Várady József: Tiszáninnen református templomai színesben (Debrecen, 2006)
4. Szentendre) 1944-55. - Baksy Rezső 1955-62. - Sípos Zoltán (Tladány, 1914. nov. 11-2004. szept. 13. Érd) 1962-79. - Baksy János 1979-84. - Pohóczky Béla 1984-91. - Kusnyír László (M. 1960. jan. 30-) 1991 -től a mai napig. Vatikán 1332, ? g. 1886: 338 ref. 1851: 513 ref. 309 rk. 26 gk. 10 ev. 145 zs. 1913: 862-396 ref. 1994: 200 ref. 2000-ben 1760-ból 485 ref. Meszes 1620. ak: 1719. Te: 8x25 m, 240 s. 1332-ben állt torony nélküli kőtemploma, amely az 1200-as években épülhetett és nagyon hasonlított a rakacaszendi templomhoz. Ez a templom a XVI. században a reformátusok használatába került, erről szól az 1595-ös jelentés. 1636-ban az egri törökök rajtaütöttek a falun, 20 rabot (asszonyt, leányt, fiúgyermeket) ejtettek, közülük később csak hatot tudtak hozzátartozóik kiváltani. A templomot 1753-ban és 1858-ban javították, de alkalmatlan lett, ezért 1901-ben lebontották. 1902-ben épült fel a régi helyén (az 50 m magas sziklatömbön) az új templom, nyugati homlokzat előtti 22 m magas tornyával. Orgonája a II. világháborúban teljesen tönkrement, mert a templomot belövés érte és csak a falai maradtak meg. 1947-ben építették újjá. A belső mennyezete sík, vakolt. A 120 kg-os (60 cm) harangot Walser Ferenc öntötte 1922-ben Bp-en, felirata: „Isten dicsőségére a meszest református egyháznak adományozta 26 éven át Amerikában történt időzésük emlékére hazájuk és egyházuk iránt megőrzött szeretetük jeléül Hajdú András és Konyha Zsuzsánna... " A 60 kg-os (40 cm) felirata: ,, Kassa, 1753. " Lelkészei: Sulyok János 1600. - Csepregi Óvári Mihály 1666. - Marosi György 1718. - Szentkirályi ?. - Járdánházy György 1736-40. - Csabai János 1740-51. - Fodor István 1751-94. - Papp József 1794-96. - Varga Mihály 1796-97. - Tótfalusi Miklós 1797-1804. - Kis András 1804-07. - Dapsai Dapsy Miklós (A szuha, 1761-7) 1807-09. - Nagy Sámuel 1809-17. - Egey Ladnyák Mihály (Runya, 1754-7) 1817-25. Antal József 1825-26. Huszti Zenzy István 1826-30. - Kis Sámuel 1830- 32. - Árvay László 1835-46. - Karabélyos János 1846-61. - Ónodi István* (S.kaza, 1818. máj. 27-1898. ápr. 17) 1861-98. - Beregszászi Ferenc 1898-1903. - Konyha Pál (Zubogy, 1864. máj. 20-1912. jan. 12. Bódvavendégi) 1903-07. - Beregszászi Ferenc szendrői, - Zajzon Mihály szakácsi, - Csíky József rudabányai. h-ek 1907-09. - Almássy Lajos (Szendrőlád, 1884. márc. 13-1959. Md) 1909-53. - Szilágyi Gyula 1953-62. - Török Ernő 1962-71. - Király Pál 1972-75. - Szaniszló László* (Pantsény, 1931. szept. 20-1989. márc. 11) 1975-89. Agócs Béla szendrőládi 1990-99. Major Zsolt martonyi 1999-2003. Losonc Géza martonyi 2003-05. felesége Losoncné Kun Tímea (K.barcika, 1981. ápr. 25-) 2005-től. Vatikán 1332, V g. 1851:245 ref. 180 rk. 18gk.5ev. 11 zs. 1886: 150 ref. 1913: 497-188 ref. 1993: 100 ref. 2000-ben 221-ből 94 ref Mezőcsát 1649, ak: 1734. Te: 11x27+16x11 m, 1200 s. Org: Angster-orgonagyár, 1891. Nevét 1225-ben bukkan fel. Első ismert temploma a XIV. században állt. Lakói a XVI. században reformátusokká lettek, és 1576-ban lelkészük volt. Az 1595-ös összeírás református templomáról szól. 1596 után lakói meghódoltak az egri töröknek, de az állandó török zaklatások miatt (adószedés, rablás) egyre jobban elnéptelenedett, sőt egy időre pusztává lett a falu. 1732-ben még megvolt a régi templom, amit a középkori templom alapjain állítottak helyre, de alkalmatlan volta miatt 1743-ban lebontották. 1744-45-ben építették annak helyére a mai templom nyugati részét, valamint egy kőfundamentumra állított fa haranglábat. 1777- ben épült a torony, de távolabb a templomtól. 1786-ban került sor a templom bővítésére, amikor a templom és a torony között lévő üres teret hajóvá építették. Keleti homlokzat előtti tornya 36 m magas. 