Kolozsvár, 1892. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)

1892-09-28 / 221. szám

I HEEK. Kolozsvár, szept. 28. A „Kolozsvár,“ mint az a lap élén is olvasható, az uj évnegyedtől kezdve lelkészek, tanítók és ipa­rosok részére helyben egy negyed évre 3 írt, vidékre 3 írt 50 kr. Ajánljuk e körülményt a t. közönség figyelmébe, abban a reményben, hogy a lap kiadó­jának áldozatkészsége megfelelő visz­­hangra talál azon körökben, melyekre nézve a lap megszerzése ilykép megvan könnyítve. Kuntz Elek, a kolozsvári tankerület új főigazgatója megérkezett Kolozsvárra és meg­kezdte hivatalos működését. A tankerületi fő­igazgató már mostantól kezdve állandóan Kolozsvárt marad. A kolozsvári dalkör rendes köz­gyűlésének megtartása alkalmából, 1892 októ­ber 2-án, vasárnap este 8 órakor, az újvilág helyiségében pártoló tagjai részére zártkörű társas estélyt rendez, pártoló­ tagok az estélyre szabad jegyet kapnak. Belépti dij nem pártoló­tagok részére személyenként 50 kr. Jegyek válthatók Stratzinger és Márton üzletében. Felül­­fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az elnökség. Az estély műsora következő: 1. Isten dicsősége Beethoventől énekli a Dalkör. 2. Köszöntés duett Mendel-­sohntól, zongora kísérettel. 3. Országos Bordal Them Károlytól, énekli a Dalkör. 4. Ifjú a pataknál Dr. Szöllősy Atillától, énekli a Dal­kör. 5 Felolvasás, tartja Farkas Sándor úr. 6. Népdalcsokor Lányi Ernőtől, énekli a Dalkör 7. A vig vándor Mendelssohntól, énekli a Dal­kör. 8. Vadászkar, Webertől énekli a Dalkör. 9. A Balaton taván keringő Fahrbachtól, zon­gora kísérettel előadja a Dalkör. Az egészet betanította és vezeti Müller Ottó karnagy. Tűzlárma riasztotta fel az este tizen­egy órakor Kolozsvár közönségét. Szerencsére a lárma ezúttal is nagyobb volt, mint a tűz. A pata-utcza melletti mezőn égett egy csomó széna, melynek lángjának a fénye messze hatolt a györgyfalvi utczai városrészre , különösen e városrész lakosait ejtették ijedtségbe. A tűz­oltók minden nagyobb bajnak gyorsan elejét vették. A kolozsvári orsz. ereklye mú­zeumot minden nap sokan látogatják. Kü­lönösen az iskolai növendékek keresik fel na­ponta tömegesen. A látogatás díjtalan. Hol­­nap délután fél négy órára a kolozsvári nő­i ipar iskola növendékeinek látogatása van bejelent­ve kik dr. Lengyel Dánielné igazgató és a szaktanítótok vezetése alatt keresik fel a mú­zeumot. — A közönség részére rendes látoga­tási idő d. u. 4 órától 5 óráig. A protekc­iós szivarok, így nevez­ik azokat a jól égő és jól szelelő válogatott sziva­rokat, a­melyekhez csak a dohánygyárak igaz­gatóinak vagy más főbb tiszt­viselőinek protek­ciója révén lehetett hozzájutni. A dohánygyá­rat sokfelől ostromolták az ilyen szivarokért,­­ a­ki személyes ismeretségénél fogva hozzájuk érketett, bizony kiaknázta ezt az ismeretséget. protekc­iós szivarok kiszolgáltatása úgy tör­­ént, hogy a kiváltságos halandó megvásárolta a trafikban a közönséges szivarokat s fesapott­attak csere utján ugyanilyen minőségűeket, 6 százszorta jobbakat, úgy halljuk, hogy ezen ,t ,nem lesznek protekcziós szivarok, mert a­z­anyjövedéki központi igazgatóságnak