Kolozsvár, 1895. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)
1895-02-05 / 29. szám
a z Evva Lajos, a budapesti népszínház igazgatója, a napokban Kolozsvárra érkezik, hogy megnézze az „Alhambra rózsája“, Gyalui Farkas és Serly Lajos operettjének egyik előadását. Evva már a premierre le akart jönni, azonban elfoglaltsága miatt csak a második, vagy harmadik előadást nézi meg. Evvát, ki különösen színházi körökben nagy népszerűségben és kedveltségben áll, érdeklődéssel várják. * Alhambra vóznája Ma délelőtt tartották meg az esti bemutató előadás főpróbáját. A darab sujetjéről majd a premiere után szólunk, ezúttal a zenéjére, melyet Serly írt, teszünk néhány megjegyzést. Serly ama zenészek közé tartozik, kiket meleg ambíczió lelkesít a komponálásra és kik önálló tehetségük mellett. Ízléssel, eredetiséggel és poetikus szívvel vannak megáldva. Az Alhambra zenéje elejétől végig eredeti és ötletes. A darab szövege sokféle muzsikát kívánt, s így van benne komikus számok mellett, lírai, lágy dallam, melodikus keringő, fantasztikus zene, gyászinduló s ropogós spanyol tánczdal. A zene mindenütt nagy gonddal és karakterisztikusan kíséri a szöveget. A zene lírai részei talán a legbecsesebbek. A hangszerelés eredeti és gondos. Nemcsak a vonó és fahangszereket, de még a rézfúvókat is különös ötletességgel tudja használni és például a kürtök (négy kürtre van írva) helyenként gyönyörűen szólnak bele, egy-egy motívummal. Ami a sikert biztosítja, ez a fülbemászó dallamok szerencsés alkalmazása. A darab zeneszámai következők: A nyitány hangulat teljesen kezdődik, a kürtök által vitt motívummal. Ruyz apród belépő keringetője, és rózsadala után az utolsó felvonás vidám bolerója zárja be a nyitányt. Az első felvonás karral és kupiéval kezdődik. A kar danáját a kürtök intonálják, aztán az alkalde énekel fülbemászó, víg kupiét, melynek refrényét a kar ismétli Ezután a vízhordó mór (bassus) énekel gyönyörű balladát. A következő szám pastorale, melyet a király énekel, ki most pásztorrá akar lenni. A fafúvók és különösen a fuvolák pikáns kísérete, az egész pastorale gondos kidolgozása és kellemes melódiája igen kedvessé teszik e számot. Következik kupié, melyet a borbély énekel. Egyszerű kupié, minden igény nélkül. Ruyz apród belépő keringője valószínűleg nagyon hamar népszerűvé fog válni. A szerelmi duett egyike az egész darab legszebb számainak. Következik Fredegonda (alt) kupéja, a férfiak rosszaságáról Rögtön rá felel Jacinta, énekelvén vidám, pattogós andalúziai dalt castagnette kísérettel. Színes, inge pajzán, de finom nóta. A finálé ízléssel és lendülettel van megcsinálva. Csöndes induló kezdi, melyet az ensembleban egymásnak felelgető férfi és női karok búcsúdala követ. Végső részében („Ha az éj leszáll“) valóságos bradourral van feldolgozva egyszerre több melódia. Hogy mennyire nem hatásvadászó a zene, ez abból is kitűnik, hogy a finale nem a szokásos magas hangokkal fortisszimo végződik, hanem csöndesen elhangzó indulóval, ugyanazzal, melylyel kezdődött. A második felvonás élőzenével kezdődik, mely az Alhambra szökőkútja vizének csörgedezését utánozza fuvolákkal, oboákkal, hegedűkkel; majd a holdvilágos, bűvös és tündéreinek játékát jelképezi. Ezután Ruyz és Jacintának poetikus bucsú-duettje következik. Erre lágy melodramatikus zene kiséri a tán Kolozsvár, 1896. Kős László 50 frtos, bejelentett alapítványa első részleteként 10 irtot. — Fogadják a bizottság hálás köszönetét úgy a gyűjtők, mint a kegyes adakozók. Közgyűlés. A magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők segélyző egylete kolozsvári kerületének tagjai február 17-én d. u. 3 órakor az Iparmúzeum üléstermében (Főtér 7. szám báró Szentkereszthy-ház) rendes évi közgyűlést tartanak, melynek tárgyai: 1. Elnöki jelentés a választmány működésről. 