Kolozsvár, 1895. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)

1895-02-05 / 29. szám

a­ z Evva Lajos, a budapesti népszínház igazgatója, a napokban Kolozsvárra érkezik, hogy megnézze az „Alhambra rózsája“, Gyalui Farkas és Serly Lajos operettjének egyik előadását. Evva már a premierre le akart jönni, azonban elfoglaltsága miatt csak a má­sodik, vagy harmadik előadást nézi meg. Ev­­vát, ki különösen színházi körökben nagy nép­szerűségben és kedveltségben áll, érdeklődés­sel várják. * Alhambra vóznája Ma délelőtt tar­tották meg az esti bemutató előadás főpróbá­ját. A darab sujetjéről majd a premiere után szólunk, ezúttal a zenéjére, melyet Serly írt, teszünk néhány megjegyzést. Serly ama zenészek közé tartozik, kiket meleg ambíczió lelkesít a komponálásra és kik önálló tehetségük mellett. Ízléssel, eredeti­séggel és poetikus szívvel vannak megáldva. Az Alhambra zenéje elejétől végig eredeti és ötletes. A darab szövege sokféle muzsikát kí­vánt, s így van benne komikus számok mellett, lírai, lágy dallam, melodikus keringő, fantaszti­kus zene, gyászinduló s ropogós spanyol táncz­­dal. A zene mindenütt nagy gonddal és karak­terisztikusan kíséri a szöveget. A zene lírai részei talán a legbecsesebbek. A hangszerelés eredeti és gondos. Nemcsak a vonó és fahang­szereket, de még a rézfúvókat is különös ötle­tességgel tudja használni és például a kürtök (négy kürtre van írva) helyenként gyönyörűen szólnak bele, egy-egy motívummal. A­mi a sikert biztosítja, ez a fülbemászó dalla­­mo­k szerencsés alkalmazása. A darab zeneszámai következők: A nyitány hangulat teljesen kezdődik, a kürtök által vitt motívummal. Ruyz apród belépő keringetője, és rózsadala után az utol­só felvonás vidám bolerója zárja be a nyi­tányt. Az első felvonás karral és kupiéval kezdődik. A kar danáját a kürtök intonálják, aztán az alkalde énekel fülbemászó, víg kupiét, melynek refrényét a kar ismétli Ezután a víz­­hordó mór (bassus) énekel gyönyörű bal­ladát. A következő szám pasto­rale, melyet a király énekel, ki most pásztorrá akar lenni. A fafúvók és különösen a fuvolák pikáns kísérete, az egész pastorale gondos kidolgozá­sa és kellemes melódiája igen kedvessé teszik e számot. Következik kupié, melyet a borbély éne­kel. Egyszerű kupié, minden igény nélkül. Ruyz apród belépő keringője valószínűleg nagyon hamar népszerűvé fog válni. A szerelmi duett egyike az egész darab legszebb számainak. Következik Frede­­gonda (alt) k­u­p­­­é­j­a, a férfiak rosszaságáról Rögtön rá felel Jacinta, énekelvén vidám, pat­togós andalúziai dalt castagnette kísérettel. Színes, ing­e pajzán, de finom nóta. A finálé ízléssel és lendülettel van megcsinálva. Csön­des induló kezdi, melyet az ensembleban egy­másnak felelgető férfi és női karok búcsúdala követ. Végső részében („Ha az éj leszáll“) valóságos bradourral van feldolgozva egyszerre több melódia. Hogy mennyire nem hatásvadászó a zene, ez abból is kitűnik, hogy a finale nem a szokásos magas hangokkal fortisszimo vég­ződik, hanem csöndesen elhangzó indulóval, ugyanazzal, melylyel kezdődött. A második felvonás élőzenével kez­dődik, mely az Alhambra szökőkútja vizének csörgedezését