Kolozsvár, 1890. január-június (4. évfolyam, 1-146. szám)
1890-03-26 / 70. szám
Kolozsvár, 1890. 1 orv" /1. szám. KOLOZSVÁR Kolozsvárt, csütörtök, márczius 27. épen lépéssel ebben a pillanatban targonczávalg pár távolabbb tolták a kiásott földet. Most az a kérdés, felelős-e valaki aj szerencsétlenségért, a három ember életéért, három család nyomorba jutásáért? Az isteni gondviselés elmaradását nem lehet perbe fogni. Az egyik munkásnak, Nagy Józsefnek az édesanyja és szép nagy leányhúga jött be ma a szerencsétlenség hírére és ráborultak a rettenetesen eltorzult holttestre. A Teres Jánosné öt gyermeke ott sir a darabokra tépett holttest, az anya teteme fölött. Hogy felelős-e valaki ezeknek a boldogtalanságáért, azt igyekezett ma kikutatni a törvény. Kihallgatták a rendőrségnél a téglagyár igazgatót, a munkavezetőt, a szerencsétlen munkások társait. Délelőtt megtörtént a törvényszéki bonczolás, mely részletesen leírta, hogy milyképen következhetett be a halál és délután négy órakor az ügyészségi vizsgálat tartatott meg. A kihallgatás rendjén Pap János téglagyári igazgató (tartalékos honvédhadnagy) azt adta elő, hogy a földmunkálatok köbméterszámra vannak kiadva különböző napszámosoknak, kik csoportonként dolgoznak. Egy-egy csoport 9—10 emberből áll, akik aztán a földmunkát egy csoportvezető munkás felügyelete alatt végzik, a munkafelosztást és a föld miként való levágását előre egymás között szokták megbeszélni és a munkát beosztani. őt — úgymond — az előfordult, sajnálatraméltó eseményért mulasztás nem terheli, mert ő a munkásokat többször figyelmeztette, hogy a földet ne vágják függőleges irányban, hanem rézsútosan, de a munkások nem hallgattak reá. Inkább szerették függőlegesen vágni a földet, hogy aztán egész nagy tömeget szakíthassanak le egyszerre, mert így könnyebben tudják kiszámítani, hogy mennyit dolgoztak és könnyebben is dolgozva, kevesebb munkával jelentékenyen több pénzt szereznek, ha a földet aláássák és felülről feszítik. Minthogy a kellő óvintézkedések megtétettek, ami abban állott, hogy vékony réteget sehol sem hagytak a veszélyes szeleknél, még eddig nem fordult elő szerencsétlenség, bár évek óta mindig ily módon vágják a földet. A figyelmeztetés ezúttal is megtörtént s látszólag semmitől sem lehetett félni. Minthogy azonban a télen a rendkívüli nagy hideg a földtömeget nagyon megfagyasztotta, s a hirtelen olvadás miatt a hóvíz a fagyás által keletkezett repedéseken befolyt, ennek következtében történt a váratlan földcsuszamlás, mely a szerencsétlenséget okozta. Ezt azonban előre senki sem vehette észre és nem sejtették. A munkáscsoport vezetője, Sztojecz Venczel szintén így vall: ő öt év óta dolgozik a téglagyár telepén a mostani rendszer szerint, de ez idő alatt egyszer sem fordult elő szerencsétlenség. A halott munkásasszony férje Teres János szintén igy adta elő a dolgot. A szerencsétlenség történtekor ő távolabb volt, targonczájával vive a földet s csak akkor tudta meg a szerencsétlenséget, mikor a föld lezuhant s a gyermekei kiáltoztak: „Anyánk! Szegény anyánk!“ „Oda rohantam — mondja — de már meg volt halva, mire kiástuk.