Kolozsvár, 1888. július-december (2. évfolyam, 149-302. szám)

1888-10-13 / 239. szám

Kolozsvár, 1888. görögtűzzel és muzsikával. Azon a napon E. Kovács Gyula lépett fel, mint makkfilkó. Öt szép partit játsztak. De már én megvallom, zavarosan játszták. Elmondom, úgy a­hogy tudom. Az egész abból áll, hogy kezdetben Gesz­­ler Hermann, a piros felső (Szentgyörgyi), a tromf. Öt mindent és roppantul henczeg mind­végig. Hiába szegül ellene Rudenz, zöld felső (Fenyvesi E.) ő folyton üt. Az első felvonás, vagy parthie végén hatalmas „terez ász bélát“ mondanak ellene, az egész terez meg is eskü­szik, görögtűz mellett, hogy leüti; azután egy olyan valaki kezd lármázni ellene, a­ki nincs is benne a talonban. Ivánfinak hívják azt az urat. Mit lármázott az annyit, egy rész gibicz létére, mit beszélt bele a játékba, azt nem értem. Folyton fenyegetőzött és Fürst Walter a zöld alsó (Gaál Gyula), alig bírta lecsende­­síteni. Azután láttam még sok mindenfélét. Ko­vács Gyula, a Makkfilkó, elment látogatóba Szentgyörgyihez, a piros felsőhez, ekkor elbú­csúzott hazulról, úgy a mint a sárga nyolc­a­­son látható. Az ő kis­fia, az Gerő Lina volt, gyönyörű fekete-bársony nadrágban. Kovács magával vitte azt a nyilat is, a­melyik a sárga hetesen van s most kel­lett volna neki a sárga kilencsesnek, a nagy kalapnak köszönni. Hogy egy makkfilkó köszönjön egy sárga kilenczesnek! Persze, hogy nem köszönt. Ezért megfogták. No most előkerült a piros filkó és szidta a makkfilkót, mint a bokrot. Büntetésből azt parancsolta neki, hogy a sárga hetesről való nyilával lőjjön le a sár­ga nyolc­asról való szép kis­fiú fejéről egy gyümölcsöt, a sárga kilenczest. Láthatni, hogy ez a kis „terez“ okozott minden bajt. De már erre a kegyetlenségre kérni kezdték a piros filkót. Reding ítél, a sárga alsó (Fenyvesi), Fürst Walter a zöld al­só (Gaál Gyula) és Kuon pásztor, meg egy fél pakk kártya. Hasztalan. Ekkor a makk filkó lelőtte a gyümölcsöt, a sárga hetessel a sárga nyolczas fiú fejéről. Tudjuk, hogy mit csinált erre az a czudai veres filkó. Bezáratta a makk filkót. (Általános elszörnyedés és nagy zaj.) Hanem ez a mulatság a torkára forrott a Piros Filkónak. Az összes kártyák nagy gyű­lést tartottak és kimondták, hogy meg kell őt ütni bárhogy és más tromfot kell tenni. Mert ez meg sem járja. (Helyes, úgy van.) Egyszer, a­mikor Piros Filkó a piros ki­­lenczes vagy piros tízesen levő varaba akart menni, a Makk Filkó megleste és úgy meg­ütötte, hogy egyszerre semmivé lett. Épen úgy történt, mint a piros hetesen van. „Stichmács“ volt az egész parthie és véget ért az egész já­ték. (Éljen!) Igazán nagyon szép volt. Kár, hogy né­hány kártya kopott volt. De láttam feketesze­­mü, csinos kártyákat is. Ha valamelyikük Ko­lozsvárra megy, nézze meg ezt a kártyajátékot. Nagyon érdekes és szép. Az igaz, hogy igen sokat beszélnek fenn, játék közben a kártyák. (Gy.) HÍREK. Erdélyi részek. Kolozsvár, október 12. — Kérjük­­. előfizetőinket az elő­fizetési dijak beküldésére, hogy a lap szétküldésében mi is pontosak le­hessünk. Előfizetési dijak: Okt. deczemberre...................................4 frt. Egy hóra ..............................................1­­­50 kr. A kiadó hivatal. — Méltóztatott a földmivelésügyi mi­niszter úrnak elrendelni, szemben a kolozsvár­­városi tanács határozatával, — mint azt már írtuk — hogy szőlőt hozhat Kolozsvárra min­denki, akárhonnan. A tanács ezt a magas