Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)
1894-08-27 / 195. szám
Kolozsvár, 1894. Kirándulás a Jád völgyébe. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kolozsmegyei osztálya f. aug. hó 26-án igen sikerült egy napos kirándulást rendezett a Jád-völgyébe. A csak pénteken összetömörült kis társaság a szombat esti személyvonattal utazott el Csúcsára, hol meghalva, másnap a hajnali omnibus vonaton Jádvölgy állomásra ért. Innen a Horn- féle iparvasut igénybevételével, rövid egy óra alatt Remeczre jutottak. — Itt kezdődött csak az igazi turista élvezet. — Lombos erdő között, a Jád csörgedező vize mellett vidáman gyalogolt a kis csapat fel az I z v o r i g, útköz- ■ ben méltó bámulatának adott kifejezést midőn a la cornyi nevű hegy méhébe 2—3 óra járásnyira is benyúló remek cseppkőbarlangot — nagy fáradság után -- megtekintették; a természet e merész alkotását, a mély öblű barlangot kevés osztálytag ismerheti, útleírásainkban legalább nem igen van említés téve, pedig valóban érdekes látványosság (kellő számú lámpa világítása mellett.) Megtekintésre érdemes a Mihályhegy sziklákkal és erdőkkel borított meredek oldala, úgy szintén a strevisana nevű völgyszakadékba épített merész esésű csúsztató. Mind e látványosságok kínálkoztak turistáinknak és igy nem csoda, ha a különben hosszú nap oly gyorsan lepergett, még csak annyi idő maradt, hogy a Fischer, fűrésztelep igazgató által előzékenyen felajánlott pályakocsin leereszkedjenek Csarnaházára, itt azalatt amig a frissen fogott pisztrángok a nyárson megsültek, volt alkalom gyönyörködhetni a csarnóházi barlangban és a búvópatak alkotta vízesésben. Az esteli személyvonat már haza röpítette az osztály központjába tagjait. — Az igen élvezetes kirándulás emlékeit itthon maradt érdeklődő társaiknak elbeszélhetik dr Mannsberg Sándor p. alelnök, Cziegler Gyula, Dunky Kálmán, Gámán József, dr. Gergely Albert és Szakáts Péter. Bérbevétel Fraenkel Sim és fia helybeli derék faiparvállalati nagy czég, mely jelentékeny lendületeit adott az erdélyi részekben a fakereskedéseknek a Gróf és Báró Bánffy család kalotaszegi birtokának 40 ezer hold kiterjedésű erdőségét 20 évi időtartamra bérbe vette. Uj óvónők. A kolozsvári róm. kath. képviselőtestületnek 1894. aug. 26-án a leányiskolában tartott folytatólagos közgyűlésén választottak meg a külmagyar-utczai és a kőkerti óvodákhoz az új óvónők. Az előbbihez Pákei Berta, az utóbbihoz Paskovszki Anna okleveles óvónők választottak meg. Árverés. A város tulajdonát képező kabalapataki erdőnek felsőbb hatóságilag eladásra engedélyezett körülbelül 700 hold területen levő haszonjára csütörtökön fog az árverés megtartatni. A kikiáltási ár 139.000 fit. Az árverezést dr. Nagy Mór tanácsos, közgazdasági előadó fogja vezetni. Mint értesülünk már több vállalkozó jelentkezett a városnál az árverésben való részvételre. Az iparkamara újjáalakítása A helybeli iparkamara újjáalakítására kiküldött központi bizottság holnap, kedden délután 3 órakor, az iparkamarai tagokat választók névjegyzékének összeállítása czéljából ülést tart.A központi bizottságba a városi tanács kinevezte Salamon Antal v. tanácsost elnöknek, Sándor László v. aljegyzőt jegyzőnek, Fischer Vilmos, Gergely Ferencz, ifj. Reményik Lajos kereskedőket és B. Bak Lajos, Demjén Ágoston, Ferenczi Ignácz iparosokat pedig bizottsági tagoknak. Kilépett tartalékos tisztek. A magyar kir. honvédelmi miniszter közzéteszi, hogy Aszalay Sándor, nagyszebeni 23 ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos főhadnagy,Bárdossy Antal és Lénárt János marosvásárhelyi 22-ik, Molnár Károly nagyszebeni 23-ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagyok a szolgálati kötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatuknak megtartása nélkül, saját kérelmükre, 1894. évi szeptember hó 1-vel a honvédség kötelékéből elbocsáttattak. Segesvári Sirek Levelezőnk Írja: Babonából egy élő macskát akart Moldován Lázárné az uj háza védszentjének áldozni. Ugyanis az illető asszony azon hitben, hogy az házuktól minden csapást elhárít, a külvárosban jelenleg építés alatt evő házuk falába egy élő macskát falaztatott be. A macska kegyetlen nyávogása azonban nemcsak a szomszédság, de a rendőrség figyelmét is magára vonta, 36 órai kínlódás után a macskát szabadon bocsájtották, a babonás házépítőnőt pedig az állatkínzásért megbüntették. Az ágost. evang. hitközség a várbeli templomot, mely a szászok katholikus korában a dominikánusok temploma volt, javíttatni kezdette. Ez évben a déli oldal fog stylszerüen helyre állíttatni s oldaltámokkal megerősittetni. Javítás alatt van a felsővárosnak a város fotelére szolgáló remek kaputornya is, mely egyike Erdély nevezetesebb műemlékeinek. Sajtóvadászatot rendeztek aug. 19-én és 20-án — mint lapunknak írják — Héjasfalva, Fehéregyháza, Szász-Kérd és Szász- Dálya terjedelmes erdőségeiben, hol a vaddisz-nők szerfölött elszaporodtak. A vadászaton Segesvárról igen szép számmal vettek részt. A vendégeket Somogyi Albert héjasfalvi nagybirtokos valódi ősi magyaros vendégszeretettel fogadt. Déltől estig számos toszt után csengtek össze a poharak. A szellames tosztok közül kitűntek és nagy derültséget keltettek a Kedves I., Téglás I., Szongott V., Walbaum F., Lészay A., Lendvay L. által mondott pohárköszöntők. Sajnos azonban, hogy Szent Hubertus kevesebb eredménynyel jutalmazta a vadászok fáradozásait. A nagyszeben-disznódi vasút A magyar kir. államvasutak igazgatóságától kapott értesülés szerint, a nagyszeben-nagydisznódi h. é. vasúton a megnyitás napjával — zónarendszerű személy- és podgyászdijszabás lép életbe, mely a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusitási osztályában (Csengeri utcza 33. sz.) 10 krért kapható. Nagy erdővásárlás. A Háromszéken nagy erdők felett rendelkező erdélyi erdőipar részvénytársaság igazgatója, Horn Dávid utján megvásárolta az erdőivel határos román területen Ghermani román pénzügyminiszter erdőit, melyekbe küön fűrészgyár-telepet állít a részvénytársaság. Horn a gyulafalvi és komandói fűrésztelepek felállításával máris nagy érdemeket szerzett magának a háromszéki és erdélyi ipar emelése körül. Tüzek a székelyföldön. Zágonban e hó 19-én d. u. 1 órakor a báró Szentkereszty-féle szérüskertben ismeretlen okból tűz támadt s pár óra alatt a lángok martaléka lett 1200 kalangya ősz gabonának 12 kazalban elhelyezett szalmája, törek és polyvája és két szénakazal, melyekben 21 szekér széna volt Elégett a mintegy 2000 frt értékű nagy csűr s abban 70—80 szekér széna s gazdasági eszközök. Nyolcz kazalt, melyekben 50 szekér széna van s a csűr közelében levő egyéb gazdasági szerelvényeket a nagy szél daczára is sikerült megmenteni s ez által a tűz továbbterjedését meggátolni, mi főleg annak köszönhető, hogy gyorsan érkezett szivó-nyomó fecskendő a közelben levő patakból bőven szállíthatta a vizet. A leégett épület a báró Szentkereszty Zsigmondné volt, a benne és körülötte levő termények pedig