T. Erdélyi Ilona (szerk.): Erdélyi János válogatott művei - Magyar Remekírók (Budapest, 1986)
Jegyzetek
Jegyzetek 905 301. 1. a Szilágyi Sándor-féle könnyelmű közlések — az utalás Szilágyi Sándor - mintegy tizenöt darab - közvetlenül a forradalom után megjelent, a forradalom egyes epizódjait, csatáit, nevezetes alakjait stb. bemutató kiadványaira vonatkozik, amelyek a kiadónak ugyan igen szép hasznot hoztak, az olvasókat azonban fölzaklatták, a forradalom után lassan-lassan gyógyuló sebeket föltépték. Az írói közvélemény elítélte a „kis Szilágyi” vállalatait. 304. 1. politikai túlérség - a politika túlsúlya, eluralkodása. 306. 1. auspiciumok - kilátások, illetve pártolások. 306-307. 1. Bátran kimaradhattak volna pedig a felsorolt és kifogásolt versek szerzői: Tárkányi Béla, Angyalvári (álnév), Tompa Mihály, Bernát Gáspár, Székely József, Orbán Pető, Berecz Károly. Az Ünneplések írója Nagy Ignác. A megdicsért költők: Arany János, Garay János, Tóth Endre, Petőfi Sándor, Bozzai Pál, Gyulai Pál, Szelestey László, Lévai József. Az Egy falu, két bakter szerzője Vas Gereben, A szép rác leányé Obernyik Károly. A „.. .a legjobb, legtanulságosabb, eszmedúsabb próza” szerzője Kuthy Lajos (Az ifjú császár). A Láthatatlan csillag-é Jókai Mór. Losonc történetét Jeszenői Danó, a Regény és króniká-t Vahot Imre irta; a Nemzetmozgalom című írás Vasvári Pálé. 308. 1. Losonc városa nevének eredetét keresvén... a történetíró Jeszenői Danó. Szerkesztő a ... második kötetét is ígéri - a II. kötet 1851-ben, a III. 1852-ben jelent meg. MAGYAR SZÓNOKOK ÉS STÁTUSFÉRFIAK - POLITIKAI JELLEMRAJZOK Pesti Napló (1851. május 9-23.), tizenkét részletben „E. P.” jegy alatt. Kötetben nem jelent meg. Az egyes jellemrajzok írói, mint azt Erdélyi a 353. lapon megadja: Csengery Antaltól: Beöthy Ödön, Szemere Bertalan, Szentkirályi Móric, Dessewffy Aurél, Eötvös József és Szalay László jellemzése. Kemény Zsigmondtól: A két Wesselényi és Széchenyi István. Bulyovszky Gyulától: Bezerédj István.