Kolozsvár, 1893. január-június (7. évfolyam, 1-146. szám)

1893-03-21 / 66. szám

­­ lyező egylet, f. évi márczius hó 2- án délután 4 órakor a megye háza nagytermében közgyű­lést tart, melyben résztvenni, az érdekelt baj­­társakat tisztelettel meghívja: az elnök. Az operaház a dalegyletekhez s így többek közt a kolozsvári dalegyletekhez is felhívást intézett a magyar énekművészet fej­lesztése érdekében. A felhívásban, melyet gróf Zichy Géza intendáns írt alá, elmondja, hogy az a terve, hogy a hazában található kiváló hangú fiatal tehetségek közül azok, kik hiva­tással bírnak az operai énekművészetre, az ope­raháznál elméleti és gyakorlati kiképzésben ré­szesüljenek.­­ A növendékek oly ösztöndíjat nyernek, mely nekik a fővárosban való megél­hetést biztosítja. Felkéri tehát az intendáns a dalegyletek elnökeit, hogy a­hol tehetségeket találnak, tudassák vele, s egyúttal az egyes dalegyletekhez utasítandó pályázók hangját az egylet karnagyával próbáltassák ki. Kötő estély A kolozsvári házbérse­­gélyző filléregylet csütörtökön e hó 23-án kötő estélyt tart K­o­n­y­a Réc­el úrnő főtéri házánál. Hangverseny és tánc*. A kolozsvári kereskedők és kereskedő ifjak dalszakos­ztálya húsvét mrásodnapján (ápr. 3.) este a „Központi szálló“ emeleti dísztermében hangversennyel és tánczc­al egybekötött társas estélyt rendez. Ez estély szép sikerűnek ígérkezik, a­mennyi­ben a dalosztály énekén kívül színházunk több elsőrendű tagjának előadásában lesz alkalma a közönségnek gyönyörködni. — Míg a részletes programmat közölnek, előre is felhívjuk a kö­zönség figyelmét e mulatságra. A meghívókat különben már ez elküldte a figyelmes rende­zőség. A rejtélyes régi tallér. A Trencsén­­téren a Laposi vendéglőjében mulatott egy úr, a­ki nagyon sokat tartott a schmukkjaira. Volt az ékszerei között kevesek közt egy Má­ria Therézia tallér, melynek fényképét mind­untalan nézegette. A vendéglős, ki nemcsak bor, hanem egyúttal ékszertulajdonos is volt, szintén megnézte a vendég tallérját s az a megjegyzése volt rá­ .Szépnek, szép, réginek, régi, de nekem még szebb és régibb tallérom van.“ A vendéget kissé bántotta ez a dicsek­vés s azt felelte: „Nem hiszem, mutassa!“ Láposi erre kihozott egy igazán értékes, nagy és régi ezüst tallért s odaadta a Mária The­­réziás vendégnek, hogy bámulja. A vendég bámulta is, nagyon sokáig nézegette . . . Közben Láposinak dolga akadt, bort vitt a bejövőknek. Mire visszatért tallér társ ven­dégéhez, az már nem nézegette a tallért. Lápo­s azt mondta neki: „Hát kérem már most a talléromat! “ A vendég viszont így felelt: „Látta a kutya a maga tallérját!“ Láposi azon­ban nem hagyta annyiba a dolgot s a schmukk­­tulajdonost bevitette a rendőrséghez, hol meg­motozták s megkapták nála elrejtve a Láposi tallérját. Mikor ezért a dologért meginterpellál­ták, a tettes szomorúan sóhajtott: „Hiába­­ olyan az ember, minél több fényes schmukkja van, annál többre vágyik.