a Beczási József tulajdonosai voltak. Biztosítás mindkét részről történt, de a megfelelő értéken jóval alól. A kár 3500 írtra bizton tehető. A papolczi önkéntes tűzoltó-testület hét tagja Imre Mózes paracsnok vezetése alatt egy hidroforral gyorsan segítségül érkezett s a tűz lekalitázásában derekasan közremükött. — Kovásznán e hó 23-án déli 12—2 óra között az Alszegben tűz ütött ki. Három csűr tele gabonával és takarmánynyal égett el. A tűz keletkezésének okául bosszút emlegetnek. A csendőrség egy férfit és nőt le is tartóztatott. A kár 1793 frt, biztosítva két gazdánál 200 frtig volt. Reklám a mártíroknak. A memorandum-per elitéltjei fogva ülnek Váczon és Szegeden s azért mégis nagy utazásokat tesznek. Persze nem ők utaznak, hanem az arczképeik. A bukaresti liga tudniillik az elitéltek fényképeit nem rég elküldte Rómába, Salomini festőművészekhez, kik a 14. fényképet díszes csoportképpé foglalják össze, melyet aztán kőnyomás által sokszorosítani fognak. Tízezer ilyen példányt rendeltek meg a képekből. Mundy báró temetése. Mundy bárót szombaton délután 3 órakor temették el Bécsben. A mentőegyesület épületének előcsarnokában Charas dr. főorvos mondott gyászbeszédet, aztán a holttestet a nyolcas fogatú díszkocsiba emelték. A halottat utolsó útján a mentőegyesület gyászba öltözött szolgái és több száz főnyi gyászoló közönség kísérte, köztük a külföldi mentőegyesületek küldöttségei. A hadsereget Merkl táborszernagy és Kálnoky ezredes, a külügyminiszter testvére képviselte, a helytartót pedig Bourgingon báró. A rendőrség részéről senki sem jelent meg. Bécs városát az alpolgármester képviselte, aki azonban csak a templomban jelent meg. A három községi tanácsos, aki eljött, személyes barátja volt az elhunytnak. A máltai lovagság nem volt képviselve ; az urak — úgy mondják — elkéstek. A községtanács hivatalosan nem volt képviselve. Az ünnepélyes beszentelésnek a dominikánusok templomában kellett volna megtörténni. A prior azonban elrendelte, hogy a harangokat meghúzni, gyászdalokat énekelni nem szabad és megtiltotta a templom feketével való bevonását és földiszitését. Mundy bárót a központi temetőbe vitték ahol a történetileg nevezetes személyiségek közé helyezték el örök nyugalomra. A sírnál Mosetik tanár és Lamezan gróf mondottak beszédet. A Vili. nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszus tagjai napról-napra nagyobb számban jelentkeznek, úgy, hogy péntek estig már 1441 tag fizette be tagsági díját. Ezen a kongresszuson fogják először önállóan tárgyalni a testedzés és a sport kérdéseit egészségi szempontból; evvel kapcsolatban rendezik a torna-, az athletika-, az úszó-, evező- és a kerékpár-versenyeket a kongresszusi díjakkal. Az operaházban és a nemzeti színházban a belügyminiszter engedélyével a díszelőadások ingyenes előadások lesznek. Az operaházban szeptember 3-án „Hunyady László“ első felvonását, „Bajazzók“-at és a „Csárdás“-t, a nemzeti színházban pedig szept. 