Kolozsvár, 1889. január-június (3. évfolyam, 1-148. szám)

1889-02-28 / 51. szám

Kolozsvár, 1889. lett Kirr Mátyás kocsisnak, a kit életveszélye­sen megsebesített. Nagy Imrét elfogták. nyadi * A kaszinó B­ Hunyadon A bánffyhu körestélyeket rendező­ bizottság most buzgón fáradozik a második ily kaszinói mu­latság rendezésén, mely márczius 2-án tarta­­tik. Mint levelezőnk írja, az estélytől igen szép sikert remélnek s számítanak mindazon családok részvételére, kik az első estélyen meg­jelentek volt. * A háromszéki vasút Mint tegnap is említettük, a brassó-háromszéki vasút köz­­igazgatási bejárása most folyik. Az említette­ken kívül a tárgyalásokon még a magyar ál­lamvasutak részéről Horváth Lajos és Langer Vilmos főfelügyelők és Makray felügyelő vesz­nek részt. Kedden délután Brassó város pom­pás bankettet rendezett a vasút bejárása al­kalmából a „Bukarest“ szállodában, hova kö­­rülbelül 70 meghívott jelent meg. Az első fel­köszöntőt Brennerberg Ferencz polgár­­mester tartotta a királyi családra. Azután Gyöngyössy János min. osztálytanácsos mondott tósztet a megyék összetartására, to­vábbá a városi tanácsosok és a városkapitány is mondtak felköszöntőket, kivülök még Fab­­ricius főorvos és Pildner főszolgabíró. Utá­nuk Brennerberg főpolgármester a három me­gye főispánjait éltette s felolvasta Pótsa Jó­zsef Háromszék megye főispánja üdvözlő sürgö­nyét. A bankett alatt a városi zenekar ját­szott. Tegnap a bizottság a brassó-hétfalusi közúti vasutat tárgyalta s ma Sepsi Szent- Györgyre érkezett, hogy márczius 1-től 5-ig a háromszéki vasút programmszerü bejárását esz­közölje. * A marosvásárhelyi takarékpénztár rész­vénytársaság 20 ik évi zárszámadását küldte be az 1888 ik üzletévről. A számadás szerint az összes pénztári forgalom 4.202 309 frt 46 krra megy; ennyi bevétel fedez ugyanennyi kiadást. A takarékpénztár élén, mint igazga­tó, Csíki Károly áll. * Birói kinevezés, ő Felsége a király László Gyula gyulafehérvári törvényszéki jegyzőt a bánffyhunyadi járásbírósághoz albi­­róvá nevezte ki. * A gyermekek réme, a himlőjárvány mu­tatkozik — mint írják — Csik-Szentgyörgyön. A járvány még nem öltött nagyobb mérveket s veszélyes betegülés sem fordult még elő, mind­azonáltal szükségesnek bizonyult az elővigyá­­zati intézkedések megtevése. * Tűz a tűzoltóknak Tűzoltó-egylet ala­kult a napokban Bölönben, Tana Sámuel köz­ségi jegyző fáradozása folytán. Az egylet fecs­kendőket s tűzoltói szereket szerzett és élet­revalóságát is bebizonyította már. Ugyanis a mult héten kéménytűzből meggyűlt egy zsin­delyes fedelű ház s az uj tűzoltók kapva kap­tak az alkalmon, hogy ügyességüket kimu­tassák, pár percz alatt megakadályozván a tűz pusztítását. A hold kelte és nyugta kolozsvári középidő szerint. Jegyzi BEASSAI SAMUEL a „Kolozsvár“ számára. Márczius kelte nyugta P. 1. Albinus 6 ó. 50 p. reggel 5 ó. 14 p. este Sz. 2. Simplicius 7 18 — 6 27 — V. 3. Kunigunda 7 42 — 7 41 — H. 4. Kázmér 8 4 — 8 48 — Nagy­enyedi élet. — Saját tudósításunk. — febr. 27. Alsófehérmegye rendes tavaszi közgyű­lését, hogy krónikámat a legfontosabb mozza­nattal kezdjem — márczius 12-ére hívta össze a vármegye főispánja, dr. Kemény Kálmán. A rendes, törvényszerű tárgyakon kívül néhány olyan fontosabb tárgyalni valója is lesz e köz­gyűlésnek, mely magát a megye székhelyét, II.