Kolozsvár, 1894. július-december (8. évfolyam, 149-298. szám)

1894-10-10 / 232. szám

Kolozsvár, 1894. kiad.­.sok s különösen a rohamos fellépet kolera .Irvány miatt a szükségletek annyira megszapo­rodtak, hogy a valódi bevételi előiráso­­kst a valódi kiadási előírások épen 11­ 407 írt 96 krral múlták felül. Ezek előrebocsátása után megjegyzi hogy főbb részeiben a zárszámadás eredményei kö­vetkezőleg alakulnak. Az 1892-ik évről hátralékokban átjött 522,075 frt 68 kr. fölösleg. 1893-ban új elő­írás történt : a bevételnél 1179,684 frt 75­/6 kr. a kiadásoknál 1272,692 „716/c „ Hiány 93,007 frt 96s/6 kr. A valóságos bevételi többlet 3,463 frt 92­ kr. Fentebbiek szerint a mérleg követ-­­­kező :Bevétel 1.153,025 frt 546/, kr. Kiadás 1,149 561 62®/« „ Pénztári maradvány 3463 , frt 92— k­r. A vagyon­mérleg következő eredménye- ! ket tünteti fel: Cselekvő állás 5.958,415 frt 051/, kr. Szenvedő állás 1.302, 223 ftr05 — kr Tehermentes vagyon 4,656,192 frt 001/, kr. 1892. 1 évvégén volt 4,705 „ 01 s/6 „ Mutatkozik apa- ' dás 49,008 frt 01/, kr. A tehermentes tiszta vagyonnak ezen mu­tatkozó apadása szintén az újabb kölcsönökben találja indokolását. Buzdítás. Egy vidéki laptársunk referál­tál­ az ott végbement gazdasági kiállításról, eze­ket is írja: „A bikáknak a jutalmakat buzdítás tekin­tetéből adták ki.“ Az E. M K. E. igazgató választ­mánya folyó hó 12-én d. u. 3 órakor a vá­rosházán rendes havi gyűlést tart. Ez ülésre a választmányi tag urakat tisztelettel meghivjuk. Kolozsvár 1894. október 10. Gróf Bethlen Gábor elnök. Sándor József t. alelnök—fő-­­­titkár. Az E­M­K E. irodalmi szakosz­tálya f. hó 12-én d. e. 10 órakor az egyesü­­­­let főtitkári hivatalában gyűlést tart. Ez ülésre a szakosztály tagjait tisztelettel meghivjuk.­­ Kolozsvár 1894. okt. 10. Gróf Küun Géza elnök: Köszönet nyilvánítás Képtelen lé­vén még, a részvét azon számos nyilvánításaira, melyek boldogult nagy zágoni Sényi Sándorné­­ elhunyta alkalmából hozzám érkeztek, mindjárt l­egyenkint válaszolni egyelőre ezen utón feje­­­­zem ki legjobb köszönetemet. Kolozsvár, októ-­­­ber hóban. Sényi László: Adóhátralékosok figyelmébe. Ko­lozsvár szab. kir. város tanácsa közhírré teszi,­­ hogy Kolozsvár városában 1894-ik év első felé­re eső adóhátralékok és egyéb kincstári követe­lések, valamint hadmentességi díjtartozások és at adók behajtása czéljából az eddig lefoglalt és megbecsült ingóságok folyó évi október hó 11-én és az azután következő napokon, mindig délelőt­ti 9 órától kezdve, a fapiacztéren, nyilvánosan el fognak árvereztetni. Hogy e napon minő zálog­tárgyak és minő becsértékben fognak ár­verés alá bocsáttatni, arról a városházán kifüggesztett kü­lön hirdetmények fognak tájékozást nyújtani. Ennélfogva felhivatik minden adóhátralékos, hogy hátralékban levő tartozását folyó évi október hó 10-ig a városi adópénztárba múlhatatlanul fi­zesse be. Vidéki hírlapirodalom Weisz Ig­­nácz dr., a „Brassó“ főszerkesztője állásától visszalép ; helyette Rozson­yai János veszi át a lap szerkesztését, kit Létmányi Nán­dor dr., fog mint főmunkatárs támogatni. Lilyhez pedig, a anyja baját, gyengéden súgta: — Angyalom, ne .