1856-ban egy újabb építés során alakult ki a templom mai formája, egy alacsonyabb északi és déli oldalhajót nyitottak a hajó közepéhez. A mennyezet addig fakazettás volt. Egy 1890-es tűzben az egész templom leégett. Néhány megmaradt kazettát a budapesti Iparművészeti Múzeumban őriznek. Újjáépítése és belső berendezése 1892-re lett kész. A mennyezet sík, vakolt. A templom alatt kripta és pince van. Három harangja van. Az 1025 kg-osat (123 cm) Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban, felirata: „Isten dicsőségére készítették nemes Márk József és neje nemes Horváth Zsófia 1891-ben. ” A 477 (94 cm) és 275 kg-osokat (78 cm) 1922-ben a Bp-i Hm készítette F. W. Rincker által, mindkettő azonos felirata: „Isten dicsőségére öntették a mezőcsáti ref. egyház hívei. “ A nagyobbik gyártási száma: 4328, a kisebbiké 4329. Lelkészei: Tarczali Ferenc 1580-82. - Csabacsűdi Pál kb. 1600. - Rimaszombati Pál 1643. - Ecsedi János 7. - Losonczi ? 1686. - Sárkány Dávid 1733. - Nagymihályi Szomoró Gergely 1734-39. - Szathmáry Paksi Mihály (Tokaj, 1715-1778. márc. 15) 1743. - Bornemissza Kovács János 1746-61. - Szathmáry Paksi Dániel 1762-1800. - Szentpéteri Hodor Pál* (1760- 1842. okt. 19) 1800-42. - Zsíros Mihály 1806-10. - Vajda József 1811. Ballók János 1812-17. - Fekete István 1818-26. — Angyal Márton 1826-44. - Petneházy Gergely sl. 1839-42. 1843-1856. - Bódogh János (1784-1859. A.zsolca) 1844-52 (tábori papként szolgált az 1848-49-es szabadságharcban). - Kónya Pál 1853-80. Végh György 1858-86. - Nyilas Alajos sl. 1872. - Csordás Dániel* (M. 1844. ápr. 5-1890. szept. 1) 1880-90 (az espereséhez ment kocsijával, közben lovai elragadták azt, és f). - Bodolay István (Tardona, 1857. nov. 28-1941. febr. 20. Ma) 1887-1934, alsóborsodi esp. 1914-17. - Gulyás Benő* (M.n.mihály, 1857. okt. 6-1907. márc. 25) 1892-1907. - Szalóczi Pál (T.szada, 1859. aug. 2-1937. nov. I. Bp) 1908-34. - Tóth Sándor* (Erőd, 1890-1966. márc. 1) 1934-55. - Simon Béla* (Harmac, 1905. máj. 15-1982. nov. 21) 1932-74. - Técsy Béla (Gégény, 1908. szept. 24-1982. ápr. 21. Db) 1955-77. - Horkay József (Zádorfalva, 1919. okt. 24-M. 2004. márc. 10. Szuhafő) 1977-87. - Gazda István (M. 1959. ápr. 17-) 1987-től a mai napig, esp. 2002-től. - Kolumbán Gábor sl. 1997-98. - Fejér István sl. 1998-99. - Alexa Gábor (M. 1979. jan. 24-) sl. 2003-04, 11-od sp. 2004-től a mai napig. 1851: 4643 ref. 196 rk. 9 gk. 12 ev. 170 zs. 1886:4146 ref 1913: 5493-3863 ref 1941: 6094-3990 ref. 2000-ben 6537-ből 3180 ref. Mezőkeresztes 1560. ak: 1731. Védett. Te: 9x45+12 x 15 m. 1700 s. Org: Rieger Ottó, 1911. IV. Béla király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet kiváltságaik megtartása mellett 1238-ban a jeruzsálemi johannita (keresztes) lovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta nevét. A tatárjárás (1241) után elnéptelenedett, de 1323-ban még mindig a keresztesek birtokában volt. 1400 körül a diósgyőri koronauradalom része, amelyikbe 1409 körül Zsigmond király oláh marhapásztorokat telepített, kik elmagyarosodtak, s 1490-ben gótikus, keletei szentélyű, támpilléres templomot építettek. A fejlődést megakasztotta a török uralma, akik 1544-ben és 1552-ben igen sok kárt okoztak e helyen. Ennek ellenére lakossága a XVI. század végére református lett, s használatba vette a középkori templomot. Ezt bizonyítja az 1595-ös templomösszeírás. A vereséggel végződött 1596-os mezőkeresztesi csata következtében a török teljesen elpusztította a korábban virágzó mezővárost, sőt két évtizedre teljesen lakatlan lett. 1615 körül kezdtek lakói visszatelepülni, de 1685-ben is megfértek 6 házban, amikor 75 ház még pusztán állott. 1702-ben lakossága megváltotta magát a királyi kamarától, mely a diósgyőri uradalmat kezelte, és ettől kezdve indult ismét fejlődésnek. Rákóczi szabadságharca idején bontották le a sekrestyét, de meghagyták a szentélyt. 1731-ben kimeszelték a templomot, és ugyanakkor szerették volna az oldalfalak szobrait is eltüntetni, de a vármegyétől ehhez nem kaptak engedélyt. 504