetű volt. Voltak napok, midőn ismét a régi szerető, gúnyolódó, akaratoskodó Angela volt, kit először ismerni tanultak, de voltak viszont olyan napjai is, mikor minden látható ok nélkül, csak nem magánkívül volt; ilyenkor felment szobájába, ha Erzsébet utánra ment, kijelentette, hogy fejfájása van és lefekszik. Egy délután, ezen fejfájás-jelenet után, sir James oly korán lovagolt Bechinebe, hogy Angélát a társalgóban lepte meg és már nem szökhetett el. Egészen magára volt, mert mrs. Dampier kiment volt, holmi apróságot viendő Erzsébet egyik pártfogoltjának. Zordon esős délután volt, alant járó szürke fellegekkel; a leány egy heverő székben ült a tűz mellett, egy kis macskát melengetve. Midőn az ajtót nyílni látta, pirulva ugrott föl. — Ne szaladjon Angela, szólt a fiatalember sürgetőleg. Gondolja meg, mily régóta nem láttam önt. Hogy van szegény fejecskéje ? Azt hiszem, az a haszontalan tudomány okozza a gyakori fejfájást. Én részemről tartózkodni fogok a könyvek hozatalától. Ő egész könnyedén beszélt, de modorán a zavarnak észrevehető árnya vonult át, Angela sem volt nyugodtabb. Sir James szavaira nem adott választ, ismét leereszkedett karszékébe. Aranyos fejét a szék támlájára hajtva, oly közel sir Jameshez, hogy baja kezeit érintette; szemei a lángokat látszottak vizsgálni. — Ma este úgy látszik nincsenek kérdései, — szólalt meg végre sir James. — Úgy látszik tudományszomja teljesen lecsillapult. A leány félig visszafordult, reávetvén bársony szemeit. — Igen nagy kegy volt öntől, hogy a múlt napokban tett számos kérdéseimre válaszolni szíves volt, de többé nem mernék alkalmatlankodni kérdéseimmel, s úgy hiszem fejfájásomat is azok okozták. — „Nagy kegy“, ismétlő félreismerhetetlen haraggal sir James. — Van e valami, szívesen meg ne tennék az én kis tanítványomért? ... És ön igazán félt kérdést intézni öreg professorához ? Jöjjön, — folytatá, kezét bátorító mosolylyal nyújtva felé. — Hadd halljam, miféle bámulatos nagy „kegy“ volt az ■ — ígérje meg, hogy nem lesz hozzám haragos, miután kényszerít szólnom. Hirtelen felugrott, a férfi oldalához térdelt, kinyújtott kezébe helyezve kezét. — ígérem, — mondá sir James és forrón szokta meg a kicsiny gyermekujjakat. — Tehát kérdezni szeretném önt ba — — Oh édesem . .. összerázkódott félig®8' vetve, félig sirva. —Nehezebb elmondani, mint gondoltam, — mondá, elvonva kezét, de sir James ismét közelebb húzta őt magához. — Angela! — mondá szemrehányó hangón — nem vagyunk-e mi csaknem szerető nővér és fivér? — Igen, — hagyta helyben, fejére intve. — És épen azért merészkedem kérésemmé jó szivéhez fordulni, ha nem haragszik meg érte, arra akarom kérni, hogy midőn ön megházasodik, itt hangja csaknem kétségbeesetté vált, had menjek én is Erzsébettel „Beehowerbe és ne küldjenek Cheltenhambe Johanna nénivel. Ezzel megragadta sir James kezét és tenyerét arczára borítva, továbbra is lábainál térdelve maradt. (Folytatjuk.) Jan aal g, mi Vs ki üt 'Betős, Gerend, Gerebene 8, az. Rákosközségekben fordult elő 1616 írtra becsült kárral, a melyből 1000 frt érték volt biztosítva. A közig, fogházban egész dec. hóban csak 6 férfi fegyencz volt, a kik közül egyik sem részesül börtön-élelmezésbe. Előterjesztette alispán a tordai tanácsnak a közig. bizottsághoz intézett azon folyamodását, amelyben a kir. tanfelügyelőség által a tordai ipariskolai bizotság ellen támasztott panasz alapján hozott határozat feloldása kérelmeztetik. A kir. tanfelügyelő ezen iparikolai bizottság ellen ugyanis azon panaszszal élt volt, hogy ezen bizottság kötelességeit nem az iparügy érdekeinek megfelelő hűséggel teljesíti, miért is a közig. bizottság múlt decz. havi gyűléséből utasítani