Kolozsvár, 1888. július-december (2. évfolyam, 149-302. szám)

1888-11-20 / 270. szám

Kolozsvár, 1888. E határozatot hosszabb vita előzte meg, mely leginkább a nyelvkérdés körül forgott. A vita befejeztével dr. Fejérváry minisz­ter hosszabb beszédben nyilatkozott a fölme­rült nézetekről. Kijelenté, hogy elismeri, hogy méiely irányban súlyosb határozmányok van­nak a javaslatban, mint a régi törvényben, de ezek nem büntetésként vannak felvéve, mint némelyek állították, hanem magasabb czél ér­dekében. A czél: segíteni a húsz év alatt ta­pasztalt bajokon, t. i. azon, hogy a tiszti főar létszáma aránylag csekély s azt ki kell egészíteni; továbbá, hogy szegv­ári önkéntesekből levő tisztek azzal a jártas­sággal bírjanak,amelyet követelni kell ama legénység érdekében, a­melyet hivatva lehetnek vezetni az ellen­ig előtt. E kettős czért csak úgy lehet el­érni, ha egyrészt az intelligenc­ia az egy évet kizárólag a katonai tanulmányoknak szenteli , másfelől a csapatoknál megfelelő intézkedé­sek léteznek a gyakorlati kiképzésre nézve is. Az esetleges második évi szolgálat nem bün­tetés, hanem gondoskodás arról, hogy az illető legalább használható altiszt lehessen. Felhoz­ták, hogy az egyévi önkéntesség nem kivált­ság. Hogy mi czélból adja ezt az állam, az más kérdés, de kétséget nem szenved, hogy az egye­sekre nézve kiváltság, melynek fejében bizo­nyos kötelezettséget elvárhatni tőlük. A­mi a német nyelvet illeti, el­vi­ieg ezen kell letenni a v­i­z­s­g­á­t, már csak azért is, hogy a bizottság meggyőződhessék arról, hogy az il­lető tud e a német nyelvből annyit, a­mennyit a szolgálat okvetlenül megkíván ; de meg van engedve, hogy a­mennyiben nem tudja magát kellőleg kifejezni, anyanyelvén is lete­­hesse a vizsgát. Minden vizsgabizottság­nál, a­hol magyarok vannak, a hadügyminisz­ter rendelete következtében van egy magyarul ártó tiszt, e részben tehát nehézség nem fo­roghat fenn. A második év már nem önkén­­tesi év, de az ki van mondva, hogy az il­letők tisztán csak a szolgálatra alkalmaztatnak, kisebb szolgálatok alól felmentetnek s ha akar­ják, ez év alatt is saját költségükön szolgál­hatnak s a második év után is letehe­tik a vizsgát. Ha valaki önhibáján kívül, pl. betegség következtében elmarad, katonai orvosi bizonyítvány alapján utólag lete­heti a vizsgát. A szegényebb sorsuak államköltsé­gen vézetnek be s épen oly elbánásban részesülnek, mint a többi, csakhogy a lakta­nyában kell lakniok. A tiszti vizsgákra épen úgy bocsáttatnak, mint a kik saját költségü­kön szolgálnak s ha a vizsgát letették, m­á­­sodik évben semmi esetre nem fog­nak szolgálni. Megeng­di a miniszter, hogy az önkéntesekre fordított figyelem, s az oktatás nem volt mindenütt egyforma, de ez nem kerülte ki a hadügyi kormányzat figyel­mét s különösen az oktatásra nézve a most tárgyalás alatt levő eljárás által megfelelő mó­dosítások fognak létezni, s maga a hadügymi­niszter hangsúlyozta, hogy az önkéntesek ol­y elbánásban részes­üljene­k, a minő jövő tartaléktiszti hivatásuknak m­e­g­f­e­l­e­l. Azt, hogy mindenütt önkéntesi tanfolyam legyen, feltétlenül nem lehet követelni a had­ügyi kormányzattól. A­hol csak 1­2 önkén­tes van, ott tanfolyamot berendezni nem lehet, csak egy tiszt lett kirendelve az illetők taní­tására. A­kik