Kolozsvár, 1890. január-június (4. évfolyam, 1-146. szám)
1890-03-19 / 65. szám
Kolossvár, 1890. magas polczra helyeztetett. Ezen felirat kézbesítése czéljából pedig a választott bizottsági tagok közül legalább három tag csatlakozzék a tisztviselői kar küldöttségéhez. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a felirat szerkesztésével az alispán és főjegyző bízattak meg. A küldöttségben való részvételre 3 tag azonnal jelentkezett s többen csatlakozásukat kilátásba helyezték, azon óhajuknak adván kifejezést, hogy a küldöttség mihamarább útnak induljon. * A laczfalual fölmentett pap. A szatmári törvényszék izgatás miatt helyezte vád alá dr. Lukács László volt szatmári gymnasiumi tanárt, jelenleg laczfalusi görög-catholikus lelkészt. A vádhatározat szerint Lukács László 1887. június 9-én a Nagybányán és vidékén lakó románságot Giród-Tótfaluba értekezletre hívta egybe oly czélból, hogy a Nagyszebenben tartott román nemzetiségi gyűlés eredményeiről jelentést tegyen. Ez alkalommal a följlentés szerint Lukács úgy nyilatkozott volna, hogy a románok a magyarok által mindenütt elnyomatnak és minden hivatalból kizáratnak, s dacára annak, hogy az országban kétszeres többségben vannak , hogy az országot a románok tartják fenn, saját nyelvükön velük érintkezni nem akarnak, román nyelvű beadványaikat tőlük el nem fogadják, holott erre törvényileg kötelezve volnának. Törvénytelenséget törvénytelenségre halmoznak, de ezért nem fognak érni, mert eljön az idő, mikor mindezen változtatnak. A beszéd által feltüzelt tömeg e kiáltással oszlott szét: Vesszenek a magyarok! A megtartott végtárgyalás azonban nagyban megerőtlenitette a Lukács ellen emelt vádakat, kit azután a törvényszék föl is mentett. A kir. ügyész fölebbezett, de a kir. tábla helybenhagyta a fölmentő ítéletet. * Képkiálitás Brassóban. A „Brassó“ írja: Rendkívül örvendetes hírrel lephetjük meg ez alkalommal olvasóinkat. Amint ugyanis teljesen megbízható forrásból értesülünk, mozgalom indult meg városunk intelligens köreiben az iránt, hogy Kolozsvár, Arad s más nagyobb vidéki városok példáját követve, az „Országos Magyar Képzőművészeti Társulat“ Brassóban is a tavasz folyamán képkiállítást rendezzen. A mozgalom élén városunknak minden jóért, szépért és nemesért lelkesedő polgármestere áll s már maga ezen körülmény teljes garantiát nyújt a legfényesebb sikerre. A képzőművészeti társulat az előzetes megkeresésre a legnagyobb szívélyességgel hajlandónak nyilatkozott a képkiállitás rendezésére s igy remélhető, hogy városunk és vidékünk közönsége nemsokára oly műélvezetben fog részesülni, minőt Brassó még eddigelé nem nyújtott volt. * Felolvasás Tordán. A torda-aranyosmegyei tantótestület a központi választmánya által a tanítói segélyegylet javára rendezett első felolvasó-gyülést — mint levelezőnk tudósít — f. hó 16-án tartotta meg a polgári fiúiskola nagy termében, a közönség akkora részvét mellette, amilyent nem vártunk,— s bizonyára az érdekelt tanítók sem várták és hitték, hogy a megpendített eszme valósulása első pillanatában is már annyira életrevalónak bizonyuljon. Az iskolai nagy terem szűknek bizonyult a férfi- s különösen a női közönség befogadására. Az ünnepély a következő sorrenddel folyt le: az ünnepélyt megnyitotta az iskolai gyermekek által Heltman Lajos