Kolozsvár, 1890. július-december (4. évfolyam, 147-298. szám)

1890-07-01 / 147. szám

t­ r«* * * Kolozsvár, 1890. száraz. Kevés helyen rövid eső itt-ott zivatar­ral a hét közepén és végén. — Az athletik sportünnepélyét rendező bizottság felkéri mindazokat, kik meghívóikat kézbesítési hibából netalán meg nem kaphat­ták, szíveskedjenek ez iránt a bizottsági ta­gokhoz fordulni, vagy pedig Lehmann és Baldi üzletében nevüket s lakásukat feljegyeztetni. Jegyek szintén Lehmann és Baldinál vált­hatók. — Rablótámadás. Az éjjel hét czigány legény a külvárosban megtámadta Simon János kőműves-munkást és pár kevéssé értékes hol­mit elrabolt tőle. A rendőrséghez tett feljelen­tés után a támadókat elfogták s vizsgálati fogságba helyezték. — Egy zászlóalap. A budapesti ált. mun­­kás-betegsegélyző-egylet kolozsvári előhelye tag­jai által kezdeményezett zászlóalap-gyűjtéshez Ferenczi Ignácz czipészmester urnak alább je­lezett néhány munkása hetenként összerakott fillérekből 3 frtot gyűjtött s adott át a zász­lóalap-bizottsági pénztárosnak. A bizottság kö­szönetét fejezi ki az adományért. Megemlítjük, hogy a zászló­alap gyűjtés eddigi eredménye 28 frt 58 frt tesz ki. — Jótékonyság. Az árvaház részére tör­tént adakozások: Tamási és Voith-czégi 16 pár tarka harisnyát és 28 zsebkendőt küldött az árváknak. A június 22-én tartott vizsga alkal­mával az árváknak jutalomra és gyümölcsre adakoztak: Korbuly Bogdánná 5 frt, Sigmond Dezsőné 3 frt, Csíki Teréz 3 frt, Szász Domo­kosné 2 frt, Inczédi Sámuelné 2 frt, Papp Ala­­josné 1 frt, dr. Szabó Józsefné 1 frt, Farnos Elekné 1 frt, Barabás Lajosné 1 frt, Gyulay Lászlóné 1 frt, összesen 20 frt. Ebből 14 frt szorgalom és jó magaviselet jutalmául kioszta­tott, 6 frt az árváknak gyümölcsre utalványoz­tatok. Náday Ferencz fellépte alkalmával a tiszta haszonnak fele része 88 frt 15 kr volt, mit 100 frtra Ditrói Mór sajátjából egészített ki. A nemesszivü adakozóknak az árvák nevében a Mária Valéria-árvaház választmánya mond köszönetet. — A felső leányiskolából Tanítónő: „Ugyan Ilka 13 éves létére nem birja megtanul­ni még vezetéknevét sem helyesen leírni­?“ — Ilka: „Minek is az — arra az egy-két évre!“ * Tisztujitas Nagy-Szebenben. Mint tudó­sítónk írja, Nagy-Szebenben a tegnapi városi közgyűlésen estetett meg a városi tisztujitás, Thalman Gusztáv alispán elnöklete alatt. A választások egynek kivételével egyhangúlag ej­tettek meg. Megválasztatott: polgármesterré Hochmeister Vilmos, első tanácsossá Drott­­ler József, második tanácsossá Sigerus Gyula, főjegyzővé T­e­u­t­s­c­h Albert, aljegy­zőkké Angerman Mór, Ackner Mór, Hochmeis­ter Albert, ügyés­szé dr. Conradt Károly, pénztárossá Gebbel Károly, ellenőrzé Schnei­der Ernő, mérnökké Müssz Ottó. A többi hi­vatalok is betöltettek választás útján. Az ered­mény kihirdetése után az ujjonnan választott tisztviselők, élükön Hochmeiszter polgármes­terrel, miután az alispán pár buzdító szót in­tézett hozzájuk, letették a hivatalos esküt. Vé­gül Swabe városi képviselő indítványára az elnöklő alispánnak a közgyűlés a választások vezetéséért köszönetet mondott. * A nagyszebeni lövészek. A nagyszebeni lövész-egylet tegnapelőtti lőgyakorlatain 331 lövést tettek. Legjobban lőttek : Möferdt, Land­­mann, Landauer, Berger, Rauscher, Mieszer és Stenzel. * Tűz. Tegnapelőtt a kora reggeli