“ Iparosok műkedvelői előadása Az iparos ifjak önképző és betegsegélyző egy­lete az iparos aggmenház, részben saját pénz­tára javára, szombaton a városi vigadó ter­meiben műkedvelői színi előadással egybekö­tött zártkörű láncrestélyt rendez. A rendezőség élén Benigni Sámuel elnök áll. A műkedvelők előadják a „Tündérlak Magyarhon­ban“ czímű három felvonásos népszínművet. Az előadásban közreműködnek a következők : Geng Ákos, Kozma Gyula, Buday Árpád, Gál Mariska k. a., Kaukál Ilona k. a . Ifj. Ecsrdy István, Pitter Anna k a., Jakab Zsigmond, L­chtstein Róza k. a., Kállay György­, Pap István, Varga János, Angyal Anna k. a., Tor­­dai Pál, Kágyi Nina k. a., Porsche Róza k. a. Mészáros Bella k. a. Az estély este nyolcz órakor kezdődik. Igazságügyi palota Deésen a deési kir. törvényszéknek jelenlegi szállása szűk­nek bizonyulván, az igazságügyi miniszter el­határozta Deésen egy díszes igazságügyi palota építését, csak azt kötvén ki, hogy a szükséges helyet a város ingyen bocsássa át. Deés város­képv. testülete tárgyalta az ügyet s elvben ki­mondotta, hogy az épület részére szük­séges helyet ingyen adja,­­ ezért névszerinti szavazattal közgyűlés összehívását határozták el. Új kisdedóvóda. Levelezőnk írja: A medeyesi állami kisdedóvóda márczius 20-ikán nyílt me­g. Ezen alkalommal Jenne E. állami iskola­igazgató egy ünnepélyt rögtönzött. Az állami iskola nagyobb növendékei Keresztes J. és Ütő S. tanulók vezetése alatt hazafias dalo­kat énekeltek. Az óvodát Téglás István s. tan­felügyelő egy alkalmi beszéddel megnyitva át­adta a gondnokságnak és az óvónőnek.A gond­nokság nevében dr. Kein Adolf lovag és gond­noksági elnök tartott megnyitó beszédet. Guest Eliz óvónő az első napon belül 15 növendék­kel azonnal megkezdette a foglalkozást. Az óvoda minta­szerűen van berendezve 8 város szerte általános érdeklődés tárgya. Öngyilkos gazda. Levelezőnk jelenti Uitscher F. Nagy-Szőlős község gazdája e hó 17-ikén, miután előbb jót mulatott, főbe lőtte magát Azonnal meghalt. Tettének oka eddig még teljesen ismeretlen. Kérelem a magyar közönséghez. A dévai ev. ref. egyházközség, mely Hunyad­­megye székhelyén a magyar nemzeti érdekek védekezésének egyik legrégibb és legbiztosabb bástyája, — elhatározta, hogy ősrégi, még a dicső Hunyadiak korából származó szép, góth­­stylű templomát és tornyát, Isten és a jó em­berek segítségével, lehetőleg már az év tava­szán kijavíttatja, hogy ezen az ősöktől reá ma­radt nagybecsű műemlék az időjárás viszon­tagságainak további romboló hatásától meg le­gyen óva. Ámde vagyoni ereje a kitűzött ma­gasztos ez él elérésére elégtelen. Birtoka, ugy­­szólva, semmi. Tagjainak száma, az ágostai evangélikus és az unitárius híveket is beleszá­mítva, mindössze 860. Papilakja felépítésére, temetője rendezésére, templomkerítése kijaví­tására, magtár alapítására stb. az utóbbi évti­zed alatt 10,000 frtnál többet áldozott. Mint parányi kis magyar sziget az idegenajkú népek óceánjában, csakis óriási erőfeszítéssel bírja magát fenntartani. Esdve kérjük azért hazánk magyar közönségét: jöjjön segítségünkre! Gyá­­molitson minket bármily kis adománynyal, mert minden hozzánk juttatott fillér nemzeti missi­ónk betöltését segitendi elő. A kegyes adomá­nyokat kérjük a dévai reform, lelkészi hivatal­hoz küldeni. Déva, 1893. Márczius 20. László Ignácz főgondnok. Szőts Sándor lelkész. Szép hagyomány. Fanta József vagyonos polgár hunyt el e hó 19-én Nagy- Enyeden 67 éves korában, igen szép emlékkel örökíte meg nevét, amennyiben nevezett város részére végrendeletileg 5000 forintot hagyomá­nyozott, — az