karnagy vezetése mellett énekelt „Talpra magyar“, amelyet követett Varga Dénes felolvasása a Kelet-India és China közti ópium-kereskedésről; felolvasó élénk vonásokkal f festette az ópiummal való élés káros hatását s számokkal mutatta ki azt a nagy pusztítást, amelyet az ópium mértéktelen élvezése Chinában okoz; majd megismertette felolvasó annak a két háborúnak (1833 —1842 és 1857—1860 években) a történelmét, amelyet az opium kérdése idézett elő Anglia és China között. A tetszéssel fogadott felolvasást Haller Zsuzsa tanítóné szavallata követte, elszavalván nagy hatással Tompa Mihály „Költő és király“ czimű szép versét. Utolsó szereplő Zsigmond Gizella volt, aki „Az ember viszonya az állatvilághoz“ czim alatt tartott felolvasást. Felolvasónő czélja volt kimutatni, hogy a létérti küzdelemben a legkisebb állatka fajának is a fenmaradása biztosítva van. Felolvasását egyszerűség és természetesség jellemezte, mint értesültem ez első felolvasó ünnepély, (a melyet két hét múlva egy második stb fog követni) a segélyegylet javára közel 35 irtot eredményezett. Első terménynek ez is elég! . . . (n.) * A zernesti cellulose-gyár ünnepélyes megnyitása, melyről tettünk említést, f. hó 15-én ment végbe, nagy és szép közönség jelenlétében. A megnyitásról még a következőket írják: A gyár maga közvetlen a Királykő alatt fekszik, szemben a Bucseccsel, melynek főbejáratánál a gyár összes hivatalnokai, élükön Lang és Felter igazgatóikkal fogadták a Budapestről, Brassóból és a vidékről érkező vendégeket. Az igazgatóság részéről megjelentek őrgróf Pallavicini Ede, Kornfeld Zsigmond, Maurer Viktor; ott voltak továbbá: dr. Takács Lajos, a hitelbank tanácsosa és Asbóth Emil műegyetemi tanár Budapestről, Pókay tábornok, Zalay huszárezredes, Brennerberg polgármester, Obert ev. lelkész Brassóból és még mások. A vendégek és a küldöttségek tagjai, a teljes működésben levő gyár megtekintése után, amely utjokban őket Völkner Károly mérnök és a gyár igazgatói kalauzolták, a gyár helyiségben rendezett ünnepi ebédre gyűltek össze, melyen a felköszöntők sorát őrgróf Pallavicini nyitotta meg, éltetvén ő Felségét, Magyarország királyát, a magyar kormányt s annak egyik legkiválóbb tagját, Baross Gábor kereskedelemügyi minisztert, mint akinek a magyar ipar létesülését köszönheti. Utána Maurer Viktor Pókay tábornokot és Zalay ezredest köszöntötte fel, mint a hadsereg jelenlevő képviselőit, Pókay a gyár igazgatóságára és annak elnökére Pallavicini őrgrófra, Kornfeld igazgató ó és Fogaras megyékre, valamint Brassó városra s azok jelenlevő képviselőire, Völkner gyári mérnök a jelenlevő egyházi személyekre, Obert ev. lelkészre és Metian esperesre, br. Szentkereszti Béla Kornfeld igazgatóra, Obert brassói lelkész Magyarországra, Völkner a magyar hitelbankra, mint a melynek az ország már sok virágzó gyárat köszönhet, s ezenkívül még többen mondottak fel köszöntőket. S mindezek végeztével a küldöttségek és a vendégek azon meggyőződéssel hagyták el a gyárat, hogy az ország a zernesti cellulose-gyár létesítése folytán egy életrevaló, ügyes berendezésű és erdőgazdasági szempontból is nagyon fontos iparvállalattal lett gazdagabbá. * Tagosítás Brassóban e hó 18-án délelőtt tartatott meg a kir. törvénszék által a tagosítás ügyében elrendelt tárgyalás a tanácsházban .Az érdeklődés rendkívüli volt; nemcsak a brassói, hanem a vidéki földbirtokosok is teljes számmal jelentek meg. A lakosság jóindulatáról tanúskodott ez alkalommal is ama tény, hogy ámbár a tárgy fontossága és a birtokosok egy részének azon kijelentése, hogy a tagosítást nem kívánják, őket a legnagyobb mértékben fölizgatta, ennek daczára a legpéldásabban viselték magukat. * A brassói szász tornaegylet ez idei első közgyűlését e hó 15-én tartotta meg. Az évi költségvetés és beszámoló jóváhagyattak. A választmány a következőkép alakult meg: Elnökök: Thomas K. leányiskolai igazgató és Rheindt A. tanár, tornaőrök: Schiller W. tanár és Petri F. lakatos. Irattanárnokok : Frätschkes K. tanár és Greising (v. H.) tornatanitó; pénztárőr Resch A. aranyműves; könyvtárőr, Czékely kalapos; választmányi tagok: Leonhard O. gyáros, Schiel F. tanár, Zeidnek K. kereskedő, Obert H. gyógyszerész. A hozott határozatok közül legérdekesebb az, mely szerint ez év pünkösdjén megtartatik az első erdélyi szász tornaünnepély Brassóban. Ezenkívül még a szász tornaegyletek szövetségét is tervbe vették. A közgyűlés örömmel tapasztalható, hogy a tornaegylet tagjai újból megszaporodtak, a mennyiben 23 uj tagot vett kebelébe. * A gyújtogatások egymásért, mint alvinczi levelezőnk tudósit, Alsó-Fehérmegye alvinczi járáásban. Legutóbb Borsómező községben égett le gyújtás folytán egy csűr, a benne fölhalmozott gabonával és takarmánnyal együtt 150 frt értékben. Tartaria községben már nagyobb kárt okozott a gyújtogató gaz üszökvetése, mert az e hó első napjaiban ekként kiütött tűzvész öt kisebb épületet hamvasztott el s a kár ötödfél száz forintra megy. A gyujtogatókat nyomozzák, de eddig eredménykénytelenül s Bervén is volt tűz a napokban. Egy lakóház égett le, gazdasági melléképületeivel együtt. Itt a kárt 224 trtra becsülták, de a tüzet gondatlanság s nem gyújtás okozta. * Apróbb tüzesetek egész halmazáról számolnak be az utóbbi napokról alsófehérmegyei levelezőink. Vízaknán egy konyha égett le, de a tűzoltók a vészt hamar elfojtották. Zalathnán egy istálló és a benne levő takarmány hamvadt el vigyázatlanságból. Oláh-Lapádon, Mikeszászán szintén leégett egy-egy falusi lakház, legnagyobb a kára azonban Sárdon Szász F. birtokosnak, kinek egy cselédháza s több gazdasági épülete lett hamuvá 800 frt értékben. * Hymen. Bukaresti Aladár diccő-szentmártoni földbirtokos a napokban jegyezte el Heil József újpesti nagy-iparosnak kedves és szeretetreméltó Irén leányát. KOLOZSVÁR nak declaráltatik, mint a földdel összeköttetésben nem álló épület. Felolvastatott a járásbíróságnak ez ügyben a kir. táblához tett felterjesztése és azon helyhatósági bizonylat, mely szerint a kérdéses ház tényleg ingatlan. Vádlott az iratokból constatáltatni kéri, hogy az árverés ellen beadott semmiségi panasz még máig sincs felterjesztve. Az elnök a tényt constatálja. Olvastatik az Ulk Józsefné 1889. február 21-iki kitelepítésének jegyzőkönyve. Ügyész kéri a szakértőknek az épületre vonatkozó nyilatkozatát felolvasni, ami szintén megtörtént. Márczius 19. Törvényszék, járásbíróság és ügyvéd. — Sajtóügyi végtárgyaló*. — Kolozsvár, márca. 