Magyar Rendőr, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-28 / 13. szám

SOKRÉTŰ SEGÍTSÉG Vá­m- és pénzügyőri szemmel nézve Tolna nem tartozik az úgyne­vezett első kategóriájú megyék közé. Nincsenek határszéli vámhivatalai, az idegenforgalma sem számottevő, és a kül­kereskedelmi áruforga­lomban érvényesített vámtételek is — ame­lyek a legtöbb pénzt hoz­zák — viszonylag szerény összeget tesznek ki. Dr. Palotai József al­ezredes, a vám- és pénz­ügyőrség Tolna megyei parancsnoka — ezt töb­ben is megerősítették a megyei főkapitányságon és másutt — a Tolnában eltöltött 11 évet többek között arra is felhasznál­ta, hogy a pénzügyőrség és a rendőrség közötti szoros együttműködés ki­alakítását segítse, s hogy egyre eredményesebbé váljon ez a munkakap­csolat. S hogy ez mennyire így van, arról beszélget­tünk dr. Dajka Miklós al­ezredessel, a főkapitány­helyettessel. — A pénzügyőrökkel közös ellenőrzéseinket elsősorban azok az ügyes­kedők bánják, akik pél­dául a szomszédos Bács- Kiskun megyében olcsó áron vásárolják meg a feketén főzött pálinkát, hogy aztán nálunk, Tol­nában, sokszor 100%-os haszonnal értékesítsék. Közülük nem egyet, amint a megye területé­re lépett, rögtön elcsíp­nek, másokat pedig az értékesítés során. Dr. Palotai pá. alezre­des kifejtette, hogy a fő­­kapitányság sokrétű se­gítsége a pénzügyőrség hatáskörébe tartozó pénz­ügyi bűntettek nyomozá­sa során is megnyilvánul. A főkapitány-helyettes intézkedése kizárja a me­gyén belüli aktautaztatá­sokat, s ily módon a nyomozást gyorsabban lehet végrehajtani. De sokat jelent az is, hogy a nyomozással megbízott pénzügyőröket szívesen látják a főkapitányságon folyó speciális oktatáso­kon is. A Tolna megyei vám- és pénzügyőrség tagjai 1973-ban fokozták a pá­linkafőzéshez szükséges eszközök, valamint a til­tott módon készített pá­linka felderítését és le­foglalását is. Az egyik tamási tsz elnökhelyettese borjúvá­sárlással egybekötve mintegy öt és fél hekto­liter pálinkával megra­kodva jött át a Duna hídján. Leleplezése során kiderült, hogy a nagyobb haszon érdekében a pá­linkát vízzel hígítva ad­ta volna el. Egy másik tsz-ben pe­dig az elnök személyes utasítására főzték tiltott módon a pálinkát, hogy ne kelljen utána adót fi­zetniük. A légpuskacsempészés sem kifizetődő Tolnában. Az egyik község labdarú­gó-csapatának tagjai szerencsésen hazaértek külföldről, és az autóbusz vezetője már adogatta volna le nekik a légpus­kákat, amikor a körzeti megbízott, aki nem vé­letlenül járt arrafelé, in­tézkedett, és ennek alap­ján a pénzügyőrök meg­indíthatták az eljárást. Dr. Palotai pá. alez­redes különösen jónak tartja a paksi szakasz és a paksi járási kapitány­ság együttműködését. Böndör János főhadnagy, a közrendvédelmi alosz­tály vezetőhelyettese és Kiss Sándor pü. főhad­nagy, a szakasz parancs­noka akcióik előtt rend­szeresen konzultálnak, s az sem közömbös, hogy például a paksi önkéntes rendőrök közvetve a pénzügyőrök munkáját is segítik. A legszámottevőbb azonban — és ez termé­szetes — a főkapitány­ság társadalmi tulajdon­­védelmi osztályával való együttműködés. Zsinkó György százados, az ide­genforgalmi előadó szinte naponta jelez, s gyakran tárgyal Palotai alezrede­sekkel annak érdekében, hogy a deviza- és vám­bűntettek, illetve sza­bálysértések felderítése hatékonyabbá váljon Tol­nában. Martinkó Károly Konzultáció a főkapitányság vezető tisztjeivel Bűnjelként lefoglalt légfegyverek számbavétele a főkapitányság szaknyomozójával közösen Az önkéntes rendőrök közreműködését is szívesen fogadták a pénzügyőrök A külföldről érkezett, vámolásra kerülő áru ellen­őrzése (Fotó: Bartal Ferenc) 4 M46MR RINDOK TÁRSSZERVEK Az ügyész szentével Bűnüldöző munkánkban alapelv, hogy a köz­rend szabályait kihívóan sértő, a köznyugal­mat zavaró garázdákkal szemben mindenkor kellő eréllyel és határozottsággal kell fellépni. A gyors és szigorú felelősségre vonás pedig el­engedhetetlen — a jogpolitikai irányelvekről szóló múlt évi NET-határozat kifejezett előírása szerint — a csoportosan, útonálló módon elkö­vetett garázdaságok esetében, ahol ez a társa­dalomellenes cselekmény személyek elleni indo­kolatlan és oktalan erőszakos magatartásban valósul meg. Sajnos a felelősségre vonás még nem mindig történik meg. Példa rá a hason­szőrűek körében „Zsivány Szabóként” ismert Szabó László 18 éves balatonkenesei lakos és társai bűnügye. Szabó és 15 főnyi társasága különös „szóra­kozásra” specializálta magát. 