Kolozsvár, 1896. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)

1896-05-09 / 106. szám

ha­_.az állameszmének legyenek hívei, — s “írtésben, békeben­, jólétben, hazaszeretet­ei!.'''6' . I K n éljenek' “ Az uj ezredévnek hajnala hozzon a ha ,­filég szebb jövendőt. Z,f Ezzel rzijünnepélyt megnyitom! A zajos éljenzéssel fogadott elnöki i­eg­­, után­a himnuszt énekelték, mire Tóth r°. ref hitoktató mondott megható imát. TaD3Th a Miklós növendék szavalata és a Gyár­féle Király-himnusz eléneklése után E I­ek fiz iskola-igazgató tartott szép ünnepi beszé­dvidén és érdekesen vázolva Magyarország det’,r°tít Megint ének és utána Gál F. nö­tör­ék szavalata következett. ,f,C Most ünnepélyesen fölavatták az iskola lobogóját, melyet Gspan Károly­né és­­J. fan Honi tanítónők készítettel, a kik e­­munkán kívül még egy csinos emléktáb­lát, hímeztek, melyet (a tanerők arczképeivel t-va) wajd az isk°,a hf,fylségében hetlyez­nek odá I Antalné urnő végezte a zászló­tisztet, .Isten áldása kisérte az uj ezred­­n“31‘‘„ jelszóval avatva föl az uj lobogót. A Szentelést Wasylk­evicz Viktor r. kath.­­oktató, a megáldást pedig Baton G. ev. j .f. segédlelkész teljesítették. Huber K. :Nemzeti zászló* czimü hatá­­dala zendült most föl a növendékek ajkain. Elek Anna és Szőke Anna szavalata, Wasylkiewicz Viktornak ,A szív ünnepes­e­i,ny­­keresen előadott érdekes alkalmi szintr­eka, Jakab J- tanuló beszéde és több énekszám képezték a kitűnő sikerű ünnepély többi pontjait. Dobál Antal felügyelő bizottsági elnök szedében kiemelte, hogy e milleniumi év- 1,­­ a II- községi iskolának a ma lefolyt zász­ló­­szentelésen kívül még egy nevezetes ünnepélye les: az iskola új épületének alapkőletétele, mely folyó évi szeptember havában fog végbe­ment és az iskola ez alkalomból .Milleniumi népiskola* nevet kap. Az elnök buzdította a növendékeket jó magaviseletre, hazafiságra és a jelenvoltak élénk éljenzése közt fejezte be beszédét. A siketnémák intézetében ma dél­előtt volt a növendékek ünnepélye. Reggel a növendékek nemzeti szinű lobogó alatt tem­plomba vonultak ünnepi misére, mely után 11 óra tájban kezdetét vette az iskolai ünnepély. A gonddal összeállított, változatos programra az intézet emeleti dísztermében folyt le csekély , számú, de válogatott közönség jelenlétében. Kölcsey himnusza volt az első szám, melyet Sombory A V. oszt. növ. hatásosan szavalt el. Ezt követte Taritzky Ferencz int. igazgató be­vezető beszéde, melyben röviden az ezredéves ünnep fontosságát méltatta, mely után Rozmann Jakab ,Ki volt Árpád ?* czimü költeményt mondta el úgy, hogy a siketnémák beszéd­jéhez nem szokott közönség is élvezettel hallgathatta. A programm 4. száma Nagy Pé­ter int tan. értekezése volt a honfoglalásról, mely a növendékekhez intézett, tehetségükhöz s fejlettségükhöz mért szabad előadás volt. Ez után két név. a Felsége és Magyarország tér­képet megkoszorúzta, me­ly aktusra a növendé­kek harsány „Éljen a király !” s „Éljen a ma­gyart“ kiáltásnál feleltek. A VI. számot Szva­­csina Géza, az m­t. előadójának beszéde öltötte be, mely első­sorban a növendékekhez szólt. A haza múltjának emlékeit idézte föl, azután áttért a jelenre, kiemelvén, hogy a magyar nemzet nem feledkezik meg szerencsétlen fiai­ról és éppen ezen áldozatkészsége hozta létre szén intézetet is; azért inti őket, hogy há­lával viseltessenek mindazok iránt, kik fil­lérjeikkel hozzájárultak ezen hajlék fölépíté­séhez, különösen pedig felséges királyunk iránt, ki nemcsak