Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)
1894-10-10 / 232. szám
Kolozsvár, 1894. kiad..sok s különösen a rohamos fellépet kolera .Irvány miatt a szükségletek annyira megszaporodtak, hogy a valódi bevételi előirásokst a valódi kiadási előírások épen 11 407 írt 96 krral múlták felül. Ezek előrebocsátása után megjegyzi hogy főbb részeiben a zárszámadás eredményei következőleg alakulnak. Az 1892-ik évről hátralékokban átjött 522,075 frt 68 kr. fölösleg. 1893-ban új előírás történt : a bevételnél 1179,684 frt 75/6 kr. a kiadásoknál 1272,692 „716/c „ Hiány 93,007 frt 96s/6 kr. A valóságos bevételi többlet 3,463 frt 92 kr. Fentebbiek szerint a mérleg követ-kező :Bevétel 1.153,025 frt 546/, kr. Kiadás 1,149 561 62®/« „ Pénztári maradvány 3463 , frt 92— kr. A vagyonmérleg következő eredménye- ! ket tünteti fel: Cselekvő állás 5.958,415 frt 051/, kr. Szenvedő állás 1.302, 223 ftr05 — kr Tehermentes vagyon 4,656,192 frt 001/, kr. 1892. 1 évvégén volt 4,705 „ 01 s/6 „ Mutatkozik apa- ' dás 49,008 frt 01/, kr. A tehermentes tiszta vagyonnak ezen mutatkozó apadása szintén az újabb kölcsönökben találja indokolását. Buzdítás. Egy vidéki laptársunk referáltál az ott végbement gazdasági kiállításról, ezeket is írja: „A bikáknak a jutalmakat buzdítás tekintetéből adták ki.“ Az E. M K. E. igazgató választmánya folyó hó 12-én d. u. 3 órakor a városházán rendes havi gyűlést tart. Ez ülésre a választmányi tag urakat tisztelettel meghivjuk. Kolozsvár 1894. október 10. Gróf Bethlen Gábor elnök. Sándor József t. alelnök—fő-titkár. Az EMK E. irodalmi szakosztálya f. hó 12-én d. e. 10 órakor az egyesület főtitkári hivatalában gyűlést tart. Ez ülésre a szakosztály tagjait tisztelettel meghivjuk. Kolozsvár 1894. okt. 10. Gróf Küun Géza elnök: Köszönet nyilvánítás Képtelen lévén még, a részvét azon számos nyilvánításaira, melyek boldogult nagy zágoni Sényi Sándorné elhunyta alkalmából hozzám érkeztek, mindjárt legyenkint válaszolni egyelőre ezen utón fejezem ki legjobb köszönetemet. Kolozsvár, októ-ber hóban. Sényi László: Adóhátralékosok figyelmébe. Kolozsvár szab. kir. város tanácsa közhírré teszi, hogy Kolozsvár városában 1894-ik év első felére eső adóhátralékok és egyéb kincstári követelések, valamint hadmentességi díjtartozások és at adók behajtása czéljából az eddig lefoglalt és megbecsült ingóságok folyó évi október hó 11-én és az azután következő napokon, mindig délelőtti 9 órától kezdve, a fapiacztéren, nyilvánosan el fognak árvereztetni. Hogy e napon minő zálogtárgyak és minő becsértékben fognak árverés alá bocsáttatni, arról a városházán kifüggesztett külön hirdetmények fognak tájékozást nyújtani. Ennélfogva felhivatik minden adóhátralékos, hogy hátralékban levő tartozását folyó évi október hó 10-ig a városi adópénztárba múlhatatlanul fizesse be. Vidéki hírlapirodalom Weisz Ignácz dr., a „Brassó“ főszerkesztője állásától visszalép ; helyette Rozsonyai János veszi át a lap szerkesztését, kit Létmányi Nándor dr., fog mint főmunkatárs támogatni. Lilyhez pedig, a anyja baját, gyengéden súgta: — Angyalom, ne .dig mig meg nem mosom ki megakarta csókolni eltaszitva magától, ezt . . ne csókold megadXII. Montruil Camilla aggódó várakozásban töltötte az egész napot. Nagynénje társaságában halálra unta magát; az áldott jó öreg asszony, még csak arról is tudott