2. Pénztárnok jelentése. 3. Számvizsgálók jelentése. 4. Az alapszabály tervezet megvitatása, esetleg egy küldött választása. 5. Tisztviselők választása. 6. Indítványok: Kolozsvár, 1895. január 30-án. Ruzicska Gyula, alelnök. Barsai Gyula, jegyző. Indítványok, valamint a vidéki tagok szavazatai február 16-ig Ruzicska Gyula , alelnökhöz (Magyar-Polgár nyomda) küldendők. A mosakodó liga-elnök. Urechia, a romániai kulturliga elnöke, az alábbi nyilatkozzatot küldte be a Pester Lloyd szerkesztőjéhez : „Tisztelt uram ! Tökéletesen alaptalan in- f formációkból ered becses lapjának azon híre, hogy a román kulturliga mozgalmat kezdeményez, mely arra irányulna, hogy Ratiu és társainak megkegyelmezését czélzó kérvény által az erdélyi románokat a magyar kormány ellen felizgassa. A román kulturliga abszolúte semmit sem tett arra, hogy az erdélyi románokat valamelyes állásfoglalásra biztassa kormányuk ellen. Ratiu és társai megkegyelmezésének ügyével teljességgel nem foglalkozott és igy annál kevésbbé szerkeszthetett vagy hozhatott forgalomba ilyen tárgyú kérvényt. Ezen helyreigazítás közlését a legbarátságosabban kérve, fogadja különös nagyrabecsülésem nyilvánítását. Bukarest, 1895. január 18./30. Ure c b i a V. A. elnök.“ Honvédemlék ünnep Vízaknán. Mint levelezőnk, írja egészen csendben szép és kegyeletes honvédemlék ünnep folyt le február hó 4-én Vízaknán 46 év előtti hírneves ütközetnek, s az abban elvérzett szabadság hősök emlékének szentelve. Reggel 8 órakor, a kath. templomban felállított és koszorúkkal borított díszes ravatal mellett, megható könyörgő imát és gyász istentiszteletet tartott Bakk Endre plébános. Ezután lobogók alatt kivonult a polgári dalkör a bánya területének a volt ütközet színhelyén fekvő honvéd emlékhez, hol a dalárok Takács István állami igazgatótanító vezetése mellett három alkalmi dalt énekeltek el. Majd Szőcs Géza tanár mondott hatásos szép ünnepi emlékbeszédet. Ezzel a hazafias emlékünnep véget ért, s a nagy számú közönség komoly hangulatban szétoszlott. Csók helyett halál. Felső Egres, szolnok dobokamegyei községben Doda Alexa sátorosczigány élesre fent baltával agyonütötte Pap Mária czigányleányt és halálosan megsebesítette Doda Annuskát és Doda Jisziát, kik véletlenül ott voltak. A tragédiáról, melynek előzményei ésmozzanatai a lehető legkülönösebbek és misztikusak, a következőket írják Bpestről: Felső Puszta-Egres, Beszterczéhez a negyedik falu. Bánffy Dezső bárónak, a miniszterelnöknek, aki egykor itt végezte a kormányzást, sok nevezetes emléke fűződhetik az egyszerű faluhoz, amenynyiben gyakran több baja volt vele, mint az egész megyével. A falu egy tekintélyes részét ugyanis a czigányok tanyája foglalja el, amelynek telepítése és fékentartása a főispán leglerázhatatlanabb gondjai közé tartozott. Ez a czigánytanya akkor sem hagyta békében Bánffy bárót, mikor Besztercze-Naszód megyébe ment át főispánnak, mivel a község ennek a megyének a szomszédságában van s czigányai, a más megyébe való illetőség hangoztatása révén, könnyebben szabadulhattak a büntetés alól, mintha a saját megyéjükben garázdálkodtak volna. Volt a czigánytanyán egy szép ifjú nő, Pap Mariska, a vajda leánya. Bolondult utána az egész czigánysor, de ő mindenkit megvetett, ő csak Doda Alexát akarta, akinek pedig felesége van. Doda Alexa