­­­dig mig meg nem mosom ki megakarta csókolni eltaszitva magától, ezt . . ne csókold megad­XII. Montruil Camilla aggódó várakozásban töltötte az egész napot. Nagynénje társaságá­ban halálra unta magát; az áldott jó öreg asszony, még csak arról is tudott gondoskodni, hogy a fiatal leány ne érjen rá megmentőjére gondolni s anyjával csak akkor tudott halkan egy pár szót váltani, mikor nagynénje rövid időre kiment a szobából. — Mama, ugy­e el fog jönni ? — Kicsoda, leánykám ? —... Penhoel úr. . . — Természetesen, felelte édesanyja, lopva arra tekintve, a merre nővére kiment. — Ha csak sértve nem találja magát a nagynéni furcsa eljárása által egészíti ki Camilla bánatosan. — úgy hiszem nemkülönben is te, meg én, mi ketten beszéltünk vele utoljára s igen udvariasan meghívtuk, hogy látogasson meg bennünket. Egyébiránt tudod, hogy milyen hí­rek járnak róla a környéken s a milyen vad­ember, könnyen megtörténhetik, hogy nem jön el. A lány szótlanul lehorgasztotta fejét s a mint egyik óra másik után elmúlt és az éjsza­ka is beköszöntött, oly üresnek érezte szivét. Legközelebbi hozzátartozói idegeneknek tűntek fel most neki: szerette volna, ha legalább fivéré­nek olyan körszakálla lett volna, mint az ő eszményképének, hogy így jobban elringathatta volna magát. Minden bosszantotta, nem tudott egy helyben maradni, sőt sokszor azt­ sem hal­lotta, mikor atyja vagy fivére szóltak hozzá. (Folyt, köv.) Az okt­­­­ki nemzeti gyásznapot az Emke hétfalusi fiókja a tömösi szorosban levő „ Magyarok váránál “ Kiss Sándor ezredes és vitéz társainak hősi küzdelme helyén, ke­gyelettel ünnepelte meg. Ez alkalommal az ugyanott felállított honvédemléket megkoszo­rúzták, továbbá B­o­r­c­s­a Mihály, bácsfalusi ev. lelkész, negyvennyolc­as honvédtizedes mon­dott megható, szép imát, végül az ünnepély méltóságát a hétfalusi Emke-dalárda több ha­zafias dal eléneklésével emelte. Igazságügyi kinevezések Ő Fel­sége — a­mint értesülünk — az igazságügy­miniszter előterjesztése folytán Szántó Ger­gely maros­vásárhelyi kir.­­ bírósági albirót a mezőbándi kir. járásbírósághoz járásbiróvá, to­vábbá Pop Aurél zsibói kir. járásbirósági al­birót a nagyváradi, Gyöngyösi Lajos gyu­lafehérvári törvényszéki jegyzőt az abrudbányai, Da­ró­cz­y Elek zilahi kir. törvsz. jegyzőt a marosszigeti, Adorján Imre szathmárnémeti kir. törvszéki aljegyzőt a magyar-láposi járás­bírósághoz, dr. Újvárosi Miklós beszterczesi kir. törvszéki aljegyzőt a maros-ludasi kir. já­rásbírósághoz albirákká kinevezte. K­inevezés: A brassói pénzügyigazgató­ság Roll Mór díjtalan vámgyakornokjelöltet a brassói fővámhivatalhoz díjas vámgyakornokká nevezte ki. Uj tanitók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter P­á­­­m­a­y Lenke állami polgári leány­iskolái segédtanitónőt a sepsi-szent-györgyi álla­milag segélyezett kisdedóvónőképző intézethez a X. fizetési osztályba egyelőre ideiglenes minőség­ben rendes tanítónővé, Tóth Matild okleveles tanítónőt a maros-csucskoppándi állami elemi is­kolához rendes tanítónővé, ifj. B­e­n­e­d­e­k József okleveles tanítót a gyalui állami elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. Fogadás az udvarnál. Folyó hó 21-én este ő Felségeiknél a budai királyi palotában fogadtatás lesz, melyre a meghívókat a főud­­varmesteri hivatal adja ki. A királyné Ő Fel­sége főudvarmesternőjének helyettesítésével And­­rássy Aladár grófné van megbízva, ő fogja a höl­gyek bejelentéseit átvenni. Az udvarnál királyi va­ló azon fogadtatásnak, amely ez év tavaszára volt kilátásba véve, akkor tudvalevőleg el kellett ma­radnia. Ő Felsége a királyné látni óhajtja a magyar társaságot, és