­Enyedet is közelről érinti. A többek között a nagy, mondhatni egészen új h­o­n­v­é­d­l­a­k­­tanya kibővítése egy nagyobb szárny­­épülettel, melyet a megye építtetne föl, a város hozzjárulásával. A kibővítést, melynek költségeit nagyjában hatvanezer forintra irá­nyozták elő, az teszi szükségessé, hogy—mint annak idején jelentem — az itt állomásozó honvédgyalogság (2 zászlóalj) létszámát föl szándékoznak emelni. Nincs kétség benne, hogy a megye közgyűlése kimondja az építés keresz­tülvitelét, mert annak költségei gy­orsan és biz­tosan megtérülnek. Az abrudbányai laktanya építése, mely ugyanezen közgyűlésen került tárgyalás alá, sokkal nagyobb terhet ró a megyére. Ez év­ben kezdik el építését s költségei kétszáz­ezer forintra rúgnak. Ezen fedezésre további egy százalékos megyei rovatai utján törlesztendő amortizáczionális kölcsönt vesz föl a törvényhatóság valamelyik fővárosi banktól. Valahára elintézést nyer e közgyűlésen a me­­gyei nyugdíjszabályzat rég húzódó ügye, a bel­ügyminiszter s a megye közt fölmerült elvi el­térések elsimultával. Az érdekesnek ígérkező közgyűlésről annak idején bő tudósítást adok. A farsang vigalmai, melyeket az orszá­gos gyász elnémított, beleugranak a böjtbe s követelik létjogosultságukat, a­mit jó szívvel ad meg nekik bizton a mulatni vágyó fiatal­ság. Szombaton a főtanodai ifjúság rendezett szép sikerű tánczos hangversenyt, melynek köz­reműködő hölgyei nemzeti színű kokárdákkal tüntettek a 25. §. ellen, s a­melyen a kolozs­vári egyetemi polgárok egy öt tagú küldöttsé­ge is részt vett. Ezt a mulatságot Kishagyó­­kedden egy élite ifjúsági piknik követi, s a böjtre szorult a korábbra tervezett jelmezes farsangi estély is, mely előre is szép sikerűnek ígérkezik. Nimród hivei e közben, élükön a jeles vadász br. Kemény főispánnal, kitartással, szorgalmasan cserkésznek a környék erdősé­geiben a fölszaporodott vaddisznókra. A főis­pán hétfőn is rendezett egy hajtóvadászatot. Tizenkét disznót zavartak föl a hajtók , e közül kettő esett zsákmányul. Az egyiket Varró László megyei aljegyző lőtte, a­kinek ez lévén az első disznója, a hely szinén, a for­malitások szigorú megtartásával, a főispán ál­tal vaddisznó-vadász­tá üttetett. Nagyszabású patakszabályozási munkát végeztet — a sanyarú időjárás daczára — ha­talmas sietséggel az államvasut, melynek töl­téseit s pályaházát a várost átszelő rakonczát­­lan patak többször érzékenyen megrongálta. Naponta több száz munkás dolgozik az indó­háztól nem messze a meder mélyítésén s ama híd alapvető munkálatain, mely arra van hi­vatva, hogy a város és indóház között az eddi­ginél jobb és egyenesebb közlekedést te­remtsen. A répaczukor gyár előmunkálatai — a papiroson, — hogy a befejező hír is fontos ügyről szóljon, szorgosan haladnak előre nemsokára az ingyen vető­mag kiosztására ke­­­rül a sor, a mint illetékes helyen némi függő kérdések sikeres megoldást nyernek. KOLOZSVÁR Hírek a nagyvilágból. — Rudolf mellgombjai: Rudolf trónörö­kös özvegye, Stefánia főherczegnő, Jókai Mór­nak megküldötte főudvar­mesteri hivatala álta­l „felejthetlen férjének emlékéül“ a trónörökös által rendesen viselt öt arany mellgombot. — Gróf Beleznay Árpádot — letartóz­tatták. Drill vizsgálóbíró, Rusz alügyés­szel egyetértőleg tegnapelőtt letartóztatta gróf Be­leznay Árpádot, kiről már ismételten volt szó a lapok rendőri rovatában. Beleznay ugyanis azzal foglalkozott, hogy kül és belföldi keres­kedőknek