Kolozsvár, 1897. július-december (11. évfolyam, 146-298. szám)

1897-07-01 / 146. szám

Kolozsvár, 1897. nők« a következő részvétiratot intézte az Em­­téthez: Vas-Rátót, 1897. jun. 28. A legnagyobb megdöbbenéssel értesültem, hogy a t. Egyesület sokérdemü és buzgó Elnöke Gróf Bethlen Gá­­bor elhalálozott. Ezen veszteséget nemcsak a t. Egyesület érzi, mely a boldogultnak vezetése alatt úttörő munkát végezve, oly óriási hala­dást tett és olyan kiváló sikereket ért el, hanem­ érzi és fájlalja ezt a nemzeti culturális törekvések minden lelkesült hive és támogatója is; de fájlalom, különösen én, kit régtől fova őszinte tisztelet és barátság kötelékei fűztek hozzá, úgy a közelben mint azon fontos és nehéz feladatok megoldásában is, a­melyekre mint a 1. Egyesülettel rokon Dunántúli Köz­művelődési Egylet elnöke vállalkoztam, a­mely minőségben most alig egy éve, hogy szeren­csém volt a Közművelődési Egyesületek kon­gresszusán néhai gróf Bethlen Gáborral együtt, működhetni. Fogadja a t. Egyesület súlyos vesztessége felett a Dunántúli Közmű­velődési Egylet és a magam nevében is a leg­melegebben érzett igaz részvét­ kifejezését és legyen arról meggyőződve, hogy a boldogultnak emléke nemcsak az én egyletem annálisában, hanem előttem is felejthetlen fog maradni. Széll Kálmán, a Dunántúli Közművelődési egylet elnöke. Világositó Szent Gergely ünnepe jul. 3-án a főtéri plébánia templomban tartatik meg. A szent­mise d. e. 10 órakor kezdődik. Litánia az ünnep előestéjén és napján d. u. 6 órakor. A kolomeai baleset kolozsvári áldozata. A kolomeai vasúti szerencsétlenség egyik áldozata dr. Zeller ezredorvos, kinek legtragikusabb a sorsa, mert fiatal feleségével érte a borzasztó szerencsétlenség. Mint már jelentettük, Zeller dr. ritka lélekjelenléttel, úgy­szólván lezuhanás közben kidobta óriási erőfe­szítéssel a feleségét a kocsiból,­­ az asszony a vízből ki is menekült. Magát dr. Zeilert az ár elso­dorta. Egyik hír szerint a víz egy faluban partra vetette és ott ápolják, másik szerint zubbonyát fogták ki és tárczájában nagyobb összeg pénzt ta­láltak. Ez az orvos kolozsvári ember. Évekkel ezelőtt a fiatal Zeiler dr. Kolozsvárit végzett az itteni egyetemen s itt is avatták föl dok­torrá. Nemsokára ezután katonai szolgálatba lépett s mint ezredorvos Csernovitzban szolgált. Most megnősülve, fiatal feleségével Kolozs­vári rokonait akarta meglátogat­ni és épen Kolozsvár felé való útjában érte utól e szerencsétlenség a koloncai vasúti híd lesza­kadásánál. Melegen óhajtjuk, hogy a földünk megmeneküléséről szóló hír igaz legyen. Elismerés Duha Imrének. Szép mó­don nyilatkozott meg két testület hálája és el­ismerése, a Karából Budapestre költöző Duha Imre földbirtokos iránt. — ugyanis Duha Imre, Karából történt végleges eltávozása alkalmából le­köszönt 12 éven keresztül odaadó buzgalommal vi­selt tisztéről, a györgyfalvi állami elemi iskola gondnokságának elnökségéről. Ez okból rendkívüli gyűlést tartott úgy a gondnokság, mint a ta­nítói kar és megilletődve vett tudomást sze­rezve tisztelt elnökük lemondásáról. Mindkét részről jegyzőkönyvbe foglalták hálás köszöne­­tüket a távozó elnök iránt. — A gondnokság részéről Nagy Albert ev. ref. lelkész, a tam­bol, — ah, nagyon régen volt már, mikor még mesterlegény volt, felesége pedig, a kis Kle­mentina a varrodába