be óhajtja magának mu­­tattatni azon udvarképes ifjú hölgyeket, akik eddig nem voltak a királynénak bemutathatók. Mikor a martir beteg, Temesvárról jelentik: A „ Dreptatea“ román lap elleni monstre sajtóper e hó tizenegyedikére kitűzött végtárgyalá­sát a törvényszék bizonytalan időre elhalasztotta, mivel a vádlott Branisce Valér­iámbár ötödikén és hatodikén a színházban látták betegségi bizo­nyítványt terjesztett be, mely szerint oly bajban szenved, mely nem engedi meg, hogy a törvény elé való idézésnek eleget tegyen. A szerum hatása. A triesztvárosi közkórházból gyógyultan elbocsátottak 13 gyer­meket, kik difteritiszben megbetegedvén, a szé­rummal gyógykezeltettek. A magyar jakobinusok emléke. A jövő május 20-án lesz száz éve, hogy Marti­novicsot és társait a budai Vérmezőn kivégezték. A nevezetes évforduló megünneplése végett köze­lebb nyilvános értekezlet lesz. Méltó, hogy a fél­századdal korán keletkezett mozgalom, mely tulaj­donképp az 1848-as események előzője volt, az eddiginél nagyobb figyelemben részesüljön. A világ csaknem elfeledte már azokat a mártírokat, kik között Kazinczyval és Hajnóczival oly sok kivá­ló ember volt. Sírjaik, melyek a régi Vöröskereszt­temető szélén voltak, ma már nincsenek, elpusz­tultak csakhamar azután, hogy a déli vasút pálya­udvara a temető utolsó nyomait is eltüntette. Martinovics háza( a mai Lipót-utczai 15. sz. ház) újból épült s csak egykori tulajdonosának papi czí­­mere maradt meg a bejárat fölött. Egy pár krisz­tinavárosi öreg polgár őriz még néhány ereklyét a mártíroktól, a többi kutatásra vár. A szerzetes jelölt Egy államhivatal­nok, a­ki barc­ellonai Lyceo-színházban történt merénylet ügyében is szerepelt, a napokban né­hány börtönt vizsgált meg és nagy megbotrány­­kozással tapasztalta, hogy Santiago Salvadornak a szinházi merénylőnek olyan elegáns berende­zésű börtöne van, hogy azt bármelyik gentleman megirigyelhetné tőle. Azonnal jelentést tett ille­tékes helyen és megkövetelte, hogy a merénylő ne elegáns ágyban, de szalmazsákon feküdjék és az ebédjéhez ne bort, hanem hideg vizet adjanak neki. Ez a hirtelen változás olyan dühbe hozta Salvadort, hogy nyomban megfeledkezett arról, hogy szerzetesnek készül és olyan czifra ká­romkodásban tört ki, hogy a melléje ren­delt és lelki vigaszszal szolgáló pap majd elájult erre ijedtében, úgy látszik, a szerzetesség­re való hajlam még­sem fakad a legtisztább bensőből. Herczeg én papagály A­mikor Teck herczeg és neje csütörtökön Liverpoolba bevonul­tak, a lordmayor ünnepélyesen fogadta őket. _ Azon pillanatba, amikor a herczeg válaszolni kez­dett az üd­vözlő beszédre, felhangzott egyik szem­ben levő Láz ablakából a rikácsoló kiáltás : Os­toba fogd be a szád'“ Rémülten tekintett min­denki az ablak felé a honnan az illojális szózat érkezett és ott láttak egy papagályt, a­mely még meg is merte ismételni a kiáltást. A herezeg el­nevette magát és azt mondta: „Nos az ön be­szédére a választ elengedem, magamét majd a palotában mondom el önnek, a­hol zavartala­nabbal beszélgethetünk. .­­ .