gondoskodni, hogy a fiatal leány ne érjen rá megmentőjére gondolni s anyjával csak akkor tudott halkan egy pár szót váltani, mikor nagynénje rövid időre kiment a szobából. — Mama, ugye el fog jönni ? — Kicsoda, leánykám ? —... Penhoel úr. . . — Természetesen, felelte édesanyja, lopva arra tekintve, a merre nővére kiment. — Ha csak sértve nem találja magát a nagynéni furcsa eljárása által egészíti ki Camilla bánatosan. — úgy hiszem nemkülönben is te, meg én, mi ketten beszéltünk vele utoljára s igen udvariasan meghívtuk, hogy látogasson meg bennünket. Egyébiránt tudod, hogy milyen hírek járnak róla a környéken s a milyen vadember, könnyen megtörténhetik, hogy nem jön el. A lány szótlanul lehorgasztotta fejét s a mint egyik óra másik után elmúlt és az éjszaka is beköszöntött, oly üresnek érezte szivét. Legközelebbi hozzátartozói idegeneknek tűntek fel most neki: szerette volna, ha legalább fivérének olyan körszakálla lett volna, mint az ő eszményképének, hogy így jobban elringathatta volna magát. Minden bosszantotta, nem tudott egy helyben maradni, sőt sokszor azt sem hallotta, mikor atyja vagy fivére szóltak hozzá. (Folyt, köv.) Az oktki nemzeti gyásznapot az Emke hétfalusi fiókja a tömösi szorosban levő „ Magyarok váránál “ Kiss Sándor ezredes és vitéz társainak hősi küzdelme helyén, kegyelettel ünnepelte meg. Ez alkalommal az ugyanott felállított honvédemléket megkoszorúzták, továbbá Borcsa Mihály, bácsfalusi ev. lelkész, negyvennyolcas honvédtizedes mondott megható, szép imát, végül az ünnepély méltóságát a hétfalusi Emke-dalárda több hazafias dal eléneklésével emelte. Igazságügyi kinevezések Ő Felsége — amint értesülünk — az igazságügyminiszter előterjesztése folytán Szántó Gergely marosvásárhelyi kir. bírósági albirót a mezőbándi kir. járásbírósághoz járásbiróvá, továbbá Pop Aurél zsibói kir. járásbirósági albirót a nagyváradi, Gyöngyösi Lajos gyulafehérvári törvényszéki jegyzőt az abrudbányai, Daróczy Elek zilahi kir. törvsz. jegyzőt a marosszigeti, Adorján Imre szathmárnémeti kir. törvszéki aljegyzőt a magyar-láposi járásbírósághoz, dr. Újvárosi Miklós beszterczesi kir. törvszéki aljegyzőt a maros-ludasi kir. járásbírósághoz albirákká kinevezte. Kinevezés: A brassói pénzügyigazgatóság Roll Mór díjtalan vámgyakornokjelöltet a brassói fővámhivatalhoz díjas vámgyakornokká nevezte ki. Uj tanitók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pámay Lenke állami polgári leányiskolái segédtanitónőt a sepsi-szent-györgyi államilag segélyezett kisdedóvónőképző intézethez a X. fizetési osztályba egyelőre ideiglenes minőségben rendes tanítónővé, Tóth Matild okleveles tanítónőt a maros-csucskoppándi állami elemi iskolához rendes tanítónővé, ifj. Benedek József okleveles tanítót a gyalui állami elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Fogadás az udvarnál. Folyó hó 21-én este ő Felségeiknél a budai királyi palotában fogadtatás lesz, melyre a meghívókat a főudvarmesteri hivatal adja ki. A királyné Ő Felsége főudvarmesternőjének helyettesítésével Andrássy Aladár grófné van megbízva, ő fogja a hölgyek bejelentéseit átvenni. Az udvarnál királyi való azon fogadtatásnak, amely ez év tavaszára volt kilátásba véve, akkor tudvalevőleg el kellett maradnia. Ő Felsége a királyné látni óhajtja a magyar társaságot, és be óhajtja magának mutattatni azon