Kolozsvár, 1897. január-június (11. évfolyam, 1-145. szám)
1897-01-02 / 1. szám
■ií A közigazgatási bíróság alakulása. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jan. 1. • A közigazgatási bíróság ma délelőtt 10 órakor a vallás és közoktatásügyi minisztérium volt helyiségében tartotta meg első ülését. Dr. Wekerle Sándor elnök a bíróság megalakulását tűzte napirendre és e végből a másodelnök, majd külön az összes tanácselnökök és valamennyi bírákat együttes esőtételre szólítván fel, minek megtörténte után maga az elnök tette le az esküt. Az eskü letétel után Ludwigh János másodelnök lendületes szavakban üdvözölte az elnököt, kiemelvén annak a közügyek terén eddig szerzett kiváló nagy érdemeit és azon biztos reményének adott kifejezést, hogy a közigazgatási bíróság ily nagynevű elnök vezetése mellett mindenkor meg fog felelni hivatásának. Az alelnök üdvözlőbeszédére dr. Wekerle Sándor elnök következőkép válaszolt: Midőn bírói esküm letétele után elnöki székemet elfoglalom s a m. kir. közigazgatási biróság vezetését ezennel átvettem, először is őszintén érzett köszönetét kell mondanom a t. másodelnök urnak reám nézve felette hízelgő megemlékezéséért, meleg üdvözléséért, köszönetet azért a rokonszenv azon megnyilvánulásáért, melyben a bíróság tagjai részesíteni méltóztattak. Nem tudom, hogy azok az ismeretek, miket a tudás forrásából merítettem, azok a tapasztalatok, melyeket hosszú működésem alatt az adminisztráció terén szereztem, azok a tanulságok, miket az élet nagy iskolájából hoztam magammal, elegendők lesznek-e arra, hogy siker és eredmény kísérjék bírói működésemet; de annyit tudok, hogy habár el is vagyok tökélve, hogy legjobb erőmet szentelem hivatásomnak, annak minden irányban megfelelni csak úgy leszek képes, ha t. birótársaim támogatására számíthatok. Ezért, én az őszinteségnek egyenességével s határozottságával, a bizalom nyíltságával, a kortársi érzület egész melegével köszöntök be ebbe a díszes gyülekezetbe, hogy ugyanazt az őszinteséget, egyenességet, határozottságot, bizalmat s rokonszenvet kérjem a magam részére is, mert erős bennem a meggyőződés, hogy a kölcsönös együttérzés melegsége egyedül is a sikeres működés félbiztosítékát rejti magában. Pedig nekünk együtt a működésünk sikerének teljes biztosítékait kell feltalálnunk és megóvnunk, mert nemcsak fontosak, hanem merném mondani, nagyok azok a feladatok, melyek a közigazgatási bíróságra várnak. A jogvédelem egy újabb fórumát, állította fel törvényhozásunk ezen bíróságban, hogy egy szabad állam méltóságának megfelelőig a pártatlan és egyenlő elbánás újabb módozatait adja meg különbség nélkül minden jogkeresőnek. Az igazságnak nemcsak újabb őreiként, hanem érvényesítőiként állított bennünket oda, hogy mindenek felett keressük az igazságot, amennyiben ennek sérelme nélkül tehetjük, érvényesítsük a méltányosságot. Sokban meghatározta eljárásunk módját és irányát, úgy, hogy mint minden emberi intézménynél, minden jogszolgáltatásnál, mi is csak alaki igazságot leszünk képesek szolgáltatni, de másfelől a mellőzhetetlen alakiság korlátain túl, szabad kezet is engedett, sőt sokban intézményesen is utalt, hogy megközelíthessük a jogszolgáltatásnak azt az igaz eszményképét, mely az anyagi igazságnak keresésében és érvényesítésében nyilvánul. A jogvédelem mellett más, nem kevésbbé fontos, sőt talán magasabb irányú szempontok is kell, hogy irányítsák ennek a bíróságnak a működését. Bírói határozataink lesznek sokszor és sokban hivatva közigazgatási jogunk vitás kérdéseinek elvi tisztázására, hézagainak pótlására, közvetve még a mindig élő jogfejlődésnek irányítására is. Bírói határozataink fogják sokszor és sokban praecicirozni, körülhatárolni a jogok biztonságát. Nem téveszthetjük azért soha szem elől, hogy a jog és eljárás