Magyar Rendőr, 1947 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1947-11-15 / 22. szám

„HOL A HIBA?" című képrejt­vényünk helyes megfejtése A képrejtvény két kérdést tesz fel ez esetben éspedig: 1. Honnan indult ki a rablás gon­dolata ? 2■ Mit mulasztott el a bűnügyi nyo­mozás vezetője? Egy rablás helyszínéből általában a következő következtetések vonhatók le az ott észleltek alapján: 1. A helyzettel isme­rsül: voltak a rablók, vagy 2. az ismeretlen tettesek legszéle­­sebb körében kell keresni őket? A képekben közölt adatokat vessük egybe a kereskedő előadásával és kö­vetkeztessünk: 1. a helyzettel ismerősek voltak a rablói­ ? Mindenesetre feltételezhető, hogy is­merhették a kereskedőt a tekintetben, hogy szorgalmas ember, nem mulaszt el egy üzletkötési lehetőséget sem, fá­radtságot nem ismerve. 2- Az ismeretlen tettesek legszéle­­sebb körében kell keresni őket ? Tekintettel arra, hogy az első pontra adott következtetés felépítésében a kereskedőnek csupán személyi tulajdon­ságaira támaszkodik és nélkülözi a rablás elkövetési helyének, tehát a helyszínének tárgyi adottságait, a kö­vetkeztetés e­g-ik pontját sem hagy­hatjuk figyelmen kívül. Ez annyit je­lent a nyomozásvezető részére, hogy a nyomozást mindkét irányban mara­­d­ék nélkül le kell folytatni Eszerint az első kérdésre, hogy hon­nan indult ki a rablás gondolata, a helyes válasz, hogy feltehetőleg a ke­reskedő környezetéből, de nem mellőz­hető a második következtetés irá­nyába a nyomozás kiterjesztése. Az a körülmény, hogy a nyomozás a meg­induláskor arra a következtetésre ju­tott, hogy a rablás gondolata felte­hetőleg a kereskedő környezetéből in­dult ki, nem volt elégséges az elbo­csátott alkalmazottak előállítása, ha­nem a nyomozást tervszerűen az ösz­­szes volt alkalmazottakra mélyre­hatóan ki kellett volna terjeszteni. A régi alkalmazottat is elő kellett volna állítani, stb. Ettől indult ki a rablás gondolata, ez ismerte jól a kereskedőt és ez tudta róla azt is, hogy azzal a személyi tu­lajdonsággal rendelkezik, hogy nem szívesen mulaszt el egy üzletkötési lehetőséget sem. A rablás tervét ba­rátaival közölte­, akik azt végrehaj­tották és a rablott pénzen megosztoz­­tak. Az újságközlemény nyomán je­lentkező fiatalember, aki beszolgál­tatta a ragtapasztekercset, ágyrajáró társa volt a rablók egyikének. Merő véletlen volt, hogy a rablásnál hasz­nált ragtapasztekercset a rablók egyike a rablás után a közös szekrényben nem saját ruhájába tette vissza, ha­nem sietségében és a sötétben az al­bérlő társ ruhájába dugta. A beszol­gáltató fiatalembernek természetesen semmi köze nem volt a rabláshoz. Tehát, ha a nyomozás vezetője nem mulasztja el tervszerűen és mélyre­hatóan (előállítás, házkutatás, őrizet, környezet) foglalkozni az összes alkal­mazottakkal, az eredmény nem csu­pán a sajtóközlemény nyomán követ­kezhetett volna be. Itt volt a hiba! Mert zsákutcába terelődhetett volna a nyomozás. Helyesen fejtették meg: 1. Mari István r. szkv., Budapest-2. Lévai Zoltán r. tsz., Hajdúszo­boszló-3. Mátai Ferenc r. fhdgy., Szombat­­hely. 4. Kocsis Gábor r. törm­., Csongrád. 