járt dolgozni. Még első mézes heteiket élték s akkor is ép úgy, mint ma, a fiatal asszony szentelt tojást hozott a mi­séről, melyet gondosan elrejtett. Milyen elragadó volt s mennyire szerette. S míg régi emlékei felélednek, látja a hosszú, hosszú éveket, melyek alatt felesége oly szor­galmas, takarékos, szerény volt. Ez a jó asz­­szony szenvedjen az ő rossz fia miatt ! Hiszen szerelem és ifjúság kedvéért sok hibát meg le­het bocsátani ! Ebben a pillanatban az öreg asszony oda megy a falhoz, hol a fia gyermekkori arczképe csü­ggött, buzgón, ájtatosan imádkozik. A vén kőműves elfelejti­­római­ voltát. Lassan oda sompolyog feleségéhez, megragadja annak kezét s mialatt egy pillantást vet a képre, durva, tompa hangján mondja: — Mondd édes Klementina, megbocsás­sunk néki? ... Az öreg, jó anya felsikolt örö­mében, átöleli férjét, úgy mint régen valamikor, nagyon régen elhalmozza csókjai özönével, az­után halkan valamit a fűébe súg. Mert már nem tudja magába zárni. Múlt héten a fiánál volt. Olyan boldog­ban, hogy szüleinek fájdalmat s bánatot oko­sít- Százszor is haza akart már jönni bocsá­natot kérni, de nem volt bátorsága. — És tudod édes Palin folytatja tovább, gyengéd szeretetteljes hangon, láttam a felesé­gét is. Igazán mondom, az ember nem tud rá haragudni. Olyan, mint egy angyal s imádja a “­jó Eduardunkat. S milyen tisztán, milyen 8 képes, gondosan vezeti a házat ... És Eduard I 18 mennyire szereti .. . Tudod öregem, meg­mondom azt is — nem sokára, nagyszülők is­­, eszünk! Palin apó örömmámorban úszik, s remegő­­ nagy kezét, felesége ajkára teszi. — Elég, elég anyám . . . Terit tess négy­­ Sírsmélyre, aztán fogass be . . . Hozzuk el őket, s most, mikor husvétvasárnapján a szivünk fél­ik imádott. S midőn az öreg asszony a boldogság * ^ ^murában könnyezve férje keblére borul, Palm tu*“18 ^ol van a „római“, a kegyetlen Bru- F. gyermek módra el kezd zokogni . . . B.­tói kar részéről Fekete Antal tanító hosszabb beszédeket mondottak, melyekben méltó kife­jezésre jutott úgy az érdem elismerése mint az őszinte tisztelet és ragaszkodás. — Spontán lelkesedéssel tették magukévá a tagok az in­dítványt és a jegyzőkönyvbe való beiktatáson kívül dísziratban át is fogják nyújtani a volt elnöknek. E két derék testület hálája és elismerése valóban érdemes férfiút jutalmazott. Ha köz­ügyről volt szó, mindig ott találtuk az elsők­­ között Duha Imrét, a­mint örömmel, hazafias lelkesedéssel teljesíti az önzetlenül elvállalt­­ kötelességeket. Politikai téren is jelentékeny­­ szerepet vitt, mint, a szabadelvű­párt rendű­ hűt­len meggyőződésű tagja. Kara és vidéke, sőt a vármegye is valóban sokat vesztett a kiváló­­ férfiú eltávozása által. A szállítmányok és a forgalmi akadály. A kolozsvári kereskedelmi és ipar­kamara táviratilag kérelmezte a minisztertől, hogy ne számítson a vasút igazgatósága különbözeti díjat a kamaraterületet ér­deklő azon szállítmányok után, melyek az ege­­resi földcsuszamlás miatt az utat nem Nagy- Váradon, hanem Aradon át kénytelenek tenni. A különbözet kocsirakományonként 32 irtot tesz és ez óriási megterhelése a forgalomnak, olyan okból, a­melyben a küldők nem hibá­sak. Reméljük, hogy a kamara felterjesztésének meg lesz az óhajtott sikere. Fejér Irén czimbalom-művessnő tart ma (csütörtökön) hangversenyt a New York­­szálloda