utánozza fuvolákkal, oboákkal, hegedűkkel; majd a holdvilágos, bűvös és tün­déreinek játékát jelképezi. Ezután Ruyz és Ja­­cintának poetikus bucsú-duettje következik. Erre lágy melodramatikus zene kiséri a tán­ Kolozsvár, 1896. Kős László 50 frtos, bejelentett alapítványa első részleteként 10 irtot. — Fogadják a bizottság hálás köszönetét úgy a gyűjtők, mint a kegyes adakozók. Közgyűlés. A magyarországi könyv­­nyomdászok és betűöntők segélyző egylete ko­lozsvári kerületének tagjai február 17-én d. u. 3 órakor az Iparmúzeum üléstermében (Főtér 7. szám báró Szentkereszthy-ház) rendes évi közgyűlést tartanak, melynek tárgyai: 1. Elnöki jelentés a választmány működésről. 2. Pénztárnok jelentése. 3. Számvizsgálók jelen­tése. 4. Az alapszabály tervezet megvitatása,­­ esetleg egy küldött választása. 5. Tisztviselők választása. 6. Indítványok: Kolozsvár, 1895. ja­nuár 30-án. R­u­z­i­c­s­k­a Gyula, alelnök. B­a­r­s­a­i Gyula, jegyző. Indítványok, valamint a vidéki­­ tagok szavazatai február 16-ig Ruzicska Gyula , alelnökhöz (Magyar-Polgár nyomda) küldendők.­­ A mosakodó liga-elnök. Urechia, a romániai kulturliga elnöke, az alábbi nyilatkoz­­­zatot küldte be a Pester Lloyd szerkesztő­­j­­éhez : „Tisztelt uram ! Tökéletesen alaptalan in- f formációkból ered becses lapjának azon híre, hogy a román kulturliga mozgalmat kezdemé­nyez, mely arra irányulna, hogy Ratiu és tár­sainak megkegyelmezését czélzó kérvény által az erdélyi románokat a magyar kormány ellen felizgassa. A román kulturliga abszolúte semmit sem tett arra, hogy az erdélyi románokat valamelyes állásfoglalásra biztassa kormányuk ellen. Ratiu és társai megkegyel­­mezésének ügyével teljességgel nem foglalko­zott és igy annál kevésbbé szerkeszthetett vagy hozhatott forgalomba ilyen tárgyú kérvényt. Ezen helyreigazítás közlését a legbarátságosab­ban kérve, fogadja különös nagyrabecsülésem nyilvánítását. Bukarest, 1895. január 18./30. Ur­e c b i a V. A. elnök.“ Honvédemlék ünnep Vízaknán. Mint levelezőnk, írja egészen csendben szép és kegyeletes honvédemlék ünnep folyt le február hó 4-én Vízaknán 46 év előtti hírneves üt­közetnek, s az abban elvérzett szabadság hő­sök emlékének szentelve. Reggel 8 órakor, a kath. templomban felállított és koszorúkkal bo­rított díszes ravatal mellett, megható könyör­gő imát és gyá­sz istentiszteletet tartott B­a­k­k Endre plébános. Ezután lobogók alatt kivonult a polgári dalkör a bánya területének a volt üt­közet színhelyén fekvő honvéd emlékhez, hol a dalárok Takács István állami igazgató­­tanító vezetése mellett három alkalmi dalt éne­keltek el. Majd S­z­ő­c­s Géza tanár mondott hatásos szép ünnepi emlék­beszédet. Ezzel a hazafias emlék­ünnep véget ért, s a nagy számú közönség komoly hangulatban szétoszlott. Csók helyett halál. Felső Egres, szol­­nok dobokamegyei községben Doda Alexa sáto­­rosczigány élesre fent baltával agyonütötte Pap Mária czigányleányt és halálosan megsebesítette Doda Annuskát és Doda Jisziát, kik véletlenül ott voltak. A tragédiáról, melynek előzményei és­­mozzanatai a lehető legkülönösebbek és misztikusak, a következőket írják Bpestről: Felső Puszta-Egres, Beszterczéhez a