órák­ban Vestény községben tűz ütött ki az egyik csűrben s a tűz, minthogy még az egész köz­ség aludt, minden akadály nélkül gyorsan ter­jedt tovább. Több mint tiz gazdasági épület porrá égett. Veszényben már több alkalommal fordult elő nagyobb tüzeset, így 1884. augusz­tusban és 1888. deczemberben is. Az épületek nagyrészt biztosítva voltak. * Búcsú. A nagyszebeni állami főgymna­­sium rendes tanára, Ormay Sándor a Bereg­szászon létesítendő állami alreáliskola igazga­tójévá neveztetvén ki, vasárnap kartársai szép búcsúünnepélyt rendeztek tiszteletére a Roth­­féle kerthelyiségben. Az ünnepélyen Elischer főigazgató is részt vett. A búcsúzó tanár igen jó nevű természettudós a külföldön is, hol az erdélyi rovarvilág kutatásával, új fajok felfede­zésével tette magát ismeretessé. * Himlőjárvány. A marosujvári járás né­mely községében, különösen M. Bükkösen dü­höng a himlő, mely többnyire a 10 éven aluli gyermekek sorából szedi áldozatait. * A jegenyei gyógyfürdőben — írják ne­künk — végre-valahára megindult a saison. Eddig az időjárás ugyancsak kedvezőtlen volt a fürdőre nézve, úgy hogy még kirándulni is ritkán lehetett e kedves helyre. Most már ál­landó jó időre van kilátás és ezzel megélén­kül Jegenye is. A bérlő, Hermann Antal tanár a napokban érkezik meg állandó tartózkodás­ra és vele együtt több előkelő fővárosi család. Ezek közül kiemeljük ez alkalommal Káldy Gyulát, a kiváló zenészt, a­ki Jegenyén szán­dékozik befejezni egy nagyobb művét. Külö­nösen a művészvilágból lesz a fürdőnek az idén több vendége; néhány jeles etimographus is Jegenyén tölti a napot. A saison elejének legkiválóbb momentuma bizonyosan az egeres­kéri önkéntes tűzoltóság nyári mulatsága lesz július 6-án, a­melyre nagy közönség készül, s a­mely az idei ufómajálisok legélvezetesbjé­­nek ígérkezik. * A jegenyei fürdőorvosi tisztség ügyében a fürdő­igazgatóságtól a következő nyilatkozat közzétételére kérettünk fel : A kolozsvári sajtó megemlékezett arról, hogy tek. dr. Benei János egyet. m. tanár ur, a közt­isz életben álló orvos kilátásba helyezte, hogy Jegenye fürdőben az idén elvállalja a fürdőorvosi tisztséget. Minthogy azon­ban másnemű nagy elfoglaltatásai miatt ez nem lehet meg, nagy sajnálatunkra, az idén le kell mondanunk arról, hogy dr. Benei úr, mint für­dőorvos emelje Jegenye­ fürdő tekintélyét és gyógy­­hatását. Gondoskodtunk azonban más igen alkalmas, rendes fürdő­ orvosról, a­ki állandóan rendelkezésére áll a t. fürdővendégeknek. * Jubileum. Az „Eintracht“ nagyszebeni dalkör szombaton ülte meg fenállásának ti­zedik évfordulóját szép ünnepél­lyel. Éjfélig a dalárda hangversenye tartott, mit reggelig tartó kedélyes tánczmulatság követett. * Halálozás. Baruch Adolf marosvá­sárhelyi gyáros a napokban ,Budapesten rövid szenvedés után elhunyt. * Tiz éves öngyilkos. Megdöbbentő ese­­setet írnak hírré Zilahról. Biró Ferencz ot­tani ügyvéd tíz éves fia, ki csak nemrégiben tette le jó sikerrel az első gimnáziumi osztály­vizsgát, e hó 27-én este agyonlőtte magát. Este fél kilenczkor vett öt krajczárért puska­port, s apja fegyverét megtöltve, csövét szivé­hez illeszté s a fegyvert a lábával sütötte el. A lövés dörejére a házbeliek és a szomszédok a szobába futottak, de a fiú már haldoklott, s né­hány percz múlva meg is halt. Oktalan tet­tének okát nem