egy “map kibocsátott rendelete keményen meg-1­rja a szivarok kicserélését. Az érdekelt kö­­rek­ben nagy az elkeseredés, de a közönség csak ■tsérhsti e tilalmat, mert igy legalább protek- Císí’ nélkül való halandók is kaphatnak néha “ e válogatott szivarokat. A hosszú nap és az izr. templom. L Z­­laraeliták engesztelő napi istentisztelet ál­lmából, a nagyutczai izr. templomban csakis épti jegygyel lehet bebocsáttatást nyerni. — I .ez, az ülő- és álló helyek korlátolt számban feleg­ a tolongást, közegészségi szempontból is gondolják megakadályozhatónak. Rácz János indexe. Felkérettünk az eyetemi könyvtár igazgatósága részéről a kö­­lttkező helyreigazítás közzétételére. Becses apja tegnapi számában a napi hirek közt az­­ mintha Rácz János, volt egyetemi hallgató Vixét maga, az illető hivatalnok tudta­lé­kül vitte volna el. — A tényállás az, hogy Jatz János az illető hivatalnoktól kikérte ii­­azon ürügy alatt, hogy aláíratás után létzahozza, azonban sem a nála volt könyvet, sem indexét vissza nem szolgáltatta, s így a könyv még jelenleg is nála van ugyan, de azért a szóban forgó napihitben foglalt vádról szó nem lehet, mely nem is a könyvtár útján került a lapba. Vívás a torna vivodában A helyi torna­ vivodában a vívás i. é. október hó 1-én kezdetét veszi. A vívás mindennap — a va­sár- és ünnepnapokat kivéve — d. u. 6 — 7 óráig tart. Beiratási dij egyszers mindenkorra 1 frt. Havi dij karddal vívóktól 1 fit­ tőrrel ví­vóktól 2 frt. Beiratkozhatni a vívó óra alatt a vivó-teremben. Kolozsvártt, 1892. szept. 27. Imre Gergely egyleti titkár. Elveszett a majális-utczától a főtérre vezető utón egy fekete plüsch ridicül, zsebbeli, két kulcs és egy szemüveggel. Kéretik a megta­láló szíveskedjen Misselbacher kereskedésébe be­küldeni. A deési főgymnázium és nép­­gyűlésről táviratunk pótlásául még a követ­kezőket adjuk : A Deésen létesítendő főgimná­zium kérdésének felelevenítése czéljából Hat­­faludy József takarékpénztári igazgató, Bándy György megyei főjegyző, Jakab Károly szücs­­mester, Biró Antal megyei levéltárnok, Veres Dezső lapszerkesztő és id. Kustár Károly nyu­galmazott pénzintézeti könyvelő kezdeménye­zése folytán, a városház gyűléstermében nagy népgyűlés volt. A népgyűlésen Hatfaludy József elnökölt , előadóként általános óhajra Bándy György szerepelt. Kezdeményezők a viszonyok ismertetésével alaposan okadatolt kérvényt szerkesztettek és mutattak a népgyülésnek be, melyet Bándy előadó szóval is ismertetvén, a népgyülés Nagy Benedek igazgató, Dr Farkas János ügyvéd és Józsa Károly ref. pap hozzá­szólása után egyhangúlag és nagy lelkesedéssel fogadott el. Ezen kívül kimondta a népgyűlés, hogy az elfogadott kérvényt a város képviselő­­testületéhez azon kérelemmel nyújtja be, hogy az a legközelebbről összehívandó rendkívüli közgyűlésben a maga tekintélyével is támogat­ván, határozza el, a) hogy azt a vármegye törvényhatósága utján a vallás-és közoktatás­­ügyi, valamint a belügyi m. kir. miniszterek­hez felterjeszti s egyszersmind a maga részé­ről is kéri, hogy Deésen állami főgimnázium létesittessék ; b) hogy ezen feliratot a magyar képviselőház minden tagjának