4-én „Az ember tragédiájáét fogják adni. A megnyitó ülésnek ünnepi hangulatát nagyban fogja emelni a budai dalárdának közreműködése, amely az ülés elején Sellei Gy. „Üdvözlés a királyhoz“ czímű hymnuszát, az ülés elején pedig a Kölcsey-hymnust fogja énekelni. Tisza Kálmán a „Magyarok Bejöveteleiről. Tisza Kálmán, aki a körképet gyakorta megnézi, Feszty Árpád albumába ezeket a meleg sorokat írta: „Ismerem a festészetnek azt a nagy hatását, melylyel a nemzet nevét, melyből a művész származott, mind jobb és jobb hangzásúvá tudja tenni világszerte, saját dicsőségével szaporítván a nemzetét is; tudom azt is, hogy a művész, midőn nemzete történelmének egyes nagy momentumát nagy tehetségével megörökíti, nemzetének a nagyságát, létjogosultságát hirdeti világszerte. Ezt fogja tenni Feszty Árpád nagy körképe is. E kép részleteinek méltatására nem érzem óriás magamat illetékesnek, de éreztem ,művészi hatását, és tudom azt méltányolni. A kitűnő művész és jó hazafi ölelkező szelleme sugalta és létesítette azt, s ezáltal megragadta bámulatomat és megmelegítette szívemet. Ez érzelmek hatása alatt éltetem e mű teremtőjét. Tisza Kálmán:“ Török lovasok Magyarországon. Nagy feltűnést keltett pénteken délután Bács- Topolyán egy csapat török lovas, akik egész váratlanul érkeztek a városkába. A városka lakossága összefutott és ugyancsak megbámulta a szokatlan öltözékű lovasokat. A lovasok csak rövid pihenőt tartottak a nagy korcsmában, aztán folytatták útjukat Szabadka felé. Pihenésük közben megérkezett a nagyon előkelőnek látszó lovasok szolgaszemélyzete, amely tizenhárom pompásnál pompásabb, törökös hálóval KOLOZSVÁR borított almásszürke lovat vezetett. A szolgacsapatban volt egy, aki németül is tudott s a kiváncsi érdeklődőknek ez a német lovász aztán megmagyarázta, hogy a török lovasok egyenesen Konstantinápolyból jönek és lóháton mennek Berlinbe. Egy sportfogadásról van ugyanis szó: gróf Venden teszi meg a hoszzu lo- i vasutat a török fővárosból a német fővárosig. Vilmos császár és a néptanítók. Vilmos német császár elé, mint egy német lap írja, nemrégiben egy katonatiszt periratai kerültek. A katonatisztet azért perelték be, mert a gyakorlatokra bevonult néptanítókat gyalázó szavakkal illette. A császár átolvasván az iratokat, az illető inkriminált szavaknál az ív szélére sajátkezüleg a következőket irta: „Nem hittem volna, hogy hadseregemben ilyen műveletlen tiszt találkozzék.“ A bíróság már előzőleg elitélte volt a katonatisztet s mikor ez büntetését kiállotta, figyelmeztették a császár jegyzetére. A tiszt megértvén a sajtó ítéletet, letette kardját és rangjáról lemondva, kilépett a hadseregből. Ezredéves kiállítás. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter, mint az országos kiállítási bizottság elnöke, az igazgatóság előterjesztése alapján legközelebb szervezi a kiállítás pénzügyi bizottságát, melynek feladata lesz a kiállítás egész pénzügyi műveletét ellenőrizni, a kiállítási tárgyak és épületek biztosítására nézve javaslatot kidolgozni s a kiállítási sorsjáték rendezésének módozatait megállapítani, illetőleg a sorsjáték bérbeadására vonatkozó feltételeket kijelölni. A pénzügyi bizottságba jórészt az országos bizottság azon tagjai fognak kineveztetni, akik elsőrendű pénzintézeteink élén állanak ; e bizottság megalakulása e hó közepére van tervezve. A második bizottság, amelynek szervezését a miniszter elrendelte, a sajtóügyek ellátására, illetőleg a sajtóiroda ellenőrzésére felkérendő szakbizottság, melynek fő feladata lesz a hazai központi, továbbá a vidéki lapokat s a külföld nevezetesebb lapjait (nemkülönben a képes és szaklapokat megfelelő tudósításokkal és informácziókkal ellátni s a közérdeklődés felkeltésére és állandó ébrentartására nézve az impulzust megadni; e bizottság feladata lesz továbbá a külföldi és hazai reklámra vonatkozó javaslatok megtétele, végre a sajtó képviselőinek minden irányban való támogatása, különösen pedig a külföldi sajtó képviselőinek