ren­deletet ma falragaszokon tudatja az érdeklő­dőkkel. A tanácsnak csak az az indoka volt a miniszteri rendeletek alapján hozott tiltó ha­tározat hozatalára, hogy félti Kolozsvárt s ez után az erdélyi részeket a filloxerától. Mert még mindig elkél nálunk az a kis pénz, a­mit a szőlőtermés ad s ha már megvannak, nem óhajtjuk elpusztílni kegyeinkből a szőlőtőké­ket. A szőlőt pedig ide a mi piac­unkra a fil­­loxérás Szilágyságból hozzák leginkább. Óvha­­tatlan, hogy levelet is, földecskét is ne hoz­zon az árus. Egyetlen alapos védelem, ha el­zárkózunk a fertőzött területektől. Ezek vol­tak a tanács indokai. Ezekért tiltotta ki a fil­­loxerán területekről hozandó szőlőket. A mi­niszter úrnak méltóztatott a tanács határoza­tait hatályon kívül helyezni. A rendelet előtt köteles tisztelettel meghajlunk, a miniszter úr indokait azonban nem ismerjük. * Szász Domokos, ref. püspök, tegnap este Székely­udvarhelyre­ utazott, az új főtanoda fölszentelési ünnepélyére. Vele utaztak Szász Gerő főjegyző és dr. Szász Béla, mint az igazgató­tanács képviselői. A fölszentelési ün­nepély programmja két napra van megállapít­va. Ma a püspököt fáklyás­ zenével tisztelik meg, este ismerkedési estély lesz. Holnap lesz a fölszentelés, melyen a többek között Szász Gerő mond alkalmi egyházi szónoklatot,­­ a püspök fölszentelő imát. Délben nagy közebéd, este pedig hangversenynyel egybekötött bál lesz­. A női ipariskola növendékeinek szá­ma már 94. Ez örvendetes jelentést tette László Józsefné választmányi igazgatónő a H. I. és I. E. tegnapi választmányi ülésén Ez intézet haladása a választmányt mind nagyobb tevékenységre buzdítja. Tegnap is egy pár üd­vös határozatot hoztak, melyek közül csak azt említjük meg, mely közvetetten megvalósulás előtt áll. Ugyanis erdélyrészi női iparczikkekre jutalom fog kitüzetni. E czérra a választmány 150 irtot fordít. A jutalom a női ipariskola köz­­vizsgája alkalmával ünnepélyes alakban fog ki­adatni, szakértő Jury ítélete alapján. E jutalom kitűzésével az egyleti választmány azt a czélt kívánja megközelíteni, hogy a női iparczikkek előállításánál az ízlés minél nemesebb formák­ban nyilvánuljon. A budapesti kereskedelmi múzeummal fennforgó közvetítésére az erdély­­részi házi iparczikkeknek az egylet az Emkétől kölcsönzött 1000 frt nagy részét felhasználta. Az egylet alapítványi tőkéje alig haladja meg az 1000 fitot, ily csekély erő mellett bizony csak az egylet női tagjai buzgalmának lehet köszönni e lankadatlan tevékenységet. — Elnapolt esküdtszéki tárgyalás. A ko­lozsvári kir. törvényszék által e hó 17-ére ki­tűzött esküdtszéki tárgyalást a kir. törvény­szék bizonytalan időre elnapolta. A sajtópert tudvalevőleg Kriscanu József indította Kisal­­tanu Adrián és Kandrev George ellen, a „Tri­buns“ cziraű lapban közzétett s becsületsértő czikk miatt. A tárgyalás Kosar­anu Adrián be­tegsége miatt lett elnapolva. g .— Megürült állás. Varró László me­gyei ellenőr beadta lemondását. Varrót, Alsó- Fehérmegyében Il-ik aljegyzői állásra egyhan­gúlag megválasztották s e városunk legjobb társasköreiben kedvelt derék fiatal hivatalnok Nagyenyedre fog távozni. Az ellenőri állásra Biedermann József, Tímár Ödön és Farkas Ká­roly megyei közigazgatási gyakornokok pályáztak. — Színházunk világítása. A mi színhá­zunk világítását általában valami fényesnek nem mondhatni, még ha a mennyezet közepén lévő napégőt is meggyújtják, a­mi azonban csak ünnepélyes