negyedik falu. Bánffy Dezső bárónak, a miniszterelnök­nek, aki egykor itt végezte a kormányzást, sok nevezetes emléke fűződhetik az egyszerű falu­hoz, amenynyiben gyakran több baja volt vele, mint az egész megyével. A falu egy tekintélyes részét ugyanis a czigányok tanyája foglalja el, amelynek telepítése és fékentartása a főispán leglerázhatatlanabb gondjai közé tartozott. Ez a czigánytanya akkor sem hagyta békében Bánffy bárót, mikor Besztercze-Naszód megyé­be ment át főispánnak, mivel a község ennek a megyének a szomszédságában van s czigányai, a más megyébe való illetőség hangoztatása révén, könnyebben szabadulhattak a büntetés alól, mintha a saját megyéjükben garázdálkodtak volna. Volt a czigánytanyán egy szép ifjú nő, Pap Mariska, a vajda leánya. Bolondult utána az egész czigánysor, de ő mindenkit megvetett, ő csak Doda Alexát akarta, akinek pedig felesége van. Doda Alexa másfél fejjel magasabb az egresi férfiaknál. Nagy, fényes homloka, bozon­tos szemöldöke s roppant vála van és arról nevezetes, hogy a purdékat a szakállán csüngve és könnyedén czipeli. Ez a bölényképű ember tetszett a vajda leányának egyedül. Doda Alexa azonban szerette a feleségét, aki gyönge volt, kicsi volt és nagyon jámbor volt. Megfeddette a vajda leányát, hogy járjon a legényemberek után s mikor a lány ismét csak őt zakla­ta a szerelmével, egész arczát elöntötte a vér és azt mondta neki, hogy ne kerüljön többé a szeme elé, mert agyonveri. A vajda leány ettől az órától kezdve állandóan nyomában volt Dodának Mennél több szidást kapott tőle, an­nál erősebben ragaszkodott hozzá. Egy ízben pe­dig, mikor Doda meg akarta ütni,fölrántotta keblé­ről­ a ruhát és ezt kiálta: „ide üss!“ A bölényképü ember odapillantott, visszatántorodott s elfutott. Innen kezdve, a vajda leánya egy alkalmat sem mulasztott el, hogy Dodát a czigányok előtt gúny tárgyává tegye. Mikor legtöbb ember ál­lott Doda körül, akkor lépett oda: „Hát még­sem mersz megcsókolni, Lexi ! Tegnapelőtt este a czigányok künn álltak a tanyák előtt s lát­ták, hogy Doda a leány után szalad aki haza­felé menekül. Az indulatos ember belökte az ajtót s káromkodva lépte át a vajda küszöbét A következő pillanatban a sötét kunyhóból ré­mes sikoltások hallatszottak, Doda pe­ng­e­­zében baltával iparkodott onnan kifelé. Egyszerre ott termett az egész czigánysor. Világot gyúj­tottak s látták, hogy a földön két lány teste hever véresen. A harmadik lány, Doda inus­a, ugyancsak véresen tántorgott kifele,­ársa , Doda Ilisziát, fölvették a földről , haldokol­va vitték haza. Pap Mariska a vajda leánya, meg volt halva. Két csapás érte s mindakettő hatá­­los volt A gyilkos Bethlenbe ment, hogy ként­ jelentkezzék, de útközben a elfogták. Semmit sem tagad. csendőrök A méregkeverő asszony — ha­lálra ítélve. Heteken át tartott a végtár-­­ gyalás Joniaux asszony méregkeverési perében.