Kolozsvár, 1888. július-december (2. évfolyam, 149-302. szám)

1888-09-11 / 210. szám

Kolozsvár, 1888. E szövetkezetek tehát a következő helyes pontokat tűzték maguk elé: 1. Kis körökben dolgozni, hol könnyebb az ellenőrzés és a segélyezés is. 2. Az összegnek folyton kéznél való tar­tása a személyes biztosíték által. 3. Egy szétoszthatlan egyleti vagyon meg­alapítása. 4. Hosszú fizetési határidő, annyira, mint az épen szükséges. 5. A váltó kizárása. 6. A közvetlen morális befolyás meg­szerzése. Sümén Domokos emléke. Kis-Kadács, szept. 9. Magasztos, szép ünnepélyt rendezett ma a kegyelet Símén Domokos emlékének Kis- Kadácsban. A nagynevű tanár és író, ki mint „egy jelenség tűnt fel a magyar protestáns irodalom terén“ dr. Ballagi szavai szerint, épen ma tíz éve halt meg, élete legszebb korában, fáradhatatlan munkásság után, mely nevének dicsőséget, emlékének halhatatlanságot szer­zett. A székelyföld kebelében, Udvarhelyme­gyében született 1836-ban s oda tért meghal­ni is vissza, ott ragadta el a halál mindnyá­junk mély fájdalmára 1878-ban, 42 éves ko­rában. Porai a kis-kadácsi temetőben nyu­­gosznak. Itt temettetett el általános részvét között, kisérve a gyászolók megszámithatatlan sokaságától, mert ő mindnyájunké volt, szé­kelyföld szülötte, halála mindnyájunkat súj­tott felekezeti különbség nélkül. A szellem hatalma örök­­ diadala teljes volt. Homlo­kát méltán övezhette körül a hervadhatatlan babér koszorúja. Nemes pályáján nemesen fu­tott­a a nemes harczot mindvégig hiven meg­­harczolta. Sírját őrizte a kegyelet, képe kitö­rülhetetlenül volt szivünkbe vésve E sir em­lékköve ma lepleződött le nagy ünnepélyes­ A gagy- és nyikó vidéki unitár­ papok önképző köréé az érdem a kezdeményezésért. Felhívásuk, hogy a Simán Domokos sírja ha­lálának tizedik évfordulóján kegyeletes emlék­ünnepély tartásával fel­kerestessék, élénk visz­­hangra talált. S bár rövid volt az idő, az eredmény szép volt. A közadakozások egy ré­széből felállított emlékkő ott diszlik a kis kadácsi temetőben, csinosan festett rácsozat­tal körülvett sírja felett Simán Domokosnak Ez emlékkő leleplezésének ünnepélyessé téte­lére mindent megtett a nevezett papi önkép­ző kör, élén Németh István rendező biz.­el nökkel. És e működésnek sikere nem marad­hatott el. A kegyelet egy megható szép ün­nepélyének voltunk tanúi, maradandó emléket vivén szét magunkkal szívünkben. Összegyűlt ez ünnepélyre Udvarhely me­­gyének legszebb intelligens közönsége, elismer­ni a szellem nagyságát. Összegyűlt a környék buzgó egyszerű köznépe, adózni a szív szép virágának, a hálás kegyeletnek. A megje­lentek számát bátran tehetjük 1—2 ezerre. Ott láttuk a szép közönség sorai között Kolozs­várról : Boros György theolog. tanárt, Ürmösi Lajos birtokost, az unitárius papnövelde kép­viselőjét Simó János papnövendéket, dr. Ürmö­­si Gyula budapesti tanárt, dr. Török Albert al­ispánt, Sebesi Ákos ügyvédet, Sándor Mózes kir. tanfelügyelőt, Jakab Gyula főszolgabírót, dr. Ráczkövi Sámuel főorvost, Pálfi Károly fő­­reáliskolai tanárt, Ugrón Zsigmond nagybirto­kos, dr. Gyarmathy Dezső, Gothárd Jánost, Dar­­kó Sándor udvarhelyközi esperes és Kisgyörgy Sándor egyházközi jegyzőt, Borbély Sámuel, Be­­dő