utczai kövezet jó karba hoza­talára szánván ezen öszszeget. A város annál nagyobb örömmel és hálával fogadta e hagyo­mányt, mert a kövezet tisztességes állapotba hozatala tényleg nagyon kívánatos. A nemes­­szivü halott végtisztessége, nagy részvét mel­lett e hó 21 én folyt le. Zord, téli idő jár Nagyenyeden is, hol — mint levelezőnk jelenti, 18-án egész délután havazott, éjjel erősen fagyott, úgy hogy a hó még most sem ment el, 20-án pedig egész nap fagylaló északi szél süvített s a fagy még a napos helyeken sem engedett ki. Hymen, Jovián Viktor járásbi­rsági al- I jegyzőé hó 18-án vezette oltárhoz Nagy-Enye­­den Lázár Ilona urhölgyet. Potsa József főispán ünneplése. Ritka szereplő fél fiú részesül oly meleg ünne­­peltetésben, mint Potsa József Háromszék megye főispánja, kinek tisztelői minden alkalmat meg­ragadnak arra, hogy kifejezzék iránta érezett becsülésüket. Háromszékmegyében egy egész csomó kulturális és közhasznú intézmény kö­szöni lételét Potsa Józsefnek s ez egyletek és intézetek is minden esetben hálásan ünnepüik a népszerű székely főispánt. Legutóbb József napja alkalmából ünnepelt Sepsi Szent György, „Potsa estélyt“ rendeztek a polgári leányiskola czime alatt és ez estélyen, mely gazdag mű­sora hangversenyből, tombolából és tánczból állott, reggelig mulatott egész Sepsi­ Szent- György intelligens közönsége­s üdvözlő beszé­dekben és tósztokban kívánt sok boldog József napot a főispánnak. Ezenkívül a névnap reg­gelén a hatóságok tisztikarai is üdvözölték Potsa Józsefet. Gyilkosság az utczán. Szentkatolna Háromszék megye egyik legcsendesebb községe hol évtizedek óta még véres verekedés sem volt, és annál meglepőbb az, — írja a „Szé­kely Híradó“ — hogy e lő 16-án este 9- 10 óra tájban Kökösi Ferencz odavaló rovott elő­életű egyéni ismeretlen tettesek a község fő­­utczáján fejszével agyonütöttek. A közigazgatási nyomozás foly az ügyben, de még a tettest vagy tetteseket, gyanítani sem lehet. Kökösi meglehetős székely birtokot örökölt atyjától,de a kártya és a dolog nélküli élet felemésztette azt, a midőn már vagyona nem volt, csaláshoz folyamodott, hitelben Csik és Háromszék több községében marhákat vásárolt, azokat tovább adta és az igy nyert pénzt a dologtalan élet folytatására fordította, a mellett a szent-katol­­nai egyének aláírásaival a kézdi-vásárhelyi ta­karékpénztárakból pénzt vett fel kölcsön, me­lyet aztán az aláírók fizettek meg nyomorúsá­gosan ; ezen gazdálkodás által nagyon sok em­bert húzott be s igy nem lehet csodálni ezen eset megtörténtét. Székely küldöttség Kossuth La­josnál. Sepsi-Szent­györgy város képviselete egyik közgyűlésében díszpolgárrá választotta meg Kossuth Lajost, kinek a díszoklevelet most egy küldöttség vitte fel Turinba. A küldöttség, mely tegnapelőtt reggel indult el útjára a sepsi­szentgyörgyi i­dóháztól, a következő tagokból áll : Kelemen Lajos vármegyei tiszti ügyész, Bogdán Arthur takarékpénztári vezérigazgató, Bogdán Flórián vállalkozó, Révay Pál ref. lel­kész, ifj. Gödri Ferencz v. főjegyző, Kis Ödön tanító Botár Albert birtokos, dr. Barabás Sán­dor orvos, Sikó Béla v. hivatalnok, Várkonyi Endre főgymnáziumi tanár. A küldöttséget f. hó 25-én d. e. 11 órára Kossuth Lajos Helffy útján hívta asztalához