azonban államköltségen szolgál­nak, be lesznek rendelhetők oda, a­hol tanfo­lyam van berendezve. Ez­által semmi sérelem nem történik az illetőkön; az pedig, a­ki sa­ját költségén szolgál, továbbra is maga fogja választhatni a csapatot, a­hol szolgálni akar. Ha az ezred máshova he­lyeztetik is át, a lehetőségig meg lesz enged­ve az ott maradás annak, a­kinek szülője be­bizonyítja, hogy a maga költségén másutt nem tarthatná fenn magát az önkéntes­­ebb megjegyzéssel, jóváhagyva visszaérkezett a tanácshoz. — Az Emke gr. Bánffy Bélának. Az Emke kolozsvári választmánya egyik elnökét vesztette gr. Bánffy Bálában. A választmány ma délben, F­e­r­e­n­c­z József társelnök elnök­lete alatt a gyászeset következtében rendkívüli gyűlésre jött össze a központi titkárirodában. Elnök meleg szavakban emlékezvén meg az elhunytról, kimondatott, hogy a gyűlés fájdal­mát jegyzőkönyvileg örökíti meg és ezt rész­­vázátiratban közli az özvegygyel. A temetésen a választmány testületileg vesz részt, a kopor­sóra pedig holnap d. 12 órakor, Ferencz József vezetése alatt koszorút helyez egy ki­küldött bizottság, melynek tagjai D­e­á­k­y Al­bert működő alelnök, dr. H­i­n­t­z György pénz­táros, Kozma Ferencz, K­i­s Sándor, D­o­n­á­t­h Lajos, Borosa György választmányi tagok és Sándor József központi főtitkár. A koszorú szalagján hosszabb jelmondat lesz, mely az el­hunyt grófnak az Em­kében elfoglalt vezérsze­repét és álláspontját jellemzi — Sajtóügy! végtárgyalás le­? dólelöff -p -bujvbfzt'­­lv­i AU venyszéknek a Bánffy­­názban levő helyiségében. A sajtóperben Ma­­gyari Mihály becsületsértésért vádolja Korbuly Józsefet. A végtárgyalásra a közönség csupán belépti jegyek mellett bocsáttatik be.­­ A jogászbált a már megalakult ren­dező-bizottság jövő évi febr. 1 ére tűzte ki. A bálbizottság elnöke Apáthy Árpád, alel­nökei: M­á­r­i­a­f­f­y Lajos és gr. Mikes Zsig­­mond. A jogászbál minden valószínűség sze­rint a farsang legfényesebb mulatsága lesz. — Új vivő-iskola Pás­ka Zoltán, a szé­lesebb körben ismert jeles vivő, decz.­­ én vivó-iskolát­­nyit Kolozsvárt. Az iskola a Szentkereszty-háznál lesz (főtér 7. ez) A vivó-tanfolyamra a mai naptól kezdve jelent­kezni lehet Szabó Ferencz főtéri kereskedésé­ben. Az új iskolát az érdekeltek figyelmébe ajánljuk. — A kolozsvári korcsolyázó-egylet ren­des évi közgyűlését f. év és hó 25-én, vasár­nap d. e. 11 órakor Kolozs megye közgyűlési termében tartandja meg. Kapcsolatban e tudó­sítással, tájékozásul, az egylet tagsági díjait a következőkben teszszük közzé: egy rendes tag tagsági díja egy évre 4 frt ; két személyből álló család részvénye 7 frt; a több mint 2 személyből álló család 3., 4. és 5-ik tagjáért személyenként 2 frt; egy rendkívüli tag egy évre 5 frt; egyetemi polgárok tagsági dija 4 frt; újonnan belépő rendes tagok beiratási dija 1 frt. — Hivatalos hajtóvadászat volt f. hó 15 én, 16-án a zutori és ra.-n.