19. Érdekes ügyben tartatott ma végtárgyalás a helyi kir. törvényszék előtt. A vádlott Bagotai Lengyel János dévai ügyvéd,ki ellen hivatalból indíttatott meg az eljárás, a dévai kirtörvényszék elnöke, a dévai kir. járásbíróság és a dévai kir. bírósági végrehajtó, Rubner Antal ellen egy „Ulk-Szvoboda“ czimü röpiratban foglalt rágalmazás miatt. A tárgyalás iránt meglehetős érdeklődés mutatkozott. Az esküdtek kilencz óra után lassanként gyülekeztek. A hallgató közönség csak később, tizenegy óra tájt jött nagyobb számban. A tárgyalás megkezdése előtti teremben nyugodt hangulat uralkodott. A végtárgyalást dr. Péterffy Domokos elnök vezette, vádlott Ligeti János még kilencz óra előtt eljött, a közvádló dr. Bíró János ügyész volt. Bírák voltak: Mikó Imre és Becsek Lajos; jegyző , Rotaridesz Mihály. Mindenekelőtt fél tiz órakor az esküdtszék megalakítása végett Péterffy Domokos elnök felolvasta a behívott esküdtek névsorát. A teljes számból nyolczan hiányoztak s e miatt a kiegészítés eltartott negyed tizenegy óráig. Az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: dr. Groisz Béla,Bölöny József, Kuszkó István, Szentgyörgyi István, dr. Engel Gábor, Szőcs Géza, dr. Czikmántory Ottó, Parádi Kálmán, dr. Benei János, Szilágyi Béla, Sárga Kristóf, Ajtay K. Albert. Póttagok: Betegh Péter és Tauffer Ákos. Az esküdtszék a formaszerű esküt letevén, az elnök előadta a végtárgyalás tárgyát. A tanuk közül megjelent Juhász Izidor ref. lelkész, Ulk Józsefné és Lampe Ferenczné. Az általános kérdésekre vádlott előadja, hogy avad-ujfalusi születésű, 53 éves, gör. kath., özvegy, ügyvéd, vagyona nincs, csak évi járadékot élvez gyermekei után, kik örökösei a vagyonnak. Ezután felolvastatott: A VÁDLEVÉL. A dr. Biró János ügyész által szerkesztett vádlevél részletesen felsorolja az „Ulk Szvoboda“ czimü röpiratban előforduló inkriminált passzusokat. A vádlevél bevezetésében előadja, hogy Bogotái Lengyel János dévai köz- és váltóügyvéd által szerkesztett s Déván 1889. május 16-án megjelent „Ulk Szvoboda ügyé“-nek czímzett nyomtatvány (melynek állítólagos czélja a dévai ügyédi kamara előtt panasz tárgyát képező ügyben ügyvédi reputácziójának megvédése s elsősorban azon a bíróság és közönség körében mindinkább elterjedő — vádak megczáfolása, mintha az általa védett ügy veszett volna a dévai kir. törvényszék, a dévai kir. járásbíróság és Rubhner Antal dévai kir. járásbírósági végrehajtóra vonatkozólag rágalmazást foglal magában. A dévai kir. törvényszéki elnökről mindjárt a nyomtatvány elején azt állítja, hogy Ulk Józsefné (Lengyel védencze) előtt az elnök így nyilatkozott: „A magán ügyvédje tömlöczbe juttatja magát. Olyan ember, aki mindenféle veszett ügyet elvállal és mindenkibe beleköt. Jobb lesz, ha nem perel.“ A dévai kir. törvényszék elnökének tulajdonított ezen nyilatkozat, ha nem is képez bűnvádi uton büntetendő cselekményt, de megállapítja a fegyelmi vétséget. A dévai kir. járásbíróságot az Ulk Józsefné és Szvoboda Péter közti peres üggyel kapcsolatosan érinti vádakkal a röpirat. A röpirat előadván a peres ügy történetét, bírálat alá veszi a kir. járásbíróság eljárását és azt mondja a kir. járásbíróságról, hogy a végrehajtó bűnös mulasztását a járásbíróság is elnézte, a végrehajtás alá vett hagyaték örököseinek bejelentésére semmi hivatalos intézkedést nem tett, s tovább folytatván közleményét s illetőleg az ügy történetét, azt állítja, hogy egy aggályos szerződésnek Szvoboda Péter részére történt kiadása által a járásbíróság „megvetette alapját Ulk József kijátszásának és tönkremenetelének szándékosan.