fogadása, kalauzolása, tájékoztatása stb. E bizottság szintén a kereskedelmi miniszter elnöklete alatt még e hó folyamán tartja első ülését, mely elé a kiállítás igazgatósága konkrét javaslatokat fog terjeszteni. Szerelmi tragédia. Bukarestből írják, hogy a Teleormann kerülethez tartozó Alexandria városnak lakosságát nagy izgatottságban tartja egy szerelmi ügy véres kimenetele. Antonescu G. diák Stoenescu asszonyt még leánykorában üldözte szerelmével. De a szép hölgy nem hallgatta meg, hanem férjhez ment és úgy látszott, mintha a fiatalember szerelmi vallomásait semmibe sem vette volna. Pedig lényegesen másként történt. Stoenicuné, mint leány ellenállott, de asszony korában karjaiba vetette magát Antonescunak. És ezt Alexandriában tudta már jó ideje mindenki, csak az nem, akit legjobban érdekelt volna: a megcsalt férj. De végre is akadt egy jó barátja, aki felvilágosította és ő véres boszszút forralt. Megtudta, hogy éjfél után felesége ismét találkozni fog szeretőjével és tőrrel felfegyverkezve elment a találkára. És amikor meglátta a szerelmes párt, közibük rohant s a felesége szivébe döfte a tőrét. A szerencsétlen asszony rögtön meghalt. Ezután a csábítóra vete magát és annak minden védekezése daczára több életveszélyes szúrást ejtett fején és mellén. Antonescunak azonban még volt annyi ereje, hogy támadója karjai közül egy pillanatra kiszabadítsa megát. És ekkor hirtelen előrántotta zsebrevolverét és közvetlen közelből kétszer teája lőtt. A golyók ezért értek, és a becsületét kereső férj holtan rogyott felesége holtteste mellé. De ekkora már Antonescut is elhagyta ereje és a sok vérveszteségtől elgyengülve eszméletlenül összeesett. Elvitték a kórházba, ahol a hallállal vivődik. A nemzetisem lobogó. A Magyar Értesitőnek jelentik Konstantinápolyból. Eltérőleg az eddigi szokástól, amelynek alapján az osztrák-magyar nagykövetség ünnepélyes alkalmakkor a tengerészeti lobogót tűzte ki, mely felében a vörös-fehér-vörös, felében pedig a vörös-fehér-zöld színeket tünteti föl, most ő felsége születésnapja alkalmából első ízben kitűzték az osztrák-magyar nagykövetségi palotán a császár-lobogót a fekete kétfejű sassal sárga mezőben, amelytől jobbra a fekete-sárga, balra a vörös-fehér-zöld lobogót húzták föl. Kálnoky gróf külügyminiszter ugyanis elrendelte, hogy a külföldön az osztrák-magyar épületek ünnepélyes alkalmakra ezentúl ily módon lobogóztassanak föl. Kellemetlen nagyság. A koreai királyt népe isteni és sérthetetlen lénynek tartja. Nincs ember Koreában, aki érinteni merészelné királyát, hát még arra is vállalkoznék, hogy műtő eszközt dugjon a király szájába. Pedig erre nagy szükség volna. Mert a jó királynak torokbaja van és egy kis operácziót kellene végezni rajta. De hozzányúlni senki sem mer és igy éppen nem valószínűtlenl, hogy az érithetlen, fejedelem, sérthetetlenségének áldozatul esik. Ötezer éves fakatonák. Nehány hónappal ezelőtt Felső-Egyptomban, Asszuánban nevezetes régiségeket fedözött fel Morgan régiségbúvár. Azóta, — mint a Bosphore Egyptien jelenti — fényes eredménynyel folytatták a kutatásokat. A legnevezetesebb régiségeket egy Emsah nevű herczeg sírboltjában találták, aki 3200 esztendővel Krisztus előtt élt. Felbontották a hejreteg óriási kettős koporsóját s megtalálták Irénné a múmiát, mely azonban, úgy látszik, oloszul készült, mert csontvázzá lett. Nyakánegy nagy ezüstszemekből készült láncz volt. Ajttereg, úgy látszik, nagy hadvezér volt, míg a sírboltban talált tárgyak mind a