tudják. * Medvebocs a vízben. Szárazpatak végénél a Kászon vizéből egy csikvacsárcsi ember egy jókora medvebocsot fogott ki. A nagy esőzé­sekben, hihetőleg valamelyik hegyi patak so­dorta el. * Érdekes végtárgyalás. A sepsi­szent­­györgyi postarablók bűnügyében a szóbeli vég­tárgyalás július 4-én lesz. A végtárgyalásra három védő­ügyvéd van megidézve. A tárgya­lás nagyon nagyon érdekesnek ígérkezik. * Gábor Áron-ünnepély. Eresztevényen julius 2-ikán mint minden évben, úgy ez évben is a hírneves székely hős: Bereczky Gábor Áron 1848—49-iki tüzérőrnagy sírhelyének ke­­gyeletes megkoszoruzása a Rikán belőli hon­véd-egylet által megtartatik. Ezen ünnepségre mindenkit meghívnak. * Táncz a milleniumért Julius 6-án a kézdi­­martonfalvi és márkosfalvi műkedvelők, Kézdi- Martonfalva mellett, a „galambfalvi malom“ - nál levő berekben, a magyarok bejövetelének emlékére, jótékonyczélu tánczczal összekötött ezredéves ünnepélyt tartanak. * Vadászaton. „Micsoda dolog ez ? A fia­tal doktor egymás után lövöldözi meg a haj­tókát ?“ — „Persze, patienseket lövöldöz ma­gának “ * A gyermekgyilkos. A napokban tar­tatott meg komáromi Vas Margit gyilkosság iránti bűnügyében a szóbeli végtárgyalás. Vas Margit múlt év október havában másfél éves gyermekét, a nyomortól kényszerítve, az Olt vizébe dobta s a gyermek oda bele is fűlt. Közvádló most őt a btk. 278. §-ában irt gyil­kosság bűntettében kérte bűnösnek kimondani s a nagy számban fenforgó nyomatékos eny­hitő körülmények figyelembe vétele mellett, 15 évi fegyházra ítélni. A kir. törvényszék csak szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek s 5 évi börtön és 5 évi hivatalvesztésre ítél­te. Vádlott és a kir. ügyész felebbeztek. Vád­lottat dr. Balogh Vendel fiatal ügyvéd védte. * Az anyós pere. Érdekes per van a kéz­­divásárhelyi kir. törvényszék irattárában örök nyugalomba helyezve, mely a hosszas perbeszé­dek után vé­ve is békés után nyert elintézést. Az egész per tárgyát 1200 frt képezi, mely ösz­­szegit a felperes vő vitt anyósához, midőn en­nek leányát nőül vette s az összeget nem a fia­tal menyecske, hanem a gondos anyó­s vette át. Telt az idő s azzal az indulatok is megváltoz­tak, mert — mint a periratokból kitűnik — a türelmes vő faképnél hagyott anyóst és feleséget is; de eltávozásakor az 1200 frtot nem adták kezére, miért anyósát beperelte. A gondos anyós elleniratában az átadott összeget lakodalom, ke­resztelő, névnap, dohány, koszt stb. czimen vő­jé­­nek elszámolni akarván, ezzel szemben vője kö­vetkezőleg védekezett: „Bámulatomat kell kifejez­nem anyósom, most — hála Is­eo ... — alpe­resnek velem szemben támasztott viszonkeresete fölött. A felsorolt követelésekből és elszámolásból egy szó sem igaz ; mi velem történhetett, abból egyet kihagyo­tt az anyósi csókot, melyet becslő esküje szerint száz forintban kellett volna fel­számítania. Tagadom, hogy menyegzőm költsége 100 frtba került volna; tagadom, hogy meny­asszonyom lett volna és az másolatban vagy ere­detiben léteznék, mert igenlő esetben az, minden bizon­nyal az ellenirathoz legalább másolatban mellékeltetett volna. Tagadom, hogy menyegző­mön eredeti vendégek lettek volna és azok szá­mára eredeti ételek és italok adattak volna; még azt is tagadom, hogy a netalán létezhetett étel­ből valaki evett volna. Tagadom, hogy alperes vadászkutyáimat