villásraggelire. Reform a hadsereg egyenruhájá­ban. Az a bizottság, a­mely már régebben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a katoná­kat miképen lehetne háborúban alkalmasabb egyenruhával ellátni : emlékiratot készített, a­melyet legközelebb fognak jóváhagyás végett a király elé terjeszteni. A gyalogság az emlékirat szerint csuka­szürke kabátot kap piros hajtó­kával , ez minden ezrednél egyforma lesz. Az ezredek száma a gombokon lesz jelezve. A kö­penyegek világos szürkék lesznek. A lovasság­nál a piros nadrágot szürkékkel helyettesítik. Ál­talában ki fogják küszöbölni a ritkító szí­neket. A Mária-Dorothea egyesület köz­gyűlése. A Mária-Dorothea egyesületnek teg­nap volt Budapesten rendes közgyűlése. György Aladár olvasta fel az évi jelentést, mely sze­rint az egyesületnek múlt évi bevétele 15591 frt, kiadása pedig 8242 forint volt, és a tagok száma, ide nem értve a vidéki körök pártoló tagjait, 1027-re növekedett. Az egyesület, mely a magyar tanítónők érdekeinek társadalmi úton való előmozdítását végzi elismerésre méltó si­kerrel, újabban egy régi óhajtás megvalósítására, megalakította a magyar nevelőnők és zene­taní­­tónők nyugdíjegyesületének bizottságát. G­á­­­ff­y Sándorné, De Gerando Antónina, Gross Leopoldina, Nemessányi Adél, Pataky Ima és Salamon József vidéki korelnökök tevékeny működésükért köszönetet szavaztak. Elnök lett: Gr. C­s­ák­y Albinné, alelnökök : Bi­­rchitz Dávidné, Herich Károlyné, Tóth József, pénztáros Zirzen Janka, titkár Radnai Jenőné, jegyzők : Berta Ilona Dorogsághy Dénesné, egyesületi ügyész: Rohrer Viktor, miniszteri biztos : dr. Morfin Emil. A tanítónői szakosz­tály elnöke: Sebestyénné Stetina Ilona, a Ta­nítónők Otthoná­nak igazgatója dr. Hlatky Já­­nosné, könyvtárosa Vidéky Apolónia, orvosa Papp Gyula. Választottak ezeken kívül 175 részint fővárosi, részint vidéki választmányi tagok. Jókai Mór és a főváros. Több fő­városi bizottsági tag Jókai jubileuma tárgyában a következő indítványt terjeszti a szerdai közgyű­lés elé: Tekintetes közgyűlés! Jókai Mór ötven éves írói jubilluma a folyó évben lesz megtartva. Ez alkalommal az alulírottak minden további megokolás nélkül indítványozzák . A fő- és szék­város törvényhatósága 1. Jókai Mórt üdvözli. 2. Megválasztja a fő- és székváros díszpolgárává és a művészileg készítendő díszpolgári oklevelet kül­­döttségileg nyújtja át. 3. Jókai Mór nevére léte­sítendő szépirodalmi nemzeti alapítványra az alá­írást 5000 forinttal megkezdi. 4. Az ünnepséget egyéb tekintetben erkölcsileg és anyagilag támo­gatni kész és az ünnepség rendezésére szükséges helyiségeket — a mennyiben azok fölött a tör­vényhatóság rendelkezik — átengedi . 5. Az ün­nepséget rendező nagy bizottságba megbízottakat küld. Budapest, 1893. márczius 17-ikén. Az in­dítványt több mint száz bizottsági tag irta alá. Báró Nopcsa lemondása. Báró Nop­­csa a királyné lendvarmestere, mint a P. Nap­lónak Bécsből jelentik, egészségi okokból leg­közelebb beadja lemondását. A gazdatisztek és erdészek se­gélyegyesületének választmánya Bu­janovics Sándor elnöklete alatt márczius 16-án és folytatólag 17-én tartotta havi választmányi ülését. Főtárgyát képezte a „Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíj­intézete“ alap­szabályainak