“ Tovább folytatva elmondja, hogy a járásbíróság ezen eljárása „felháborodást, közbotrányt, sőt büntetendő cselekményt képez.“ Nyomtatványa további folyamában, elbeszélve, hogy minő körülmények között vállalta el Ulk Józsefné ügye védelmezését, azt állítja, hogy egy végzés ellen beadott felfolyamodását felterjesztő jelentésében a kir. járásbíróság a felsőbb bíróságot félrevezette. Ezen jelentésről mondja: „Ezen komitiva sok tekintetben figyelmet érdemel; miért íratott meg ? Hiszen az alsó bíróságoknak nincs megengedve a felsőbb bíróságokat félrevezetve informálni, s tovább folytatva elbeszéli, miként lett az elrendelt árverés foganatosítva; kérdi: mit akar az ellenfél ügyvédje ? s így felel reá: nem egyebet, mint a bíróságot tévedésbe hozni , azután így szól: „és a bíróságnak tetszik öntudatosan eltévelyegni.“ Felhozza ezután, hogy „ha az igazságügyminiszter tudná, hogy minő gazságok követtetnek el az igazságszolgáltatás terén , korbáccsal verné ki a templomból a kufárokat.“ Kufárok alatt, az egész előadából kitetszőleg, a kir. járásbíróságot érti és annak eljárásáról mondja, hogy „az egész eljárás megérdemli a korbácsot“. Többek közt ezek a szóban forgó nyomtatványban előforduló s panasztott által a dévai j biróság, valamint Rubhner Antal bírósági végrehajtóra vonatkozólag használt azon kifejezések, melyekkel az ügyész vádlevele szerint Lengyel János ügyvéd a rágalmazás vétségét követte el. Beismerte, hogy ő a kérdéses röpirat szerzője s a felelősséget érezte elvállalja. Dr. Bíró János ügyész, közvádló ezután Bogotái Lengyel János ügyvéd ellen rágalmazás vétsége miatt vádat emelt. A TÁRGYALÁS. Ezután vádlott az inkriminált közlemény felolvasását kéri. A röpirat most egészetiédelmében felolvastatott. Az „Ulk-Szvoboda“ czimü röpirat körülbelül két ívnyi, sűrűen nyomtatott füzet s egészben az Ulk-Szvoboda-féle pörrel foglalkozik, melyben Lengyel János ügyvéd Ulk Józsefnét védelmezte. Maró gúnnyal van írva a füzet; nemcsak a dévai törvényszéki elnök, járásbíróság ellen vádaskodik, hanem Déván szereplő férfiakat, ügyvédeket feketit be különböző „leleplezésekkel.“ Az ellenfele Szvoboda Péter ügyvédjéről, a törvényszékkel összeköttetésben lévőkről ad vázlatokat. „A törvény olyan, mint a virág, melyből a méh mézet, a pók mérget szív“ — így szól egy helyt és beszél arról, hogy miképen lehet befolyásolni egyeseknek a törvényt. A röpirat fejteget egyes eseteket azok közül, melyeket a törvényszék és járásbíróság eljárásaiban törvénytelennek tart, hosszú magyarázatokat csatolva mondataihoz. Előadja egy helyt, hogy miképen vállalta el az Ulk Józsefné ügyét. Nem a legnagyobb szerénységgel beszél arról, hogy Ulk Józsefné szegény lévén, fáradozásaiért ő (Lengyel) semminemű honoráriumra nem számíthatott. Hanem elvállalta az ügyet, az igazság szolgája lévén és lelkiismeretesen sokat fáradott védencze érdekében. Pedig ő mekkora szegény ember és ügyvédi keresményeiből tartja fenn magát és családját. Előadja egy helyt, hogy egy házat, mint ingót akartak lefoglalni. A dévai járásbíróság négy szatócsra bízta, hogy megbecsüljék, hogy ingó-e, vagy ingatlan. A négy szatócs azt mondta, hogy a ház ingó. Egy vállalkozó