élelmezte és az naponta 15 krba került volna. Sőt, kutyáim czimén, nekem van vele szemben követelésem, mert lakását éjjelen­ként őrizték, s minthogy a vadászkutyának jobb szimatja van, mint a gazdasági kutyának: e napi őrzést fejenként 20 krajczárba számítom fel s igy 1095 napra 219 frtot követelni jogomat fentartom; bizonyíték erre becslő esküm. Eset­leg szakértőket feladni jogomat fenntartom. Beismerem a viszonkereset azon ágát is, hogy 1 frt 40 kr korcsmái kontót fizetett ki, de a bort ketten itták meg s igy engem csak 70 kr terhel. Minthogy anyósom kosz­ot, szállást, fűtést és világítást is velem szemben felszámított, ellenkö­vetelésemet az alábbiakban számítom fel: a) Volt egy veszedelmes ülü, mely anyósom tyúkjait tizedelte, ezen ragadozó madarat lelővén, major­ságait megmentettem s ezáltal neki legalább is 120 frt hasznot hajtottam (P. T. K. 1037. §.) b) Minden nap reggeli, ebéd és vacsora után anyósomnak kezet csókoltam s igy minden kéz­­csókolásért felszámitok 10 krt, melynek értéke, 2 évet véve alapul, 219 frt. Hogy egy anyósnak adott kézcsók 10 krt megér, arra bármelyik há­zasembert, mint szakértőt, ki lehet hallgatni s épen ezért szakértőt nem adok fel, hanem annak kinevezését a bíróság bölcs belátására bízom. KOLOZSVÁR Tisztelettel kérem a bíróságot, keresetemnek he­lyet adni és anyósommal lehetőleg a szembe­sítést mellőzni.“ Értesítő. Beszámolás. V. közlemény a székelyudvarhe­­lyi kir. állami főreáliskola tápintézete javára be­folyt kegyes adományokról. Tordai takarékpénztár 10 frt, a szentesi takarékpénztár 2 forint, német szentpéteri Hi­­degkuty József ur adománya és gyűjtése 4 forint, draveczi (Arad megye) Daniel József ur gyűjtése és adománya 6 frt, háromszéki takarék­­pénztár, Sepsi Szt.­György 2 forint, salgó-tarjáni Borbély Lajos ur gyűjtése és adománya 13 frt 50 kr, a sz.-udvarhelyi zálogkölcsön-intézet és betéti pénztár részvénytársaság adománya 50 frt, a debreczeni takarékpénztár 10 frt, eperjesi dr. Füzy Antal ur adománya 50 kr, hajdú­böször­ményi Cseh Béla ur adománya 10 frt, pozsonyi gr. Eszterházy István ur adománya 3 frt, szeg­vári kanonok plébános ur adománya 5 frt, buda­pesti Ehrlich Mór ur adománya 10 frt, kunhal­mi Rósa Imre ur adománya 5 frt, kun­szt­mi­­hályi Dióssy Imre ur adománya 2 frt, br. Med­nyánszky Dénes ur adománya 1 frt, szolnoki dr Orbay Antal ur adománya 3 frt, győri Veöreös Jenő ur adománya 1 frt, sz­ udvarhelyi Florian Helén kisasszony adománya és gyűjtése 5 frt, a jákobhalmi kanonok pléb. Ficzek Károly ur ado­mánya 2 frt, az almási barlanghoz kiránduló if­juság adománya 3 frt 2 kr, aradi dr. Salday Béla ur adománya 1 frt, ácsi Forster Gyulai ur ado­mánya 2 frt, tisza­löki Bagdy Im­réné őniga ado­mánya és gyűjtése 10 frt, torontál-vásárhelyi körjegyző ur adománya és gyűjtése 3 frt 30 kr, temesvári Rieger Ferencz ur gyűjtése és adomá­nya 4 frt, Pintér Sándor ur adománya és gyűj­tése 2 frt. Összesen 170 frt 32 kr. Az összes gyűjtés eredménye 1693 frt 5 kr. — Fogadják a nemesszivü adakozók a szegény tanulók ne­vében is, az igazgatóság hálás köszönetét. Szé­kely-Udvarhelytt, 1890. jun. 24 én. Dr. Solymosi Lajos kir. igazgató. Hírek a nagyvilágból. — A kolera. A spanyol hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy 28-án és 27-én Valencia tartomány járványos kerületeinek