Magyar Rendőr, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-29 / 4. szám

S­zilágyi Csaba akkor még nem érzett lel­­kiismeret-furdalást, amikor a rákosszentmihá­­lyi Fehér Szarvas étterem­ből távozóban ittasan be­ült a barátjától kölcsönka­pott sötétkék Zsiguliba. Ez a nyugtalanító érzés csak akkor kerítette hatalmába, amikor a XVI. kerület, Rá­kosi út és Batthyány utca kereszteződésében megál­lásra szólította fel a gép­kocsizó járőr. Ekkor men­ten elpárolgott a jókedve, de elsősorban nem azért, mert a szondától félt... Mire megvirradt Vancza László törzsőr­mester és Tréfán János főtörzsőrmester állították meg az említett gépkocsi vezetőjét, akit természete­sen előállítottak a kapi­tányságra. — Kinek a tulajdona a gépkocsi? — kérdezték tő­le ott, mivel nem volt ná­la a gépjármű forgalmi en­gedélye. — A haveromé ... Gu­lyás Ernőé — nyögte ki nagy nehezen, s miután a járőr gondoskodott arról, hogy Szilágyi Csaba a ka­pitányságon elmélkedhes­sen a történtek felett, elro­bogtak Gulyásékhoz az Edit utcába. Gulyás Ernő nem tartóz­kodott otthon, az édesapja pedig először azt hitte, hogy fatális tévedés foly­tán kerültek hozzájuk éj­nek idején a rendőrök, mi­vel a fiának nincs autója, az övé pedig nem Zsiguli, hanem Polski Fiat. — Szíveskedjék átadni a Polski Fiat forgalmi enge­délyét! — kérte id. Gulyást ekkor Vancza törzsőrmes­ter, s nyomban kiderült a turpisság. A Szilágyi Csa­ba vezette Zsiguli és a Polski Fiat rendszáma megegyezett! Amikor a járőr újból megtekintette a Zsiguli rendszámát, kiderült, hogy a rendszám hamisított, s mi több, a Zsiguli alváz­számát kivágták, a motor­számát pedig kiszerelték. Vancza törzsőrmesterék minderről haladéktalanul telefonon értesítették dr. Textor Ferenc alezredest, a XVI. kerületi kapitány­ság bűnügyi osztályának vezetőjét, aki elrendelte Szilágyi őrizetbe vételét, s intézkedett, hogy Gulyást is mihamarabb elfogják. Ez rövidesen megtörtént. Gulyás azt állította, hogy a szóban forgó Zsigulit nem ő, hanem barátja, Bár­sony Tibor lopta, aki a Volántaxinál dolgozik. A nyomozótisztek Bár­sonyt nem találták otthon (itt jegyezzük meg, hogy Gulyás az éjjel azért nem ment haza, mert tudomást szerzett róla, hogy Szilágyi lebukott, s erről haladék­talanul értesítette Bársony Tibort), de a házkutatást természetesen ennek elle­nére is megtartották. Teherautónyi bűnjelet foglaltak le, köztük a Szilágyi által ittasan ve­zetett Zsiguli eredeti rend­számát, autókerekeket, egy lopott Fiat motorblokkját s nagyobb mennyiségű mű­szaki árut — eredeti cso­magolásban. Ez utóbbiak láttán Tex­tor alezredesekben felvető­dött, hogy a nagyszámú rádió és más, originál cso- A s -s,urkúlt a­utó -­­oh­ar magolású áru eredete összefüggésbe hozható a börtönből nem régen sza­badult Tankovics Tiborral, aki ez időben a Bosnyák téri műszaki Szivárvány Áruházban dolgozott rak­tári segédmunkásként. Tankovicsnak azonban csakúgy, mint Bársonynak nyoma veszett , ezért el­rendelték a körözésüket. Küzdelem a sötétben Két nappal később, éjfél tájban két fiatalember „bütykölt” egy gépkocsit a XII. kerületben, a Torna­alja utca és a Mártonhe­­gyi út találkozásánál levő parkolóhelyen. Vezér