Magyar Polgár, 1901. április-június (24. évfolyam, 75-145. szám)

1901-06-04 / 125. szám

Ő foglalt helyet (eddig legalább) a nagy-nagy feltalálók szülővárosainak díszes sorozatában De mától fogva beillik Magdeburg és Pádua s a többi nagy városok közé, mert ott született Karl Albert, ki egyébként ma már halott, de lakatos ember volt. ő talált fel valami ördöngös masinát, melyet el is keresztelt *darázs«-nak s melyet csak fel kellett hozni s egyben neki indult repülni s erősen berregte szel­­delt* a levegőt. Korcsmázás közben rig czimborák­­ttak, ám idegeneknek is gyakran mutogatta Karl Albert ezt a mesterséget, melyet nem adott volna egy ezeresért sem A falubeliek nagy csodájára jártak a darázsnak . Kari mestert dicsősége egész haláláig körülövezte Halála után egy kolozsvári ember nagy összeg pénzzel akarta megvenni a darazs­at a le is utazott Gyergyóba, de a darázs elveszett. Sem felesége, sem fia nem tudja hova lett Kari uram furfangos masinája, mely állítólag ha felhúzták, sokszor megkerülte a korcsma tágas ivószobáját, neki-neki ütődve a falnak, de lanka­datlan energiával tovább repülve. — A magyar feltaláló értékes gépezete kár volna, ha veszendőbe menne. Utána kellene járjon valaki a környéken ismerős, hátha még előkerülhet. Nem a repülés problémája megoldásának lehetőségét, de a ma­gyar észjárás eredetiségét lehetne vele bizonyítani. — Záróü­nnepély Az ev. ref. theol. fa­kultás f. hó 6-án, csütörtökön d­r. 5 órakor a fakultás dísztermében évzáró ünnepélyt rendez a következő műsorral: Közének. Ima. Tartja Tóth Gyula III. é. theol. Jelentés a pályázatok ered­ményéről. Kiadó. Énekli az ifj. énekkar. Szaval Márton Árpád II. é. theol. Malom az erdőben. Előadja az ifj zenekar. Szaval Nagy Elemér IV. é. tj. Zárszó Kenessey Béla theol. igazgatótól. Vadászkar Énekli az ifj. énekkar. Az érdeklődő közönséget ez után is meghívja ez ünnepélyre az internátus ifjúsága. — Leesett a fáról A Pata­ utczában tegnap délután egy kis csődületet okozott a Kovács János csizmadia szerencsétlensége, ki olyan szeren­csetlenül esett le egy akáczfáról, hogy jobb lábát egészen eltörte. Gyermekeinek akáczvirágot akart tépni a szegény ember, ámde mikor a fára feljutott, az egyik ág letört lábai alatt s ő maga eszmé­letlen állapotban a földre zuhant. Alig egy negyed­óra múlva megjelentek azonban a mentők és az ideiglenesen alkalmazott kötés után bevitték a se­bészeti klinikára, hol még tegnap este gipszkötésbe burkolták a Kovács János eltörött lábát. — Marólúgot ivott. Az élet nehéz ke­­serveiben sok szegény asszonyt és leányt segített a másvilágra a marólúg, mely a legalsóbb nép­­osztályok asszony társadalmának privilegizált ön­gyilkossági eszközévé vált. Tegnap este egy Losonczi Györgyné nevű asszony akarta ezen a módon kivégezni magát, de még mielőtt kiszen­vedett volna, beszállítottak a belgyógyászati klini­kára, hol most élet halál között lebeg öngyil­kosságának oka a nyomor. — Népünnep A Vörös­kereszt-egylet kolozsvári választmánya, az Erzsébet Mária-kór­ház javára, t. hó 9 én (vasárnap) a sétatéren nagyszabású népünnepélyt rendez. A rendező­­bizottság­ élén báró Wesselényi Istvánná és In­­csédy Sámuelnével, nagy buzgalommal működik. A­mint értesülünk, az ünnepélynek igen érdekes és az eddigitől eltérő Új műsora lesz. — Öngyilkos csizma­dia legény. Teg­nap délelőtt bonc­olták föl a törvényszék-orvos­tani egyetemen Takács József csizmadia-legényt, ki a miatt való bánatában, hogy felesége el­hagyta és egy oláh bojár társaságában Romá­niába szökött, vasárnap este kétszer szíven lőtte magát A bonczolás megállapította, hogy habár az első lövés is komoly természetű volt, de rög­töni halált nem okozhatott, s hogy a második, mely egyenesen a szivet érte, oltotta ki az elke­seredett csizmadia-legény életét. — Temetésére nézve mindeddig intézkedés nem történt, való­színű azonban, hogy ma fogják nyugalomra he­lyezni. — Az egyetemi félév vége. A ko­lozsvári jogi, bölcsészetkari és orvosi egyetemen a sz­­orlatok e hónap 20-áig tartanak, s azon­túl szept. 