másfél fejjel magasabb az egresi férfiaknál. Nagy, fényes homloka, bozontos szemöldöke s roppant vála van és arról nevezetes, hogy a purdékat a szakállán csüngve és könnyedén czipeli. Ez a bölényképű ember tetszett a vajda leányának egyedül. Doda Alexa azonban szerette a feleségét, aki gyönge volt, kicsi volt és nagyon jámbor volt. Megfeddette a vajda leányát, hogy járjon a legényemberek után s mikor a lány ismét csak őt zaklata a szerelmével, egész arczát elöntötte a vér és azt mondta neki, hogy ne kerüljön többé a szeme elé, mert agyonveri. A vajda leány ettől az órától kezdve állandóan nyomában volt Dodának Mennél több szidást kapott tőle, annál erősebben ragaszkodott hozzá. Egy ízben pedig, mikor Doda meg akarta ütni,fölrántotta kebléről a ruhát és ezt kiálta: „ide üss!“ A bölényképü ember odapillantott, visszatántorodott s elfutott. Innen kezdve, a vajda leánya egy alkalmat sem mulasztott el, hogy Dodát a czigányok előtt gúny tárgyává tegye. Mikor legtöbb ember állott Doda körül, akkor lépett oda: „Hát mégsem mersz megcsókolni, Lexi ! Tegnapelőtt este a czigányok künn álltak a tanyák előtt s látták, hogy Doda a leány után szalad aki hazafelé menekül. Az indulatos ember belökte az ajtót s káromkodva lépte át a vajda küszöbét A következő pillanatban a sötét kunyhóból rémes sikoltások hallatszottak, Doda pengezében baltával iparkodott onnan kifelé. Egyszerre ott termett az egész czigánysor. Világot gyújtottak s látták, hogy a földön két lány teste hever véresen. A harmadik lány, Doda inusa, ugyancsak véresen tántorgott kifele,ársa , Doda Ilisziát, fölvették a földről , haldokolva vitték haza. Pap Mariska a vajda leánya, meg volt halva. Két csapás érte s mindakettő hatálos volt A gyilkos Bethlenbe ment, hogy ként jelentkezzék, de útközben a elfogták. Semmit sem tagad. csendőrök A méregkeverő asszony — halálra ítélve. Heteken át tartott a végtár- gyalás Joniaux asszony méregkeverési perében. A végtárgyalást, mely felkeltette az egész művelt világ érdeklődését, —■ mint Brüsszelből jelentik — tegnapelőtt befejezték. Már a hajnali órákban az antwerpeni törvényszék körül volt véve az ítéletet türelmetlenül váró tömeg ezrei által. A felvonuló bíróság tagjait a hallgatóság „Halál a gyilkosnőre“ kiáltásokkal fogadták. Grausz a vádlott Joniaux asszony véddője majdnem teljes öt órán át tartó vádbe-szédben bizonyítgatta a vádlott ártatlanságát. Az államügyész rövid válasza alkalmából nagy izgatottság közt, Joniaux asszony férje által irt névjegyet olvasott fel, melyet az 14 nappal Falser halála után irt és a melyen e szavak állanak: „Minden kívánsága teljesül.“ Az államügyész következő szavakkal zárta be beszédét : „ Az a kérdés, hogy ki lesz a vádlott legközelebbi áldozata, ha felmentik.“ Az esküdtszék egy órai tanácskozás után az öszszes kérdésekre igennel válaszolt, mire a bíróság Joniaux asszonyt halálra ítélte. Az utczán lármás tüntetések voltak, de az elitélt ellen. Esküvő karhatalommal. Nem mindennapi dologról értesítenek Aradról. Messzer Márton simándi fiatalember beleszeretett Rung Borbáláb s miután kedvese anyjának nem volt kifogása ellene, el is jegyezte a csinos leányt. Az eljegyzés után nemsokára szabadult ki a börtönből Ring József, a menyasszony édesapja. Mikor meghallotta az eljegyzést, asszonya dűhvel jelentette ki, hogy ez a házasság nem fog megtörténni, míg ő életben van. A szerencsétlen leány ismerve atyja kérlelhetetlenségét, öngyilkosságot akart elkövetni, de ideje korán megakadályozták. Másnap Rungné magához hivatta Messzert s abban egyeztek meg, hogy