éttermében. A fiatal kisasszonyt jeles tehetségnek mondják. Nemrég játszott a romá­niai királyi pár előtt és kiváló czimbalom-játé­­káért elismerő oklevelet kapott. A mai hang­verseny, melyet a közönség figyelmébe ajánlunk, este */s 9 órakor kezdődik. Belépti dij nincsen. „Budavár visszavétele“. A „Köny­ves Kálmán magyar irod. részv. társaság*, mely mely már számos hires festményt reprodukálva, lehetővé tette a nagyközönségnek, hogy bár színnyomásban, de olcsó áron szerezhesse meg a mesterműveket, most Benczúr Gyula hí­res képét „Budavár v­i­s­s­z­a­v­é­t­e­l­é“-t reprodukálta. A milleniumi kiállítás látogatói közül bizonyára mindenki megőrizte emlékeze­tében ezt a pompás képet, mely a főváros pa­­­Villonjában volt kiállítva.­­ A festmény ki­tűnő reprodukcziója a fenti czég utazójánál, Nagy Menyhértnél látható (belkirály utcza 35. sz. déli 12-től d. u. 3-ig) és 32 frtért, eset­leg havi 2 frtos részletfizetés mellett, szerez­hető meg. Vakmerő óratolvaj. Ritka lopási eset történt az éjszaka, dr. Kiss Mór egyetemi ta­nár Nagy utcza 25. sz. alatti lakásán. A ház urának hálószobájába, a félig nyitva hagyott ablakon lopózott be a tolvaj az éj csendjében, és az alvó professzor ágya melletti éjjeli szek­rényről magához véve egy értékes arany zseb­órát, nesztelenül odébb állott a zsákmánynyal. A lopott óra a leghíresebb svájczi c­ég, a genfi Patek készítménye. Remontaire szerkezetű és kettős fedéllel van ellátva , értéke jóval meg­haladja a 100 frtot.­­ A tettes kézrekeríté­­sén Philippi rendőrbiztos buzgolkodik, reméljük,­­ hogy sikerrel. A mentő-egylet közgyűlése. A kolozsvári önkéntes mentő egyesület július 3-án­­ (szombaton) d. e. 10 órakor tartja a városház­i nagytermében rendes évi közgyűlését. Tárgyak:­­ l. Elnöki megnyitó, 2. Igazgatósági jelentés,­­ 3. Számvizsgálók jelentése a pénztári számadá-­­­sokról és javaslata a pénztári felmentvény iránt. I . Az 1897. évi költségvetés megállapítása. 5.­­ Indítványok. 6. Választás. Kolozsvárt, 1897. jun. 19-én. Dr. Haller Károly elnök, dr. S. Pataky Lia igazgató, dr. K Pa­pp Ernő h tit­kár. Megyegyülés. Szolnok Dobokamegyé­­nek julius 3-án d. e. 10 órakor rendkívüli köz­gyűlése lesz Deésen a város­házában A tárgy­­sorozat a következő: 1. Előterjesztés egy iroda­tiszti állás rendszeresítése iránt. 2. Páll Mihály központi írnok nyugdíjazása. 3. Debreczen város átirata a magyar katonai iskolák felállítása tár­gyában. 4. Csanádmegye átirata az adótörvény reformja tárgyában. 5. Hunyadmegye átirata­­ a közigazgatási bizottsági tagok kedvezményes vasúti utaztatása tárgyában. 6. A deési al-­­ gymnasium tárgyában kötendő szerződés be­mutatása. 7. Magyar-Lápos község határozati kölcsön felvétele, — a községi bérház felül­vizsgálati költségei, — a Sallai József által folyatott per költségei és egy községi szolgai állás rendszeresítése tárgyában. 8. Bába község határoza a mészkőtelep jövedelmének az egy­ház részére való átengedése tárgyában. 