Dénes, Gombos Sámuel, László József,Sán­dor János, Péterfi Lajos tanárokat, báró Ga­­mera Oszkár és Gusztáv, mhtgs. Pálfi Dénes, Szentkirályi Árpád orsz. képviselő,Pálfi Ferencz egyházközi felügyelő gondnokokat, Ferenczi Gyula főszolgabírót, Pálfi Sándor, Sebesi Fe­rencz, Jakab Gergely, Jéger József, dr. Grosz Frigyes urakat, az egyházközi papság élén Raf­­fay Domokos köri jegyzővel és még számos urakat, kiknek nevét mind feljegyezni lehetet­len lenne és e mellett nagyon díszes női kö­zönséget, kik között jelen volt a néhai édes­anyja, Simon Jánosné úrasszony is. is tennék ezt meg önnek, mert nem ön ve­szett, hanem az a gyógyszerész az. Hanem Pas­teur intézetében az alkalmazottak igen jól ér­tenek az ilyen sebek kezeléséhez. Bízza magát reájuk. Meg is tettem. Naponként öt-hatszor jár­tam az intézetbe, a­mi elfárasztott, aztán na­gyon furcsán éreztem magamat a Pasteur in­tézetében. Találtam ott olyan egyéneket, a­kiknek egészen más sebjeik voltak, mint nekem. Lát­tam egy fiatal marseilleit, a­kinek fején nagy sebei voltak, egy kutya harapta össze, továbbá egy beteget, ki Texasból jött. Arczát egy far­kas szaggatta össze. Felfoghatja, hogy ilyen szomorú kalandok közt az enyém mennyire ne­vetséges volt. Elhatároztam magam, hogy otthon mara­dok , egy harmadik barátomat hívtam, foglal­kozására nézve orvost. Ő nagy gyöngédséggel és figyelemmel kezdett kezelni. A gyógyulás kissé hosszú ideig tart, most sincs teljesen be­fejezve. Ez az én történetem. A záradék, melyet az ember belőle von­hat, az, hogy a gyógyszerészek gyakran épen olyan veszedelmesek, mint a veszett kutyák. De egy álmatlan éjszakán más gondolatom is jött, a­mely e történet tanulsága gyanánt hang­zik : »Vigyázzatok lábaitokra!“ Francziából: GYALUI FARKAS Az ünnepély. Az ünnepély d. e. 11 órakor kezdődött, a székely­keresztúri unitárius egyházkor dalköré­nek meglepő szabatossággal és szépen előadott énekével, melyet Györfi Ferencz karnagy, enla­­ki lelkész, a kolozsvári dalkör egykori ked­­vencz tenora vezetett. Ennek végeztével a csi­nosan felállított emelvényre lépett Németh Ist­ván kiz. elnök és egy szépen előadott csinos beszéddel megnyitotta az ünnepélyt, mely alatt a lepel lenullott a szép emlékkőről. A dalkör énekelt megint, s mics, és fő­tisztelendő Ferencz József unitárius püspök urnak alkalmi beszéde következett volna a Programm szerint; de mindnyájunk mély saj­nálatára a varázs nevű, közkedveltségü főpász­­tor, gyengélkedése folytán nem jelenhetett meg körünkben. És igy a programm 5-ik része mely az ünnepély fénypontja volt, következett, a Boros György theologiai tanár úr által felolvasott életrajzzal: „Simén Domokos élete és mun­kássága“ czímen. A terjedelmes, nagy gonddal kidolgozott, gyönyörű irálylyal megírt életrajz mindvégig lekötötte a hallgatóság élénk fi­gyelmét, méltán megérdemelvén a derék tanár úr azon ovácziókat, melyben itt léte alatt ré­szesedett. A dalkörnek éneke, Lenz „gyászdala“ után mics. Szentkirállyi Árpád országos kép­viselő, egyházközi felügyelő gondnok úr tar­tott csinos bezáró beszédet, mely után a dal­kör újabb éneklése mellett a közönség a dí­szes emlékkő közelebbről való megtekintésére ment. Ott áll az emlékkő a kis­kadácsi szép