első adományával, hanem nemrégen magas látogatásával is kitüntette őket; másod­sorban a közönséghez fordult, megköszönvén szives megjelenését. Az ünnepélyt Taute Joákim »szózati szavalata zárta be, melyet értelmes f mngsúlyozáson kívül egészen szabatos és élénk baglejtéssel adott elő, a jelenvoltak nem kis meglepetésére, úgy hogy a közönség egy szép , megható ünnep emlékével távozott. HÍREK. Kolozsvár, máj. 9. A holnapi Te Deum­. Nem minden­­napi fénynél fogják megtartani holnap délelőtt a C7 avári r. kath. plébániai templomban ha­­o*er esztendős fönnállása emlékének an- P® alkalmából a hálaadó istentiszteletet. A ^ ártartást az összes lelkészek segédkezésével 1 r ^a apát-plébános fogja végezni. A E-f TOt,; dóságok képviseletében megjelenők venD"41 Va^ m l^ar d*87rubalban fognak részt Dl- A városi tanács részéről A­­­b­a­c­h Géza a­gármentis tudatta a tör­vény hansági bizott­­t­á ,apjá­val, hogy a közgyűlés határozata ér­cében az istentiszteleten a bizottság teetü­­részt vesz. A városatyák disz- vagy vár­rndában fél kilencz órakor fognak a m­­aH aZ közgyűlési termében összegyűlni s *n testületileg vonulnak a templomba központi választmány Kolozsvár *P°nti Vádasztmánya ma tartotta első ülését, ^ feri megalakította az összeíró küldöttsége­ié d^ Valaszt­^ összeirását legközelebbről meg­­* lk ^ mai gyűlésen választották meg egy­­p rH®md a választmány jegyzőjét is. Ez a tiszt j Iaky Sándor alkapitány lemondásával, dr. Torhási írászló főjegyzővel töltetett be. A kereskedők ünnepe A kolozsvári kereskedők elhatározták, hogy holnap (vasár­nap) tekintettel a milleniumi isteni tiszteletre és ünnepélyekre, üzleteiket egész nap zár­va tartják. A közönséget tehát figyelmez­tetjük, hogy szükségleteit holnapra még a mai nap folyamán szerezze be. Szakbizottságok ülése Kolozsvár törvényhatósági bizottságának pénzügyi és ren­dészeti szakbizottságai tegnap délután élénk részvétel mellett együttes ülést tartottak. A tárgyalásra került ügyek közül alapos megvita­tásban részesültek az 1894 évi zárszámadás, és a város közvilágításának, különösen pe­dig a petróleum világításnak átalakítására, il­letve javítására vonatkozó javaslat. Doktorrá avatás. A kolozsvári egyete­men ma délben avatták az államtudományok doktorává Betegh Jenő végzett jogászt. Gra­tulálunk az uj doktornak. Könyvajánlás. Gyalui Farkas „A Sza­badítok* cz. közelebbről egyik bpesti könyv­kiadó ezég kiadásában megjelenő történeti re­gényét, melynek tárgya Kolozsvár város mult­jából van merítve, a millenium alkalmából Kolozsvár sz. kir. város közönségének aján­lotta. Az ajánlás elfogadásáért — minthogy Kolozsvár közönségét a városi képviselőtestület képviseli, a tanács utján a városi törvényható bi­zottságához kérelmezett. Mivel tudvalevőleg min­den ügyet, mely a közgyűléshez kerül, előbb a szakosztályok tárgyalnak, a szakosztályok teg­napi illése foglalkozott ez ügygyel is, egyhangú­lag elfogadván a szerzőnek a város közönsége iránt való tiszteletéből tett ajánlást Az iparos iparteatülat holnap tartja alakuló gyűlését, miután alapszabályai némi igen jelentéktelen módosítással helybenhagyat­­tak. A gyűlésre talán fölösleges is felhívnunk Kolozsvár város intelligens iparosközönségének figyelmét. A megindított mozgalom, melynek ér­dekében H­irschfeld Lajos és R­e­m­é­n­y­i­k Károly építészek, mint kezdeményezők oly ritka buzgalommal, kitartással és lelkesedéssel fára­doztak. kellő méltánylásban részesült az iparo­sok körében és rövid idő alatt