-zsombori erdők­ben a kártékony vadakra. Ez alkalommal az első napon 4 vaddisznó került hajtásra a kö­zülök egy elesett. A második napon pedig több mint 10 drb vaddisznó került hajtásra, de mind elmenekültek. — Eljegyzés. Szabó Lajos, kolozsme­gyei derék hivatalnok tegnap tartotta eljegy­zését Kilyén Katinka kisasszonynyai özvegy Kilyén Károlyné kedves leányával — A K. A C a redoutetól a szászfeneri hídig és vissza a kezdők számára hirdetett gyalogversenye 18 án folyt le. A versenybíróság elegendő számmal nem jelenvén meg, a hely­színen kiegészült dr. Istvánfi Gy. elnökkel, Al­bert Károly, Borbély György s Dunky Ferencz­­czel. Négy versenyző közül 2 jött czélhoz: első Boheczel Sándor, 90 percz alatt, a club bronz­érmével díjaztatott; második, 91 p, F­e­­renczi egy pár kardot nyert. Ezelőtt 5 évvel e versenyen, mely legelső volt, 19 en vettek részt; első Schöpf Mihály volt 99 p. A kitű­nően trafiirozott Boheczel is csak 9 perczc­el javított a régin, azonban kitűnő állapottal ment még délután vagy 36 kilométert árkon, bokron, a rókavadászaton. * A várfalvi pénzhamisító banda A ne­gyedik pénzhamisító banda az, melyet — írja levelezőnk — e hó 18-án Buday csendőr-őrmes­ter felfedezett, kézre kerített, minden e mes­terséghez tartozó eszközzel együtt. Kronologi­kus sorrendben pedig: felkutatott Buday egy bandát 1878 ban Tordán, mely 10 forintosokat hamisított, egy mást 1882 ben Maros-Ludason, mely 20 krajezárosokat gyártott s egy harma­dikat 1886 ban, a kövendi, 20 krajezárosokat hamisító szövetkezetét. És most, 1888. nov. 18 án Várfalván egy szekér szerszámot kerített kézre s a 20 és 10 krajczárosokat gyártó tár­saság tagjait fűző lánczra. Az utóbbi esetnek története a következő: Másfél évvel ezelőtt kezdték sugdosni, hogy községünkben pénzha­misító, „piezula“ csináló banda működik, de a hiresztelő is félt a hírtől. 1877. nyarán V. J. mészáros összevesz Sz. F. egyénnel s kikiabálja „piczula“-csinálónak s elmegy a mészáros a járási szolgabiróhoz is s bepanaszolja a hara­gosát. Erre kiszáll a járásbíróság, Sz. F. nál motozást tart s eredménytelenül visszamegy. A hír tovább tartja magát. Beszélnek Kolozs­váron eladott gépről; a csacsogó szekeres sző­lőjét virágzáskor kivágják; a gyanúsítottak egy része elköltözik Várfalváról, de visszajárnak, mint üldözött lelkek. A csendőrség is talpon van azonban. E hó 17-én az történik, hogy reggel várfalvi Tóth Ferenczné, Horváth Jula bemegy a tordai postára, egy fizetetlen levél ki­váltása végett. Buday őrmester épen akkor tette rá a kezét, midőn a kezelő tiszt a Tóthné ál­tal adott hamis 10 krajczárost nem fogadván el, visszaadta. A megejtett motozás több pél­dányt ejtvén az őrmester kezébe a rosz piezu­­lákból, az asszonyt szoros vallatás alá vette. Makacsul tagadott. Nyomban kiszállott az őr­mester Várfal­vára harmad magával s az asszony­nyal. Az asszony férjét a mezőn kapták meg, ki a mint a csendőröket megpillantotta, belé­pett a szőlőbe. „Hol járt ?“ kérdezte a csend­őr. „Az erdőn fát akartam vágni“, felelte­­„Miért tért be előlünk a szőlőbe?“ kérdek to­vább. „Töviset akarok vágni“, volt a felelet. Ennél többet sem ott, sem otthon nem tudtak belőle kivenni. Buday őrmester egy csendőrt Tóth Ferencz ügyeletére hátrahagyva, az asz­­szonynyal visszatért Tordára. 18 án reggel ötöd magával Felső Szent-Mihályfalván elfogta Mol­nár Ferencz, Várfal­vára­ az első hajsza után oda került kovácsot, kinél megkapta a 20 krajczá­­rosok javítás alatt levő vágó-eszközét s ki töredelmesen megvallotta, hogy a múlt szerdán este fenjárt Várfalván Tóth Ferencznél és csi­náltak is 65 forintot, mind tíz­ krajczárost s megnevezte társait.