megküldi oly kérelemmel, hogy a város közönsége részéről abban nyilvánított kívánalmat a kormány kö­rében s esetleg a képviselőházban támogat­nák ; c) hogy a képviselő testület a mutat­kozó szükséghez képest az ügynek támogatása végett a kormányhoz küldöttséget meneszt. A népgyűlés annyira látogatott volt, hogy a meg­jelentek a nagy terembe nem fértek s az ér­deklődőknek egy része a városház folyosóira és udvarára szorult. Sikkasztás egy vidéki takarék­pénztárnál. A püspökladányi takarékpénztár­nál sikkasztásnak jöttek nyomára, melyet az in­tézet pénztárosa, ifj. Mogyoróssy Lajos, össze­játszva a könyvelővel, Kaczér Ár­páddal, követtek el. Már régebben suttogtak e sikkasztásról, azon­ban nyilvánossá csak a napokban lett ez az odi­­ózus ügy.­­ A takarékpénztár igazgatósága ré­gen gyanús szemmel nézte a két tisztviselő ma­­nipulác­ióit, bizalmasan ki is fejezte úgy a köny­velő, mint a pénztáros előtt, azonban ezek meg­nyugtató válaszaira, a tervbe vett szigorú vizsgá­lat elmaradt. A múlt hét folyamán azonban oly feltűnő szabálytalanságnak jött nyomára az igaz­gatóság, hogy saját körében vizsgálatot indított a két tisztviselő kezelése fölött, a­miből az tűnt ki, hogy úgy a pénztáros, mint a könyvelő különö­sen az utóbbi, saját beisemlése szerint, már az in­tézet keletkezése óta szisztematikusan olykér sik­kasztották az intézet vagyonát, hogy leszámítol­­tattak olyan váltókat, melyeket az igazgatóság nem fogadott el és az így leszámítolt váltók ér­tékeit saját czéljaikra fordították. Az igazgatóság saját megn­yugtatása végett értesítette erről a kö­rülményről a fővárosi pénzintézetet, melylyel üzleti összeköttetésben állott és kérte, hogy kül­dene ki egy szakértő számvizsgálót. A fővárosi általános takarékpénztár kiküldte Steiner nevű hivatalnokát, kihez a takarékpénztár kérel­mére Hantel, az alföldi takarékpénztár hivatalno­ka társult. Ez a bizotság megkezdette a vizsgála­tot, mely már az elején több mint hatezer forint hiányt fedezett fel. Kaczér Árpád mindjárt a vizsgálat elején töredelmesen bevallotta a sik­kasztás elkövetését és biztosítékképpen fölajánlotta teljes vagyonát. Ilykép a takarékpénztár az eddig lefolyt vizsgálatok alapján konstatált hiányt egy részben fedezve látja ; fedezetlenül marad úgy 2000 forint, mely az intézet tartalékalapjából fog pótoltatni A pénztárosnak nincs magánvagyona Új szigorlati rendszer a buda­pesti orvos­egyetemen. A budapesti orvos­egyetem tanári kara már felterjesztette a val­lás- és közoktatásügy­i miniszterhez az eddigi szigorlati rendszer gyökeres megváltoztatását c­élzó javaslatát. A terjedelmes indokolással kí­sért javaslat igen fontos, czélszerű és életképes eszméket ölel föl, melyek megvalósulása az or­vosnövendékeknek határozottan előnyös lesz,­ így az állat-, növény- és ásványtani alapvizs­gálatok eltörlését indítványozza a javaslat, igen helyesen azzal a megokolással, hogy az ezen tárgyakra való készülés teljesen igénybe vette az orvostanhallgatók idejét és elvonta őket a tulajdonképeni orvosi szaktárgyak tanyájától. Az illető tárgyak tanárai e pontra vonatkozó­lag különvéleményt adtak be, mert szerintük nem áll