Hopp Lajos (szerk.): Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok - Magyar Remekírók (Budapest, 1979)
Vallomások (harmadik könyv)
592 Rákóczi Ferenc ezer tallért hoztak. Talán ha Pápai akkor torzítás nélkül írta volna meg a kajmakámmal folytatott megbeszéléseit, melyeken a kajmakám azt felelte neki a kért összeg sürgetésére, hogy a német császár egyetértésével megkezdték a béketárgyalásokat, s ezért már nincs olyan nagy szükség az én odautazásomra, azonnal elszántam volna magam a visszatérésre, és nem kezdtem volna meg drinápolyi utamat. De te, Uram, aki engem más utakra őriztél meg, és más útra kellett lépnem, mint amire belső ösztöneim indíthattak volna - azt akartad, hogy mindez akkor még ismeretlen legyen előttem. Ezért a beléd vetett reménységgel vigasztalódtam, és így a jövendő megsejtésében megvakítottam magam. A bekövetkezett események ugyanis könnyen bebizonyították, hogy sokszor a fordítottja fog történni azoknak a dolgoknak, melyekben a törökök fényes ígérgetései és Pápai beszámolója alapján reménykedhettem. Ezért sok esetben felkészültem az ellenkezőjére is, és tartottam magam ahhoz a szilárd elhatározásomhoz, hogy semmibe nem fogok bele előzetes szerződés nélkül, csak jól megfontolt és biztos dolgokat ígérek és kérek, és semmiképpen nem keveredem háborúságba, csak ha biztosítottnak látom a nekem tett ígéretek beváltását. Másrészről viszont a józan ész arra hívta föl a figyelmet, hogy a törökök ügyeinek válságos állását a hadviselés lehetőségének, a jó eredményeknek és a királyok megígért szövetségének reménye szükségszerűen megkönnyíti majd. A kétéves veszteségből és a határszéli erődök elvesztésétől megzavarodott és letaglózott lelkük - ha a fentieket figyelmen kívül hagyják - mindig hajlamosabb lesz a békekötésre, mint a kétes kimenetelű háború folytatására. Az emberi okoskodás és a gyakorlatias politika eme ösztönzésével azonban, a te kegyelmed folytán egyáltalán nem értettem egyet, hanem elhatároztam, hogy szilárdan kitartok említett és hivatásommal összhangban álló, bár nem eléggé óvatos elhatározásaim mellett, jóllehet egyre inkább elém tárták az árulás és az erőszak veszélyeit. Mindezt e nép hajlamai