­­ A végtárgyalást, mely felkeltette az egész mű­velt világ érdeklődését, —■ mint Brüsszelből jelentik — tegnapelőtt befejezték. Már a haj­nali órákban az antwerpeni törvényszék körül volt véve az ítéletet türelmetlenül váró tömeg ezrei által. A felvonuló bíróság tagjait a hall­gatóság „Halál a gyilkosnőre“ kiáltásokkal fo­­­­gadták. Grausz a vádlott Joniaux asszony véd­­­dője majdnem teljes öt órán át tartó vádbe-­­­szédben bizonyítgatta a vádlott ártatlanságát. Az államügyész rövid válasza alkalmából nagy izgatottság közt, Joniaux asszony férje által irt névjegyet olvasott fel, melyet az 14 nap­pal Falser halála után irt és a melyen e sza­vak állanak: „Minden kívánsága teljesül.“ Az államügyész következő szavakkal zárta be be­szédét : „ Az a kérdés, hogy ki lesz a vádlott legközelebbi áldozata, ha felmentik.“ Az es­kü­dtszék egy órai tanácskozás után az ö­s­z­­szes kérdésekre igennel vála­szolt, mire a bíróság Joniaux asszonyt halálra ítélte. Az utczán lármás tünteté­sek voltak, de az elitélt ellen. Esküvő karhatalommal. Nem min­dennapi dologról értesítenek Aradról. Messzer Márton simándi fiatal­ember beleszeretett Rung Borbáláb s miután kedvese anyjának nem volt ki­fogása ellene, el is jegyezte a csinos leányt. Az el­jegyzés után nemsokára szabadult ki a börtönből Ring József, a menyasszony édesapja. Mikor meg­hallotta az eljegyzést, asszonya dű­hvel jelentette ki, hogy ez a házasság nem fog megtörténni, míg ő életben van. A szerencsétlen leány ismerve aty­ja kérlelhetetlenségét, öngyilkosságot akart elkö­vetni, de ideje korán megakadályozták. Másnap Rungné magához hivatta Messzert s abban egyeztek meg, hogy az esküvőt egész csendben a szentmártoni róm. kath. templomban fogják megtartani. Az elha­tározásnak azonban neszét vette valami módon Ring József s elment Hunyady János plébános­hoz, a kinek kijelentette, hogy ő nagy botrányt csinál a templomban, ha a pap össze merné esketni leányát Messzerrel. A plébános, ki is­merte és becsülte a jegyeseket, hiába igye­kezett a szigorú apa lelkére hatni s végre igy szólt : — No jó! Ha maga nem gondol a család­ja és gyermeke boldogságával, hát tudja meg, hogy a maga módja szerint fogom összeadni a fiatal párt. A lelkész azonnal értesítette az esetről a főszolgabírót s az esküvő napjára karhatalmat kért. A főszolgabíró az alispánhoz fordult tanácsért, hogy kirendelheti-e a kért karhatalmat ? Miért mondott le Casimir-Périer ? Faure elődének lemondása nagyon gondolko­zóba ejtette a francziákat és sok mindenféle egymással ellenkező variáczió került a nyilvá­nosságra, míg végre megszólalt maga Casimir- Périer is. Egykori választókerülete, Nogent-sur- Seine küldöttsége járt nála, a­kik arra az eset­re, ha újból vissza akarna térni a politika küzdterére, újból fölajánlották neki régi kerü­letét. Casimir-Périer azt válaszolta a nogent-­­ sur-seinei polgároknak, hogy végkép visszalép a politikától. Inkább rágalmazni engedi magát, igy szólt, semhogy lemondásai okainak közzé­tételével új ürügyet szolgáltasson a demokrá­­czia ellenségeinek, kik ebbe azonnal beleka­paszkodnának. De majd megjön az idő, a­mi­kor leleplezheti lemondása most elpalástolt okait és akkor máskép fognak ítélni felőle. Röviden elmondta ezután a volt elnök, hogy micsoda nehézségekkel kellett megküzdenie. Csak mert bátorságára apelláltak, fogadta el azon a napon, melyet megelőzőleg elődét a gyil­kos tőre szúrta le, a köztársaság elnökségét. A kiállott izgalmak után nyugalomra van szüksége, Aubeban tölti a nyarat, a közpályáról pedig végkép visszavonul.