terén az egyöntetűségre s ezáltal a közigazgatási jog körében is az állami élet consolidáltságának egyik legfőbb biztosítékára, a jogegységre kell törekednünk. Új intézményt vagyunk hivatva közéletünkbe bevezetni, nemcsak azoknak a várakozásoknak kell megfelelnünk, melyeket a nagyközönség s az állami hatalom kötnek hozzánk, hanem az iránt is bizalmat kell keltenünk, hogy ez az új intézmény azoknak a további feladatoknak is képes lesz megfelelni, amelyek jogfejlődésünk menetében hatáskörének előbbutóbb bekövetkező kiterjesztésével fognak reá hárulni. S én azt hiszem, hogy ennek a várakozásnak akkor fogunk leginkább megfelelni, a bizalmat akkor leszünk képesek leginkább megszilárdítani, ha nem intézkedési jogunkba, nem bírói hatalmunkba, hanem intézkedéseink belértékébe, tökéletességébe helyezzük erőnknek súlypontját, ha nem egyéni vagy testületi jognak, hanem igaz értelmében egyéni és testületi kötelességnek tekintjük a bírói függetlenséget, ha ezek szemmel tartásával minden illetéktelen befolyástól menten mérlegeljük egyesek jogát s a közszempontokat. Csak ezen az utón fogjuk igazában megóvni, helyes egyensúlyba hozni s tartani a kormányzati érdekeket s egyesek jogát, csak ezen az utón leszünk képesek érvényesíteni azt a nagy igazságot, hogy a közszempontot szolgáljuk, midőn egyeseknek adjuk meg a jogvédelmet s minden egyesnek érdekét védjük, midőn a közszempontoknak tartjuk fenn igaz mérlegét. Ezen bíróság minden egyes tagjának nemcsak képzettsége, magasabb szellemi iránya s egyéni jelleme, hanem tanulságokban és tapasztalatokban gazdag múltja szól a mellett, hogy az elénk tűzött feladatot képesek leszünk megoldani s azért a bizalom reményével üdvözlöm újra tisztelt birótársaimat, midőn működésünket megkezdve a m. k. közigazgatási bíróságot megalakultnak nyilvánítom. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után a közigazgatási bíróság titkos szavazás útján megválasztotta Kógler, Székely, Szilassy és Leövey bírákat a segélyt és kezelő személyzet fegyelmi tanács tagjaiul, mire az ülésnek délelőtti 1l1/, órakor vége jön. * A közigazgatási bíróság ma délelőtt 11/, órakor testületileg megjelent dr. Wekerle Sándor elnök előtt és Ludwig János alelnök az egész testület nevében üdvözölte az elnököt az újév alkalmából. Az egész testület az alelnöknél és Szmrecsányi tanácselnöknél is az új év alkalmából jó kivánatainak adott kifejezést. A közigazgatási biróság elnöki titkárai és tanácsjegyzői ma délben az elnök előtt letették a hivatalos esküt. —itt---------------------------------------------— könynyen és merészen lefordították a liturgikus könyveket magyar nyelvre és kinyomatták az istentisztelet czéljaira. Ez az apostoli székben aggodalmat keltett. Újabban szomorúsággal töltötte el az az értesítés, melyet a június 27-iki miséről vett, mely szerinte a kánonok szabványaiba ütközik. Mikor is a szentszék rendeletére vizsgálat tartatván ez ügyben, kitűnt, hogy ezen viszszaélés az ország némely vidékein már elharapódzott, mivel a püspökök szemet hunytak. Miért is az Inquisitio Congregatio-ja elé vitték a dolgot, mely a fennebbi két rezoluciót hozta meg ez év szeptember havában. Mindezt azon kéréssel hozza az eperjesi püspök tudomására a bíbornok, hogy a fennebbi rezoluciókat a legnagyobb gondossággal és pontossággal kösse papjai szívére, a tudomására jövő visszaéléseket irtsa ki, a könyvek lefordítását tiltsa meg, a kinyomottakat semmisittesse meg; ha találkoznak megyéjében papok, kik ilyen könyveket használnak, vakmerőségüket fékezze meg, hoy csakis az egyháztól elismert szláv idiomban végezzék a liturgiát. Adja azt is tudtál papjainak, hogy ha ez intelemnek foganatja nem volna, a Congregatio további eljárást fog ellenükbe érvényesíteni. Egyúttal elvárja a püspök idevágó válaszát. Ezen leiratát