­­ Ezek alapján megeste­­tett Tóthnál a motozás, hol is a ház közepén, mélyen beásva megtalálták a verőgép talp­fáját, miről Tóth azt állította, hogy az a „ve­­tőszeg“ (rónai-rét'véül)­ talpa. Am­a a Jhrrí sá­tora alól előkerültek rendre: a máznásnyi verő­gép, hatalmas vasrudaival, több pár 20 és 10 kros képező-véset, lyukasztó stb. és sok kész és félig kész 10 kros apró zacskókban elásva 8 más anyag. Volt mit emelni hozzá. Tóth Fe­rencz, Tóth Ferenczné és Molnár Ferencz Ko­vács most már a hűvösön elmélkednek az em­beri vagyon múlandóságáról. A hír pedig to­vább kering, hogy még többen kerülhetnek bele, mert nevezettek oly szegények, hogy ily sok pénzbe kerülhető műszerek beszerzésére képtelenek voltak. Most már arra vagyunk ki­váncsiak: ki vette a gépet s ki készítette azt ? 11 Díszistentisztelet Nagyszebenből írják, hogy az ottani róm. kath. városi templomban Erzsébet királyné Ő felsége névnapja alkal­mából tegnap ünnepélyes díszistentisztelet tar­tatott. Ez alkalomból a nagy-szebeni nyilvános épületek fel vannak lobogózva. * A zalathnai női társalgó egylet alap­szabályait a belügyminiszter ellátta a bemutatási záradékkal. * Szeben megye tanító­ testülete jövő hó 21 én tartja évi közgyűlését Nagy-Szebenben. Ez alkalommal a rendes jelentéseken kívül több felolvasás is fog tartatni. * Vérengző borbélylegény. Beszter­­czéről írják, hogy ott Putics Miklós bor­bély legény közelebbről összeveszett egy mol­nár legénynyel, a veszekedés azzal végződött, hogy a borbély egy beretvával úgy elvágta el­lenfele nyakát, hogy a molnár-legény elvér­zett és meghalt. A borbély-legény börtön­ben ül. * Fényes estélyt rendezett szombaton, e hó 17 én, a nagyszebeni vöröskereszt-egyleti fiók. A bazár, melyen a város legelőkelőbb hölgyei részt vettek, délelőtt 11 órakor nyit­tatott meg. Ez alkalomra egy füzet is jelent meg, egy alkalmi lap, mely Samailona czimet visel s melybe a megye és város legelőkelőbb férfiai írtak jelmondatokat. E lapba Szvete­­n­a­y Antal gr. hadtestparancsnok magyar jelmondatot irt. Az estélyen jelen volt a vá­ros szine-java. A hangverseny után táncé kö­vetkezett, mely reggelig tartott. * Brassóból írják, hogy Erzsébet király­né ő felsége legmagasabb névnapja alkalmából tegnap ott is dísz-isteni tisztelet tartatott a városi plébániai templomban. * Udvarhely megye közigazgatási bizott­sága — mint nekünk írják — minap tartotta rendes havi ülését, melyen az egyes jelentések vétettek tudomásul. A közegészségügy az or­vosi jelentés szerint kedvező volt. Torokláb­ban szenvedett 7 gyermek, vörhenyben ugyan­annyi. A kir. ügyész jelentése szerint összesen 146 elitélt és 32 vizsgálati fogoly volt le­tartóztatva. * Sepsiszentgyörgy jótékony női. A sep­siszentgyörgyi nőegylet tíz évi fennállása óta a következő jótékonyságok gyakorlására tett kiadásokat: Szegény tanulók segélyezése, köz­tük négy női ipariskolai növendék taníttatása és egy tanítónőképezdei növendék segélyezése 428 frt 41 kr. A karácsony­fák költségei mely alkalmakkor az egylet a városi szegényeket és szegény tanulókat szokta alkalmi segélyben részesíteni u. m. téli ruhák, tűzifa stb. 848 frt 11 kr. A segélyért az egylethez fordult szűkölködőknek alkalomszerűen nyújtott segély összegek 212 frt 20 kr. Az egylet