tárgyalása. Miután ezen intézmény létesítése szövetkezeti alapon, a szövetkezeti törvény rendelkezései szerint nehézségbe ütkö­zött volna, elhatároztatott, hogy az egyesületi alapon létesíttetik és ezért „nyugdíj-intézet“ el­nevezés javasoltatik. Az alapszabályok azok­nak, kik magukat belépésre kötelezték, rövid idő alatt el fog küldetni. A segély­egyesület alakuló ülése ápril­is 4-ére d. e. 9 órára, a nyugdíj-intézet alakuló ülése mindjárt utána, tehát szintén ápril hó 4-én 10 órára a „Köz­telek“ üléstermébe tűzetett ki. Az előleges ter­vezet szerint, tehát egy nappal elhalasztatott, hogy a résztvenni szándékozó vidéki tagok a húsvéti ünnep legalább első napját egészen ott­hon tölthessék A nyugdij-intézet sikere már is biztosítva van. A jelentkezők között talál­juk Brankovits szerb patriarcha tisztikarát, mig Majláth József gróf személyesen jelenté be, hogy gazdatisztjeivel a nyugdíj-intézetbe belép. Jelentkeztek a gödöllői korona uradalom gaz­datiszti karából és a gödöllői szőlészeti és bo­rászati szövetkezet alkalmazottjai. Kik kötelező nyilatkozatukat az alakuló ülést megelőzőleg küldik be, azok a 10 frt behatási dij fizetése alól fel vannak mentve. IRODALOM és MŰVÉSZET. Az Atheneaum illusztrált ma­gyar irodalom története. Az utóbbi két évtizedben örvendetesen föllendül­t a magyar irodalo­mtörté­net művelése; nagy számmal je­lentek meg különböző korokról és írókról szóló tanulmányok, monográfiák, sőt az egész anya­got felölelő rendszeres munkák. Csakhogy ezek tisztán iskolai használatra, amazok pedig leg­nagyobbrészt a szakemberek számára készül­tek. Olyan nagyobb munka, mely a kutatások eredményeit öszszevonta s a kiválóbb irodal­mi irányokat és írókat művelődéstörténeti ke­retben, a nagy­közönség által is élve­zhető elő­adásban adná, még eddig hiányzott. De hiánya régóta és nagyon érezhető volt. Ezen a hiá­nyon fog segíteni az a díszmunka, melyet az irod. és mivelődéstört. legkiválóbb szakerőinek közreműködésével Beöthy Zsolt, a nagyhírű aestheticus szerkeszt, s melynek első füzete most jelent meg. Bevezető czikke az az érte­kezés, melyet maga a főszerkesztő a Kisfaludy­­társaság egyik téli estéjén olvasott fel. A 2-ik a magyarok őskoráról, a néprajzi és régészeti legújabb eredmények felhasználásával, a 3-dik a magyar nyelv eredetéről, a 4-dik a pogány­­kori költészetről szól. A füzet egyszersmind va­lóságos remeke a nyomdai kiállításnak ; a nagy­számú szöveg illusztráczión kivül gyönyörű a kö­zépkori iróbarátot ábrázoló s 8 színben pompázó első initiale, a műmellékletek közt igen sikerült a Czwittinger könyvének hasonmása s a Halotti Beszédnek olyan színes fölvétele, melyhez ha­sonló hű másolatot eddig a technikai eszközök fejletlensége miatt nem is lehetett volna ké­szíteni. Az egész könyv 45—50 évre fog ter­jedni. Két-három éves fél havi füzetekben ada­tik ki a folyó év márczius havától fogva úgy,­­ hogy egy év alatt az egész mű­ be legyen fe­­­­jezve. Minden füzet ára 40 kr. A mű munka-­­­társai : Alexander Bernát, Angyal Dávid, Badics­­ Ferencz (egy­szersmind segédszerkesztő), Bal­­lagi Géza, Bayer József, Rákóczi József, Er­délyi Pál, Fraknói Vilmos, Gyulai Pál, Hahn Adolf, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Hor­váth Cyrill, Imre