1. napjáig nem lehet szigorlati vizs­gákra jelentkezni. Az egyetemi hallgatókra m­ive a vakáczió már megkezdődött, az előadásokat is beszüntették a professzorok, s most cs­upán a vizsgák folynak a már előzetesen megállapított határidő szerint A bölcsészet karon csupán a doktori szigorlatokra lehet még jelentkezni, erre is csak június hónap 15 éig, mivel ekkor lesz az utolsó kari ülés, s a később való jelentkezése­ket már nem veszi figyelembe a dékáni hi­vatal. — Az olasz királyi család öröme. Az olasz kialyi család újszülött leánykáját Jo­landa Margherita névre fogják keresztelni a 17 ik századbeli savoyai, Philibert erényes és termékeny nejéről. A királyi házban történt ör­vendetes esemény alkalmából tegnap este impo­záns módon nyilvánult meg a nép tüntetése. Óriási tömeg vonult át a fellobogózott és kivi­lágított utczukon a kapitoliumig, hol megkérték a szindakót, hogy tolmácsolja a királyi pár előtt Róma lakosságának érzelmeit. A király amnesztiát adott, mely sajtó-párbaj- és szökési vétségekre terjed ki, a­mennyiben az utóbbiak kereskedelmi hajókat illetnek, továbbá az 1898-ik évi zendülésre, a gyilkosságot kivéve, végül az általános büntetőtörvénybe, valamint a közigazgatási és jövedéki törvényekbe ütköző vétségek egész sorára. A polgármester latragaszokon tudatta a la­kossággal az örvendetes eseményt és ebben azt mondja, hogy az az első savoyai ivadék, a ki Rómában született, s igy az örök várost elsza­kíthatatlan lánczokkal fűzi a dicső nemzetség­hez. A Quirinálba egész tömeg kolduló-levél ér­kezett, s a király megparancsolta, hogy ezeket mind vegyék figyelembe. Mikor a Vatikánban monsignore Angeli bejelentette a pápának a sa­voyai herczegnő születését, a szent atya mint­egy áldólag emelte föl a jobbját s igy szólt : — Vajha a herczegnő hozzájárulna egykor ahhoz, hogy az egyház kibékülhessen Dáliával! Az elő táviratot a szerencsés eseményről Nikita fejedelemnek küldték. Ezt a táviratot a király és Margit királyné személyesen írták alá Az uralkodók közül elsőnek Vilmos császár gratulált a következő távirattal : »Isten áldása legyen kis leányodon; én és a császárné üdvözöljük a királynét.« Az újszülött herczegnő erőteljes, szőke, kék szemű gyermek és súlya 3 kilo 70 dekagr. Mori­­sani tanár a következő humoros szavakkal mu­tatta be a királynak gyermekét: — Felség, egyelőre leány, de majd megjön­nek a fiuk is ! — Vadnay Andor emléke. Csongrád­­vármegye törvényhatósági bizottságának tegnap­­előji közgyűlésén, mint Szegedről jelentik. Csató­di alispán indítványára, elhatározták, hogy a vármegye elhunyt főisspánjának, Vadnay Andor­nak életnagyságú arczképet a­ megyeház dísz­terme számára megfesteni. A vármegye összes községeinek részvételével gyűjtést indítanak a megye lakossága között, hogy Vadnaynak a kere­­pesi­ uti temetőben levő sirja fölé diszes síremlé­ket emeljenek Vadnay temetési költségére 3155 korona 12 fillért utalványozott ki a közgyűlés, miután kimondta, hogy a temetést teljesen ma­gára vállalja. — Egy község áttérése A valkonyi románok között nagy a forrongás. Valósággal fellázadtak papjuk ellen és most az egesz köz­ség a gör kath. hitre készül áttérni. A valká­nyiak lázongása nem mai keletű, mert már több izben panaszszal éltek Oprean István lelkészük ellen, annak botrányos esete miatt. — A vádak eléggé alaposak voltak és az aradi szentszék azonnal vizsgálatot indított s kötelezte a lelkészt, hogy a vele vadházaságban élő nőt, harmincz napon belöl távolita el magától, mert különben elkészi állásától megfosztják. Büntetésül három évi hivatalvesztésre ítélték. Hónapok teltek és Oprean István nyugodtan éldegélt tovább is vad­­házaságban. És ezért állásától nemcsak hogy nem csapták el, hanem még protekczió folytán vissza is helyezték. A nép ezt még csak eltűrte volna, mert tudta, hogy Opreant csak