leveleket írt és megrendeléseket tett. A leveleket aranyozott grófi czimerrel ellátott papírra irta s előkelő, leereszkedő hangon egyik-másik birtoka számára kocsikat, lószer­számokat, szőnyegeket, bútorokat stb. rendelt meg. Azzal az ígérettel szokta volt zárni so­rait, hogy ha a küldött áruk tetszését kivív­ják, megtartja azokat, újabb megrendeléseket tesz, sőt a czéget előkelő ismerőseinek is aján­lani fogja. Mindig azonnali fizetést ígért. Cso­dálatos, hogy az áruk mindig kivívták tetszé­sét és sohasem küldötte vissza, hanem e he­lyett Budapesten azonnal­­ eladta azokat. Ily módon tizennyolcz kereskedőt megkárosított. A letartóztatást elrendelő végzés láthatólag meglepte s felebbezést jelentett be. — Az angol hajóraj szaporítása. Az an­gol admiralitá8i hivatal titkára, Forwood leg­közelebb egyik londoni választókerület gyűlé­sén érdekes nyilatkozatokat tett az angol ha­di­tengerészetről. Előadta, hogy a közvélemény egy része az hirdeti, hogy a brit flottának olyan erősnek kell lennie, hogy egymaga szem­beszálhhasson a többi nagy tengeri hatalmak szövetségével. Egy másik rész viszont azt ál­lítja, hogy a hajóhadnak képesnek kell lennie, hogy az egész angol kereskedelmet megvédje. A­kik ezt kívánják, monda Forwood, nem is képzelik, mit jelent 70—100.000 hajót, mely évenkint az angol kikötőket érinti, megvéde­ni. Azután előadta, hogy a legkiválóbb szak­férfiak is a legeltérőbb nézeteket vallják a tengerészet szükségleteiről. Symons tengernagy negyven, Hornby tengernagy nyolczvan, lord Alcester harminca millió font sterlinget kíván a flotta szaporítására. E roppant igényekkel szemben — mondá szóDok — a nemzet a leg­közelebb előterjesztendő biliből a kormány mér­sékletéről fog meggyőződni. Csakugyan össze­sen tizenkét millió font sterling az, mit a kor­mány a tengerészet czéljaira kér. De e mér­séklettel a katonai körök nincsenek megelé­gedve 8 egyik előkelő szaklap legújabban is azt hirdeti, hogy az angol flottát annyira sza­porítani kell, hogy állománya legalább két ötö­dét tegye az összes nagyhatalmak tengerésze­tének. A kormány egyébiránt az egész angol katonai tengerészet próbamozgósítását tervezi Ez irányban nagyban folynak az előkészületek Hír szerint Vilmos német császár londoni lá­togatása alkalmával az egész mozgósított ha­­jóraj nagy gyakorlatokat fog Viktória királynő és császári vendége jelenlétében tartani. — A fényerő sorsa. Galatán a napokban — a­mint Konstantinápolyból írják — iszonyú bűntény történt Egy ottani pékműhelyben alkal­mazott tizenöt éves görög fiú a török sorsjegyek háromszáz ezer franknyi fő­nyereményét nyerte meg. A sütő­de tulajdonosai egye­értve a pókle­gényekkel, megtudta a dolgot, elhatározták, hogy a fiút elteszik láb alól. A galád tervet követte a szörnyű tett: a szerencsétlen gyermeket megkö­tözve a söté­ kemenczébe dobták az izzó parázs közé, a­hol hamuvá égett. A bűnténynek azon­ban csakhamar nyomára jöttek s a lelketlen embe­reket letartóztatták. Zengzetes hangverseny gyönyörködteti füleinket. A hang nem létezik, nem egyéb egy érzékeinkre való benyomásnál, melyet a levegő bizonyos sebességű rezgése okoz, e rezgések magukban csöndesek. A halló­ideg s az agy nélkül nem volnának hangok. Az valóságban nem is egyéb rezgésnél. A szivárvány kiterjeszti sugaras ívét. Az eső által érintett piros és kék ragyognak a napfényben, a zöld mező, az aranysárga