Várady József: Tiszáninnen református templomai színesben (Debrecen, 2006)
mindnyájan... Készült az edelényi református hívek adományából... "A 134 kg-osat (62 cm) Szlezák Rátá és utóda öntötte 1959- ben Bp-en, felirata:,, Békesség nektek... Újraöntődött az edelényi református hívek adományából... ” Lelkészei: Petneházi Simonis János 1576. Kállai János 1586. 1587, 1595. - Debreceni Gergely 1587. - Petneházi Simonis János 1589-91. - Csengeri Lőrinc 1598. - Miskolczi János 1606. - Egri Kónya Bálint 1608-13. - Szentmiklósi János 1620-24. - Jánosi Gergely 1652. - Zilahi Csizmadia János 1718. - Csenkeszfai Poóts András 1740. Kemecsei Pál 1746. - Borsodi János 1761. - Varga János 1771. - Egey Ladnyák Mihály 1792-96. - Demeter István 1796-97. - Kiss István (1768. márc. 18-?) 1797-1800. - Dömsödi István (1742-1804) 1800-01. - Nagy Gábor 1801-03. - Horváth András 1803- 05. - Balogh Mihály 1805-11. - Makkai Mihály sl. 1811-13. - N. N. 1813-23. - Huszti Zenzy István 1823-26. - Szeőcs János* (1783-1865) 1826-65. - Sasi Szabó József sl. 1865-67. - Eperjessy Ferenc h. 1867-69. - Vladár József 1870-77. - Balogh István* (S.péter, 1851. jan. 27-1934. júl. ref) 1878-1929. - Gyülvészi István* (Kenderes, 1897. dec. 22-1976. febr. ll.ref) 1929- 66. - Barcza József (Döge, 1932-2004. máj. 22. Db) 1966-75. - Vadas Gyula (Szikszó, 1932. jún. 20-) 1975-2004. - Szűcs Ferenc (Szikszó, 1955. jún. 16-) és felesége Szűcsné Szabó Éva (Kesznyéten, 1957. febr. 14-) 2004-től máig. Vatikán 1332-35. 14-29 g. 1746: 150 ref. 489 rk. 1851: 239 ref. 1365 rk, 47 gk. 7 ev. 6 zsi. 1886: 300 ref. 1913: 2253-438 ref. 1994: 700 ref. 2000-ben 11.084-ből 2515 ref. Edelény-Borsod 1600, ak: 1753. Védett. Te: 9x18 m, 350 ük. Org: Angster-orgonagyár, 1906. Ez a vármegye névadó faluja. A magyar honfoglalás idején itt épített várat Benger fia Bors vezér, róla nevezték el a várat is és a falut is. Bár a honfoglalás idején ismert és lakott hely volt, középkori történetéről nagyon keveset tudunk. Lakossága a XVI. század közepére reformátussá lett és 1732-ben használatukban volt a reformáció előtt épített fatemplom. Jelenlegi templomát a Bódva-völgy síksága szélén a mintegy 10 m magasra emelkedő egykori várdomb kősziklájának nyugati szélére építették 1789-97- ben. A várdomb a honfoglalás korától kezdve temetkezési hely is volt. A templom belső berendezését és a mennyezet fatábláit is Hubay Sándor naprágyi asztalosmester készítette és festette. A templom keleleti vége félköríves záródású, nyugati, homlokzat előtti 25 m magas tornyát 1809-11-ben építette Csatlós János szendrői kőműves. A községet 1950-ben csatolták Edelényhez. A 211 (74 cm) és 90 kg-os (57 cm) harangjait Szlezák László öntötte Bp-en. A nagyobbik, felirata: ,,Ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket. Ez a harang részben az 1832-ik évben közadakozásból beszerzett, de 107 esztendei használat után meghasadt harang árából, nagy részben pedig Harkay Dániel presbiter és Szathmáry Juliánná templomszerető buzgó egyháztagok nagy áldozatkészségéből öntetett Isten dicsőségére Szentmártony Dániel lelkipásztor idejében, az Úrnak 1939. esztendejében... " A kisebbiké: „A borsodi református egyház részére készítették Szathmáry Pál és neje Lenkey Erzsébet családjukkal az 1921-ik évben Szabó Lajos h. lelkészsége idején... Magyarország feltámadása reményében. " Lelkészei: Makláry János 1746. - Farkas György 1753-57. - Féli Dániel 1757. - Szathmári Paksi György 1760. - Csáky Tamás 1761-63. - Rimaszombati Soós János 1764-74. - Latzay András 1775-85. - Nádaskay Sámuel sl. 1786. - Almási Szalay János 1787-93. - Katona Mihály* 1794-1805 ( okt. 25). - Vasadi András sl. 1805-06. - Batsó János (1764-1830, Radostyán) 1806-20. - Olasz Sámuel* 1820-58 ( jan. 11). - Szeőcs Sámuel sl. 1858. - Szakai László* (Vadna, 1828. ápr. 19- 1894. ápr. 17) 1858-94. - Sáfrány Lajos h. 1894. - Dakó Lajos* (Zbuska puszta, 1866. nov. 17-1920. aug. 10) 1894-1920. - Szabó Lajos h. 1920-22. - Szentmártony Dániel* (Szeszta, 1871. máj. 25-1941. okt. 25) 1922-39. Felsőborsodi esp. 1933-38. - Józsa István h. 1940. - Orbán József (Szilvásvárad, 1908. dec. 11-1994. márc. 11. Csabdi) 1937-51 (Csabdiba ment, 1993-ban gyémántdiplomát kapott a spi theologian). - Tóth Pál Zoltán fű. 1951. - Németh József* (Lak, 1911. márc. 10-1985. jan. 10) sl. 1935-37, 1952-80. - Vadas Gyula fű. 1980. - Négyessy Lajos exm. 1980-81. - Földesiné Kántor Mária 1981-82. - Vadas Gyula fű. 1982. - Orbán Zoltán (1918-95. M d) 1982-91. - Bákai Imre (Börvely, 1950. márc. 7) 1991-től a mai napig. 1851: 271 ref. 37 rk. 3 ó. 97 zsi. 1886: 341 ref. 1913: 538-334 ref. 1994: 350 ref. 2000-ben lélekszáma az edelényiben. Edelény-Finke 1792. Te: 8x15 m, 100 üh. Neve 1300 óta ismert, már ekkor állt a Boldogságos Szűzről nevezett temploma. A falu a XV. században ismert búcsújáró hely lett. Amikor 1580 körül földesura, a Finkey-család református vallásra tért, a falu lakossága is református lett. 1595-ben használták a középkori kőtemplomot, mely a következő század megpróbáltatásai miatt az 1700-as évek közepére rommá lett. Jelenlegi templomát 1846-54 között építették, sík, vakolt mennyezettel. Az épület nyugati vége trapéz alakban zárul, keleti, homlokzati tornyocskája van. A községet 1950-ben csatolták Edelényhez. A 80 kg-os harangot Gombos Lajos öntötte 1970-ben Őrbottyánban. Lelkészei: Petneházi Simonis János 1576. - Szikszai Gergely 1587, ebben az évben önálló, előtte és utána Edelény filiája. - Kállai János 1587. - Petneházi Simonis János 1589. - Csengeri Lőrinc 1595. - Ettől kezdve Borsodszirákhoz tartozott 1800- ig. - Egri Boldizsár 1611-13. - Alsóvadászi János 1620. - Kecskeméti János 1622.- 1801-től az edelényiek szolgálnak. Vatikán 1332, 4 g. 1851: 190 ref. 297 rk. 36 gk. 1 ev. 49 zsi. 1886: 156 ref. 1913: 706-191 ref. 1994: 105 ref. 2000-ben lélekszáma az edelényiben. Eger másodszor alapítva: 1861. Te: 11x24 m, 320 üh. Org: Rieger Ottó, 1930. A XVI. században Egerben is kezdett terjedni a reformáció, itt paposkodott az antitrinitárius protestáns lelkész: E. L. Egernek a török által való bevétele és az évszázados uralma minden korábbi állapotot megváltoztatott. Az újkori református egyházat 1861- ben alapították. 1866-ban vásároltak egy 110 esztendős öreg házat, ebből 104 ülőhelyes oratóriumot alakítottak, 1891-ben kis tornyot is építettek rá. Jelenlegi templomát Ray Dezső budapesti műépítész tervezte kelet-nyugati tengelyben, s építtették 1930-ban neobarokk stílusban az északkeleti sarkán álló 23 m magas tornyával, a belső tér mennyezetét pikosz fabordázattal képezték ki, amelyek között vakolt mezők vannak. A templom falába három aranyláncot falaztak be: a református, az evangélikus és az unitárius testvériség kifejezésére. A templom homlokzatán egy reliefet látunk, mely az egri egyház régi pecsétjének az emblémája: szivhorgony-kereszt. A 831 (117 cm) és 432 kg-os (80 cm) harangjait baktai Egry Ferenc öntötte 1930-ban Kisgejőcön, a nagy felirata: „Hallgassatok rám. Ezs. 55:2. Dicsőítsétek velem az Urat. Zsolt. 34:4. Isten dicsőségére öntette az egri református egyházközség... ” A kisebb felirata: „ Örüljetek az örülökkel, sírjatok a sírokkal. Rám. 12:15. Isten dicsőségére öntette az egri református egyházközség... ” Lelkészei: Egri Lukács 1555-67. Szikszay Heliopoeus Bálint (Szikszó, 7-1575. márc. 3. Db) 1567-74, esp. - Paksi Comaeus Mihály 1579-84. - Sárközi Tálas János 1592-93, esp. - Paxy Mihály (Eger eleste előtt az utolsó) 1596-ig, esp. - 474