* IRODALOM és MŰVÉSZET. Nemzeti színház. Offenbach gyö­nyörűséges muzsikáját ha csak tehetjük, soha­sem mulasztjuk el meghallgatni. Szép Helé­nának pedig, melyet az este játszottak, a szövege is oly kedves a maga ártatlan pikán- KOLOZSVÁR tém­ájával, hogy többször is szívesen megnézi az ember, különösen ha Szép Heléna szerepe oly jó kezekben van, mint a tegnap este volt. Somlóné V­a­d­n­a­y Vilma sok rutinnal játszott s mint rendesen igen szépen énekelt. Pária „a csodálatos szépségű ifjú, a gyönyörűséges Ado­­nisz“, Kápol­nai volt. A gyámoltalan és os­toba Menelaosz spártai királyt Megyeri adta igen sikerülten. Pusztait (Calchas) kérjük, ne rögtönözzen folytonosan idetlen vicceket. Az ellen nincs kifogásunk ha hébe-korba egy pom­pás ötlete támad, s azt szerepébe beleszövi. Csakhogy ne vezettesse magát félre a karzat ízlése által, mely mindenen kaczag. Elvégre nemcsak kakasülőből áll a nézőtér. A karban, mely az este formájan volt öl­tözködve, egy-két csinos új arczot láttunk. Ideje is volt már felfrissíteni. Közönség nem sok volt, de a­kik ott voltak, jól mulattak (rei.) * A rakonczátlan karzat Azon senki sem ütközik meg, ha a karzat tetszésnyilvání­tásában nem oly diszkrét, mint a földszint, meg a páholyok közönsége. De az már nagyon kel­lemetlen, ha az előadás alatt, midőn mindenki csendes s csak a színpadon beszélnek, fölülről leordít valaki, hogy éljen ez vagy amaz. Esté­ről estére fordulnak elő színházunkban effajta közbekiáltások, sőt a mi igazán boszantó, ko­moly darabok jelenetei közben is. Talán lehetne módot találni az effajta rakonczátlankodás ellen, mely már a múlt télen is annyi bosszúságot okozott a művelt közönségnek. * Érdekes újdonság kerül színre ná­lunk a legközelebbi pénteken. A darab 5 fel­­vonásos társadalmi színmű és czime : „E­g­y gyönge perez.“ Az újdonság, melynek szín­házi körökben szép sikert jósolnak, kolozsvári szerző műve, a­ki egyelőre ismeretlenül óhajt maradni. * Az „Élet“ új alakban. Az „Élet“ czimű társadalmi és szépirodalmi folyóirat, mely eddig havonként jelent meg, heti lappá alakult át. Az előfizetési felhívásból meg az első két füzet tartalmából, melyet megkaptunk, az tet­szik ki, hogy a lap társadalmi téren a legmesz­­szebb menő liberalizmus szolgálatában áll. El­vileg ezt az irányát feltétlenül helyeseljük. Sőt megvalljuk egy ily irányú időszaki társadalmi lap­nak régóta érezzük szükségét. De kellemetle­nül hatott ránk az előszó frivol hangja, mely ízetlenül ront neki a társadalmi reakczionaliz­­musnak s egy gúnyos verset közöl a papokról. Elvekért könyörület nélkül lehet, sőt kell küz­denie, de mindig komolyan és tárgyilagosan. Gúnynyal, mely vérig sért, fennálló intézmé­nyeket ezért érni nem lehet. Ezt ajánljuk az „Élet“ figyelmébe. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, csütörtökön, 1894. október 11-én. Paraszt becsület. Dalmű 1 felv. Gringoire Dráma 1 felv. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Adakozás a tornaverseny költ­ségeire. (Vége.) VI. Dr. Gergely Albert az­évén Rónay Béla 1 frt, Káhle János 50 kr, Gergely Ferencz 1 frt, Reményi­k Lajos 1 frt, Kátterő­­ 50 kr, dr. Gergely Albert 1 frt. Összesen : 5 forint. VII. Felül fizettek: Sigmond Dezső országgyűlési képviselő 10 frtot, Gerstner Ottó tábornok 5 frtot. Vill. Verseny­tárgyakra ada­koztak: Kolozsvár szab. kir. város tanácsa 100 frtot, Hegedűs Sándor országgyűlési kép­viselő 50 frtot, gróf Béldi Ákos főispán 20 frtot, Szász Domokos ev. ref. püspök 10 frtot. A kolozsvári kerületi tornaverseny al­kalmából a Kolozsvárra érkezett tanulókat részint szállásban, részint szállásban és el­látásban részesíteni szívesek voltak: Kovács János 2, Balogh József 1, Iszlai Mór 1, Beczkay Péter 1, Böhm Jakab 2, Petrán