az esküvőt egész csendben a szentmártoni róm. kath. templomban fogják megtartani. Az elhatározásnak azonban neszét vette valami módon Ring József s elment Hunyady János plébánoshoz, a kinek kijelentette, hogy ő nagy botrányt csinál a templomban, ha a pap össze merné esketni leányát Messzerrel. A plébános, ki ismerte és becsülte a jegyeseket, hiába igyekezett a szigorú apa lelkére hatni s végre igy szólt : — No jó! Ha maga nem gondol a családja és gyermeke boldogságával, hát tudja meg, hogy a maga módja szerint fogom összeadni a fiatal párt. A lelkész azonnal értesítette az esetről a főszolgabírót s az esküvő napjára karhatalmat kért. A főszolgabíró az alispánhoz fordult tanácsért, hogy kirendelheti-e a kért karhatalmat ? Miért mondott le Casimir-Périer ? Faure elődének lemondása nagyon gondolkozóba ejtette a francziákat és sok mindenféle egymással ellenkező variáczió került a nyilvánosságra, míg végre megszólalt maga Casimir- Périer is. Egykori választókerülete, Nogent-sur- Seine küldöttsége járt nála, akik arra az esetre, ha újból vissza akarna térni a politika küzdterére, újból fölajánlották neki régi kerületét. Casimir-Périer azt válaszolta a nogent- sur-seinei polgároknak, hogy végkép visszalép a politikától. Inkább rágalmazni engedi magát, igy szólt, semhogy lemondásai okainak közzétételével új ürügyet szolgáltasson a demokráczia ellenségeinek, kik ebbe azonnal belekapaszkodnának. De majd megjön az idő, amikor leleplezheti lemondása most elpalástolt okait és akkor máskép fognak ítélni felőle. Röviden elmondta ezután a volt elnök, hogy micsoda nehézségekkel kellett megküzdenie. Csak mert bátorságára apelláltak, fogadta el azon a napon, melyet megelőzőleg elődét a gyilkos tőre szúrta le, a köztársaság elnökségét. A kiállott izgalmak után nyugalomra van szüksége, Aubeban tölti a nyarat, a közpályáról pedig végkép visszavonul. Ebből a sovány és egy kissé csűrt-csavart nyilatkozatból ugyan semmi sem világlik ki, ha csak nem az, hogy nem félni a gyilkos tőrétől sokkal könnyebb, mint szembeszállani erkölcsi erőkkel és politikai áramlatokkal és küzdeni napról-napra, óráról-órára, lankadás nélkül, kitartón, következetesen. „Önből sohasem lesz semmi!“ Ki hinné hogy ez a jóslat nem másnak szólt, mint Wekerle Sándornak, Magyarország miniszterelnökének. A jóslat általánosságban hangzik és úgy lehetne értelmezni, hogy akadt valaki, aki egyáltalában kétségbe vonta azt, hogy Wekerle Sándorból lesz valami. Azonban a jóslat csak arra vonatkozott, hogy Wekerléből lesz-e költő, vagy nem. És amikor erre tagadó választ adott az illető, csakugyan igaza volt. A dolog úgy áll, hogy Wekerle Sándor valamikor diákkorában írt egy irgalmatlanul rossz verset a „pipájához.“ A verset, mint kuriózumot a napokban közölte egy pár lap. A szerző beküldte annak idejében egy hetilapnak közlés végett, de szerkesztője következőleg válaszolt neki a szerkesztői üzenetekben : „W. S. Verse nem közölhető , önből sohasem lesz semmi.“ És Wekerle Sándorból csakugyan nem lett költő, de igenis lett magyar miniszterelnök és ez is valami. Tömeges fényképnyomás A mai fényképsokszorosítási módot a legújabb amerikai találmány mihamar teljesen meg fogja szüntetni. A berlini szakegyesület már kísérletet is tett az új találmánynyal, illetve az Amerikában készült gépekkel és a kísérlet kitűnően sikerült. A villanyos fénynyel működő másológépek egy nap alatt 40,000 kabinetalakú képet készítenek, ami szinte hihetetlennek látszik. A sokszorításhoz szükséges, érzékeny bronzezüst papír kilométernyi hossszú tekercsekben van