Kolozsvár, 1892. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)
1892-09-28 / 221. szám
I HEEK. Kolozsvár, szept. 28. A „Kolozsvár,“ mint az a lap élén is olvasható, az uj évnegyedtől kezdve lelkészek, tanítók és iparosok részére helyben egy negyed évre 3 írt, vidékre 3 írt 50 kr. Ajánljuk e körülményt a t. közönség figyelmébe, abban a reményben, hogy a lap kiadójának áldozatkészsége megfelelő viszhangra talál azon körökben, melyekre nézve a lap megszerzése ilykép megvan könnyítve. Kuntz Elek, a kolozsvári tankerület új főigazgatója megérkezett Kolozsvárra és megkezdte hivatalos működését. A tankerületi főigazgató már mostantól kezdve állandóan Kolozsvárt marad. A kolozsvári dalkör rendes közgyűlésének megtartása alkalmából, 1892 október 2-án, vasárnap este 8 órakor, az újvilág helyiségében pártoló tagjai részére zártkörű társas estélyt rendez, pártoló tagok az estélyre szabad jegyet kapnak. Belépti dij nem pártolótagok részére személyenként 50 kr. Jegyek válthatók Stratzinger és Márton üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az elnökség. Az estély műsora következő: 1. Isten dicsősége Beethoventől énekli a Dalkör. 2. Köszöntés duett Mendel-sohntól, zongora kísérettel. 3. Országos Bordal Them Károlytól, énekli a Dalkör. 4. Ifjú a pataknál Dr. Szöllősy Atillától, énekli a Dalkör. 5 Felolvasás, tartja Farkas Sándor úr. 6. Népdalcsokor Lányi Ernőtől, énekli a Dalkör 7. A vig vándor Mendelssohntól, énekli a Dalkör. 8. Vadászkar, Webertől énekli a Dalkör. 9. A Balaton taván keringő Fahrbachtól, zongora kísérettel előadja a Dalkör. Az egészet betanította és vezeti Müller Ottó karnagy. Tűzlárma riasztotta fel az este tizenegy órakor Kolozsvár közönségét. Szerencsére a lárma ezúttal is nagyobb volt, mint a tűz. A pata-utcza melletti mezőn égett egy csomó széna, melynek lángjának a fénye messze hatolt a györgyfalvi utczai városrészre , különösen e városrész lakosait ejtették ijedtségbe. A tűzoltók minden nagyobb bajnak gyorsan elejét vették. A kolozsvári orsz. ereklye múzeumot minden nap sokan látogatják. Különösen az iskolai növendékek keresik fel naponta tömegesen. A látogatás díjtalan. Holnap délután fél négy órára a kolozsvári női ipar iskola növendékeinek látogatása van bejelentve kik dr. Lengyel Dánielné igazgató és a szaktanítótok vezetése alatt keresik fel a múzeumot. — A közönség részére rendes látogatási idő d. u. 4 órától 5 óráig. A protekciós szivarok, így nevezik azokat a jól égő és jól szelelő válogatott szivarokat, amelyekhez csak a dohánygyárak igazgatóinak vagy más főbb tisztviselőinek protekciója révén lehetett hozzájutni. A dohánygyárat sokfelől ostromolták az ilyen szivarokért, aki személyes ismeretségénél fogva hozzájuk érketett, bizony kiaknázta ezt az ismeretséget. protekciós szivarok kiszolgáltatása úgy törént, hogy a kiváltságos halandó megvásárolta a trafikban a közönséges szivarokat s fesapottattak csere utján ugyanilyen minőségűeket, 6 százszorta jobbakat, úgy halljuk, hogy ezen ,t ,nem lesznek protekcziós szivarok, mert azanyjövedéki központi igazgatóságnak egy “map kibocsátott rendelete keményen meg-1rja a szivarok kicserélését. Az érdekelt körekben nagy az elkeseredés, de a közönség csak ■tsérhsti e tilalmat, mert igy legalább protek- Císí’ nélkül való halandók is kaphatnak néha “ e válogatott szivarokat. A hosszú nap és az izr. templom. L Zlaraeliták engesztelő napi istentisztelet állmából, a nagyutczai izr. templomban csakis épti jegygyel lehet bebocsáttatást nyerni. — I .ez, az ülő- és álló helyek