Sőtér István (szerk.): Péterfy Jenő válogatott művei - Magyar Remekírók (Budapest, 1983)

Irodalomkritika

Irodalomkritika 699 JUSTH ZSIGMOND Kápráztatok. Négy elbeszélésből áll a Kápráztatok tartalma. Éppen nem vígak, s mégis az engedékeny jó hangulat egy nemé­vel tesszük le kezünkből a könyvet. Mulatunk a gondola­ton, vajon nem furfangos humorista-e írónk, ki meg akarja tréfálni a közönséget, mint megtréfálta néhány kri­tikusát? Csak játssza a „Pananalyste terrible”-t, s mint Amor fölvette mulatságból Mars vértezetét, ő is kezébe veszi a scalpelt, és látszólag meg nem rezzenő kézzel bon­colja az illúziókat, lelebbenti a Maya fátylát az életről, míg a végén kisül, hogy csak egy kedves arcú fiú szap­panbuboréka pattant szét. Azonban még akkor is, ha „sans le savoir” volt humorista - találó címe van a kötet­nek. Csakugyan káprázatok, egy szellemes fiatalember káprázatai, az olvasmányoknak és feuilletonisztikus filo­zófiának visszatükröződései az írónak még inkább csak passzív képzelmében. Egy finom érzékű, előkelő körök­ben megfordult, külföldön járt, sokat olvasott ifjú, ki még ezer és ezer benyomásra áhító, ki előtt még csak új, friss, harmatos lehet az élet, beáll bennök szalonanalistá­­nak, s hódolva az előkelő irodalmi divatnak, a „modern áramlatnak”, magára ölti a derniere mode szabását, s olvas­mányainak s pillanatnyi unalmainak hatása alatt züllött életről, egoisztikus érzelmekről, orosz nihilistákról, nagy csalódásokról s a még nagyobb Nirvánáról beszél. „Je n’en vois pas la nécessité” - mondta egy ízben Talleyrand a szabójának, ki pénzt kért tőle, hogy megélhessen. S je­len esetünkben is kérdezhetjük: Ó, fiatal író, honnan a fe­kete felhő tiszta homlokodon? Midőn káprázatnak rajzo­lod a boldogságot, nem állasz-e magad is káprázat befo­lyása alatt? Utazásaid alatt, rövid tartózkodásaidban egyetemi városokban Európa nyugatán és északján­­ nem zavartad-e össze könnyelműen cigaretted füstjét a Nirvá­na ködével?

Next