elaggott édesapjára tekintettel helyezték vissza, Oprean azonban tovább bábáskodott és épen úgy vissza­élt lelkészi hivatalával, mint azelőtt. Az egyház tanácsi ülésen kiűzte a tanítókat és a jobb gaz­dákat. A községben amúgy is körülbelül kétszá­zan élnek vadházasságban és a papjuk, a­kinek­­ jó példával kellene előljárni, szintén vadháza­s­­ságban él. Ez is fokozza elkeseredésüket és meg­botránkozásukat Forrongás van a nép között, mert elégtételt nem kaptak Az egész falu a gör. kath hitre készül áttérni, hogy ezáltal papjuk­tól megszabaduljanak. — A világ postaforgalma. A világ postaküldeményei ez idő szerint meghaladják a 23 millárdot. Ebből az Egyesült­ Államokra 6500, Németországra 4000, Angolországra 3300, Fran­­cziaországra 2200, Ausztria-Magyarországra pedig 1400 millió küldemény esik Európában körülbelül 15 milliárd a potai küldemények száma A Világ­posta Egyesület levélküldeményeinek száma 10 milliárd. Ebből Európára 6000 millió adlik. És pedig : Angolországra 1900, Németországra 1400, Francziaországra 1000 Ausztria-Magyarországra 800 millió. Az Egyesült­ Államokban a levelek forgalma 2600 millió. A többi világrészek közül Ázsiára 400, Afrikára 70, Ausztráliára 220 millió esik. A levelező­lapok forgalma a legutóbbi években óri­ási módon megnövekedett. A legnagyobb forgalma Németországnak van: 510 millió. Utána követ­kez­nek : Anglia 340, Ausztria-Mag­yarország 230, Olaszország 70, Francziaország 57 millió darabbal. Az öt világrész között a forgalom a következőképp oszlik meg: Európa 1400, Amerika 530, Ázsia 380, Afrika 1­7, Ausztrália 4­5 millió darab. KacYhK POLGAÄ 19m!. június 4. Művészet. * Keresd a szived Jókai nagyhatású drámája szombaton a következő szereposztással (ol színre kerülni : Baranghiné — Laczkó A . Richard — Tompa K . Alice — Hahnel A., Edith — H. Novák I., Palvicz Hugó — Molnár L., Névy — Dezséri Gy., Mauzmann — Szakács A . Pál — Szentgyürgyi J., Gábor — Kassai K. * Csökön szerzett vőlegény Vasárnap Szigeti József énekes vígjátékát adják, melynek fő női szerepét (Ábrás Irént) Perényi Margit fogja játszani. A darab három híressé vált alakját : Ripacs urat, Futaki urat és Nefelejts kisasszonyt Dezséri, Kassai és K. Árpási Kata játszák. * Goldstein Számi holnap kerül színre, a c­ímszerepben Gyöngyivel és ugyanazzal a sze­reposztásban, mint a múltkor a téli színházban. A vetélytársak. — Saját tudósítónktól — Budapest, június 8. Erisz istennő szerepét egy szőke kaczér kis leány vette át és a háborúságot okozó almát itt egy piros rózsa képviselte. Történt pedig a harcz kezdete piros pünkösd hétfőjén a Zugligetben, a­hol ekkor egy nagyobb vidám társaság mulatott együtt Hölgyek , ifjuak és mama, garde des da­­mes-ok vegyest, és több különböző rendű és rangú fővárosi tisztviselő. A háborúság már akkor megkezdődött, a­mi­kor a társasághoz váratlanul egy fiatal ügyvéd is odacsatlakozott. De nemcsak ezt tette, hanem mindjárt erősen csapta a szelet a kis Erisz körül. Holott a bájos szőkének már ekkor volt udvar­lója, a­ki ugyancsak heves szerelemmel ostromolta a leánykát. A férfitársaság azonnal összezúgott­­dúgott. A féltékeny udvarló bizgatta a pajtásokat a »tolakodók ellen. — Mit keres itt? Be sem mutatkozott! Hogy mer hozzánk csatlakozni! ? — Bojkottálni fogják ! És úgy jön. A fiatal ügyvéd zavartalanul folytatta az udvarlást, míg a vetélytárs bősz te­kintettel mérte végig, de ez úgy tett, mintha észre sem vette volna a dühös pillantásokat. Ekkor az történt, hogy a fiatal fiskális gomb­­lyukában, mintha csak az égből pottyant volna le, egy kis piros rózsa jelent meg. Ugyanekkor Briszke kebléről tűnt el egy rózsa. A vetélytárs többé nem fékezhette magát. Egyenesen a kis leány felé fordult. — Régóta ismeri nagysád ezt az urat ? — Oh, igen ! — Nagysád bizonyára tudja, hogy úri embe­rek, ha idegen társaságba »tolakodnak« be, leg­alább is bemutatkoznak. A kis leány elpirult, a fiskális elfehéredett.

Next