a mai körforgó gépekéhez hasonló hengerre csavarva és egy-egy ilyen hosszú papírsáv érzékenynyé tétele a villanyos fény segélyével 2*/a—3 másodpercz alatt történik. A papír maga is olcsó, egy gép 10 óra alatt mintegy 2000 métert készít belőle. Venus és Merkur. A műkedvelő asztronómusok, kik teleszkóp nélkül vizsgálják az eget, pár nap óta újból gyönyörködhetnek a Venus bolygó szelíd, de átható fényében. Venus, kilépve, a napsugarakból az esthajnali égen, délnyugat felé, újból láthatóvá lett. A szépség istenasszonyáról nevezett planéta ezúttal nem áll egyedül, egy másik csillag jár a nyomában, mely, bár nagyobb elsőrendű csillag, egészen elhomályosodik a ragyogó szép, Venus mellett. Merkur jár Venus nyomában és a csillagászok számítása szerint egész február havában fog neki udvarolni. Február elsején már egész közel volt a két planéta egymáshoz, azóta ismét nagyobb lett köztük a távolság. Merkur előre siet, de most Venus közeledik hozzá és e hó tizedikén egészen egymás fölé kerülnek. Azután Vénus megy megint előre, balfelé, Merkur pedig, mely addig magasabban állt, mind mélyebben hanyatlik, a lenyugvó nap sugarai felé, melyek tizenhetedike felé teljesen elnyelik, úgy, hogy a Merkur ettől fogva szabad szemmel többé nem lesz látható. A Venus azonban mindjobban belemerül az éjjeli égboltozatba és egyre tovább ragyog az esti horizonton. így tart ez egészen szeptember elejéig, amikor Venus dicsősége is véget ér. Öngyilkos nagykereskedő. Ismét halálban keresett menedéket egy gazdag kereskedő, ki nem bírta elviselni a bukás szégyenét és nyomorúságát. Debreczenből jelentik ugyanis, hogy ott Feischl Károly, a Feischl Fülöp és fia terménykereskedő czég főnöke tegnapelőtt megmérgezte magát. A czég még két évvel ezelőtt került csődbe, több mint fél millió paszszivával s ez a bukás más kereskedőket is magával rántott, többek közt Sonnenberg budapesti kékfestő gyárost. Feischlék egyezséget ajánlottak annak idején, a hitelezők el is foggadták, de a czég a meghatározott időre nem tudott eleget tenni kötelezettségének, úgy látszik, hogy Feischl nagyobb összeget várt egy rokonától, aki már többször segített rajta, de a pénz nem jött meg. Viseletén semmi izgatottság sem látszott. Délfelé kiment a szobából néhány perezre s mikor visszatért erős karbolszagot hozott magával. Feischl hátratántorodott, lebukott s nehány percz múlva kiszenvedett. Levelet, melyben öngyilkosságának okát adná, nem találtak. Az öngyilkost felesége, két gyermeke és szülei gyászolják. Az egészség tiz parancsolatja. Dr. Jordy, berni orvos az egészség tiz parancsolatját a következőkben foglalja össze: tiszta levegő, mozgás, mérséklet és egyszerűség az evésben és ivásban legjobb biztosítékait képezik az egységes és hosszú életnek. Aki az ártalmas alkoholtartalmú folyadékok helyett vizet, tejet iszik és gyümölcsöt eszik, egészsége érdekében cselekszik. Munkaerő és jólét; lelkiismeretes bérápolás és okos edzés; helyes öltözködés; egészséges lakás, a legnagyobb tisztaság minden tekintetben, szabályozott, erélyes, sikeres munkálkodás; czélirányos pihenés; hasznos, munkában és örömökben bővelkedő élet. Apa és leánya. X. — E szerint, Frizura ur, ön a szabadelvűi pártot támogatja? Frizura ur: — Igen, én jobbpárti vagyok. X. — Hát a kedves leánya ? Frizura ur: — A leányom, —az csak jó párti. Titkos tölténygyár. Berlinben a rendőrség tegnap a Wallnertheaterstrasse egy házának pinczéjében titkolő tölténygyárat fedezett fel. 14 mázsa lőport és nagy számú üres és töltött töltényt foglaltak le. A munkásokat elfogták, később