“ A munkaadó felelős a munkások biztonítóságáért, életéért munkájuk végzése közben. Ez a törvény szabálya. Ily irányban tartotta meg az ügyészség is ma délután a vizsgálatot a szakkértőkkel együtt, kiket ez alkalomra összehívott. A vizsgálat további folyamáról tudósítani fogunk. — Képkiállitás Kolozsvártt. A képzőművészeti kiállításnak egyik érdekes részletét az a sorozat képezendi, melyet a társulat régibb műlapjaiból bemutat. E műlapok a többszörösitő művészet valódi remekei s évi jutalékul adatnak a képzőművészeti társulat tagjainak, akik azokban évi lüírt tagdíjukat meghaladó ellenértéket kapnak, nem is említve, hogy a tagok a sorsolásban is részt vesznek, melyet a társulat több ezer frt érő eredeti olajfestményre nézve évenkint tagjai közt rendez. E műlapok egy része a társulat ügynökénél, Stein Jánosnál is megtekinthető. Legközelebb abban a helyzetben leszünk, hogy a kiállításban résztvevő művészek névsorát adhatjuk. — Biró Béla, közszeretetben álló, újonnan megválasztott plébános tiszteletére Finály Henrik egyetemi tanár vendégszerető házánál tegnapelőtt magyaros kedélyű, barátságos vacsora folyt le, a melyen Biró Béla ünnepelt vendégen kívül részt vettek még: Albach Géza kir. tanácsos, polgármester,nejével ; Züllich István, Cseh Lajos nyug. bányatanácsos; dr. Erődi Béla tank. főigazgató, nejével ;dr. Szamosi János, Moldován Gergely egyetemi tanárok, nejeikkel : dr. Márfy István. Természetes, hogy a jókívánságok egész zápora hullott úgy az ünnepelt plébánosjelölt, mint szintén a ritka kedves egű háziasszony fejére, ki első akart hangot adni, magánúton is, azon őszinte tiszteletnek és nagy szeretetnek, melyben Bíró Béla Kolozsvár társadalmában részesül. A kedélyes estély éjféli órákban ért véget. _ Gyümölcsoltó Boldogasszony. A ta...2 ünnepnapja volt. . leg»«P. ^“Slzésének, a növényzet uj életre ébredésének napja. E napon érkezik haza melegebb tájakon a fecske, a pacsirta második hazából, édes hazájába. A tegnapi napon már megcsendült a madárdal, s az ünneplő közönség szívesen időzött a szabadban, hosszú sétákat téve a napos részeken. Délelőtt a katholikus templomokban szép számban jöttek össze istentiszteletre s a délutáni templomozásnak is szép közönsége volt Husvét előtt ez az utolsó ünnepnap volt. — Forinyák Gyula honvéd-altábornagy tegnap este Kolozsvárra érkezett, az itt állomásozó honvédcsapatok megvizsgálására. Az altábornagy ma megvizsgálta a külközép-utczai laktanyát, a kisebb laktanyákat, tanosztályokat, irodákat, felszereléseket, a legénység ruházatát és mindezeket kellő rendben találta. Ma este az altábornagy Nagyszebenbe utazik. — Közgyűlési meghívó. Az erdélyi gazdasági egylet alapszabályszerű rendes közgyűlését 1890. vasárnap márczius hó 30-án fogja a titkári irodában megtartani, melyre az egylet helyt lakó és vidéki t. tagjai azon kéréssel hivatvak meg, hogy e kijelölt helyen és időben megjelenni szíveskedjenek. Közgyűlési napirend: 1. Elnöki megnyitás. 2. Igazgató-választmány jelentése az 1889-iki egyleti működésről. 3. Ideiglenes pénztári jelentés az 1889-iki zárszámadásról. 4. Pénztárvizsgáló bizottság jelentése és az 1890-iki költségvetés megállapítása. 5. Az irodalmi szakosztály jelentése. 6. Netáni — tárgyalásra beadott — indítványok megvitatása. 