fekvésű temető árnyas fái közt. Barnára fes­tett csinos rácsozat veszi körül a sírt, mely gazdagon volt feldíszítve kerti és szobai virá­gokkal ez alkalomból. A két méter magas, szép faragásu gránit-emlékkő, mely Lorencz kolozsvári szobrász útján szállíttatott, kelle­mes benyomást gyakorol a nézőre. Az egyszerű feliratot: „Itt nyugszik kis-kadácsi Simén Do­mokos, unitárius theologiai tanár és iró. Meg­halt 1878-ban, olvasva, fájdalmat érezünk szi­vünkben, visszagondolva Ő reá, kit oly korán elvesztettünk, de fájdalmunk ma, látván ez ün­nepélyen a kegyelet oly megható szép kifeje­zését— a mint a megnyitó beszédben kifejezte­tett, Cicero szerint olyan „fájdalom, mely gyö­nyört okoz.“ Maga a szép ünnepély ezzel véget ért. A nagy­közönség egy része szétoszlott a hagyo­mányos székely vendégszeretetet élvezni, más része, kik nagy bajjal helyet kaphattunk, részt venni a rendezett banketten. A bankett Csak mintegy 150-en tudtunk helyet kap­ni a kertben felállított nagy asztalok körül. A bankett kitűnően sikerült s a székely­keresz­túri vendéglősnek méltán szereztek dicséretet a jó magyaros ízléssel készített ételek. Az ét­lap következő volt: Leves, fehér és barna, s­ós tészta és fánk, sültek: bélpecsenye, pipe, ma­­lacz, töltött káposzta, torták, gyümölcs, fekete kávé, bor és borviz. A harm­adik fogásnál meg­kezdődtek a pohárköszöntők. Mics. Szentkirá­lyi Árpád köri felügyelő gondnok úr fel­kö­szönt­vén távollevő szeretve tisztelt püspökön két, mics. és főtisztelendő Ferencz József ur ő méltóságát a jelenlevők éljenzése közt, Raffay Domokos Boros György theologiai tanárt, mint a ki Simén Domokos életrajza kidolgozása és felolvasásával oly nagy élvezetet szerzett ma, Németh István Ürmösi Lajos és Gyula urakat, Kozma Demény tisztelendő özv. Simén János­­né úrasszonyt, Simén Domokos édes­anyját és családját, Pálfi Ferencz dr. Török Albert alis­pánt, majd Ugrón Zsigmond urat, dr. Török Albert Sebessi Ákost, Boros György báró Go­mera Oszkárt és Gusztávot, Darkó Sándor Sán­dor Mózes tanfelügyelőt, Borbély Sámuel igaz­gató Szentkirályi Árpádot, Végh Mihály Pálfi Ferenczet, báró Gamera Oszkár a kéri papsá­got, Gombos Sámuel a Sebessi-, Ugrón- és dr. Gamera-családokat, Sebessi Ákos a felekezetek közötti egyetértésre mondott szép köszöntőt; még többen mondottak köszöntőket, mik a tár­­ságot a legkedélyesebb hangulatban tartották végig. így folyt le a mai szép nap Megnyug­tató érzéssel keblünkben távoztunk el, a szel­lem diadalának ez ünnepéről. Az a szabad szel­lem, melynek Simén Domokos oly hivatott, mél­tó képviselője volt s mely az egymás iránti tiszteletben és szeretetben nyilvánul, háttá át a megjelenteket egészen és egyen-egyen, a szent közügynek és a közjónak előmozditha­­tására. VÉGH­Y IRODALOM és MŰVÉSZET. Vértesi Arnold összes művei. Igen élet­revaló és jóirányu vállalat indult meg Debre­­czenben. Vértesi Arnold veterán író összes mű­veit, ezer elbeszélést, füzetekben adják ki. A mostani füzetes vállalatok minden kritikán alól állanak. Francziából fordított rémregények, a­melyeket különböző czímek alatt méregdrá­ga áron vétetnek meg lelkiismeretlen ügynökök az olvasó közönséggel. A Vértesi érdekes és be­cses novellái, valamint