a tanári kar azon véleménye, hogy azon tárgyak ismeretét az orvostanhallgató úgy is magával hozza a középiskolából és ha nem hozná is, akkor is elsajátítaná ezt az egyes orvosi tárgyak pl. gyógyszertan­ tanulása közben. A javaslat e tárgyak helyett szigorlati tárgyul ajánlja az általános kór- és gyógytant, a nő­gyógyászától és valamely szabadon választható speciális tárgyat (gyermek-, fül-, orr-, gégegyó­gyászat stb.) Az összesen öt csoportra osztott szigorlat közül 3 csak a tanév folyamán, 2 pe­dig az öt év bevégeztével tehető le. 1. szigor­lat (vegytan, természettan) az első év után ; 2. szigorlat (boncz- és élettan) a második év után ; 3. szigorlat (kórbonc­tan, általános kér­és gyógytan, gyógyszertan) a harmadik év után. A 4. és 5. szigorlat (belgyógyászat, sebészet, sze­mészet, szülészet, nőgyógyászat, tvszéki orvos­tan, közegészségtan és a spec­iális tárgyak) az V. év után. A vegytan és természettan kivéte­lével az összes tárgyuk elméleti és gyakorlati szigorlat lesz, a közegészségtan mellől azonban a gyakorlati rész bátran elmaradhatna. Az Ausztriában oklevelet szerzett orvosokról is megemlékezik a javaslat. Eddig az volt a gya­korlat, hogy az Ausztriában oklevelet szerzett orvosok s a hazaiak a két ország akármelyiké­be fennakadás nélkül letelepedhettek. Az a kö­rülmény azonban, hogy míg az Ausztriában végzettek tömeges számban telepedtek meg itt­hon, a mi orvosaink közül még alig ment a szomszéd államba egy is, annak javasolását tette szükségessé, hogy hazánkban orvos csak az lehessen, a­ki a hazai egyetemen legalább 5 félévet hallgatott; a­kik ezt nem tették, azok­nak nostrifikáltatni kell magukat. Az új szi­gorlati javaslat gyökeres reformjaival általában kedvező viszonyokat fog teremteni az orvosi fa­kultás körében. Apa és fiú, Noszlopon (Veszprém megye), mint onnan írják, szörnyű eset történt e hó 20-án. Pekács Mihály ottani gazdának, egy rovott elő­életű és munkakerülő fia volt, a­kit az apa fed­­dő szavakkal illetett életmódja miatt. A fiú e miatt apjára s testvérére haragra gyuladt, hirte­len fejszét ragadott és le akarta vágni apját. Ez védelmezte magát, mi­közben olyan erővel talált egy kezében lévő lapáttal a fiú fejére ütni, hogy az szörnyet halt. Az apa önként jelentkezett a törvényszéknél s le is tartóztatták. Különös végrendelet Madridban nem­rég meghalt Amboage marquis, a­ki nem keveseb­bet hagyott hátra javaiból, mint 102 milliót. Har­­mincznégy milliót arra a czélra rendelt, hogy Feróiban születő fiatal emberek, ha bevennék őket katonának, megválthassák magukat; a fen­­maradó összegből a corunai fiatalságot boldogít­sák hasonló czélra. Ha valaha behozzák az álta­lános katonakötelezettséget, ebben az esetben a ferrori kiszolgált katonák elbocsáttatásuk órájá­ban kapjanak a kamatokból 1000 reált. A gon­dolat egészen új és nem is olyan rosz. Magyarok Kelet-Indiában Justh Zsigmond és Vay Péter gróf az idei telet Kelet In­diában töltik. Vay Péter már e hó folyamán­ indul, míg Justh csak november hónap elején. Justh Zsigmond a tél egy részét Lahorében és Tibet­­ben a buddhisták között tölti, még kora tavasz­­szal Benaresbe megy át, hol