összes helységeiben 15 betegedés és 4 halál­eset fordult elő a kolera következtében. A jár­vány most úgy látszik Gandiában erősebben lépett fel, mert csak ezen egy helységben hét betegedés fordult elő. Valenciából je­lentik, hogy a tartományban tizennyolcz kole­raeset fordult elő, Valencia városban azonban egyetlen egy betegedés sem történt kolera kö­vetkeztében. A kolera­járvány ellen Baross ke­reskedelemügyi miniszter, mint a hivatalos lap mai száma közli, tegnap a m. kir. tengerészeti hatósághoz a következő távirati rendeletet in­tézte :„A Spanyolországban fellépett kolera-jár­vány terjedése következtében elrendelem, hogy Alicante és Taragona kikötőkből, továbbá az ezek közt fekvő összes kikötőkből, valamint a baleári szigetekről érkező hajók­­ napi meg­figyelés alá vétessenek. Spanyolország többi kikötői ellen a már elrendelt szigorú orvosi vizsgálat továbbra is fentartandó.“ — Ferdinand fejedelem Bécsben. Mint Bécsből jelentik, tegnapelőtt este fél hét órakor a Koburg-palotában ebéd volt melyen a her­­czegi család Bécsben időző tagjain kívül csak azok kísérete vett részt. Az ebéd után Ferdi­­nánd fejedelm hadsegédének, Stojanov őrnagy­nak kíséretében sétakocsizást tett. A Práterbe mentek, hol a kiállításon a világító szökőku­tak tekintették meg. Délelőtt a fejedelem in­kognitóban meglátogatta a gazdasági kiállítást. Ez alkalommal, mint a „Fremdenblatt“ írja egy­­jegyszedő megismerte a fejedelmet s csakhamar elterjedt a látogatók közt a hír, hogy a bolgár fejedelem ott van. Ferdinánd fejedelmet kelle­metlenül érintette, mikor észrevette, hogy túl­ságos figyelemmel vannak iránta s előbb is tá­vozott, mint eleinte szándéka volt. — A feje­delem Karlsbadba utazott. — Sóvágó János szökési kísérlete. Nyí­regyházáról jelentik, hogy a büd­szent­mihályi rablógyilkosok egyike, Sóvágó János, tegnape­lőtt éjjel meg akart szökni a börtönből. A fa­lakból kiszedegette a téglákat s már már akko­ra volt a rés, hogy kiférhetett volna rajta mi­dőn az ajtaja előtt álló őr észrevette s a szö­kést meghiúsította. Most az őrséget megkettőz­­tették czellája előtt. — Fejedelmi mesteremberek. A Hohen­­zollern-házban is megvan az a szokás, hogy an­nak minden sarja valamely mesterséget tanul. A braunselweigi regens, Albrecht bg. két idősb fia kőműves­, a legfiatalabb pedig asztalos-mes­terséget tanul. Mind a három herczeg fiú most Kamencében tartózkodik s odavaló mesterek felügyelete és útmutatása mellett kis házikót építenek a város végén a közönség szeme láttá­­ra. Nem szükséges mondanunk, hogy a hercze­­gi iparosok munkájának sok nézője akad. — Előkészület minden téren. Hogy bá­bom esetén nagyobb számú olyan lovassági tiszt álljon rendelkezésre, kiket vasutak szét­­rombolásánál lehet alkalmazni, a hadügyminisz­térium elrendelte, hogy a műszaki csapatok robbantási gyakorlatain, az iskolai szabályok szerint kötelezett pionir-tiszteken kivül éven­te minden lovasssági ezred négy napi gyakor­­latra még egy másik tisztet is jelöljön és rendeljen ki. forint, 1887-ben 428.207 forint, 1888-ban 393.068 forint, 1889-ben 407.399 frt, 31. Ja­nuár 1885-ben 360 519 frt, 86 ban 442.893 frt, 87-ben 421.037 frt, 88-ban 396.227 frt, 89-ben 392.801 frt, 28. (29.) Február 85-ben 356.363 frt, 86-ban 372.967­ frt, 87-ben 398.160 frt, 88-ban 436.262 frt, 89-ben 366.952 frt, 