is akadt, aki arra ajánlkozott, hogy a házat a kéményen keresztül kiemeli, úgy, hogy a kémény és a tűzfal megmarad. S erre elárverezték a téglából, kőből épült házat ingó gyanánt. Ez ellen aztán ő (Lengyel) felebbezést jelentett be, megvizsgáltatván a házat szakszemlével A vége az lett, hogy a ház elárverezése helybenhagyatott, minthogy a járásbíróság téves informácziókat adott a kir. táblának. Több ilyfajta esetet hoz még fel, hogy nevetséges és lehetetlen színben tüntesse fel a dévai viszonyokat. Vádlott elvállalja a felelősséget a röpiratért, kijelentvén, hogy azt ő szerkesztette. Ezután pár ügyirat felolvasását kéri. Felolvastatott azon végrehajtási jegyzőkönyv, mely szerint a Bertalan Pál háza ingó TANÚ-KIHALLGATÁS. Ezután a tanú-kihallgatások következtek. Az idézett három tanú (egyik Zsaky Aurél tolmács által feleskettetett. Az első tanú Juhász Izidor ref. lelkész, az Ulk Józsefné kitelepítése ügyében azt mondja, — vádlott vallomásával ellentétben, — hogy a végrehajtás alkalmával Rubhner Antal végrehajtóra és eljárására nézve semmi megjegyzést, kifogást nem tett. A másik tanú, Ulk Józsefné, a saját maga kitelepítésére vonatkozólag elmondja, hogy 8 nappal azelőtt nem értesíttetett, hogy ki kell költöznie. Hanem 11 órakor délelőtt jött a végrehajtó s azt mondta, hogy két óra alatt ki kell költöznie, különben csendőrökkel viteti el. Minthogy tanú beteg volt, nem költözködhetett ki; ezután csendőrökkel jöttek délután egy órakor s a holmijait kitették az utczára s őt is elparancsolták onnan. Ő nyolcz nap múlva, minthogy a házat nem vitték el, visszaköltözött és most is ott lakik. Elnök: Ebben az ügyben volt ön a törvényszéki elnök úrnál 13. Mint mondott akkor önnek az elnök úr? Tanú: Azt mondta: hát a maga ügyvédje elveszti az ügyet, mind az ilyen veszett ügyet vállalja. Maga be lesz zárva. Ezután békét hagytam az ügynek. A házra vonatkozó azon vizsgálatra nézve, hogy az ingatlan, vagy ingó-e, azt vallja a tanú, hogy ő együtt utazott azokkal, akik a ház megbecsülésére mentek s a kiküldöttek őt (ki velük egy szekéren ment) nem ismerték és egymás között beszélték, hogy mindenképen ingónak tekintik az illető házat. Dr. Biró János kérdi tanútól, hogy adott-e az ügyvédének (Lengyelnek) 126 frtot ? Tanú: Adtam. Tanú ugyanis azzal a panasszal fordult volt annak idején a dévai törvsz.-i elnökhöz, hogy ő 126 frtot adottj át az ügyvédjének, hogy bíró kezéhez tegye le a pénzt. Felolvastatott a dévai törvényszéki elnök (Solyom-Fekete Ferencz) vallomása, mely szerint ő egy szóval sem mondta, hogy Lengyel nem megbízható ügyvéd. Lampe Ferenczné tanú a román h. tolmács segélyével vallja . Látogatóba ment Ulknéhoz s látta hogy Ulknának minden holmiját kihordták, sőt a beteg asszonyt ágyastól kivitték s többektől lakást kérve a beteg számára, végre a paphoz vitték be. LENGYEL JÁNOS: Ezután felolvastattak a vádlottra beszerzett iratok. Déva város tanácsa erkölcsi bizonylata szerint Lengyel János kötekedő, összeférhetlen és hatóság elleni erőszak miatt büntetve volt. Vádlott a bizonyítványt hamisnak állítja s részére kiadatni kéri. A dévai törvényszék irattára igazolja, hogy vádlott ellen sikkasztási vád van beadva, de még elintézetlen. Vádlott e vádat is személyének üldözése gyanánt tünteti elő, melynek czélja jelen ügyét