azonban szabadon bocsátották. Az elterjedt kalandos hírekkel szemben a „Post“ konstatálja, hogy a robbanóanyagokra vonatkozó rendőri szabályzatok súlyos megsértéséről van szó, amelynek politikai háttere nincs. Karnak fegyvergyáros egy hamburgi kiviteli cég számára Montevideoba küldendő nagy töltényszállítmányt vállalt el, melyet négy fegyverkovács közt osztott fel, kik rendőri engedély nélkül titokban dolgoztak. A másik három műhelyet is fölfedezték: derék muzsikusé, kit mint kitűnő hegedűst és mint kitűnő kompozitort előnyösen ismer Kolozsvár közönsége. Az előadandó darabok érdekesek. Sz ő 1- 1 ő 8 y Attilának uj műve kerül bemutatóra és Beethoven örökszép VI. symphoniája, ez a mestermű, melyet gyönyörűséggel fognak hallani, míg a világon zene lesz. A darabok nagy zenekarral kerülnek színre, melyet Müller Ottó, ez a fáradhatatlan és lelkiismeretes, kitűnő karmester tanított be igazán nagy gonddal. A hangverseny sikere bizonyára fényes lesz és a kolozsvári filharmonikusokat kétségkívül újabb munkára fogja buzdítani. Vajha volna ez a hangverseny a kezdete és föllendülése Kolozsvár zenei életének, mely fájdalom oly lanyha. A kolozsvári filharmóniai társaság 1895. február 6-án a „Központi szálloda“ dísztermében tartandó hangversenyének műsora ez: I. Dr S z ő 1 1 ő s y Atilla „Mátyás király“ nyitánya (uj mű — első előadás.) II. Beethoven VI Simfonájának ismertetése. Irta és olvassa: dr. Széplaki János. III. Beethoven VI. Simfonia „Pastoral.“ 1. Derült hangulat ébredése a mezőn. 2. Jelenet a pataknál. 3. A falusiak vidám társasága. 4. A vihar. 5. Pásztorok hálaadó éneke. Örömteljes érzelmek a vihar után. Jegyeket előjegyeztetni és kiváltani lehet Kovács P. és fiai főtéri üzletében. Helyárak: I. rendű ülőhely 1 frt 50 kr. II. rendű ülőhely 1 frt. Állóhely lent és a karzaton 50. kr. A hangverseny kezdete pont 7 órakor estve. KOLOZSVÁR Felhívás a kolozsvári tanítóképezdében végzettekhez. A millenniumi országos kiállítás alkalmából az intézet történetét kell megírnom e folyó tanév végéig. Statisztikai adatai közt bizonynyal egyik legérdekesebb lenne kimutatni, hogy intézetünk végzett növendékei az életbe kilépve, hol és minő állomásokat foglaltak el. Tisztelettel felkérem tehát összes volt tanítványaimat, akik a kolozsvári állami tanítóképző intézetben nyerték tanítói oklevelüket, szíveskedjenek engem legalább egy levelező lapon értesítni, hogy jelenleg hol van lakásuk (község és megye) és miféle pályán, minő állomásban vannak?! Igen leköteleznének, ha ezt nem csak saját személyükre, hanem volt tanítványaink közül másokra vonatkozólag is megírnák, akikről t. i. biztos tudomásuk van. Képezdünk is 1896-ban fogja megünnepelni fennállásának 25 éves jubileumát. Teljes számú értesítéseik által tegyék lehetővé intézetünknek, hogy ez örömünnepére meghívóját mindnyájokhoz külön-külön elküldhesse és azután személyes megjelenéseik által szerezzék meg alólirottnak s vele együtt a tanári karnak azt az örömet, hogy kedves volt a tanítványait a jubileum ünnepén mind együtt viszontláthassa. Kolozsvárt, 1895. február. PAAL FERENCZ, áll. tanítóképezdei igazgató. IRODALOM és MŰVÉSZET. Hangverseny Kolozsvárt. Valósággal eseményszámba menő nagy hangverseny lesz holnap Kolozsvárt. Városunk zenei élete oly sivár, oly üres, hogy ilyen nagy hangverseny üdítő vár. A hangverseny rendezésének érdeme elsősorban Nagy Gáboré, e jeles és Február 5. dérjelenetet. A muzsika burleszkbe csap át Piláf kísértetnek komikus belépő-keringőjével. E szám kíséretében is a fafuvók dominálnak. A következő férfi quartettben