e vállalatban megjelenen­dő hosszabb regénye első eszköze annak a törek­vésnek, mely leszorítani kívánja a külföldről behozott s erőszakkal a magyar ember aszta­lára csempészett silány rémregényeket. A fü­zetek ára igen olcsó, 15 ki egy három­éves, sű­rűn nyomott füzet. Eddig két füzet jelent meg, mely 5 novellát tartalmaz. E vállalatot min­den érdekes olvasmányt kedvelő figyelmébe ajánlják. Megérdemli a pártolást. A „Keresztény Magvető“, e kiváló gond­dal szerkesztett egyházi folyóirat ez évi 4-ik (július-augusztus) füzete megjelent. E füzet tar­talma is változatos. Hosszabb közlemények van­nak benne Kanyari Ferencz, Sándor János, Pé­terfi Lajos, Kiss Sándortól stb. Rédigár Gé­zától a XII. zsoltár szabatos, sikerült fordítása van közölve. Az apróbb közleményeken kívül KOLOZSVÁR egy párisi levél is foglaltatik e füzetben, mely­nek csinos kiállítása az Ajtai K. Albert nyom­dáját dicséri. A Petőfy-társaság vasárnap tartotta első felolvasó ülését a nyári szünet után, Komocsy József elnöklete alatt. Ez ülés jórészt Petofy emlékének volt szentelve. Szana Tamás titkár két érdekes könyvújdonságot mutatott be. Fi­scher Sándor munkáját: „Petőfi’s Leben und Werke“, mely eddig a legkimerítőbb Petőfy életrajz. A második mű szintén a nagy költő életrajza s svéd nyelven írta Berger Schöld­­strom, a­ki megtanult magyarul és már ré­gebben feltűnt Petőfy költeményeinek fordítá­saival és a társaság három év előtt tiszteleti tagjának választotta. Munkájában ismerteti a Petőfy-kultusz terjedését a legújabb időkig, a Petőfy-társaság alakulását, a Petőfy-szobor le­leplezését stb. Ezzel egyidejűleg közölte a tit­kár, hogy a leghírnevesebb svéd költő, Olaf Rubenson, szintén megtanulta a magyar nyel­vet és nagy kedvvel fordítja Petőfyt. Az el­ső felolvasó Palágyi Menyhért volt, Petőfyről írt tanulmányával. Azután Ábrányi Emil olvas­ta fel „Keresem az Istent“ czímű költeményét, végül pedig Tolnai Lajos mutatta be „Megvan a madár“ czimű elbeszélését. A felolvasásokat zárt ülés követte, melyben elhatározták, hogy az alapszabályokat akként fogják módosítani, hogy a „társaságnak lehetnek rendes és leve­lező vagy külső tagjai.“ Eddig az alapszabá­­lyokban csak rendes és tiszteleti tagokról volt szó. Kelemen-ünnepély. A Kelemen-ünne­pélyre Aradra utazott küldöttségek, az opera, nemzeti színház és népszínház művészei és művésznői Csanád Palotára, az ünnepély fő­pontjára, tegnapelőtt 9 órakor érkeztek meg. A pályaudvaron százakra menő magyar föld­míves nép ünnepi ruhában fogadta az érkező­ket, a­kik kocsikon egyenesen a temetőbe vo­nultak ki s az első színigazgató sírjánál vég­bement a kegyeletes ünnepély. A gondozott sirt megkoszorúzták Lonovicsné Hollóssy Kor­nélia, az Írók és művészek társasága, a csa­lád, a színigazgatók stb. A sírnál Feleki Mik­lós tartott emlékbeszédet. Ugyanitt Halmay Imre színigazgató Várady Antal alkalmi ódá­ját szavalta el. Az emelkedett hangulatban le­folyt kegyeletes aktus után a társaság a köz­ségbe vonult be s megjelent az ünnepi misén, melyen Rácz plébános pontifikált fényes se­gédlettel. Az ünnepélyek sorában ezután az emlékkő leleplezés következett a templom­ té­ren­­. Kovács Gyula nagy hatással szaval­ta el Horváth (Horovitz) Lipót alkalmi ódá­ját. Majd Bényei I. tartott emlékbeszédet, mi­re az emlékkövet leleplezték. Koszorút helyez­tek az emlékkőre: a központi szinész-egyesü­let, Lonovicsné Hollóssy Kornélia és a család. Tizenegy órakor a vendégek tovább utaztak. Harmincz év. Benedek József, kolozsvári ev. ref. igaz­gató tanító szombaton ülte meg tanítói mű­ködésének harmincz éves jubileumát. E napot Benedek ismerőseinek és tisztelői­nek megemlékezése, ünneppé tette a harmincz év óta tanító derék ember előtt. Délelőtt 11 órakor az ünnepelt lakásá­hoz elmentek annak barátai, köztük az ev. ref.egyház segyházkerület képviseletében Szász Gerő esperes, dr. Kolozsvári Sándor gond­nok, Herepei Gergely és B.a­d­ó Sándor ref. lelkészek. Böjtke László tanító szép beszéddel fejezte ki az üdvözlők jó kivánatait s csinos emlékalbum­ot nyújtott át, mit Benedek meg­hatóban köszönt meg. Ezután Nagy Kálmán igazgató ezüst serleget nyújtott át, magvas beszéd kíséretében s tisztelői nevében egy tajték-pipát. Az üdvözlő iratok közül, melyek nagy számmal érkeztek, itt közöljük a legkiválóbbat, Szász Donokon püspök üdvözletét: T. Benedek József rév. tanító «fiának Helyben. Örömmel értesültem arról, hogy a hely­beli néptanítói kar — felekezeti különbség nélkül — ennek a tanítói pályán 30 éven át kifejtett sikeres buzgalma és szerzett bokros érdemei méltatásául, folyó hó 8-án jubileumot tart s a nemes munkában sok verejtéket hal­latott halántékait az elismerés koszorújával ékíti. Felette sajnálom, hogy hivatalos teen­dőim túlhalmozottsága miatt az elismerés és tiszteletadás megérdemelt ünnepében szemé­lyesen részt vehetni akadályozva vagyok. De kedves kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy ha test szerint nem is, de lélekben jelen leszek én is kortársainak ünneplő soraiban, s az erdélyi ev. ref. egy­házkerület nevében az elismerés koszorújába én is tűzök egy levél­két. Mert nekem, mint évtizedek óta a ko­lozsvári ref. egyház egyik lelkipásztorának s közelebbről mint az anyaszentegyház püspöké­nek, de alkalmam vala, közvetlen közelből ér­deklődő figyelemmel kisérhetni önnek tanitói működését, s az egymás nyomába lépett évek rendén hovatovább mind mélyebben győződtem meg arról, hogy Istentől nyert szép talentu­mait nemes önfeláldozással, nem lankadó buz­galommal s folyton gyarapodó sikerrel szen­telte fel munkálkodása körében a felvilágoso­dás terjesztésére, a vallásos hit és erkölcsös élet ápolására, a haza és emberszeretet eré­nyeinek a gondjaira bízott fogékony szivekben meggyökereztetésére, a­­gy magas rendű hiva­tását a szó legmélyebb értelmében — Isten segedelmével — betöltötte. A pályatársak tiszteletadásának szép har­móniájába ezért vegyül bele elismerő hangja azon anyaszentegyháznak is, melynek ön kez­dettől fogva buzgó hive, hű munkása s az Is­ten ama népének, melynek kisdedei közül már ezereket vezérelt az igaznak, jónak útjára, egyik legnagyobb jóltevője. Buzgón kérem a megtartásnak és segede­lemnek kegyelmes Istenét, hogy elhivatása 8 szerettei körében, kolozsvári egyházközségünk 8 egész anyaszentegyházunk tanitói karának díszére, tartsa meg, éltesse önt még sokáig, s a holnapi hála és örömünnep emlékéül, elismerésem csekély jeléül. Madách : „Az ember tragoediája“ czimü örökbecsű művének díszpéldányát fogad­ja tőlem szívesen s mint eddig, keltsen önnek lelkében ezután is viszhangot annak végsorá­ban az Úr szava: „Mondottam ember, hogy küzdjél, bízva bízzál !