kiválóbb tagjait ért gyászesetek alkalmával koszorúkra 184 frt 98 kr. 1837. aug -ban a várost meg­látogató irók és művészek tiszteletére koszo­rúk és szalagok 79 frt 87 kr. Óvoda és az óvodai felügyelőnők segélyezése 240 frt. A Veres-kereszt egylet alapítói dija 50 frt. E. M. K. E. tagsági dija és különböző estélyek jöve­delméből 261 frt 10 kr. Nő ipariskolának 100 frt. Az önkéntes tűzoltó-egyletnek 90 frt. A r. kath. templom kerítésére 138 frt. A tűzká­­rosultaknak 103 frt. A városi díszteremre tett költségek 183 frt 99 kr. A ref. templom ja­vára 181 frt 17 kr. A háromszékmegyei sze­gények menházának 300 frt és ide számítva a gazda tiszteletdiját, 504 frt 50 kr. A „Jó szív“ részére 103 frt. Egy zongorára 455 frt 55 kr. összesen 4163 frt. 88 kr. * Roncsoló toroklobb ütött ki — mint levelezőnk értesít — Nagy Rápolton, Hunyad­­megyében. A faluban eddig nyolc­ haláleset fordult elő. * A szeben megyei tanítótestület — mint nekünk írják — dec­eraber 21-én rendes köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatába két felolvasás is fel van véve; a többi pontokat nyilvános tanítás, elnöki megnyitó, titkári je­lentés, tisztviselők választása, alapszabály-mó­dosítás és indítványok képezik. IRODALOM és MŰVÉSZET. Karczag Vilmos, a „Hitves“ szerzője, da­rabjának holnapi előadására Kolozsvárra érke­zik s a premieren jelen lesz. Balogh Györgyné asszony, aZ ismert ki­váló népszínmű-énekesnő, ki hosszabb idő óta visszavonulva él a színpadtól, tegnapelőtt D­e­b­­reczenbe utazott s az ottani színháznál vendégszerepelni fog. Fölléptei négy estére ter­jednek Játszani fog „A piros bugyelláris“, „Ve­reshaja“, „Toloncz“ és „Falu rossza“ népszín­művekben. Nem kételkedünk, hogy a jeles éne­kesnő debreczeni vendégjátéka legjobb siker­rel fog járni. A „Az osztrák magyar monarchia írás­ban és képben“ czímű díszes munkából meg­jelent a 72 dik füzet, az előbbiekhez hasonló pompás kiállításban, érdekes és bő tartalom­mal. E füzetben bevégződik Salzburg tájké­peiből Pinzgau és Longau leírása, Ruthner An­tal tollából, Salzburg őstörténetéből pedig két czikket ad az őskori bányászatról és a római korról. A szöveg között tizenöt szép ismerte­tő rajz van. Az értékes füzet ára 30 br s a Révai testvérek bizománya. Nemzeti Színház, Kolozsvárt, 1888. november 21-én. Bérlet 53-ik szám. HITVES. Színmű 4 felvonásban. Személyek: Hazay E. Kovács Oy. Irma Hunyadi M. Özv.Nyilasné Törökné. Kátay Ivánfi. Böszörményi Szathmáry. Neje Krasznainé. Rakamazi Gaál Gy. Klára Solti T. Barna Szakács. Orvos Török K. Kezdete 7 órakor HÍREK. Erdélyi részek. Kolozsvár, november 10. — Kolozsvár város jövő évi közköltség­vetése, melyet közgyűlésiig elfogadva, a bel­ügyminiszterhez terjesztettek fel, ma, pár ki­ ________KOLOZSVÁR Tanítók gyűlése. Torda, nov. 17. A torda-aranyosm­egyei tanító­ testület őszi rendes gyűlését f. hó 15. és 16 ik napjain tar­totta meg, csekély számú tanító jelenlétében, minden érdeklődő publikum nélkül. az érdemleges ülés Májai István veterán tanár és helyettes elnök magvas beszédével kezdődött. Csinosan elkészített és szónoki ver­­vével elmondott beszédében érinté a nagy vesz­teségeket, mikben a tantestületnek ez év foly­tán része volt, jelesen Trefort Ágoston köz­oktatásügyi miniszter és közelebbről megyei