már a rézfúvók viszik a főszerepet. A melodráma, mely alatt a kincskeresők bűvös szerszámaik segítségével megnyitják a Boabdil hegyét, hatásos szám. Vidám bordal után Jacinta belépő keringője, méltó párja az első felvonásbelinek. Rá balletzene hangzik föl. Egy gavotte egyik gyöngye a darabnak, finoman feldolgozva, majd fantasztikus alakok táncza, két egymásután következő motívum, mely aztán nagy ügyességgel egyesül. Végül zajos bakhanal, melyet megelőz Jacintának jelenete, ki el akarja csalni Ruyztól rózsáját. Felhangzik az első felvonás rózsadalának motívuma, melyet szilaj táncz-zene kötvet, erőteljes a ritmusban, hatásos és változatos a hangszerelésben. A harmadik felvonás élőzenéje után busongó kardal, majd gyászinduló következik ; ez utóbbi, minthogy a színpadon veterán banda fújja, elképzelhetően komikus. Erre Jacinta keleti színezetű pompásan hangszerelt dalt énekel (Hafiz egy dala zenésítve) vidám boleró karkísérettel, a darab utolsó száma képen. A darab gyönyörű díszleteiről a premiere után fogunk, szólni. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, szerdán, 1895. febr. 6-án. ALHAMBRA RÓZSÁJA Regényes Operette 3 felv. Helyárak mint rendesen. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. TÁVIRATOK. A szilágy Somlyói választás. Szilágysomlyó, febr. 5. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Bánffy Dezső báró miniszterelnök a szilágysomlyói kerület orsz. képviselőjévé ma egyhangúlag megválasztatott. A mandátumot nagyobb küldöttség fogja átadni a miniszterelnöknek. Az abrudbányai választás. Abrudbánya, febr. 5. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Lukács László pénzügyminiszter felkiáltás útján orsz. képviselővé újból megválasztatott A választások. Budapest, febr. 5. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) Erdélyi Sándor miniszter tegnap képviselővé megválasztatott. E választásnál, a hírhedt szerdahelyi antiszemita kerületben, ahol a papok a legféktelenebb agitácziót fejtették ki és melyre a néppárt vezetősége nagyobb összegeket is szánt, — a néppárti jelölt mégis kevesebb szavazatot kapott, mint a mennyi majoritással Erdély megválasztatott. Ma a miniszterelnök és a pénzügyminiszter lettek megválasztva egyhangúlag. A miniszterelnök ellen ugyan leküldötte a néppárt vezetősége, meglehetős pénzöszszeggel is ellátva őt, Serbán Miklóst, ki azonban mái ma reggelre visszatért, kijelentve, hogy ott ezúttal nem volt kilátás eredményre. Percze mai megválasztatása, több száz szavazattöbbséggel, szintén bizonyos, pedig ott Kaas Ivor a néppárt programmjával féktelen korteskedést űz. A képviselőház ülése. Budapest, febr. 5. (A „Kolozsvár“ eredeti távirata.) A képviselőház mai ülésén a honvédelmi költség tárgyaltatván, szóltak ; Tóth János, ki határozati javaslatot nyújtott be, az újonezjutalék megtagadását indítványozva, utalt a katonai igazságszolgáltatás hiányaira, a be nem váltott ígéretekre és a nélkülözött nemzeti hadseregre. Majd Kis Gyula szólalt fel és utána Nagy István, mindketten oly értelmű határozati javaslatot nyújtván be, hogy a 25. szakasznak az önkéntesekre vonatkozó rendelkezése szükségtelen és beszüntetendő. Tóth Aladár beszéde után Fejérváry báró miniszter felelt, fejtegetve, hogy a 25. szakasz, az esetleges mozgósításra való tekintettel szükséges, annál inkább, mert az eddigi eredmény örvendetesen bebizonyította a magyar elem nagyobb használhatóságát. Ugrón támadta most élesen a 25. szakaszt, mire Fejérváry báró válaszolt. • Felelős szerkesztő és laptulajdonos HINDY ÁRPÁD. Kiadó: AJTAI ALBERT.