hadviselésre emlékeztetnek. Találtak a sírboltban egy teljes felszerelt egy méter hosszú hajómintát, mely megszólalásig hasonlít a Níluson ma is használt dahabijékhez. A hajó mellett pedig — ez a legérdekesebb — találtak két csapat fa katonát. Az első csapat 40 egyptomi katonából áll, akik négyes sorokban vonulnak előre. Mindegyik katona 38 cm. magas, ruházatuk egyetlen lepel az ágyék körül s fegyverzetük bronzhegyü lándzsa, olyan, aminőt a szudániak most is használnak s bivalybőr pajzs. A második csapat ugyancsak negyven szerecsen katonából áll, akik ijjat és nyilakat tartanak a kezükben. Hasonló fölfedezést még egy egyptomi sírboltban sem tettek. Az alakok mind igen arányosan vannak kifaragva és érdekes példái az ó-egyptomi reális plasz-tikának, melyet a buláki, most kairói múzeum híres seh el beledjén: a falusi biró fából faragott szobrán csodálnak a tudósok. József főherczeg mint szakács. József főherczeg és fia, László, az utóbbi időben tiz napot töltöttek Kis-Jenőn és naponta nagyobb vadászatokat rendeztek több meghívott vendéggel. Vadászat után letelepedtek egy-egy tisztáson, ahol József főherczeg Ormos Péter nyugalmazott aradmegyei alispán kukfáskodása mellett ebédet főzött. Érdekes látvány volt az erdő mélyében könyökig és térdig felgyürkezött előkelő szakács sürgölődése a szabad tűzön rotyogó bogrács körül. József föherczeg különösen jártas a bográcsos hús elkészítésében s a társaság kifogyhatatlan dicséretek között törülgette ki a bogrács alján lévő joiza gulyáslét, melylyel a föherczeg mindennap megvendégelte a környezetét. Mig József föherczeg szakácskodott, addig László fia fáradhatatlanul üldözte a vadat. Elejtett egy vadkant, 24 őzbakot, 1 sast, temérdek fáciánt és nyulat. A tíz nap eltelte után a búcsúzó főherczegek azzal a kijelentéssel távoztak, hogy legközelebb nagyobb társasággal fognak pár hetet Kis Jenőn tölteni. . A golyóálló pánczél föltalálójáról A napokban az a hír terjedt el Dowe szabóról, a golyóálló páncél föltalálójáról, hogy Aachenben a pánczél kipróbálásakor megsebesítették. A hirt mag Dowe dementálja. A híres szabómester nagyon jól érzi magát és épen most jött rá, hogy pánczéljának egy kontár utánzata akadt, amelyet Martin műlövész szerkesztett össze, de amely nem vált be. Dowe, aki rég megvált Martintól és most Western műlövészszel utazik, rövid időn Budapestre is ellátogat. Leányszöktető lelkész. Romantikus izó esetet jelent egy milánói távirat: Tempio lelkésze monsignore Mossa, egy comei szép fiatal leánynyal Rómába szökött, hol a szerelmes pár, megérkezése után azonnal megesküdött. A Vatikánban e miatt nagy az izgatottság. A leányszöktető lelkészt exkommunikálták. A pellérdi menyecskék. Régen látott olyan izgalmas napokat Pellérd községe, mint a napokban megejtett tanítóválasztáskor. Fenekestül fölfordult a faluban a régi jó rend. Tisztes polgárok fejcsóválva jártak az utczán és tanakodva dugták össze a fejeikket. Az „iskolaszék“ meg a falu nemes „tanácsa„ egyformán meg volt rökönyödve a fölött a rémuralom fölött, ami a faluban kiütött. Mert igazi rémuralom volt. A pellérdi menyecskék azzal bocsátották el hazulról gazdáikat, hogy haza ne merjenek jönni, hanem Harka Sándor lesz a tanító. És hogy annál nagyobb nyomatékot szerezzenek a kívánságuknak Pellérd asszonyai, leányai, sodrófával, meszelenyéllel támadtak a Harka megválasztását ellenező plébánosra és bizony volt mi elől menekülnie. Harka Sándort pedig csakugyan egyhangúlag választották meg