­­ Ebből a sovány és egy kissé csűrt-csavart nyilatkozatból ugyan semmi sem világlik ki, ha csak nem az, hogy nem félni a gyilkos tőrétől sokkal könnyebb, mint szembeszállani erkölcsi erőkkel és politikai áram­latokkal és küzdeni napról-napra, óráról-órára, lankadás nélkül, kitartón, következetesen. „Önből sohasem lesz semmi!“ Ki hinné hogy ez a jóslat nem másnak szólt, mint Wekerle Sándornak, Magyarország miniszterelnö­kének. A jóslat általánosságban hangzik és úgy lehetne értelmezni, hogy akadt valaki, a­ki egy­általában kétségbe vonta azt, hogy Wekerle Sán­dorból lesz valami. Azonban a jóslat csak arra vonatkozott, hogy Wekerléből lesz-e költő, vagy nem. És a­mikor erre tagadó választ adott az illető, csakugyan igaza volt. A dolog úgy áll, hogy Wekerle Sándor valamikor diákkorában írt egy irgalmatlanul rossz verset a „pipájához.“ A verset, mint kuriózumot a napokban közölte egy pár lap. A szerző beküldte annak idejében egy hetilapnak közlés végett, de szerkesztője következőleg válaszolt neki a szerkesztői üzene­tekben : „W. S. Verse nem közölhető , önből soha­sem lesz semmi.“ És Wekerle Sándorból csakugyan nem lett költő, de igenis lett magyar miniszterelnök és­­ ez is valami. Tömeges fényképnyomás A mai fényképsokszorosítási módot a legújabb amerikai találmány mihamar teljesen meg fogja szüntetni. A berlini szakegyesület már kísérletet is tett az új találmánynyal, illetve az Amerikában készült gé­pekkel és a kísérlet kitűnően sikerült. A villanyos fénynyel működő másoló­gépek egy nap alatt 40,000 kabinetalakú képet készítenek, a­mi szin­­te hihetetlennek látszik. A sokszorításhoz szük­séges, érzékeny bronzezüst papír kilométernyi hos­­s­szú tekercsekben van a mai körforgó­ gépekéhez­­ hasonló hengerre csavarva és egy-egy ilyen hos­szú papírsáv érzékenynyé tétele a villanyos fény segélyével 2*/a—3 másodpercz alatt történik. A papír maga is olcsó, egy gép 10 óra alatt mint­egy 2000 métert készít belőle. Venus és Merkur. A műkedvelő asztro­­nómusok, kik teleszkóp nélkül vizsgálják az eget, pár nap óta újból gyönyörködhetnek a Venus bolygó szelíd, de átható fényében. Venus, kilépve, a napsugarakból az esthajnali égen, dél­nyugat felé, újból láthatóvá lett. A szépség is­tenasszonyáról nevezett planéta ezúttal nem áll egyedül, egy másik csillag jár a nyomában, mely, bár nagyobb elsőrendű csillag, egészen elhomályosodik a ragyogó szép, Venus mellett. Merkur jár Venus nyomában és a csillagászok számítása szerint egész február havában fog ne­ki udvarolni. Február elsején már egész közel volt a két planéta egymáshoz, azóta ismét nagyobb lett köztük a távolság. Merkur előre siet, de most Venus közeledik hoz­zá és e hó tizedikén egészen egymás fölé kerülnek. Azután Vénus megy megint előre, balfelé, Merkur pedig, mely addig magasabban állt, mind mélyebben hanyatlik, a lenyugvó nap sugarai felé, melyek tizenhetedike felé teljesen elnyelik, úgy, hogy a Merkur ettől fogva szabad szemmel többé nem lesz látható. A Venus azonban mindjobban belemerül az éjjeli égboltozatba és egyre tovább ragyog az esti