udvarképes ifjú hölgyeket, akik eddig nem voltak a királynénak bemutathatók. Mikor a martir beteg, Temesvárról jelentik: A „ Dreptatea“ román lap elleni monstre sajtóper e hó tizenegyedikére kitűzött végtárgyalását a törvényszék bizonytalan időre elhalasztotta, mivel a vádlott Branisce Valériámbár ötödikén és hatodikén a színházban látták betegségi bizonyítványt terjesztett be, mely szerint oly bajban szenved, mely nem engedi meg, hogy a törvény elé való idézésnek eleget tegyen. A szerum hatása. A triesztvárosi közkórházból gyógyultan elbocsátottak 13 gyermeket, kik difteritiszben megbetegedvén, a szérummal gyógykezeltettek. A magyar jakobinusok emléke. A jövő május 20-án lesz száz éve, hogy Martinovicsot és társait a budai Vérmezőn kivégezték. A nevezetes évforduló megünneplése végett közelebb nyilvános értekezlet lesz. Méltó, hogy a félszázaddal korán keletkezett mozgalom, mely tulajdonképp az 1848-as események előzője volt, az eddiginél nagyobb figyelemben részesüljön. A világ csaknem elfeledte már azokat a mártírokat, kik között Kazinczyval és Hajnóczival oly sok kiváló ember volt. Sírjaik, melyek a régi Vöröskereszttemető szélén voltak, ma már nincsenek, elpusztultak csakhamar azután, hogy a déli vasút pályaudvara a temető utolsó nyomait is eltüntette. Martinovics háza( a mai Lipót-utczai 15. sz. ház) újból épült s csak egykori tulajdonosának papi czímere maradt meg a bejárat fölött. Egy pár krisztinavárosi öreg polgár őriz még néhány ereklyét a mártíroktól, a többi kutatásra vár. A szerzetes jelölt Egy államhivatalnok, aki barcellonai Lyceo-színházban történt merénylet ügyében is szerepelt, a napokban néhány börtönt vizsgált meg és nagy megbotránykozással tapasztalta, hogy Santiago Salvadornak a szinházi merénylőnek olyan elegáns berendezésű börtöne van, hogy azt bármelyik gentleman megirigyelhetné tőle. Azonnal jelentést tett illetékes helyen és megkövetelte, hogy a merénylő ne elegáns ágyban, de szalmazsákon feküdjék és az ebédjéhez ne bort, hanem hideg vizet adjanak neki. Ez a hirtelen változás olyan dühbe hozta Salvadort, hogy nyomban megfeledkezett arról, hogy szerzetesnek készül és olyan czifra káromkodásban tört ki, hogy a melléje rendelt és lelki vigaszszal szolgáló pap majd elájult erre ijedtében, úgy látszik, a szerzetességre való hajlam mégsem fakad a legtisztább bensőből. Herczeg én papagály Amikor Teck herczeg és neje csütörtökön Liverpoolba bevonultak, a lordmayor ünnepélyesen fogadta őket. _ Azon pillanatba, amikor a herczeg válaszolni kezdett az üdvözlő beszédre, felhangzott egyik szemben levő Láz ablakából a rikácsoló kiáltás : Ostoba fogd be a szád'“ Rémülten tekintett mindenki az ablak felé a honnan az illojális szózat érkezett és ott láttak egy papagályt, amely még meg is merte ismételni a kiáltást. A herezeg elnevette magát és azt mondta: „Nos az ön beszédére a választ elengedem, magamét majd a palotában mondom el önnek, ahol zavartalanabbal beszélgethetünk. . .