súlyosítani. Dr. Engel Gábor esküdt kérdi elnököt, van-e intézkedés a törvényben a kitelepítésnél az egészségi állapotra? — Nincs intézkedés. A bizonyítási eljárás befejeztetvén, elnök a tárgyalást egy negyedóráig felfüggesztette. A tárgyalás délután 2 órakor folytattatott. Dr. Bíró János közvádló előterjesztette a vádat s ezután Lengyel János hosszasan védelmezte magát. Kifejezésről-kifejezésre magyarázza, hogy az inkriminált közleményben egyetlen szó rágalom sincs. Egy ízben, mikor ezt a kifejezést magyarázta, hogy „az igazságügyminiszter korbáccsal űzné ki a templomból a kufárokat“ — így védekezett: „Ez nem rágalom — hisz a korbácsütés maga sem rágalom csak sértés. A vád és vádbeszéd négy óra utánig tartott. Az esküdtszék verdiktje alapján, a törvényszék Lengyel János ügyvédet délután 5 órakor a rágalmazás vádja alól felmentette. ben megy végbe, még pedig valószínűleg a király születésnapja előtt. Margit főherczegnő esküvője talán már junius hóban — és pedig vagy Budapesten, vagy Alcsuthon — lesz; a menyegzőt megelőző lemondás a trónutódlási jogról a király jelenlétében Budapesten fog történni. — Bismarck lemondása, Bismarck herczeg lemondásának ügye absorbeálja e pillanatban az összes külpolitikai érdekű kérdéseket. Berlini, hivatalos jellegű sürgönyök, az ottani hírlapok jelentésére hivatkozva, a kanczellár lemondásának elfogadását megtörténtnek, vagy legközelebb megtörténendőnek jelzi. Ezzel, szemben egy bécsi lap, mely gyakran jól értesülve szokott lenni, cathegoricusan azt jelenteti magának a német birodalmi fővárosból, hogy a német császár elfogadta Bismarck herczeg lemondását. Legyen bármint is, e pillanatban bizonyos az, hogy a kancellár lemondási szándéka sok nehézséget és igen beható eszmecserét támasztott a koronatanácsban. Erre vall ama berlini tudósítás is, hogy a tegnap délutáni minisztertanács sokáig tartott. Addig is, míg a válság valódi okai és körülményei felől tüzetesebb információk érkeznének, itt még csak annyit akarunk kiemelni, hogy a vaskanczellár utódjául emlegetik többi közt Caprivit is, aki tavaly előtt tengerészetügyi miniszter volt. De ha menne is az apa, a fiú nem megy, amennyiben Bismarck Herbert gróf lemondása nem fogadtatott el. A királyné ajándéka a Mátyás-templomnak. Erzsébet királyasszony a budavári Mátyás-templom részére egykori menyasszonyi ruhájából egy vecsernyeköpenyt és egy misemondó-ruhát készíttetett, a hozzá tartozó kerékekkel együtt. Mindkét díszöltözet ezüst-moire, melyet gazdagon kidolgozott relief rózsa s girlandokból körülfont hímzés diszit; az arakoszoru pedig egy művészies selyemhimzésü „Immacula“-t vesz körül, melyet dombor alakban finom faragásu rococo aranykeret foglal egybe, ehhez járul még egy piros bársony oltárvánkos gazdag aranyhimzéssel, melynek közepén a habsburgi és bajor királyi czimrek tündökölnek. Ezenfelül még egy arany moire_ misemondó ruhát, ritka művészies selyem hímzéssel és a hozzá tartozó részekkel is ajándékozott ő felsége a templomnak. Az arakoszorúval díszített Mária-kép, a királyné kívánsága szerint a Mátyás-templom loretói kápolnájában fog elhelyeztetni. A díszöltözet 1. év május 1-én, midőn báró Hornig Károly veszprémi püspök a lorettói kápolnát ünnepélyesen fogja megáldani, fog először használtatni. A fejedelmi ajándékot Bogisich Mihály