Sándor, Jancsó Benedek, Kar­dos Albert, Kelemen Béla, Lánczy Gyula, Mar­­czali Henrik, Négyesy László, Péterfy Jenő, Pulszky Ferencz, Radó Antal, Rákosi Jenő, Réthy László, Riedl Frigyes, Sebestyén Gyula, Sebestyén Gyula (dr.), Simonyi Zigmond, Szász Károly, Széchy Károly, Szilády Áron, Szilá­gyi Sándor, Szily Kálmán, Szinyei József (idősebb), Szinnyei József (dr.), Takács Sán­dor, Vadnai Károly, Váczy János, Zichy Antal. A mű­ az Athenaeum irodalmi társulat kiadá­sában jelenik meg mely irodalmunkat csak a közelmúltban is jelesen szerkesztett Kézi Le­­xikonával, Petőfi összes műveit első összkia­dásaival, számos díszmunkával és ifjúsági irat­tal gazdagította, és a múlt napokban Jókai képes kiadásával, most pedig a Képes irodalom történettel készül gazdagítani. Mindezen vál­lalatokat közönségünk meleg pártfogásába ajánljuk. NEMZETI SZÍNHÁZ. Nagy bérlet 101 Pót­bérlet 127. Kolozsvárt, szerdán, márcz. 22-én. MADARÁSZ Operette 3 felv. Kezdete 7 órakor, vége 10 előtt. GYÁSZROVAT. Halálozás. Egy kedves ifjú asszony haláláról, ki a hozzá tartozóknak öröme, bol­dogsága volt, vesszük a következő gyászjelen­tést: Nagy László, az erdélyi rom. kath. stá­tus főerdésze, szabads. áll. tüzér főhadnagy mint, férj a maga és gyermekei: Olivia, Géza és Zoltán ; Eleő­d Simon m. kir. erdőmester és neje Kartzer Teréz mint szülők; Eleőd Ella és Irma mint testvérek: özv. Nagy Paulina mint anyós, Nagy Czézár, Ödön és Virgil mint só­gorok, mélyen megszomorodott szívvel jelentik, a felejthetetlen hű nő, anya, testvér és rokon: Nagy Lászlóné, született Eleőd Gizellának folyó évi márczius hó 19-én estek­ 11 órakor, élete 27-ik, boldog családi életének 8-ik évében, rö­vid, de nehéz szenvedés után történt gyászos kimultát. Hült tetemes folyó évi márczius hó 21-én d. u. 2 órakor, a róm. kath. egyház szertartása szerint a n.-almási gör. kath. sir­­kertben örök nyugalomra helyezte­tnnk. Béke és áldás lengjen porai felett! Értesítő. Jogász segélyegyleti gyűlés A „kolozsvári m. kir. Ferencz József tudomány­­egyetemi joghallgatók segélyző-egylete“ 1893. márcz. 22-én, szerdán d. n. 6 órakor a jogi kar I. sz. termében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tag urakat tiszteletei meghívják. Tárgy­­sorozat: 1. A jegyzőkönyv felolvasása és hite­lesítése. 2. Az ideiglenes pénztárnok beszámo­lása és lemondása. 3. Új pénztárnok választása. 4. A IV-ed évről egy választmányi rendes és egy póttag választása. 5. Ügyrendtartás tár­gyalása. 6. Indítványok és interpelációk. Kolozs­várit, 1­893. márcz. 20-án. — Herepei Iván al­­elnök. Balogh Béla, titkár. A tibetnémák intézetének szelvé­nyei gyüjtés képen küldöttek: a városi tanács Kismárton 7 frt, Tisztviselő egylet Karánsebes 19 frt, Gölniczbánya város árvaszéke 9 frt, Besztercze-Naszód várm. árvaszéke Besztercze 14 frt, Első magyar ált. biztosító társaság sop­roni főügynöksége 10 frt, Hosszufoki ármente­­sitő társulat Békés 5 kr., Újhelyi József Moha 50 kr., a halasi m. á­v. pénztárnok 86 kr., dr. Kelen József ker. orvos Bpest, Józsefváros 1 frt, a városi orvosi hivatal Brassó 1 frt, Hé­­vis községe (Nagy-Küküllőm ) 1 frt, a német­­újvári kir. posta- és távirdahivatal 2 frt 10 kr., a kir. erdőhivatal Otocac 3 frt 24 kr., a m. kir. erdőhivatal Zsarnócza 3 frt 26 kr., Posta-távirda Galgócze frt.