korlátolt számban feleg a tolongást, közegészségi szempontból is gondolják megakadályozhatónak. Rácz János indexe. Felkérettünk az eyetemi könyvtár igazgatósága részéről a költtkező helyreigazítás közzétételére. Becses apja tegnapi számában a napi hirek közt az mintha Rácz János, volt egyetemi hallgató Vixét maga, az illető hivatalnok tudtalékül vitte volna el. — A tényállás az, hogy Jatz János az illető hivatalnoktól kikérte iiazon ürügy alatt, hogy aláíratás után létzahozza, azonban sem a nála volt könyvet, sem indexét vissza nem szolgáltatta, s így a könyv még jelenleg is nála van ugyan, de azért a szóban forgó napihitben foglalt vádról szó nem lehet, mely nem is a könyvtár útján került a lapba. Vívás a torna vivodában A helyi torna vivodában a vívás i. é. október hó 1-én kezdetét veszi. A vívás mindennap — a vasár- és ünnepnapokat kivéve — d. u. 6 — 7 óráig tart. Beiratási dij egyszers mindenkorra 1 frt. Havi dij karddal vívóktól 1 fit tőrrel vívóktól 2 frt. Beiratkozhatni a vívó óra alatt a vivó-teremben. Kolozsvártt, 1892. szept. 27. Imre Gergely egyleti titkár. Elveszett a majális-utczától a főtérre vezető utón egy fekete plüsch ridicül, zsebbeli, két kulcs és egy szemüveggel. Kéretik a megtaláló szíveskedjen Misselbacher kereskedésébe beküldeni. A deési főgymnázium és népgyűlésről táviratunk pótlásául még a következőket adjuk : A Deésen létesítendő főgimnázium kérdésének felelevenítése czéljából Hatfaludy József takarékpénztári igazgató, Bándy György megyei főjegyző, Jakab Károly szücsmester, Biró Antal megyei levéltárnok, Veres Dezső lapszerkesztő és id. Kustár Károly nyugalmazott pénzintézeti könyvelő kezdeményezése folytán, a városház gyűléstermében nagy népgyűlés volt. A népgyűlésen Hatfaludy József elnökölt , előadóként általános óhajra Bándy György szerepelt. Kezdeményezők a viszonyok ismertetésével alaposan okadatolt kérvényt szerkesztettek és mutattak a népgyülésnek be, melyet Bándy előadó szóval is ismertetvén, a népgyülés Nagy Benedek igazgató, Dr Farkas János ügyvéd és Józsa Károly ref. pap hozzászólása után egyhangúlag és nagy lelkesedéssel fogadott el. Ezen kívül kimondta a népgyűlés, hogy az elfogadott kérvényt a város képviselőtestületéhez azon kérelemmel nyújtja be, hogy az a legközelebbről összehívandó rendkívüli közgyűlésben a maga tekintélyével is támogatván, határozza el, a) hogy azt a vármegye törvényhatósága utján a vallás-és közoktatásügyi, valamint a belügyi m. kir. miniszterekhez felterjeszti s egyszersmind a maga részéről is kéri, hogy Deésen állami főgimnázium létesittessék ; b) hogy ezen feliratot a magyar képviselőház minden tagjának megküldi oly kérelemmel, hogy a város közönsége részéről abban nyilvánított kívánalmat a kormány körében s esetleg a képviselőházban támogatnák ; c) hogy a képviselő testület a mutatkozó szükséghez képest az ügynek támogatása végett a kormányhoz küldöttséget meneszt. A népgyűlés annyira látogatott volt, hogy a megjelentek a nagy terembe nem fértek s az érdeklődőknek egy része a városház folyosóira és udvarára szorult. Sikkasztás egy vidéki takarékpénztárnál. A püspökladányi takarékpénztárnál sikkasztásnak jöttek nyomára, melyet az intézet pénztárosa, ifj. Mogyoróssy Lajos, összejátszva a könyvelővel, Kaczér Árpáddal, követtek el. Már régebben suttogtak e sikkasztásról, azonban nyilvánossá csak a napokban lett ez az odiózus ügy. A takarékpénztár igazgatósága régen gyanús szemmel nézte a két tisztviselő manipulációit, bizalmasan ki is fejezte úgy a könyvelő, mint a pénztáros