Magyar Rádió Ujság, 1928. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1928-02-19 / 8. szám
A mikrofon mellől A rádió hangjáték pályázatának eredménye. Közli: a »Mit üzen a Rádió?« Ma egy hete beszámoltam hangjátékpályázatunk eredményéről, de adós maradtam azzal, hogy voltaképen kik a díjnyertes műveknek álnév alatt maradt szerzői. Ma már ezt is közölhetem, mert fölhívásomra, egy kivételével jelentkeztek a szerzők valamennyien. Az 500 pengős első díjat nyert »N 777« című és egy robogó autón lejátszódó izgalmas egyfelvonásos szerzője felől csak annyit tudtunk, hogy szerzője: János. És nem tudtunk ma egy hete afelől se többet, hogy a »Hullámverés« című hangjátéknak, amely az egyik 100 pengős jutalmat nyerte, minthogy »Mécses« a szerzője álneve. Megkértem őket, írjanak pár sort magukról. Ez a leghitelesebb, a legigazabb. íme: »In médiás rés: Mécses János. Mécses János . Dezséri-Gálosi. Dezséri- Gálosi társszerzők. Dezséri Emma színészgyerek. Dezséri Gyula leánya. Erősen fölfelé ívelő színész-karrier. A teljes kibontakozás elején, a világháború Lemondás a színészetről. Hivatal. Szürke csend. Fájdalom itt-ott... Gálos Zoltán a budapesti Nemzeti Színház gyermekszereplője, az Akadémia növendéke. Nemzeti színházi ösztöndíjjal a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. Babéros hat esztendő Kolozsvárott. 1914-ben önként jelentkezés a frontra. 18-ban Gálosi tart. tüzérfőhadnagy leszerel. 19-ben házasság. Gálosi Zoltán és Dezséri Emma házasságot kötöttek, — minden külön értesítés helyett. 1920-ban repatriálás Kolozsvárról Budapestre. A szabványos fővárosi keservek. Állástalanság, lakásínség stb. Végre négy év előtt a kenyér. És hajlék. Telepi kis otthon. Sok virág. Kevés pénz. Egyszer csak valami nagy öröm a kultúra számkivetettjeinek: a rádió! A kis telepi otthon meghitt estéin sok diskurzus a rádióról. Az ötlet. Egy rádiódarab Dezséri Gyulának. »A Tekintetes ur, Gyula bá ...« Irta: Mécses. Sikerül. Aztán a pályázat. Az »N 777«. Irta: János. »A Hullámverés«, írta: Mécses. Amikor a nem csekély izgalommal várt eredményt kihirdettem, — nem tagadom — annak a gyanúmnak adtam kifejezést, hogy János és Mécses, a kettő egy. Lám, — szól tovább az Írásuk - így is van és még sincs. A kettő egy, ám az egy, az kettő. De a kettő mégis egy, mert hitestársak. Gálosi Zoltán és a felesége, Dezséry Emma. S hogy a takaros erkölcsi és nem épen megvetendő anyagi sikerük napján velük együtt nagyon boldog volt a kitűnő Dezséry Gyula is, azt mondanom se kell. * Meghatóan kedves volt a »Gyöngyélet« című 100 pengős jutalmat nyert hangjáték írójának a jelentkezése. Dóra József a neve és, hogy kié, hadd szóljon erről is, az írása. »Túl vagyok azokon, amiket átéltem — írja —(de nem kívánom mégegyszer) és ami jön, rúgja a manó, majd csak lesz valahogy. Igaz?! Ne kezdjük.Pap akartam lenni és lett belőlem , asztalos inas... de ennek aztán elsőrendű voltam. Igaz, ami csínyt és gazságot csak lehetett, azt mind a »Jóska gyerek« követte el. Kaptam is érte annyi nyaklevest, hogy ha annyi írásomat fogadták volna el, híresebb író lennék mint... na nem akarom kiírni... De azért kijártam hat ellemet, (két 1-es), 3 inás iskolát, 2 munkásgimnáziumot, közben húztam kocsit, és toltam a gyalut, aztán beugrottam, azaz megnősültem, oszt gyüttek a gyerekek, mint az óvodából, 5 év alatt négy (ez aztán a reklám mi?). Aztán jött a háború, majd a kommün (a ménkű ütötte volna meg!) majd igen változatos szenvedések és szeretések között neveltem föl négy szép gyermekemet, akik közül a legidősebb ma Perzsiában van, hét nyelvet beszél, a másik fiam István nemsokára indul utána messze, messze, a harmadik papnak készül, a negyedik az lány, aki férjnél van. Eddig volt. Most pedig alig várom, hogy a »Gyöngyélet« a mikrofon elé kerüljön. A 100 pengős második díjat a »Szátfoszlott álom« írója Tárnái István kapta. Tárnái István 20 éves tanyai tanító. Már t. i. húsz éve hogy tanít. Különben irogat. Hadd álljon itt néhány sor a levélből. Dezséry Emília és Gálosi Zoltán. Hóra József, Tarnai István. 11