a hindu életet és erkölcsöket fogja tanulmányozni. Vay Kalkutta környékén telel. A tél folyamán valószínűleg Vám­­béry Ármin is kimegy újból és pedig az angol kormány meghúzásából Kelet-Indiába. A nagy tu­dós ezúttal már körülbelül tizedszer utazik Ázsiába. A legújabb acarkista összeeskü­vés. Bolognából jelentik, hogy Barovanti jegyző hazaérkezve, a ház udvarában nitrogliczerinnel telt bombára akadt. Rálépett a kanóczra s ez által megakadályozta a robbanást, mely mindene­setre óriási kárt okozott volna. — Páviában kö­rülbelül nyolczvan egyént letartóztatott a rendőr­ség. Általában azt hiszik, hogy anarkista összees­küvésnek jöttek nyomára. Kolozsvár, 1892. felől testületileg a kereskedel­mügyi miniszter elé terjeszszék, más felől pedig az abban fog­lalt tervezet érdekében a törvényhozásban szót f öleljenek. A törvényhatósági ipartana­ikba a kamara az 1893 évre megválasz­tja Marosvásárhely sz. kir. város részére ren­­des tagokul Szabó István, Váradi Márton, pót­tagok­ul Csiszár Albert és Dabóczi Mihály ka­marai beltagokat; Marostordamegye részére ren­­des tagokul Farkas Mendel, Urmánczy János, póttagokul Kapusi Dániel, Wermescher János; Csíkmegye részére rendes tagokul Deér Venczel, Györgyjakab Márton, póttagokul Trokán Mihály, Háry Géza; Háromszékmegye részére rendes ta­gokal Molnár Józsiás, Ferencz Lajos, póttago­kul Nagy Elek, Török Sándor ; Udvarhelyi me­­gye részére rendes tagokul Ugrón Gábor, Far­­czádi Károly és póttagokul Szász Ferencz és Fazekas József kamarai kültagokat. A kamara végül Réth­y Dezsőt titkári­­ állásában, a­melyet eddig­­ teljes megelégedés­re töltött be, véglegesítette. KOLOZSVÁR IRODALOM és MŰVÉSZET. Küry Klára búcsúztatása. A szinházban az este búcsúztatta a kö­zönség Küty Klára kisasszonyt, a budapesti népszínház új primadonnáját, a­ki két és fél esztendeig volt a mi közönségünk biczézgetett kedvenc­ primadonnája. A búcsú jelenetei köz­vetlenek és rendkívül szépek voltak. Az elő­adást a nyári színházból át kellett tenni a té­libe, annyira nagy volt az érdeklődés iránta, sőt a téli színházban is napokkal előbb min­den helynek meg volt a gazdája és a közön­ség egy része kiszorult. Zsúfolásig, de a szó teljes értelmében zsúfolásig telt meg a színház az este. A páholyok, földszint, karzat egyaránt, sőt az ülőhelyek mellé pótszékeket kellett ten­ni s a szabad területet is eladni állójegyekkel. Ez a nagy közönség feszült várakozással várta a függöny felgördülését, mg a szim­padon kedves jelenet játszódott le : a függönyök mö­gött a művésznő kollegái és kolleganői bú­­csúzkodtak tőle. Félkörben állottak a színpadon, hol Sipos­ Etelka és Fábiánek Berta egy óriási babérkoszorút tartottak, a pályatársak emlék­tárgyát. Küry Klárát Krasznayné és Hunyadi Margit kitérték ki öltözőjéből. Gáli Gyula in­tézett hozzá a színtársulat tagjainak nevében búcsúbeszédet. Megható volt a búcsú. Az egész társaság hangulata igazán bánatos volt. Ne­m lett volna csoda, ha a szónok, a­ki pedig tel­jes bátorsággal kezdett hozzá a beszédjéhez­ belesül. Ezt nem tette azonban, de a beszédje vége felé már nagyon halkan hangzott a szava és legvégén beleolvadt az úgynevezett „meg­­indultságba.