7. Ülés bezárta Kolozsvártt, 1890. márczius 25-én. Az elnökség. — A sikkasztó. Waldkampf E. Teodor, a frankfurti sikkasztó nem épen olyan talpig derék ember, mint ahogy azt ő elhitetni igyekezett a kolozsvári törvényszékkel, hol minduntalan a mellett erősködött, hogy ő nem sikkasztott, sőt neki vannak követelései a bank ellenében, amely köröztette. A kolozsvári törvényszékhez megérkezett a frankfurti államügyészség átirata, melyben fel vannak sorolva ama dolgok, amelyek miatt Waldkampfot őrizet alatt kell tartani. A német vádirat elmondja, hogy sikkasztott 250.000 márkát, ezenkívül pedig majdnem félennyi adósságai vannak, melyeknek a határideje lejárt. A sikkasztást, illetőleg pénztárcsonkítást a vádirat szerint, minden kétséget kizáróan ő követte el. Most a bűnügyi eljárás miként való foganatosítására teszik meg a kezdeményezéseket. — Miért viszik a leányokat fürdőbe ? A. „Miért utazik oly sok anya leányaival fürdőbe ? — „Ennek okát Ábrahám apánknál kell keresnünk, kit Rebeka is a kunál talált szőt házassági alkalomra.“ — Közgyűlése lesz a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarának márczius hó 29-én melynek tárgysorozata a következő : I. Jelentés az ügyforgalomról. II. Miniszter úr önmagának leirata az iparhatósági megbízottak választása ügyében. III. Ugyancsak önmagának felszólítása egy tükörüveg-gyárnak való alkalmas hely javaslása iránt. IV. Ugyancsak őnmaga leirata szállítandó honvéd-bakancsok kiosztása ügyében. V. Ugyancsak őnmaga válasza a külföldi tanulmányútra tett javaslatra. VI. A „tudósitó iroda“ szervezése ügyében az elnökség jelentése. — A kolozsvári román esperesi ügy megoldáshoz közeledik. Említettük volt egy alkalommal, hogy ezen állásra Solomon, m.ludasi g kath. esperes lett kiszemelve. A kinevezést azonban nem fogadta el azon oknál fogva, mert anyagilag sokat vesztett volna. Most, a mint értesülünk, a zalathnai gör.-kath esperes lett Kolozsvárra áthelyezve. — Podolia Vazul, jelenlegi káplán, ezen állásától végképpen megválik; a reverendát felcseréli az Economus váltótárczájával, melynek vezérigazgatója. Ezt igen helyesen cselekszi, mert a reverenda sehogy sem fér össze a kamatok számításával és az esetleges liczitácziókkal a szegény adósok ingó-bingóira nézve. — Szabó Jenő, Kolozsvártt előnyösen ismert tehetséges ifjú, a kitűnő tudós Szabó Károly fia, a helyi kir. törvényszéknél díjas joggyakornokká neveztetett ki. — Tanonczok az utczán. Nagy a panasz az ipariskolai tanonczok ellen a külközép utczában. A fiatalok ugyanis hazamenet esténként különböző testedző sportot gyakorolnak s ezek között kiáltóan kedvelik az ablaktöréseket. Nagy kődarabokkal bedobálják az ablakokat s gyönyörködve az üvegek csörömpölésében, diadalmasan száguldanak szerte a csatatéren. A intézkedésekről jelentés ment a rendőrséghez, mely ügyelni fog a leventékre. — Öngyilkos asszony. Egy szegény asszony megunta az életét a szénatér utczában. Nehezen tudott annyit keresni, a miből megélhessen s a külünböző bajok özönnel zúdultak a fejére. Emellett beteges is volt. Tegnap elhatározta aztán, hogy véget vet szenvedéseinek. Az életet hirdető napfény elől bezárkózott szobájába, befüggönyözte az ablakokat és felakasztotta magát. A szomszédok délután 5 órakor értesültek az esetről, mikor az asszony már halva volt. Jelentést tettek a rendőrséghez s Bartha János főorvos kiszállott s a tetemet a kórházba szállíttatta. Az öngyilkos asszonyt Izsákfy Simonnénak hívják. — A talált portéka. Tegnap enyhe márcziusi napon, vastag kendőben tipeg be a kapitányhoz Kati néni, a 80 éves czigányasszony. Keserves czigány-fargonban panaszkodik, hogy „ebben a nagy hidegben ide becsábította“ a rendőr úr. (Andris tisztelettel megjegyzi, hogy ugyancsak beleizzad térde, ökle a nagy csábításba.) — Hát mit csinált kend már megint, vén sárkány?