9. Bo­­neznyires, Kirszek, Doboka és Kendi-Lona köz­ségek 1897. évi pótköltségei. A tordai zene-egylet julius 4-én, (kedvezőtlen idő esetén julius hó 11 én) a „Szé­­chenyi-ligetben“ sétahangversennyel egybekötött nyári tánczvigalmat rendez. Belépti díj: szemé­lyenként 60 kr. Gyermekjegy 20 kr. Jegyek előre válthatók: Geisler és Hermann, Polo­­nyi és Soós Sándor urak kereskedésében. Dél­után és este a pénztárnál. Vendéglősről és czuk­­rászatról gondoskodva lesz. A mulatság d. u. 5 órakor kezdődik, hangversennyel. A sziámi király Budapesten C­h­u­lalon­gkorn sziámi király hétfői kirándulása után kedden a fővárosban időzött. Délelőtt be­vásárlásokat tett, délután pedig Alagra ment. A versenytérre külön udvari vonat vitte a királyt és kíséretét. A sziámi udvari kíséreten kívül a királylyal utaztak: Darányi és Perczel miniszte­rek, nemeskéri Kiss államtitkár és Thaly Zsig­mond államvasúti üzletvezető. A versenytéren a direktórium tagjai: Halassy tábornok, gróf Ná­­dasdy Tamás és Jankovich Besán fogadták a ki­rályt, a­kit gróf Nádasdy üdvözölt angol nyel­ven. Az udvari páholyból a vendégek két ver­senyszámot néztek végig, közben pedig pezsgőt szolgáltak fel. Az udvari páholyban több főurat mu­attak be a királynak, így gróf Teleki Samut, a­kinek ázsiai útjáról már hallott az uralkodó, ezenkívül őrgróf Pallavicius Edét, gróf Pejacse- Tich Gábort, gróf Sztáray Nepomuk Jánost és KOLOZSVÁR gróf Esterházy Bélát. A versenyek különösen a sziámi trónörököst érdekelték, ki úgy látszik igen kedveli a sportot. Negyed öt órakor a ki­rály elhagyta a versenyteret, a­hol zajosan meg­éljenezte a kiváncsi közönség. Este a király 44 terítékű gazdag ebédet adott, a­melyen a meghí­vottak már sziámi rendjeleikkel jelentek meg. A sziámi király ugyanis magyarországi látogatása alkalmából a következő kitüntetéseket adomá­nyozta: Bánffy Dezső báró miniszterelnöknek adta a fehér elefántrend, Perczel Dezső és Dará­nyi Ignácz minisztereknek pedig a sziámi korona­rend legfőbb osztályát, nemeskéri Kiss Pál ál­lamtitkárnak a koronarend második osztályát, Ludwigh Gyula államvasúti elnök-igazgatónak, Rudnay Béla főkapitánynak és Szalay Imre mi­niszteri tanácsos czímzetes múzeumi igazgatónak a fehér elefántrend harmadik osztályát, Máltás Hugó rendőrtanácsosnak, Ibi Lajos várkapitánynak, Da­rányi Béla főigazgatónak és Deininger Imre ko­ronauradalmi igazgatónak az elefánt rend negye­dik osztályát, Niel Ede (Kisbér) Ferenczy Zsig­­mond (Bábolna) gazdasági igazgatóknak a koro­narend negyedik osztályát Deseő Gyula százados, kisbéri ménintézeti parancsnoknak és Kapczy Vilmos főszolgabírónak az elefánt rend ötödik osztályát. Az alföldi munkásmozgalmak Az alföldi munkások által tervezett aratási sztrájk semmi esetre sem lesz olyan terje­delmű, mint a­milyennek az agitátorok ter­vezték. A földművelésügyi miniszter által kez­deményezett s végrehajtott intézkedések igen jó eredményt hoztak létre, mert a nagy munkáskészletről tudomást szerezve, a munkások legnagyobb része belátta, hogy azok, a­kik őket a sztrájkra biztatták, igen rossz ta­nácsot adtak. Békés, Csanád, Hajdú, Szabolcs, Arad, Temes, Torontál, Jász Nagykun-Szolnok, Csongrád vármegyékből eléggé megnyugtató je­lentések érkeztek. A­mint a jelentésekből kitűnik, hogy a munkaadók méltányossága mellett arra, hogy a munkások egyesek ter­rorizálása alól jó részt felszabadítva ma­gukat, elejtették egy nagyobb szabású sztrájk tervét, a földmivelésügyi miniszternek a tar­talékmunkások beszerzésére vonatkozó rendel-­­­kezései döntő hatással voltak. A helyzet ez idő szerint Bács-Bodrog vármegyében a legkedvezőtlenebb; e vármegyébe és a Tiszaug vidékére a földmivelésügyi miniszter