* IRODALOM és MŰVÉSZET. Nemzeti színház. Offenbach gyönyörűséges muzsikáját ha csak tehetjük, sohasem mulasztjuk el meghallgatni. Szép Helénának pedig, melyet az este játszottak, a szövege is oly kedves a maga ártatlan pikán- KOLOZSVÁR témájával, hogy többször is szívesen megnézi az ember, különösen ha Szép Heléna szerepe oly jó kezekben van, mint a tegnap este volt. Somlóné Vadnay Vilma sok rutinnal játszott s mint rendesen igen szépen énekelt. Pária „a csodálatos szépségű ifjú, a gyönyörűséges Adonisz“, Kápolnai volt. A gyámoltalan és ostoba Menelaosz spártai királyt Megyeri adta igen sikerülten. Pusztait (Calchas) kérjük, ne rögtönözzen folytonosan idetlen vicceket. Az ellen nincs kifogásunk ha hébe-korba egy pompás ötlete támad, s azt szerepébe beleszövi. Csakhogy ne vezettesse magát félre a karzat ízlése által, mely mindenen kaczag. Elvégre nemcsak kakasülőből áll a nézőtér. A karban, mely az este formájan volt öltözködve, egy-két csinos új arczot láttunk. Ideje is volt már felfrissíteni. Közönség nem sok volt, de akik ott voltak, jól mulattak (rei.) * A rakonczátlan karzat Azon senki sem ütközik meg, ha a karzat tetszésnyilvánításában nem oly diszkrét, mint a földszint, meg a páholyok közönsége. De az már nagyon kellemetlen, ha az előadás alatt, midőn mindenki csendes s csak a színpadon beszélnek, fölülről leordít valaki, hogy éljen ez vagy amaz. Estéről estére fordulnak elő színházunkban effajta közbekiáltások, sőt a mi igazán boszantó, komoly darabok jelenetei közben is. Talán lehetne módot találni az effajta rakonczátlankodás ellen, mely már a múlt télen is annyi bosszúságot okozott a művelt közönségnek. * Érdekes újdonság kerül színre nálunk a legközelebbi pénteken. A darab 5 felvonásos társadalmi színmű és czime : „Egy gyönge perez.“ Az újdonság, melynek színházi körökben szép sikert jósolnak, kolozsvári szerző műve, aki egyelőre ismeretlenül óhajt maradni. * Az „Élet“ új alakban. Az „Élet“ czimű társadalmi és szépirodalmi folyóirat, mely eddig havonként jelent meg, heti lappá alakult át. Az előfizetési felhívásból meg az első két füzet tartalmából, melyet megkaptunk, az tetszik ki, hogy a lap társadalmi téren a legmeszszebb menő liberalizmus szolgálatában áll. Elvileg ezt az irányát feltétlenül helyeseljük. Sőt megvalljuk egy ily irányú időszaki társadalmi lapnak régóta érezzük szükségét. De kellemetlenül hatott ránk az előszó frivol hangja, mely ízetlenül ront neki a társadalmi reakczionalizmusnak s egy gúnyos verset közöl a papokról. Elvekért könyörület nélkül lehet, sőt kell küzdenie, de mindig komolyan és tárgyilagosan. Gúnynyal, mely vérig sért, fennálló intézményeket ezért érni nem lehet. Ezt ajánljuk az „Élet“ figyelmébe. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, csütörtökön, 1894. október 11-én. Paraszt becsület. Dalmű 1 felv. Gringoire Dráma 1 felv. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Adakozás a tornaverseny költségeire. (Vége.) VI. Dr. Gergely Albert azévén Rónay Béla 1 frt, Káhle János 50 kr, Gergely Ferencz 1 frt, Reményik Lajos 1 frt, Kátterő 50 kr, dr. Gergely Albert 1 frt. Összesen : 5 forint. VII. Felül fizettek: Sigmond Dezső országgyűlési képviselő 10 frtot, Gerstner Ottó tábornok 5 frtot. Vill. Versenytárgyakra adakoztak: Kolozsvár szab. kir. város tanácsa 100 frtot, Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő 50 frtot, gróf Béldi Ákos főispán 20 frtot, Szász Domokos ev. ref. püspök 10 frtot. A kolozsvári kerületi tornaverseny alkalmából a Kolozsvárra érkezett tanulókat részint szállásban, részint szállásban és ellátásban részesíteni szívesek voltak: Kovács János 2, Balogh József 1, Iszlai Mór 1, Beczkay Péter 1, Böhm Jakab 2, Petrán József 1, Hirschfeld