“ — förmedt rá a kapitány. Kati néni félénken előre valamit a hetedik alsó kendőjéből. — „Ezt a kis haszontalanságot akartam Salamonnak adni zálogba.“ (A kis haszontalanság egy gyönyörű brilliant-gyűre.) — „Hát azt hiszi kend, hogy amit találónk, azt eladhatjuk, zálogba tehetjük, mi?“ — Ugyan, ugyan édes naccságos uracskám, — szólt vigyorogva — mit is csinálnék mást vele ; vén volnék már én arra, hogy ilyen czifrasággal kényeskedjék.“ A kapitány komolyan kezdi magyarázgatni Kati néninek, mi az a talált jószág, mit tesz azt elzálogositani ? De Kati néninek sehogyse megy fejébe bűne, hisz nem lopta ő a gyűrűt! Végre is a türelméből kifogyni kezdő kapitány egy világos hasonlattal akarja megértetni Kati nénivel, miért is csábították őt be tulajdonképen. — „Tudja, öreg, hogy kend zálogba akarta tenni azt a gyűrűt, az épen olyan „mintha én kednek a nyakából le akarnám emelni a kendőt.“ Megszeppenve fogja egybe kendője két csücskét az anyóka és bizalmatlan tekintetét fölveti a kapitányra: — „Talán nem oly ros szmvü a kapitány úr ?“ * Mi készül Tordán? Még alig szabadultunk ki a jég közül s már készül valami Tordán, olyasvalami, ami a jéggel (de már csak a jövő évivel !) szoros viszonyban lesz Aki legtöbbet tud a meglepetésről, a következőke jelenti: Lőrincz István ur, tordai sóbánya-hivatalnok uj szerkezetű korcsolyát talált fel, melynek előnyei a következők: „A lábat nem kell szíjakkal szorítgatni, miből vértolulás s megfagyás szokott keletkezni; azért a lábbal jegybe van forrva; a lábat nem szükséges feszesen tartani ; természetes hajlításaival, mozgásaival lehet vele járni vagy csúszni a jégen, mint a szárazon, mely megintesz egészséges vérkeringés megóvására van, így bátrabban is vállalkozhatik bárki megtanulásra, végre kevesebb a súrlódás s kevesebb erővel nagyobb eredményeket lehet elérni versenyeknél, a művészi produkczióknak főleg finomsága nyer vele sokat.“ — Ez a találmány az elmúlt télre lett volna szánva, hanem a terv maga csak a tavasz beköszöntésével domborodott ki a maga teljes tökéletességében. "* A katonai hivatalnokok egyenruházata. Ő Felsége, elhatározásával a cs. és kir. katonai tisztviselők egyenruházatára vonatkozólag a következő változásokat rendelte el: 1. A különböző szakok megkülönböztethetése végett ezentúl a számvevőhivatalnokoknak alizarin-vörös, a pénztárkezelőknek narancssárga, a gyógyszerész-hivatalnokoknak sötétvörös, az építész-hivatalnokoknak megyszin zsigórzásuk (paroli, passepoil) lesz. 2. Az intendatura-hivatalnokok kardjain: 4 cmrel hosszabb lesz a kardbojt, mely egy érczkarikával tokjához köttetik, a tok pedig nem fából, hanem bőrrel bevont bádogból lesz. 3. Az összes katonai hivatalnokok (kivéve az erdészeti hivatalnokokat) kötelesek az intendatura hivatalnokainak előirt változásokat (a 2. pontban említettet is, kardbojt nélkül) megtenni. Ezentúl csak az intendatura hivatalnokai viselhetnek kardbojtot. 4. Az ezen változtatásokkal használhatlanná vált egyenruházatokat 1892. végéig elviselhetik a katonai hivatalnokok, az első * Nagyszebenben vasárnap nyittatott meg technológiai kiállítás, mely esemény annál örvendetesebb, mivel az ipari téren ezáltal nemcsak előmozduttatik a haladás, hanem ezáltal lehetségessé tétetik a szegényebb sorsú iparosoknak, hogy szemlélet útján is tanulhassanak s képesek legyenek maguknak olyanokról is fogalmat alkotni, mit különben nem állana módjukban mindig megtekinteni. * A brassói ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Kolozsvári Albert székelyudvarhelyi ügyvéd a kolozsvári ügyvédi kamara területére távozván, lajstromából kitöröltetett. * Áradás. Nem esett egyfolytában a székely földön negyven napig az eső s mégis megáradtak a vizek. Az Olt, mely nyáron akkora, hogy a ki úszni akar benne, keresve kell keresnie a mélyebb vizet, mint tenger terül el a réten. A Sepsi-Szentgyörgy szélén levő kertek mind viz alatt vannak s ha még tart az áradás, a házakba is benyomul. A K.