horizonton. így tart ez egészen szeptember elejéig, amikor Venus dicsősége is véget ér. Öngyilkos nagykereskedő. Ismét halálban keresett menedéket egy gazdag keres­kedő, ki nem bírta elviselni a bukás szégyenét és nyomorúságát. Debreczenből jelentik ugyan­is, hogy ott Feischl Károly, a Feischl Fülöp és fia terménykereskedő czég főnöke tegnapelőtt megmérgezte magát. A czég még két évvel ez­előtt került csődbe, több mint fél millió pasz­­szivával s ez a bukás más kereskedőket is ma­gával rántott, többek közt Sonnenberg buda­pesti kékfestő gyárost. Feischlék egyezséget ajánlottak annak idején, a hitelezők el is fo­­g­gadták, de a czég a meghatározott időre nem tudott eleget tenni kötelezettségének, úgy lát­szik, hogy Feischl nagyobb összeget várt egy rokonától, a­ki már többször segített rajta, de a pénz nem jött meg. Viseletén semmi izga­tottság sem látszott. Délfelé kiment a szobá­ból néhány perezre s mikor visszatért erős kar­­bolszagot hozott magával. Feischl hátratánto­­rodott, lebukott s nehány percz múlva kiszen­­vedett. Levelet, melyben öngyilkosságának okát adná, nem találtak. Az öngyilkost felesége, két gyermeke és szülei gyászolják. Az egészség tiz parancsolatja. Dr. Jordy, berni orvos az egészség tiz parancso­latját a következőkben foglalja össze: tiszta levegő, mozgás, mérséklet és egyszerűség az evésben és ivásban legjobb biztosítékait képezik az egységes és hosszú életnek. A­ki az ártal­mas alkoholtartalmú folyadékok helyett vizet, tejet iszik és gyümölcsöt eszik, egészsége érde­kében cselekszik. Munkaerő és jólét; lelkiisme­retes bérápolás és okos edzés; helyes öltözkö­dés; egészséges lakás, a legnagyobb tisztaság minden tekintetben, szabályozott, erélyes, sikeres munkálkodás; czélirányos pihenés; hasznos, munkában és örömökben bővelkedő élet. Apa és leánya. X. — E szerint, Fri­zura ur, ön a szabadelvűi pártot támogatja? Frizura ur: — Igen, én jobbpárti va­gyok. X. — Hát a kedves leánya ? Frizura ur: — A leányom, —az csak jó párti. Titkos tölténygyár. Berlinben a rendőrség tegnap a Wallnertheater­strasse egy házának pinczéjében titkolő tölténygyárat fede­zett fel. 14 mázsa lőport és nagy számú üres és töltött töltényt foglaltak le. A munkásokat elfogták, később azonban szabadon bocsátották. Az elterjedt kalandos hírekkel szemben a „Post“ konstatálja, hogy a robbanó­anyagokra vonat­kozó rendőri szabályzatok súlyos megsértéséről van szó, a­melynek politikai háttere nincs. Karnak fegyvergyáros egy hamburgi kiviteli c­ég számára Montevideoba küldendő nagy töltényszállítmányt vállalt el, melyet négy­ fegy­­verkovács közt osztott fel, kik rendőri engedély nélkül titokban dolgoztak. A másik három mű­helyet is fölfedezték: derék muzsikusé, kit mint kitűnő hegedűst és mint kitűnő kompozitort előnyösen ismer Ko­lozsvár közönsége. Az előadandó darabok érdekesek. S­z ő 1- 1 ő 8 y Attilának uj műve kerül bemutatóra és Beethoven örökszép VI. symphoniája, ez a mestermű, melyet gyönyörűséggel fognak hal­lani, míg a világon zene lesz. A darabok nagy zenekarral kerülnek színre, melyet Müller Ottó, ez a fáradhatatlan és lelkiismeretes, ki­tűnő karmester tanított be igazán nagy gond­dal. A