Károly 1, Poszler Gyula 2, Mikó Imre 2, Bidermann József 2, Nyiredi Géza 1, dr. Török Imre 1, Kilyén Sándor 1, dr. Török István 2, Birckl János 2, Abt Antal 1, Kele Berta 1, Kondász Ferencz 2, Becze András 1, Száva Antal 2, Gergely János 2, dr. Gergely Albert 1, Polcz Rezső 1,dr. Czikmántori Ottó 1, ifj. Molnár K. 1, Balogné 2, Berkesi Sándorné 2, özv. Lenn Edéné 1, Gabányi E. 2, Gewürtz Salamon 1, Biró Gyula 1, De Gerando Antonina 2, Nyegrutz L. 2, dr. Martin Lajos 1, Salamon Sándor 2, Keresztesy Pál 2, dr. Issekutz Gyula 1, Biasini Domokos 3, Nagy Kálmán 2, Szepessy Lajos 2, Fekete Benő 2, Deáky Albert 2, Pap Ernő 1, Dániel István 1, Viski Imre 2, Péterffi Zsigmond 2, Csernyánszky Lajos 2, Szeszák Ferencz 2, Molnár József 2, Matutschek József 1, Graf Jakab 1, Kovács Dezső 1, Széky Miklós 1, Radnóthy Dezső 2, a Kereskedelmi Akadémia 10, a gazdasági tanintézet 38, az érd. róm. kath. status igazgatótanácsa 48. A kerületi tornaverseny rendezőbizottsága mind a szives adakozóknak, mind pedig azoknak, a kik az ifjúságot szállásban és ellátásban részesítették, a nevelés ügyében tanúsított áldozatkészségükért, a torna-viroda egyletnek helyisége átengedéséért, a cs. és kir. kerületi parancsnokságnak az ágyak és ágyberendező- GYÁSZROVAT. Justh Zsigmond Cannesből leverő hírt hoz a táviró: Justh Zsigmond, a magyar írók egyik legrokonszenvesebbje, meghalt. Mély részvétet fog kelteni mindenhol ez a hír, mert a megboldogult egyik elkényeztetett kedvence volt, hogy úgy mondják az egész európai szoczietásnak. Egyformán szerették őt a budapesti mágnás szalonokban és a párizsi világszalonokban Magas, karcsú alakja, rokonszenves, érdekes arcza, mély tüzű és mégis oly szelíd tekintetű kék szemei bárhol jelentek is meg, mindenhol szívesen szeretettel fogadták. Nagy műveltsége, szerény modora s végtelen kedves, előkelő társalgása, minden szalonban első helyet biztosítottak neki. És könnyes szemmel fogják hallani a szomorú hírt a szent-tornyai parasztházak lakói is, akik benne második lapjukat, igazi pártfogójukat veszítették. Hosszasan, kitartóan, nagy lelki erővel viaskodott a halállal, évek óta magában hordozta az emésztő kórt, amelynek gyógyítására gyönge volt az orvosok tudománya, erőtlen a természet reorganizáló ereje. Járta az Indiákat, felkereste Egyiptom balzsamos levegőjét, Olaszországot, Dél-Francziaországot, hiába, a halál csirája vele ment s folytatta bomlasztó munkáját . A nyarat rendesen Szent-Tornyán töltötte. A nagy családi kastély ilyenkor megtelt vendégekkel, irók és művészek adtak egymásnak találkozott Szt.-Tornyán s ki nem fogytak a szives házigazda dicséretéből. Utolsó alkotása a szent tornyai színház építése volt. Egy kis római stylusban épült színpad, a melyet az Ő utasítása nyomán építettek, s amelyen paraszt emberek az ő rendezése mellett adtak elő klasszikus darabokat, így előadták a Makranczos hölgyet, Plautus Fecsegőit stb. Justh Zsigmond aktív irodalmi működésén kívül mint lelkes irodalompártoló is nagy szolgálatokat tett a magyar irodalomnak. Minden befolyását érvényesítette, hogy a műveit a nyugat megismerje a magyar irodalmat, így legutóbb is egyik franczia író barátjával egyetemben, a nyár folyamán egy anthologiát állított össze, amely franczia nyelven a legközelebb jelenik meg Párisban. A nyár folyamán betegsége annyira elhatalmasodott