előtt, azonban ezek megnyugtató válaszaira, a tervbe vett szigorú vizsgálat elmaradt. A múlt hét folyamán azonban oly feltűnő szabálytalanságnak jött nyomára az igazgatóság, hogy saját körében vizsgálatot indított a két tisztviselő kezelése fölött, amiből az tűnt ki, hogy úgy a pénztáros, mint a könyvelő különösen az utóbbi, saját beisemlése szerint, már az intézet keletkezése óta szisztematikusan olykér sikkasztották az intézet vagyonát, hogy leszámítoltattak olyan váltókat, melyeket az igazgatóság nem fogadott el és az így leszámítolt váltók értékeit saját czéljaikra fordították. Az igazgatóság saját megnyugtatása végett értesítette erről a körülményről a fővárosi pénzintézetet, melylyel üzleti összeköttetésben állott és kérte, hogy küldene ki egy szakértő számvizsgálót. A fővárosi általános takarékpénztár kiküldte Steiner nevű hivatalnokát, kihez a takarékpénztár kérelmére Hantel, az alföldi takarékpénztár hivatalnoka társult. Ez a bizotság megkezdette a vizsgálatot, mely már az elején több mint hatezer forint hiányt fedezett fel. Kaczér Árpád mindjárt a vizsgálat elején töredelmesen bevallotta a sikkasztás elkövetését és biztosítékképpen fölajánlotta teljes vagyonát. Ilykép a takarékpénztár az eddig lefolyt vizsgálatok alapján konstatált hiányt egy részben fedezve látja ; fedezetlenül marad úgy 2000 forint, mely az intézet tartalékalapjából fog pótoltatni A pénztárosnak nincs magánvagyona Új szigorlati rendszer a budapesti orvosegyetemen. A budapesti orvosegyetem tanári kara már felterjesztette a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az eddigi szigorlati rendszer gyökeres megváltoztatását célzó javaslatát. A terjedelmes indokolással kísért javaslat igen fontos, czélszerű és életképes eszméket ölel föl, melyek megvalósulása az orvosnövendékeknek határozottan előnyös lesz, így az állat-, növény- és ásványtani alapvizsgálatok eltörlését indítványozza a javaslat, igen helyesen azzal a megokolással, hogy az ezen tárgyakra való készülés teljesen igénybe vette az orvostanhallgatók idejét és elvonta őket a tulajdonképeni orvosi szaktárgyak tanyájától. Az illető tárgyak tanárai e pontra vonatkozólag különvéleményt adtak be, mert szerintük nem áll a tanári kar azon véleménye, hogy azon tárgyak ismeretét az orvostanhallgató úgy is magával hozza a középiskolából és ha nem hozná is, akkor is elsajátítaná ezt az egyes orvosi tárgyak pl. gyógyszertan tanulása közben. A javaslat e tárgyak helyett szigorlati tárgyul ajánlja az általános kór- és gyógytant, a nőgyógyászától és valamely szabadon választható speciális tárgyat (gyermek-, fül-, orr-, gégegyógyászat stb.) Az összesen öt csoportra osztott szigorlat közül 3 csak a tanév folyamán, 2 pedig az öt év bevégeztével tehető le. 1. szigorlat (vegytan, természettan) az első év után ; 2. szigorlat (boncz- és élettan) a második év után ; 3. szigorlat (kórbonctan, általános kérés gyógytan, gyógyszertan) a harmadik év után. A 4. és 5. szigorlat (belgyógyászat, sebészet, szemészet, szülészet, nőgyógyászat, tvszéki orvostan, közegészségtan és a speciális tárgyak) az V. év után. A vegytan és természettan kivételével az összes tárgyuk elméleti és gyakorlati szigorlat lesz, a közegészségtan mellől azonban a gyakorlati rész bátran elmaradhatna. Az Ausztriában oklevelet szerzett orvosokról is megemlékezik a javaslat. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az Ausztriában oklevelet szerzett orvosok s a hazaiak a két ország akármelyikébe fennakadás nélkül letelepedhettek. Az a körülmény azonban, hogy míg az Ausztriában végzettek tömeges számban telepedtek meg itthon, a mi orvosaink közül még alig ment a szomszéd államba egy is, annak javasolását tette szükségessé, hogy hazánkban orvos csak az lehessen, aki a hazai egyetemen legalább 5 félévet hallgatott; akik ezt nem tették, azoknak nostrifikáltatni kell magukat. Az új szigorlati javaslat gyökeres reformjaival általában kedvező viszonyokat fog teremteni az orvosi fakultás körében. Apa és fiú, Noszlopon (Veszprém megye), mint onnan írják, szörnyű eset történt e hó 20-án. Pekács Mihály ottani gazdának, egy rovott előéletű és munkakerülő fia volt, akit az apa feddő szavakkal illetett életmódja miatt. A fiú e miatt apjára s testvérére haragra gyuladt, hirtelen fejszét ragadott és le akarta vágni apját. Ez védelmezte magát, miközben olyan erővel talált egy kezében lévő lapáttal a fiú fejére ütni, hogy az szörnyet halt. Az apa önként jelentkezett a törvényszéknél s le is tartóztatták. Különös végrendelet Madridban nemrég meghalt Amboage marquis, aki nem kevesebbet hagyott hátra javaiból, mint 102 milliót. Harmincznégy milliót arra a czélra rendelt, hogy Feróiban születő fiatal emberek, ha bevennék őket katonának, megválthassák magukat; a fenmaradó összegből a corunai fiatalságot boldogítsák hasonló czélra. Ha valaha behozzák az általános katonakötelezettséget, ebben az esetben a ferrori kiszolgált katonák elbocsáttatásuk órájában kapjanak a kamatokból 1000 reált. A gondolat egészen új és nem is olyan rosz. Magyarok Kelet-Indiában Justh Zsigmond és Vay Péter gróf az idei telet Kelet Indiában töltik. Vay Péter már e hó folyamán indul, míg Justh csak november hónap elején. Justh Zsigmond a tél egy részét Lahorében és Tibetben a buddhisták között tölti, még kora tavaszszal Benaresbe megy át, hol a hindu életet és erkölcsöket fogja tanulmányozni. Vay Kalkutta környékén telel. A tél folyamán valószínűleg Vámbéry Ármin is kimegy újból és pedig az angol kormány meghúzásából Kelet-Indiába. A nagy tudós ezúttal már körülbelül tizedszer utazik Ázsiába. A legújabb acarkista összeesküvés. Bolognából jelentik, hogy Barovanti jegyző hazaérkezve, a ház udvarában nitrogliczerinnel telt bombára akadt. Rálépett a kanóczra s ez által megakadályozta a robbanást, mely mindenesetre óriási kárt okozott volna. — Páviában körülbelül nyolczvan egyént letartóztatott a rendőrség. Általában azt hiszik, hogy anarkista összeesküvésnek jöttek nyomára. Kolozsvár, 1892. felől testületileg a kereskedelmügyi miniszter elé terjeszszék, más felől pedig az abban foglalt tervezet érdekében a törvényhozásban szót f öleljenek. A törvényhatósági ipartanaikba a kamara az 1893 évre megválasztja Marosvásárhely sz. kir. város részére rendes tagokul Szabó István, Váradi Márton, póttagokul Csiszár Albert és Dabóczi Mihály kamarai beltagokat; Marostordamegye részére rendes tagokul Farkas Mendel, Urmánczy János, póttagokul Kapusi Dániel, Wermescher János; Csíkmegye részére rendes tagokul Deér Venczel, Györgyjakab Márton, póttagokul Trokán Mihály, Háry Géza; Háromszékmegye részére rendes tagokal Molnár Józsiás, Ferencz Lajos, póttagokul Nagy Elek, Török Sándor ; Udvarhelyi megye részére rendes tagokul Ugrón Gábor, Farczádi Károly és póttagokul Szász Ferencz és Fazekas József kamarai kültagokat. A kamara végül Réthy Dezsőt titkári állásában, amelyet eddig teljes megelégedésre töltött be, véglegesítette. KOLOZSVÁR IRODALOM és MŰVÉSZET. Küry Klára búcsúztatása. A szinházban az este búcsúztatta a közönség Küty Klára kisasszonyt, a budapesti népszínház