“ Kolozsvárit, 1888. szept. 7. Szász Do­mokos, érd. ref. püspök. Az ünneplők este a „Hungária“ szállo­dában jöttek össze és sokáig voltak együtt, mialatt az ünnepeltet éltető pohárköszöntők­ben nem volt hiány. Tanügy. A kolozsvári m. kir. állami tanutóképezde múlt tizenhetedik tanévéről szóló Értesítőjét vettük, melyet Paál Ferencz igazgató állított össze. Az intézet fokozatos fejlődéséről és elő­­haladásáról tesznek tanúbizonyságot az értesí­tőben foglalt adatok, a mult évben az inté­zet négy osztályában összesen 57 növendék volt. Tanképesitő oklevelet nyertek 15-en. A gyakorló iskolának 63 növendéke volt. A ta­­nitóképezde vizsgái május 13 tól június 23 ig folytak le s eredményei igen szépek voltak. Szeptember 11. I HÍREK. Erdélyi részek. Kolozsvár, szeptember 10. — Főherczegi pár Kolozsvárt. Városunk­nak pár nap múlva magas vendégei lesznek. Ká­roly Lajos főherczeg és fenséges neje e hó 14 én reggel Kolozsvárra érkeznek A főherczeg, ki véd­nöke a Vereskereszt-egyletnek, megtekinti az it­teni fiók egylet felsze­­léseit és helyiségeit. A fő­herczeg asszony pedig az erdélyi népviseleteket óhajtja megismerni. Tegnap a föherczegi pár fogad­tatása módozatainak megbeszélése végett a Vö­rös­kereszt helyi fiókja, gr. Mikes Miklós el­nöklete mellett ülést tartott, melyen a föher­czegi pár fogadtatására vegyes, férfi- és nő-­bi­zottságok küldettek ki. Károly Lajos főherczeg és a főherczegné két napig fognak városunk­ban tartózkodni. Vasárnap, 16-án reggel utaz­nak el Kolozsvárról. Intézkedés létetett, hogy a főherczegi pár itt tartózkodása alkalmából a környékbeli népviseletek bemutattassanak. — Uj városrész. A kolozsvári közmun­ka-bizottság tegnap egy uj városrész helyét és első telepeit szemlélte meg. A vasúti pá­lyaháztól jobbra, az áruraktárak és a felleg­vár közt levő területen négy uj utcza fog emelkedni. A pinczeegylet e helyen már tavaly parczelláztatott 15 telket, melyek részben már be vannak építve, részben pedig most épülnek. Ezenkívül még negyvennégy telekre való hely van ott, mely Kőváry László tu­lajdonát képezi, mi telkek fekvésének, irányá­nak megszemlélése és végleges megállapítása czéljából szállott ki tegnap a közmunka-bi­zottság. Négy új utcza, összeköttetésben a Kömál­ közti úttal: ez lesz az új városrész. A teljesen szabad és szép helyen levő telkek leg­inkább vasúti alsóbb alkalmazottaknak és a gépgyár személyzetének vannak szánva, kik a telkeket a reájuk építendő házak­kal együtt, törlesztésre megvásárol­hatják. A jelentkezések most folynak. Min­den telekre két munkáslak van tervezve. A tervek már elkészültek s a parcellázásra vo­natkozó hivatalos engedély kiadása után, az építkezés még az idén meg fog kezdetni.