budavári prépost esperes vasárnap délben vette át Ferenczy Ida asszony kezéből. Az Eiffel torony november óta el volt zárva a nagyközönség előtt. Eiffel ezen idő alatt szépítéseket és jelentékeny változásokat eszközölt művének berendezésén. Az első emeleti vendéglőket átalakították A franczia vendéglőből húsz kabinet partikulter és több kis terem lett, az elszász-lotaringiai sörödő óriási csarnokká változott át bálok, hangversenyek s társas összejövetelek megtartására. Az orosz vendéglő mérsékelt áru étkező helyiséggé degradáltatok, az angol-amerikai restaurant pedig eltűnt, helyét gyermekjátékok, bazárok, biliárdok és egyéb szórakoztató dolgok foglalják el. A második emelet, hol a „Figaro“ külön száma nyomatott, egyetlen csarnokká tágult reggelizők számára. A harmadik emelet most valóságos szalon, gyönyörűen bebutorozva, telefon, táviró-vezeték s naponkint kétszer kiürítendő levélgyűjtőkkel berendezve. Az Eiffel-torony ily átalakulásában márczius végével nyílik meg újra a nagy közönségnek. x. Hazai asztalos-ipar. Ezen a téren különösen az erdélyi részekben örvendetes fellendülés tapasztalható s belföldi iparosaink e téren minden tekintetben versenyezhetnek a külfölddel. Egyike legversenyképesebb czégeinknek Mestitz Mihály marosvásárhelyi bútor- és építészeti asztalos gyára, mely Kolozsvárt is szép raktárt tart. Hivatalos értesítő. (A „Budapesti Közlöny"-ből.) Megerősítések. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter dr. Havas Gyulát, Besztercze Naszódmegye kir. tanfelügyelőjét, ezen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter Jóssa János, deési polgári iskolai rendes tanítót jelen állásában végleg megerősítette. Gondnokság A székelyudvarhelyi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy székelyudvarhelyi illetőségű, fenyédi birtokos, kiskorú Uuron Kálmán, mint elmebeteg, hivatalból gondnokság alá helyeztetett. Hirek a nagyvilágból. — Nász a királyi családban. Mostanáig még nincsen véglegesen megállapítva, hogy mikor lesz Mária Valéria főherczegnő és Margit főherczegnő esküvője; annyi azonban eddig már bizonyos, hogy Mária Valéria főherczegnő esküvői ünnepélye augusztus hó folyamán Ischl TÁVIRATOK, Berlin, márcz. 19. Hir szerint a császár elfogadja Bismarck lemondását s tiszteletbeli kanczellárrá nevezi ki. Bismarck április elsején 75-ik születésnapján fog megválni állásától. Utódjául Caprivi tábornokot emlegetik. Arról, hogy az egész porosz minisztérium beadta volna lemondását, nincs biztos hír. Páris, márcz. 19. A szenátus és a képviselőház az uj kormány nyilatkozatát nagy tetszéssel fogadta. A képviselőház 318 szavazattal 79 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Temesvár, márcz. 19. A Ioltoügyben tegnap befejezték Farkas kihallgatását. Ma Telkessynél halgatták ki a ki előadta Farkashoz való viszonyát és a húzás történetét. Budapest, márcz. 19. (Képviselőház). Az iparnak adandó kedvezményekről szóló javaslat általánosságban és részleteiben, kisebb módosítással, elfogadtatott. Az ülés végén Szapáry gróf miniszterelnök tudatja a munkarendet. Szombatig a ház le fogja tárgyalni a kedvezményezett iparbankról szóló javaslatot. Ezután kezdődik a húsvéti szünet, mely a jövő hó Ilikéig tart. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN. Kiadó: AJTAI K. ALBERT.