új primadonnáját, aki két és fél esztendeig volt a mi közönségünk biczézgetett kedvenc primadonnája. A búcsú jelenetei közvetlenek és rendkívül szépek voltak. Az előadást a nyári színházból át kellett tenni a télibe, annyira nagy volt az érdeklődés iránta, sőt a téli színházban is napokkal előbb minden helynek meg volt a gazdája és a közönség egy része kiszorult. Zsúfolásig, de a szó teljes értelmében zsúfolásig telt meg a színház az este. A páholyok, földszint, karzat egyaránt, sőt az ülőhelyek mellé pótszékeket kellett tenni s a szabad területet is eladni állójegyekkel. Ez a nagy közönség feszült várakozással várta a függöny felgördülését, mg a szimpadon kedves jelenet játszódott le : a függönyök mögött a művésznő kollegái és kolleganői búcsúzkodtak tőle. Félkörben állottak a színpadon, hol Sipos Etelka és Fábiánek Berta egy óriási babérkoszorút tartottak, a pályatársak emléktárgyát. Küry Klárát Krasznayné és Hunyadi Margit kitérték ki öltözőjéből. Gáli Gyula intézett hozzá a színtársulat tagjainak nevében búcsúbeszédet. Megható volt a búcsú. Az egész társaság hangulata igazán bánatos volt. Nem lett volna csoda, ha a szónok, aki pedig teljes bátorsággal kezdett hozzá a beszédjéhez belesül. Ezt nem tette azonban, de a beszédje vége felé már nagyon halkan hangzott a szava és legvégén beleolvadt az úgynevezett „megindultságba.“ A kis primadonna, aki ilyen gyorsan jutott a bucsuzás édesfájdalmas önné illésébe, az egész idő alatt úgy állott ott, mint egy meghatott gyermek, akinek nagyon a szivére beszélnek valami elkövetett hibáért és minden pillanatban azt lehet várni, hogy no most „eltörik a mécses.“ És csakugyan be sem végezte még Gáli Gyula a búcsúztató beszédet, Küry Klára sírva borult Krasznaynéra: „Annyira érdemetlen vagyok —kezdte— hogy nem tudom . . .“ de nem tudta folytatni a köszönetét, nem tudott erőt venni a könnyein és csak sirt . . . míg pályatársai könnyezve állottak körülötte. A művésznőre annyira hatott ez a jelenet, hogy egy darabig nem lehetett megkezdeni az előadást. Pár percz múlva aztán felvonták a függönyt, s megkezdődött a közönség ünneplése. A „Nebánts virágából adták a második felvonás színészházi jeleneteit. Amint az ünnepelt művésznő kilépett a színpadra, perczekig tartó éljenekkel és tapsokkal fogadták. Oly lelkesen hangzott ez az ováczió, úgy megrázta a színház levegőjét, hogy lehetetlen volt hatása alól menekülni. A karzatról egyszerre özönével hullott a színes papiros, rajta háromféle verssel is, jó vers akadt közte egy-két strófa, rész is elég. Ezzel egyidejűleg a színpad zsinórpadlásáról virágzápor hullott alá a középen álló művésznőre, akit még folytonosan tapsoltak. Eleinte megpróbálta hajlongással köszönni az ovácziót, de a meghatottság csakhamar annyira erőt vett rajta, hogy mikor lehajlott a színpadra egy virág után, térdre esett s igy nézett kényes szemekkel a lelkesedő közönség felé. Ezután a „Nebánts virág“ második felvonása szerencsésen lejátszódott, nem különben a „Tisztarák“ második felvonása és a „Szegény Jonathán“ második felvonásának végső jelenetei, mint melyek a távozó művésznő legkiválóbb alakításai voltak. Azt felesleges is talán felemlegetni, hogy az egész est folyamán úgy elhalmozták a kisasszonyt virágokkal, koszorúkkal, bokrétákkal, hogy ha ezeket mind a színpadon hagyják, nem fért volna el ott egy lélek sem. Az ajándék tárgyak között van egy csinos és értékes ezüst koszom is, melyre a Küry Klára eddig vitt szerepei vannak felvésve. A kisasszonynak az öltözőjét is igen ízléses és értékes módon