31. Márczius 85-ben 400.067 frt, 86-ban 310.660 frt, 87-ben 395.531 frt, 88-ban 453.185 frt, 89-ben 367.884 frt, 30. Április 415.926 frt, 86-ban 355.827 frt, 87-ben 396.365 frt, 88-ban 466.485 forint, 89-ben 382.507 frt, 31. Május 85-ben 468.008 frt, 86-ban 445.572 frt, 87-ben 384.044 frt, 88-ban 460.951 frt, 89-ben 420.806 frt, 30. Junius 85-ben 501.690 frt, 86-ban 407.671 frt, 87-ben 317.907 frt, 88-ban 472.008 frt, 89-ben 365.228 frt, 31. Julius 8- ben 464.63­1 frt, 86-ban 363.006 frt, 87-ben 339.447 frt, 88-ban 429.840 frt, 89-ben 377.430 frt, 31. Augusztus 85-ben 497.508 frt, 86-ban 288.934 frt, 87-ben 363.443 frt, 88-ban 329.233 frt, 89 ben 356.507 frt, 30. Szeptember 85-ben 535.991 frt, 86-ban 299.201 frt, 87-ben 334.869 frt, 88-ban 368.171 frt, 89-ben 354.883 frt, 31. Október 85-ben 581.623 frt, 86-ban 321.910 frt, 87-ben 345.341 frt, 88-ban 370.982 frt, 89-ben 318.711 frt, 30. November 85-ben 586.624 forint, 86-ban 357.963 frt, 87-ben 326.352 frt, 88-ban 319.280 frt, 89-ben 356.621 frt, 31. Dec­ember 85-ben 569.680 frt, 86-ban 428.207 frt, 87-ben 393.068 frt, 88-ban 407.399 frt, 89-ben 464.843 frt. Nyereség: Brassó 1885-ben 26.348 frt, 1886- ban 20.479 frt, 1887-ben 15.396 frt, 1888- ban 18.629 frt, 1889-ben 20.851 frt. Nagysze­ben 85-ben 19.314 frt, 86-ban 14.969 frt, 87- ben 17.697 frt, 88-ban 21.450 frt, 89-ben 16 ezer 676 frt. Leszámítoló üzleteknél a bank kamatláb 1885. és 1886-ban 4 °/C, mely 1887. október 7-én 1/a °/0-kal fölemeltetett. 1888. szeptember 11-én újólag 41/a °/0-ra emeltetett a kamatláb s végül 1889-ben, miután az év elején 4 °/0-ra szállíttatott le, 5 °/0-ra emelkedett. E szerint leszámítoló üzleteknél a bank­kamatláb átlaga 1885-ben 4 °/0, 1886-ban 4%, 1887- ben 4.119 °/0, 1888-ban 4.167 °/0, 1889-ben 4­ 186 °/o­ A hitelszükségletet ezen 2 bankfiókon ki­vül tetemes számú nagyobb s kisebb bank és takarékpénztár elégíti ki, melyek részint szö­vetkezetek, részint azonban — még­pedig túl­­nyomólag — részvénytársaságok gyanánt álla­nak fenn. A legjelentékenyebb ilyetén intéze­teket Nagy Szebenben s Brassóban találjuk. Az eddig beérkezett számadási zárlatok­ból ítélve, 1889-ben általában valamivel élén­­kebb volt a bank- és hitelforgalom, mint a közvetlenül megelőző években. Azonban a jobbmódú iparos és kereskedő is — nem tekintve az osztrák-magyar bank fiókjaival való forgalmat— sokkal drágább pénz­zel dolgozik, mint nyugati versenytársai, s a 80­ C-os kamat nem tartozik a ritkaságok közé, nem nevezetesen kisebb helységekben. A hitelügy terén beállott örvendetes ese­mény, hogy a Szeben­ és Nagy Küküllő megyék­ben 1885 óta — Raiffaisen rendszere szerint — létrejött előlegpénztárak (15), szakembe­rek ítélete szerint már rövid fennállá­uk óta is áldásdús intézménynek bizonyultak. E pénz­tárak a nagyszebeni általános takarékpénztár jelenlegi igazgatója ösztönzésére keletkeztek s a nagyszebeni intézettel állanak összekötte­tésben, egyúttal saját maguk között is szö­vetkeztek. Kiváló jelentőségű a jelzálogüzlet folytonos emelkedése, mely üzletág legfőbb képviselői a „Nagy-szebeni földhitelintézet“, a „Nagy-sze­beni általános takarékpénztár“, a nagy-szebeni „Albina“, a „Brassói általános takarékpénztár“ s a „Brassói általános nyugdíjintézet.