hangverseny sikere bizonyára fényes lesz és a kolozsvári filharmonikusokat kétségkívül újabb munkára fogja buzdítani. Vajha volna ez a hangverseny a kezdete és föllendülése Kolozs­vár zenei életének, mely fájdalom oly lanyha. A kolozsvári filharmóniai társaság 1895. február 6-án a „Központi szál­lo­da“ dísz­termében tartandó hangversenyének mű­­sora ez: I. Dr S z ő 1 1 ő s y Atilla „Mátyás ki­rály“ nyitánya (uj mű — első előadás.) II. Beethoven VI Simfonájának ismertetése. Irta és olvassa: dr. Széplaki János. III. Beethoven VI. Simfonia „Pastoral.“ 1. Derült hangulat ébredése a mezőn. 2. Je­lenet a pataknál. 3. A falusiak vidám társasága. 4. A vihar. 5. Pásztorok hálaadó éneke. Öröm­teljes érzelmek a vihar után. Jegyeket elő­jegyeztetni és kiváltani lehet Ko­vács P. és fiai főtéri üzletében. Helyárak: I. rendű ülőhely 1 frt 50 kr. II. rendű ülőhely 1 frt. Állóhely lent és a karza­ton 50. kr. A hangverseny kezdete pont 7 órakor estve. KOLOZSVÁR Felhívás a kolozsvári tanító­­képezdében végzettekhez. A millenniumi országos kiállítás alkalmá­ból az intézet történetét kell megírnom e folyó tanév végéig. Statisztikai adatai közt bizony­nyal egyik legérdekesebb lenne kimutatni, hogy intézetünk végzett növendékei az életbe ki­lépve, hol és minő állomásokat foglaltak el. Tisztelettel felkérem tehát összes volt tanít­ványaimat, a­kik a kolozsvári állami tanító­képző intézetben nyerték tanítói oklevelüket, szíveskedjenek engem legalább egy levelező la­pon értesítni, hogy jelenleg hol van la­kásuk (község és megye) és miféle pá­lyán, minő állomásban vannak?! Igen leköteleznének, ha ezt nem csak saját személyükre, hanem volt tanítványaink közül másokra vonatkozólag is megírnák, a­kikről t. i. biztos tudomásuk van. Képezdünk is 1896-ban fogja megünne­pelni fennállásának 25 éves jubileumát. Teljes számú értesítéseik által tegyék lehetővé inté­zetünknek, hogy ez örömünnepére meghívóját­­ mindnyájokhoz külön-külön elküldhesse és az­után személyes megjelenéseik által szerezzék meg alólirottnak s vele együtt a tanári karnak azt az örömet, hogy kedves volt a tanítvá­nyait a jubileum ünnepén mind együtt viszont­láthassa. Kolozsvárt, 1895. február. PAAL FERENCZ, áll. tanítóképezdei igazgató. IRODALOM és MŰVÉSZET. Hangverseny Kolozsvárt. Valóság­gal eseményszámba menő nagy hangverseny lesz holnap Kolozsvárt. Városunk zenei élete oly sivár, oly üres, hogy ilyen nagy hangver­seny üdítő vár. A hangverseny rendezésének érdeme első­sorban Nagy Gáboré, e jeles és Február 5. dérjelenetet. A muzsika burleszkbe csap át Piláf kísértetnek komikus belépő-keringőjé­­vel. E szám kíséretében is a fafuvók domi­nálnak. A következő férfi quartettben már a réz­­fúvók viszik a főszerepet. A melodráma, mely alatt a kincskeresők bűvös szerszámaik segít­ségével megnyitják a Boabdil hegyét, hatásos szám. Vidám bordal után Jacinta bel­é­p­ő keringője, méltó párja az első felvonás­belinek. Rá balletzene hangzik föl. Egy gavotte egyik gyöngye a darabnak, finoman feldolgoz­va, majd fantasztikus alakok táncza, két egy­másután következő motívum, mely aztán nagy ügyességgel egyesül. Végül zajos bakhanal, melyet megelőz Jacintának