a Propag. Fide Congregationak az eperjesi püspök az október 3 án tartott szentszéki ülésben tárgyaltatta s papjaival körlevélben tudatta. f ... — Kolozsvár, 1897. A miniszteri palotából miniszterek és képviselők a képviselőházhoz hajtattak és az I. osztály első emeleti tanácskozási termében gyülekeztek össze, ahol féltizenkét órakor Szilágyi Dezső is megjelent, akit hosszabb eszéd kíséretében Vargics Imre üdvözölt, kiemelvén Szilágyi nagy érdemeit, melyeket főképp az által szerzett, hogy megteremtette az egységes házassági jogot. Végül köszönetet mond az elnöki székben tanusított bölcs, erélyes és pártatlan működéséért és a szabadelvű párt nevében jó egészséget, boldog Új esztendőt kiván. Az éljenzések elhangzásával Szilágyi Dezső a következő beszéddel válaszolt: Tisztelt barátaim és képviselőtársaim! Bizonyára mindnyájan tudjátok, hogy én a bizalomnak becsét, amelylyel megtiszteltetek, mélyen érzem, és midőn annak megújuló jelét , tapasztalom, rajtam a sor, hogy megköszönjem és elismerjem, hálásan ismerjem el azt a támogatást és azt a bizalmat, amelyben részesítettetek és kérjem azt a jövőre is, mert igazi ereje az elnöki széknek és az igazi biztosíték annak a tisztnek helyes betöltésére az a bizatlom, az a támogatás, amelylyel a Ház részéről találkozik. És ehhez még egy más kérést is függesztek. Ha egyezer-másszor, amint ez kikerülhetlen, megtörténik, hogy én feladatomnak alatta maradok, akkor uraim, ítéljenek meg azzal a jóakarattal, amelyre minden őszinte törekvés számot tarthat. (Tetszés.) A mi személyemet illeti, legyen szabad csak egyre és röviden nyilatkoznom. Az a bül"*'^vöe politikai magasság, amelyre a Ház bizalma emelt, nem zár el attól, hogy kellő alakásommal, miként most is, megmondjam meg-győződésemet. (Élénk helyeslés.) Arra a szabadelvű irányra, amelyet követtünk és melynek hódító ereje, mert belső igazsága elismerésre kényszerít, növekszik, én örömmel emlékszem és hűséggel fogok ragaszkodni hozzá. (Élénk tetszés és éljenzés.) Többet arra, a mi személyemre vonatkozólag felhozatott, engedjétek meg, hogy ne mondjak, csak azt az egyet emeljem ki, hogy kapcsolatban mindazzal, amit t. barátom említett, én látom, hogy nálunk is, mint ma már a Nyugaton mindenütt, a képviseleti intézmé- I nyek és az azzal kapcsolatos kormányzás nagy megpróbáltatásnak vannak kitéve, (ügy van!) és ma már a törvényhozás terén többet kell tenni, bonyolódottabb feladatokat kell megoldani és az az élő és éber ellenőrzés, amely, ha valódi, támasza a kormányzás tevékenységének és biztosítéka a nemzetnek, sokkal nehezebb ma, mint valaha. Tájékozni, felvilágosítani a nemzetet a nagy és maradandó czélokról, érdekeiről, erejéről és erejének a kellő időpontban való helyes alkalmazásáról, megszilárdítani azt a meggyőződést és azt a tudatot, hogy egyetlen egy igazi kívánság és igazi baj, amely a nemzet kebelében mutatkozik, sem maradt figyelmen kívül és minden panasz és érdek, amely a nemzet nagy tanácsa előtt jelentkezik, figyelmes meghallgatásra és igazságos megítélésre talál, még akkor is, ha oly részegekből származik, amelyek a parlamentben És nincsenek közvetlenül képviselve, ez oly feladat, amelynek nehézségei ma már sokkal nagyobbak, mint voltak a letűnt évtizedekben. (Igaz! Úgy van ! Zajos tetszés.) Ez azonban csak egyik fele annak, ami a képviseleti intézmények sikeres működéséhez szükséges; a másik része az, hogy a a parlamentnek működése adjon ösztönt és hagyjon időt és nyugalmat a kormányzásnak olynemű tevékenységre ,mely nem rövid lejáratú sikerekre számít, hanem impulzust ad arra a munkára és méltányló támogatásban részesíti azt, amely alapvető egy hoszszabb fejlődésre, mely minden irányban megérleli és előkészíti, a sikert és kézről-kézre adja k ’ azt a feladatot, a melynek gyümölcseit csak idő