Magyar Rendőr, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-03 / 1. szám
Ülésezett a Belügyminisztérium Tudományos Tanácsa December 11-én ülést tartott a Belügyminisztérium Tudományos Tanácsa. Az értekezlet jelentőségének különös hangsúlyt adott az a körülmény, hogy az ülésen olyan fontos téma került napirendre, mint a Belügyminisztérium távlati (10 éves) tudományos kutatási terve. A nagy jelentőségű tanácskozást Rácz Sándor vezérőrnagy, belügyminisztériumi államtitkár, a Tudományos Tanács elnöke nyitotta meg, aki a jelenlevők üdvözlése után szólt arról a kiterjedt, sokoldalú munkáról, amely a távlati terv kidolgozását megelőzte. A tanácskozásnak alapvető célja és egyben feladata, hogy megvitassa a Belügyminisztérium távlati tudományos kutatási tervjavaslatát, mielőtt jóváhagyás céljából miniszterhelyettesi értekezlet elé kerülne. A jelenlevők közül tizennégyen szólaltak fel a vitában. A felszólalók mint a belügyi munka egy-egy szakterületének vezetői, képviselői állásfoglalásukkal segítették a belügyi tudományos ku- I tatómunka rovatainak megtervezését. Mindenekelőtt azzal, hogy kiegészítő javaslatokat tettek a tudományos ku- I tatómunka célkitűzéseinek, alapelvei- I nek, követelményrendszerének, mód- I szertanának még pontosabb, konkré- I tabb megfogalmazására. Ezeken túlmenően a Tudományos Tanács tagjai vizsgálták a terv meg- I valósításának jelenlegi és távlati sze- I mélyi, anyagi, technikai és felkészült- Iségbeli követelményeit, valamint azo I kat a lehetőségeket, amelyeket a nemzetgazdaság különböző szervei, intéz- 1 ményei, gazdasági egységei nyújtanak a belügyi tudományos munka célkitűzéseinek megvalósításához. A vita valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy a tudományos munkának egyedül és kizárólag a belügyi érdekeket kell szolgálnia, s hogy an-nak mindenkor az élethez kell igazzódnia. A magas színvonalú, tartalmas és gazdag vitában felszólalt dr. Szalma László ezredes, a jogtudományok kandidátusa, a BM Tudományszervezési Osztály vezetője, a Tudományos Tanács titkára is. A felvetett kérdések kapcsán hangsúlyozta, hogy az osztálynak nincs szándékában az előterjesztésben szereplő témákat „megmerevíteni”, és mindig kész a szükséges belügyi érdekeknek megfelelő változtatásokat megvalósítani. A tudományszervezési osztály vezetője ezt követően a szekciók megalakításának szükségességéről és munkájuk megindításának fontosságáról beszélt. Végül felhívta a figyelmet a parancsnokok felelősségére és a tudományos munkát támogató tevékenységük szerepére. A Tudományos Tanács ülésének befejező szakaszában a felvetett kérdésekre és problémákra Rácz Sándor vezérőrnagy, a Tudományos Tanács elnöke válaszolt. " A mai tanácskozásunkon elhangzott észrevételek mind tudományos, mind pedig politikai szempontból hasznosak voltak. Az észrevételek többségükben hasznosíthatók. A belügyi tudományos kutatómunka létrejötte, a távlati feladatok meghatározása igen komoly eredménye fejlődésünknek — mondotta többek között. Ezt követően a miniszteri parancs és a kollégiumi ülés állásfoglalására hívta fel a jelenlevők figyelmét. Hasznosnak és építőnek nevezte mindazokat a javaslatokat, amelyek a témák számának csökkentésére, a külső tudományos és más jellegű intézmények lehetőségeinek felhasználására, a már elért eredmények gyakorlati hasznosítására, a kutatómunka és a mindennapos belügyi tevékenységnek az élettel való szorosabb kapcsolatára, az egyes szakterületek egymással való együttműködésére vonatkoznak. A Belügyminisztérium jelenlegi és távlati feladatairól szólva befejezésül utalt az MSZMP KB 1969. november 28-i határozatára, amely minden szerv számára egyértelműen és félreérthetetlenül meghatározza a belügyi feladatokat. Rácz József A BRFK Gépkocsizójárőr és őrszolgálati Parancsnoksága II. alapszervezetének 1973. évi beszámoló taggyűlésén a párttagok mintegy 30 százalélga szót kért, és megállapításaival jól kiegészítette a vezetőség beszámolóját. Ez a fokozott aktivitás , is kifejezi, hogy a beszámoló tartalmas, gondolatébresztő volt. A Makk Ferenc törzsőrmester, alapszervezeti titkár által ismertetett évi beszámoló, miközben sorra vette a politikai munka minden területén az elért eredményeket, néhány kérdést — igen célravezetően — kiemelt és elmélyültebben elemzett. Az értékelés fókuszába a pártcsoportok munkája került. ..A pártéletben döntő feladatnak tartotta a vezetőség a pártcsoportokban folyó munka javítását" — emelte ki a beszámoló. Az év során, az alap-2 szervezet mindhárom pártcsoportjának élére új bizoalmit választottak. Megalapozott politikai ismerettekkel, iskolázottsággal rendelkező elvtársakat. A vezetőség igyekezett az új bizalmiak munkáját megfelelő felkészítéssel, a főbb teendők meghatározásával és folyamatos konzultációkkal segíseni. Sokat javult is a pártcsoportok tevékenysé- ge. Mégis, egyelőre nem érte el a kívánt színvonalat. Ennek okairól elemző vita kerekedett a taggyűlésen. Hangsúlyozni kell, hogy a beszámoló, amely