“ A kis primadonna, a­ki ilyen gyorsan jutott a bucsuzás édesfájdalmas ön­né illésébe, az egész idő alatt úgy állott ott, mint egy meghatott gyermek, a­kinek nagyon a szivére beszélnek valami elkövetett hibáért és minden pillanatban azt lehet várni, hogy no­ most „eltörik a mécses.“ És csakugyan be sem végezte még Gáli Gyula a búcsúztató be­szédet, Küry Klára sírva borult Krasznaynéra: „Annyira érdemetlen vagyok —kezdte— hogy nem tudom . . .“ de nem tudta folytatni a köszönetét, nem tudott erőt venni a könnyein és csak sirt . . . míg pályatársai könnyezve állottak körülötte. A művésznőre annyira hatott ez a jele­net, hogy egy darabig nem lehetett megkez­deni az előadást. Pár percz múlva aztán fel­vonták a függönyt, s megkezdődött a közön­ség ünneplése. A „Nebánts virágából ad­ták a második felvonás színészházi jeleneteit. A­mint az ünnepelt művésznő kilépett a szín­padra, perczekig tartó éljenekkel és tapsokkal fogadták. Oly lelkesen hangzott ez az ováczió, úgy megrázta a színház levegőjét, hogy lehe­tetlen volt hatása alól menekülni. A karzatról egyszerre özönével hullott a színes papiros, rajta háromféle verssel is, jó vers akadt közte egy-két strófa, rész is elég. Ezzel egyidejűleg a színpad zsinór­padlásáról virágzápor hul­lott alá a középen álló művésznőre, a­kit még folytonosan tapsoltak. Eleinte megpróbálta haj­­­longással köszönni az ovácziót, de a megha­tottság csakhamar annyira erőt vett rajta, hogy mikor lehajlott a színpadra egy virág után, térdre esett s igy nézett kényes sze­mekkel a lelkesedő közönség felé. Ezután a „Nebánts virág“ második fel­vonása szerencsésen lejátszódott, nem külön­ben a „Tisztarák“ második felvonása és a „Szegény Jonathán“ második felvoná­sának végső jelenetei, mint melyek a távozó­­ művésznő legkiválóbb alakításai voltak. Azt felesleges is talán felemlegetni, hogy az egész est folyamán úgy elhalmozták a kis­asszonyt virágokkal, koszorúkkal, bokrétákkal, hogy ha ezeket mind a színpadon hagyják, nem fért volna el ott egy lélek sem. Az aján­dék tárgyak között van egy csinos és értékes ezüst koszom is, melyre a Küry Klára eddig vitt szerepei vannak felvésve. A kisasszonynak az öltözőjét is igen ízléses és értékes módon díszítették ki ez estére tisztelői. Az előadás különben úgy ment, a­hogy egy ily ünnepi előadás mehetett, a kedves ovácziók miatt kedves akadályokkal, de a­me­lyek nem akadályozták a közönséget abban, hogy búcsúzó kedvencze mellett folytonosan tüntessen. Mikor az előadás véget ért s az előfüggönyt is lebocsájtották, a közönség még helyt maradt s a függönyt ismét fel kellett vonni s a kisasszonynak ismét megjelenni a közönség előtt. A szinház előtt az előadás után egész tömeg, különösen a fiatalság köréből várta Küry kisasszonyt és mindhazáig a tordautezőig vezető utón éljenezte. Később a karszemélyzet szerenáddal lepte meg, így búcsúztatták az este Küry Klárát, bizonyságát adván ezzel ismét annak, hogy mennyire tud lelkesedni a kolozsvári közön­ség egy művésznőért, a­kit megszeretett. Is­ten vele! B N­YÁRI SZÍNHÁZ. Utolsó előadás. Csütörtökön, szept. 