Ilia Mihály - Péter László (szerk.): Juhász Gyula válogatott művei - Magyar Remekírók (Budapest, 1981)

Színpadi játékok

Színpadi játékok 459 UTOLSÓ JELENET Petőfi köpenyben, nyakkendő nélkül, sápadt arccal, égő tekintettel. PF­TŐFI lapszerkesztő végigméri a mulató kompániát, azután önérzetes léptekkel a közvélemény asztalához megy. A Ke­lner­­nek, határozott hangon. Polgártárs, hozzon egy feketét! Le­ül, papírt vesz el, a kalamáris már előtte van, lázasan írni kezd. li­vius Salaváryhoz- Ez Petőfi Sándor! KFt.LNHR hozza Petőfi feketéjét. Petőfi úr, parancsol lapo­kat? Tetszik talán a Honderű? PF­TÖFI végigméri a pincért, keserűen. Tetszik a veszett fe­nének! Gyűlölöm mint a formát, a zsarnokságot, Goe­thét és minden szolgalelket! Most pedig hagyjon békét, mert verset írok holnaputánra! Lázasan ír tovább, levius lulukához- Mondd csak, kedves Guszti pajtás, mennyit fizetnek Petőfinek egy versért? Laura álmosan elbóbiskolt, hirtelen felüiti fejét. Öt pengő forintot, mint Lisznyainak!­salaváry. No még egy áldomást, azután jó, nem bá­nom, gyerünk! Éljen a pesti élet, éljenek a pesti nők, él­jünk mi, cimborák! Még benézünk a Maverné asszony tánctermébe, mi? Álmosan mosolyog. Hé, Kellner, hányadi­ka lesz holnap? Kellner. Holnap, már ma van, nagyságos úr. Ma pedig tizenharmadika van. sal­aváry. Március? levius álmosan. Március. vándori félálomban. Próba a Bánk bán­ból. salaváry zsirfiet a Kellnernek. Bánk bán, az jó darab, ab­ba elmegyünk. Mikor adjátok? vándori ásít, unottan. Tizenötödikén!

Next