“ Ezen intézetek néhánya az erdélyi részek határain túl, nevezetesen Dél-Magyarországon is nagyon jelentékeny üzletet folytat. Ezen öt intézet jelzálogkölcsönének álla­pota, 1.000 frtban: Földhitelintézet 1885-ben 3.112 frt., 1886-ban 3.751 frt., 1887-ben 4.251 frt., 1888-ban 4.691 frt., 1889 (végén) 5.291 frt. Nagy-szebeni takarékp. 1885-ben 3.086 frt., 1886-ban 3.542 frt., 1887-ben 3.904 frt., 1888-ban 4.545 frt., 1889 (végén) 5.380 frt. Albina 1885-ben 1.026 frt., 1886-ban 1.039 frt., 1887-ben 1.086 frt, 1888-ban 1.090 frt., 1889 (végén) 1.269 frt. Brassói takarékp. 1885- ben 2.297 frt., 1886-ban 2.351 frt., 1887-ben 2.378 frt., 1888-ban 2.564 frt., Nyugdíjintézet 1885-ben 804 frt., 1886-ban 778 frt., 1887- ben 747 frt., 1888-ban 739 frt. Összesen: 1885-ben 10.325 frt., 1886-ban 11.461 frt., 1887- ben 12.337 frt., 1888-ban 13.629 frt. Hanyatlás csupán a legutóbbi intézetnél mutatkozik. A nagy-szebeni földhitelintézet, az Albina s újabban a nagy-szebeni általános takarék­­pénztár által is kibocsátott záloglevelek jelen­tékeny gyarapodást mutatnak fel s nagy ked­vességnek örvendenek. A fővárosi és bécsi tőzsdén jegyeztetnek. Állapotuk következő, — 1000 frtban : Földhitelintézet 1885-ben 2.719 frt., 1886-ban 3.234 frt., 1887-ben 3.730 frt., 1888-ban 4.045 frt., 1889-ben 4.590 frt. Albina 1885-ben 970 frt., 1886-ban 970 frt. 1887-ben 916 frt., 1888- ban 1.071 frt., 1889-ben 1.182 frt. Nagy­­szeb. takp. 1885-ben­­ 1886-ban — 1887- ben — 1888-ban 9L4 frt., 1889-ben 1.943 frt. M. kir. postatakarékpénztár. A közvetítő hivatok 1886 évi február 1-én ve­zették be a postatakarékpénztári szolgálatot. Az alábbi adatok a betétek bár lassú, de foly­tonos emelkedéséről tanúskodnak. 1886-ban befizetés 63.270 frt, kifizetés 15.638 frt. 1887-ben befizetés 64.441 frt, ki­fizetés 42.507 frt. 1888-ban befizetés 80.610 frt, kifizetés 58.976 frt. 1889-ben befizetés 94.116, frt kifizetés 65.486 frt. Összesn befize­tés 302.431 frt, kifizetés 182.607 frt. Biztosítási ügy. A nagy­szebeni „Transsylvania“ nevű általános kölcsönös biz­tositó- bank, legutóbbi évi jelentése szerint, 1889- ben a tűzkár üzletben nagyon kedvező üz­leti eredmény ért el, minthogy csak csekély károk fordultak elő s nagyobb tűzeset sem volt. Az életbiztosító - üzlet kevéssbé kielégítő eredményt­­ tüntet föl. Új biztosítások ugyan bővebben érkeztek be, mint a megelőző évben, de még­sem érik el azt a számot, mely az év végén nagyobb tiszta gyarapodást jelezne. A „Brassói általános nyugdíjintézet“ —élet­járadék-biztosító társulat (szövetkezet) — már évek óta nyomasztó helyzetben van; épen je­lenleg munkálkodnak annak megorvoslásán A gyarapodás 1885. óta következő: 1885- ben 150 személy 6.520 frt, 1886-ban 138 sze­mély 9­298 frt, 1887-ben 59 személy 2.349 frt, erejeig, 1888-ban küszöbön volt az alap­szabályok átalakítása s így uj tagokat nem vettek fel ; 1886-ban 178, 1887-ben 255, 1888- ban 282 részvényes lépett a nyugdíj élvezetébe. Postaforgalom: A postahivatalok száma 1885 óta, mikor is a kamara kerületé­ben 139 postahivatal állott fenn, a következő változást tárja elénk: 1886-ban 146, 1887 ben 148, 1888-ban 142, 1889-ben 144 hivatal, 1880- ban mindössze 86 postahivatalunk lévén, ezek száma tehát örvendetesen gyarapodott. A postahivatalok bevételei s fentartási költségei: 1885. évben 268.496 frt, 1886. év­ben 277.169 frt, 1887. évben 301.584 frt, 1888. évben 356.575 frt, 1889. évben 390487 frt, 18 -89-ben a táviró szolgálat bevételé­nek belevonásával. Fentartási költség 1885. 