díszítették ki ez estére tisztelői. Az előadás különben úgy ment, ahogy egy ily ünnepi előadás mehetett, a kedves ovácziók miatt kedves akadályokkal, de amelyek nem akadályozták a közönséget abban, hogy búcsúzó kedvencze mellett folytonosan tüntessen. Mikor az előadás véget ért s az előfüggönyt is lebocsájtották, a közönség még helyt maradt s a függönyt ismét fel kellett vonni s a kisasszonynak ismét megjelenni a közönség előtt. A szinház előtt az előadás után egész tömeg, különösen a fiatalság köréből várta Küry kisasszonyt és mindhazáig a tordautezőig vezető utón éljenezte. Később a karszemélyzet szerenáddal lepte meg, így búcsúztatták az este Küry Klárát, bizonyságát adván ezzel ismét annak, hogy mennyire tud lelkesedni a kolozsvári közönség egy művésznőért, akit megszeretett. Isten vele! B NYÁRI SZÍNHÁZ. Utolsó előadás. Csütörtökön, szept. 29-én másodszor: Ali baba és a negyven rabló. Bohózatos tündérrege, dalokkal és tánczokkal 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. SZEMÉLYEK : Ali baba — — — — — Fóris P. Mehemed — — — — — Pusztay B. Szulejka — — — — — Láng E. Legylesi — — — — — Török K. Mozsiané — — — — — Farkas J. Nyalka — — — — — Ráthonyi. Ugrdczi — — — — — Haday. Ozmán — — — — — Megyeri. Pista — — — — — — Várady M. Szazaffia — — — — — Szerémy G GYÁSZROVAT. Hatolykai Potsa Józsefet, Háromszék megye kiválóan tisztelt főispánját súlyos veszteség érte : édesatyja, Hatolykai id. Potsa Ferencz, Felsőfehérmegye volt főbírája, több országgyűlésen követ, az 1848—49-iki nemzetgyűlés tagja, Nagyküküllő megye virilis bizottsági tagja, élete 83-ik évében, szeptember 24-én meghalt. Előkelő nagy rokonság gyászolja az elhunytat. Nyugodjék békével! A halálozásról a család a következő gyászlapot adta ki: Hatolykai Potsa József, Háromszék vármegye főispánja, a maga és neje Potsa Mária, gyermekeik: Bertalan, ennek neje alsócsernátoni Domokos Janka és gyermekeik: Pál, Erzsi, János; unokatestvérei: Potsa Gyula és neje sepsiszentiványi Szentiványi Mária, gyermekei: Irma, Klára , Potsa Zsuzsa, Potsa Janka, étfalvi Imreh Albertné és gyermekei: Potsa Berta bereczki Gábor Péterné és gyermekei: Potsa Mária, Potsa Anna gidófalvi Vájna Dénesné, Potsa Ferencz, Potsa Izabella, Potsa Flóra, kisborosnyói Tompa Albertné és gyermekei; Potsa Gizella, sepsi-szentiványi Szentiványi Miklósné és gyermekei; plankensteini báró Räuber László, Gyula, nyugalmazott kir. honvédhuszár-őrnagy; Róza nagyváradi Horváth Lászlóné, az üdvözült sógornője, özv. Potsa Jánosné szentkatolnai Cseh Zsuzsánna; sógorai: vargyasi id. Dániel Gábor nyugalmazott főispán, ennek gyermekei ifj. Dániel Gábor orsz. képviselő, neje és gyermekei Lajos, neje és gyermekei: Elek, Imreh Albert, Gábor Péter, Vájna Dénes, Tompa Albert, Szentiványi Miklós, Horváth László és számos közelebbi és távolabbi rokonok nevében szomorúan jelentik Hatolykai id. Potsa Ferencz, nemes Felsőfehér vármegye volt főbírája, több országgyűlésen követ, az 1848 — 49-iki nemzetgyűlés tagja; Nagy Küküllővármegye virilis bizottsági tagjának; a legjobb bátya, nagybátya és dédbátya, sógornak élete 83-ik évében, 1892. szeptember hó 24-kén este 10 órakor Ürmösön végelgyengülésben történt 1 . Szeptember 28 gyászos halálát. Az üdvözültnek hilt tetemei szeptember hó 26-án délután 2 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint öröknyugalomra Ürmösön elhelyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat az elhunyt lelki üdvösségéért Miklósvárt szept. hó 26-án d. e. 10 órakor fog megtartatni. Béke poraira. A KÖZGAZDASÁG. Budapesti tőzsde. .Kolozsvár eredeti távirata.