Magyar Rendőr, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-28 / 13. szám
SOKRÉTŰ SEGÍTSÉG Vám- és pénzügyőri szemmel nézve Tolna nem tartozik az úgynevezett első kategóriájú megyék közé. Nincsenek határszéli vámhivatalai, az idegenforgalma sem számottevő, és a külkereskedelmi áruforgalomban érvényesített vámtételek is — amelyek a legtöbb pénzt hozzák — viszonylag szerény összeget tesznek ki. Dr. Palotai József alezredes, a vám- és pénzügyőrség Tolna megyei parancsnoka — ezt többen is megerősítették a megyei főkapitányságon és másutt — a Tolnában eltöltött 11 évet többek között arra is felhasználta, hogy a pénzügyőrség és a rendőrség közötti szoros együttműködés kialakítását segítse, s hogy egyre eredményesebbé váljon ez a munkakapcsolat. S hogy ez mennyire így van, arról beszélgettünk dr. Dajka Miklós alezredessel, a főkapitányhelyettessel. — A pénzügyőrökkel közös ellenőrzéseinket elsősorban azok az ügyeskedők bánják, akik például a szomszédos Bács- Kiskun megyében olcsó áron vásárolják meg a feketén főzött pálinkát, hogy aztán nálunk, Tolnában, sokszor 100%-os haszonnal értékesítsék. Közülük nem egyet, amint a megye területére lépett, rögtön elcsípnek, másokat pedig az értékesítés során. Dr. Palotai pá. alezredes kifejtette, hogy a főkapitányság sokrétű segítsége a pénzügyőrség hatáskörébe tartozó pénzügyi bűntettek nyomozása során is megnyilvánul. A főkapitány-helyettes intézkedése kizárja a megyén belüli aktautaztatásokat, s ily módon a nyomozást gyorsabban lehet végrehajtani. De sokat jelent az is, hogy a nyomozással megbízott pénzügyőröket szívesen látják a főkapitányságon folyó speciális oktatásokon is. A Tolna megyei vám- és pénzügyőrség tagjai 1973-ban fokozták a pálinkafőzéshez szükséges eszközök, valamint a tiltott módon készített pálinka felderítését és lefoglalását is. Az egyik tamási tsz elnökhelyettese borjúvásárlással egybekötve mintegy öt és fél hektoliter pálinkával megrakodva jött át a Duna hídján. Leleplezése során kiderült, hogy a nagyobb haszon érdekében a pálinkát vízzel hígítva adta volna el. Egy másik tsz-ben pedig az elnök személyes utasítására főzték tiltott módon a pálinkát, hogy ne kelljen utána adót fizetniük. A légpuskacsempészés sem kifizetődő Tolnában. Az egyik község labdarúgó-csapatának tagjai szerencsésen hazaértek külföldről, és az autóbusz vezetője már adogatta volna le nekik a légpuskákat, amikor a körzeti megbízott, aki nem véletlenül járt arrafelé, intézkedett, és ennek alapján a pénzügyőrök megindíthatták az eljárást. Dr. Palotai pá. alezredes különösen jónak tartja a paksi szakasz és a paksi járási kapitányság együttműködését. Böndör János főhadnagy, a közrendvédelmi alosztály vezetőhelyettese és Kiss Sándor pü. főhadnagy, a szakasz parancsnoka akcióik előtt rendszeresen konzultálnak, s az sem közömbös, hogy például a paksi önkéntes rendőrök közvetve a pénzügyőrök munkáját is segítik. A legszámottevőbb azonban — és ez természetes — a főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályával való együttműködés. Zsinkó György százados, az idegenforgalmi előadó szinte naponta jelez, s gyakran tárgyal Palotai alezredesekkel annak érdekében, hogy a deviza- és vámbűntettek, illetve szabálysértések felderítése hatékonyabbá váljon Tolnában. Martinkó Károly Konzultáció a főkapitányság vezető tisztjeivel Bűnjelként lefoglalt légfegyverek számbavétele a főkapitányság szaknyomozójával közösen Az önkéntes rendőrök közreműködését is szívesen fogadták a pénzügyőrök A külföldről érkezett, vámolásra kerülő áru ellenőrzése (Fotó: Bartal Ferenc) 4 M46MR RINDOK TÁRSSZERVEK Az ügyész szentével Bűnüldöző munkánkban alapelv, hogy a közrend szabályait kihívóan sértő, a köznyugalmat zavaró garázdákkal szemben mindenkor kellő eréllyel és határozottsággal kell fellépni. A gyors és szigorú felelősségre vonás pedig elengedhetetlen — a jogpolitikai irányelvekről szóló múlt évi NET-határozat kifejezett előírása szerint — a csoportosan, útonálló módon elkövetett garázdaságok esetében, ahol ez a társadalomellenes cselekmény személyek elleni indokolatlan és oktalan erőszakos magatartásban valósul meg. Sajnos a felelősségre vonás még nem mindig történik meg. Példa rá a hasonszőrűek körében „Zsivány Szabóként” ismert Szabó László 18 éves balatonkenesei lakos és társai bűnügye. Szabó és 15 főnyi társasága különös „szórakozásra” specializálta magát. 