-Vásárhely felé vezető uton két helyt foly keresztül, több száz méternyi szélességben, úgy hogy szekérrel is csak nehezen lehet átjárni. A víz Kilyén községben már a házakig ért; több családnak ki kellett költöznie , az udvarokban csak lóháton lehet járni. A mult években is volt áradás, de ily nagymérvűség az ideje, hogy nem volt. Az a hír, hogy ez még csak egy kis része a csíki viznek. * Egy szép fiatal leány halt meg Csíkszeredában : Veress Lajos elemi iskolai igazgató leánya Berta, a kolozsvári tanítónőképző-intézet másodéves növendéke. Csak 17 éves volt még a jóra törekvő ifjú leányka s élte virágában, korán támadta meg a sorvasztó kór a gyógyíthatlan tüdőbetegség. Ezelőtt néhány héttel nehéz betegen vitték haza szülei Kolozsvárról, hol huzamos idő óta feküdt, míg e hó 20 án bekövetkezett halálával megszabadult szenvedéseitől. E hó 22-én délután közrészvét mellett temettetett el. Koporsójára a kolozsvári tanítónő képezde ifjúsága szép koszorút helyeztetett. * Bácskay Julcsa színtársulata, mely most Szebenben tartja előadásait a közönség általános megelégedése és pártolása mellett, április 6 án kezdi meg előadásait Székely-Udvarhelyen. A jó társulat kiváló erőkkel rendelkezik és a szinirodalom legújabb termékeit fogja a székely-udvarhelyi közönségnek bemutatni. * A Maros állása tegnapelőtt délben 2 méter magasságot ért el. A víz ijesztő gyorsasággal nő s folyása rendkívül sebes. Ha pár napig a víz az eddigi mérvben növekszik, komoly veszedelemtől lehet tartani. A víz emelkedését a Csik megyében olvadásnak indult óriási hótömegek okozzák. * Deós regale-ügye. Deés város közgyűlésén élénk vitára adott alkalmat egy tanácsi előterjesztés, mely szerint a birtokosság és a város között az italmérési jog felett létrejött egyezséget a belügyminiszter, az igazságügyminiszterrel egyetértőleg feloldotta, utóbbis a város érdekeire nézve méltányosabb és inkább megfelelő egyezség megkötésére utasítván a hatóságot. A városi főügyész, mint a birtokosság képviselője érdekelve lévén, a tanács véleményezi, hogy Munteán Ágoston ügyvéd bizassék meg az utóbbi egyezkedési tárgyalások lebonyolításával. Ez a regale-megosztási ügy Deés városának valóságos kísértő réme, mint valami lidéretnyomás nehezedik mindenkire. A kérdés egy felebbezés folytán került a belügyminiszter elé, aki az igazságügyminiszter meghallgatásával a következő szempontokat jelölte ki figyelembe veendőknek egy újabbi egyezkedésnél . A város konstitucziója szerint az év legjobb három hónapjában az italmérés kizárólag a város által gyakoroltatott. A város öt fogadójában a birtokosokkal együttesen egész éven át is mérhetett italt. A két előbbi körülmény figyelembevételével történt 1868-ik évben az a megállapodás, hogy a korcsmajog jövedelme ‘/a részében a város, 1/a részében pedig a birtokosok között osztassák fel. Az 1871. évi LV. t. sr. 12. §-a rendelkezéséhez képest a közbirtokosok, ha a közszükségletek fedezésére felajánlott