­­ A tegnap megtörtént helyszíni szemlénél töb­bek közt jelen voltak: Albach Géza polgármes­ter, Szvacsina Géza tanácsos, Salamon Antal h. tanácsos, Bartha János főorvos, Debreczeni Balázs, Kovács Gyula, Puhala, Bucsi mérnö­kök és Nagy Lajos bizottsági tag. A felosztá­si tervezet már legközelebbről helyben fog ha­gyatni. Nagyon örvendünk, hogy ekként egy minden tekintetben jóravaló, derék terv való­sul meg. Ama területen pompás fekvésű, víz­­zel is bőven ellátott házak fognak épül­ni, díszére a város ez oldalának és hasz­nára kivált a vasúti munkásoknak. — Jó ideje foglalkoznak már bírósági körökben azon eszmével, hogy a kerületi börtönt is ide kellene építeni. A kitűnő hely­viszonyok, a szép és egézséges fekvés egyaránt a lehető legalkalmasabbá teszik e pontot. Tud­tunk szerint, marad fenn még annyi terület, mennyi a börtönhez szükséges. Jó volna, ha ez iránt megtétetnének a kellő lépések. A mel­lett, hogy ennél jobb helyet alig lehet kapni, az új városrésznek külső dísze és fejlődése szintén nyernének ez építkezéssel. — Városi Ügyek. A szakosztályok csü­törtökön, e hó 13-án délután 3-kor, Albach Gé­za polgármester elnökletével gyűlést tartanak, a következő tárgyak ügyében: 1. Belügyminisz­teri leirat és tanácsi javaslat a színház tűz­biztonsága és a vízvezetéknek a belvárosba a trencsintéri parkig leendő bevezetése tárgyában 2. Javaslat a vashídon szedendő hidvám­ tár­gyában. 3. Tanácsi javaslat a köztisztaság-ügy rendezése tárgyában. 4. Belügyminiszteri leira­tok : a) a nemzeti Színház szubvencziója és b) a deés-zsibó-zilah­i vásár részvényeiből való vásárlás tárgyában. 5. Tiszti ügyészi javaslat Bán I. ny. m.-főnök pásztorbér-hátralék tar­tozása tárgyában. 6. Tanácsi javaslatok: a) Bí­ró Mihály elővölgyi szántójának kicserélése a város pokol­ oldali legelőjével, b) a belkirály utcza gránit és kavics járdája tárgyában. 7. Kérvények: a) Mária Valéria árvaháztól, tűzifa segély; b) Brunner Izsáktól s társaitól, a tar­csai praedium felmondása tárgyában. — Önkéntes mentő-egyesület Kolozsvárt! Mint a budapesti lapok írják, gróf Eszterházy Kálmán és dr. Engel Gábor Kolozsvárt med­íi­ egyesületet akarnak alakítani. E végből tegnap délelőtt a budapesti önkéntes mentő-egyesület központi állomását meglátogatták. Az egyesü­let szervezése és berendezése nagyon megnyer­te tetszésüket. — Kolozs megye jövő évi költségvetését az állandó választmány e hó 17-én (hétfőn) délelőtt tartandó ülésén fogja összeállítani. — Oberschall Adolf, marosvásárhelyi kit ítélő táblai elnök, tegnap este Kolozsvárra ér­kezett , itt pár napig­­fog tartózkodni. — A megyei igazoló-választmány e hó 17-én (hétfőn) délután 3 órakor ülést tart, me­­lyen a virilisek névjegyzékét állítja össze. — Járás orvosi kinevezés. Gr. Béldi Ákrás főispán, dr. Farkas Géza jeles képzettségű fiatal orvost a kolozsvári és nádasmenti járás­ba járás orvossá nevezte ki. Ez állást a nem rég elhalt Boytha József töltötte volt be. — Tudorrá avatás. Dr. Philip Samu tegnapelőtt a kolozsvári egyetemen az ocerva gyógytudományok tudorává avattatott fel. — Helyreigazítás. II. Zeyk Józsefnek a regale­ váltságra vonatkozó czikkében, melyet tegnap a „Nemzet“ nyomán közöltünk, érte­lemzavaró sajtóhiba fordul elő. A czikk végén fölhozott példában (az utolsó előtti kikezdés ötödik sorában) e helyett: „évi 1200 frt jöve­­delmet szedett be“ — ez olvasandó: évi 1200 frt jövedelmet vallott be. Az utolsó kikezdés­­ben pedig az 1564 forintban jelzett kárpótlási tőke 15 640 frtra javítandó ki. — Zászlók lobognak a fellegvár mulató­­helyiségének fedelén, — jelezve, hogy ma (kedden) a tisztikar tánczestélyt rendez. Az idő fölötte kedvező és igy rem­élni lehet hogy a mulatságban sokan vesznek részt. A következő tánczestély szombaton, szett 15 én lesz.