alkalomkor, egy évben 2 — 3-or törté­nik. E sötétséget szaporítja a múlt év óta a páho­lyok fölé helyezett függönyzet is, a­mely az alsó páholyokat teljesen homályba borította. A közönség óhajtásának teszünk eleget, a­mikor az intendáns urat felhívjuk arra, hogy e bajon lehetőleg segítsen, a­mi talán legkönnyebben úgy történhetnék, ha e függönyöket kissé ma­gasabbra emeltetik, vagy keskenyebbé tétetik. A közönség egymást is óhajtja látni. — A „kolozsvári iparos ifjak önképző-és betegsegélyző egyleteinek tagjai közül a bécsi jubileumi kiállításon résztvettek, az orsz. ipar­egyesülethez teendő jelentésüket, az egylet he­lyiségében (főtér 12. sz. első emelet) holnap (vasárnap) d. u. 3 órakor fogják felolvasni, melyre az egylet tagjait, valamint az érdeklő­dőket tisztelettel meghívja az elnökségi­­ Lopás a múzeumban. Az „Ellenzék“ azt írta, hogy a kolozsvári múzeumban egy fiatal ember lopott és aztán öngyilkos lett. A hírből elejétől végig egyetlen­egy szó sem igaz. A fő­városi újságok azzal a figyelemmel, melylyel irán­tunk vannak s azzal a bizalommal, melylyel hí­reinket szokták fogadni, átvették a közleményt majd mind és kommentálják az esetet. Bár ha nincs jogunk elvitatni az Ellenzéktől azt, hogy ő épen úgy ültesse fel az olvasó közönségét, a­mint épen akarja (a az Ellenzék az utóbbi időben pa­zarul is bánt e jussával, halálos betegségbe dönt­vén két nagy embert és m­eglátogattatván Macken­­zie-vel az erdélyi részeket stb.), de e hir a nagy magyar olvasó közönség előtt keverte ezudal hír­be a múzeumot s árnyba Kolozsvárt. Kötelessé­günk hát tiltakozni e hite ellen. — Szép vasmunka látható a Reményik­­testvérek főtéri vaskereskedésének kirakatában. Ifj. Knauer derék fiatal iparos által készített lámpatartó az, mely egy sárkányt képez, kiváló ízléssel és csínnal kidolgozva, az ifj. Knauer sa­ját rajzai után. E törekvő fiatal iparos ugyan­az, a­ki a helybeli iparkiállításon nemrégiben valóságos feltűnést keltett vas-asztalkát állított ki, melynek egyes részei a közönséges mester­ségnél és ügyességnél jóval magasabban állanak és műbecscsel bírnak. Ifj. Knauer az, a­ki vá­rosunkban az újabban oly rohamos fejlődésnek indult dísz-vasműipart igazi hivatottsággal és sikerrel műveli. * Orgyilkosság. Mint lapunknak sürgöny­zik, tegnap éjjel Fülöp János libáti (Szol­nok- Dobokam.) körjegyzőt ismeretlen tettesek orozva agyonlőtték. E tárgyban a nyomozást a csendőrség nagy erélylyel folytat­ja. A tettesek ez idő szerint még ismeretlenek s gaztettüket minden valószínűség szerint bosszúból követték el. * Tánczvigalom Segesvárt. Segesvárról írják, hogy Nagyküküllő megye újonnan épült székházának felszentelése alkalmából Seges­várt november 10-én a megyei tisztviselők nyugdíj-alapja javára tánczvigalmat rendeznek. A tánczvigalom fővédnökei gróf Bethlen Gábor­­né és gróf Bethlen Gábor főispán. A rendező­ségnek sikerült kieszközölni, hogy a tánczviga­lom zenéjét egy katona- és egy czigány zenekar szolgáltassa. A mulatságra sokan készülnek. * Jég Szepsiszentgyörgy határán. Teg­napelőtt reggel hat óra után nagy jégzá­por érte Sepsiszentgyörgy városát és közel KOLOZSVÁR határát. A jégzáport megelőzőleg tiszta idő volt, s valóságos nyári jellegű hirtelen zivatarral jött a jég. A vihar egy fél óra múlva lecsöndesült. * Képviselők beszámolója Nagyszeben vá­ros országgyűlési képviselői, dr. Mestel Osz­kár és Kästner Henrik holnap, vasárnap dél­után