haszonvételeket visszavenni akarják, kötelesek a megfelelő fedezetről gondoskodni. Mindezeket összevetve, a miniszter nem látja igazságosnak a száraz mathematikai arány felállítására fektetett egyezséget. Ezzel szemben Fodor Farkas azon javaslatot nyújtja be, mely szerint intéztessék felirat a magas kormányhoz, hogy a képviselőtestület és a birtokosság közt a már jogerőre emelkedett határozat alapján megkötött bírói békét hagyja jóvá, illetőleg vegye tudomásul, miáltal a hosszadalmas per mindkét fél részéről elkerülhető lesz s ez annál inkább óhajtandó, mert a birtokosság a felek közmegegyezése alapján létesült bírói béke pontjaiban körvonalazott igényétől aligha elállana. — Miután Tüzes Karácson által közbevetett amaz indítvány felett, hogy a régalejogosultak érdekeltségi szempontból a tárgyhoz ne szólhassanak és ne szavazhassanak, az indítvány elvetésével határozott a gyűlés. Fodor Farkas határozati javaslata fogadtatott el. Hivatalos értesítő. (A „Budapesti Közlöny“-ből.) Megerősítések A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél szedendő arany-árkelet 1890. április hóra 18 százalékban állapíttatott meg. A hátszegi magyar dalkör alapszabályai a belügymin. által bemutatási záradékkal elláttattak. Idézések: Udvarhelymegye árvaszéke egy év alatti jelentkezésre szólítja fel Péter Mártonná, örökösét zsombori illetőségű Orbán Mártont. A kézdivásárhelyi kir. trvszék ismeretlen tartózk. Jónás Regina elleni követelés sommás tárgyalására ápril. 9-ikét tűzvén ki, nevezett ügygondnokául Fekete Albert ügyvédet nevezte ki. Csődök. A lugosi kir. t.szék Boskovits Zsigmond resiczai lakos ellen a csődöt megnyitván, csődbiztosul dr. Móré Pál kir. t.széki birót, tömeggondnokul dr. Frankl Nándort, helyetteséül dr. Oprea Aurélt nevezte ki. Bejelentési határidő május 2-ika, számolási tárgyalás május 17-ike. Nagyszebeni Grünberger Salamon csődügyében tömeggondnok s helyettese megbizatásuksnkről lemondván, helyettök töm. gondn. Friedmann Arnold, helyetteséül Henrich Gusztáv ügyvédek neveztettek ki. Árverés. A medgyesi kir. j biróság m. tkvi hatás. közhírré teszi, dr. Bruckner Vilmos ált. képv. szász egyetem végrehajtainak Heidendorf Károly elleni 621 frt 67 kr. és jár. ir. ügyében az árverés ápril 16-án d. e. 10 órakor tartatik meg a tkvi hivatalban, Medgyesen. Hirek a nagyvilágból. — A 2óna emléke. A kereskedelmi minisztérium tisztviselői Baross Gábor nevenapján érdekes emléktárggyal lepték meg miniszterüket. Egy ritka szép kivitelű ezüstdoboz fedelén földgömb mellett álló allegorikus alak kis szépmivü ezüst keretben tartja az első zónajegyet, melyet a szakaszdíj-szabás életbeléptetésekor elsőnek adtak ki. A kis szekrényben az erről kiállított hivatalos okmány van elhelyezve. Az első jegyet a mult év július 31-éről augusztus 1-jére forduló éjjel három perczczel éjfél után Dráva-Szarvason indult személyvonathoz adták ki, a jegy II. osztályú zónajegy Priglevitza-Szt Ivánra; a távolsági forgalomban a második zónára szól és aki akkor használta, éjjel a vonattal Duna-kompon is átszállt. A jegyet a rendeltetési állomás szolgáltatta be. A doboz történelmi nevezetességű jegyet rejtő négy oldala gyönyörű domborműt mutat, az egyik hosszoldalon egy vasúti menetet, a másikon egy gőzhajót, azonkívül pedig egy-egy oldalon a postatávirda s végre a kereskedelem különböző jelvényei vannak feltüntetve. A minisztert, ki a nagy reformművére emlékeztető szép műtárgyat dolgozószobájában találta hivatalba értekeztekor, tisztviselőinek e figyelme kellemesen lepte meg. Márcziu- Görgényből. Görgény-Szent Imre. márcz. 