tanítónak, negyven jelölt közül, a falu bölcsei. A plébános ugyan felebbez és aligha a bíróság elé nem kerülnek a kardos menyecskék, de Harka Sándor mégis csak tanító lett Pellérden, mert szép ember. És a „szép“ kultusza iránt erős érzékkel bírnak Pellérd asszonyai és leányai. IRODALOM és MŰVÉSZET. Az írói tiszteletdíj. A „Figaro“ közli a lefolyt 1893—94. színi évadban a párisi szinházak bevételeinek és az általuk kifizetett írói tiszteletdijaknak táblázatos kimutatását. E szerint Pária 30 nagyobb színházában 20.271.602 frankot vettek be és 1.929.713 frankot fizettek ki tiszteletdij gyanánt. Legtöbb bevétele volt a nagyoperának, 3.893,138 frank s az fizetett legtöbb tiszteletdijat is: 263,450 frankot. A Theatre Francais 1.937, 283 frank bevétel után 250,239 frankot juttatott az Íróknak ; az Opera Comique 1. 582,717 frank bevételt multi s 192,326 frankkal honorál takóit. Egy millión felül vettek be a Vaudeville, és a Varietés. A Folies-Dramatiques-nak, a champignol 619,901 frankot, a szerzőknek pedig 74 ezer frankot hozott. A Bouffer Pariens, Páris első operett-színháza fél millió frank bevételt tud kimutatni még írói honoráriumára 54 ezer frankot fordított. Értesítő Nyilvános köszönet. Maros-Szt.Királyt, a helybeli unitárius és ev. ref. egyházközségek javára 1894. augusztus 12-én tartott kosaras tánczvigalom alkalmával felülfizettek : Filep Albert 3 frt 80 kr, Eszner István 80 kr, Kövendy János 80 kr, N. N. 30 kr, Tóth László 80 kr, Böjtke Ödön 40 kr, Kábdebó Antal 30 kr, Wilhelm Frigyes 30 kr, Tályai György 80 kr, Schuller József 1 frt 30 kr, Zsigmond Ferencz 30 kr, özv. Agyagosi Péterné 2 frt, Nemes Károly 40 kr, Zongor István 30 kr, Egerházi Lajos 50 kr, Nemes Elek 80 kr, Miriszlai Árpád 80 kr, Gál Kelemen 80 kr, Burszán János 2 frt, Magamer Károly 30 kr, Kelemen Albert 30 kr, Magyari Sándor 30 kr, Szakács Ferencz 30 kr, dr. Szabó József 80 kr, Jenei József 80 kr. Fogadják e nemesszivü felülfizetők e két egyház nevében a rendezőbizottság köszönetét. GYÁSZROVAT. Dr. Tüske Ferencz nyug. törzs-orvos elhunytéról kaptuk az alábbi gyászlapot: Már özvegy Dr. Tüske Ferenczné, szül. Kelemen Kata, a maga és fia Ferencz, úgy a közeli és távoli rokonok nevében szomorúan tudatja. Augusztus 27. hogy férje, az illető édesapja és rokon Dr. Tüske Ferencz cs. és kir. nyug. törzsorvos, a hadi érem és a koronás nagy arany érdemkereszt tulajdonosa folyó hó 25-én déli 12 órakor, élete 76-ik évében, hosszas szenvedés után, megszűnt élni. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 27-én d. u. 5 órakor fognak, az ágostai ev. egyház szertartása szerint. külmonostor-utcza 41. számú saját házában beszenteltetni és a közös sirkertben örök nyugalomba helyeztetni, mely végtisztességtételre a rokonok és barátai tisztelettel meghivatnak. Nyugodjék csendesen! Özv. Varró Elekné, szül. keméndi Várady Polixéna hosszas szenvedés után meghalt f. hó 23-án Hátszegen, élte 68-ik évében. Hűlt tetemei saját kívánságára Déván helyeztettek örök nyugalomra ma, aug. 25-én d. e. 9 órakor. Az elhalt úrnő vagyonát rokonaira és hozzátartozóira hagyományozta; a dévai főreáliskola tápintézete is 1000 frtot örökölt. KÖZGAZDASÁG. Őszi lóvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. évi okt. hó 5—9-én Budapesten a Tattersallban (külső-kerepesi ut) a m. kir. ménesintézetek anyagának árverésével kapcsolatban tartja rendes őszi lóvásárját. Eddig bejelentettek : Kubinyi Márton Erdő-Tarcsa, egy négyes jukker fogatot, Halász