Várady József: Tiszáninnen református templomai színesben (Debrecen, 2006)
Sárai (Szabó) Sámuel 1809-10. - Miskolczi Bodnár Sámuel* 1810-50 ( márc. 13). - Máthé Gáspár h. 1850-51. - Nánásy Ábrahám* 1851-62 (j aug. 21. idejében repedt el az 1720-as harang). - Kiss Gyula h. 1862-67. - Marsalkó Endre* (Balajt, 1828. júl. 30-1917. márc. 18. M-D.győr-régebbi ref. jeltelen) 1867-1914. - Komjáthy József* (A.szántó, 1886. máj. 5-1949. júl. 30) 1914-49. - Benyhe Imre* (Tiszakürt, 1908. szept. 26-1970. júl. 1) 1949-70. - Dr. Szőnyi György* (Szeged, 1924. júl. 30- 1999. ápr. 24) 1970-99 (1970-től theológiai dr., 1991-99 között tanított a sárospataki theológián). - Péter András (H.böszörmény, 1960. aug. 16-) és felesége Péter Andrásné Szücs Katalin (Szikszó, 1959. máj. 9-) 2000-től máig. Segédlelkészek: Kolumbán György sl. 1933-37. - Kígyóssy Dezső vallástanár (1905. júl. 27-1974. ápr. 2. M d) 1931-68. - Koós Zoltán sl. (S.keresztúr, 1924. jan. 19-1993. S.keresztúr) sl. 1948-49. - Helyettes: Várady József kondói 1972. Vatikán 1332, 12 g. 1851: 1238 ref. 1290 rk. 2 gk. 294 ev. 53 zs. 1886: 1 141 ref. 1913: 7771-3099 ref. 1941: 20.854-4252 ref. Miskolc-Diósgyőrvasgyár Te: 12x27 ni, 350 Uh. Org: Rieger Ottó, 1928. 1926-28-ban szecessziós stílusban építették a templomot. A nyugati homlokzat előtti 27 m magas torony 1927-ben lett kész. A templom oikosz tetőszerkezettel készült, amely alatt a belső magassága 13 m. A templom minden bútorát a Szentháromság szimbólumaival díszítették, fából faragták a több száz művészi kazettát. 1931-ben készült a templommal egybeépített gyülekezeti ház, mely a gyülekezet téli templomául szolgál. A templom tetőszerkezete 1956-ban beszakadt, azóta vasszerkezetű a mennyezet. Három harangja van. A 785 (115 cm), 480 (90 cm) és 81 kg-osokat Seltenhofer Frigyes öntötte 1928-ban Sopronban. A nagy felirata: „ Rácz Mihály. No. 5328. " A középsőé: „ Rácz Irén. No 5329. ” A kicsin nincs az öntőn és évszámos kívül semmi. Lelkészei: Dr. Szarka Gyula (M. 1888. ápr. 30-?) 1913-25. Nádházy Bertalan (Kistoronya, 1884. jún. 3-1956. jan. 10. M a) 1926-56, esp. - Virágh Sándor (Pécs, 1908. dec. 1-Walzenhausen, St. Gallen, 1964. aug. 12. Bp-Farkasrét) 1956-60. - Dósa Molnár Dániel (S.lászlófalva, 1914. jan. 1-1992. márc. 20. M d) 1959-69, alatta sl-ek Benke György, - Major Gyula, - Máthé Zoltán, - Csomós János, - Erőss Gyula mb. 1968-69. - alatta Kolumbán Zoltán bp. - Ruszkay Gyula (Csíz, 1922. dec. 27- 1994. aug. 17. Md) sl. 1949-54, 1969-90 (1945-48 között hadifogoly a Szu-ban, egyszer halottnak vélték és a hullák közé dobták, valaki felismerte és megmentette). - Kovács Imre (Sivánka, 1936. febr. 28-) 1990-2001. - Kozma István (M. 1972. jún. 6-) 2001-től a mai napig. Miskolc-Felsőváros Te: 10x20 m, 326 ih. Org: Rieger Ottó, 1952. 1880-ban iskola és tanítói lakás céljára épült az a ház, amelyikben 1948 óta van ennek az egyházrésznek a templomszerű gyülekezeti otthona. 1949. jan. 1-től önálló egyházközség, két lelkészi állással. Az észak-déli terem mennyezetét középen két oszlop támasztja alá. 1949 óta áll az udvaron egy vas harangláb. Az 1990-es évek elején felmerült új templom építésének gondolata. El is kezdődött az építkezés, ami immár tizenkét éve tart, de senki sem tudja megmondani, mikor lesz kész. Néhány fénykép mutat valamit az épülő templomról. A 815 kg-os (117 cm) harangot Szlezák Rafael öntötte Rákospalotán, felirata: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket. Zsid. 4:7. Készíttette a Miskolc-felsővárosi gyülekezet önálló egyházközséggé alakulásának első esztendejében, 1949. ” Lelkészei: Fodor Lajos (Jósvafő, 1911. aug. 20-1967. dec. 2. M-d) 