tanügyijük lelkes bajnoka, a polgári iskolák érdemes igazgató tanára és fáradhatatlan tan­­testületi elnök, Pálfi Károly elhunytéval. Ez­után Benkő Gyula titkár olvasta föl hosszas és szakértelemmel szerkesztett 7 évi jeletését, melynek fő-fő mozzanatait képezte a fiók­kö­rök működéséről adott bírálat, melynek általa megtudtuk azt, hogy a relvinczi fiók­kör fej­tett ki legtöbb munkásságot és azt illeti első­sorban az elismerés, miben az oroszlánrész e fiókkör lelkes elnöke, Csíki Istváné. Szomorú tapasztalatot mutatott föl a toroczkói fiókkört illetőleg, hol az egyleti élet tökéletesen pang, s vol egy érdemlógus- Jirt Len Hitves egyedül csak az elnök volt minden, tag is, publikum is s a gyűlés a szó teljes értelmében egyetlen egy hang volt mindenekben. Sajnos, ha így van, de ilyesféle dolog nem vall az illető tanítók elő­nyére. A titkári jelentés megbírálásánál kelle­metlen inczidens adta elő magát. Ugyanis a kövendi tanító Kriza Sándor kíméletlen, nyers modorban neki­rontott a választmánynak, azt semmittevéssel hanyagsággal, élhetetlenséggel, munkátlansággal vádolta. E modor ellen töb­ben tiltakoztak, de Nagy Béla a választmány köpönyegét vevén magára, nemcsak tiltakozott Kriza nyers modora és kifakadásai ellen s igye­kezett őt jó modorra tanítani, hanem midőn ezt tette, ő, az oktató még durvább volt, mint a hibás. Épen ily zavargás támadt a könyvtár­vizsgáló bizottság jelentése után is, a­meny­nyiben Bertalan József kiküldött elnök a könyv­tárt és kezelést igen rendetlen állapotban ta­lálta, utasítást a kezelésről a könyvtárnak Nagy Béla nem tudott felmutatni.­­ Épen ez utasítás volt a baj forrása. A tagok közül töb­ben állították, hogy van utasítás, de Nagy Béla tiltakozólag felelt, hogy ő erről nem tud semmit, mig a vége a dolognak az lett, hogy a könyvtárban az utasítás megtaláltatott s nagy nevetés támadt, hogy erről épen a kezelő nem tudott semmit. A könyv­kiosztásban is ta­láltatott hiba, mit jövőre helyrehozhatni el­lenőrzés mellett. Az ülés további folyamatában igen ta­nulságos vala Gábor József szentmihályfalvi tanító szakértelmes felolvasása „a tanítás helyzetéről“, miért is a felolvasó dereka­san megéljeneztetett s olvasmánya irattárba tétetni határoztatott. Majd Kriza Sándor kö­vendi tanító könyismertetése következett, mely ismertetés igazán alapos készültség és szép tanulmányról tett tanúságot. Nyilvános tanítást sikerrel végzett és rögtönzött Bölöni István tordai tanító, míg dr. Szentpéteri Lajos megyei főorvos bejelentett felolvasása, az illető elfoglaltsága miatt, a kö­vetkező ülésre halasztatott. A tisztujitás meg­­ejtetvén, elnök lett Kósa Sándor polg. iskolai tanár, titkár Benkő Gyula, jegyző Schmidt és pénztárnok Bölöni István. Este bankett volt a Koronában, hol az összeütközések kiegyen­lítettek s békességesen eloszlott a népnevelők kis tábora — haza. Hírek a nagyvilágból. — Miksa herczeg temetése. Mint Mün­chenből írják, Ferencz József ő Felsége és Ru­dolf trónörökös tegnapelőtt reggel 6 óra 47 perczkor ide érkeztek Miksa herczeg temeté­sére. A pályaudvarban megjelent fogadásukra: Gizella főherczegnő, Lipót herczeg, Lajos Vik­tor főherczeg, Károly Tivadar és Lajos hercze­­gek, az itteni osztrák-magyar követség sze­mélyzete és a rendőrfőnök. Miksa herczeg