baráz­dák változatossá teszik a völgyet kiváló szí­neikkel. Nincs szín, nincs világosság, csupán az aether rezgései léteznek, melyek működésbe hozzák a látó­ideget. Csalóka tünemény mind­ez. A nap melegítés termékenyít, a tűz éget. nincs meleg, csupán érzet. A meleg, épen mint a világosság, nem egyéb a mozgás bizonyos Deménél. E mozgás láthatatlan, de általános, folytonos. * * * íme egy erős vasrúd, egyike azoknak, melyeket ma általánosan használnak az épít­ményeknél. A levegőben tíz méternyi magas­ságra van helyezve, alatta két fal, melyeken két vége nyugszik. Bizonyára „szilárd“ ez a vasdarab. Közepére súlyt tettek, ezer, kétezer) tízezer kilogrammnyi súlyt és ezt a rengeteg nehézséget alig érzi meg. Alig lehet megálla­pítani felületén valami észrevehetetlenül cse­kély behajlást. És mégis ez a vasrúd apró molekulákból (tömecsek) áll, melyek nem érin­tik egymást közvetlenül s folytonos mozgás­ban vannak, melyek támadnak egymástól a meleg hatása alatt és összehúzódnak a hideg folytán. Vajjon mi alkotja e vasdarab szilárd­ságát? Anyagi parányai? Bizonyára nem, mert nem érintkeznek. Ezt a szilárdságot a mole­kulák vonzása, tehát anyagi erő képezi. Általánosságban beszélve, a szilárd nem létezik. Vegyünk kezünkbe egy súlyos vasda­rabot: ez a darab láthatatlan molekulákból áll, melyek nem érintkeznek egymással s melyek parányokból (atom) vannak összetéve, mely utóbbiak szintén nem érintkeznek egymással. Az a folytonosság, mel­lyel e vasdarab felülete bírni látszik és szilárdsága tehát tiszta képze­lődésnél nem egyéb. A szellemnek, mely e vas belső szerkezetét szétbontja, e szerkezet apró légyraj; hasonlít azokhoz, melyek nyári napon nyüzsögnek a levegőben. Egyébiránt hevítsük meg azt a vasdara­bot, mely szilárdnak látszik: folyékonnyá fog válni; melegítsük még tovább, elpárolog, a­nélkül, hogy ezért megváltoztatná természetét, cseppfolyós, vagy légnemű alakban, mindig vas lesz. E pillanatban egy házban vagyunk. Mind­ezek a falak, padozatdeszkák, szőnyegek, bú­torok, ez a márvány-kemencze molekulákból vannak alkotva, melyek nem érintik egymást közvetlenül. És mind a testalkotó molekulák koraiakban mozgást tesznek egymás körül. Testünk is így van alkotva. A moleku­lák (tömecsek) folytonos körmozgása képezi; folyton kialvó s megújuló lángból áll. Ilyen a partról nézve a folyó: ha leül az ember s nézi, azt hiszi hogy mindig ugyanazt a vizet látja, pedig a dolgok örökös mozgása mindig más vizet hoz. Vérünk minden gömböcskéje egy világ (és ilyen gömböcske egy köbmilliméterben öt millió van). Folytonosan, szünet és nyugvás nélkül ütereinkben, visszereinkben, izmainkban, agyunkban minden kering, minden mozog, minden körben forog, mely eleven körforgás aránylag olyan gyors, mint égitesteinké. Pa­­rányról parányra agyunk, fejünk, szemeink, idegeink, izmaink folyton, szünet nélkül meg­újulnak, olyan rohamosan, hogy néhány hónap folyamán testünk folyton újjá képződik. * * * A parányok vonzását vevén tekintetbe, kiszámították, hogy egy apró vízcseppecskében, melyet egy gombostű hegyével ejthetni, mely egy köbmilliméter ezred részét teszi ki, két­száz huszonöt milliónál több parány van. Egy gombostű fejében dídes kevesebb nyolcz sextillio paránynál­, vagyis ’ nyolczezer milliárdszor milliárd és e parányok akkora tá­volságnyira vannak egymástól,­elválasztva, mely jelentékenyen nagyobb sajátj