több mint ezer arató munkást adott át a birtokosoknak. Ez átengedett munkások nem a mezőhegyesi tartalékból adattak ki, az érintetlenül van még, sőt folyton szaporítható, mert a készleten felül annyi arató munkás van még jegyzékbe véve, hogy szükség esetén egynéhány óra alatt igen tekintélyes számú munkás lesz az egyes munka­adókhoz közvetlenül elszállítható. Hódmezővásárhelyről jelentik: A csorvási és pusztaföldvári birtokosok Kistelek­ről szerződtettek munkásokat. Ezek hétfőn le­velet kaptak az orosházi aratóktól, hogy ne merjenek jönni, mert leküszabolják őket. Ezért az utolsó pillanatban megtagadták a munkát. Most a csendőrsé­g megy értük Kistelekre, hogy erőszakkal hozzák el őket. Kisteleken nagy az izgatottság. Hódmezővásárhely nyugodt.­­ A rendőrség­­erélyes fellépéssel kényszerthette a munkát megtagadó aratókat szerződésük be­tart­ására. Pinczérek a borravaló ellen. A borravaló eltörlése már régóta foglalkoztatja a budapesti pinczéreket. Megszégyenítőnek tartják, hogy ajándék­pénzeket fogadjanak el, csak azért, mert főnökeik, számítván a borravalókra, cse­kély rendes fizetést adnak nekik. Svájczban és Amerikában régóta eltörölték már a borravaló­kat. A pinczérek egy része megújította a moz­galmat. Tisztességes fizetést akarnak s a bor­ravaló eltörlését. A mozgalom érdekében 5000 felhívást bocsátottak szét. Vasárnap éjjel pedig gyűlést is tartanak, a­melyen a tárgyat meg fogják vitatni. Vádak egy halott ellen Temes-Más­­lak község lakosai közül többen súlyos vádat emelnek a nemrég elhunyt Zsoli Pál plébános ellen. A lelkész halála után az egyházi vagyon­ban több kötelezvényt találtak, a­melyeket, kis­­sebb-nagyobb összegekről a község lakosai írtak alá. A plébános halála után a kötelezvények beváltását kérték az adós gazdáktól, a­kik azon­ban nem fizették meg az állítólagos tartozást. Azt a kifogást emelték ugyanis, hogy ők a köte­lezvények ellenében soha sem kaptak pénzt. Az aláírás valódiságát bevallják, de állításuk szerint csak szívességből adták a kötelezvényt az elhunyt plébánosnak, a­ki szerintük a hiányzó egyházi pénzeket akarta így pótolni. A beperelt gazdák azt beszélik, hogy a plébános a pénztárvizsgá­latok előtt kérte tőlük a kötelezvényeket s a vizsgálat után megint visszaadta nekik. A be­­peresített kötelezvényeket azonban már nem tudta visszaszolgáltatni, mert halála egészen váratlanul történt. A lippai járásbíróság most foglalkozik az ügygyel s ennek felad­ata lesz, hogy megbírálja a kötelezvények aláíróinak vádjait. Mozgalo­mával Pécsett vasárnap dél­után nagy ijedten futott Trobber Aladár városi főjegyző az utczákon végig orvosért, mert az egész családja meg volt mérgezve. Futó fűzként terjedt el a hír az egész városban, különféle verziókban, míg a gyorsan alkalmazott orvosi segély csakhamar kiderítette a valót és elejét vette a nagyobb katasztrófának. A főjegyzőnek vendégei voltak a neje az úgynevezett krémes pitéből hozatott jókora mennyiséget Benczenleit­­ner Sándor c­ukrásztól. Ettek belőle valamennyien A főjegyző neje, három gyermeke és két vendége, míg az ugyanott ebédelő dr. Nagy Géza kir. al­­ügyésznek semmi baja sem lett, a többieken mérgezési tünetek mutatkoztak. Hasonló kalam­i­­tás fordult elő Sey László nyug­­vármegyei ár­vaszéki elnök és Werner gondnok családjával, a­hova szintén a