— A magyar asphalt társaság nevében Péterffi Zsigmond Kolozsvár­ról 7 frt adományt küldött. — Aradmegy­i ár­­mentesitő és belviz-szabályozó társulat pénz­tára Kis Jenő, 7 frt, a kőpataki m. kir. posta­­hivatal 4 frt, Tisza-szabályozó társulat műszaki hivatala, Perbenyik, 2 frt, Oravicziai takarék­­pénztár részvény­társaság 2 frt, az újvidéki m. kir. erdőgondnokság 2 frt, a nagy­kanizsai m. kir. erdőgondnokság 2 frt, a budapesti VII. ker. kir. járásbíróság 3 frt 25 kr, a zentai ál­talános takarékpénztár részvény­társ. 7 forint, a budapesti ferenczv. m. á. v. áll. főnöks. 1 frt. Vadáért községi hitelszövetkezet 7 frt 26 kr, a m. kir. adóhivatal Bathonya 11 frt, takarék­­pénztár Dárda 5 frt, az üzbégi m. kir. posta­­hivatal 10 kr, Csikszere­dai takarékpénztár rész­vénytársaság 5 frt, jankováczi takarékpénztár részvénytársaság 2 frt, parabutyi segélyegylet 1 frt 69 kr, Otocska G. bárányom, közg. előadó Gyula 6 frt, Lajos I. Penyige 1 frt, 40 kr., Trom­bitás Ignácz áll. főállatorvos Kaposvár 1 frt, a Fonciére Pesti biztositó­intézet Kecskeméti főügynöksége 5 frt 75 kr. ifj. Nemes János gróf Kunhegyes 5 frt, Hoffman Vendel rozs­­ny­ói kanor­ok 2 frt, Teodorovits Ferencz ro. ki­ erdész Király halma­z fit. Az intézet felügyelő­­bizottsága a nem­es szivü adakozóknak hálás kölszönetét nyilvánítja. Nyilvános nyugtázás és köszö­­­net. A dévai ev. ref. templom és torony res-­­­taurálási költségeire, a hírlapokban megjelent­­ „Kérelem a magyar közönséghez“ czimü esdő szózatunk folytán, mai napig, a következő ke­gyes adományok küldettek be hozzánk : dr.­­ Radák Ádám (Mikeszásza) 50 frt, Király Gyula (Kolozsvár) 1 frt, Szombath György (Győr) 1 frt, Thaly István (Nyitra) 10 frt, Szanka Kál­mán (Hajdu­ Nánás) 1 frt, Horváth Lajos or-­­­szággyűl. képv. (Budapest) 10 frt, özv. Gál Dánielné (Nagy-Várad) 1 frt, Hirling Mihály (Kolozsvár) 5 frt, Schwarz Simon szatócs gyűjtése (Budapest Rákosfalva) 5 frt 60 kr., Pogány Károly országgy. képviselő (Budapest) 5 frt, gróf Teleky Árpád országgyűlési képv­­­viselő (Budapest) 2 frt 50 kr., Barcsay Dom­­­mokos és neje (Kolozsvár) 10 frt, Macskási­­ Julia (Kolozsvár) 2 frt 50 kr, Vitán Árpád (N.- j_______________________ Várad) 2 frt, Boross Elek (Maros-Vásárhely) 1­­ frt, Pap Mária gyűjtése (Kolozsvár) 20 forint, | ___________ melyhez járultak: Szász Domokos ref. püspök *­ e rovatban megjelent közleményekért nem 10 frt, Pap Mária 2 frt, dr. Lázár Gyuláné,­­ vállal felelősséget a Szerk. mis 21. Kovács Béla, Keul­e és Bartók Jenő 1_1 frt, Pischl Iduna, Bisztritsány Katicza May Emilia, Binder Laura és D. G. 50—50 kr Se­­besi Laura, Sára Annr.,Francu Victoria, Königs­berger Lea és Imecs Irén 30—30 kr. Összesen 127 frt 60 kr. A Déva városában és Hunyad­­megye területén egyesek által eszközölt evüi­­tés eredménye 1035 frt 69 kr. Együtt 1163 frt 29 kr. Fogadják úgy a kegyes adakozók, mint a szives gyűjtők mindnyájan gyülekeze­tünk nevében mondott forró köszönetünket._ Déva, 1893. márcz. hó 20-án. S­z­ő­­­s Sándor lelkész. László Ignácz, főgondnok. KÖZGAZDASÁG. A maszlag elárusitásának kor­lá­tolása. A belügyminisztériu­o­b. Jósika ál­lamtitkár aláírásával a következő kör rendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz. Tapasz­taltatok, hogy a maszlag, a melynek haszná­­­­lata a halászati törvény (1888. évi XIX. t.