Magyar Rendőr, 1947 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1947-11-15 / 22. szám
„HOL A HIBA?" című képrejtvényünk helyes megfejtése A képrejtvény két kérdést tesz fel ez esetben éspedig: 1. Honnan indult ki a rablás gondolata ? 2■ Mit mulasztott el a bűnügyi nyomozás vezetője? Egy rablás helyszínéből általában a következő következtetések vonhatók le az ott észleltek alapján: 1. A helyzettel ismersül: voltak a rablók, vagy 2. az ismeretlen tettesek legszélesebb körében kell keresni őket? A képekben közölt adatokat vessük egybe a kereskedő előadásával és következtessünk: 1. a helyzettel ismerősek voltak a rablói ? Mindenesetre feltételezhető, hogy ismerhették a kereskedőt a tekintetben, hogy szorgalmas ember, nem mulaszt el egy üzletkötési lehetőséget sem, fáradtságot nem ismerve. 2- Az ismeretlen tettesek legszélesebb körében kell keresni őket ? Tekintettel arra, hogy az első pontra adott következtetés felépítésében a kereskedőnek csupán személyi tulajdonságaira támaszkodik és nélkülözi a rablás elkövetési helyének, tehát a helyszínének tárgyi adottságait, a következtetés eg-ik pontját sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez annyit jelent a nyomozásvezető részére, hogy a nyomozást mindkét irányban maradék nélkül le kell folytatni Eszerint az első kérdésre, hogy honnan indult ki a rablás gondolata, a helyes válasz, hogy feltehetőleg a kereskedő környezetéből, de nem mellőzhető a második következtetés irányába a nyomozás kiterjesztése. Az a körülmény, hogy a nyomozás a meginduláskor arra a következtetésre jutott, hogy a rablás gondolata feltehetőleg a kereskedő környezetéből indult ki, nem volt elégséges az elbocsátott alkalmazottak előállítása, hanem a nyomozást tervszerűen az öszszes volt alkalmazottakra mélyrehatóan ki kellett volna terjeszteni. A régi alkalmazottat is elő kellett volna állítani, stb. Ettől indult ki a rablás gondolata, ez ismerte jól a kereskedőt és ez tudta róla azt is, hogy azzal a személyi tulajdonsággal rendelkezik, hogy nem szívesen mulaszt el egy üzletkötési lehetőséget sem. A rablás tervét barátaival közölte, akik azt végrehajtották és a rablott pénzen megosztoztak. Az újságközlemény nyomán jelentkező fiatalember, aki beszolgáltatta a ragtapasztekercset, ágyrajáró társa volt a rablók egyikének. Merő véletlen volt, hogy a rablásnál használt ragtapasztekercset a rablók egyike a rablás után a közös szekrényben nem saját ruhájába tette vissza, hanem sietségében és a sötétben az albérlő társ ruhájába dugta. A beszolgáltató fiatalembernek természetesen semmi köze nem volt a rabláshoz. Tehát, ha a nyomozás vezetője nem mulasztja el tervszerűen és mélyrehatóan (előállítás, házkutatás, őrizet, környezet) foglalkozni az összes alkalmazottakkal, az eredmény nem csupán a sajtóközlemény nyomán következhetett volna be. Itt volt a hiba! Mert zsákutcába terelődhetett volna a nyomozás. Helyesen fejtették meg: 1. Mari István r. szkv., Budapest-2. Lévai Zoltán r. tsz., Hajdúszoboszló-3. Mátai Ferenc r. fhdgy., Szombathely. 4. Kocsis Gábor r. törm., Csongrád. 5. Rákos József pr. bir., Békésszentandrás. A további dijakat, tekintve, hogy megközelítően helyes pályázatok sem voltak, nem oszthattuk ki. Жвщшгrvezhetők bizonyítékok? Egy ékszerkereskedő, akinek a város főútvonalán van üzlete, ahol villamos is közlekedik, kirakati nagy ablaküvegét pár héttel ezelőtt készíttette el modern tetszetős kivitelben. Egy napon posta útján a következő tartalmú levelet kapta: ,,Jóakaratúlagz figyelmeztetjük, hogy nemcsak az élete van veszélyeztetve, hanem az új kirakat is, mert elhatározta egy társaság, hogy tönkreteszi Önt. Először csak a kirakatát fogjál betörni, aztán az életére törnél. Hajlandók vagyunk megvédeni önt, de természetesen nem ingyen, ha 5000 forintot ad nekünk, megvédjük önt is és kirakatát is, a rongálok ellen. Ha elfogadja ajánlatunkat, adjon fel egy hirdetést bármelyik reggeli tanban, a kirakatüvegbiztosítók címére. Ha azt olvassuk, jelentkezni fogunk. Jól gondolja mest!A üvegbiztosítók! A kereskedő pár nap múlva a rendőrséghez fordult, majd az újsághirdetést is feladta. Az újsághirdetés megjelenése után távbeszélőn jelentkezett egy férfi és megkérdezte, hogy hajlandó-e az 5000 forintot átadni. A kereskedő hajlandónak mutatkozott. Az ismeretlen egy városon kívüli, járatlan helyre kívánta a pénzt elhelyeztetni. A kereskedő egy belső helyet ajánlott. Hirtelen megszakadt a telefonbeszélgetés. A nyomozó tisztek figyelőszolgálatot tartottak az üzlet előtt. Figyelés közben egy nagy koppanást hallottak és máris csörömpölést. Valaki kívülről valamit bedobott a kirakatüvegbe, amely betört A helyszínen egy golyómagot találtak, amelynek feje le volt reszelve. Előállítani azonban nem sikerült oly személyt, akire a gyanú ráterelődött volna. Másnap a telefonáló férfi újra jelentkezett és megállapodott a kereskedővel, hogy a városon kívül lévő erdő mellett, a második villamosmegálló utáni távbeszélő oszlopnál helyezze el egy lezárt borítékban az 5000 forintot. Nyomban induljon ide el villamossal, ne szálljon le, hanem az oszlopnál dobja ki, illetve le a villamosról. A kereskedő közölte ezt a nyomozótisztekkel és elindult. A nyomozótisztek gépkocsin siettek a megjelölt helyre. Ezen a környéken megálltak a gépkocsival és úgy tettek mintha a gépkocsi szerelésével lennének elfoglalva. Egyszerre csak megjelent egy barna, magas,bajuszos fiatalember s fel és alá sétált ott. Feltehető volt, hogy ő az ismeretlen telefonáló, de nem nyúlt az oszlopnál lévő lezárt borítékhoz. Ebben a pillanatban az erdőből egy idős nő jött ki és az úton elhaladt, az oszlop mellett megállt, lehajolt, felvette a borítékot, azt kinyitotta,, látta, hogy egy csomó tiszta papiros van abban, visszatette a borítékba és ledobta a földre. Eltávozott ezután. A nyomozótisztek szemmel követték őt is. Ezalatt a fiatalember is az oszlophoz ért és látta, hogy a nő által felvett borítékban papiros van csupán. Sarkon fordult, majd lassan elindult a város felé. A nyomozótisztek utána mentek és előállították. Állásnélküli magánhivatalnok. Tagadta, hogy ő volt a névtelen levélíró. Természetesen az idős nőt is előállították, az teljesen tisztázta magát. KÉRDÉSEK: 1. Milyen bűncselekmény történt és annak nyomozása, ellentétben a betöréses lopással és rablással, honnan indul ki? 2. A fiatalember bűnössége miként lesz bizonyítható? Mely cselekmények foganatosításával? Miként szerezhető be ellene tárgyi bizonyíték és miként szerezhető be ellene egyéni bizonyíték?