1973 augusztusában a Balatonkenesén megforduló magyar és külföldi üdülőket zaklatták, provokálták, arra számítva, hogy mivel ezek nem ismerik őket, cselekményükre nem derül fény. Módszerük az volt, hogy a főútvonalon a mellettük elsétáló személyeknek egyikük odakiáltott: „ne nézz hátra!” A leszólítottak természetesen ösztönösen hátranéztek, a huligán társaság tagjai pedig „sértő bámészkodás” ürügyén közrefogták, megtámadták és bántalmazták, őket. Szabó Lászlót a Veszprémi Járásbíróság német, román és magyar állampolgárok ok nélküli, nyilvános, durva inzultálásáért és bántalmazásáért, súlyos testi sértéssel elkövetett garázdaság miatt 1 év 4 hónapi jogerős szabadságvesztésre ítélte, és társai is megkapták büntetésüket. Ugyancsak kirívó a pápai Etényi László és két társa által elkövetett garázdaság. Etényiék részt vettek a nemesgörzsönyi táncmulatságon, majd hajnalban az autóbuszmegállónál várakozó T.I.-t Etényi László minden előzetes szóváltás és indok nélkül ököllel orrba vágta. Amikor T. I. menekülni akart, elgáncsolták, majd hárman verték, rugdalták. Ezután még további három személyt vertek meg és rugdaltak össze „hecc”-ből. Közülük E. G.-nek Erényi egy véres papírt nyomott a kezébe és felszólította: „Na, pucold le a cipőmet, mert különben kapsz egyet.” Miután a sértett vonakodott a felszólításnak eleget tenni, ököllel arcul csapta és társaival ütlegelte mindaddig, amíg E. G. az egyik lakásba menekült. A pápai járásbíróság példás szigorral Etényi Lászlót 2 év 6 hónapi, két társát pedig 2 évi, illetve 1 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Mindkét ügy szépséghibája azonban a következetesség hiánya, a bíróságok által helyesen alkalmazott szigor kissé elkésett. A terhelteket ugyanis egyik ügyben sem helyezték előzetes letartóztatásba, holott a szokatlanul durva és felháborító garázdaság indokolttá tette volna annak elrendelését. A további hasonló esetek sorolása helyett egy ellenkező példát szeretnék bemutatni annak szemléltetésére, hogy „erőltetni” sem szabad a garázdaság bűntettét. Till László 18 éves, büntetlen előéletű szakmunkás, nemeshegyi lakos és két társa ellen együttesen elkövetett garázdaság miatt indult rendőri eljárás. A terheltek éjjel 11 órakor hazafelé tartva bementek a nyitva levő templomba. Tréfából meghúzták a harangot, amely hármat kondult, ők elfutottak. A kongást csak a közelben lakó egy-két ember hallotta meg, de ők is tapasztalták, hogy veszedelem nincs, a harang is elhallgatott. A garázdaság bűntette megállapításának tárgyi feltételei ebben az esetben nem voltak meg. De az alanyi oldal, a vádlottak személyi körülményei, cselekményük motívuma és életvitelük sem indokolta, hogy a garázdaság bűntettét megállapítsák. A megyei bíróság ezért a megyei főügyészség indítványával megegyezően a terhelteket felmentette az együttesen elkövetett garázdaság vádja alól, cselekményüket csendháborításnak minősítette, s minthogy ez szabálysértés, pénzbírságot szabott ki rájuk. A tanulság tehát, hogy nem minden „rendbontás” garázdaság, de ha valóban az, és az elkövetési mód, mint a fenti két példában, magas fokú közösségellenességre utal, akkor a rendőri szervek egy percet se késlekedjenek sem a büntető eljárás megindításával, sem pedig az indokolt kényszerintézkedésekkel. Dr. Seres András ügyész