Várady József: Tiszántúl református templomai 1. (Debrecen, 1991)
Bunyitay Vincze: Félegyháza
giumból requisitiónkra kiküldetett és ezen Solemnitást megtisztelő Kantor Deák Ifjaknak Nevei: Lázár Péter akkori Senior és Cantus Praesens. Ercsei Dániel, Lévai Bálint, Csokonai Ferentz, Nagy Sebestyén, Kassai Péter, Szoboszlai Jósef, Teleki László, Czeglédi Jeremiás, Deli Sámuel, Balog Gábor, Farkas István, Árvai Dániel, Szántó Dániel, Bányai Mihály, Juhász András, Máté Ferentz. Mely dolgoknak valóságát a következendő maradéknak emlékezetül hagyván, annak hitelesebb bizonyságául ezen jegyzésünket notocelláltattuk Die 28-n Febr. 1804. P. Ladányi és Andr. Bojthor. ”A templomot 1859-ben felújították. Az eredetileg lapos mennyezettel készült templomról száz évvel később, az egyház presbitériumának 1904. június 19-én tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből a következőket idézzük: „32. sz.: Elnök bemutatja az államépítészeti hivataltól felülvizsgált s az alispán által engedélyezett templomtorony helyreállítási tervet s költségvetést. Egyháztanács a munkálatokra 27100 kor. előirányzattal árlejtést hirdet, annak közzétételével a vállalkozók lapjában elnököt megbízza, a pályázatok határidejéül június 30. délután 6 óráját kitűzi. A templom összes külső munkái szept. 1-ig, összes belső munkái okt. 1 -ig elkészítendők. Ajánlatok 10% óvadékkal szerelendők fel, mely óvadék az átadástól számított egy évi jótállási idő után fog visszaadatni. Az árlejtés megtartásával s a szerződés megkötésével, az építkezés keresztülvitelénél legszigorúbb és legpontosabb felügyelésével úgyszintén annak idejében az átvétellel gazdasági bizottság megbízatik azzal, hogy belátása szerint kirendelendő egy tagjával a munkálat folyama állandóan felügyeltetendő. Úgy látszik, hogy az építkezés rendben végbe is ment, mert a templom felújítása megtörtént, a mennyezet bolthajtásos deszkamennyezetre átalakíttatott, melyet szukatóroztak és kifestettek. Míg az északi karzat egyidős a templommal, a déli karzat ezúttal készült, hogy arra fel lehessen állítani az új orgonát, amit a következő évben épített Angster József huszonöt változattal. A berendezés egyidős a templommal. A belső tér 14 X 32 méteres. Az észak-déli tengelyű templomnak északi homlokzat előtti körerkélyes tornya 43 méter magas. A templom déli vége félköríves záródású. Főbejáratai a templom keleti és nyugati oldalának közepéhez épült befelé nyitott oldalcsarnokokon át vezetnek. A templomot 1935-ben és az 1980-as évek végén megint újították. Az 1000 ülőhelyes késő barokk stílusú templom műemlék jellegű. Az 558 kg-os harangját Seltenhofer Frigyes öntötte 1922-ben Sopronban, a 306 kg-osat pedig Thúry János 1896-ban Budapesten, felirata: „A régi »Rákóczi harang« anyagjának felhasználásával a Püspök-Ladányi Ev. Ref. Egyház számára saját költségén öntette Szőllőssy János Hajdú vármegye Tiszti ügyésze és neje Tisza Karolina 1896 évben. ” Erről az első ismert harangjáról még ezt tudjuk: „ I. Rákóczi György erdélyi fejedelem birtokán összeválogatott egyszerű és termetű 30 szemők tehénért küldte az egyháznak, amelyet a régi templom elé ácsolt lábra akasztottak. A török világban sikerült megőrizniük, de a rácok pusztítása idején azok prédája lett, kik Aradra vitték, ahonnan 1711-ben került haza.” Fényes Elek szerint 3305 református és 1010 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 8089 református és 3647 más vallású lakosa volt. A következő lelkészek sírjai vannak a temetőben: „Erőss Lajos (1857. márc. 2.