térfogatuknál, mely térfogatok egyébiránt a végtelen kicsibe vesz­nek el. Ha az ember meg akarná számlálni az egy gombostűfejben levő parányokat s ha gondo­latban másodperczenként egy m­illiárdot számí­tana: százötvenhárom esztendeig kellene foly­tatnia e munkát, míg befejezné a megszám­lálást. Egy csepp vízben, egy gombostűfejben összehasonlíthatatlanul több parány van, mint a­mennyi csillagot az egész égboltozaton fel­ismerhetnek, leghatalmasabb távcsöveikkel fel­fegyverkezve, a csillagászok. * * * Mi tartja a földet az örök űrben ? A na­pot és a világegyetem összes csillagait? Mi tartja azt a hosszú vasrudat, mely két falra van fektetve s melyre több emeletet építenek? Mi tartja minden test alakját ? Az erő. A mindenség, a tárgyak és lények, mind­az, a­mit látunk, láthatatlan mozgó parányok­­ból vannak alkotva A világegyetem egy dynamiz­­mus. Isten a mindenség lelke : i­n­e­o­v­i­v­i­­mus, movemus et sumus. Mint a lélek a test mozgató ereje, a vég­telen Lény a mindenség mozgató hatalma. A világegyetemnek tisztán mechanikai elve — bevégzetlen a kutató előtt, ki a dolgok mé­lyére hatol. Igaz, hogy az emberi akarat gyönge, az egyetemes erőkhez viszonyítva. Mindazon­által, mikor Parisból Marseillebe küldök egy vasúti vonatot, Marseilleből Suezbe indítok egy hajót: önakaratomból a földi anyag egy vég­telen kis részét áthelyezem, és módosítom a hold pályafutását. Vakjai a XIX. századnak! térjetek vissza Virgiliushoz: Mens agitat m­o­r­e­m. Ha szétbontom az anyagot, mindennek mélyén a láthatatlan parányt találom : az anyag eltűnik, pára gyanánt száll tova. Ha szemeim­nek megvolna az a képességük, hogy lássák a valódiságot, látnák a fajokon keresztül, melye­ket szétvált parányok képeznek, a testekben mozgó parányokat. — Földi szemeink nem látják ezt. A lélek szemével kell látnunk. Nincs a természetben sem csillagászat, sem fizika, sem vegytan, sem erőműtan: mind­ezek a megfigyelés különböző tárgyilagos ne­mei. Csupán egyetlen egység létezik. A végte­len nagy, egyenértékű a végtelen kicsivel. Az űr végtelen, a­nélkül, hogy nagy volna. Az örökkévalóság örökös, a­nélkül, hogy hosszú volna. Csillag és parány egy. * * * A világegyetem egysége a ma láthatat­lan, oszthatatlan erőből van alkotva, mely moz­gatja a parányokat. Ha egyetlen parány meg­szűnnék mozgatni az erőt, az egész világegye­­­­tem megállana. A nap a föld körül forog, a a nap egy másik égitest körül forog, mely szintén mozog ; a miliónyi, ezermilliónyi na­pok, melyek benépesítik a világegyetemet, gyor­sabban rohannak, mint a lőpor által kidobott, lövegek; azok a csillagok, melyek mozdulatla­noknak tűnnek fel előttünk; a végtelen űrbe kidobott napok, melyek tíz, busz, harmincz millió kilométernyi gyorsasággal rohannak na­ponként, ismeretlen dzél felé haladva mind, napok, bolygók, földek, holdak, kóbor üstökö­sök...; az álló pont, a kutató által keresett vonzási központ abban a mértékben távozik, a­mint keresik és a valóságban sehol sem lé­tezik. A parányok, melyek a testeket alkotják, aránylag épen olyan gyorsan mozognak, mint a csillagok az égen. A mozgás arat és alakít mindent. A parány magában nem tétlen anyag, hanem központja az erőnek. Az, a­mi az emberi lényt alapjában al­kotja, a­mi szervezi, az semmi esetre sem anya­gi állománya. Dem a sejt, nem a protoplasma, sem egyike a szénnek hydrogénnel, élenyDgel, vagy szénsavval való