álta- I sában erős kritikával foglalkozott a pártmunka hiá- j nyosságaival, személy szerint is bírálta a felelősö- B ket. A pártcsoportok tevékenységével kapcsolato I sár, megnevezte, hogy kik tehettek volna — meg■ bizatásuk alapján — többet a feladatok még jobb B megoldásáért. Szólt arról, hogy az egyik pártcso- B portbizalmi például több esetben nem hajtotta I végre kapott feladatát, bár tartós külső vezény- B lése is hozzájárult megbízatásának hiányos ellá- H tásához. Ugyanakkor a pártvezetőség szervező tit- I kárát is megbírálták, mert a bizalmiak és a tag- I ság rendszeres tájékoztatását nem biztosította kel- I lően. A pártcsoportok tevékenysége nem volt fo- f lyamatos, olykor elmaradtak a tervezett napiren■ dek, és kevés saját kezdeményezés született a kisebb kollektívákban. A vitában felszólalók közül többen utaltak az információk hiányosságára, a vezetőség előkészítő ■ munkájának fogyatékosságaira. A szervező titkár elfogadta a neki címzett bírál latokat. Kertelés nélkül felfedte, hogy mi hátrál■ tatta az alaposabb munkában, mennyi ebből, ami közvetlenül őt terheli, és ígéretet tett, hogy a jöv Ivőben fokozottabban törekszik a pártcsoportok te- vékenységének segítésére. ■ A vezetőség és a bizalmiak közösen jobb együtt- s működéssel lendíthetik előbbre a pártcsoportok ■ munkáját. A PÁRTCSOPORTOK ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Meg kell említeni azonban a GDP II. alapszervezetének egy igen jó módszerét is, amelynek hatékonyságát szintén számosan alátámasztották. A szervezett politikai oktatás keretében külön tanfolyamot indítottak ebben az évben, ahol a politikai megbízatást viselők, így a pártcsoportbizalmiak, jelentős módszertani segítséget kapnak teendőik jobb ellátásához. A pártvezetőség az évi beszámolóban — helyesen — nem tekintette feladatának a szakmai tevékenység részletes értékelését. A szolgálati teendők ellátásával azonban, ha tömören is, de foglalkoznia kellett. Az alapszervezet tagsága a GDP vegyes osztályához tartozó géppisztolyos alosztályon dolgozik. A rabszállítástól a közlekedésrendészeti feladatokig, a sport- és egyéb rendezvények biztosításától az utcák rendjének fenntartásáig öszszesen tizenkét fajta rendőri munkát végeznek az alosztály beosztottjai. A sommás politikai értékelés szerint nagyon törekvően, szorgalmasan, a magasabb elöljárók elismerését is kiérdemelve dolgoznak. Soron kívüli előléptetések, kitüntetések, jutalmazások igazolják az alosztály jó munkájának felsőbb elismerését. Mester János ezredes, a GDP parancsnoka a BRFK III. közbeeső PB végrehajtó bizottságának képviseletében vett részt a beszámoló taggyűlésen. Felszólalásában ismertette a vb-értékelését a II. alapszervezet kommunistáinak politikai és szakmai eredményeiről. Mester elvtárs elmondta, hogy 1973-ban a GDP egészének szakmai munkája javult, ezen belül a géppisztolyos alosztály tevékenysége is eredményesebb az előző évinél. Sikerült az összrendőri szemléletet erősíteni, az alosztály állománya szívesen vállal közvetlen feladataival esetleg össze nem függő, de a közrend, a közbiztonság érdekét szolgáló feladatokat. Ebben a szemléletváltozásban jelentős része van a politikai felvilágosításnak, mozgósításnak. Az alapszervezet pártélete is fellendülőben van. A vb-értékelés szerint Makk Ferenc alapszervezeti titkár kellő igyekezettel, politikai felelősségérzettel látja el feladatait. Jól irányítja az alapszervezeti munkát, ő szorgalmazza leginkább a személyre szóló,nyílt bírálatokat is, melyek ma már a politikai nevelőmunka rendszeresen alkalmazott eszközei az alosztályon. A jövőben viszont feltétlenül törekedni kell a pártvezetőségen belül is a feladatok arányosabb megosztására, továbbá fontos feladat a pártcsoportok önállóbb és még színvonalasabb tevékenységének elősegítése. A GÖP II. alapszervezetének évi beszámoló taggyűlése, a felsőbb pártszerv véleményére is építve, határozatot fogadott el, amely pontokra bontva tartalmazza a következő esztendő pártpolitikai feladatait. Cs. J. Makk Ferenc törzsőrmester, a GÖP II. alapszervezetének titkára, a taggyűlési beszámolót terjeszti elő (Fotó: Beke Béla) I A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK PARANCSA Budapest, 1973. december 28-án A Minisztertanács RÁCZ PÁL r. vezérőrnagyot saját kérelmére belügyminiszter-helyettesi beosztásából felmentette, egyben külügyminiszter-helyettessé kinevezte. A belügyminiszter mint vezérőrnagyot tartalék állományba helyezte. A Minisztertanács GALAMBOS JÓZSEF r. vezérőrnagy, miniszterhelyettes nyugállományba helyezéséhez saját kérelmére hozzájárult. A Népköztársaság Elnöki Tanácsat GALAMBOS JÓZSEF elvtársat érdemei elismeréséül a VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMRENDdel tüntette ki. » A Minisztertanács KARASZ LAJOS r. vezérőrnagyot és OLÁH GYÖRGY elvtársat belügyminiszter-helyettessé kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa OLÁH GYÖRGY elvtársat rendőr vezérőrnaggyá kinevezte. Benkei András belügyminiszter