-1911. márc. 25.)a Theológia doktora. Előbb kémeri, földesi, püspökladányi református lelkész. Később a rendszeres theológia tanára Debrecenben s végre a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, s mint ilyen, debreceni lelkipásztor. ” „ Itt nyugszik Kálmán Lajos a p. -ladányi ev. ref. egyháznak 50 éven át hű lelkipásztora s egyházmegyei tanácsbíró. (1811. ápr. 6.-1892. jan. 12.). Béke hamvain. Gyászolják özvegye Bethlen Anna. Gyermekei, unokái és Testvére. ’’Néhai Nagytiszteletű Bethlen Dániel (1800-1870) úrnak, aki 37 esztendeig a P. Ladányi Ref. Eklésia Lelkipásztora, 13 évig az A. Zabolchi és Hajdú Kerületi N. T. Egyházvidék Esperestje, 26 évig néhai B. E. N. Szikszói Susánna asszony férje, 11 évig özvegye volt és élt 67 észt. 1834.júni 20. napján múlt ki. Elébb szováti, majd P. ladányi H. V. Prédikátor. Nyughelye emlékjeléül emeltetett. Könyves Tóth Mária. ” (Az összes idézetet Kállay Sándor lelkipásztor 1931. évi jelentéséből vettem.) " " A hallgatás tornya. Bombay lakosainak jó része nem hindu, hanem Perzsiából bevándorolt tűzimádó part. Ezek a partok Indiának szellemileg, de anyagilag is legelőkelőbb népfaja. Bombayban ők építették az úgynevezett hallgatás tornyát, amely a város egyik legnagyobb érdekessége és amelyet egyetlen utazó vagy turista sem mulaszt el megtekinteni. A hallgatás tornya a városon kívül van, a tenger partján és ez az épület a partok temetkezőhelye. A partok vallása ugyanis sem a holtak eltemetését, sem az elégetését nem engedi meg, ezért kiviszik a tetemet a hallgatás tornyához, egy kőépülethez, amelynek lapos tetején három óriási tölcsér van. A tölcsérek csöve átmegy az épületen, aztán a föld alatt tovább folytatódik és egy föld alatti vízfolyásnál végződik, amely a tengerbe ömlik. A holttetemet a gyászoló gyülekezet elhozza a toronyhoz, ahol az őrök vászonba takarják és elhelyezik az egyik tölcsérben. Azután mindenki visszavonul, s az épület alsó részeiben két teljes óráig várakoznak némán. A kétórai hallgatás után a gyászolók hazamennek, az őrök pedig utána néznek a halottnak. Ebből akkorra rendesen semmi sincs már. Ugyanis a közeli pálmaerdőben tömérdek keselyű tanyázik. A kitett holttetemre tízével, százával szállnak a madarak és körülbelül húsz, negyven perc alatt teljesen fölemésztik. Még a csontját is szétdarabolják úgy, hogy a csont mind lehull a tölcséren át a föld alatti zuhatagba s onnan tovább a tengerbe. Ezt a műveletet még emberszem nem látta, mert az őröknek két óra leforgása előtt nem szabad a tölcsérekhez fölmenni. Akkorra pedig legföljebb ha egy-egy csontdarab látszik még a tölcsér szélén, amelyet aztán az őrök a többi után dobnak. A három tölcsér közül az egyik a férfi, a másik a nő és a harmadik gyermekholttesteknek való. Európai embernek a hallgatás tornya természetesen igen rémületes, misztikus borzalmakkal teli, de a partok éppen így vannak a mi temetőinkkel. Érdekes, hogy mivel sok part Kalkuttába költözött, most már ott is van ilyen hallgató torony. De ez sem a higiénia követelményeinek, sem a partok vallásos szabályainak nem felel meg. Itt ugyanis a keselyűk igen messze fészkelnek és néha egy-egy holttetem huszonnégy óráig is hever a tölcséren, mire elpusztul. Azért az ottani partok újat fognak építeni, amely célra már hatalmas összeget adtak össze. Az új hallgatás tornya palotaszerű alapzaton épül. (DPrL. 1906. 643. o.) s___________________________________________________J 352