Aladár Csány, egy kettes jukker fogatot, dr. Karsay Sándor két hátast, Laszkáry Gyula Romhány, egy paripát, dr. Jeszenszky Sándor egy négyes jukker fogatot, Szent-Ivány Farkas Gomba, egy négyes fogatot és egy hátast, gr. Esterházy László Sárosd, egy kettes fogatot, Széchenyi Aladár gr. Lábod, egy kettős jukker fogatot, Stubenberg József gr. Székelyhid, egy négyes fogatot és két hátast, Lyka Döme Pázmánd, egy hátast, Aigner Adolf Tass, egy hátast, ifj. Széchenyi Imre gr. Somogyvár, egy kettes jukker fogatot és egy paripát, Kubinyi György Bpest egy paripát. A vásár díjazással lesz egybekötve, 100—200 előkelő sport-gentleman szokott fővárosunkba jönni, hogy itt a külföldön méltán nagy hírnek örvendő magyar lovakat személyesen beszerezhesse. A gyömölcstermelés czélja ma már nem az ami egykor volt: egyesek kedvtelése, hanem ellenkezőleg a jövedelmezőség. Bőséges gyümölcstermés idején nem kényszerül ma már a termelő, állataival etetni fel a fölöslegest, vagy potom áron elvesztegetni azt, mert a jó gyümölcsöt külföldi és hazai kereskedő házak illő áron vásárolják össze és exportálják oly országokba, amelyek gyümölcsben szükséget látnak. Az újabb időben mind nagyobb lendületet nyert gyümölcsbor készítés pedig még az éretlen és hulladék gyümölcs értékesítését is lehetségessé teszi. Ezer meg ezer mázsa gyümölcsöt dolgoznak fel igy és a bár savavanykás izű, de egészséges ital egyik leghathatósabb eszköz a pálinkaivás terjedésének meggátlására. Másik nagy részét a gyümölcstermésnek, aszalás által teszik évekig élvezhetővé és eltarthatóvá és ez által pótolják a mostoha években mutatkozó hiányt. — Amerikai rendszer szerint készült aszaló-készülékekben — melyekből kormányunk is több példányt szétosztott már a gyümölcstermő vidékeken — nálunk is elő lehet az amerikai, híres aszaltgyümölcshöz hasonlót előállítani. E készülékek segélyével minden háziasszony könyen szép ízletes aszalt gyümölcscsel láthatja el háztartását. — Mai gyümölcstermelésünk czéljait tehát a következőkben foglalhatjuk össze : „Nem száz meg száz féle különböző fajt, hanem minden vidéken, a jó termőnek bizonyult fajokból egyet vagy kettőt kell tömegesen termelni, akkor a kereskedők és gyárosok maguktól is megjelennek a gyümölcsszüret után és jó áron összevásárolják az egész termést. TÁVIRATOK. Budapesti lóversenyek. Budapest, aug. 27. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A nyári versenyek hetedik napja, a következő eredménynyel folyt le: I. Claiming stokes. (2000 korona.) Első dr. Üchtritz Zs. „Meissonier“-je, második Egyedi A. „Málvá“-ja, harmadik Wahrmann R. „Mauserl“-je. II. Vigaszdíj (2000 korona.) Péchy A. „Grisett“-je volkoverben vitte el a dijat. III. Gátverseny. (2000 korona.) Első gróf Forgách J. „Galamb“-ja, második gróf Andrássy T. „Délibáb“-ja. IV. Elnöki dij. (8000 korona a győztesnek, 800 korona a másodiknak.) Első gróf Potocky J. „Satanella“-ja, második dr. Springer G. „Kis iblyá“-ja. V. Welter-Handicap. (2000 korona). Első Péchy A. „Demetrius“-a, második gr. Apponyi A. „Old-Ireland“-ja, harmadik Szemere M. „Hendrik“-je. VI. Kétévesek claiming handicapja (2000 korona). Első Szemere M. „Kokárdá“-ja, második Capt. Black rDynast“-ja, harmadik gr. Batthányi E. „Daisy B.“-je. VII. Kétéves nyeretlenek dija. (2000 korona). Első Blaskovich M. „Nono“ja, második gr. Esterházy Miklós „Bácsi“-ja, harmadik Egyedi A. „Alispán“-ja. Kiadó: AJTAI F ALBERT. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: HINDY ÁRPÁD.