valamelyik csodálatos és termékeny egyesülésének , hanem a láthatatlan, anyagtalan állati erő. Ő az, mely csoportosít­ja és összetartja a megszámlálhatlan parányo­kat, melyek az élő test csodálatos harmóniáját képezik. Az erő és anyag soha sem voltak elvá­lasztva egymástól: egyikük létezése a másik létezését is jelenti ; lehet, hogy mindkettő anya­gilag egy és ugyanaz. Hogy a test a halál után egyszerre fel­bomlik, a­mint lassan felbomlik és folyton újul az életben, az keveset jelent. A lélek megma­rad. Az agy paránya központja az erőnek, mely szétrombol­hatatlan. A­mit látunk, az csaló. Az igaz : a látha­tatlan. Francziából: GYALUI FARKAS. Ó saját kolozsvári birtokán már a folyó évben megkezdi a burgonyatermelést, mely czélból külön szakértő egyént szerződtetett Csehország­ból, hol a burgonya igen díszült — ki a talaj, faj és munkára nézve intézkedik. Vető­magját ugyancsak csehországi kipróbált fajok­ból állítja össze, abból a költségek megtéríté­se mellett másoknak is kisebb mennyiségben szolgál, valamint saját szakértőjét is szívesen átengedi a közel vidéki termelőknek, a meg­felelő talaj kijelölésére s más útmutatások meg­adására. Az a kérdés már most, hogy az ek­ként termelt burgonyát ki veszi meg? Erre ki­jelenti, hogy egyedül az ő gazdasági szeszgyá­ra 120,000 g burgonyát dolgozhatik fel éven­ként, tehát többet, mint 1200 holdnak termé­sét; azonkívül ott vannak még a többi szesz­gyárak is. Kinyilatkoztatja egyszersmind, hogy a burgonya métermázsáját 1 írtjával fogja meg­vásárolni és hozzáteszi, hogy a termelőktől sem szerződést, sem bármiféle kötelezettséget nem kíván, mert úgy van meggyőződve, hogy ha hasznát látják, örömest fogják a pityókát termelni, ellenkező esetben pedig hiábavaló az előadónak ékesszólása és az ő rábeszélése, hiába a lekötés, mert ezt túl nagy kínnal tel­jesíteni fogják, de megszabadulva sohasem fog­nak többé arra még csak gondolni is!! Egy kedvezményről még biztosíthatja a kolozsvári gazdákat és ez az, hogy nekik nagymérvű trá­gyája származván, melyet fel nem használhat hajlandó ebből a burgonyatermelőket bizonyos arányban részeltetni. Az értekezlet helyeseléssel fogadta practicus előadást és Sigmond Dezsőnek elő­a­zékenységéért köszönetet mondott. Ennek azon óhajtásának ad kifejezést, hogy a helybeliekre nézve a kolozsvári, a vi­dékiekre nézve pedig az erdélyi gazdasági egy­let titkári hivatalai vezessenek névsort, hogy ki, mennyi vetőmag-burgoyát akar, illetve hány holdon fog termelni? E tárgyban népszerű ve­zérfonal megírására az egylet választmánya fog­ja a legczélszerűbbnek mutatkozó intézke­dést tenni. Sigmond Dezső kéri, hogy a vetőbur­gonyára jelentkezőknek határidőül márczius 15- ike tűzessék ki, különben a megrendelés elké­sik; egy métermázsa ára loco Kolozsvárt 3 frt, egy holdra 10 métermázsa kell. Az értekezlet e felvilágosításokat köszönettel fogadván, a helyszínen termelésre jelentkeztek : Szabó Jó­zsef, Szász-Fenes, 3 holddal, báró Bánffy Ernő, Kolozs-Borsa, 2 holddal, Gaál Elek, Mező-Ká­lyán, 10 holddal. Elnök kijelenti, hogy az értekezlet megállapodásait és óhajtásait az er­délyi gazdasági egylet február 28 iki vál. ülé­sére beterjeszteni fogja s midőn a Budapestről körünkbe fáradott előadónak, ki alapos fejte­getéseivel az ügyet oly tiszta világításba he­lyezte, az egész értekezlet nevében köszönetet mond, az ülést bezárja. CSARNOK. Lenni