összegyűlt a tör­vény által kívánt számú iparos arra, hogy egy ipartestület megalakítható legyen. A kereske­delmi és iparkamara, a város és általában min­den fórum elősegítette a derék eszme megvaló­sulását, melynek sorsa most holnap, az alakú é­s egy­úttal tisztválasztó gyűlésen alakítandó tisztikar kezében lesz letéve. Ezért óhajtandó, hogy munkaképes és lelkes emberek álljanak az ügy élén. Mi sikert kívánunk az iparos ipar­­testületnek. Névmagyarosítás. Izrae­l Adolf és Farkas nagy-iklódi illetőség­ű kolozsvári lakosok vezetéknevüknek „Farkas“-ra kért átváltozta­tása, belügyminiszteri rendelettel, megengedtetett. Az egyetemi kör majálisára szóló meghívók szétküldettek. A­kik meghívót téve­désből nem kaptak, de arra számot tartottak, Zobatz és Fekete vagy Schuster Emil főtéri üzletében jegyezhetik föl neveiket. A kolozsmegyei tanítótestület bánffy-hunyad — almásmenti „köre” folyó tan- t évi, millenáris ünnepélylyel összekötött, rendes­­ gyűlését május 13-án d. e. 9 órától kezdődőleg­­ tartja meg Bánffy-Han­­­adón, az áll. isko- i­dák helyiségében. Tárgysorozat: I Hymnus: ének­lik a polg fiú és felső leány-isk. növendékei­­ Beszt­­erczey György el. isk. tanító vezetése­­ mellett. Elnöki megnyitó. Alkalmi felolvasás a magyar nemzet ezredéves történetéből, tartja­­ V­i­n­c­z­e Ferencz kalota-szt.-királyi áll isk. tanitó. Az ezredéves ünnepélyre irt költeményt szaval Csiszár Sándor hidalmási áll. isk. ig. tanító. „Király-hymnus“ (Gyarmathy M.) éneklik az 1. sz. alatt jegyzettek. II. Jegyzőkönyv felolvasás és hitelesítés. Elnöki előterjesztések és bejelentések A következő gyűlés előkészítése. Indítványok. A királyné A királyné ma utazik el Budapestről. Hír szerint, szeptember végén tér vissza s az egész október hónapot i­tthon fogja tölteni Ez alkalomma­l hosszabb időt szentel a kiállítás megtekintésének. A királyné sok időt tölt a királyi palota kertjében, melyet különösen kedvel. Ha szép az idő, naponta már reggel fél nyolc­ órakor meg­kezdi sétáját, s órák hosszáig marad a gyö­nyörű kert dús lombjai között. Tíz óra tájban visszavonul a palotába, de tizenegy órakor is­mét visszatér a kertbe a görög tanár kíséreté­ben. A tanár mellette halad s görög költemé­nyeket olvas fel hangosan. Délutánonként a királyné egyedül szokott sétálni a kertben. Ilyen­kor mindig magával viszi Heine költeményeit, s mikor abban hagyta az olvasást, szinte siető léptekkel bolyong a kert ösvényein, olykor meg­­megáll s gyönyörködve nézi Budapest festői lát­képét. Néha két óra hosszáig is elsétált a kertben délutánonként. Öt óra előtt mindig visszatért a palotába és ebédhez ült, mely után már nem távozott a palotából. Este 9 órakor tért nyugalomra. Ma a rosz idő miatt egész nap lakosztályában maradt. A miniszterelnök a királynál A király ő felsége csütörtökön délelőtt 10 órakor kihallgatáson fogadta Bánffy Dezső báró mi­niszterelnököt, ki a Lipót renddel való kitün­­tetéséért mondott köszönetet. A király ez al­kalommal legmagasabb elismerésének és kö­szönetének adott kifejezést, hogy úgy a szín­házban, mint a Tedeum alkalmával a templom­ban példás rend uralkodott. Blaháné és Moldován Gergely Blaháné jubileuma, mint táviratban már jelentve volt, rendkívüli fénynyel és lelkesedéssel ment végbe csütörtökön a népszínházban. A nagy halmaz üdvözlő távirat és levél közül, melyeket a művésznő ez alkalommal kapott, különösebb feltűnést keltett Moldo­ván Gergely levele Moldován egy érdekes epizódot juttat a mű­vésznő eszébe; elmondja