— Budapest, szept. 28. Baza ára 2—5 krral szállott. Bazai őszre 741 — 742 Baza tavaszra 780—781 Tengeri őszre 515—546 Tengeri máj. jun. 5 40—541 Zab tavaszra 5 63—5 64 TÁVIRATOK. Budapesti lóversenyek. Budapest, szept. 27. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Az Őszi versenyek második napja a következő eredménynyel folyt le: I. Kétévesek eladó versenye. Első Szemere M. „Zenit“-je, második gr. Henckel Laura „Suliman“-ja, harmadik b. Rotschild N. „Maggie“-ja. II. Palotai dij. Első gr. Festetich T. „Oulloden“-je, a második helyre gr. Apponyi A. „Martenet“-je és Capt. Violet „Toncsi“-ja közt holtverseny. III. Totalisateur handicap. Első Sellinger százados „Konradin“-ja, második Egyedi A. „Calypso“-ja, harmadik Blaskovich Ernő „Forrás“-a. IV. Állam dij. (4000 franc az elsőnek, 1000 franc a másodiknak.) Első gr. Károlyi T. „Wellfit“-je, második gr. Kinsky Zdenko „Trofast“-ja. Csak kettő futott. V. Gátverseny-handicap. Első Geist G. „Gibicz“-je, második dr. Erlanger L. főhadnagy „Stróz“-ja, harmadik Beretvás Endre „Mutyi“-ja. VI. Eladóverseny. Első ifj. Myslovski A. lovag „Eddá“-ja, második Jakabffy Tódor „Alfonsó“-ja, harmadik Egyedi A. „Göndör“-je. VII. Wester handicap. Első a D. W. szövetség „Silverhair“-je, második hg Auersperg F. „Vico“-ja, harmadik Capt. Violet „Csikóska. Idegenek névsora. Kolozsvár, szept. 28. Biasini szálloda. Gr. Bethlen Gábor orsz. gy. képv. M.-Vásárhely. Hosánszky László m. aljegyző Eger. Özv. Keresztény Istvánné birt. Gyéres. Kovács Gyula lelk. Sz.-Cseh. Biró Dezső jog. N. Enyed. Karattin Arthur ügyv. j. N.Becskerek. Szőcs Sándor tanácsos N. Enyed. Simai Béla bir. Kelementelke. Engel Jakab birt. Mocs. Mezei Ferencz vend. Ó-Radna. Farkas Hermann keresk. Csehtelke. Adolf Józsefné birt. Bethlen. Enyedi Samu ip. M.-Vásárhely. Telegdi Arthur keresk. Sz. Somlyó. Korn Ella mag. N.-Várad. Barátosi Antal ügyv. j. Altman Hugó hivat. M.-Vásárhely. Magyarosi János tanító Hidvég. Max Stamper ut. Hausmann Sámuel ut. Bécs. dr. Rani Ágoston ügyv. Deés. Spitz Adolf keresk. Zilah. Salyai György épit. Deés. Leledi János tanitó, N.Pipos. Mihályfi Imre birt. Szász Sándor hivat. Sz.-Újvár. Özv. Rubics Tivadarné birt. Cs.-Szereda. Özv. Kaver Györgyné, Nagy Kálmán Helyt. Biró Sámuel hivat. Torda. Rubics Tivadarné birt Apahida. Baroly Antal jog. Déva. Központi szálloda. Márjásy Ödön birt. Markusfalva. Márjásy Géza birt. Szepes- Sümeg. Kollmer N. urad. ig. M. Fenes. Büchler Gyula könyvvezető Kaposvár. Losonczy Nándor huszár tiszt Rozsnyó. Rónay Mór hivat. Budapest. Lukács Antal lelk. Marosujvár. Kiss Sándor Zilah. Rigler András gépgyáros N.-Szeben. Hause János ip. Budapest. Soós Lőrincz és családja Brátka. Gregerson György Budapest. Schütter Samu Bécs. Kunhtler Samu Orosháza, Klein Nándor kereskedők, Csoknyai Eugén, Schnekendorf, ut. Budapes. Frender Mór Orosháza, Klein, Budapesti, Roth Jószef Bécs utazók. Hungária szálloda. Sümegi Tivadar jósz. ig. Sümeg. Halkárszky Samu jósz. ig. Sz.-Som-lyó. Stojanovics és neje mag. Bukarest. Freundman N. nt. Eipel. Sudiier J. ut. Marsiele. Füresi N. Zaffanyi Viktor keresk. Páris. Deutsch Adolf Gy.-Fehérvár. Tóth Ferencz N.Várad keresk. Max Grosz nt. Temesvár. Hamburger Mór keresk. Budapest. Schwartz S. Schick Gyula, Freidlender Ármin Weiser Gyula Bécs, Rosner Ferencz Budapest utazók. Felelős szerkesztő: HINDY ARFAD. kiadó: AJTAI K. ALBERT Med. Univ. Dr. GÁMÁN BÉLA fül-, orr- és gégegyógyász. (1-4) Lakik: Főtér 18. sz. Rendel d. n. 3- 5-ig.