Szalai Anna (szerk.): Századvég 2. - Magyar Remekírók (Budapest, 1984)
Életrajzi adatok
1918 Életrajzi adatok 1904 Jókai halála után a Petőfi Társaság elnökévé választják. 1911-1918 Tisza István konzervatív politikájának védelmére indítja meg és szerkeszti a Magyar Figyelőt. 1916 A hét sváb című regénye. 1917 A kék róka című színműve. 1925 Széchenyiről szóló drámája, A híd országos sikert arat. A dráma és Az élet kapuja (1919) című regénye alapján az MTA sikertelenül javasolja Nobeldíjra. 1927 Kinevezik a felsőház tagjának. 1932 A Magyar Revíziós Liga elnöke. 1933 A várhegy című önéletrajzi regénye. 1939 A gótikus ház című önéletrajzi regénye. 1945 A felszabadulás után visszavonultan él. Művei nem jelennek meg. 1954 Február 24-én halt meg Budapesten. JUSTH ZSIGMOND 1863 Február 16-án született Pusztaszenttornyán. Gimnáziumi tanulmányait Pesten végzi. Az egyetemet a fővárosban, Kidben és Párizsban. Szülei kívánságára jogi pályára készül. 1885 Nemzetgazdasági tanulmányok céljából Párizsba megy. A Zichy Imre szerkesztésében megjelenő Szemlébe Párizsból ír cikkeket. Szakítva a politikai tudományokkal, az irodalom felé fordul. Ádám című regénye. 1886 Visszatér Párizsba. 1887 Káprázatok című elbeszéléskötete. 1890-1891 Egyiptomba, Görögországba, Törökországba, Tuniszba, Algírba, Spanyolországba, Marokkóba utazik. Tüdőbaját gyógyíttatja. 1890-1894 A pusztaszenttornyai kastélyban létrehozott pa