Benczeleitner-féle üzletből ho­zattak süteményeket. Tolnay Lajos városi orvos valamint az illető családok házi­orvosai ellen­szereket adtak a betegeknek, a­mitől jobban is lettek. A szigorúan folytatott vizsgálat megál­lapította, hogy a könnyen katasztrófával vég­ződhető bajt a süteményekhez felhasznált nagy mennyiségű margarin, másként művaj okozta, a­melylyel az egész pécsi piacz el van árasztva. Bronzkorbeli lelet Szigligeten. A zalamegyei Szigligeten Darnay Kálmán ásatáso­kat végzett s ez alkalommal érdekes bronzkor­beli öntőműhely maradványaira akadt. A le­let, melyet valószínűleg a kelta invázió idején rejtettek el, 63 bronztárgyból áll. A tárgyak legnagyobb része még föl nem dolgozott rézrö­gökből áll, de vannak köztük igen szép női ék­szerek, bronz-szaliigtekercsek, spirális karperecz és több korongos fejű broista. Ez már a máso­dik nagyobb bronzlelet a Balaton vidékén. Dar­nay Kálmán a bronzkincset az elmúlt napokban felküldte a magyar nemzeti múzeumba lerajzolás végett. Szim­on Anna tragédiája. A magyar énekesnő meggyilkolásával vádolt Bojcsev kapitány és társai elleni bűnperben a végtár­gyalás július 15-én lesz Szófiában. A meggyil­kolt énekesnő atyja 60.000 frank kártérítést követel és ezt már be is jelentette a Filippo­poliszban székelő osztrák magyar konzulnál, aki viszont ezt tudomására hozta az illetékes bíró­ságnak. Miután azonban Bojcsev kapitánynak nincsen vagyona, azért a szerencsétlen atyának vajmi kevés kilátása van valami kártérítésre. A kolomeai vasúti szerencsétlen­ség. Lembergből még mindig megrázó részle­teket jelentenek a kolomeai nagy vasúti ka­­t­­asztrófáról. A szerencsétlenül járt vonaton levő­­ vasúti pénztárt kihalászták. Dr. Zeiler ez­redorvos blouse-át is megtalálták, a­melynek zsebében 25.000 frtot tartalmazó erszény volt. I — Ugyancsak Lembergből táviratozzák, hogy­­ a lapok jelentése szerint eddig Odolska ezre­­desné, Zacher gépész, Mahler bécsi kereskedő, Rudniczki postai ellenőr, Krejtl sütő és Wlo­­szynszki postai konduktor holttestét találták meg. Zeiler ezredorvos feleségét megmentették, de Zellert magát nem találják. — Kolomen a rémes éj hatása alól még nem ocsúdott fel. Sok kereskedő tönkre ment. Valamennyi pincze víz alatt áll. Villám, mennydörgés és felhőszakadás szakadatlanul követte egymást. Az áldozatok számát nem tudják biztosan megállapítani, mert a kocák még a viz­ben vannak. A kőhid­ak semmi nyoma sem maradt. A kőhíd közelében áll a városi vámház, mely tele van vízzel. A vámházban volt rendőrnek a háztetőre kellett menekülnie, a­honnan látta a vonat közeledését A híd akkor már oszlopok nélkül a levegőbem függött. A rendőr torkaszakadtából kiáltotta, hogy a vonatot állítsák meg, de szavát nem hallották és a vonat tovább robogott a veszede­­delembe. Ámbár a Kozaczovszka folyó három negyed méterrel apadt, a mozdony m­ég min­dig nem látható. A vonatvezető, kinek holt­testét megtalálták, keze görcsösen fogta a jel­adót. Úgy látszik, hogy vészjelt adott. A Ku­rier Lvovszki jelenti, hogy a kiadott vasúti jegyek és a megmentettek számának egybe­vetéséből kitűnik, hogy még húsz utas hi­ányzik. Észak-Amerika Messiása. Angol és amerikai lapok érdekes és szomorú dolgokat írnak most egy rendkívüli emberről, Észak-Amerika Messiásáról. De hát ki volt Észak Amerika Mes­siása ? Egy szegény