­­ A katonai zenekar tegnap este az Új­világ kertjében játszott, nagy közönség előtt. Ez volt az első zeneestély az ezred visszaté­rése óta. A katonai zenekar a hét folyamán elég egyszer fog játszani. — Egy kitűnő bizonyítványokkal biró szegény fiatal ember, ki másodéve hallgatja az egyetemet s ki gymnasialis tantárgyakból oktatást adhat, nevelői ál­lást keres. Czimét szivességből a szerkesztőség mondja meg az érdeklődőnek. * Katonák hazaérkezése Nagysiebecből írják, hogy Szvetennj hadtestparancsnok, va­lamint a törzskar tisztjei tegnapelőtt reggel haza érkeztek a gyakorlatokról. A 31-ik ezred tartalékosai ugyancsak tegnapelőtt érkeztek meg és pedig este 8 órakor különvonattal, az indóháznál százakra menő közönség várta a katonákat. * A halandóság Brassóban a harminc­­hatodik héten, szeptember 2­- áig a követ­kező volt: Meghalt 15 egyén és pedig egy gyomorhurutban, 5 más betegségben. E sze­rint 1000 lakosra évi 15­­ esik. * A posta takarékpénztárak forgalma au­­gusztus hónapban a nagyszebeni kerületben 1695 betétben 17,181 frt 27 kr. és 495 visz­­szafizetésben 11,144 frt 8 kr. volt. * A nagyszebeni második kiállítás tarta­mát, tekintve a közönségnek a kiállítás iránt tanúsított érdeklődését, vasárnapig, e hó 30- dikáig, meghosszabbították. * Járványos betegségek. Nagyszebenben a legutóbbi hét folyama alatt 2 roncsoló to­rokláb és 1 vérhas eset fordult elő. * Hadgyakorlatok Sepsi Szentgyörgyön. A brassói, kézdivásárhelyi, Csíkszeredai és foga­­rasi honvéd-zászlóaljakból alakult dandárral Sep­­si-Szentgyörgyön megkezdődtek a hadgyakor­latok. Mint írják, a gyakorlatokra rövid idő alatt megérkezik Say ezredes, dandárparancsnok és Mádi Kovács György, altábornagy, kerületi parancsnok is. A zászlóaljak szombaton reggel érkeztek meg Sepsi-Szzentgyörgyre s hétfőn az Olt mellett levő Szépmezőre vonultak ki. * Sepsi-Szt-Györgyön élénken készülnek a Vörös­kereszt egylet báljára, mely e hó 15- én lesz. A rendezőség élén, mint elnökök, dr. Szentkereszty Béláné és báró Apor Gábor ál­lanak. * Csikmegye vasútja Csikmegye alispán­jához a „budapesti magyar kereskedelmi bank“ megkeresést intézett az iránt, hogy, ha a me­gye a nyújtandó fedezetről kellő felvilágosítást ad, hajlandó a pénzintézet az első székely vas­út építésére pénzt adni. Az intézet a Csikme­gye által előállítandó 700.000 forintot úgyne­vezett „községi kölcsönökben“, saját 41/s°/t-os kötvényeiben, esetleg jelzálogi biztosíték nél­kül meg szándékozik adni. * A csikmegyei gazdasági egylet a minta­faiskola, melles és konyhakert berendezését vet­te tervbe. Az e végből készített terveket és költségvetést,Mikó Bálint főispán elnök­lete alatt, tegnapelőtt megvizsgálta egy bizottság s ab­ban állapodtak meg, hogy a terv egyes rész­leteinek egymásutánban való végrehajtását fog­ják javaslatba hozni. Az állandó építkezések költségeinek fedezéséhez való hozzájárulásra Csík megye törvényhatóságát is felkérik.

Next