29-én másodszor: Ali baba és a negyven rabló. Bohózatos tündérrege, dalokkal és tánczokkal 5 fel­vonásban. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. SZEMÉLYEK : Ali baba — — — — — Fóris P. Mehemed — — — — — Pusztay B. Szulejka — — — — — Láng E. Legylesi — — — — — Török K. Mozsiané — — — — — Farkas J. Nyalka — — — — — Ráthonyi. Ugrdczi — — — — — Haday. Ozmán — — — — — Megyeri. Pista — — — — — — Várady M. Szazaffia — — — — — Szerémy G GYÁSZROVAT. Hatolykai Potsa Józsefet, Három­­szék megye kiválóan tisztelt főispánját súlyos veszteség érte : édes­atyja, Hatolykai id. Pot­sa Ferencz, Felsőfehérmegye volt főbírája, több országgyűlésen követ, az 1848—49-iki nemzet­­gyűlés tagja, Nagyküküllő megye virilis bizott­sági tagja, élete 83-ik évében, szeptember 24-én meghalt. Előkelő nagy rokonság gyászolja az elhunytat. Nyugodjék békével! A halálozásról a család a következő gyász­lapot adta ki: Hatolykai Potsa József, Háromszék vár­­megye főispánja, a maga és neje Potsa Mária, gyermekeik: Bertalan, ennek neje alsócsernátoni Domokos Janka és gyermekeik: Pál, Erzsi, Já­nos; unokatestvérei: Potsa Gyula és neje sepsi­­szentiványi Szentiványi Mária, gyermekei: Ir­ma, Klára , Potsa Zsuzsa, Potsa Janka, étfalvi Imreh Albertné és gyermekei: Potsa Berta be­­reczki Gábor Péterné és gyermekei: Potsa Mária, Potsa Anna gidófalvi Vájna Dénesné, Potsa Ferencz, Potsa Izabella, Potsa Flóra, kis­­borosnyói Tompa Albertné és gyermekei; Potsa Gizella, sepsi-szentiványi Szentiványi Miklósné és gyermekei; plankensteini báró Räuber László, Gyula, nyugalmazott kir. honvédhuszár-őrnagy; Róza nagyváradi Horváth Lászlóné, az üdvö­­zült sógornője, özv. Potsa Jánosné szentkatol­­nai Cseh Zsuzsánna; sógorai: vargyasi id. Dá­niel Gábor nyugalmazott főispán, ennek gyer­mekei ifj. Dániel Gábor orsz. képviselő, neje és gyermekei Lajos, neje és gyermekei: Elek, Imreh Albert, Gábor Péter, Vájna Dénes, Tompa Albert, Szentiványi Miklós, Horváth László és számos közelebbi és távolabbi rokonok nevében szomorúan jelentik Hatolykai id. Potsa Ferencz, nemes Felsőfehér vármegye volt fő­bírája, több országgyűlésen követ, az 1848 — 49-iki nemzetgyűlés tagja; Nagy Küküllővár­­megye virilis bizottsági tagjának; a legjobb bátya, nagybátya és dédbátya, sógornak élete 83-ik évében, 1892. szeptember hó 24-kén este 10 órakor Ürmösön végelgyengülésben történt 1 . Szeptember 28 gyászos halálát. Az üdvözültnek hilt tetemei szeptember hó 26-án délután 2 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint örök­nyugalomra Ürmösön elhelyeztetni. Az engesz­telő szentmise-áldozat az elhunyt lelki üdvös­ségéért Miklósvárt szept. hó 26-án d. e. 10 órakor fog megtartatni. Béke poraira.­­ A KÖZGAZDASÁG. Budapesti tőzsde. .Kolozsvár­ eredeti távirata.— Budapest, szept. 28. Baza ára 2—5 krral szállott. Bazai őszre 7­41 — 7­42 Baza tavaszra 780—7­81 Tengeri őszre 515—546 Tengeri máj. jun. 5 40—541 Zab tavaszra 5 63—5 64 TÁVIRATOK. Budapesti lóversenyek. Budapest, szept. 27. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Az Őszi verse­nyek második napja a következő ered­­ménynyel folyt le: I. Kétévesek eladó v­e­rse­n­y­e. Első Szemere M. „Zenit“-je, második gr. Henckel Laura „Suliman“-ja, harmadik b. Rotschild N. „Maggie“-ja. II. Palotai dij. Első gr. Festetich T. „Oulloden“-je, a második helyre gr. Apponyi A. „Martenet“-je és Capt. Violet „Toncsi“-ja közt holt­verseny. III. Totalisateur handicap. Első Sellinger százados „Konradin“-ja, második Egyedi A. „Calypso“-ja, harmadik Blaskovich Ernő „Forrás“-a. IV. Áll­am dij. (4000 franc az elsőnek, 1000 franc a másodiknak.) Első gr. Károlyi T. „Wellfit“-je, második gr. Kinsky Zdenko „Tro­­fast“-ja. Csak kettő futott. V. Gá­t­v­e­r­se­n­y-h­a­n­d­i­c­a­p. Első Geist G. „Gibicz“-je, második dr. Erlanger L. főhad­nagy „Stróz“-ja, harmadik Beretvás Endre „Mutyi“-ja. VI. Eladóverseny. Első ifj. Myslovs­­ki A. lovag „Eddá“-ja, második Jakabffy Tó­dor „Alfonsó“-ja, harmadik Egyedi A. „Gön­dör“-je. VII. Wester handicap. Első a D. W. szövetség „Silverhair“-je, második hg Auers­perg F. „Vico“-ja, harmadik Capt. Violet „Csi­kóska. Idegenek névsora. Kolozsvár, szept. 28. Biasini szálloda. Gr. Bethlen Gábor orsz. gy. képv. M.-Vásárhely. Hosánszky László m. al­jegyző Eger. Özv. Keresztény Istvánné birt. Gyé­­res. Kovács Gyula lelk. Sz.-Cseh. Biró Dezső jog. N. Enyed. Karattin Arthur ügyv. j. N.­Becskerek. Szőcs Sándor tanácsos N. Enyed. Simai Béla bir. Kelementelke. Engel Jakab birt. Mocs. Mezei Fe­rencz vend. Ó-Radna. Farkas Hermann keresk. Csehtelke. Adolf Józsefné birt. Bethlen. Enyedi Samu ip. M.-Vásárhely. Telegdi Arthur keresk. Sz. Somlyó. Korn Ella mag. N.-Várad. Barátosi Antal ügyv. j. Altman Hugó hivat. M.-Vásárhely. Magyarosi János tanító Hidvég. Max Stamper ut. Hausmann Sámuel ut. Bécs. dr. Rani Ágoston ügyv. Deés. Spitz Adolf keresk. Zilah. Salyai György épit. Deés. Leledi János tanitó, N.­Pipos. Mihályfi Imre birt. Szász Sándor hivat. Sz.-Újvár. Özv. Rubics Tivadarné birt. Cs.-Szereda. Özv. Kaver Györgyné, Nagy Kálmán Helyt. Biró Sá­muel hivat. Torda. Rubics Tivadarné birt Apahi­­da. Baroly Antal jog. Déva. Központi szálloda. Márjásy Ödön birt. Markusfalva. Márjásy Géza birt. Szepes- Sümeg. Kollmer N. urad. ig. M. Fenes. Büchler Gyula könyvvezető Kaposvár. Losonczy Nándor huszár tiszt Rozsnyó. Rónay Mór hivat. Budapest. Lu­kács Antal lelk. Marosujvár. Kiss Sándor Zilah. Rigler András gép­gyáros N.-Szeben. Hause Já­nos ip. Budapest. Soós Lőrincz és családja Brát­­ka. Gregerson György Budapest. Schütter Samu Bécs. Kunhtler Samu Orosháza, Klein Nándor kereskedők, Csoknyai Eugén, Schnekendorf, ut. Budapes. Frender Mór Orosháza, Klei­n, Buda­pesti, Roth Jószef Bécs utazók. Hungária szálloda. Sümegi Tivadar jósz. ig. Sümeg. Halk­árszky Samu jósz. ig. Sz.-Som-­lyó. Stojanovics és neje mag. Bukarest. Freund­man N. nt. Eipel. Sud­iier J. ut. Marsiele. Füre­­si N. Zaffanyi Viktor keresk. Páris. Deutsch Adolf Gy.-Fehérvár. Tóth Ferencz N.­Várad keresk. Max Grosz nt. Temesvár. Hamburger Mór keresk. Budapest. Schwartz S. Schick Gyula, Freidlender Ármin Weiser Gyula Bécs, Rosner Ferencz Buda­pest utazók. Felelős szerkesztő: HINDY ARFAD. kiadó: AJTAI K. ALBERT Med. Univ. Dr. GÁMÁN BÉLA fül-, orr- és gége­gyógyász. (1-4) Lakik: Főtér 18. sz. Rendel d. n. 3- 5-ig.

Next