te­metése ma délután 2 órakor programmszerűleg ment végbe. A halottas kocsi előtt az érsek haladt, míg a kocsi után Ferencz József ki­rály ment, bajor egyenruhában, Károly Tódor herczeggel, a herczegi ház fejével. Ezután so­rakoztak a többi gyászolók, u. m. Miksa, Ma­nó és Lajos herczegek, a nápolyi király, az alenconi herczeg, Rudolf trónörökös, Lajos Viktor főherczeg, a német császár képviselője, Wittich főhadsegéd, Lipót herczeg,Thurn-Taxis herczeg, Hohenzollern Frigyes herczeg,továbbá a régens-herczeg, Lajos, Rupprecht, Arnulf, La­jos Ferdinánd és Alfonz herczegek, valamennyi miniszter, a tábornoki kar, a követségek, az udvari méltóságok és a hatóságok fejei. A tem­plomban jelen voltak a herczegnők. Az érsek végezte a gyászistentiszteletet.­­ A salgótarjáni elöntött bányából még folyton óriás gépekkel szivattyúzzák a tenger­vizét. A szerencsétlenség napjától kezdve min­­dennap 30,000 hektoliter vizet távolí­tottak el a bányából, de azért még alig van látszatja a nagy munkának s még legalább egy hátig kell teljes erővel kiszivattyúzni, hogy a bánya nagyjából vízmentes legyen. A kő­­szénaknázás azért szünet nélkül folyik, a töb­bi tárnákban megszaporitott erővel fejtik a kőszenet a csupán az ináczai telep 16­-18 ezer méter mázsa szenet szállít a zagyvai ra­kodóra. A csodamódra megmenekült bányá­szok, a­kik most már rendesen dolgoznak, szombaton a bányagondnok vezetése alatt há­laadó isteni tiszteleti gyűltek össze a salgó­tarjáni róm. kath. templomba. Az isteni­ tisz­teletet a salgótarjáni esperes végezte, mialatt a bányászok zenekara alkalmas zenedarabokat játszott. A megmenekültek buzgón imádkoztak ____________________November 20. az úrhoz s velők rebegte az imát az egész áj­tatos gyülekezet. — Politikai botránypör Francziaország­ban. Nimesben tegnapelőtt tárgyalták le azt a politikai botránypört, melyet Gilly ellen in­dított Andrieux, kit az első becsületében meg­sértett. Ez alkalommal Gilly kijelenté, hogy nem támadta meg Andrieuxt, hanem a költ­ségvetési bizottság húsz tagját. Lemond arról, hogy magát védelmezze és az esküdtszékre hagyja, hogy határozzon. Andrieux megjegyzi, hogy azért emelt vádat Gilly ellen, hogy be­csületét megvédje. Állítja, hogy sohasem volt részese a Panama-vállalattal üzérkedő cso­portnak és hogy panaszt a köztársaság érde­kében is emelt. Azon véleményen van, hogy az oly verdikt, mely nem kontradiktorius el­járáson alapszik, neki nem szolgáltatna elég­tételt , minélfogva panaszát visszavonja. Gillyt ezután az esküdtszék fölmentette. — Sarah Bernhardt elutazása. Ugyanaz­zal a reklám-apparátussal, a­melylyel megérke­zett, hagyta el a várost tegnap délután 1 óra 40 perc­kor Sarah Bernhardt és az osztrák-magyar államvasút expressz-vonatán, újabb dicsőséget és újabb babérokat szerezni, Bukarestbe utazott. Meg­lehetős nagyszámú hölgyközönség ment ki bámul­ni a világhírű tragikát, ki igen vidám hangulat­ban volt. A pályaudvarnak első osztályú váróter­mében Pázmándy Conc­­rerg7,­ képviselő, Evva La­jos népszínházi igazgató és Nem*.., ferencz nép­színházi titkár megjelentek a bucsúzáson, s mm­t­­egy bocsánatot kértek a művésznőtől azokért a különböző kellemetlenségekért, a­melyeket neki az elöljáróság volt szíves okozni. De Sarah szere­­tetreméltóan