Ilia Mihály - Péter László (szerk.): Juhász Gyula válogatott művei - Magyar Remekírók (Budapest, 1981)
1927
Tanulmányok, cikkek, kritikák 94 ebben a világban, ahol a kritika helyét a reklám foglalja el. Bármily bolondul forr a must, azért mégis bor lesz belőle, mondja Goethe és én bízom benne, hogy a szavak ma még sokszor zavaros mustjából idővel tiszta költészet lesz. Foglalóul máris adott ebből az ifjú költő ebben a könyvében, amelynek néhány strófája és sok sora megállít, néha megdöbbent, olykor megráz. Aki ezt tudja, az valaki, csak meg kell nőnie, az élet, a sors, az idő, a tapasztalás, a tanulmány és küzdelem pálmája alatt. A derék Koroknay kiadása külön elismerést érdemel. Délmagyarország, 1927. február 11. A MAGYAR IFJÚSÁG Tavasz akar lenni, holnap már itt is lesz március, a szent hónap, amely a magyar kalendárium szerint az ifjúság hava, a forradalom hava, Petőfi hava. Tavasz akar lenni, és mi várva várjuk a kikeletet, amely a nyomor és szenvedés telének véget vet. Tavasz akar lenni, és mi arra gondolunk, hogy volt már egyszer tavasz ezen a földön, tavaszok, amelynél szebbet és dicsőbbet még nem látott ez a nagyon öreg világ. Egy régi fiatalság jut eszünkbe, amelynek Petőfi Sándor és Jókai Mór voltak a vezérei, és amelynek alvezérei között is olyan nevek szerepeltek, hősök és vértanúk nevei, akikről csak mélységes hálával és hódolattal lehet emlékezni. Ez a fiatalság egy szabad, nagy és boldog Magyarországról álmodozott és ennek érdekében cselekedett. Ez a fiatalság azt kívánta, amit az egész magyar nemzet kívánt, faji, felekezeti, párt- és osztálykülönbség nélkül, ez a fiatalság csodálatos módon azt kívánta, amit Kossuth Lajos kívánt, ez a fiatalság is tüntetett, de nem a gyűlölet éretlen és ostoba gajdolásával, hanem a „Talpra magyar"-ral és a tizenkét ponttal és ennek az ifjúságnak örök érdeme, hogy a magyarságnak becsülete és jó híre