levelében, hogy mikor a művésznő 1882-ben Borszéken nyaralt, a véletlen őt tette meg impreszáriójává s hang­versenyt rendeztek a fürdőkaszinó termében az alsó-borszéki iskola szegény tanulói javára. Messze vidékre híre ment a hangversenynek, a honnét, a legelőkelőbb közönség az erdélyi für­dőbe jött a boldog volt, aki jegyhez juthatott. Az első dal után, melyet a művésznő el­énekelt, felemelkedett ültéből Cantacuzéne Sándor herczeg és egy csipkékkel díszített, nem­zeti színű szalagos bokrétát nyújtott át B 1 a h a Lujzának, amelyet leánya, a tündérszép Marie herczegnő kötött a maga kezével szedett vad­virágokból s mert a fürdőhelyen nem tudott csipkét kapni, a saját ruhájáról fej­tette le a drága csipkéket, hogy a bokrétát feldíszíthesse vele. B 1 a h a Lujza ezt a figyelmet akkor az­zal viszonozta, hogy a hangversenyben egy oláh dalt énekelt. Erre mindenki, a­ki ott volt, akár magyar, akár idegen nemzetiség­­beli, tüntető éljenzésben tört ki. A művésznő két napra rá elhagyta a fördőt s elküldte arcz­­képét Moldován Gergelynek, hogy adja át a herczegnek Mikor az arczképet átadtam, — Írja Mol­­dován — a herczeg ezt mondta: — Soha sem voltam boldogabb, mint mi­kor a legnagyobb magyar művésznőt románul hallottam énekelni. Kérem, mondja meg a báró­nénak, hogy soha sem hallottam szebb román dalt annál, a­melyet énekelt. Moldován Gergely így fejezi be le­velét : Méltóságos asszonyom ! Üdvözlöm, mint a magyar-román barátság apostolát, a­ki irányt mutatott, érintkezési pontot ke­resett és talált és hódított lelkeket. Ha ilyen nyomokon is járnának, az egyetértő, erős Magyarország hamarább fel­épülne. Kolozsvár, 1896. május 6. Kiváló tisztelettel Moldován Gergely A2 új sah. Mozarter-Eddin sahitól újab­ban a következőket jelentik : Naz­reddin utódja 46 éves, jól megtermett, egészséges úriem­­ier, aki szereti a sportot, a sólyomvadászatot és nagy kedvvel vadászsza a tigrist, párducot és medvét Te­heránban született. Tíz éves korában küldték Tau­riszba, ahová Aziz khán sardar kisérte, mint Azer­­badzsán tartomány főkományzója. Amikor Moza­­ffer nagykorúvá lett, maga vette át a kormányzó­ságot és a sardar elutazott. A herczeg hamar megkedveltette magát és most egész Perzsia ro­konszenvére számíthat. Taurisz Teherántól három­száz mérföldnyire van, a távolság harmadrészé­ben pedig út sincs. Az új sah valószínűleg húsz napig utazik majd, a­míg a perzsa szériál­­­ás szerint előírt kísérettel a fővárosba érkezik. Több ezer lovas kíséri a szűkebb udvari környezeten kívül. Az új sahnak csak egy felesége van, aki unokanővére, körülbelül harmincz éves. Persze három hölgy eb­ben azért nincs hiány. A saht a felesége több gyermekkel ajándékozta meg, de csak hét leánya él. A sah három fia, egy 20, egy 14 és egy 9 éves ágyasoktól származik. Ezek mind jól beszélnek francaidul, francziák is neve­lik őket. A leányokat franczia nevelővő neveli. Galim­bert kardinális italain Ga­limbeni Lajos kardinális, volt bécsi nunczius, mint Rómából jelentik, csütörtökön délután hosszas be­tegség után meghalt. A Vatikánban, Róma váro­sában, a diplom­ácziai és politikai körökben őszinte gyászt keltett a haláleset híre, mert Galii­benit általánosan becsülték a szentszék és a pápa iránt tanúsított hűséges odaadásáért s azért is, mert a szent kollégium egyik legmérsékeltebb tagja volt. A pápát a gyász híre mélyen megrendítette. Ga­­limberti kardinális egyike volt a vatikáni udvar legismertebb és legkiválóbb alakjainak. Bécsben is