1973 augusztusá­ban a Balatonkenesén megforduló magyar és külföldi üdülőket zaklatták, provokálták, arra számítva, hogy mivel ezek nem ismerik őket, cselekményükre nem derül fény. Módszerük az volt, hogy a főútvonalon a mellettük elsétáló személyeknek egyikük odakiáltott: „ne nézz hát­ra!” A leszólítottak természetesen ösztönösen hátranéztek, a huligán társaság tagjai pedig „sértő bámészkodás” ürügyén közrefogták, meg­támadták és bántalmazták, őket. Szabó Lászlót a Veszprémi Járásbíróság német, román és ma­gyar állampolgárok ok nélküli, nyilvános, dur­va inzultálásáért és bántalmazásáért, súlyos tes­ti sértéssel elkövetett garázdaság miatt 1 év 4 hónapi jogerős szabadságvesztésre ítélte, és tár­sai is megkapták büntetésüket. Ugyancsak kirívó a pápai Etényi László és két társa által elkövetett garázdaság. Etényiék részt vettek a nemesgörzsönyi táncmulatságon, majd hajnalban az autóbuszmegállónál vára­kozó T.­I.-t Etényi László minden előzetes szó­váltás és indok nélkül ököllel orrba vágta. Ami­kor T. I. menekülni akart, elgáncsolták, majd hárman verték, rugdalták. Ezután még további három személyt vertek meg és rugdaltak össze „hecc”-ből. Közülük E. G.-nek Erényi egy véres papírt nyomott a kezébe és felszólította: „Na, pucold le a cipőmet, mert különben kapsz egyet.” Miután a sértett vonakodott a felszólí­tásnak eleget tenni, ököllel arcul csapta és tár­saival ütlegelte mindaddig, amíg E. G. az egyik lakásba menekült. A pápai járásbíróság példás szigorral Etényi Lászlót 2 év 6 hónapi, két tár­sát pedig 2 évi, illetve 1 év és 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte. Mindkét ügy szépséghibája azonban a követ­kezetesség hiánya, a bíróságok által helyesen alkalmazott szigor kissé elkésett. A terhelteket ugyanis egyik ügyben sem helyezték előzetes letartóztatásba, holott a szokatlanul durva és felháborító garázdaság indokolttá tette volna annak elrendelését. A további hasonló esetek sorolása helyett egy ellenkező példát szeretnék bemutatni an­nak szemléltetésére, hogy „erőltetni” sem sza­bad a garázdaság bűntettét. Till László 18 éves, büntetlen előéletű szakmunkás, nemeshegyi la­kos és két társa ellen együttesen elkövetett ga­rázdaság miatt indult rendőri eljárás. A ter­heltek éjjel 11 órakor hazafelé tartva bementek a nyitva levő templomba. Tréfából meghúzták a harangot, amely hármat kondult, ők elfutot­tak. A kongást csak a közelben lakó egy-két ember hallotta meg, de ők is tapasztalták, hogy veszedelem nincs, a harang is elhallgatott. A garázdaság bűntette megállapításának tárgyi feltételei ebben az esetben nem voltak meg. De az alanyi oldal, a vádlottak személyi körülmé­nyei, cselekményük motívuma és életvitelük sem indokolta, hogy a garázdaság bűntettét megállapítsák. A megyei bíróság ezért a megyei főügyészség indítványával megegyezően a ter­helteket felmentette az együttesen elkövetett garázdaság vádja alól, cselekményüket csend­­háborításnak minősítette, s minthogy ez sza­bálysértés, pénzbírságot szabott ki rájuk. A tanulság tehát, hogy nem minden „rend­bontás” garázdaság, de ha valóban az, és az el­követési mód, mint a fenti két példában, ma­gas fokú közösségellenességre utal, akkor a rendőri szervek egy percet se késlekedjenek sem a büntető eljárás megindításával, sem pe­dig az indokolt kényszerintézkedésekkel. Dr. Seres András ügyész

Next