múltán szabad várni és a melynek teljességét az illető kormány és parlament meg sem éri, a mely azonban végeredményében a nemzetnek kincstárába az igazi erő gyarapodást helyezi el. (Úgy van ! Tetszés.) Ez, aminek szükségességére újabb politikai életünk rámutat, gondolom, egyenlő fontosságú azzal, amit a parlament tevékenységére nézve előbb említettem. (Helyeslés.) Úgy látom és ez a meggyőződést az elmúlt év története szilárdította meg bennem, hogy a nemzet jobban soha el nem mélyedt múltjába, furkészőbb szemmel nem tekintette jövőjét, mint a lefolyt év eseményei közepette, de nem azért, hogy múltja dicsőségein, vagy vagy vereségein borongjon, hanem azért, hogy annak nagy taxtalságaiból az életerős és kitartó munka és amz helyesen alkalalmazott erő nagy motívumait nyerje meg. (Élénk helyeslés.) A mi nagy állami czéljaink, nem hiszem, hogy közelebbi időkben oly világosan állottak volna szemeink előtt, mint állanak ma. De nemcsak azok a nagy czélok, amelyeket öntudatunkból és érzéseinkből soha nem vesztettünk el, még a szétdarabolás sötét korszakaiban sem, és melyek és az azokhoz fűződő egyes nagy alkotások, hogy egy franczia író szavaival éljek, mint oszlopok állanak fenn a mi múltunkból, ha körülötte minden enyészetet mutat is, az az öntudatos és diadalmas erőnek és kitartásnak büszke jelképe marad. (Tetszés) De nemcsak czéljainkat látjuk világosabban a múlt év óta, hanem — én legalább úgy vagyok meggyőződve, — látunk egy irányt, amelyben a magyar politikának változatlanul mozognia kell, úgy, amint az égi testek mozognak eltérés nélkül, örök pályájukon — és én azt tartom, hogy ezekhez a czélokhoz és ehhez az irányhoz, nagyban és egészben ragaszkodnunk kell és ragaszkodniok kell azoknak is, akik utánunk jönnek — és ez az alap, az igazi, sikeres nemzeti politikára. (Élénk helyeslés és éljenzés.) És mit kívánjak én most, az újév fordulóján, nektek, t. barátaim és képviselőtársaim? A sikernek csak egy része van az ember kezében: a mindenható akarta így. De az bizonyos, hogy a közpálya férfiainak nem kívánhatok egyebet, mint azt, hogy kísérje siker munkálkodásukat, hogy politikai működésük mindet nyugpontján, amelyről visszatekintenek, igazi önérzettel mondhassák el, hogy amit végeztek, az derék férfimunka volt. (Éljenzés.) Ez ez, amit kívánok, ez az öntudat, ez a siker. És ha még szabad valamit hozzátenni, ez az, hogy a politikai barátságot, amely az a czélokra való működésben összeköt bennünket, őrizzük meg mint támaszt a munkában, hogy örömmel bírhassak egykor, mint visszaemlékezést. (Hosszas, élénk tetszés és éljenzés.) A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a Ház elnöke még hosszasabban társalgott a miniszterekkel és az egybegyűlt képviselőkkel, akik személyesen is siettek jó kívánataikat kifejezni. fr ! A közigazgatási reform-javaslatok. A vármegyei, városi és községi közigazgatás reformjára vonatkozó ama törvényjavaslatoknak az első, úgynevezett előadói tervezete, amelyeket az országgyűlést megnyitó trónbeszéd fölsorolt, immár elkészült a belügyminisztériumban. A miniszter még ez év tavaszán közzé fogja tétetni ezeket a tervezeteket, hogy az érdekelteknek, valamint a szakköröknek is módjukban legyen azok részleteivel foglalkozni, mielőtt a tervezetek végleges törvényjavaslatok formájába öntve, körülbelül ez évnek őszén a képviselőház elé kerülnének. KOLOZSVÁR A pápa és a magyar liturgia. A napokban említettük a magyar liturgia kérdését, kapcsolatban azzal a hírrel, hogy a római szentszék egy encziklikában az ellen nyilatkozott. Mint most a Mag-ban olvassuk, ez az encziklika tényleg megérkezett s csakugyan eltiltja a magyar liturgiai nyelv használatát s a magyar szerkönyvek megsemmisítését rendeli el. Az encziklika hű kivonata ez : Ledochowszky bibornok Az év szeptember 2- ról