nagy népszerűségnek örvendett. A nunézia tú­rán utóda volt itt Jacobininak és elődje Agliar­­dinak. Határozott ellenese volt XIII. Leo hárrias­­szövetség-ellenes politikájának és befolyásos an­­tagonistája Rampolla kardinálisnak. Azt a néze­tet vallotta, hogy a kúriának Ausztria-Magyar­­országhoz és Németországhoz való csatlakozása határozottan terébe helyezendő azon közeledésnek, melyet a Vatikán XIII. Leo alatt Oroszország és Francziaország iránt tanúsított. Mint bécsi nun­á­czius, mindig óvakodott attól, hogy Ausztria-Ma­gyarország belügyeibe avatkozzék. Kolozsvár Figyelmeztetjük az érdekelteket Hopf János gépgyárának lapunk mai számában közölt hirdetésére. E gépgyár e még mindent elkövetett arra nézve, hogy az általa gyártott különleges gépekben tetemes javítá­sokat és újításokat teremtsen, miáltal azoknak mű­ködése és feldolgozási képessége, összehasonlítva az eddigi rendszer­ekkel,­­ sokkal kedvezőbb. A nevezett ezégyek gyártmányai már több erdélyi arany bányánál vannak alkalmazásban és így a Hopf név az érczelőké­­szítés különös az aranyérczelőkészítés term Erdély­ben is igen ismeretes. A Zalatnai magyar Tharsis kén­­kovand bányatársulat is — mint halljuk — Hopf mér­nököt bízta meg az ott szükséges és felállítandó ércz­­előkészítő gépek szállításával. IRODALOM és MŰVÉSZET. Nyári színház. Makróczy János és Bánfalvy Béla társigazgatók kibocsátották színi jelentésüket. E szerint folyó hó 16 án fogják megkezdeni az előadásokat a torna­ vi­­rodában és ettől kezdve 40 előadásra bér­letet hirdetnek. A társulat névsora a következő: Férfiak : Bánfalvy Béla (igazgató) jel­lem­komikus. Makróczy János (igazgató.) Hunfy Imre, tenorista (mint vendég.) Vá­rad­y Miklós, népszínmű és operetta énekes (mint vendég.) S­z­a­b­a­d­h­e­g­y­i Aladár, szerel­mes. Z­e­n­d­y Mihály apa. H­e­rt­a­y Nándor bonvivant­i operetta buffo. Fehér Vilmos, énekes s. szerelmes. O­b­e­r­t­i János, karmester. Szabó Lajos, Vidor Béla, Szende­fi Kál­mán, Dezső Kálmán segédszínészek. Tóth Imre szertáros 4 segéddel. Nők: Szolinszky Olympia, hősnő (mint vendég). Rónai Erzsi, drámai szende. Szabó Mariska, társalgási énekesnő. Bán­falvy Etelka, naiva. Képes Laura, coloratur énekesnő. Fenyő Rózsika, operette népsz. éne­kesnő (mint vendég). Vár­ad­y Miklósné, salon comica (mint vendég). Makróczy Jánosné, anya és comb­a. Bánfalvy Béláné, Loubrette. Heltay Nándorné, súgó. Moldován Ju­liska, Szentesi Mariska, K­öv­esi Bella, Kalmár Janka, segédszínésznők. Helyárak: I. r. támlásszék: l­árt I. r. zártszék: 70 kr. II. r. zártszék: 50 kr. Föld­szinti álló: 40 kr. Deákjegy : 30 kr. Karzati ülő: 40 kr. Karzati álló: 20 kr. Bérletár: Támlásszék 40 előadásra 30 frt. Támlásszék 20 előadásra 15 frt. Zártszék 40 előadásra 20 frt. Zártszék 20 előadásra 10 frt. Bérelni lehet folyó hó 11-től kezdve naponkint 10-től 1 óráig, a Tornaviroda helyiségében. A társulat az előadásokat 16-án (szom­baton) a „Próbaházasság” czimű nép­színművel kezdi meg, melyet vasárnap este megismételnek. Vasárnap délután pedig A „pe­­leskei nótáriusát adják. TÁVIRATOK. A király a lókiállításon Budapest, május 9. (A „Kolozs­­v­á­r“ eredeti távirata.) A király ő fel­sége és József, József Ágost főherczegek, Auguszta főherczegnő ma délelőtt meg­jelentek a lókiállításon. Darányi Ignácz miniszter fo­gadta a magas látogatókat. A király előtt fölvezették az összes lo­vakat. Ő felsége a látottak fölött me­leg elismerését fejezte ki és örömét, hogy a magyar lótenyésztés ily remekül fejlődik. A királyné elutazása. Budapest, május 9. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) A királyné el­utazása ma reggelről estére maradt. Ő felsége este hat és nyolcz óra között utazik el kíséretével együtt, udvari kü­­lönvonaton. Millenáris ünnepélyek. Budapest, május 9. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Ma a főváros összes iskoláiban millenáris ünnepélyek voltak. Az ifjúság nagy lelkesedéssel ün­nepelte a honfoglalás ezredik évforduló­ját. A vidékről is tömegesen jelentenek hasonló ünnepélyeket. Az ülésszak bezárása. Budapest, május 9. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Ma ülést tartott az országgyűlés mindkét háza. Felolvas­tatott a Királyi kézirat, mely az ülés­szakot bezárja. Az új ülésszak megnyi­tását hétfőre tűzték ki. A nagyszebeni gyűlés betiltása. Budapest, máj. 9. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Dr. Ratiu Já­nos, mint a feloszlatott „román nemzeti párt“ elnöke, május 15-ére Nagyszebenbe értekezletre hivta össze a párt összes vezető tagjait, hogy megbeszéljék a hely­zetet, melybe a Hieronymi, akkori belügy­miniszter által, még 1894-ben elrendelt feloszlatás folytán jutottak. Ez értekezletet be fogják til­tani. A betiltás indokai közül fölem­lítjük a következőket: Először is valót­lan Ratiu abbeli állítása, hogy a felosz­­latást csak most tudathatja a párt tag­jaival, mert hiszen e tényről annak ide­jén a legnagyobb nyilvánossággal írtak a lapok. Második indok, hogy a n­e­m­­zeti alapon való szervezkedést a nem­zetiségi törvény tiltja, mely szerint Ma­gyarország polgárai egyetlen és oszthat­­lan politikai nemzetet alkotnak; a k­é­p­­vi­se­le­ti alapon való szervezkedést pedig azért nem lehet megengedni, mert ez a törvényhozás szuverenitását sérti. A képviselő-választásokra történt hi­vatkozás is csak ürügy, mert a válasz­tások még nincsenek küszöbön. Végül pedig: betiltandó az értekez­let azért is, mert csak tüntetés akar lenni a milleniumi ünnep ellen. A közös hadsereg és millenium. Komárom, május 8. (A „Kolozsvár” eredeti távirata.) Itt a közös hadsereg tiszti­kara együtt ünnepel a polgársággal az ezredév alkalmából. E napokban a tiszti casinó nagy­termében, a midőn a helyőrség nagy tisztikara teljesen együtt volt, hogy a bajtársak májusi előléptetését megünnepelje, elsőül Schmedel Ernő, cs. és kir altábornagy, a 33. hadosztály parancsnoka, emelt poharat s megemlékezvén a dicső és magyar nemzetnek és most ünnepelt ezredéves fennállásáról, felhívá a je­lenlevőket, hogy midőn a lovagi­ magyar nem­zet annyi milliójának szive ünnepel, csatlakoz­zék a tisztikar is ezen érzelmekhez s a h­ű és derék magyarokkal egyidejűleg kiáltsanak háromszor „Éljen”-t a legfőbb hadúrra, a szeretett császár ás király egészségére. A felköszöntő nagy hatást keltett s az azt kísérő lelkes éljenzés kifejezte, hogy a jelentőségteljes, szép szavak erős tisi- Május 9 hangra találtak a tisztikar kebelében. Vasárnap, a délutáni népünnepély után, Komárom városa kivilágítással is nyilvánítja örömét és ezúttal a katonatiszti nagy pavilion ablakai is ki fognak világíttatni. Hétfőn Komárom város és megye külön-külön díszközgyűlést tartanak s az erre következő városi és megyei közös díszebéden megjelennek a helyőrség főtisztjei és önálló ezredparancsnokai is. A szerb konzulátus őrzése. Budapest, május 9. (A „Kolozsvár” eredeti távirata.) A magyar nemzeti zászlónak Belgrádban történt elégetése óta éjjel-nappal állandóan rendőrség őrzi a