-cz ] 23. §.) pontja­ által tiltva van, gyakran orv­halászatra használtatik, továbbá, hogy ugyan­ezen anyaggal a sert is hamisítani szokták. Tekintettel arra, hogy a maszlag a benne fog­lalt pterotoxin folytán az erős hatású mérgek­hez tartozik, a­mennyiben az heves mérgezési tüneteket, sőt halált is okozhat, a felmerülhető veszélyek és szerencsétlenségek elhárítása czél­­jából szükségének mutatkozik, hogy annak eláru­­síttatása és forgalma, a­mely a kereskedésekben különben is csekély, már csak a halászati t­ö­rv­é­ny tilal­mának, valamint a ser megha­misítása meggátolhatásának eredményesebb ellenőrizhetése végett is korlátozásnak vettes­sék alá. Ennélfogva a kereskedelemügyi és föld­­­mivelésügyi miniszériumokkal egyetértőleg, úgy­szintén az orsz. közegészségi tanács szakvéle­ménye alapján ezennel elrendelem, hogy a masz­lagnak csakis a drogneisták által való eláru­­síttatása engedtetik meg, s annak eltartása, elárusítása, valamint kiszolgáltatása körül a mérgekre nézve fennálló szabályok a mérv­adók. Ingyen kapnak szederfamagot és 2-3 éves iskolázandó szederfacseme­tét községek és népiskolák, ha ez iránt már­czius hó 25-ikéig az alálírt intézethez fordul­nak. Magánfelek a szederfamagot szintén ingyen kapják, a 2—3 éves csemetéket azon­ban azon vételár mellett, a­melyet az inté­zet a kir. erdőhivataloknak fizet, vagyis 1000 da­rabját 4 frt 50 krért és ezenfelül a szállítási költséget viselik. Fent jelzett határidőig törté­nő megrendelés alkalmával a megye, posta, vasút, esetleg hajó állomás pontosan közlendő. Szegszárdi orsz. selye­m­­ten­y. felügyelőség. Idegenek névsora. Kolozsvár, márcz. 21. Központi szálloda. Gr Spanoky Leó nagy­birt. Gerend. Monbach Sándor nagybirt. Válaszút. Macskásy István Bpest. Hollós Dezső keresk. B­­pest. Seifert Jenő­ keresk. Bpest. Vokuika János keresk. Prága. Sehemnitzer Mór keresk. Becs. Sel­­linger Lipót keresk. Becs. Grünfeld Sándor sertés keresk. Kőbánya. Balogh János sertés keresk. Kő­­­bánya. Hahn Ibold ut. Bécs. Belke Ernst ut. Sel­lingen. Hendeni Károly ut. Rheinprecsen. Herer Ignácz Grácz. Schlesinger Markus Pozsony. Hungária szálloda. Földváry László és neje földbirt. Gerend. Geifner Demeter és neje mérn. Debreczen. Hirsch Vilmos birt. N. Iglod. Pick Ber­­náth keresk. Bpest. Stein Manó keresk. Bpest. Macskásy András földbirt. Sz. Almás. Holc­inger Ignácz pinczemester, M. Ovár. Meininger Károly vendéglő­s, M. Ovár. Lusztig Miksa birt. Gyéres. Felelős szerkesztő: HINDY ÁRPÁD. Kiadó: AJTAT­IC ALBERT. NYILTTÉR.*) Henneberg G. & Sauft selyem­­gyára Zürichben, ServínSra“: vétlenül szállít: fekete, feh­ár és színes se­lyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 frt 65 krlg postabér- és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 kü­­lömböző szin­ű árnyalatban). Minták postafordu­lóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelező­lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó.­­ Sírkövekre való érczkoszorúk porozellán virágdíszszel megérkeztek és rendkívüli olcsó áron kaphatók CZETZ PÉTER első és Erdélyben legnagyobb temetkezési intézetében Kolozsvárt­­. 3-3

Next