keltezve, átírt az eperjesi görög katholikus püspökhöz, Vály Jánoshoz. Az átiratban közölte az „Universalis Sacra Romana Inquisitionis Congregratio“ dekrétumát azon alkalomból, hogy Budapesten az egyetemi templomban június 27-én a görög katholikus ruthének magyar nyelvű énekes misét tartottak. A dekrétum azon két kérdésre, vájjon : 1. Megtűrhető e a magyar nyelv az istentisztelet tartásában ; 2. Vájjon magyar nyelven kiadhatók-e a liturgikus könyvek, tagadó választ ad, melyet maga XIII. Leo pápa is helybenhagyott. Az inquisit. Congregatio ezen határzatára támaszkodva, Ledochowszky kardinális, a Congregatio per propaganda Fide prefektusa kijelenti, hogy a Congregationak már régóta tudomása van róla, hogy egyes ruthén papok ön Újév. Kolozsvár, jan. 2. A városnál Kolozsvár város tisztviselői és hivatalnokai impozáns nagy számmal gyűltek össze a városház közgyűlési termében. Az egybegyűltek nevében Losonczy János árvaszéki elnök mondott üdvözletet Szvacsina Géza v. első tanácsosnak, mint a polgármester helyettesének, ki tisztviselőtársai iránt mindenkor tanúsított jóindulatú készségével és nagy munkásságával önzetlen rokonszenvet és becsülést szerzett. Szvacsina Géza tanácsos hálás szívvel köszönte meg tisztviselőtársai kitüntető bizalmát, s kérte, hogy irányában jövőre is tartsák meg azt. Büszkévé teszi, hogy két és fél évtizedet meghaladó szolgálatot tölthetett annak a tisztikarnak a kebelében, mely munkásságában és képzettségében az illetékes fórumok előtt a közigazgatási hivatalok közt kiváló helyet foglal el. Kéri az üdvözlőket, hogy az új évben is tartsanak össze, mert ez a legnagyobb biztosítéka a sikernek. Lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után a tisztikar a tanácsterembe vonult, hol Szvacsina tanácsos lendületes szép beszédben üdvözölte Albach Géza polgármestert. Visszapillantva tiz évet jóval meghaladó munkásságára, mit a város szolgálatában eltöltött, rámutatott az alkotásoknak arra a hosszú sorára, mely vezetése alatt és sok tekintetben saját egyéni munkásságával is létesült. Hosszabb beszédét zajos éljenzés kísérte, mire Albach Géza polgármester meghatva mondott köszönetet. Tizenegy éve áll a tisztikar élén, s ez alatt törekvése oda irányult, hogy az együtt munkálkodók közt a kölcsönös szeretetet, s az ebből fakadó bizalmat ápolja, úgy véli, hogy törekvésének sikere volt, mert ma a tisztviselői kar tagjai egymás iránt szeretettel, becsüléssel és bizalommal viseltetnek. Épen ezért bátran hasonlíthatja a testületet egy családhoz, melynek rokonszenve és szeretete az idők folyamán mind erősebb és erősebb lesz. Kéri, hogy őt mint páter familiast részesítsék szeretetükben és bizalmukban. A tisztikar lelkes éljenekkel kísérte vezetője szavait, majd a főispánhoz indult, hogy boldogabb újévet kívánjon az elmúltnál a nagy csapást szenvedett Bédi Ákos grófnak ; de a főispán a városról elutazott. * A vármegyénél. Kolozsmegye tisztikar tegnap délelőtt tisztelgett gr. Lázár István alispánnál, az uj esztendő alkalmából, Csiszir Gyula főjegyző vezetése mellett. _____________________ A kir. táblánál A kir. tábla, ügyézség és törvényszék hivatalnokai tegnap délelőt 10 órakor gyűltek össze a kir. tábla diszternében, hogy üdvözöljék az uj esztendő alkalmából Fekete Gábor kir. táblai elnököt. A kir. tábla nevében Heppes Miklós tanácselnök, az ügyészség nevében Kozma Gyula kir. főügyész, a törvényszék nevében pedig dr. Szentkereszty Zsigmond tervszéki elnök intézett beszédet Fekete Gáborhoz, mire a táblai elnök válaszolt. Beszéde végeztével lelkesen megéljenezték a kir. tábla érdemes elnökét. * A kir. törvényszéknél Tegnap délelőtt V* 11 órakor összegyűltek a törvényszék nagytermében a kolozsvári törvényszék birói kara és segédszemélyzete, a kir. ügyészség tagjai, a városi és vidéki