budapesti szerb kon­zulátust, melynek hivatalos helyisége a Bu­­lyovszky-utczában van. Attól tartanak ugyanis, hogy az egyetemi ifjúság, vagy valamely más tüntető csapat Szerbia ellen tüntetést fog ren­dezni , elégtételképen meggyalázza a szerb czímert. Valószínű azonban, hogy ez alaptalan félelem, mert az ország úgyis különb elégtételt szerez a belgrádi csőcselék otromba kihágá­sáért. A lókiállítás díjai Budapest, május 9. (A „Kolozsvár” eredeti távirata.) A lókiállitás juryje, mely K­e­g­­­e­v­i­c­h István referálása alapján három napon át működött, tegnap közzé tette a nyer­tes lovak tulajdonosainak neveit Nagyon szá­mosan kaptak díszokleveleket és érmeket, a miből önként következik a lókiállitás fényes sikere. A nemzeti pártból. Budapest, május. 8. (A „Kolozs­vár” eredeti távirata.) Az országgyűlési nemzeti párt tegnap Horánszky Nándor elnöklete alatt tartott értekezletén a közigazgatási bírásko­dásról szóló törvényjavaslatot tárgyalta, melyet Issekutz Győző behatóan ismertetett. Határo­zatilg kimondották, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják s a hatáskör tekinte­tében kijelentik, hogy ugyanazon álláspontot foglalják el, melyet a párt a bizottságban is elfoglalt, a­nélkül, hogy ez alkalommal a tör­vény megalkotása elé külön módosítványnyal akadályt gördítenének. A részletes vita folyamán két rendbeli módosítás bejelentését határozták el. A párt álláspontját a házban is Lekatz Győző fogja kifejteni. Az elnök bejelentette az Ug­ron Gábor vezetése alatt működő párt által az általános szavazatjog kivívására alakított bizottság megkeresését, melyben a párt támogatását kéri. Az értekezlet megbízza az el­nököt, hogy a bizottságot értesítse, mivel a párt programmja az általános választási jog behoza­talát nem tartalmazza, a párt nincs azon helyzetben, hogy a jelzett törekvést támogassa. Montenegróiak támadása. Czetinye, máj. 9. (A „Kolozsvár” ere­deti távirata.) Néhány nappal ezelőtt a monte­negró és magyar-osztrák határnál látszólag montenegrói munkásokból álló csapat megtá­madta a magyar-osztrák határőrséget, miből nagyobb szerű dulakodás támadt. A montenegrói kormány azonnal megejtette a vizsgálatot és kitűnt, hogy a támadók csempészek voltak. A montenegrói kormány az osztrák-magyar kö­vetségnél sajnálatának adott kifejezést és egyben elrendelte ott, a­hol a verekedés felmerült, a határ elzárását. Idegenek névsora. New-York szálló. Petky Ferenczné birto­kos N.­Enyed. Buschek György keresk. Bécs. Hans Bautz mérnök Bpest. Dr. Lanker József kir. al­­járásbiró Bpest. Singer N. keresk. Bécs. Buch­­wald tramu keresk. Bpest. Löwy Izidor ut. Prága. Mandlbrood N. keresk. Oderberg. Fried Jacob keresk. N.-Várad. Kahan Samu regálé bérlő M. -Sziget. Hoselitz József keresk. Bécs. Mautner N. kereskedő Bécs. Fenyő Ernő bank­hivatalnok Budapest. Kosenitzky Endre kereskedő Debre­­czen. Schmidt Kari kereskedő Budapest. Ron­­ner N. kereskedő Bécs. Bauer N. utazó Szeged. Pollak N. kereskedő Bpest. Rosenfeld H. keresk. Arad. Scherl Izidor utazó Bpest. Haitsch D. ügy­­védjelölt Sopron. Marknecht K kereskedő Tirol. Felelős Szerkesztő és laptulajdonos: HINDY ÁRPÁD. “ “Kiadó: AJTAI K ALBERT NYILTTIA.*) Somlyai Mihály csődtömegéhez tartozó Dorczell,­m és m­­inóik 1896 május 11-én délután 3 órától kezdve minden délután vásárolhatók. E kedvező alka­lomra a közönség figyelme felhivatik. --------------- 394 1 — 1. ♦j E rovatban megjelölt költeményekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Next