határozta volt a tordai tanácsot ezen ipariskolai bizottság feloszlatására és új bizottság alakítására. A tanácsi felfolyamodás ezen tanfelügyelői panaszt alaptalannak, s a jelzett ipariskolai bizottság működését megnyugtatónak nyilvánítván: a közig bizottság az ipariskolai bizottság ellen hozott határozata érvényesítését ezen bizottság jövőbeni kifogástalan működésétől tette függővé. Bizton hisszük, hogy a jelenlegi tordavárosi ipariskolai bizottság jövőben kettőzött szorgalommal fog oda törekedni, hogy működési ideje alatt városunkban az iparügy fejlődése visszaesést ne mutasson, tudatával bírván azon igazságnak, hogy az ipar tett egyes nemzeteket vagyonosokká és hatalmasokká. Előterjesztik M-Méhes, Sályi stb. mezőgazdasági községeknek panaszos kérelme, a melyben a M.Ludis-beszterczei vicinális vasút kiépítéséihez fűzött reményeikben való csalódásukat adván elő, kinyilvánítják, hogy a mezőségi érdekelt községek által hozott anyagi áldozatok daczára is, a jelzett vasútnak hasznát nem vehetik, s nem vehetik azért, mivel — amint a többek között felhőzetik — a M. „Szengyel-Tohát“ elnevezés alatt felállított állomás csak kitérő állomásnak lett nyivánítva a vasúti részvénytársaság által. S mi ebben a sérelem ? az, hogy az ezen állomáshoz gravitáló Bodon, Keménytelke, Szengyel, Szakál, Tohát, Kock, Czikud község lakosai darab szállítmányt a jelzett „Szengyel-Tohát“-i vasúti állomásnál fel nem adatnak, sőt az egész kocsirakomány is részint a túlságos tarifa (82 l jer kilométer után) részint a felrakodásnál érvényes fárasztó formalitások miatt nem eszközölhető. A M.Ludas-beszterczei vasúttársaságot bevádoló ezen panaszos kérelmet a közig. bizottság ajánlólag a Nagym, közmunka és közlekedésügyi miniszter úrhoz felterjeszteni határozta. Árvaszéki elnök Tarsoly Gábor féléves jelentéséből kiemelem a következő adatokat: Dec. végével van 8167 árva és 85 gondnokolt. Az árvás vagyon tesz: készpénzben 629 frt 33 krt; magán adós levelekben 77859 frt 24 krt; értékpapírokban 1380 frt 3 krt és drágaságokban 197 frt 30 krt. Hátralék hagyatéki ügy van decz. végén 195. A gyámoltak és gondnokoltak tulajdonához tartozó ingatlanok (ház és földbirtok) összes becsértéke tesz 1022934 frt 69 krt. Megyei főorvos dr. Szentpétri Lajos havi jelentése megyénk múlt decz. havi közegészségügyi állapotát kielégítőnek jelzi A járványkórok közül a roncsoló torokbb lépett fel Vajdaszeg, Kocsárd, és Hagymás községekben. A járványnak szelíd lefolyása volt mind a három községben. A hasznos házi állatok között semmi ragályos betegség nem uralkodott. Kir. adófelügyelő Soltész Sándor a büszkeség némi érzetével terjeszthette elő a múlt havi adóbefizetés eredményét. S nem oknélkül , mert az eredménnyel — tekintve azt, hogy a múlt év megyénk gazdaközönségének nem adta meg talán még felét sem annak a termésnek, amelyet remélt — meg lehetünk elégedve. E megelégedésünk pedig szolgáljon érdemül adófelügyelőnknek, akiről szabadjon dicsérőleg felemlítenünk azt, hogy nehéz működése közben nem egyszer — amikor azt indokoltnak véli — hallgat, a humanitás követelményére is !.. Az adófelügyelői jelentés szerint a múlt hóban befolyt a tordai kir. adóhivatalhoz egyenes adóban 96.626 frt 45/a kr., hadmentességi díjban 7242 frt 26 kr, s így hátralék még az év végével egyenes adóban 187185 frt 401/a kr., hadmentességi díjban pedig 23713 frt 61 kr. Megjegyzem az adófelügylői jelentés alapján, hogy megyénkben a múlt évben fogyasztási adókban 19652 forint 481/akr, bélyegjog és egyenértéki illetékben 45205 frt 71 l/a kr folyt be. Előterjeszti kir. adófelügyelő tordai polgármester Velita Ödönnek kérését, amelyben a Tordán alkalmazott állami adóvégrehajtóknak