1945-67. Szilágyi László (S.kápolna, 1923. ápr. 7-1994. febr. 26. Md) 1950-94. - Debreczeni Istvánná Kiss Márta (M. 1955. aug. 8-) 1994-től a mai napig. - Balajthy József (Mád, 1956. márc. 29-) 1995-től a mai napig. Miskolc Görömbölye: 7 x 10 m, 100 ül. A községet 1950-ben csatolták Miskolchoz. Miskolc 1544. évi török dúlása során a Görömböly is elpusztult. Újranépesítő lakói reformátusok voltak. Az 1595-ös összeírás középkori templomát református használatban találta. A sok háborús dúlás és pusztítás, valamint a Habsburg királyok telepítési politikája miatt kicserélődött a lakosság. A szín református Miskolc köré római katholikus és idegen ajkú telepeseket hoztak. Templomát elvesztve megszűnt a református egyházi élet. 1950 után a Miskolchoz csatolt külvárosokba megkezdődött a vidéki lakosok beköltözése, ez itt is megnövelte a reformátusok számát. Az 1950-ben önállósított missziói egyházrész 1956-ban egy birkahodályból cselédlakássá alakított épületet vett meg, s abban rendezte be otthonát. 1957-ben ajándékba kaptak egy 1800-ban készült úrasztalát. Majd 1973-ban egy 11 m magas tornyot építettek a keleti bejárat fölé. A torony és harangszentelés 1973. június 9-én történt. A templom 2004-05-ben épült át mai formájára. A 200 kg-os (80 cm) harang felirata: „Készült a hajdúnánási ref. egyházközség és a Balázstelek missziói egyház tagjainak áldozatkészségéből az 1938. évben, Seltenhofer Frigyes és fiai haranggyárában, Sopronban. ” Lelkészei: 1956-57-ben hejőcsabaiak. - Dr. S. Kiss Zoltán (K.vásárhely, 1912. márc. 14-1974. okt. 12. Md) 1957-74. - Kovács Imre 1974-91. - Csőri Bertalan (Megyaszó, 1949. jún. 5-) 1991-től a mai napig. 1746: 1 ref 22 rk. 137 gk. 1851:0 ref 132 rk*850 gk. 1913: 1840-174 ref 1941: 2296-350 ref. Miskolc-Hejőcsaba 1750, ak. 1774. Védett. Te: 10x19 m. 374 kh. Org: Gaál Imre, 1869. 1945-ig, a Miskolccal való egyesítéséig önálló falu volt, melynek neve először 1067-ben bukkant fel Sóba alakban. 1334-ben már állott a Szentháromság tiszteletére szentelt temploma. 1544-ben, majd ezt követően még megszámlálhatatlanul sokszor érte a falut török dúlás. A reformáció hatására 1577-ben használták a református hívek a kváderkövekből épített középkori templomot. Az 1595-ös összeírás is református templomáról szól. A törökvilág végi felszabadító hadjáratok idején ismét elpusztult a falu, a templom is omladozott, ezért a visszatérő reformátusok 1710 körül új fatemplomot építettek. Amikor ez a fatemplom szűk lett a megszaporodott lakosságnak, új templomépítési engedélyért folyamodtak. Ezt 1772-ben azzal a feltétellel kapták meg, hogy a leendő templom nagyságát az ezen a helyen élő hívek számához igazítják. Egy meghatározott napon össze kellett gyülekezniük a református híveknek az építendő templom telkén, ahol kötéllel körülkerítették őket, s olyan méretű templomot építhettek, amennyi helyet így elfoglaltak (mindenki a legvastagabb ködmönét vette fel erre az alkalomra). A templom 1772-76 között épült fel torony nélkül, de állt mellette egy régi fatorony. A belső berendezés, a gazdag faragású kőszószék, a barokk stílusú padok és a kazettás jellegű, egyszínűre festett famennyezet egyidősek a templommal. 1932-ben felépítették a templom északi homlokzata elé a 35 m magas tornyot. Az 560 kg-os (100 cm) harangját Seltenhofer Frigyes öntötte 1929-ben Sopronban, felirata: ,, Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat. A szolgálat örömével öntették Isten dicsőségére a hejőcsabai református egyház áldozatkész hívei. "A 150 kg-osat (64 cm) Korrents Márk öntötte Egerben, felirata: „A hejőcsabai református szentegyház hívei által közköltségen újra öntették 1860-ban. ” 508