25 A görgény-szentimrei ev. ref. egyháznak a napokban megtartott nagy gyűlése tárgysorozatának különösen két pontja által vált méltóvá arra, hogy egyházunk történetében előkelő helyet foglaljon el Mielőtt azonban ezt közelebbről megismertetném, legyen szabad nekem a görgény-szentimrei ev. ref. egyház történetéből, a lehető röviden, egyetmást elmondani. A mint az egyház birtokában levő kegyszerek bizonyitják, a görgény-szentimrei ev. ref. egyház egyike a legrégibb egyházaknak. Kegyszerei közül legrégibb egy 1619-ből „Görgény- Szent-Imre és K. M.“ felirattal ellátott árva- Csornosztó-pohara, és ezen kívül az 1663-ik éven kezdve, az értékesebbnél értékesebb kegyszereknek több példánya, melyeken többnyire Balog Máté és neje Tisza Anna neve olvasható. Az 1646-ik évből I. Rákóczy György erdélyi fejedelem ajándéka egy 12 mázsás harang „ . . . usibus eccl. gorgeniensis“, mely máig is meg van és hirdeti a Rákóczyak egykori dicsőségét. A görgény-szentimrei ev. ref. egyház legszebb napjait nemzeti fejedelmeink korában élte, kiknek bőkezűsége az egyház jövőjét is igyekezett biztosítani. A nemzeti fejedelmek megszűntével azonban nem csak maga a község, de a fejedelmek pártfogása mellett keletkezett és fejlődött egyház is — caknem mindent veszített. A megpróbáltatások napjai egymáték. Az alapítványok, melyek az egyház sáját voltak biztositandók, a görgényi uralom uj birtokosai által rendre-rendre megszü tettettek, sőt még ingatlan birtoka is megnyirbáltatott s hogy egyházunk ennek daczára mai fentartotta magát, az bizonyára csakis papjainak buzgósága s híveinek igazi vallásos érzülete által vált lehetővé. E két hatalmas erő eszközölhette csak, hogy a minden oldalról megtámadott egyház nem csak szellemileg, hanem anyagilag is emelkedett s fenállását nem csal a jelenre, de a jövőre nézve is biztosította. Az 1863-ik évben kepeváltsági alapú magtár alapittatott, mely ~ midőn jelenlegi lelkész, tiszt. Székely Ferencz, ez egyház papjául az 1865-ik évben megválasztatott — 41 véka szemes és 20 véka esős tengeriből állott, s ez is meglehetős zilált állapotban. Az ifjú lelkész fiatal erővel és lelkesedéssel fogott a magtár, mint kepeváltság alap kezeléséhez s a pontos, hű és lelkiismeretes kezelés 25 év alatt oda fejlesztette a kicsiny alapot, hogy egyházunk kepevál^ alapja ma már 8000 (nyolczezer) fortesz. Ily tekintélyes összeggel rendelte egyházunk, a részleges kepeváltság fogy er^tásáért kérelmezett a mélt. állandó i$g a tanácshoz. E kérelmünkre az óhajtott hazameg is jött s ennek tudtul adására talál, meg egyházunk nagy gyűlése, melyről e közlemény elején említést tevék. A napokban tartott egyházi nagygyűlés tárgysorozatának egyik fontos pontja tehát az igazgató-tanácsnak fent emlitett s a részleges képeváltság megengedésére vonatkozó átirata volt. Az átirat, mely által híveink egy tetemes tehertől mentesittettek s mely valóban, épen a tizenkettedik órában jött, általános örömmel, igazi lelkesedéssel fogadtatott a hívek által, kik — Pallós Albert indítványára — lelkészüknek, mint a kinek lelkiismeretes, odaadó és fáradságot nem ismerő buzgalma tette lehetővé, hogy a kepeváltsági alap ily tekintélyes összegre szaporodott s hogy a hívek ennek folytán megérhették a részleges kepeváltság okozta