jelenete, ki el akarja csalni Ruyztól rózsáját. Felhangzik az első felvonás rózsada­lának motívuma, melyet szilaj táncz-zene kö­­t­vet, erőteljes a ritmusban, hatásos és változa­­t­­os a hangszerelésben. A harmadik felvonás élőzenéje után bu­­songó kardal, majd gyászinduló következik ; ez utóbbi, minthogy a színpadon veterán banda fújja, elképzelhetően komikus. Erre Jacinta ke­leti színezetű pompásan hangszerelt dalt éne­kel (Hafiz egy dala zenésítve) vidám boleró karkísérettel, a darab utolsó száma képen. A darab gyönyörű díszleteiről a premiere után fogunk, szólni. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, szerdán, 1895. febr. 6-án. ALHAMBRA RÓZSÁJA Regényes Operette 3 felv. Helyárak mint rendesen. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. TÁVIRATOK. A szilágy Somlyói választás. Szilágysomlyó, febr. 5. (A „Ko­lozsvár“ eredeti távirata.) Bánffy Dezső báró miniszterelnök a szilágysom­­lyói kerület orsz. képviselőjévé ma egy­hangúlag megválasztatott. A mandátu­mot nagyobb küldöttség fogja átadni a miniszterelnök­nek. Az abrudbányai választás. Abrudbánya, febr. 5. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Lukács László pénzügyminiszter felkiáltás útján orsz. képviselővé újból megválasztatott A választások. Budapest, febr. 5. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) E­r­d­é­l­y­i Sán­dor miniszter tegnap képviselővé meg­választatott. E választásnál, a hírhedt szerdahelyi antiszemita kerületben, a­hol a papok a legféktelenebb agitácziót fejtették ki és melyre a néppárt vezetősége nagyobb összegeket is szánt, — a néppárti jelölt mégis kevesebb szavazatot kapott, mint a mennyi majoritással Erdély meg­választatott. Ma a miniszterelnök és a pénzügyminiszter lettek megválasztva egyhangúlag. A miniszter­­elnök ellen ugyan leküldötte a nép­párt vezetősége, meglehetős pénzösz­­szeggel is ellátva őt, Ser­bán Miklóst, ki azonban mái­ ma reggelre visszatért, kijelentve, hogy ott ezúttal nem volt kilátás eredményre. P­e­r­c­z­e­­ mai meg­választatása, több száz szavazattöbbség­gel, szintén bizonyos, pedig ott Kaas Ivor a néppárt programmjával féktelen kor­teskedést űz. A képviselőház ülése. Budapest, febr. 5. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) A képviselőház mai ülésén a honvédelmi költség tárgyaltat­ván, szóltak ; T­ó­t­h János, ki határo­zati javaslatot nyújtott be, az újonezju­­talék megtagadását indítványozva, utalt a katonai igazságszolgáltatás hiányai­ra, a be nem váltott ígéretekre és a nélkülözött nemzeti hadseregre. Majd K­i­­­s Gyula szólalt fel és utána Nagy István, mindketten oly értel­mű határozati javaslatot nyújtván be, hogy a 25. szakasznak az önkéntesekre vo­natkozó rendelkezése szükségtelen és beszüntetendő. Tóth Aladár beszéde után Fejérváry báró miniszter felelt, fejtegetve, hogy a 25. szakasz, az esetle­ges mozgósításra való tekintettel szüksé­ges, annál inkább, mert az eddigi eredmény örvendetesen bebizonyította a magyar elem nagyobb használhatóságát. Ugrón támadta most élesen a 25. szakaszt, mire Fej­érváry báró válaszolt. • Felelős szerkesztő és laptulajdonos HINDY ÁRPÁD. Kiadó: AJTAI­­ ALBERT.

Next