257.216 frt, 1886. 259.671 frt, 1887. 254.054 frt, 1888. 2­63.216 frt. A levélpostai forgalom következőkép ala­kult (hogy az utolsó évtized forgalmának je­lentékeny emelkedését szemléltessük, az 1880 — 1884-iki adatokat is ide­igtatjuk): 1880-ban feladatott 4,381.993 db., kia­datott 4,900.532 db., összesen 9,282.525 db. 1881- ben feladatott 4,616.037 db., kiadatott 5,148.077 db., összesen 9,764.114 db. 1882-ben feladatott 5,156.860 db., kiadatott 6,059.254 db., összesen 11,216.114 db. 1883-ban felada­tott 5,913.284 db., kiadatott 6,226.362 db., összesen 12 139.646 db. 1884-ben feladatott 6,300.987 db., kiadatott 6,794.488 db., össze­sen 13,095.475 db. 1885-ben feladatott 6,110.988 db., kiadatott 7,050.416 db., összesen 13,161.404 db. 1886-ban feladatott 6,346.004 db., kiada­tott 7,122.610 db., összesen 13,468.614 db. 1887-ben feladatott 6,570.199 db., kiadatott 7,408.823 db., összesen 13,979.022 db. 1888- ban feladatott 7,101.950 db., kiadatott 7,156.300 db. összesen 14,258.250 db. 1889-ben felada­tott 6, 927.174 db., kiadatott 7,293.494 db., összesen 14,220.668 db. KÖZGAZDASÁG. Erdély, IX. A nagy-szebeni bankfióknál: 1. Január 1885-ben 354.209 forint, 1886-ban 569.680 Julius 1. TÁVIRATOK. Károlyváros, iul. 1. Reicher tá­bornok zágrábi hadtest-parancsnok jelen­leg itt időzik. Tegnap lakására kitűzött este a tábornok feketesárga zászlót ismeretlen tettesek le­vették és elégették. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN. Kiadó:AJTAI K. ALBERT. NYILTTÉR. Nyilatkozat Alólirottakat Ádám Albert szolgabiró ur megbizott, hogy Szarvadi Pál kir. tan. alispán urnál jelenjünk meg és egy általa átadott, ta­nuk jelenlétében aláirott levélben tett nyilat­kozattal igazoljuk az al­spán ur ellen irt név­telen levél íróját. Ennek megtörténte után szó­lítsuk fel alispán urat az Ádám Albert ur ellen tett sértő nyilatkozat visszavonására. Ezen megbízatásunkat előadván, Szarvadi Pál kir. tan. alispán ur oda nyilatkozott, hogy Ádám Albert ur ellen tett nyilatkozatát v­i­s­­­­sza nem vonja, lovagias elégtétel adásra magát kötelezettnek nem tartja, mi­vel a felmutatott levelet csakis újabb misz­­tifikácziónak tekinti és annak hitelt nem ad. Kelt Deésen, 1890. jun. 26-án. Rettegi Sándor: Schilling Ottó. Nagyságos Szarvadi Pál kir. tanácsos al­ispán ur engem gyanúsításával megsértett. Bebizonyítottam neki gyanúsításának alap­talanságát s eként alkalmat adtam az ügy tisztességes, békés elintézésére. Nem tette. Ekkor lovagias elégtételt kérettem. Megtagadta. A közönségre bízom, hogy Szarvadi Pál úr lovagiassága fölött ítéletet mondjon. Kérem, ne ítéljen keményen! A megtagadás indokolásának éle részben ellenem, részben azon urak ellen irányul, kik fenti nyilatkozatban említett levelet aláírták.— Engem Szarvadi Pál úr már nem sérthet. Ádám Albert, Haraszthy Jenő, fűszer-, gyarmatáru-, déligyümölcs-, bor- és liszt­üzletét folyó év julius hó végén nyitja meg Kolozsvárit, a Hid utczában 16-ik szám alatt ünnil) Ah na Ír kikubort savanyuvizi^kai mi DUi MVUnlldni vétik vegyíteni, mindenek «."Ott ajánlható. E víz közömbösíti a bor savát és az italnak felette kellemetes, ingerlő mellékizz­ád, a­nélkül, hogy azt feketére festené.

Next