beszüntetése iránt történik folyamodás. A közig. bizottság, tekintettel érdemes polgármesterünk azon kinyilatkoztatására, miszerint munkás lesz abban, hogy Torda várossában az adók állami végrehajtók közbenjötte nélkül is befolyanak , a kérésnek helyet adott. Kir. főmérnök Andrási Nándor a megye területén átvonuló állami utak állapotát „jó“-nak jelzi. A főmérnöki jelentés szerint az 1887. év költségelőirányzata szerint „állami utak fenntartása“ czimén elő volt irányozva 23257 frt, ebből tényleg kiadatott 20243 frt 69 kr. útfenntartási átalány czimen kiadatott 5459 frt 43 kr. Kir. tanfelügyelő Simó Béla előterjeszti a megyei tanügyi állapotokról szólló féléves jelentését, amelyből kitűnik, hogy az egyes iskolákat tekintve, legjobb az iskolábajárás az állami iskolában ; a felekezeteknél legjobb az ev. reformátusoknál, hol körülbelül 70°/0 jár iskolába, legrosszabb a gör. keletieknél, hol az iskolába járók száma alig 35°/0. Leginkább kifogásolható tehát, de legnehezebben is vihető keresztül az iskoláztatás a gr.-kath. és gr.-kel. felekezeteknél. Nagy akadály itten a nyomasztó anyagi helyzet s a hitfelekezeti iskolák nagy részének nyomorúságos volta is. A bajok és hiányok constatálása után a tényleges valóságnak megfelelőleg népoktatás ügyünk általános jellemzéséül mégis jól esik hallanunk a kit tanfelügyelői rövid kinyilatkoztatást: „népoktatásügyünk, habár csigaléptekkel is, de a biztos haladás útján van.“ A kir. tanfelügyelői jelentésből közlöm a következő tanügyi adatokat: A tankötelesek száma tesz megyénkben 18466, az iskolák száma 211, ezekből állami jelleggel elemi 41, polgári 2, községi jelleggel: elemi 9, ipari 1, óvoda 1, feekezeti jelleggel: elemi 157. A tanítók összes száma 232, ezekből rendes 202, segéd 30, képesített 185, nem képesített 47. A törvénynek megfelelő felszerelés van 81 iskolánál, nincs 130 iskolánál. Faiskola van 75 iskolánál, nincs 136-nál; Iskola kert van 156 iskolánál, nincs 155 nél ; házi ipar-tanítás folyó iskolánál, nincs 205; mindennapi tanfolyammal bir 210 iskola, nem bir 1 ; a törvényben megszabott összes tantárgyak taníttatnak 81 iskolában, nem taníttatnak 130 iskolában. Végül a közig bizottság a különböző bizottságokat (a. m. fegyelmi választmány, erdőrendészeti albizottság, erdei kihágási 11-ed fokú bíróság, felszóllamlási küldöttség, börtönvizsgáló bizottság és gyámügyi felebbviteli bizottság) alkotta meg, és ezzel a gyűlés d e. 11 órakor a főispán éljenlésével — véget ért. (n.) Nagyszeben városa csütörtökön e hó 12 én rendes közgyűlését tartotta, melyen 128 tag volt jelen Hochmeister Frigyes elnöklete alatt. Dr. Suraiann Hermann megyei főorvos interpellálja elnököt abban a tárgyban, hogy van e tudomása arról, hogy a nszebeni Ferencz József kórház jelenleg betegekkel fel van halmozva és azt indítványozza, hogy ideiglenesen egy harmadik orvos is alkalmaztassák. Elnök egy közelebbi ülésen fog felelni. Napirenden egyetlen tárgy, a vízvezeték kérdése volt. Sigerus tanácsos jelenti, hogy egyik előbbi ülés határozatához képest, dr. Jekeli városi orvos felszólíttatott, hogy a leendő vízvezetéki vizet bakteriológiai vizsgálat alá vegye, a jelentés határozott adatokat nem tud még kimutatni, ha az addig végzett vizsgálatok alapján azt konstatálja, hogy ez a víz egészségesebb sokkal, mint a jelenlegi A vízvezeték építésére 270,000 frtnyi kölcsönre van szükség. Most megindult a vita, az új vízvezeték létesítésének többen voltak ellene, támogatva 1 t 1 t 1 I 1 1 t y i ► i i i jek ri felszólalásukat azon érvvel, hogy a vízvezeték sokba kerül és hogy nem biztos a nyerendő víz eléggé. Végül a vita elnapoltatott mára. Erdészet Torda-aranyosban. Torda, jan. 13. Erdőrendészeti bizottságunk folyó hó 12-én tartotta meg ez évben első gyűlését. A bizottsági gyűlésen, ahol 62 ügy nyert elintézést mindenekelőtt kir. erdőfelügyelő terjesztette elő a Torda-Aranyos megye területén fekvő erdők 1887. évi állapotáról szólló jelentését. A nagym. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz felterjesztendő jelentésnek főbb momentumait a következőkben emelem ki : Torda-aranyos megyében összesen mintegy 178 ezer kát. hold erdő van, melyből mintegy 2/s-rész magas hegységekben, 1/s-rész pedig előhegyeken, dombokon terül el. A lefolyt évben az erdőégések újra nagyobb mérvben jelentkeztek, nevezetesen gr. Andrássy Gyula hesháti erdejében jelentékeny terület égett le, azonfelől több községi erdőben is kisebb-nagyobb területek estek a tűz martalékául. Az erdőégések okozóit a vizsgálatok ki nem deríthették, ami a nép részindulatára és szándékos gyújtásra mutat, hogy így több legelő nyeressék. Az erdőégések meggátlása végett az erdőfelügyelő javaslata folytán a közig, erdészeti bizottság a szükséges intézkedéseket megtette. A megyei közigazgatási és erdészeti bizottság áthatva az erdőügy fontosságától, elhatározták volt, hogy a községi és a többi erdők kezelésére, úgy az üzemtervek elkészítésére a magas kincstár keressék fel; ennek folytán a szükséges előterjesztések a kormányhoz a múlt év elején meg is tétettek, de azoknak ez ideig még eredménye nincsen. Miután pedig igen kívánatos, sőt az erdők jobb karba hozatalára morhatatlanul szükséges, hogy az erdőügy rendezését a magas kincstár megyénkben is mielőbb kezébe vegye : az erdőrendészeti bizottság, jelen gyűléséből, ezen fontos kérdésnek a mielőbbi sikeres megoldását a földmivelésügyi minisztériumnál újra megsürgetni határozta. Az erdőfelügyelői jelentés szerint dicséretes törekvésnek nyomait mutatják az u. n. „Mezőségen“ némely ez ideig kopár területek, a menynyiben több birtokos ezen kopár területek befásítását vették munkálatba, amely munkálat sikerét a magyar kormány is több esetben ingyenes csemeték adományozásával mozdította elő. Az ideiglenes üzemtervek az erdőtörvény 17. §-a alá tartozó birtokosok erdeiről immár kevés kivétellel megállapítva vannak megyénkben s igy a törvényszerű használat alapja biztosítva lett. Az erdőbirtokosok által saját erdeikben elkövetett erdőrendészeti áthágásokért a lefolyt évben ismét több esetben lett eljárás megindítva, mint 1886-ban. Erdei kihágások szintén elég nagy számmal fordultak elő kivált a topánfalvi járásban, hol a nép faedényeket készít s nagy részt az után él, de a hozzá való fenyőfát igen sok esetben a kincstári vagy községi erdőkből lopja. A tárgyalások legtöbb szolgabirónál megfelelő eredménnyel történtek, ellenben — az erdőfelügyelő állítása szerint — a kirájbíróságokra általános a panasz, hogy a hosszadalmas írásbeli formaságokkal az erdőtörvény üdvös intenziót figyelmen kívül hagyják! Megyénkben csakis a kir. kincstár birtokain vannak szakképzett erdőőrök alkalmazva, a a községeknél alkamazottak ellenben minden kiképeztetés hiányával vannak. E tekintetben is meg fognak tétezni a megfelelő intézkedések. — A véderdők nagy része a múlt évben védtáblákkal kijelöltettek s azokban mindennemű használat betiltatott. Birtokrendezési és erdőelkülönitési ügy Torda Aranyosmegyében kevés községben van befejezetlen. A kir. erdőfelügyelőség részéről részletes beutazások tárgyát a felvintzi, toroczkói s topánfalvi járások képezték. Végül a kir. erdőfelügyelő teljes elismerését nyilvánítja ki a közigazgatási erdészeti bizottságnak az erdőtörvény végrehajtása körüli folytonos támogatásáért és lelkiismeretes működéséért. A helyeslőleg tudomásul vett erdőfelügyelői jelentés