Magyar Rendőr, 1969. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1969-09-11 / 36. szám

Mezőőr— humat w''\u\ t VJ ■ „HÁRY JÁNOS” — Mezőőrnek jelentkezem, őrmester elvtárs... — Sajnálom, János bátyám, de erre a posztra csak szavahihető ember jöhet. “iií® RAVASZ NYULAK — Szabad a káposztáskert, — mert most nagyvadra vadásznak! — Kár, kár, hogy már a mezőőrnek is van fegyvere... ELÉGEDETTSÉG — Na, végre... elkergettem a haszontalanokat! MEZŐŐRI VIZSGÁN — Sorolja fel a mezei dúvadakat! — ... szürke varjú, szarka ... csirkefogó... DÚVADIRTAS W lfiHMtott me’:l' ELŐÁLLÍTÁS — Végre! Ez az első elfogásom ... (ifj. Szilvási Ferenc rajzai) Intézkedés történt ÁLLAMBIZTONSÁGI FELTEVÉSPÁLYÁZAT 10. Rendkívüli esemény — MEGFEJTÉS — 1. A falfirkálás a Btk 127. §-a szerint kimeríti az izgatás törvényi tényállását. A 127. § (1) bekezdése szerint: aki mások előtt a) a magyar nemzet; b) a Magyar Népköztársaság, annak államrendje, az államrend valamely alapintézménye, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, annak valamely alapelve; c) a Magyar Népköztársaság szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolata; d) valamely nép, nemzetiség, felekezet vagy faj továbbá a szocialista meggyőződésük miatt — egyes csoportok vagy személyek elleni gyűlölet keltésére alkalmas cselekményt követ el, hat hónaptól öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés a) pontja szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedhető szabadságvesztés, ha az izgatást sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el. A büntetőtörvénykönyv kommentárja szerint a „nagyobb nyilvánosság” minősítés megállapításának megvan a lehetősége olyan esetben is, amikor a cselekmény helye — az izgató tartalmú felirat készítése vagy rajz kitétele — olyan, hogy reálisan számolni lehet azzal, hogy nagyobb számú személy megismerje, így pl., amikor az izgató tartalmú szöveg felírása, fasiszta-jelvény rajzolása, röpcédula kiszögezése stb. a közút vagy egyéb forgalmas területre néző falra vagy kerítésre történt. Jelen esetben a vagon falára írt gyalázkodó szöveg alkalmas volt arra, hogy nagyobb nyilvánosság előtt a rendszerünk elleni gyűlöletre szítson. 2. Füredi öntevékenysége helyesnek bizonyult, ugyanakkor nem lépte túl hatáskörét. A vagon oldalán levő gyalázkodó szöveg lefényképezésével biztosította a nyomozáshoz, illetve az eljáráshoz szükséges bizonyítékot. Egyidejűleg lehetővé tette a vagonok visszatartásából származó népgazdasági kár elkerülését és az izgatás hatásának megakadályozását. Öntevékenysége nagymértékben elősegítette a nyomozás eredményességét. Mint minden tevőleges bűncselekménynél, úgy ebben az esetben is elsőrendű fontosságú a helyszín biztosítása. A helyszínen levő nyomok ugyanis választ adhatnak az elkövetés módjáról és az elkövetőről. Írásszakértővel megvizsgáltatták a gyalázkodó szövegeket és összehasonlításokat végeztek a gyanúsítható személyek írásmintáival. Felkutatták és rögzítették a lebontás előtt álló műhely ablakaiban levő láb- és ujjlenyomatokat. Az ablakpárkányon levő porból valamint a gyanúsítható személyek ruháiról pormintát vettek, s megkezdték az azonosítást. Megkísérelték a nyomozókutya alkalmazását is, mert ennek az eredménye közvetett bizonyítékként szolgálhat. A nyomozás során Füredi rendész, valamint az ott dolgozó munkásőrök segítségére támaszkodtak, akik nagy helyismerettel rendelkeztek, és számos olyan támpontot adtak, amelyek a nyomozás sikeres befejezéséhez vezettek. *** A helyes megfejtések értékelése után közöljük a nyertesek névsorát. Könyvjutalmat nyertek: Az „Intézkedés történt” című állambiztonsági feltevéspályázat 9. fordulójában („Veszélyes játékszer") könyvjutalmat nyertek: Gyulavári Mihály r. őrmester, Esztergom kapitányság; Lőrincz István r. főhadnagy Baja kapitányság; Miklós István r- szakaszvezető Tiszaszederkény, vízirendészeti őrs; Nagybalyi Ottó önk. rendőr Ózd, n. Lehel vezér út 9.; Numan György r. főhadnagy Hatvan, kapitányság; Szűcs Lajos r. főtörzsőrmester Szentes, rendőrőrs; Török István r. őrnagy Kaposvár, Honvéd utca 1. ... A „Magyar Rendőr” 31. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: „A megegyezés abban állt, hogy Lukács a levelet megírja, de a borítékba nem tesz hajszálat. Mivel abban a hajszál mégis benne volt, ez bizonyította azt, hogy a levelet felbontották és elolvasták.” Bak Árpád r. törzsőrmester Bátor; Buda László r. őrmester Hatvan; Barta Gyula r. főhadnagy Tatabánya; Bekő István r. főtörzsőrmester Mikófalva; Farkas Ferenc r. tizedes Székesfehérvár; Horváth Ágnes Kurd; Makai Kiss Imre önk. rendőr Szentes; Miklós Istvánná Tiszaszederkény; Mikszáth Iván önk. rendőr Budapest; Szalma Erzsébet Nagykálló. KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY SIMON LAJOS HEGEDÜS ISTVAN SANDOR és PAL JANOS TOTH LAJOS (Rápolt, 1935, a: Simon Matild) eben a BRFK XXI. kerületi kapitánysága lopás és csalás miatt elfogatóparancsot bocsátott ki. Nagylábon élő, éjszakai „lovag”. Az ehhez szükséges pénz megszerzésére minden tisztességtelen eszközt és alkalmat megragad. Elterjeszti, hogy több száz négyszögöles gyümölcsöst (!) örökölt. Különféle okokra hivatkozva — de mindig a gyümölcsössel kapcsolatban — kölcsönöket kér: átírási költség, növényápolási munkálatok stb. Főként kisiparosokat zenészeket, jobb anyagi körülmények között élőket környékez meg. Van olyan áldozata is, akinek százezerekkel tartozik. Néha egy-egy este — ha van éppen — 10 000 forintot is elver. Hogy legendáját hitelesítse, saját magának írt leveleket mutat fel. Legutóbb egyik hitelezője — aki egyben szállásadója — leleplezte, mire kifosztotta a lakást és megszökött. Felismerése esetén át kell adni a legközelebbi rendőri szervnek. Óvatosan kell eljárni, mert szökést kísérel meg. (Kecskemét, 1935 a: Kovács Erzsébet) (Orgovány, 1945, aökördi Erzsébet) ellen a ráckevei kapitányság lopás miatt elfogatóparancsot bocsátott ki. Személy leírása: 181 cm magas, sovány; haja és szeme fekete; arca széles, orraéle hullámos. Külső ismertetőjele: bal felkarján nősfej tetoválás. Személy leírása: 171 cm magas, sovány; haja és szeme barna; orra egyenes, álla hátrahajló. Különös ismertetőjele: jobb alkarján tulipán, szív és PJ tetoválás. Mindketten juhtenyésztők, vándor juhászok. Főként az Alföldet járják juhaikkal. Olyan területet keresnek fel, amelyről tudják, hogy ott más juhnyájakat is legeltetnek. Megismerkednek a juhászokkal és tájékozódnak a szokásaikról. Kllesik, amikor a juhokat magukra hagyják — elmennek vacsorázni stb. Máskor elcsalják őket italozni. Amikor tapasztalják, hogy megvan a megfelelő „légkör”, és a juhász egyhamar a juhaihoz, elköszönnek. Szamaraikkal az őrizetlen nyáj közelébe mennek. Kicsapnak 10—15 juhot, majd elindulnak. A kiválasztott állatok pedig engedelmesen követik a szamarakat. Megjelenésük főként Bács-Kiskun és Pest megye területén várható. Felismerésük esetén át kell adni őket a legközelebbi rendőri szervnek. nem tér vissza (Mezőszentgyörgy, 1942, a: Vörös Ilona) ellen a BRFK II. kerületi kapitányság sikkasztás és lopás miatt elfogatóparancsot bocsátott ki. Személyleírása: 176 cm magas, haja barna, hullámos, oldalt fésült, szeme barna, szemöldöke összenőtt, orra egyenes, ajkai vastagok, álla gömbölyű, középen bemélyedt. Munkakerülő csavargó, vidékről jött fel, s ismerőseitől szállást kért azzal, hogy el kíván helyezkedni. Mindenhol csak 2—3 napot dolgozik, amíg a munkaruhát felveszi, amit azonnal értékesít. Munkakönyve jelenleg is az egyik építőipari vállalatnál van, ő pedig csavarog. Kölcsönöket kér legközlebbi fizetése terhére, majd eltűnik. Vendéglőkben ismeretségeket köt, italozás közben kisebb lopásokat követ el. Ha ismerősei elhagyják asztalukat, otthagyott értékeiket stb. magához veszi és értékesíti. Felismerése esetén át kell adni a legközelebbi rendőri szervnek.