Jó­zsef 1, Hirschfeld Károly 1, Poszler Gyula 2, Mikó Imre 2, Bidermann József 2, Nyiredi Géza 1, dr. Török Imre 1, Kilyén Sándor 1, dr. Tö­rök István 2, Birckl János 2, Abt Antal 1, Kele Berta 1, Kondász Ferencz 2, Becze An­drás 1, Száva Antal 2, Gergely János 2, dr. Gergely Albert 1, Polcz Rezső 1,dr. Czikmántori Ottó 1, ifj. Molnár K. 1, Balogné 2, Berkesi Sán­dorné 2, özv. Lenn Edéné 1, Gabányi E. 2, Ge­­würtz Salamon 1, Biró Gyula 1, De Gerando Antonina 2, Nyegrutz L. 2, dr. Martin Lajos 1, Salamon Sándor 2, Keresztesy Pál 2, dr. Issekutz Gyula 1, Biasini Domokos 3, Nagy Kálmán 2, Szepessy Lajos 2, Fekete Benő 2, Deáky Albert 2, Pap Ernő 1, Dániel István 1, Viski Imre 2, Péterffi Zsigmond 2, Csernyánszky Lajos 2, Szeszák Ferencz 2, Molnár József 2, Matutschek József 1, Graf Jakab 1, Kovács Dezső 1, Széky Miklós 1, Radnóthy Dezső 2, a Kereskedelmi Akadémia 10, a gazdasági tan­intézet 38, az érd. róm. kath. status igazgató­­tanácsa 48. A kerületi tornaverseny rendező­bizottsága mind a szives adakozóknak, mind pedig azok­nak, a kik az ifjúságot szállásban és ellátás­ban részesítették, a nevelés ügyében tanúsított áldozat­készségükért, a torna-viroda egyletnek helyisége átengedéséért, a cs. és kir. kerületi parancsnokságnak az ágyak és ágyberendező- GYÁSZROVAT. Justh Zsigmond Cannesből leverő hírt hoz a táviró: Justh Zsigmond, a magyar írók egyik legrokonszenvesebbje, meghalt. Mély részvétet fog kelteni mindenhol ez a hír, mert a megboldogult egyik elkényeztetett kedvenc­e volt, hogy úgy mondják az egész európai szoczietásnak. Egyformán szerették őt a budapesti mág­nás szalonokban és a párizsi világ­szalonokban Magas, karcsú alakja, rokonszenves, érdekes ar­­cza, mély tüzű és mégis oly szelíd tekintetű kék szemei bárhol jelentek is meg, mindenhol szívesen szeretettel fogadták. Nagy műveltsége, szerény modora s vég­telen kedves, előkelő társalgása, minden szalon­ban első helyet biztosítottak neki. És könnyes szemmel fogják hallani a szo­morú hírt a szent-tornyai parasztházak lakói is, a­kik benne második lapjukat, igazi pártfo­gójukat veszítették. Hosszasan, kitartóan, nagy lelki erővel viaskodott a halállal, évek óta magában hor­dozta az emésztő kórt, a­melynek gyógyítására gyönge volt az orvosok tudománya, erőtlen a természet reorganizáló ereje. Járta az Indiákat, felkereste Egyiptom bal­zsamos levegőjét, Olaszországot, Dél-Franczia­­országot, hiába, a halál csirája vele ment s folytatta bomlasztó munkáját . A nyarat rendesen Szent-Tornyán töltötte. A nagy családi kastély ilyenkor megtelt ven­dégekkel, irók és művészek adtak egymásnak találkozott Szt.-Tornyán s ki nem fogytak a szives házi­gazda dicséretéből. Utolsó alkotása a szent tornyai színház építése volt. Egy kis római stylusban épült színpad, a melyet az Ő utasítása nyomán épí­tettek, s a­melyen paraszt emberek az ő ren­dezése mellett adtak elő klasszikus darabokat, így előadták a Makranczos hölgyet, Plautus Fe­­csegőit stb. Justh Zsigmond aktív irodalmi működé­sén kívül mint lelkes irodalom­pártoló is nagy szolgálatokat tett a magyar irodalomnak. Min­den befolyását érvényesítette, hogy a műveit a nyugat megismerje a magyar irodalmat, így legutóbb is egyik franczia író barátjával egye­temben, a nyár folyamán egy anthologiát állí­tott össze, a­mely franczia nyelven a legköze­lebb jelenik meg Párisban. A nyár folyamán betegsége annyira