után az erdészeti bizottság több erdővágatási engedély iránti ügyben hozott határozatot. Előterjesztette Nagy Olivér Csürölyei Mark Juon és társainak erdőlegeltetés iránti ügyben ő felsége a királyhoz intézett folyamodásukat, amelyben az iránt folyamodnak, hogy erdőrendészeti bizottság tiltó határozata megvytoztatásával aképpen intézkedni méltóztassék, ha kérdéses erdőterületen a marhalegeltet és megengedtessék. A bizottság az 5 felségéhez intézett folyamodást azon véleményes jelentéssel határozta felterjeszteni az illető minisztériumhoz (a honnan folyamodvány a tárgyalásra leküldetett!) hogy a kérvény elutasítandó, s a legeltetési czélra felha^z nálni szándékolt erdőterületre nézve a legelte^ tilalom fentartandó. A bizottság erdőrendészeti kihágásogy ben toroczkói Simon Miklós és társait, mert Magura-határban fekvő véderdőjökben vágott,* eszközöltek, s a fiatal vágásokat legeltették ^ 200 frt pénzbírságra; toroczkói Székely szintén hasonló czimen 100 frt pénzbírság ^ fizetésére ítélte el. Végül az erdészeti bizottság Zarándi Királ megyei főerdésznek a képesített erdőn állomások iránti javaslatát véleményezés végett a kir. érd. felügyelőségnek kiadni határozta. i £ f C c I f I ( 1 ( c ( I I t I i I i I f f r e v í J z i F 1 a t n A gri g u u S; c d if fa ti HÍREK. Erdélyi részek. Kolozsvár, jan. u. — A Pulszky látogatása Ma este érkezik meg Pulszky. A rongyos-egylet nevében melynek czéljára tart felolvasást, Rózsahegyi dr üdvözli a pályaháznál. A vendég Óvárydi házához száll. Holnap 10 órakor (s nem R.kor, mint irtuk) keresik fel tisztelői Szász püspökkel élükön. A tisztelgők a „kör“ helyiségétől indulnak. Holnap délben Concha dr. untásához hivatalos Pulszky, holnapután pedig nagy ebédet rendez Szász püspök a vendég tiszteletére. A felolvasás pontban 4 órakor kezdődik holnap délután. A rendezőség lapunk útján is kéri a közönséget a pontos megjelenésre, annál inkább, mert a hangverseny kezdetekor az ajtókat (tekintettel a megjelentekre) bezárják. A felolvasás után Pulszky a színházba megy, hova szintén meghivatott. Innen a „kör“ helyiségében tartandó banketten jelenik meg, mely 9 órakor kezdődik. A rendezőség a fiatalság számára is tartott fenn néhány jegyet a banketten. Hétfőn, mint írták, nem megy Enyedre Pulszky, hanem pihenőre bránta a napot, s este visszautazik. — Villanyvilágítás a sétatéri jégpályán. Tegnap volt a második estély a jégpályán, villanyvilágítás mellett. Az idő nem kedvezett eléggé, havazott, 8 e miatt kevés száni közönség gyűlt egybe. A legközelebbi estély holnap, vasárnap lesz. A jégpálya 1/ 6 órától kezdve meg lesz világítva és a katonai zenekar játszik. Beléptidij : korcsolya-egyleti tagoknak 10 kr., másoknak 50 kr. — Hóviharok. Mint Budapestről táviratilag értesülünk, a közlekedés aligha meg nem fog ismét akadni. A Tisza vidékén, a Hortobágyon s a Duna-Tisza közén erős hóviharok dühöngtek. Az este P.Ladánytól Debrecen felé indult gyorsvonat Ebes táján elakadt a hóban s még a déli órákig nem menekült. A segélyére ment hóeke szintén bennakadt, a munkások pedig, kik a hó eltakarítására rendeltettek, részint a vihar, részint az előcég hiánya miatt elhagyták a munkát. A szomszéd állomások katonai segélyt kértek a vonat földszabadítására s Debreczenből rendelve is lett a katonai segély. Mint értesültünk, a vonaton közel száz utas volt. Karczag tájékáról is havazásokat jelentenek, így a rákos-ujszászi vasút mentéről, tehát valószínű, hogy holnap nem igen gyönyörködhetünk a bpesti lapokban. — A kolozsvári órák sietnek. Illetékes oldalról — a mai napon történt megfigyelés alapján — azon figyelmeztetést vesszük, hogy a kolozsvári órák 16 percctel sietnek k v l 5 ke n lé k k