fogják Nagyszebenben beszámolóikat meg­tartani. * Ritka vadászzsákmány. Kőhalomból ír­ják, hogy ott a napokban Nagy János a ha­tárban egy teljesen kinőtt hiúzt lőtt. E ra­gadozó állat évek óta sok kárt tett azon kör­nyék vadállományában, különösen az őzekben. A hiúz egyébiránt az erdélyi legmagasabb he­gyi vidékeken található csupán és igen ritka­ság egyáltalában. * Furcsa megbízás. Brassóban egy élelmes kereskedő helyiséget változtatott, mely körülményt számos vidéki vevőivel tudatni szerette volna. E végből több vidéki lelkészhez fordult, azzal a ké­réssel, hogy szíveskedjenek vasárnap a szószékről prédikáczió végén tudtul adni a híveknek az ő helyiségváltoztatását. Hogy a lelkészek nem fogad­ták el az amerikaias megbízást, az természetes. * Sajtópör. A nagyszebeni „ Albina“ hi­telintézet igazgatója­,a Cosma Partben, becsület­sértés czímén sajtópert indított a Tribuna el­len egy czikk miatt, mely e lap szeptember 2-iki számában jelent meg. A czikkért a fele­lősséget Septimiu Albu szerkesztő vállalta el. * Kőhalomi hírek. Levelezőnk írja: Kő­halomban október 9-én volt ez idén az első fillérestély, mely alkalommal 2 kis szín­darab, u. m. a „Szellemdús hely“ és „A bale­set“ adatott elő. A szereplők (Máhr Adél, Hoff­mann Erzsi, Végh Ferencz és Téglás) mindnyá­jan kitettek magukért, a szép számú közön­ség is elismeréssel adózott a jól sikerült elő­adásért. A tánczvigalom, melyen két zenekar (a kőhalmi és a fogarasi) működött,­ szakadat­lan jókedvvel egész világos virradtig tartott az első négyest 22 pár tánczolta. Ezen filléres­tély, az állami népiskola szegény tanulóinak segélyezésére, mintegy 30 frt tiszta jövedelmet hajtott. A 2-ik estély novemberben lesz. * A vásár Kőhalomban október 7, 8, 9, 10-ikén szokatlanul élénk volt. Kiválóan a marhavásár első napja volt nagyon látogatott. Ez alkalommal még külföldi kereskedők is je­lentek meg azon szándékkal, hogy itt hízott szarvasmarhákat vásároljanak. IRODALOM és MŰVÉSZET. Színházban. — „Teli Vilmos.“ — Tegnap Schiller „Teli Vilmos“-a került előadásra, e színpadi jelenetekre osztott mese, melyben csak a sűrűen lobbanó lendületes, tü­zes frázisok keltenek élénkebb benyomásokat; egyebekben e darab sikere kizárólag a rende­zői gondtól és leleményességtől függ. Meg kell adni, hogy E. Kovács Gyula megtette a le­hetőt, hogy a mélyebb drámai hatásokat nél­külöző laza cselekvény, minél tetszetősebb öl­tözetben kerüljön a néző elé. A jelenetek ren­dezése festői volt, s a színpad tarka, mozgal­mas képeket mutatott. Az előadásban közreműködött majdnem az egész drámai személyzet. A szereplők teljes buzgalommal igyekeztek beledisputálni magu­kat Schiller drámájának ékesen szavaló, de úgyszólván mitsem tevő alakjaiba. Derekasan folyt a szóbeli lázongás egy zsarnokuralom el­len, melynek folyton emlegetett, de sporadiku­san bizonyított borzalmai az almalövésben cul­­minálnak. A közreműködők közül E. Kovács Gyula (Tell), Ivánffi (Arnold), Szakács (Staufficher), Gál Gyula (Fürst Waller), G­e­r­ő Lina (Walther) és Szentgyörgyi (Gessler) váltak ki. Szentgyörgyi a zsarnok jellemhez megfelelő rőt szakált viselt s zordán testtar­tással állt a színpadon. A többiek hősiesen szavaltak és biztatták egymást, hogy : tennénk is már valamit. De a­mint valaki előállt és azt szónokolta, hogy Ő már most ledönti a sziklavárakat, a többiek mindjárt lebeszélték erről az elszánt épületbontási munkáról. így foly Tek­ Cselekvénye, egészen addig, a­míg — a mese szabványai szerint — a dráma hőse megint találkozik Gesslerrel az erdőben és a cselekvés kötelességének egy hirtelen tá­madt felbuzdulásában, lelövi a zsarnokot. Az előadás kezdetén Rossini „Tell Vil­mos“-ának gyönyörű nyitányát hallottuk. A zenekar, Müller Ottó karnagy vezénylete mel­lett, kiváló szabatosan, nagy hatással adta elő a szép és nehéz zeneművet. Zajos taps jutal­mazta a zenészek kitűnő játékát. És e hatal­mas nyitányt hallva,­ még élénkebben eszünk­be jutott, hogy a Teli-rege feldolgozásánál Ros­sini poetikus lelke mennyivel magasabban szárnyal, mint a Schilleré. (k­h.) Színházi játékrend. Vasárnap, okt. 14. Czifra Juczi (b. 16. először.) Hétfő, okt. 15 Constant­in abbé (b. 17.) Kedd, okt. 16. A suhancz (bérlet 18) Szerda, okt. 17. Az idegen nő (b. 19.) Csütörtök, okt. 18. A r­e­zer­v­is­t­ák (b. 20. először.) Péntek, okt. 19. A czigány báró (fi. 21.) Szombat, okt. 20. Lear király (b. 22.) Vasárnap, okt. 21. A párizsi naplopó (b. 23.) A kolozsvári színház pályázata. A ko­lozsvári nemzeti színházi drámapályázat 7 és bíráló bizottsága megalakult. Bírálók: Szász Gerő, dr. Szász Béla, dr. Hegedűs István, dr. Széchy Károly, Ditrói Mór, E.­­Ko­vács Gyula és Szentgyörgyi István. Az első ülés, melyben a beérkezett pályamunkák­ról létezik jelentés, ma délután 5 órakor fog megtartatni a nemzeti színház igazgatósági iro­dájában. Felolvasások Kolozsvárt A Dávid Fe­rencz egylet választmánya, valamint a múlt egyleti évben, úgy a jelenben is felolvasással egybekötött gyűléseket fog tartani. A választ­mány az egylet főc­élját, a vallásos és erköl­csös élet ápolását tartja szem előtt. Minthogy ily tárgyú felolvasásokat városunkban sem más társaság, sem egyesek körében nem szoktak tartani, a választmány abban a reményben van hogy némi hézagot pótol. A felolvasások már a folyó hónapban megkezdődnek s mindenik a hónapok utolsó vasárnapján d. a fél 4 órakor az unitárius főiskola nagytermében tartatik. Az első alkalommal (t. október 2- án) felol­vasnak: Dr. Brassai Sámuel: „Szózatok a jövő vallásáról“, Gál Miklós torocz­­kai lelkész: „Egyházunk jelen helyze­te és némely feladatáról“. A következő alkalmakra felolvasókat eddig elé szerencsés volt megnyerni a választmány: Ferencz Jó­zsef unitárius püspök urat, dr. Felméri La­jos egyet, tanár urat, Kovácsi Antal gyán tanár urat, dr. Lázár Gyuláné Kasztner Janka nőképezdei igazgatónő ő nagyságát, dr. Concha Győző egyet, tanár urat, G­r­á­t­z Mór ev. iath. lelkész urat, Ürmössy Lajos hírlapíró urat, Boros György theol. tanár urat. A felolvasásokra a hírlapi értesítésen kí­vül más meghivás nem lesz. Minden érdeklő­dőt szívesen lát a választmány. Kolozsvárt 1888. okt. 12. A titkár. Színház. Peking rózsája, Sztojano­­vits Jenőnek a bpesti népszínházban sikerrel adott operettejére, mely Nagyváradon is köz­tetszés mellett került színre, serényen folynak az előkészületek. A nagyváradi díszletek, me­lyek a népszínház fényes kiállítását túlszár­nyalták, a kolozsvári színpad nagyobb arányai szerint kiegészíttetnek s a festési munkálatok most vannak folyamatban. Megkapó Peking városának látképe, a transparentekkel, továbbá a trónterem, szemkápráztató pompájával. A kí­nai jelmezeket, nevezetesen a kínai császár fé­nyes öltözékét, a tanácsosok s az orvosok dí­szes jelmezét Havasi György, a budapesti nép­színház főruhatárnoka készítette, ki október 15-étől kezdve a kolozsvári