László MALÉV-gépkocsi­­vezető volt az egyik és Böcsödi János Volán-sofőr a másik. Dolgoztak, de azért füleltek is. Várták azt a tolvajt, aki előző éjjel leszerelte Vezér László gépkocsijának ködlámpáját, és most azt remélték, hogy a tettes visszatér a hely­színre újabb ködlámpákért, és tetten érik. Így lettek figyelmesek arra a két alakra, akik a par­koló gépkocsik körül ólál­kodtak, s feltehetőleg az utolsó pillanatban vették észre a „bütykölőket”. — Ne segítsünk? — kér­dezte az egyik, s mivel Vezér László határozott ne­met mondott, csakhamar eltűntek a sötétben. A két sofőr ekkor úgy tett, mintha a munkát be­fejezvén hazamennének, a távolból azonban továbbra is figyeltek, remélve, hogy a ködlámpatolvaj megjele­nik. Nem kellett soká vár­niuk! Az iménti két fia­talember ódalgott vissza, s mire a két gépkocsivezető felocsúdott volna meglepe­téséből, azok már fel is törték az egyik Zsiguli aj­taját. Több sem kellett a két figyelőnek. Kiugrottak leshelyükből és a Zsiguli­hoz futottak, hogy megaka­dályozzák a lopást. Balsze­rencséjükre azonban a Zsi­guli volánját markoló tol­vaj mellett ülő férfi észre­vette őket, s egy akrobata ügyességével dobta ki ma­gát a lejtős úton guruló gépkocsi ajtaján. A két sofőr — felmér­ve, hogy most a volán mö­gött ülő tolvaj elfogása a fontosabb — nem futott a menekülő után, ám a má­siknak mégis sikerült ki­kászálódnia az ülésből, és ő is futni próbált. Vesztére azonban fapapucsot viselt, ezért nem volt nehéz utol­érni. Kemény küzdelem kezdődött, de csakhamar véget ért, sikerült leteper­­niük a földre a fapapu­­csost, aki egy bicskát szo­rongatott a kezében. Disszidálni akartak Vezér László kiáltozásá­ra többen érkeztek az egyik házból, hogy segítségükre legyenek. Ekkor Böcsödi Já­nos hirtelen gyengeséget érzett. Kiderült, hogy a küzdelem hevében a tolvaj több helyen is megszúrta, sőt Vezér Lászlót is szú­rás érte. A szurkáló gépjárműtol­vaj Bársony Tibor, társa pedig Tankovics Tibor volt. Azért akarták ellop­ni a Zsigulit, hogy­ disszi­dálás céljából megközelít­sék vele a határt , mi­után Gulyás Ernő „drótja” alapján nem volt kétségük afelől, hogy huzamosabb időre börtönbe kerülnek. (Tankovics néhány nap múlva önként jelentkezett a rendőrségen.) A főkapitányság vizsgá­lati osztályán Kovács Má­ria őrnagy megállapította: Bársony és Tankovics az addig feltűnően hosszú ha­jukat levágatták, hogy a rendőrök ne ismerjék fel őket. Az eddigi adatok szerint a kék színű Zsigulit ápri­lis 24-én lopták el Zugló­ban, egy FIAT 500-ast pe­dig (amelynek a motor­blokkját Bársony lakásán foglalták le a nyomozó­tisztek) július 4-én a X. kerületben. A Bosnyák téri áruház készletét is rend­szeresen dézsmálták, s eb­ben a bűncselekményben a szintén letartóztatott Né­meth József volt a bűntár­suk. Az eredeti csomagolású áruféleségeket Tankovics szedte össze napközben, s miután elkészítette a ka­zánház kulcsának másola­tát , éjszaka már csak értük kellett menniük. MARTINKÓ KÁROLY Bársony arckifejezése­ nem sok jót ígér Tankovics nem bírta idegekkel a bujkálást Németh József volt a bűntársuk az áruházi lopásokban (Fotó: Szilágyi István) A lefoglalt bűnjelek

Next