felette, hogy sietve kénytelen volt elutazni Tornyáról, Bécsben konzultált az orvosokkal s Velenczébe készült. Baja azonban kissé jobbra fordulván, felhagyott tervével s visszautazott Tornyára, ahol vendégei várták. Szeptember hó folyamán azonban oly roszszul lett, hogy azonnal Párisba utazott a honnan alig pár napja irt levelet Vauthier Vilmosnak, aki könyvét francziára fordítja. Ebben a levelében igen rosz sejtéseiről értesiti Vauthiert s egész levelének hangjából kiérzik az, hogy szomorú sorsának tudatában volt. Életrajzi adatait röviden a következőkben adjuk. Just Zsigmond 1863-ban született Szt.Tornyán. Tanulmányait Budapesten kezdte meg s külföldi főiskolákon : Kielben, Zürichben, Párisban folytatta és fejezte be. Páris élénk szellemi élete ragadta meg leginkább: négy telet töltött a franczia fővárosban Először nemzetgazdasági stúdiumokra szánta magát, de Taine Hyppolit, a nemrég elhalt nagy franczia kritikus tanácsára az irodalommal kezdett foglalkozni s gazdasági tanulmányok helyett a belletrisztikához fordult. Nagy hatással volt különben ez elhatározására magyar iró barátainak unszolása is; ezeknek a befolyása elhatározó volt úgy pályaválasztására, mint az új után fejlődésére is. A megboldogult iró földi maradványait hazahozzák Cannesból s Szent-Tornyán temetik el, sok kölcsönzéséért, az erdélyrészi Kárpát-egyletnek az ifjúság kalauzolásáért, a helybeli hírlapok tek. szerkesztőségeinek a szives támogatásért hálás köszönetét nyilvánítja. Értesítő. A kövesdi tűzkárosultak javára. Felvinczen négy gyüjtőíven begyült összesen 5 frt 16 kr és 52 véka búza, az összeg a károsultak javára elküldetett. KÖZGAZDASÁG. Uj gazdasági lap. Az agrár érdekeknek a közgazdaság egyéb ágaival kapcsolatos fejlesztése és képviselete czéljából egy uj gazdasági szaklapot alapított gazdáinknak egy kiváló csoportja ? Az uj lap alapját két, már több mint húsz éve a gazdasági érdekeket szolgáló szaklap : Földmivelési Érdekeink és a Gyakorlati Mezőgazda egyesített kiadása képezi. Legelső száma Magyar Gazdák Lapja czím alatt most jelent meg. Programmja szerint egészen gyakorlati irányúnak ígérkezik, de behatóan foglalkozik, majd a mezőgazdaságot érintő közgazdasági kérdésekkel is, melyektől politikai pártoktól független és teljesen tárgyilagos álláspontot fog képviselni. Szerkesztője a vasmegyei gazdasági egyesületnek volt igazgatója herényi Gothard Sándor s a lap zászlója körül társulok névsorában közéletünk számos kiváló férfijával (Vaszary herczegprímás, Batthyány Lajos gróf fiumei kormányzó, Széll Kálmán, Bethlen András gróf ifj. Széchenyi Imre gróf, Lévai Henrik stb.) több képviselővel (Tolnay Lajos, Harkányi Károly, Hajós József, Szemere Huba előkelő gazdákkal és uradalmi főtisztekkel, a gazdasági tanári kar szine-javával, a vidéki gazdasági egyesületek titkáraival stb. találkozunk. Első czikkében mindjárt egy nagyérdekű gazdasági kérdéssel, a vármegyei október 10. gazdasági bizottságok szervezetével foglalkozik további czikkei a gyakorlati gazdálkodás és a gazdasági üzleti élet köréből merítvék. Az állami anyakönyvek. Budapest, okt. 10. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A főrendiház ma tárgyalás alá vette az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot. Ellene beszéltek: Zichy Nándor és Szapáry István grófok, mellette Szontagh Pál, ki után Hieronymi miniszter védte gyönyörű beszédben a javaslatot. Evvel az általános vita véget ért és következett a név szerinti szavazás, amelynél a javaslat hat szótöbbséggel elfogadtatott. Budapesti lóversenyek Budapest,okt. 10. (A „Kolozsvár“ saját tudósítójától.) Az őszi versenyek ötödik napja a következő eredménynyel folyt le: I. Kétévesek Claiming Stakes-e. (2000 kor.) Első gr. Apponyi A. „Bürgermeister“, második Capt. Mill „Fabian“-ja, harmadik Fáy-Halász G. „Rozsiká“-ja. II. Zuglóy dij. (2000 kor.) Első Péchy A. „Grisette“-je, második gr. Esterházy I. „Banyá“-ja, harmadik Postruski W. lovag „Pearless“-je. III. Gátverseny. (2000 kor.) Első gr. Forgách I. „Délczeg“-je, második hg Auersperg F. „Velocipede“-je, harmadik Geist G „Elsa“-ja. IV. Lovaregyleti dij. (Tiszteletdij 2400 kor. értékben.) A fenéki ménes „Dovmröszken„-je és b. Springer G. „Kis Iloyá“-ja holtversenyben érkeztek az első helyre, utánuk harmadik Blaskovich E. „Virad“-ja. V. Kétévesek államdija. (5000. kor.) Első Capt. George .Blondine“-ja, második gr. Batthyány E. „Mutineer“-je, harmadik gr. Sztáray J. „Leventé“-je. VI. Eladó-verseny. (2000 kor.) Első b. Üchtritz Zs. „Metellá“-ja, második Sellinger százados „Scyllá“-ja, harmadik Egyedi A. „Hékás“-a. VII. Nursery Handicap.(2000 korona.) Első Henckell L. grófné „Serezanei“-je második gr. Tarnovski J. „Wiesmá“-ja, harmadik Capt. Mill „Anicá“-ja, idegenek névsora. Központi szálloda. Gróf Pejáchevich Arthur Szántó. Báró Inczedi Kozárvár. Dr. Kanders Ede és neje orvos M.Ludas. Csámpa Gusztáv kir. aljárásbiró Fogaras. Schönhofer Gusztáv mérnök Bpest. Fraenkel Gyula czégvezető B.-Hunyad. Sebestyén Arthur jószág igazg. Mező-Kapus. Ifj Puskus Márton adótiszt B.-Hunyad. Fogarasy Berta Besztercze. Bertha Péter keresk. London. Wortmann Zsigmond keresk. Bécs. Id. Puskui Márton keresk. B.-Hunyad. Fernes János ut. Fernes Lipólt ut. N.-Várad. Haneschka Hugó ut Bécs. Fein Ernő ut. Bpest. Spanner N. utazó Bécs. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos: HINDY ÁRPÁD. Kiadó : AJTAIK ALBERT. NYILTTER.*) T. ez. háztulajdonosok becses figyelmébe ajánlom magam vízvezetékek és csatornázások szakszerű berendezéseire, első osztályú anyagok kitűnő munkák bárminő kivitelben, ez ideig negyvenegy épületet rendeztem be itt helyben fürdők, closettek stb., a t. megrendelők teljes megelégedésekre, műhelyem kizárólag csakis vízvezeték és szivattyúk felszereléseire van berendezve. Clauser Adolf, vízvezeték- szivattyú szerelő vállalkozó Kolozsvárt nagy-malom utcza 11. sz. ) E rovatban megjelent közleményekért nem vállal felelőséget Szerk. : TÁVIRATOK. Igazságügyi kinevezések. Budapest, okt. 10. („Kolozsvár“ eredeti távirata.) Ő Felsége az igazságügyminiszter előterjesztése folytán Vita Sándor kolozsvári főügyészt a kir. Curiához rendes bíróvá, Ziegler Emil marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblás bírót a kolozsvári, Kostka Géza már marosszigeti kir. törvényszéki elnököt a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblához tanácselnökké, Kozma Gyula marosvásárhelyi kir. ítélőtáblás bírót a kolozsvári kir. ügyészséghez főügyészszé nevezte ki. Továbbá Phleps Ferencz nagyváradi kir. ítélőtáblás bírónak eddigi minőségében, saját kérelmére, a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblához leendő áthelyezését megengedte.