színházhoz van szerződtetve. Nemzeti Színház, Kolozsvárt, 1888. október 14-én. Bérlet 16-ik szám. E. Kovács Gy mint vendég itt először: CZIFRA JUCZI. Eredeti népdráma 3 felv. Személyek: Tarzsó . . Szentgyörgyi, Judith . . Hunyadi M. Erzsi . . . Gerő L. Zsuzsi . . Réthy L. Deli Péter . .. Kovács Gy. Jávor . . . Ivánfi J. Peti . . . Veres Sándor. Gerő . . . Pusztai B. Faj­dos . . Szathmáry Á. Pipiske . . Megyeri. Rosalinda . Lázár M. Kezdete 7 órakor. Hírek a nagyvilágból. — Strossmayer nyilatkozata. Strossma­­yer püspök, közlönyeiben, az „Agramer Tag­blatt“ és az „Obzor“-ban következő nyilatko­zatot teszi közzé: „Az a levél, mely állítólag igazolásomat képezi és a melyet a magyar és az osztrák sajtó­s „Kölnische Zeitungból“ át­vett, valamint mindaz, a mi ezzel összefüggés­be hozatik, részakaratú koholmány, mely nyil­ván­valólag hazugságra, csalásra és rágalmazás­ra van számítva. Diakovár, 1888. október 8. Strossmayer J. G.— A „Narodnie Novi­­ne“ ellenben felhívja a püspököt, hogy igazo­lásának hiteles szövegét tegye közzé. — Nagy vasúti szerencsétlenség. Mint New Yorkból jelentik, a Pensylvaniában, a Le­­high-völgyben levő vasútakon két vonat össze­ütközött, melyek utasokat vittek a katholikus ünnepélyre. Több kocsi összezúzódott és mint­egy 40 utas életét veszte. Más hír sze­rint a pensylvániai vasúti szerencsétlenségnél hatvanan vesztették élt őket és szá­zan sebesültek meg. — Betiltott reggeli lapok. Konstantiná­polyból jelentik, hogy a nagyvezér legújabb rendelete értelmében az ottani lapoknak nem szabad többé reggel, hanem csak este megje­lenniük. — Leégett színház. Dundeeben a Theat­re Royal, mely nyolc­van éve áll fenn, pár nap előtt hajnalban leégett. A színházat az utóbbi években dalcsarnokká alakították át, s most ismét szini előadásokra akarták berendezni. Hajnali két órakor ütött ki a tűz, mely elham­vaztotta az egész épületet mindazzal, a­mi benne volt. A kárt 40.000 frtra teszik, mely­nek csak egy része volt biztosítás által fedezve. CSARNOK. Hogy mulatunk falun. Ma­napság már csak falun mulat az ember igaz lelkéből. A városi légkör tele van a civilisatió bacilusaival. Minden lehejlett mér­get rejt magában. Maholnap mi magunk sem ismerünk önmagunkra. Pusztulunk, sülyedünk ! . . . Az a romlatlan kedély, tiszta jókedv, őszinte barátság s önzetlen szeretet eltűnt a helyébe — — — eh, minek soroljam fel mind ama szomorú dolgot, mely amazok helyébe került. Jobb, ha vidám dolgokról beszélek; hamisítatlan mulatságról, mely épen úgy tör­ténik, mint a­hogy elmondom. Egy világtól elrejtett kis falu, hegyek­től környezett kies völgyébe megyünk, hol csak az itt ott sárgulni kezdő levelek emlé­keztetnek az őszre. Egyébként minden­­zöld, kies, vidám és főkép minden — csöndes. E csöndes völgyben most vidám hangok, zene szólanak s habár az ég síró kedvében sűrü csöppekben hullatja áldásos könnyeit, a vendégek az „udvar“ nyitott kapuján a kö­rülményekhez képest elég szárazon hajtatnak be. A háziúr vidám baráti körben tartja név­napját. Október 13. A vendégek egyre szállingóznak az ebéd­lőben, a czigány jókedvűen veri czimbalmát, az ételek változnak az asztalon, de a társasá­gon meglátszik mégis, hogy nem érzi magát „complet“-nek. Ha bajuk történt! — szól egyik-má­sik, poharazás közben. — Különben itt lehetnének! Az éj sötét, az eső szakad s az utak. — Hm, az utak! Nem az ő hibájuk, hogy nagyjaink csak most kezdik belátni a kavicsok