járásbíróság birói kara, hogy a törvényszék elnökének, br. Szentkereszty Zsigmondnak jókivánataikat tolmácsolják az uj év alkalmából. Szász Béla kir. táblai biró intézett szép beszédet a törvényszék elnökéhez, melyre élénk fel faár 2. SZtxi ___ viaszolt br. Az ref. egyházkövető esperes *^.'078Vári év a délutáni isteni g z á sz Szá 8 z Domokos püs^pján hez csatlakoztak az igy^g vábbá a theologiai és k.Szász Gerő meleg bangói, pököt és méltatta érdemeit t. nek a mult évben is annyi . Szá 8 z Domokos püspök ig. ^ válaszolt, 8 ékesszólásával el. r9g gát, mely lelkes éljenzésben t tői A ref. theologia tanári k. Béla igazgató vezetése alatt Miklós főgondnoknál tisztelget neki az uj intézet vezetése buzgalmát. * Az államvasúti üzletvezelam vasut kolozsvári üzletvezeti kara tegnap d. e. 9 órakor testett Sántay Sándor üzletvező Lajos felügyelő vezetése alatt, szedet Pollák mondta, mire Sál meleghangú beszéddel válaszolt. A tisztikar ezután Schaletvezető-helyetteshez ment, üd * A siketnémák üdvözlete kétnéma intézet tatári kara és délelőtt tisztelegtek Albach térnél és Szvacsina Gézáncl a felügyelő bizottság elnökénél . Elsőben egy-egy jövendék most az iskola fenntartóktól elvezetik T a ritzky Fermcz igazgató iát testület jó kiváratait w & A« x* l FVDM Királyi Pál felea„ kcal A vánsunkban időző i. amerikai ujságiró és hazánkfidgo órakor rendkivül érdekes felosásál, városház kzgyülési termébenlag A közönség hallgatta végig, na ttagadta és többször lelkesen mdjelép dunknak egyik legnagyobb ?gyf°" tudvalevceg 90 nap alatt te Dza~ ból gyalopzerrel a Chikágó iBu ki levő óriás utat, persze az antilas‘i mitására Egy árva krajezátftfözött tására, mnkával tartotta tenmaga'u i^uitpai _ ember sjemében, de bizonyos még az amerikaiakéin is, hátbordóztató viszontagságokon ment keresztül és sokat néllőzött, tűrt, szenvedett mint elérte kitűzött fijait. Ezeket beszélte el arit közvetlenséggel, hogy a hallgatóság mintegy fele együtt élte át a sok kellemetlenséget, vessyt, mi útjába halmozdott Azonban, mint előadásából kitűnt, minten baj és nélkülözés között megtartotta hutárát, segélyére jött ig.i amerikai leleméréyessége, s igy könnyedi átvergődött rajtuk. Úti élményeinek előlása után, mit igen, énekes fényképekkel, rajikkal és festményeket tárt szemeink elé és hiteles okmányokkal bionyitott, az Amerikába élő magyar munkáskról beszélt. Leírta sararu sorsukat, s ezek a dolgok valóban minenkit elrettenthetnek ittól, hogy itt hagyva s édes hazai földet ismeretlen világnak, de is ismert nyomorúságnak menjenek neki. Királyfi Pál nemcsak ritka élvezetet szerez felolvasásai által hanem — mint az utóbbiakból látható — sizófiai missziót is teljesít, mely érdemesíti őt arra, hogy a magyar közönség a legmelegebb, fogadja. Felolvasása folyamati naplójából ősz-öszeállitott szemelvényekt ajánlott fel a közönségnek, külföldi és házi irtok tollából. Art sem szabott, ki ki tetszés aszkoti összeggel váltotta meg az érdekes füzete. A kegyült összeg: 14 írt 76 ki egy harcnakA.^—Cartot, a Mátyás szobor alapjának ajándékozta Albach Géza polgármester vette át az adományt és a felolvasás végeztével melegen meköszönte Királyfinak, úti élményeit, kapcsoltosan az amerikai magyarok sorsának leírásává, legközelebb egy terjedelmes műben, gazdagé illusztrálva, fogja kiadni. Tekintve a mű kivié érdekes voltát, már eddig is nagyszámú eljegyzés történt. * Királyfi Pál még egy előadást fog tartani. Az iparos egylet foriasitására holnap délelőtt 11 órakor az iparos* palotájának dísztermében olvas fel. Belép díj nincs. Előreláthatólag ezúttal is nagy fenséget fog gyönyörködtetni. Felhívás előfizetésre. A véget érő nevetés év története és eseményei nyílt könvként állanak - s a közönség előtt, szt hisszük, fölösleteges lenne részletesen is hivatkoznunk .