nagy örömet is, jegyzőkönyvileg hálás köszönetet mondott. A nagygyűlés tárgysorozatának második nevezetes pontjáta még 1760-ban épült s a"iL óta semmi belső javításban nem részesült templomunk kijavításának és belfelszerelésének, továbbá a még 1728-ból származó orgona ujj? felcserélésének kérdése képezte. E valóban fontos és már teljesen elodáhatatlan kérdés megvalósítása mindnyájunk“ gondolkozóba ejtett, főleg midőn megtudta hogy egyházunk e czélra az 1400 irtot meghaladó szükséglettel szemben csakis 227 írttal rendelkezik. Úgy látszik azonban, hogy ama divatos szólásmód, mintha ma már a vallásos érzés, a vallásos ügyek iránti lelkesedés a hívek lelkéből kihalt volna, nem egyéb puszta divatos szólásmódnál, miután épen a meleg vallásos érzés s a vallásos ügyek iránti igazi lelkesedés adta kezünkbe ezen egyházunkra nézve fontos kérdés megoldásának kulcsát azoo.ț. ^ kézhez, melylyel a kitűzött czélt jogbiztossgv megvalósíthatjuk. László Miklós ur, egyháza 3 nak eddig is lelkes patronusa, tudva, templomunk kijavítása és belfelszerelése — csupán közbiztonsági szempontból is — továbbra elodázhatatlan, azt indítványozta, hogy a templomunk helyreállítására és belfelszerelésére szükséges összeg részben való pótlására, vegyen kölcsön az egyház saját kepe válsági alapjának tartaléktőkéjéből 1000 frtot, a többi még hiányzó összeget pedig könyöradományokból gyűjtse össze; a kölcsönvett 1000 kamatos kamatostók visszafizetésének biztosit? frt< sára pedig alakíttassák egy uj magtár, melyet alapjára ő 140 véka (28 hektoliter) ten"' ^ ajánl. — Talán mondanom sem kell, hqffi — indítvány lelkesedéssel fogadtatott s hogy az ajánlásban László ur nem maradt egyedül Alig telt el egy óra s már 230 véka tengeri és 17 frt 50 kr adomány jött be az uj magtár alapjára, melyre az adományok még mind folynak, miáltal lehetővé van téve, hogy templomunkat helyreállítsuk s a kölcsönt 5—6 év múlva nemcsak visszafizetjük, de e magtáralapban még egy oly alapot is nyerünk, melyből idővel tornyunkat is felemelhetjük s a rozzant papi lakot is ujjal cserélhetjük fel. Ha lehetséges volt 49 véka tengeriből 25 év alatt, lelkiismeretes kezelés mellett 8 ezer forintot teremteni, miért ne lehetne 230 vékából, rövidebb idő alatt, ugyanily kezelés mellett ugyanily összeget összehozni? Ugyancsak a fennti indítvány alapján, a jelzett czél elősegítésére, kérések küldettek egyházunk részéről ő Felségéhez s egyházunk két lelkes kegyurnőjéhez, özv. gróf Teleki Domokosné és özv. gróf Bethlen Istvánná sz. gróf Teleki Hona ő méltóságaikhoz. A görgény-sztimrei ev. ref. egyház — melynek hivei idők folytán, különféle csapások és mostoha viszonyok nyomása alatt nagyon elszegényedtek — hosszú időn át s még ma is a magyar nemzetiségnek, a magyar hazafias érzés ápolásának egy erős oszlopa itt, ezen idegen nemzetiségektől környezeti szigeten. Hivatását úgy egyházi, mint magyar nemzeti szempontból is mindég becsülettel töltötte be, és a mi fő: a nélkül, hogy fenállásának egész ideje alatt bárhová is segélyért fordult volna. Saját erejéből tartotta fenn magát, és saját erejéből igyekezett magtár-alapjával magának biztos jövőt teremteni. Ily körülmények közt erősen hisszük, hogy úgy a mélt. áll. igazgató-tanács, mint mások részéről is, most, midőn e segélyre valóban rászorult, egyházunk nem fog magára hagyatni. P A rt Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN. Kiadó: AJTAI K. ALBERT. in