elha­talmasodott felette, hogy sietve kénytelen volt elutazni Tornyáról, Bécsben konzultált az or­vosokkal s Velenczébe készült. Baja azonban kissé jobbra fordulván, felhagyott tervével s visszautazott Tornyára, a­hol vendégei várták. Szeptember hó folyamán azonban oly rosz­­szul lett, hogy azonnal Párisba utazott a hon­nan alig pár napja irt levelet Vauthier Vilmos­nak, aki könyvét francziára fordítja. Ebben a levelében igen rosz sejtéseiről értesiti Vauthiert s egész levelének hangjából kiérzik az, hogy szomorú sorsának tudatá­ban volt. Életrajzi adatait röviden a következők­ben adjuk. Just Zsigmond 1863-ban született Szt.­­Tornyán. Tanulmányait Budapesten kezdte meg s külföldi főiskolákon : Kielben, Zürichben, Pá­risban folytatta és fejezte be. Páris élénk szellemi élete ragadta meg leginkább: négy telet töltött a franczia fővá­rosban Először nemzetgazdasági stúdiumokra szánta magát, de Taine Hyppolit, a nemrég el­halt nagy franczia kritikus tanácsára az iroda­lommal kezdett foglalkozni s gazdasági tanul­mányok helyett a belletrisztikához fordult. Nagy hatással volt különben ez elhatározására ma­gyar iró barátainak unszolása is; ezeknek a befolyása elhatározó volt úgy pályaválasztá­sára, mint az új után fejlődésére is. A megboldogult iró földi maradványait hazahozzák Cannesból s Szent-Tornyán teme­tik el, sok kölcsönzéséért, az erdélyrészi Kárpát-egy­letnek az ifjúság kalauzolásáért, a helybeli hír­lapok tek. szerkesztőségeinek a szives támoga­tásért hálás köszönetét nyilvánítja. Értesítő. A kövesdi tűzkárosultak javára. Felvinczen négy gyüjtőíven begyült összesen 5 frt 16 kr és 52 véka búza, az összeg a káro­sultak javára elküldetett. KÖZGAZDASÁG. Uj gazdasági lap. Az agrár érdek­ek­nek a közgazdaság egyéb ágaival kapcsolatos fejlesztése és képviselete czéljából egy uj gazda­sági szaklapot alapított gazdáinknak egy kiváló csoportja ? Az uj lap alapját két, már több mint húsz éve a gazdasági érdekeket szolgáló szak­lap : Földmivelési Érdekeink és a Gyakorlati Me­zőgazda egyesített kiadása képezi. Legelső száma Magyar Gazdák Lapja czím alatt most jelent meg. Programmja szerint egészen gyakor­lati irányúnak ígérkezik, de behatóan foglalkozik, majd a mezőgazdaságot érintő közgazdasági kér­désekkel is, melyektől politikai pártoktól függet­len és teljesen tárgyilagos álláspontot fog képvi­selni. Szerkesztője a vasmegyei gazdasági egye­sületnek volt igazgatója herényi Gothard Sándor s a lap zászlója körül társulok névsorában köz­életünk számos kiváló férfijával (Vaszary her­­czegprímás, Batthyány Lajos gróf fiumei kormány­zó, Széll Kálmán, Bethlen András gróf ifj. Széc­henyi Imre gróf, Lévai Henrik stb.) több képvi­selővel (Tolnay Lajos, Harkányi Károly, Hajós József, Szemere Huba előkelő gazdákkal és uradalmi főtisztekkel, a gazdasági tanári kar szine-javával, a vidéki gazdasági egyesületek tit­káraival stb. találkozunk. Első czikkében mindjárt egy nagyérdekű gazdasági kérdéssel, a vármegyei október 10. gazdasági bizottságok szervezetével foglalkozik további czikkei a gyakorlati gazdálkodás és a gazdasági üzleti élet köréből merítvék. Az állami anyakönyvek. Budapest, okt. 10. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) A főrendiház ma tárgyalás alá vette az állami anyaköny­vekről szóló törvényjavaslatot. Ellene beszéltek: Zichy Nándor és S­z­a­­­p­á­r­y István grófok, mellette S­z­o­n­t­a­gh Pál, ki után H­i­e­r­o­n­y­m­i miniszter védte gyönyörű beszédben a javaslatot. Evvel az általános vita véget ért és kö­vetkezett a név szerinti szava­zás, a­melynél a javaslat hat szótöbbséggel elfogadtatott. Budapesti lóversenyek Budapest,okt. 10. (A „Kolozsvár“ saját tudósítójától.) Az őszi versenyek ötödik napja a következő eredménynyel folyt le: I. Kétévesek Claiming Stakes­­-­e. (2000 kor.) Első gr. Apponyi A. „Bürger­meister“­, második Capt. Mill „Fabian“-ja, harmadik Fáy-Halász G. „Rozsiká“-ja. II. Zuglóy dij. (2000 kor.) Első Péchy A. „Grisette“-je, második gr. Esterházy I. „Ba­­nyá“-ja, harmadik Postruski W. lovag „Pear­less“-je. III. Gátverseny. (2000 kor.) Első gr. Forgách I. „Délczeg“-je, második hg Auer­sperg F. „Velocipede“-je, harmadik Geist G „Elsa“-ja. IV. Lovaregyleti dij. (Tiszteletdij 2400 kor. értékben.) A fenéki ménes „Dovm­­röszk­en„-je és b. Springer G. „Kis Iloyá“-ja holt­versenyben érkeztek az első helyre, utá­nuk harmadik Blaskovich E. „Virad“-ja. V. Kétévesek államdija. (5000. kor.) Első Capt. George .Blondine“-ja, máso­dik gr. Batthyány E. „Mutineer“-je, harmadik gr. Sztáray J. „Leventé“-je. VI. Elad­ó-v­e­r­s­e­n­y. (2000 kor.) Első b. Üchtritz Zs. „Metellá“-ja, második Sellinger százados „Scyllá“-ja, harmadik Egyedi A. „Hé­­kás“-a. VII. Nursery Handicap.(2000 ko­rona.) Első Henckell L. grófné „Serezanei“-je második gr. Tarnovski J. „Wiesmá“-ja, harma­dik Capt. Mill „Anicá“-ja, idegenek névsora. Központi szálloda. Gróf Pejáchevich Art­hur Szántó. Báró Inczedi Kozárvár. Dr. Kanders Ede és neje orvos M.­Ludas. Csámpa Gusztáv kir. aljárásbiró Fogaras. Schönhofer Gusztáv mérnök Bpest. Fraenkel Gyula czégvezető B.-Hu­­nyad. Sebestyén Arthur jószág igazg. Mező-Ka­pus. Ifj Puskus Márton adótiszt B.-Hunyad. Fo­­garasy Berta Besztercze. Bertha Péter keresk.­­ London. Wortmann Zsigmond keresk. Bécs. Id.­­ Puskui Márton keresk. B.-Hunyad. Fernes János ut. Fernes Lipólt ut. N.-Várad. Haneschka Hugó ut Bécs. Fein Ernő ut. Bpest. Spanner N. utazó Bécs. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos: HINDY ÁRPÁD. Kiadó : AJTAI­K ALBERT. NYILTTER.*) T. ez. háztulajdonosok becses figyelmébe ajánlom magam vízvezetékek és csatornázások szakszerű berendezéseire, első osztályú anyagok kitűnő munkák bárminő kivitelben, ez ideig negyvenegy épületet rendeztem be itt helyben fürdők, closettek stb., a t. megrendelők teljes megelégedésekre, műhelyem kizárólag csakis vízvezeték és szivattyúk felszereléseire van berendezve. Clauser Adolf, vízv­ezet­ék- szivatty­ú szerelő vál­lalkozó Kolozsvárt nagy-malom utcza 11. sz. ) E rovatban megjelent közleményekért nem v­állal felelőséget Szerk. : TÁVIRATOK. Igazságügyi kinevezések. Budapest, okt. 10. („Kolozsvár“ eredeti távirata.) Ő Felsége az igazság­ügyminiszter előterjesztése folytán Vita Sándor kolozsvári főügyészt a kir. Cu­­riához rendes bíróvá, Ziegler Emil marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblás bírót a kolozsvári, Kostka Géza már marosszi­­geti kir. törvényszéki elnököt a maros­vásárhelyi kir. ítélőtáblához tanácsel­nökké, Kozma Gyula marosvásárhelyi kir. ítélőtáblás bírót a kolozsvári kir. ügyészséghez főügyészszé nevezte ki. Továbbá Phleps Ferencz nagyváradi kir. ítélőtáblás bírónak eddigi minősé­gében, saját kérelmére, a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblához leendő áthelyezését megengedte.

Next