foltozó varga, Schlatts János, aki Elzász Lotharingiából származott, s nagy nyomorúságában, vándorlásában egyszer csak arra a gondolatra bukkant, hogy városról-városra hir­desse az igét és gyógyítsa a betegeket. Európá­ban nem volt sokáig maradása a modern prófé­tának, átkelt hát az Óceánon s ott fogott hozzá az apostolkodáshoz. A mexikói lapokban efféle hirdetések jelentek meg tőle : Le az orvosokkal! Mexikó Messiása naponta ezer vakot, sántát, bénát, süketet gyógyít meg, csupán azáltal, hogy egy keztyüt ajándékoz nekik. A keztyük szétosztása naponta délelőtt 9 —12 óráig történik. A próféta czímét megmondja a kiadóhivatal. A prófétasággal egybekötött keztyükereske­­dés egy darab ideig virágzott, de aztán sanyarú idők következtek az apostolra. Mindig kevesebb hitelt adtak neki, míg aztán végképp nyomorba sü­lyedt és elzüllött. A napokban egy erdőben megtalálták a holttestét, mellette egy kis czédula hevert e szavakkal: „Hirdettem az Igét, de az emberek nem hittek nekem; nyomorultan, éhen kell elpusz­tulnom“ . . . Egy templom beomlása. A Ciudad Real spanyol tartományban fekvő Solenában a templom beszakadt. Kilencz gyermek meghalt és számosan veszélyes sérüléseket szenvedtek. Hirsch bárónő milliós alapít­ványa. Báró Hirsch özvegye, mint Páriából írják, épen olyan nemesen fogja fel a gazdagsággal járó emberbaráti kötelességeket, mint elhunyt férje, a világhírű filantrop. És a­mi az ő ne­mességét legjobban jellemzi, az, hogy a bárónő­­ lehetőleg kerüli a nyilvánosságot jótékony adó­­!­hiányaival. Ha csak te­sti, kikerüli, hogy neve, mint bőkezű adakozóé, nyilvánosan szerepeljen. Három hónappal ezelőtt a báróné milliós alapít­ványt tett, a­mely Párisban véletlenül Csak a napokban került nyilvánosságra Egy özvegy asz­­szony vonakodott a részére egy jótékony egylet­től kiutalványozott évjáradékot fölvenni, mert nem tudta, hogy kitől ered. Az egylet, gondnoksága ilyen körülmények között nem érezte magát kö­telezettnek a további hallgatásra és nyilvános­­ságra hozta, hogy Hirsch báróné egy két és fél millió frankos alapítványt tett oly czélból, hogy annak kamatjait évenként huszonnégy olyan öz­vegy asszony közt iszszák ki, a­kik valamikor jobb módban voltak és saját hibájukon kivil mentek tönkre. Nagyon rokonszenves vonás a báróné jellemében, hogy ezzel azokat a szegé­nyeket akarja segélyezni, a­kik szeméremből nem vihetik piaczra nyomorúságukat. Merész vállalkozás. Paris városának mérnöki kara merész eszmével foglalkozik. Egyet­len éjszakán akart egy negy­venhárom méter hosz­­sz­u aczélhidat készíteni, amely a Stephenson ut­­czát összekapcsolja a La Chatelle-utczával. Ez a városrész közlekedési tekintetben a legélénkebbek egyike, átszeli az északi pályáiért és nem lehet, a közlekedést hosszabb időre megakasztani. A terv már készen van és a kivitelre a legközelebbi hét egyik éjszakája van kitűzve. Műszaki körök­ben nagy érdeklődéssel néznek a merész válla­lat elé. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, július 1. A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) A képviselőház mai ülésén Apáthy Péter, a képviselő­ház összeférhetlenségi bizottságának el­nöke, bejelenti azokat a tagokat, a­kik a bizottsági ülésekre kétszer nem jelen­tek meg. Ezek a tagok: Gr. Andrássy Tivadar, Rátkay, Schmidt és László. A ház nem kívánja velük szemben alkalmazni a házszabályt, mely szerint új választás volna megejtendő. A czukoradó-javaslathoz elsőnek Sághy Gyula szól, kijelentve, hogy a nemzeti párt nem feszegeti közjogi szem­pontból a javaslatot, mert nem akar beleavatkozni Ausztria belügyeibe. Nem fogadja el a javaslatot. Chernel György a javaslat mel­lett érvel. Kossuth Ferencz határozati ja­vaslatot nyújt be az önálló vámterület érdekében. Arányi Miksa a javaslat mellett szól. Horánszky Nándor a törvényt közjogi szempontból aggodalom nélkül megalkothatónak tartja, de gazdasági szempontból nem szavazza meg. Július 1. A parlamenti helyzet. Budapest, július 1. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Dr. Bánffy De­zső miniszterelnök Bécsben előterjesztést­­ tett a királynak a parlamenti helyzetről. A miniszterelnök útjától itt a helyzet megoldását várják. Hír szerint az életbeléptetési tör­vényjavaslat 16-ik szakaszát vissza fog­ják küldeni az igazságügyi bizottsághoz és nemsokára bekövetkezik a képviselő­ház nyári szünete. A ozukoradó-javaslat. Budapest, július 1. (A „Kolozs­vár“ eredeti távirata.) Hírlik, hogy a czukoradó-javaslatot komolyan megob­struálja az ellenzék, holott a vidéki répa­termelők és czukorgyárosok mind élén­­kebben sürgetik a javaslat elfogadását. A sziámi király elutazása Budapest, júl. 1. (A „Kozsvár“ ere­deti távirata.) A sziámi király elutazott a ma­gyar fővárosból. Perczel Dezső és D­a­r­á­n­y­i Ignácz miniszterek díszmagyarban jelentek meg a pályaudvaron, hogy elbúcsúzzanak a királytól. A király rendkívül szívélyesen vett búcsút a miniszterektől és megcsodálta díszruhájukat, azt mondván, hogy ennél szebb öltözetet még soha sem látott. Nagy alapítvány. Nyitra, jul. 1. (A „Kolozs­vár“ ere­deti távirata.) Ben­de püspök a mocsonoki népiskola létesítésére ötvenezer forintot adomá­nyozott. Idegenek névsora. Kolozsvár, jul. 1. Központi szálló. Török Albert és leánya erdőmérnök Besztercze. Toldy Alajos kir. telek­kön­yvvezető Makó. Ilyés István és családja épí­tész Brassó. Kiss János ügyvéd Budapest. Lázár István nagybirtokos Szilágyujfalu. Betegh Sán­dor nagybirtokos Mező-Szengyel. Goldschmied Ma­i szeszgyárosné Ku­nya. Bártz Viktor kör­jegyző Abrudbánya. Haltig Emánuel kereskedő Besztercze. Simon Karolin igazgatóné Arad. Bret­ter Vilmos kereskedő Marosvásárhely. Enter Adolf kereskedő Marosvásárhely. Farkas II. szesz­gyáros Marosvásárhely. Fischer Hermann keres­kedő Brassó. A Liebig Comp.-féle Húspepton kitűnő szer étvágytalanság ellen. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: HINDY ÁRPÁD. Kiadó: AJTAI K. ALBERT NYILU­fcfi.*) Follárd selyemet Gokitól 3 frt 30 ki­­g méterenként — japáni, chinai, s. a. t. a leg­újabb mntázat­tal és színekben, u. m­. fekete, fehér és szines Henneberg-selyemet 45 krtól 14 trt tíz kr. méterenkint sima, csikós, koczkázott, mintázott darlaszok­ s a. t. (mintegy 240 különböző minőség­ben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, mintákat postafordultával küldenek Hennebergfő (cs és k. udvari szállító) selyemg­yárai Zürlen­ben. tívájezba czimzett levelekre 10 kros, és leveleit* lapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. Magyar ven irt megrendelések pontosan elintéztetnek­ ^ *) E rovatban megjelent közlenée/^ jléig vállal felelősséget a ____­­ _________ _ Rt

Next