vagy nem lenni. Irta: FLAMMARION CAMILLF. Mindaz, a­mit mi látunk, csupán látszat. A valódiság más. A nap körülöttünk látszik forogni, fel­kelni reggel s lenyugodni este, a föld pedig, melyen mi vagyunk, mozdulatlannak tetszik. Épen az ellenkezője igaz. Maga körül forgó gömbön lakunk, mely tovarohan a végtelen űrben hetven­ötször akkora gyorsasággal, mint egy kilőtt ágyúgolyó. KÖZGAZDASÁG. Hogy termeljük a burgonyát? A burgonya nagybani termeléséről, ennek módjairól s jövedelmező voltáról ismertetést nyújtandó, minap értekezlet volt az erdélyi gaz­dasági egyletben, Szabó József elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után B­o­s­á­n­y­i En­dre, a magyar szesztermelők országos egyleté­nek titkára adta elő nézeteit a burgonyaterme­lésről, konstatálva, hogy az eddigi átlagterme­lés nálunk korántsem elegendő és utal nem csak német, de már számos magyar példára is, melyek szerint a talaj és éghajlatnak meg­felelő faj által igen szép eredményeket értek el, például 170 q-t holdjára. A munkaköltség a legmagasabban számítva 50 frtot nem halad meg, az átlagos jövedelem, legcsekélyebb fel­vétellel 14—20 frtot tesz tisztán, a­mi, mint minimális hozam igen megfelelőnek mondható! Végül javaslatot tett, hogy a burgonya nagy­ban való termelésére szükséges további intéz­kedések az erdélyi gazdasági egyletre bizas­sanak. Az elnök és dr. Szentkirályi hoz­zászólásai után Sigmond Dezső beszélt a ja­vaslat érdekében. Sigmond Dezső az előadó által fel­hozott számokat legkevésbé sem tartja túlzot­taknak és ezt helyesli is, mert azt óhajtja, hogy csakis óvatos eljárással, biztos alapon induljanak meg a gazdák. Hivatkozik a répa­termelésre, mely kellő előzmények nélkül lett viscenirozva és így nem zárja ki a csalódást. Február 28. TÁVIRATOK, Budapest, 28. A főváros törvény­hatósági bizottsága tegnap dél­utáni közgyűlésén tárgyalta Aradnak és Hajdu megyének a véderő-javas­latra vonatkozó kérvényeit. E kérvényektől az ellenzék nagy hatást várt s így annál sujtóbb a vereség, mely a főváros közgyű­lésén érte. A városház gyülésterme és karzata zsúfolva voltak képviselőkkel és közön­séggel. Ráth Károly főpolgármester az ülést megnyitván, Márkus főjegyző elő­terjesztette az említett kérvényeket. Nyiry Lajos bizottsági tag indít­ványozta, hogy a kérvények azzonnal tárgyalás alá vétessenek, míg Királyi Pál kérte, hogy azok előbb bizottsághoz utasíthassanak. Polónyi Géza és Ka­as Ivor bá­ró szintén a kérvények tárgyalása mel­lett szólaltak fel. Szapáry Gyula gróf nagyhatású, tartalmas beszédben ajánlja, hogy a köz­gyűlés térjen napirendre a kér­vények fölött. Szapáry grófnak óriási tetszéssel fogadott beszéde után maga Polónyi Gé­za is, további indokolás nélkül, a mellett szólt, hogy a közgyűlés térjen napirend­re és a kérvényeket vegye egy­szerűen tudomásul. Ez aztán, minden további ellent­mondás nélkül, meg is történt. A főváros közgyűlésén ekként szen­vedett nagy vereség leverő hatá­sa meglátszott az ellenzéki hangulaton a képviselőház mai ülésén is. A tegnapi közgyűlésen a karzaton, s gyűlés után az utczán néhányan ös­­­szeverődtek és „abczug“-olták az ismer­tebb kormánypárti férfiakat. A képviselőházban ma Iván­ka a 25-ik szakasz mellett, Vesztes’ ellene szólott. Az ülés tovább foly. A tárgyalás egészen nyugodt. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁA Kiadó: AJTAI K. ALBERT

Next