Szalai Anna (szerk.): Magyar elbeszélők 19. század 2. - Magyar Remekírók (Budapest, 1976)
Jegyzetek
242 Életrajzi adatok 1849 Aradon éri a fegyverletétel. Egy ideig bujdosik. 1850 Visszatérhet Pestre, Sajó álnéven jelenteti meg A bujdosó naplója-t és a Forradalmi csataképek-et. 1852 Megjelenik az Erdély aranykora. 1853-1854 Megjelenik az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán. 1858 Megjelenik Jókai Mór Dekameronja. 1860 Megjelenik a Szegény gazdagok. 1863 Átveszi A Hon szerkesztését. 1865 Beválasztják a képviselőházba, melynek harmincegy éven át tagja marad, függetlenségi, majd szabadelvű képviselőként. 1869 Megjelenik A kőszívű ember fiai. 1870-1872 Megjelenik a Fekete gyémántok, az És mégis mozog a föld, Az aranyember 1886 Meghal Laborfalvi Róza, Jókait fogadott unokája, Feszty Árpádné veszi gondjaiba. 1894 Ötvenéves írói jubileuma. Száz kötetben jelenik meg műveinek nemzeti kiadása (1894-1898). 1899 Feleségül veszi az ifjú színésznőt, Nagy Bellát. 1904 Megjelenik utolsó regénye: Ahol a pénz nem Isten. Május 5-én halt meg Budapesten. JUSTH ZSIGMOND 1863 Február 16-án született Pusztaszenttornyán. Gimnáziumi tanulmányait Pesten végzi. Az egyetemet Budapesten, Kielben és Párizsban végzi, szülei kívánságára jogi pályára készül. 1885 Nemzetgazdasági tanulmányok céljából Párizsba megy; a Zichy Imre szerkesztésében megjelenő Szemlébe Párizsból ír cikkeket. Szakítva a politikai tudományokkal az irodalom felé fordul. Megjelenik Ádám című regénye. 1886 Visszatér Párizsba. 1887 Megjelenik Káprázatok című elbeszéléskötete.