áldását. Eddig érintetlen tisztaságában az Ősi sár uralta utainkat, de most be van hintve_ imitt-amott — a civilisatió kavicsaival. Tehát nincs mitől félni, itt lesznek bi­zonynyal nemsokára a városiak is. Az óra őrült sebességgel rohan, az eső alább hagy s a csillagok fénylő ruháikban ül- nek ki az ég aljára. S a várt vendégek még­sem érkez­nek meg. Tizenegyet üt ünnepélyesen a nagy óra. Künn a kutyák csaholása — falusi üd­vözlet — szekérzörgés s pár percz múlva, megázva bár, de törve nem, belépnek a várva­­várt vendégek s mintegy villanyütésre pezsdül meg a jókedv. Mert hát terített asztal, tele pohár mel­lett s jó fedél alatt, nagyon tetszik az elbe­szélés zuhogó esőről, térdig érő sárról, eltö­rött kerékről, falusi kovácsról, asszonyka­lauzról. No ez utóbbit tán ki se kell vala po­tyognom, hogy nehogy az otthon maradottak valami szépséges vé­béről álmodozzanak. Mert hát az asszonynép könynyen gya­nakszik. Ha igaz volna az a közmondás, hogy az ember önmagából indul ki, akkor az asszonyok elég gyakran állítnának ki furcsa bizonyítványt maguk ellen. Ezúttal persze nincs ok a gyanítgatásokra. Valamint a kovácsnak nem volt egyéb sze­repe, mint az eltörött kocsi kerekét kireperálni, azonképen az asszony is kalauzul szolgált csupán. — Egy kissé csára menjenek, aztán óhajt van­ni a falu ! — így szólalt és eltűnt. Oly tiszta volt a magyarázat, hogy köny­­nyű volt eltévelyedni rajta. A többi részlet aztán leplezetlenül maradt. Elég, hogy a kocsi kereke a csinált utón eltörött, elég, hogy három faluban sem akadt, a ki műértő legyen s elég, hogy el­tévesztett utak után, megázva bár, — külsőleg — de törve nem, hét óra múlva az elindulás után érkeztek meg a különben alig másfél órányira fekvő faluba. De volt ám nagy becse a városi vendé­geknek! A czigány alig győzte szuszszal. Még a nap is gyönyörködött benne, a­mint reggel hasadtakor kíváncsian kandikált be az ablakon. A társaság azonképen mintha most ült volna le — igaz kissé rekedtes hangon — énekelte, hogy: „Két lánya lánya, van a kapitánynak, kapitánynak.“ A jókedv csak akkor ért véget, mikor a „korhely leves“ után a hévén sülő napsugarak mellett a kocsik előállottak. Kár, hogy olyan rövid volt az éjszaka. Vidám, kedélyes, egyszerű, őszinte. Ezt csinálják utánunk a városiak! HARMATH LUJZA: TÁVIRATOK. Róma, okt. 13. A díszebéden Um­berto király olasz nyelvű felköszöntő­ben kifejezte Vilmos császárnak, hogy őt régi barátság fűzi a császári házhoz. Vilmos mostani látogatása újabb zá­loga a frigynek és Európa béké­jének. Vilmos császár német nyelven mondott beszédben éltette a királyi há­zat és az olasz hadsereget, kiemelvén, hogy a szövetség egységének fen­­tartása legbiztosabb záloga a békének. BÉCS, okt. 13.­­ Felsége Zimia­­lovszky lengyel minisztert és Prazak igazságügy minisztert fölmentette áll­á­saiktó­l. Helyük­be Zaleszky és Schönborn gróf neveztettek ki. Nagyszeben, okt. 13. A gör. keleti egyházgyűlés ma Roman Miron érsek által, több püspök jelenlétében, megnyit­tatott. Segesvár, okt. 13. Szász Domokos ev. ref. püspök Sz.-Udvarhelyre utaztá­­ban, ma reggel 6 órakor Segesvárra érkezett, hol az ev. ref. egyháztanács ál­tal üdvözöltetett s egy Horváth László vezetése alatt levő küldöttség kíséreté­ben tovább utazott. Visszajövet a már csaknem egészen felépült templomot fog­ja Segesváron megtekinteni. Kiadó: AJTAI K. ALBERT Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN

Next