megjegyezte: „Ah ce ne fait rient“ Majd kinyitották a váróteremnek a perronra nyíló ajtaját és az egész társaság, élén az imprezáriók­­kal és mome Sarahval, nehéz bőröndjeiket czi­­pelve, siettek helyet foglalni a kupékban. Sarah Bernhardt, kezében nemzeti színű szalagos csokor­ral, Pázmándy Dénes, Justh Zsigmond és még né­hány francziául tudó úr között lépdelve, ismétel­ten adott kifejezést annak, hogy jól érezte ma­gát Budapesten. Beszállva a kupéba, az urak kö­vették őt s ott elbúcsúztak tőle. Majd felhang­zott a füttyszó és a hátulsó kocsikból kihallat­szott a megbírságolt pincsek elégedetlen panaszos nyihogása, a­mely nyilván a budapesti elöljáró­ságnak szólt. Majd Sarah megjelent a kupé ab­lakánál. Beszélni akart, de hogy a kupé ablakát kinyitni nem tudta, csókot hintett e perronon ál­ló bucsúzóknak.­­ Rémületében öngyilkos. Lugoson e na­pokban egy kertész, a­mint fegyverét tiszto­gatta, nem elég vigyázatosan járt el, úgy hogy a fegyver elsült. A közelben egy fiatal embert látott, ki a lövés eldördülte után összerogyott. A kertész erre rémületében szivén lőtte magát és szörnyet halt. Alig nehány percz múlva a fiatal ember fölkelt és semmi baja sem volt. A kertész golyója csak a karját horzsolta. — Kulturegyiet Élesden. A biharmegyei kulturegylet alelnöke, Sipos Orbán tegnapelőtt Élesden megalakította az egylet járási körét. A környék lakossága nemzetiségi különbség nélkül vett részt az alakuló gyűlésen, melyen elnökül közfelkiáltással Zichy Jenő grófot vá­lasztották meg. Tiszteletbeli elnök Bethlen Ala­dár gróf, alelnökök Csányi István és Flatz Károly lettek. A működő bizottságba 16 tagot választottak. Délben a vendéglő nagytermé­ben fényes bankett volt, este pedig a kultúr­­egylet javára szavalati és felolvasási estély. — Tűz a román királyi palotában. Bu­karestben tegnapelőtt a királyi palota nagy ve­szélyben forgott. Az udvari istállók egy szárny­­épülete ugyanis reggel négy órakor kigyűlt és leégett, erről pedig a tűz átcsapott magára a királyi palotára is, a­melyet azonban sikerült megmenteni. Mint Bukarestből jelentik, a tűz az épületekben sok kárt okozott. Emberben nem esett kár. TÁVIRATOK, Budapest, nov. 20. A képviselő­ház mai ülésének elején Péchy Tamás elnök kijelölte a Bánffy Béla gr. te­metésére Kolozsvárra utazó kép­viselőket. A ház által elfogadott ki­jelölés szerint a képviselőház kül­döttsége a következő tagokból fog álla­­ni: Beniczky Ferencz államtitkár, gr. Esterházy Kálmán, dr. Nopcsa Elek, báró Bornemisza Károly, L­at­ino­vi­cs Ernő, Hock János, Pogány Ká­roly, Tholnay Gábor, Zeyk Károly, Si­gmond Dezső, Percz­el Dezső és Dár­day Sándor. A küldöttség a ma délutáni gyorsvonattal utazik Kolozsvár­ra, hová éjjel érkezik meg. A képviselőház ezután folytatta a regul e-j­avas­latok fölötti általános vitát. Neumann Ármin, figyelemmel hallgatott beszédben, a javaslatok mel­lett, Holló Lajos ellenük szólt. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN Kiadó: A­ITAI K. ALBERT Köztudomásra kívánom hozni, hogy a kolozsvári Benigni és Fröhlich bornagykereskedő ezég a napokban összes Rózsamáli, Sárdi és Gáldi borkészletünket, mintegy 1500—1600 hektoliter mennyiségben megvásárolta. . Gyulafehérvárt, 1888. nov. hó. Schenk József, püspöki uradalmi igazgató.

Next