5. Rákos József pr. b­ir., Békésszent­­andrás. A további dijakat, tekintve, hogy megközelítően helyes pályázatok sem voltak, nem oszthattuk ki. Жвщшг­­rvezhetők bizonyítékok? Egy ékszerkereskedő, akinek a város főútvonalán van üzlete, ahol villa­mos is közlekedik, kirakati nagy ablaküvegét pár héttel ezelőtt készíttette el modern tetszetős kivitelben. Egy napon posta útján a következő tartalmú levelet kapta: ,,Jóakaratúlagz figyelmeztetjük, hogy nemcsak az élete van veszélyeztetve, hanem az új kirakat is, mert elhatározta egy társaság, hogy tönkreteszi Önt. Először csak a kirakatát fogjál­ betörni, aztán az életére törnél­. Hajlandók vagyunk megvédeni önt, de természetesen nem ingyen, ha 5000 forintot ad nekünk, meg­védjük önt is és kirakatát i­s, a rongálok ellen. Ha elfogadja a­jánlatunkat, adjon fel egy hirdetést bármelyik reggeli tanban, a kirakatüvegbiztosítók címére. Ha azt olvassuk, jelentkezni fogunk. Jól gon­dolja mest!A­ üvegbiztosítók! A kereskedő pár nap múlva a rendőrséghez fordult, majd az újsághirde­tést is feladta. Az újsághirdetés megjelenése után távbeszélőn jelentkezett egy férfi és megkérdezte, hogy hajlandó-e az 5000 forintot átadni. A kereskedő hajlandónak mutatkozott. Az ismeretlen egy városon kívüli, járatlan helyre kívánta a pénzt elhelyeztetni. A kereskedő egy belső helyet ajánlott. Hirtelen megszakadt a telefonbeszélgetés. A nyomozó tisztek figyelőszolgálatot tartot­tak az üzlet előtt. Figyelés közben egy nagy koppanást hallottak és máris csörömpölést. Valaki kívülről valamit bedobott a kirakatüvegbe, amely betört A helyszínen egy golyómagot találtak, amelynek feje le volt reszelve. Előállí­tani azonban nem sikerült oly személyt, akire a gyanú ráterelődött volna. Más­nap a telefonáló férfi újra jelentkezett és megállapodott a kereskedővel, hogy a városon kívül lévő erdő mellett, a második villamosmegálló utáni távbeszélő oszlopnál helyezze el egy lezárt borítékban az 5000 forintot. Nyomban indul­jon ide el villamossal, ne szálljon le, hanem az oszlopnál dobja ki, illetve le a villamosról. A kereskedő közölte ezt a nyomozótisztekkel és elindult. A nyo­­m­ozótisztek gépkocsin siettek a megjelölt helyre. Ezen a környéken megálltak a gépkocsival és úgy tettek mintha a gépkocsi szerelésével lennének elfog­lalva. Egyszerre csak megjelent egy barna, magas,bajuszos fiatalember s fel és alá sétált ott. Feltehető volt, hogy ő az ismeretlen telefonáló,­ de nem nyúlt az oszlopnál lévő lezárt borítékhoz. Ebben a pillanatban az erdőből egy idős nő jött ki és az úton elhaladt, az oszlop mellett megállt, lehajolt, felvette a borítékot, azt kinyitotta,, látta, hogy egy csomó tiszta papiros van abban, visszatette a borítékba és ledobta a földre. Eltávozott ezután. A nyomozó­­tisztek szemmel követték őt is. Ezalatt a fiatalember is az oszlophoz ért és látta, hogy a nő által felvett­ borítékban papiros van csupán. Sarkon fordult, majd lassan elindult a város felé. A nyomozótisztek utána mentek és elő­állították. Állásnélküli magánhivatalnok. Tagadta, hogy ő volt a névtelen levélíró. Természetesen az idős nőt is előállították, az teljesen tisztázta magát. KÉRDÉSEK: 1. Milyen bűncselekmény történt és annak nyomozása, ellentétben a betöréses lopással és rablással, honnan indul ki? 2. A fiatalember bűnössége miként lesz bizonyítható? Mely cselekmények foganatosításával? Miként szerezhető be ellene tárgyi bizonyíték és miként szerezhető be ellene egyéni bizonyíték?

Next